Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-03-21 / 12. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1981. március 21. ő is ott lesz Prágában Miként ismerik öt szűkebb pátriájában, Sók&zelőcén (Selice) és járásszerte? Akaratereje törhetetlen. Pártossága, feladatteljesítése, nevelőmunkája példamutató. Osztályöntudatának magas fokát elsősorban a kommunista szülői nevelésnek, eszmei-politikai ismeretei szüntelen gyarapításának köszönheti. Streb a Jőzsef már egészen fiatalon elkötelezte magát a kommunista pártái, melynek soraiba 32 évvel ezelőtt lépett. Azóta harcokban edződött s vált igazi elvhű pártmunkássá, a szocialista mezőgazdaság, majd a fejlett sozocialista társadalom építőjévé. Olyan típusú ember ő, aki nem ismer megalkuvást. Marxista-leninista meggyőződését az 1968—69-es jobboldali, opportunista eszmeáramlatok sem tudták megtörni. A politikai zűrzavarban is tudta, melyik oldalon a helye. Akkor sem hunyászkodott meg! Megcáfolhatatlan érvekkel bizonyította: a szocializmus vívmányait védelmezni, s nem becsmérelni kell; a szovjetellenesség, a zűrzavarkeltés, a veterán kommunisták bemocskolása csakis azok célja, akik az „emberarcú szocializmus“ hívei, prófétái. Azoké, akik a szocialista társadalom gyöngítésén mesterkedtek... Az, hogy a konszolidáció sikeresen ment végbe, a jobboldali erők csúfos vereséget szenvedtek, jórészt az olyan hitvallású, elvhű kommunisták tömegeinek köszönhető, mint amilyen Streba elvtárs is. Már 1960-ban a helyi pártszervezet elnöke (a azóta is az!); 1962-től a helyi efsz alelnöke. E két tisztség naponta rá rá kötelességeket, amelyeket legjobb tudása szerint, komunistához méltó módon teljesít. De ettől többre is futja tehetségéből, cselekvőkészségéből: a járási pártbizottság elnökségének tagja. Sőt a XIV. és a XV. pártkongresszus közötti időszakban a CSKP KB tagja volt; jelenleg pedig a CSKP Központi Revíziós- és Ellenőrző Bizottságának a tagja. Mint a XVI. pártkongresszus küldöttje, mit vár a kommunisták legfelsőbb szintű, országos tanácskozásától? Elsősorban azt, hogy még szélesebb körben, a társadalmi élet valamennyi szakaszán, következetesen érvényesüljön a párt vezető szerepe. A XVI. pártkongresszus határozata szerint a népgazdaságban, s azon belül a mezőgazdaságban is a munka hatékonysága, minősége javítása napi követelménnyé váljék, s ne csupán az anyagi, hanem a szellemi tartalékok is hasznosuljanak, az eddiginél céltudatosabban. Streba elvtárs, a pártkongresszusról hazajövet azon fáradozik majd a szövetkezet, a község, a járás kommunistáival együtt, hogy a kongreszszusi határozat a gyakorlati életben öltsön testet. (kovács) ITTHON TÖRTÉNT A dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban minden téren teljesítették a választási programokat, aminek eredményeként nagy fejlődést értek el a járás városai és falvai. örvendetes, hogy a célok elérésének elősegítéséhez az egyes mezőgazdasági üzemek is segítséget nyújtottak. Ebben élen halad az Aranykalász (Zlaté Klasy) Efsz, a hodosi (Vydrany) Dukla Efsz, a Bősi (Gabčíkovo) Állami Gazdaság, a Csilizköz Efsz és további közös gazdaságok. A p-emzeti bizottságok és a mezőgazdasági üzemek a legtöbb helyen példásan együttműködnek. A termelőüzemek magukévá teszik a falufejlesztést, segítenek óvodák és bölcsődék, kereskedelmi és egészségügyi létesítmények építésében. Zöld sávok, parkok kialakításával, díszcserjék és rőzsabokrok ültetésével, a bekötő utak portalanításával és járdák építésével hatnak egészséges élet- és munkakörnyezet teremtésére. A mezőgazdasági üzemek hatékony segítséget nyújtanak a falufejlesztési akcióban, önerőre támaszkodó létesítmények megvalósításában, a nemzeti bizottságok rendelkezésére bocsátják gépparkjukat és szakembereiket is. Csak a falu- és városfejlesztési akció keretében több mint 85 millió korona értékű munkát végeztek, 25 ezer négyzetméternyi utat portalanítottak, 20 ezer négyzetméter járdát építettek, 98 ezer néfgyzetméternyi területet par-Egy járás fejlődése z6gazdasági üzemekkel karöltve fokozott figyelemmel kísérik a Csallóköz ivóvízkészletének megőrzésére vonatkozó törvényes rendelkezések betartását. Jelentős haladást értek el az Idősek szociális ellátása terén. Nyolc szociális Intézetben szakfelügyelet mellett 682 személyről gondosikodnak. Tizenegy klubban 353 nyugdíjas szokott rendszeresen találkozni. A közeljövőben negyven férőhellyel bővül a szociális Intézmények befogadóképessége, tovább emelkedik az idős személyek ellátásának színvonala. A lelkesedés különösképpen megnyilvánul most, amikor hazánk népe olyan fontos politikai-társadalmi eseményekre készül, mint a XVI. pártkongresszus, a CSKP megalakulásának 60. évfordulója és az általános választások. A nemzeti bizottságok, a Nemzeti Front tömegszervezeteivel szorosan együttműködve, felkarolják a lakosság munkakezdeményezését és hozzájárulását a sürgető problémák megoldására irányítják. A több mint 75 millió korona értéket képviselő vállalás magába foglalja a városok és falvaik legfontosabb feladatait, amelyeknek teljesítésével a következő időszakban is elősegítik a járás dinamikus fejlődését. SVINGER ISTVÁN kosítottak és mintegy 50 ezer díszcserjét ültettek ki. A nemzeti bizottságok a hetedik ötéves tervidőszakban hatásosabbá kívánják tenni a tömegpolitikai munkát, aktivizálják az agitációs központokat. Rendszeresen figyelemmel kísérik a nyilvános gyűléseken elhangzó észrevételeik és javaslatok elintézését, illetve megvalósítását. A szervező és irányító munka színvonalának emelésével kívánják érvényesíteni a gyakorlatban a tökéletesített gazdaságirányítás elveit. A nemzeti bizottságok irányításában levő kis üzemekben megkülönböztetett figyelmet fordítanak az anyagtakarékosságra, a gazdaságos és ésszerű energia-fogyasztásra, nyersanyag- és üzemanyag-megtakarításra. A lakossági szolgáltatásokat olyan irányban fejlesztik, hogy elősegítsék a dolgozó nők helyzetének megkönnyítését. A járási nemzeti bizottság mezőgazdasági, erdő- és vízgazdálkodási szakosztálya felmérés után kidolgozza a földalap védelmének, termővé tételének és kihasználásának járási koncepcióját. A GabCíkovo—Nagymaros vízlépcsőrendszer építése folytán a legyalult termőréteget 670 hektár földterület termővé tételére használják fel. A nemzeti bizottságok a me-Nyolcvan éve, 1901. március 23-án született Jan Šverma, a párt tántoríthatatlan harcosa, a lelkes hazafi és internacionalista, aki megalkuvást nem ismerve küzdött népeink függetlenségéért és a béke gondolatáért. Jómódú ügyvédcsalád sarja volt, de már középiskolás diákként csatlakozott a baloldali csoportokhoz. A Károly Egyetem joghallgatójaként húszéves korában felvételét kérte Csehszlovákia Kommunista Pártjába. Kiváló tollú író; a Rudé právo szerkesztőjeként munkálkodik a munkásosztály öntudatosításán, boncolgatja a nemzetiségi kérdést és az ország szociális helyzetét A húszas évek végén a moszkvai Lenin Iskola hallgatójaként fejleszti marxista—leninista tudását. Hazatérve elszántan küzd a burzsoázia kishitű képviselői ellen, akikre hatással volt a nácik németországi hatalomra jutása. Cikkikeiben, beszédeiben a fasiszta terjeszkedés veszélyére figyelmeztet, internacionalista összefogásra lelkesít. Később ott találjuk a spanyol polgárháború frontjain, a szabadságharcosok oldalán Hemingway, Egon Erwin Kisch, André Malraux, Mihail Kolcov s más kiváló kulturális személyiségek körében. Jan Šverma — hazafi és internacionalista A csehszlovák burzsoázia kapitulását követően Franciaországban, Angliában, majd a Szovjetunióban talál ideiglenes menedékre. 1944 szeptemberében a Szlovák Nemzeti Felkelés idején a felszabadított területre érkezik, hogy részt vegyen a náci hódítók kiűzésében. Gustáv Husák elvtárs, a harcok egykori részvevője így emlékezik vissza Tanúságtétel a Szlovák Nemzeti Felkelésről című művében. „1944. szeptember 29-re virradó éjjel, éjfél körül Šmidke öt férfit hozott besztercebányai lakásomra a repülőtérről. Mind az ötnek batyu lógott a nyakában. A szovjet ezredesi egyenruhát viselő férfi A. N. Aszmolov, a négy borotválatlan és fáradt, béllelt bundájú civil; Jan Šverma, Rudolf Slánský, Marek íulen és a rádiós volt. Eljöttek, hogy segítség harcunkat,,. Šverma a párt vezetésében támogatott bennünket. Művelt és tapasztalt pártfunkcionárius volt, aki az utóbbi éveket Moszkvában élte át, sokat látott és tudott, sok tanácsot kaptunk .tőle a pártmunka és a felke-Aí SZLKP Központi Bizottsága a múlt héten tartott ülésén jelentést hallgatott meg a CSKP XV. kongreszszusa és az SZLKP kongresszusa határozatainak teljesítéséről, valamint a szlovákiai pártszervezetek további feladatairól, s az idei általános választások előkészítésével kapcsolatban több kérdést vitatott meg. Az ülés a megvitatott kérdésekkel kapcsolatban határozatot fogadott el, s a jelentést Szlovákia Kommunista Pártjának kongresszusa elé terjesztik. ★ ★ ★ A KONGRESSZUSI ELŐKÉSZÜLETEK Jegyében fogadta Gustáv Husák elvtárs, a CSKP Központi Bizottságának főtitkára, köztársasági elnök és a Csehszlovák Nemzeti Front Központi Bizottságának elnöke a Csehszlovák Néppárt Központi Bizottságának Elnökségét, Husák elvtárs méltatta a Csehszlovák Néppárt hozzájárulását a Nemzeti Front tevékenységéhez. Hasonló fogadásra került sor Bratislavában is, ahol Jozef Lenárt, a CSKP Központi Bizottsága Elnökségének tagja, az SZLKP Központi Bizottságának első titkára a Szabadságpárt Központi Bizottságának Elnökségével találkozott. Michal Žákovič, a párt elnöke tolmácsolta, hogy a Szabadságpárt teljes mértékben támogatja a CSKP politikáját és jövőbeni céljait, tagjai és tisztségviselői mindent megtesznek, hogy a hetedik ötéves tervidőszakban hozzájáruljanak a szocialista országépités igényes feladatainak megvalósításához. ★ ★ ★ i PRÄGÄBAN a csehszlovákiai művészeti szövetségek képviselői munkatalálkozón vettek részt Vasil Bilakkal, a CSKP Központi Bizottsága Elnökségének tagjával, a KB titkárával és Jozef Havlínnal, a KB titkárával. Bifak elvtárs beszédében időszerű bélés külpolitikai kérdésekkel foglalkozott, majd annak a reményének adott kifejezést, hogy a csehszlovákiai művészek forradalmi hagyományaik szellemében mindent megtesznek a CSKP Teherfuvarozók XVI. kongresszusán kitűzendő feladatok teljesítéséért. A találkozó részvevői levelet intéztek a CSKP Központi Bizottságához, s ebben biztosították pártunk vezetőségét, hogy a szocialista művészek továbbra is a párt mutatta nagy és nemes célok eléréséért küzdő harcosok első soraiban fognak állni. . ★ ★ ★ ÄRVAY JÖZSEF elvtárs, pártunk alapitó tagja, a munkásmozgalom kiemelkedő személyisége 81 éves korában elhunyt. Március 12-én helyezték örök nyugovóra a nagymegyeri (Calova) temetőben. ★ ★ ★ RUDOLF ROHLICEK szövetségi miniszterelnök-helyettes fogadta Grigori] Boriszov eltábornagyot, a hazánkban állomásozó szovjet hadseregcsoport parancsnokét. Az együttműködés elmélyítéséről, főként a politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok fejlesztéséről tanácskoztak. lés problémáira. Részt vett Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tanácskozásain. Minden iránt érdeklődött. Nem rendelte magát fölénk, nem erőszakoskodott. Egyszerű munkatársunk volt, tudását és tapasztalatait bocsátotta rendelkezésünkre__Megszerettük. Nyugodtabban, nagyobb biztoniggal határoztunk, ha közöttünk )lt.“. A felkelés leverése után a partizánok a hegyekbe szorultak. Šverma betegen, átfázva, legyengülve a már kilátástalan helyzetben is lelkesíti, bátorítja társait: „Ha szétszórnak bennünket, harcolunk tovább csoportokban, ha kell, akár egyenként is..." Legyengült szervezete azonban nem bírja a mind súlyosabb megpróbáltatásokat. A fasiszták gyűrűjéből az Alacsony-Tátra chabeneci nyergén igyekeznek biztonságosabb területre. Borzalmas hóvihar lepi meg őket, az Ítéletidőt nem éli túl. 1944. november 10-én 43 éves korában kihunyt élete. PÉNZES ISTVÁN авввав12ававвааввь.авававввввввавввввввввваввввааввваввввввввввввввавввввваввававввввваввгаввя •аааааааааааввааааававааааа figyelmébe A szövetségi kormány 1979/320. számú határozatával összhangban az üzemanyagtakarékossági intézkedések keretében a szövetségi közlekedésügyi minisztérium 1980/139. számú módosított rendeletet adott iki az országúti teherszállító gépjárművek kihasználására. Az említett rendelet szigorltja a követelményeket és hatékonyabbá teszi a teherforgalom lebonyolításának feltételeit. A rendelkezésből kifolyólag bejelentési kötelezettség vonatkozik a szállítókra, típusonként megjelölve a megkövetelt kihasznádltsági fokot, s ha az egyirányú szállítási távolság nagyobb 50 kilométernél. Bratislavában a bejelentés helye: Západoslovenské dopravné stredisko nemzeti vállalat fióküzeme, Sovietske nám. 2. (894 05 Bratislava). Ügyintézés munkanapokon 6 és 16 óra között. Az állami közlekedési felügyeleti szervek ellenőrzik a rendelet betartását. A hetedik ötéves tervidőszak kezdete Jó alkalom arra, hogy elgondolkodjunk munkánk eddigi eredményein, különös tekintettel a dél-szlovákiai járások fejlődésére. E járások — Dunaszerdahely (Dunajská Streda], Galánta, Komárom (Komárno), Léva (Levice), Érsekújvár (Nové Zámky), Losonc (Lučenec), Rimaszombat (Rimavská Sobota), Nagykürtös (Veľký Krtíš), Rozsnyó (Rožňava) és Tőketerebes (Trebišov) — jellegzetes sajátossága volt a múltban főként gazdasági szerkezetük, vegyes nemzetiségű lakosságuk, népesedésfejlődési eltéréseik. A KEZDET A CSKP Iparosítási politikájának megkezdéséig és szocialista mezőgazdasági üzemek alakulásáig ezeket a járásokat, melyekben magyar nemzetiségű polgártársaink élnek, egyöntetű agrárjelleg, népes agrárproletriátus, a mezőgazdasági és erdei termékeket feldolgozó ipar (szesz- és cukorgyárak, fűrésztelepek) jellemezte. A gazdasági és életszínvonal nagyon alacsony volt. Ezért a CSKP, mely már megalakulása óta rendszeresen ügyelt a nemzetiségi politika lenini alapelveinek érvényesítésére, feladatként tűzte ki Dél-Szlovákia problémájának megoldását. Szlovákia iparosításának pártprogramja, a CSKP IX. kongreszszusának és további kongresszusoknak, legutóbb а XV. kongresszusnak határozatai, valamint az SZLKP kongreszszusaí kidomborították, hogy állandóan törődni kell a vegyes lakosságú területek, járások és kisebb térségek sokoldalú fejlesztésével. Ennek alapján a munkásosztály 1948 februári győzelme után hozzáláttunk ipari üzemek létesítéséhez, amelyek aztán kiindulási bázist alkottak e járások további gazdasági felemelkedésére. Elsősorban a feldolgozó kapacitások bővültek az élelmiszer- és közszükségleti cikkeket termelő iparban, fokozódott a természeti erőforrások kiaknázása, főként az érc- és egyéb bányászat. Fejlődésnek indult a gépipar, a kohászat és a vegyipar. Nagyszabású beruházások történtek a földalap gyarapítására, főként vízgazdálkodási szabályozásokkal. Azt az Időszakot e területek égető gazdasági problémáinak a megoldása, főként a foglalkoztatottság biztosítása és a szociális infrastruktúra elmaradottságának megszüntetése jellemezte. Az SZSZK kormánya az ötödik ötéves tervidőszakra vonatkozóan jóváhagyta a Szlovákia területei fejlesztésének elvei és eszközei című dokumentumot, amely különleges figyelmet szentelt a nemzetiségek lakta járások fejlődési feltételeinek, A FELEMELKEDÉS ÜTjAN Főként 1970 után hozzáláttunk a termelőerők céltudatos elosztásához, a gazdaság ésszerűbb területi elhelyezéséhez, hogy közeledjék egymáshoz a területek gazdasági színvonala és megszűnjenek a lakosság szociális szivonalában és létfeltételeiben mutatkozó indokolatlan különbségek. Mint már feljebb említettem, a déli járások egyik jellegzetes vonása a lakosságnak már éveken át tartó lassúbb természetes szaporulata volt. 1970 óta tapasztalt 8,8 százalékos szlovákiai szaporulat mellett jelentősebb népesedés-növekedést csak a következő járások mutatnak ki: Dunaszerdahely (9,1 %], Galánta (7,2 °/o), Tőketerebes (7,5 %) és Rozsnyó (6,6 %). Alacsony volt a népességszaporulat a rimaszombati (5,2 %), losonci (4 %), nagykürtösi (3 %), lévai (3,1 °/o) és az érseküjvári (4,8 °/o) járásban. A kedvező gazdasági fejlődés és a területi gazdaságfejlesztési eszközök érvényesítése határozottabban befolyásolta e járások népesedési fejlődését Is. A múlttal szemben nagyon pozitív, hogy megállt a lakosság csökkenése a nagykürtösi, rimaszombati és losonci járásban. Az utóbbiban 1970-ben 14,6, 1979-ben 18,1 élve születet gyermek jutott ezer lakosra. Kedvező eredmények mutatkoztak a lakosság természetes szaporulatában, mely ezer személyre számítva a komáromi járásban 4,4-ről 6-ra, a losonciban 3,2-ről 5,5-re, a rimaszombatiban'4,2-ről 6,3-ra, a nagykürtösiben pedig 2,9-ről 5,1-re emelkedett »— a 10,5-es szlovákiai átlag mellett. Az iparosítás folyamán a gáláinál, A dél-szlovákiai járások érseküjvári, losonci és rozsnyől járás fejlett ipari járássá alakult át, melyekben az Ipari dogozók száma már lényegesen meghaladta a mezőgazdasági dolgozókét. Büszkék lehetünk arra is, hogy a tőkés időkhöz viszonyítva a dunaszerdahelyi, gaiántai, komáromi, lévai, érsekújvári és tőiketerebesi járásban az ipari dolgozók száma a 14—16-szorosára, a rimaszombatiban a 3,8-szeresére, a losonciban a 2,8-szorosára, a rozsnyóiban pedig két és félszeresére nőtt. Az ipar fejlődése mellett az általános foglalkoztatottság Is fokozódott. A dunaszerdahelyi és a gaiántai járás kivételével a foglalkoztatott személyek számának növekedése 1971 és 1979 között valamennyi járásban jelentős mértékben meghaladta a produktív életkorú lakosság számának növekedését. A lévai járásban például a dolgozók számának növekedése 5800 személyt jelentett, de a produktiv életkorú lakosság gyarapodása mindössze 2900 személy volt. Ha tekintetbe vesszük, hogy a produktív életkorú lakosság gyarapodása a hivatására készülő ifjúságot (tanoncokat, diákokat, főiskolásokat) is magában foglalja, a mezőgazdaságban pedig a csökkenést a nyugalomba vonulók jelentik, kitűnik, hogy a foglalkoztatottság növekedését a viszonylagosan szabad erőforrások — a háztartásbeli nők aktivizálásával értük el. Ez a tény azért is fontos, mert más járásokhoz viszonyítva a déli járások túlnyomó részében sajátosan csekély a mezőgazdaságban foglalkoztatott nők száma. Ezért e járásokban korlátozott mennyiségben vannak még szabad női munkaerőforrások, melyekhől meríthetünk a foglalkoztatottság növelésére. A munkahelyek létesítése és a foglalkoztatottsági színvonal értékelése nem ilelszthető csupán a járások közigazgatási határainak kereteibe (alapvető megítélési egység nálunk a kerület területe), mivel a gazdasági fejlődés objektiven szélesen elágazó kapcsolatok és feltételek közölt valósul meg. A szomszéd Ipar-, illetve társadalmi központokban (például Nyitra, Bratislava, Zvolen, Košice, Prešov, Michalovce) kialakult munkahelyek egyidejűleg szélesebb hozzá tartozó területet szolgálnak. Ezért természetes, de szükséges Is, hogy a dolgozók egy része az Ipari központokba járjon munkába, elviselhető távolságra, függetlenül a járások közigazgatási határaitól. Ez persze az építőkre is vonatkozik, akik a beruházások koncentrálódási helyén mozognak (Bratislava, Banská Bystrica, Košice vagy további szomszédos Ipari központok). Ezért a déli járások viszonylag (kedvezőtlen népesedési fejlődéséhez képest a foglalkoztatottsági eredményeket, különösen az iparban rendkívül kedvezőnknek kell tekintenünk. ŰJ IPAR - Oj ARCULAT Az Ipari fejlesztése a déli járásokban főként új és korszerűsített kapacitásokra épült. Nagy sikereket értünk el éppen az ötödik és a hatodik ötéves tervidőszak éveiben. A termelési- technikai bázis bővítése összhangban volt a nyersanyagbázis további kihasználásának és a hazai, valamint az import nyersanyagok jobb kihasználásának országos irányzatával. E járásokban a múlthoz képest tagoltabb lett az ipar szerkezete, emellett szembetűnően fejlődtek a vegyipar és a közszükségleti cikkeket gyártó ipar, a gép-, elektrotechnikai, fűtőanyag- és energetikai ipar ágazatai. Az ipar fejlődése folytán új munkalehetőségek teremtődtek, s így valamennyi járásban fokozódott az ipari foglalkoztatottság. A rendszeresen kiépülő élelmiszeripari üzemek létesítése a mezőgazdasági termékek nagyfokú hasznosítását és a lakosság jobb ellátását eredményezte. Az említett járásokban épültek a legnagyobb és legkorszerűbb zöldség- és gyümölcsikonzervgyárak, tejüzemek, cukor- és sörgyárak, amilyeneket Szlovákia iparának eddigi történelmében nem ismertünk.