Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1981-03-21 / 12. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1981. március 21. ő is ott lesz Prágában Miként ismerik öt szűkebb pátriájában, Sók&zelőcén (Selice) és járás­­szerte? Akaratereje törhetetlen. Pártossága, feladatteljesítése, nevelőmun­kája példamutató. Osztályöntudatának magas fokát elsősorban a kommu­nista szülői nevelésnek, eszmei-politikai ismeretei szüntelen gyarapítá­sának köszönheti. Streb a Jőzsef már egészen fiatalon elkötelezte magát a kommunista pártái, melynek soraiba 32 évvel ezelőtt lépett. Azóta harcokban edződött s vált igazi elvhű pártmunkássá, a szocialista mezőgazdaság, majd a fej­lett sozocialista társadalom építőjévé. Olyan típusú ember ő, aki nem ismer megalkuvást. Marxista-leninista meggyőződését az 1968—69-es jobboldali, opportunista eszmeáramlatok sem tudták megtörni. A politikai zűrzavarban is tudta, melyik oldalon a helye. Akkor sem hunyászkodott meg! Megcáfolhatatlan érvekkel bizo­nyította: a szocializmus vívmányait védelmezni, s nem becsmérelni kell; a szovjetellenesség, a zűrzavarkeltés, a veterán kommunisták bemocsko­­lása csakis azok célja, akik az „emberarcú szocializmus“ hívei, prófétái. Azoké, akik a szocialista társadalom gyöngítésén mesterkedtek... Az, hogy a konszolidáció sikeresen ment végbe, a jobboldali erők csúfos vereséget szenvedtek, jórészt az olyan hitvallású, elvhű kommunisták tö­megeinek köszönhető, mint amilyen Streba elvtárs is. Már 1960-ban a helyi pártszervezet elnöke (a azóta is az!); 1962-től a helyi efsz alelnöke. E két tisztség naponta rá rá kötelességeket, amelye­ket legjobb tudása szerint, komunistához méltó módon teljesít. De ettől többre is futja tehetségéből, cselekvőkészségéből: a járási pártbizottság elnökségének tagja. Sőt a XIV. és a XV. pártkongresszus közötti időszak­ban a CSKP KB tagja volt; jelenleg pedig a CSKP Központi Revíziós- és Ellenőrző Bizottságának a tagja. Mint a XVI. pártkongresszus küldöttje, mit vár a kommunisták legfel­sőbb szintű, országos tanácskozásától? Elsősorban azt, hogy még széle­sebb körben, a társadalmi élet valamennyi szakaszán, következetesen érvényesüljön a párt vezető szerepe. A XVI. pártkongresszus határozata szerint a népgazdaságban, s azon belül a mezőgazdaságban is a munka hatékonysága, minősége javítása napi követelménnyé váljék, s ne csupán az anyagi, hanem a szellemi tartalékok is hasznosuljanak, az eddiginél céltudatosabban. Streba elvtárs, a pártkongresszusról hazajövet azon fáradozik majd a szövetkezet, a község, a járás kommunistáival együtt, hogy a kongresz­­szusi határozat a gyakorlati életben öltsön testet. (kovács) ITTHON TÖRTÉNT A dunaszerdahelyi (Dunajská Stre­da) járásban minden téren teljesítet­ték a választási programokat, aminek eredményeként nagy fejlődést értek el a járás városai és falvai. örvendetes, hogy a célok elérésé­nek elősegítéséhez az egyes mező­­gazdasági üzemek is segítséget nyúj­tottak. Ebben élen halad az Arany­kalász (Zlaté Klasy) Efsz, a hodosi (Vydrany) Dukla Efsz, a Bősi (Gab­­číkovo) Állami Gazdaság, a Csilizköz Efsz és további közös gazdaságok. A p-emzeti bizottságok és a mezőgazda­­sági üzemek a legtöbb helyen példá­san együttműködnek. A termelőüze­mek magukévá teszik a falufejlesz­tést, segítenek óvodák és bölcsődék, kereskedelmi és egészségügyi létesít­mények építésében. Zöld sávok, par­kok kialakításával, díszcserjék és rőzsabokrok ültetésével, a bekötő utak portalanításával és járdák építé­sével hatnak egészséges élet- és mun­kakörnyezet teremtésére. A mezőgaz­dasági üzemek hatékony segítséget nyújtanak a falufejlesztési akcióban, önerőre támaszkodó létesítmények megvalósításában, a nemzeti bizottsá­gok rendelkezésére bocsátják gép­parkjukat és szakembereiket is. Csak a falu- és városfejlesztési akció kere­tében több mint 85 millió korona ér­tékű munkát végeztek, 25 ezer négy­zetméternyi utat portalanítottak, 20 ezer négyzetméter járdát építettek, 98 ezer néfgyzetméternyi területet par-Egy járás fejlődése z6gazdasági üzemekkel karöltve foko­zott figyelemmel kísérik a Csallóköz ivóvízkészletének megőrzésére vonat­kozó törvényes rendelkezések betar­tását. Jelentős haladást értek el az Idősek szociális ellátása terén. Nyolc szociá­lis Intézetben szakfelügyelet mellett 682 személyről gondosikodnak. Tizen­egy klubban 353 nyugdíjas szokott rendszeresen találkozni. A közeljövő­ben negyven férőhellyel bővül a szo­ciális Intézmények befogadóképessége, tovább emelkedik az idős személyek ellátásának színvonala. A lelkesedés különösképpen meg­nyilvánul most, amikor hazánk népe olyan fontos politikai-társadalmi ese­ményekre készül, mint a XVI. párt­­kongresszus, a CSKP megalakulásá­nak 60. évfordulója és az általános választások. A nemzeti bizottságok, a Nemzeti Front tömegszervezeteivel szorosan együttműködve, felkarolják a lakosság munkakezdeményezését és hozzájárulását a sürgető problémák megoldására irányítják. A több mint 75 millió korona értéket képviselő vállalás magába foglalja a városok és falvaik legfontosabb feladatait, ame­lyeknek teljesítésével a következő időszakban is elősegítik a járás di­namikus fejlődését. SVINGER ISTVÁN kosítottak és mintegy 50 ezer dísz­cserjét ültettek ki. A nemzeti bizottságok a hetedik öt­éves tervidőszakban hatásosabbá kí­vánják tenni a tömegpolitikai munkát, aktivizálják az agitációs központokat. Rendszeresen figyelemmel kísérik a nyilvános gyűléseken elhangzó észre­vételeik és javaslatok elintézését, il­letve megvalósítását. A szervező és irányító munka szín­vonalának emelésével kívánják érvé­nyesíteni a gyakorlatban a tökéletesí­tett gazdaságirányítás elveit. A nem­zeti bizottságok irányításában levő kis üzemekben megkülönböztetett fi­gyelmet fordítanak az anyagtakaré­kosságra, a gazdaságos és ésszerű energia-fogyasztásra, nyersanyag- és üzemanyag-megtakarításra. A lakossá­gi szolgáltatásokat olyan irányban fejlesztik, hogy elősegítsék a dolgozó nők helyzetének megkönnyítését. A járási nemzeti bizottság mezőgazda­sági, erdő- és vízgazdálkodási szak­osztálya felmérés után kidolgozza a földalap védelmének, termővé tételé­nek és kihasználásának járási kon­cepcióját. A GabCíkovo—Nagymaros vízlépcsőrendszer építése folytán a legyalult termőréteget 670 hektár földterület termővé tételére használ­ják fel. A nemzeti bizottságok a me-Nyolcvan éve, 1901. március 23-án született Jan Šverma, a párt tántorít­hatatlan harcosa, a lelkes hazafi és internacionalista, aki megalkuvást nem ismerve küzdött népeink függet­lenségéért és a béke gondolatáért. Jómódú ügyvédcsalád sarja volt, de már középiskolás diákként csatlako­zott a baloldali csoportokhoz. A Ká­roly Egyetem joghallgatójaként húsz­éves korában felvételét kérte Cseh­szlovákia Kommunista Pártjába. Kivá­ló tollú író; a Rudé právo szerkesz­tőjeként munkálkodik a munkásosz­tály öntudatosításán, boncolgatja a nemzetiségi kérdést és az ország szo­ciális helyzetét A húszas évek végén a moszkvai Lenin Iskola hallgatójaként fejleszti marxista—leninista tudását. Hazatérve elszántan küzd a burzsoázia kishitű képviselői ellen, akikre hatással volt a nácik németországi hatalomra ju­tása. Cikkikeiben, beszédeiben a fa­siszta terjeszkedés veszélyére figyel­meztet, internacionalista összefogásra lelkesít. Később ott találjuk a spanyol polgárháború frontjain, a szabadság­­harcosok oldalán Hemingway, Egon Erwin Kisch, André Malraux, Mihail Kolcov s más kiváló kulturális sze­mélyiségek körében. Jan Šverma — hazafi és internacionalista A csehszlovák burzsoázia kapitulá­­sát követően Franciaországban, Ang­liában, majd a Szovjetunióban talál ideiglenes menedékre. 1944 szeptem­berében a Szlovák Nemzeti Felkelés idején a felszabadított területre érke­zik, hogy részt vegyen a náci hódí­tók kiűzésében. Gustáv Husák elvtárs, a harcok egykori részvevője így em­lékezik vissza Tanúságtétel a Szlovák Nemzeti Felkelésről című művében. „1944. szeptember 29-re virradó éjjel, éjfél körül Šmidke öt férfit hozott besztercebányai lakásomra a repülő­térről. Mind az ötnek batyu lógott a nyakában. A szovjet ezredesi egyen­ruhát viselő férfi A. N. Aszmolov, a négy borotválatlan és fáradt, béllelt bundájú civil; Jan Šverma, Rudolf Slánský, Marek íulen és a rádiós volt. Eljöttek, hogy segítség harcun­kat,,. Šverma a párt vezetésében tá­mogatott bennünket. Művelt és ta­pasztalt pártfunkcionárius volt, aki az utóbbi éveket Moszkvában élte át, sokat látott és tudott, sok tanácsot kaptunk .tőle a pártmunka és a felke-Aí SZLKP Központi Bizottsága a múlt héten tartott ülésén jelentést hallgatott meg a CSKP XV. kongresz­­szusa és az SZLKP kongresszusa ha­tározatainak teljesítéséről, valamint a szlovákiai pártszervezetek további fel­adatairól, s az idei általános válasz­tások előkészítésével kapcsolatban több kérdést vitatott meg. Az ülés a megvitatott kérdésekkel kapcsolatban határozatot fogadott el, s a jelentést Szlovákia Kommunista Pártjának kongresszusa elé terjesztik. ★ ★ ★ A KONGRESSZUSI ELŐKÉSZÜLETEK Jegyében fogadta Gustáv Husák elv­társ, a CSKP Központi Bizottságának főtitkára, köztársasági elnök és a Csehszlovák Nemzeti Front Központi Bizottságának elnöke a Csehszlovák Néppárt Központi Bizottságának El­nökségét, Husák elvtárs méltatta a Csehszlovák Néppárt hozzájárulását a Nemzeti Front tevékenységéhez. Ha­sonló fogadásra került sor Bratislavá­­ban is, ahol Jozef Lenárt, a CSKP Központi Bizottsága Elnökségének tagja, az SZLKP Központi Bizottságá­nak első titkára a Szabadságpárt Köz­ponti Bizottságának Elnökségével ta­lálkozott. Michal Žákovič, a párt el­nöke tolmácsolta, hogy a Szabadság­­párt teljes mértékben támogatja a CSKP politikáját és jövőbeni céljait, tagjai és tisztségviselői mindent meg­tesznek, hogy a hetedik ötéves terv­időszakban hozzájáruljanak a szocia­lista országépités igényes feladatai­nak megvalósításához. ★ ★ ★ i PRÄGÄBAN a csehszlovákiai művé­szeti szövetségek képviselői munka­­találkozón vettek részt Vasil Bilakkal, a CSKP Központi Bizottsága Elnöksé­gének tagjával, a KB titkárával és Jozef Havlínnal, a KB titkárával. Bi­­fak elvtárs beszédében időszerű bél­és külpolitikai kérdésekkel foglalko­zott, majd annak a reményének adott kifejezést, hogy a csehszlovákiai mű­vészek forradalmi hagyományaik szel­lemében mindent megtesznek a CSKP Teherfuvarozók XVI. kongresszusán kitűzendő felada­tok teljesítéséért. A találkozó részve­vői levelet intéztek a CSKP Központi Bizottságához, s ebben biztosították pártunk vezetőségét, hogy a szocia­lista művészek továbbra is a párt mu­tatta nagy és nemes célok eléréséért küzdő harcosok első soraiban fognak állni. . ★ ★ ★ ÄRVAY JÖZSEF elvtárs, pártunk alapitó tagja, a munkásmozgalom ki­emelkedő személyisége 81 éves korá­ban elhunyt. Március 12-én helyezték örök nyugovóra a nagymegyeri (Calo­­va) temetőben. ★ ★ ★ RUDOLF ROHLICEK szövetségi mi­niszterelnök-helyettes fogadta Grigori] Boriszov eltábornagyot, a hazánkban állomásozó szovjet hadseregcsoport parancsnokét. Az együttműködés el­mélyítéséről, főként a politikai, gaz­dasági és kulturális kapcsolatok fej­lesztéséről tanácskoztak. lés problémáira. Részt vett Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsá­ga Politikai Bizottságának tanácskozá­sain. Minden iránt érdeklődött. Nem rendelte magát fölénk, nem erősza­koskodott. Egyszerű munkatársunk volt, tudását és tapasztalatait bocsá­totta rendelkezésünkre__Megszeret­tük. Nyugodtabban, nagyobb bizton­­iggal határoztunk, ha közöttünk )lt.“. A felkelés leverése után a partizá­nok a hegyekbe szorultak. Šverma betegen, átfázva, legyengülve a már kilátástalan helyzetben is lelkesíti, bátorítja társait: „Ha szétszórnak bennünket, harcolunk tovább csopor­tokban, ha kell, akár egyenként is..." Legyengült szervezete azonban nem bírja a mind súlyosabb megpróbálta­tásokat. A fasiszták gyűrűjéből az Alacsony-Tátra chabeneci nyergén igyekeznek biztonságosabb területre. Borzalmas hóvihar lepi meg őket, az Ítéletidőt nem éli túl. 1944. november 10-én 43 éves korában kihunyt élete. PÉNZES ISTVÁN авввав12ававвааввь.авававввввввавввввввввваввввааввваввввввввввввввавввввваввававввввваввгаввя •аааааааааааввааааававааааа figyelmébe A szövetségi kormány 1979/320. szá­mú határozatával összhangban az üzemanyagtakarékossági intézkedések keretében a szövetségi közlekedés­­ügyi minisztérium 1980/139. számú módosított rendeletet adott iki az or­szágúti teherszállító gépjárművek ki­használására. Az említett rendelet szi­gorltja a követelményeket és haté­konyabbá teszi a teherforgalom lebo­nyolításának feltételeit. A rendelke­zésből kifolyólag bejelentési kötele­zettség vonatkozik a szállítókra, típu­sonként megjelölve a megkövetelt ki­­hasznádltsági fokot, s ha az egyirá­nyú szállítási távolság nagyobb 50 ki­lométernél. Bratislavában a bejelentés helye: Západoslovenské dopravné stredisko nemzeti vállalat fióküzeme, Sovietske nám. 2. (894 05 Bratislava). Ügyinté­zés munkanapokon 6 és 16 óra kö­zött. Az állami közlekedési felügyeleti szervek ellenőrzik a rendelet betartá­sát. A hetedik ötéves tervidőszak kez­dete Jó alkalom arra, hogy el­gondolkodjunk munkánk eddigi eredményein, különös tekintettel a dél-szlovákiai járások fejlődésére. E járások — Dunaszerdahely (Dunajská Streda], Galánta, Komárom (Komár­no), Léva (Levice), Érsekújvár (Nové Zámky), Losonc (Lučenec), Rima­szombat (Rimavská Sobota), Nagykür­tös (Veľký Krtíš), Rozsnyó (Rožňava) és Tőketerebes (Trebišov) — jellegze­tes sajátossága volt a múltban főként gazdasági szerkezetük, vegyes nemze­tiségű lakosságuk, népesedésfejlődési eltéréseik. A KEZDET A CSKP Iparosítási politikájának megkezdéséig és szocialista mezőgaz­dasági üzemek alakulásáig ezeket a járásokat, melyekben magyar nemze­tiségű polgártársaink élnek, egyöntetű agrárjelleg, népes agrárproletriátus, a mezőgazdasági és erdei termékeket feldolgozó ipar (szesz- és cukorgyá­rak, fűrésztelepek) jellemezte. A gaz­dasági és életszínvonal nagyon ala­csony volt. Ezért a CSKP, mely már megalakulása óta rendszeresen ügyelt a nemzetiségi politika lenini alapel­veinek érvényesítésére, feladatként tűzte ki Dél-Szlovákia problémájának megoldását. Szlovákia iparosításának pártprogramja, a CSKP IX. kongresz­­szusának és további kongresszusoknak, legutóbb а XV. kongresszusnak hatá­rozatai, valamint az SZLKP kongresz­­szusaí kidomborították, hogy állan­dóan törődni kell a vegyes lakosságú területek, járások és kisebb térségek sokoldalú fejlesztésével. Ennek alap­ján a munkásosztály 1948 februári győzelme után hozzáláttunk ipari üze­mek létesítéséhez, amelyek aztán ki­indulási bázist alkottak e járások to­vábbi gazdasági felemelkedésére. Elsősorban a feldolgozó kapacitá­sok bővültek az élelmiszer- és köz­szükségleti cikkeket termelő iparban, fokozódott a természeti erőforrások kiaknázása, főként az érc- és egyéb bányászat. Fejlődésnek indult a gép­ipar, a kohászat és a vegyipar. Nagy­szabású beruházások történtek a föld­alap gyarapítására, főként vízgazdál­kodási szabályozásokkal. Azt az Időszakot e területek ége­tő gazdasági problémáinak a megoldása, főként a foglalkoz­tatottság biztosítása és a szociális infrastruktúra elmaradottságának megszüntetése jellemezte. Az SZSZK kormánya az ötödik ötéves tervidő­szakra vonatkozóan jóváhagyta a Szlovákia területei fejlesztésének el­vei és eszközei című dokumentumot, amely különleges figyelmet szentelt a nemzetiségek lakta járások fejlődési feltételeinek, A FELEMELKEDÉS ÜTjAN Főként 1970 után hozzáláttunk a termelőerők céltudatos elosztásához, a gazdaság ésszerűbb területi elhelye­zéséhez, hogy közeledjék egymáshoz a területek gazdasági színvonala és megszűnjenek a lakosság szociális szivonalában és létfeltételeiben mu­tatkozó indokolatlan különbségek. Mint már feljebb említettem, a déli járások egyik jellegzetes vonása a lakosságnak már éveken át tartó las­súbb természetes szaporulata volt. 1970 óta tapasztalt 8,8 százalékos szlovákiai szaporulat mellett jelentő­sebb népesedés-növekedést csak a kö­vetkező járások mutatnak ki: Duna­szerdahely (9,1 %], Galánta (7,2 °/o), Tőketerebes (7,5 %) és Rozsnyó (6,6 %). Alacsony volt a népesség­­szaporulat a rimaszombati (5,2 %), losonci (4 %), nagykürtösi (3 %), lévai (3,1 °/o) és az érseküjvári (4,8 °/o) járásban. A kedvező gazdasági fejlődés és a területi gazdaságfejlesztési eszközök érvényesítése határozottabban befo­lyásolta e járások népesedési fejlődé­sét Is. A múlttal szemben nagyon po­zitív, hogy megállt a lakosság csök­kenése a nagykürtösi, rimaszombati és losonci járásban. Az utóbbiban 1970-ben 14,6, 1979-ben 18,1 élve szü­letet gyermek jutott ezer lakosra. Kedvező eredmények mutatkoztak a lakosság természetes szaporulatában, mely ezer személyre számítva a ko­máromi járásban 4,4-ről 6-ra, a loson­ciban 3,2-ről 5,5-re, a rimaszombati­ban'4,2-ről 6,3-ra, a nagykürtösiben pedig 2,9-ről 5,1-re emelkedett »— a 10,5-es szlovákiai átlag mellett. Az iparosítás folyamán a gáláinál, A dél-szlovákiai járások érseküjvári, losonci és rozsnyől járás fejlett ipari járássá alakult át, me­lyekben az Ipari dogozók száma már lényegesen meghaladta a mezőgazda­­sági dolgozókét. Büszkék lehetünk ar­ra is, hogy a tőkés időkhöz viszonyít­va a dunaszerdahelyi, gaiántai, komá­romi, lévai, érsekújvári és tőiketere­­besi járásban az ipari dolgozók szá­ma a 14—16-szorosára, a rimaszomba­tiban a 3,8-szeresére, a losonciban a 2,8-szorosára, a rozsnyóiban pedig két és félszeresére nőtt. Az ipar fejlődése mellett az általá­nos foglalkoztatottság Is fokozódott. A dunaszerdahelyi és a gaiántai járás kivételével a foglalkoztatott szemé­lyek számának növekedése 1971 és 1979 között valamennyi járásban je­lentős mértékben meghaladta a pro­duktív életkorú lakosság számának növekedését. A lévai járásban például a dolgozók számának növekedése 5800 személyt jelentett, de a produktiv életkorú lakosság gyarapodása mind­össze 2900 személy volt. Ha tekintet­be vesszük, hogy a produktív életko­rú lakosság gyarapodása a hivatására készülő ifjúságot (tanoncokat, diáko­kat, főiskolásokat) is magában fog­lalja, a mezőgazdaságban pedig a csökkenést a nyugalomba vonulók je­lentik, kitűnik, hogy a foglalkozta­tottság növekedését a viszonylagosan szabad erőforrások — a háztartásbeli nők aktivizálásával értük el. Ez a tény azért is fontos, mert más járá­sokhoz viszonyítva a déli járások túl­nyomó részében sajátosan csekély a mezőgazdaságban foglalkoztatott nők száma. Ezért e járásokban korlátozott mennyiségben vannak még szabad női munkaerőforrások, melyekhől merít­hetünk a foglalkoztatottság növelé­sére. A munkahelyek létesítése és a fog­lalkoztatottsági színvonal értékelése nem ilelszthető csupán a járások köz­­igazgatási határainak kereteibe (alap­vető megítélési egység nálunk a ke­rület területe), mivel a gazdasági fej­lődés objektiven szélesen elágazó kapcsolatok és feltételek közölt való­sul meg. A szomszéd Ipar-, illetve tár­sadalmi központokban (például Nyit­­ra, Bratislava, Zvolen, Košice, Pre­šov, Michalovce) kialakult munkahe­lyek egyidejűleg szélesebb hozzá tar­tozó területet szolgálnak. Ezért termé­szetes, de szükséges Is, hogy a dolgo­zók egy része az Ipari központokba járjon munkába, elviselhető távolság­ra, függetlenül a járások közigazga­tási határaitól. Ez persze az építőkre is vonatkozik, akik a beruházások koncentrálódási helyén mozognak (Bratislava, Banská Bystrica, Košice vagy további szomszédos Ipari köz­pontok). Ezért a déli járások viszonylag (kedvezőtlen népesedési fejlődéséhez képest a foglalkoztatottsági eredmé­nyeket, különösen az iparban rendkí­vül kedvezőnknek kell tekintenünk. ŰJ IPAR - Oj ARCULAT Az Ipari fejlesztése a déli járá­sokban főként új és korszerű­sített kapacitásokra épült. Nagy sikereket értünk el éppen az ötödik és a hatodik ötéves tervidőszak évei­ben. A termelési- technikai bázis bő­vítése összhangban volt a nyersanyag­­bázis további kihasználásának és a hazai, valamint az import nyersanya­gok jobb kihasználásának országos irányzatával. E járásokban a múlthoz képest tagoltabb lett az ipar szerke­zete, emellett szembetűnően fejlődtek a vegyipar és a közszükségleti cikke­ket gyártó ipar, a gép-, elektrotechni­kai, fűtőanyag- és energetikai ipar ágazatai. Az ipar fejlődése folytán új munkalehetőségek teremtődtek, s így valamennyi járásban fokozódott az ipari foglalkoztatottság. A rendszeresen kiépülő élelmiszer­ipari üzemek létesítése a mezőgazda­­sági termékek nagyfokú hasznosítását és a lakosság jobb ellátását eredmé­nyezte. Az említett járásokban épül­tek a legnagyobb és legkorszerűbb zöldség- és gyümölcsikonzervgyárak, tejüzemek, cukor- és sörgyárak, ami­lyeneket Szlovákia iparának eddigi történelmében nem ismertünk.

Next

/
Thumbnails
Contents