Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-10 / 2. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1981. január 10, 2 Javában folynak a pártszer­vezetek évzáró taggyűlései, nap­jaink jelentős társadalmi — politikai eseményei. Nem keli külön bizonygatnunk, hogy nem jelentenek csak szorosan vett belső pártügyet. Ez szinte ma­gától értetődik a mi viszo­nyaink között, ahol a párt ve­zető szerepe a társadalom éle­tének meghatározó tényezője. Senkinek sem lehet közömbös, hogyan alakul a párt általános tevékenysége, politikája, ho- _ gyan működik konkrétan a sok­­sok pártszervezet, hogyan érzé­kelik és fejezik ki a valós szükségleteket, hogyan használ­ják ki lehetőségeiket. Mindez döntően kihat az egyéni vagy kollektiv erőfeszítések hatásos­ságára, jelentősen befolyásolja egyéni sorsunkat is./ Az összefüggésekből köny­­nyebb megérteni, miből ered a pártonkívüliek igénye és kész­sége, hogy részt vállalnak a a párt valamennyi fontos poli­tikai akciójában. Véleményük­kel, javaslataikkal hozzá szeret­nének járulni a jobb döntések­hez, eredményesebb szervező munkához. Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy a pártszer­vezeteknek mindent meg kell tenniük e felelősségérzet elmé­lyítéséért. Valójában a párt ve­zető szerepéből következő szük­ségletről, alapvető pártkérdés­ről van itt szó, mindannyiunk közös ügyéről — a szocialista társadalom építéséről. Ez így elvileg világos, álta­lánosságban elfogadott, sok he­lyütt a politikai gyakorlatban is érvényesülő munkastílus. Am korántsem jelenti, hogy nem fordul elő: egyesek meg nem értésből, vagy rosszul értelme­zett „politikai diszkrécióból“ a titokzatosság fátylával fonják körül a pártéletet, mesterséges falat emelnek a pártszervezet és a dolgozók széles rétegei közé. Máshol meg kényeskedés­ből, „ne szaporítsuk tovább a munkát“ jelszóval zárkóznak be a szűk szervezeti falak kö­zé. Ez senkinek sem jó, vissza­tetszést szül az emberek kö­zött, rontja a ténylegesen meg­alapozott tekintélyt és bizal­mat, misztifikálja a pártéletet. Ha a pártszervezetek bizalmat, támogatást várnak a pártonkí­­vüliektöl, akkor azt minden eszközzel elő is kell segíte­niük. Többek között megfelelő _ politikai nyíltsággal is, hogy naponta érzékeljék munkáju­kat, együtt gondolkodva és cse­lekedve építsék kapcsolataikat. Az évzáró taggyűlések, bár Inkább a párt belső életére irá­nyítják a figyelmet, mégsem jelenthetik az elzárkózó befelé fordulást. A pártmunka, így a taggyűlés sem lehet öncélú, mindig a politikai feladatokat kell szolgálnia, azok eszköze. Ha ezt szem előtt tartjuk, el­kerülhetjük a befelé fordulást és aktív, pezsgő politizáló lég­kört teremthetünk nemcsak a pártszervezetekben, hanem szé­lesebb körökben is. A taggyűlések lebonyolítása és a feladatok határozati rögzí­tése nem befejezése, hanem kezdete a további politikai munkának. Ezután kezdődik a határozatok végrehajtásának megszervezése. Ezzel kapcso­latban is az első és alapvető feladat a pártonkívüliek érde­mi tájékoztatásának szervezése, mert a legjobb szándék mellett is csak így képesek azonosulni a párt politikai határozataival és megvalósításukon meggyőző­déssel munkálkodni. Ilyen szellemben zajlanak a rozsnyói (Rožňava) járásban a pártszervezetek évzáró taggyű­lései, azzal a politikai szán­dékkal, hogy jó alkalmul szol­gálnak, a pártélet továbbfej­lesztése mellett, politikai ráha­tásuk erősítésére, tömegkapcso­lataik szilárdítására. ILLÉS BERTALAN Mik a teendők? A galántai járásban az első évzáró taggyűlés színhelye az ábrahámi Dudvág Efsz pártalapszervezete volt. JAN FANDEI, bizottsági tag és szövetkezeti elnök megnyitó beszéde után JOZEF SAMBAL pártelnök, a pártbizottság beszámolójában értékel­te pártszervezetük munkaeredményeit, melyeket a pártkongresszusok és az évzáró taggyűlések határozataiból eredő feladatok teljesítésében ért el. Külön kiemelte a pártszervezet ha­tásos ideológiai munkáját és a párt­csoportok aktivitását. Elemezve a pártos ráhatás elmélyü­lését a gazdasági feladatok teljesíté­sében, pozitívan értékelte a növény­­termesztési és állattenyésztési ered­ményeket. A szocialista mezőgazdaság fennállása óta ez a szövetkezet első ízben ért el hattonnás átlagos hektár­hozamot gabonafélékből. A kukorica és a cukorrépa tervezett hektárhoza­mait is túllépték. A szövetkezet az állattenyésztésben is jelentős eredményeket ért el; túl­teljesítette hústermelési tervét, terven felül 90 tonna vágósertést és hét ton­na baromfihúst adott el. A pozitívumok mellett arról is szó esett, hogy nem teljesítik a tej for­galmazását. Az árutermelés növelésé­nek feladatai viszonylag igényesek voltak, mert tavaly az előző évhez képest fejőstehenenként 300 literrel kellett volna növelniük a tejtermelést, ami azonban nem sikerült. A tejter­melés növelésének tartalékait abban látják, hogy mielőbb befejezzék az épülő növendékmarha-tenyésztelepet és egy nagy anyasertésfarmot, melyek több mint hétmillió koronás ráfordí­tással épülnek. A pártszervezet évzáró taggyűlése sürgetőnek és fontosnak tartja a párt ráhatásának és vezető szerepé­nek erősítését valamennyi szakaszon, a párt akcióképességének és cselek­vési egységének fokozását, a lenini módszerek és munkastílus érvényesí­tését, a kádermunka javítását, a na­gyobb törődést a káderek elosztásá­val. A párt alapszabályzata értelmé­ben szorgalmazza, hogy rendszeresen és igényesen értékeljék a pártcsopor­tok tevékenységét. Jobban törődjenek a pártoktatással, szervezzék és érté­keljék, emeljék színvonalát és fokoz­zák hatásosságát a kommunisták és a pártonkívüliek nevelésében, a marxis­ta-leninista világnézet alapján erő­sítsék a tagok és tagjelöltek osztály­hű helytállását, szocialista hazaszere­tetét és proletár internacionalizmusát. Az évzáró taggyűlés határozatában leszögezte, hogy rendszeresen törődni kell a politikai agitációval és a köz­­gazdasági propagandával. Hatásosabb formákban kell ráhatni az emberek gondolkodására és cselekvésére, tá­mogatni és rendszeresen értékelni kell a szocialista versenymozgalmat. A hetedik ötéves tervelőirányzattal és a gazdasági irányítás tökéletesítését szolgáló komplex intézkedésekkel összhangban konkrétan és címreszó­­lóan határozzák meg, mit tesznek a politikai, ideológiai és gazdasági feladatok teljesítésének sokoldalú és eredményes biztosításáért. KRAJCSOVICS FERDINAND Hatvan éve történt ÚTON A CSKP FELÉ Pártunk történetének egyik fényes fejezetére emlékezünk a napokban: az első világháborút követő politikai­­társadalmi erjedésben a szlovákiai szociáldemokrácia is döntő lépésre határozta el magát, amikor Ľubochftá­­ban, az egykori Fenyőházán párt­­kongresszust tartott. A kongresszus a szociáldemokrata párt balratolódásának a jegyében ült össze. Jelentőségének megértése szük­ségessé teszi előzményeinek felidézé­sét. A csehországi szociáldemokrata mozgalomban végbemenő polarizáló­dás hatására Szlovákiában Is mutat­kozni kezdte a radikalizálődás jelei. Am a szlovákiai és kárpát-ukrajnai szociáldemokrata párt 1920 szeptem­beri martini kongresszusán a nagyon is kisebbségben levő jobboldal ma­roknyi csoportja kivált a pártból s így szervezetileg is önállósult. Erre a baloldalt képviselő 117 küldött ak­cióbizottságot alakított azzal a céllal, hogy ez a pártegység helyreállításán munkálkodjék. A jobboldal azonban novemberben megtartotta a maga kü­lön kongresszusát, s így bekövetke­zett a szervezeti szakadás. A szlovákiai és a kárpát-ukrajnai szociáldemokraták balszárnyának fel­­sorakozása tehát a párt marxista— leninista jellege megteremtésének, sorai internacionalista egyesítésének a szellemében történt. A tubochftai kongresszus 1921. január 16-án ült össze. A 149 küldött mintegy 240 ezer tagot képviselt, akik a baloldal politikai és szakszervezeteihez tartoz­tak, továbbá tagjai voltak Csehszlová-Ha a kommunisták átveszik a kezdeményezem A vegetáció késése tavaly ősszel nehéz feladat elé állította a Gyula­­majori Állami Gazdaság (Ďulov Dvor) dolgozóit. Az üzemi pártbizottság a gazdaság vezetőségével és a szak­­szervezet üzemi bizottságával karöltve ugyan gondosan kidolgozta az őszi munkák politikai szervezési tervét, ám kénytelenek voltak módosítani, mert rendkívüli helyzet adódott elő. Oj munkaerőtartalékokat kellett ke­resniük és bekapcsolniuk az őszi munkák elvégzésébe. A lándori rész­leg pártszervezetének bizottsága fel­hívással fordult az egész állami gaz­daság kommunistáihoz és pártonkívülí dolgozóihoz, jé hozzáállással, hosszab­bított műszakokkal segítsék elő az igényes feladatok elvégzését. Tarics János agrármérnök, az álla­mi gazdaság növénytermesztési főága - zatvezetője tömören ebben látja a felhívás jelentőségét: „Mozgósította azokat az állattenyésztési dolgozóin­kat is, akik gépkocsivezetői jogosít­vánnyal rendelkeznek. A kolozsi ezres tehéntelepünk például a nehéz trak­torok vezetésére rendelkezésünkre bocsátotta az ilyen állattenyésztési dolgozókat, s így a gépek túlnyomó részét éjjeli műszakokban is ki tud­tuk hasznúim“. A felhívás a cukorrépa és a kuko­rica betakarításának megszervezésé­ben is hatott. A kedvezőtlen körül­mények miatt termelési és sáncolást módszert alkalmaztak a kukorica tá­rolására. Persze ideiglenesen, a szárí­tók felszabadulásáig. A belső munkaerő-tartalékok ki­használása nem bizonyult elegendő­nek. A komáromi üzemek, iskolák, intézmények dolgozói is segítő kezet nyújtottak, különösen a gyümölcs, a szőlő és a fűszerpaprika megkésett betakarításában. KOLOZSI ERNŐ vVNaX*ÍC«TO>XXXXXXVC4S^XV4XV^XXXXXXVaXVVXXXXXXXXXV4!«iXXXXXXXXXXXXXXXXV4XXXXXXXXXVCWX4XXXXX\VWXXVXXXVW» A név kötelez A csehszlovák néphadsereg január 15-én ünnepli a tüzérek és a rakéta­csapatok napját. Ez a dátum egy nagyszerű fegyvertényre emlékeztet, amelyben a szovjet földön létrejött csehszlovák hadseregcsoport tUzér­­ezredei különösen kitüntették magu­kat. A szovjet hadsereg a főparancs­nokság tervei értelmében hatalmas méretű támadásba lendült a Visztula és az Odera folyó térségében, hogy a tervezett hadműveleteket 8 nappal kia Nemzetközi Szocialista Pártjának és a német szociáldemokrácia bal­szárnyának. A szlovákiai küldöttek között olyan ismert személyiségeket találunk, mint Marek Culen, František Kubač, Nagy Gyula és Josef Schiffel elvtársak, akik később is kiváló sze­repet Játszottak a hazai kommunista mozgalomban, sőt magas pozíciókat töltöttek be a szocialista államban, mint például Kubaö elvtárs. A kongresszus feladata az általá­nos politikai helyzet megvitatása, to­vábbá a Kommunista Internacionáléba való felvéitel 21 feltételének megtár­gyalása és elfogadása volt. Bár a ha­tóság közbelépése megzavarta a kong­resszus rriunkáját, a küldöttek Ružom­­berokba tették át a tanácskozás szín­helyét, s így a kongresszus eredmé­nyesen befejezhette munkáját. Szlová­kia és Kárpát-Ukrajna proletariátusá­nak vezető ereje így felkészült a ta­vaszi országos pártkongresszusra, me­lyen létrejött az egységes CSKP. CL) előbbre hozva nagy német erőket kös­sön le és ezzel segítsen a szövetséges csapatoknak, melyek nehéz helyzetbe kerültek annak következtében, hogy a németek az Ardennesekben áttörték az angol—amerikai csapatok védalmi vonalát. CHURCHILL egyenesen ilyen irányú kéréssel fordult Sztálinhoz. Az oderai—Visztulái hadműveletben az I., II. és III. Belorusz Front, vala­mint az I. és a IV. Ukrán Front csa­patai vettek részt. Ebben a nagyméretű küzdelemben kapott megtisztelő feladatot a cseh­szlovák tüzérség: a IV. Ukrán Front katonáit kellett támogatnia. Tüzéreink derekasan helytálltak és jól előkészí­tették a támadást ezen a frontszaka­szon. Ezzel nagy mértékben hozzá­járultak a hadművelet sikeréhez, a­­mit a hadparancs is kiemelt. 1945. január 15-e aranybetűkkel íródott be hadseregünk történetébe. Haditettévet hozzájárult ahhoz, hogy siettesse a győzelmet: a náci hadvezetés kényte­len volt gyorsan kivonni tartalékait Közép-Németországból, Norvégiából, valamint Észak-Olaszorszőgból. Ezen a szakaszon is megnyílt az út Berlin felé. A hadművelet méreteire jellem­ző, hogy a náci ellenség itt 35 had­osztályát vesztette el. A 2., 4. és 5. csehszlovák tüzérezred fegyvertényéért a „jaslói“ elnevezést kapta, mert bevetésének színhelye a lengyelországi Jaslo város közelében volt. Tüzéreink féltve őrzik és ápolják e dicső hagyományokat. Ebben a szel­lembon nevelkedve, a legkorszerűbb fegyverekkel rendelkezve, a párt ve­zetésével erősítik és tökéletesítik harcképességüket, hogy bármikor sík­­raszállhassanak a szocialista haza védelmében, ha támadás érné. —in— iiiuiaaMMigmaauaaMHHiiiii паакааагюннавааапаааанааамааааааааааааааааааааааааааааааааадаааааааааааапаанаааааа Népművelés és amatőr művészet ■kulturális politikánk szerves ré­­sze a népművelés, és ennek keretében az amatőr művészeti moz­galom. A CSKP XV. kongresszusa ezt igen (kidomborította a fejlett szocia­lista társadalom építési programjának kidolgozásakor, ideológiai és politikai nevelőmunka nélkül elképzelhetetlen a szocialista módon gondolkodó és cselekvő ember nevelése, a szocia­lista tudatformálás. A nemzetiségi népművelés az álla­mi népművelés szerves része a vegyes lakosságú járásokban. Hazánk ma­gyarlakta járásaiban az állami szer­vek, a nemzeti bizottságok és népmű­velési intézményeik mellett a CSEMA­­DOK végzi a népművelési munka jó­részét. Az SZSZK Kulturális Miniszté­riuma, mely ezt a munkát központi szinten irányítja, arra törekszik, hogy a CSEMADOK egységes kulturális-nép­művelési tervek alapján, a nemzeti bizottságok és népművelési intézmé­nyeik révén fejlessze a népművelési munkát. CSEMADOK Ma már megállapíthatjuk, hogy nem egy járásban eredményes együttműkö­dés folyik ezen a téren. Különösen ott, ahol a nemzeti bizottságok műve­lődési osztályain olyan emberek dol­goznak, akik a CSEMADOK-szerveze­­teket be tudják (kapcsolni a közös munkába. Ilyen járás a dunaszerda­­helyi (Dunajská Streda), nagykürtösi (Velký Krtíš), a rozsnyói (Rožňava) stb. Ezekben a járásokban kézzelfog­ható eredmények mutatkoznak. Itt nem jelent gondot, hogy az amatőr művészeti mozgalom is igénybe vegye a művelődési otthont, hiszen az egész járás büszkeségére válik az együtte­sek működése. d» CSEMADOK pótolhatatlan sze­** repet tölt be a nemzetiségi népművelő munkában, amit a vezető párt- és állami szervek nemegyszer értékeltek. Munkája az elmúlt évek­ben a CSKP XV. kongresszusa, vala­mint az SZLKP kongresszusa határo­zatainak, valamint ezek alapján az SZSZK Kulturális Minisztériuma által megjelölt fő feladatok értelmében bontakozott ki. A CSEMADOK munka­tervében alapvető helyet foglal el a szlovák kormánynak 1974-ben jóváha­gyott dokumentuma — a nemzetiségi szövetségek és a nemzetiségi kultúrák továbbfejlesztésének koncepciója, a­­mely meghatározza a kluturális ne­velő munka fő irányvonalát. Ennek értelmében a CSEMADOK munkája a következő területekre összpontosul: — politikai nevelő és ideológiai munka, — Könyvvel való foglalkozás, — amatőr művészeti mozgalom, — kiadói munka, — a szervezeti élet fejlesztése. Nem kívánok minden területtel kü­lön foglalkozni. Mondanivalóm inkább az amatőr mozgalom néhány kérését érinti. Am nem mellékes, hogy a CSE­MADOK a politikai nevelő és ideoló­giai munka keretében évente mintegy kétezer előadást, vitaestet rendez kü­lönféle időszerű kérdésekről. Ezeken a rendezvényeken tavalyelőtt 155 480 magyar nemzetiségű polgártársunk vett részt. KÖNYVTARAK ■könyvtáraink nagy figyelmet szentelnek a magyar olvasók­nak is, amiről igen meggyőzően ta­núskodnak a következő adatok: a nyugat-szlovákiai kerületben egy sze­mélyre 2,6 kötet, ebből 2,1 magyar nyelvű kötet jut; ez az arány a kö­zép-szlovákiai kerületben 2,5, illetve 2,3, a kelet-szlovákiai kerületben 3,1, illetve 2,7 kötet. A CSEMADOK munkájában jelentős szerepet tölt be az amatőr művészeti mozgalom. Fontosságát az ember har­monikus fejlődése szempontjából nem kell külön kiemelnem. Az együttesek és csoportok száma a múltban nem nőtt, de tevékenységük színvonala év­ről évre emelkedett. Jelenleg 560 ma­gyar amatőr művészegyüttes és cso­port tevékenykedik hazánkban. Az amatőr művészeti mozgalomban húsz­ezer magyar nemzetiségi személy vesz részt. A magyar amatőr együttesek tavaly előtt 1935 előadást rendeztek több mint 350 ezer nézőnek. A CSEMADOK életében nagy ese­ményt jelentenek az ORSZÁGOS versenyek, seregszemlék és fesztiválok, amelyek­nek már a CSEMADOK megalakulása óta nagy hagyományaik vannak. Ilyen például a gombaszegi kulturális ün­nepély, a zselizi táncünnepély, a ko­máromi Jókai-napok, vagy a duna­­szerdahelyi Dunamenti Tavasz. Az országos versenyek, seregszem­lék és fesztiválok vonzzák a közönsé­get. Ha nem volnának, mindannyian szegényebbek volnánk. A Jókai Napo­kon és a Dunamenti Tavaszon megtelt színházi termek, a gombaszegi és zse­lizi részvevők tízezrei bizonyítják népszerűségüket. Bizonyító és elköte­lező tények. NÉPMŰVELÉSI INTÉZET A Népművelési Intézet gazdag tevé­kenységet folytat a magyar együtte­sek vezetői, rendezői, koreográfusai, karvezteői szakmai és politikai kép­zésében is. A Népművelési Intézet 1979-ben négy alkalommal többnapos tanfolyamot rendezett a rendezők, koreográfusok, karvezetők és együt­tes-vezetők továbbképzésére. A Nép­művelési Intézet mellett már évek óta folyik az ilyen irányú továbbképzés, módszertani szempontból mindent megtesznek a nemzetiségi szakkáde­rek alapos felkészítésére. Központi rendezvényeinken ma már nem talál­kozunk kezdetleges színvonalú elő­adással, mely nélkülözné a szaktu­dást, a jó ízlést és nem ütné meg a társadalom, a nézők igényei által emelt mércét. Ez is a Népművelési Intézet módszertani segítségének az eredménye. A rendezők, koreográfu­sok, karvezetők ízlése kifinomult, szakmai tudásuk gyarapodott, politi­kai tisztánlátásuk tökéletesebb. Ezek konkrét tények. AHOL EMELNI KELL A SZÍNVONALAT Az eredmények ellenére mégis meg kell állapítanunk, hogy a nemzetiségi együttesek művészi téren elmaradnak az országos élvonal mögött. Ez a kér­dés főként akkor vetődik fel, amikor külföldi vendégszereplések, nemzetkö­zi fesztiválokon való részvétel jön szóba, őszintén be kell vallanunk, hogy magyar vonalon nincs is erre alkalmas együttesünk, ha csak nem számítjuk ide a CSMTKÉ-t, amely amatőr művészeti mozgalmunkat már többször képviselte nemzetközi feszti­válokon. ■uemzetiségi amatőr művészeti "^mozgalmunk nagy haladást ért el az utőbi években. Ma már nincs olyan együttesünk, mely alapvető szakmai fogyatékosságokkal küszköd­ne. Nagy többségük elsajátította a művészeti munka ábécéjét, tudatos al­kotó munkát folytat. Ha országos ren­dezvényeinken ezt a színvonalat évek­kel ezelőtt értük volna el, akkor a legtöbb produkció elérte volna az élvonalbeli rangot. A fejlődés azon­ban nem áll meg, a kulturális igé­nyek napról napra nagyobbak. Ami Ч

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents