Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-10 / 2. szám
Szabad Földműves AZ SZSZK MEZŐGAZDASÁGI Es ÉLELMEZÉSÜGYI MINISZTÉRIUMÁNAK HETILAPJA 1981. JANUAR 10. * 2. szám * XXXII. évfolyam * Ara 1,— KCi i : i L ÚJ TERVEK - ÚJ FELADATOK Oj naptári és gazdasági évbe léptünk. A legtöbb gazdaságban meg tudják már mondani, hogy miként sikerült a tavalyi esztendő. Megkezdődött a zárszámadás előtti leltározás, készül a zárszámadás és a tervkészítés ütemterve. Az eddig ismert adatok szerint általában eredményes, jé esztendőt hagytak maguk mögött szövetkezeteink. Ismertek a hetedik ötéves terv és az 1981. évi népgazdasági terv célkitűzései is. Az elmúlt évben több párthatározat született a mezőgazdasági termelés fejlesz tése érdekében. A célokkal összhangban a legtöbb gazdaságban biztosítva vannak az anyagi-műszaki feltételek. A szokásosnál nagyobb erőfeszítéssel földbe került az idei kenyérnekvaió, az állatállomány téli takarmánybázisa is megnyugtató. Rendelkezünk mindazokkal a tapasztalatokkal, amelyeket az elmúlt esztendő szolgáltatott számunkra. Most a végrehajtáson a sor. A népgazdasági célok az üzemi tervekben és döntésekben realizálódnak. így van ez a mezőgazdaságban, a földmüvesszövetkezetekben is. Egységes tervezési módszerek, segédanyagok és tervinformációk ismertetik a hetedik ötéves terv igényes célkitűzéseit. Mindezek segítséget nyújtanak a tervezői munka szervezéséhez, az évi gazdasági tervek összeállításához. A tervkészítés időszakában örömmel nyugtázhatjuk, hogy a tervezés színvonalában előrelépés történt. Ennek ellenére az idén tovább kell javítani a tervek megalapozottságát, s átgondoltabbá kell tenni a gazdasági feltételek számbavételét, s figyelembe kell venni a termelés összefüggéseinek rendszerét. Ez azért is fontos, mert gazdaságaink tervelőirányzatai a népgazdasági célokkal összhangban hozamnöveléssel számolnak. Ez mindenképpen helyes törekvés, viszont ennek érdekében szigorítani kell a követelményeket. Ezért a tervek végrehajtásának szervezésében — többek között — nagyobb figyelmet kell összpontosítani a hozamok növelését alátámasztó, ésszerűbb tápanyag-ellátásra, a technológiai fegyelem megszilárdítására, és a betakarítási veszteségek jelentős mértékű csökkentésére. Ezek együttes megvalósítása jelentheti az évi Uzemtervekben rögzített színvonal elérését. A termelés összefüggéseiből kiindulva a tervezői munka nagyon lényeges vonása kell, hogy legyen az egyes ágazatok fejlesztése közötti párhuzam megteremtése. Ennek hiánya elsősorban a takarmánytermelés és az állattenyésztés között lelhető fel. Ezen a téren eddig kettős gond jelentkezett. Magasak a takarmányfelhasználás fajlagos mutatói, s ennek következtében jobban növekedett a takarmányszükséglet, mint az állati termékek termelése. A takarmánytermelés — elsősorban a szemesek termesztése — nem növekedett a szükséges mértékben. A vázolt problémák következménye, hogy a takarmánymérlegben gyakran mutatkozott hiány. A tervben jelentkező feszültségek feloldása érdekében azok a gazdaságok járnak el helyesen, amelyek az idén újból áttekintik ezt az ellentmondást és gyakorlati megoldást keresnek ennek a megszüntetésére. Közismert, hogy évek óta állami támogatás biztosítja a rétek és legelők javítását, hozamuk növelését. A legeltetéssel történő hasznosítás és a szénatermés növekedése viszont közel sincs arányban ezzel a gondoskodással. A gazdasági tervek egyik kritikus pontja az, hogy ezen a téren a mezőgazdasági üzemek hathatós előrelépést a múltban nem terveztek. Ennek a helyzetnek a megoldása most semminemű halasztást nem tűr, s már az idén előbbre kell lépni. Az eddiginél nagyobb figyelmet kell fordítani pótolhatatlan nemzeti kincsünk, a termőföld védelmére és célszerű hasznosítására. Nagy tartalék rejlik a megművelt föld célszerű hasznosításában is. Termőtalajaink minősége nagymértékben különbözik. Ezt figyelembe véve nehezen érthető, hogy a vetésszerkezet és a művelési mód az ország különböző vidékein hasonló vagy azonos. Pedig az adottságokhoz igazodó termelési szerkezettel és termelési technológiával nagymértékben növelni lehetne a ráfordítások hatékonyságát. „A munka hatékonyságának fokozása minden termelő ágazat, minden gazdálkodó szerv alapvető feladata — állapítja meg a CSKP KB 18. üléséről kiadott közlemény. Ez megköveteli, hogy a mezőgazdasági üzemek az eddiginél jobban vegyék figyelembe adottságaikat, ésszerűbben gazdálkodjanak anyagi és szellemi erőforrásaikkal, szélesebb körben hasznosítsák a tudományos-műszaki haladás legújabb vívmányait, s tegyenek intézkedéseket a gazdaságtalan termelés visszaszorítására. A tervkészítés alkalmából gyakran hangsúlyozzuk, hogy a mezőgazdaság fő feladata a termelés hatékonyságának a növelése. Ennek érdekében sajnos, a szükségesnél kevesebbet tettünk. A hatékonyság növeléséhez nem elegendő „csak“ a termésátlagokat és a termelékenységet növelni. A ráfordításokat figyelembe véve kell az eredményességet fokozni. Ez nagyon fontos, mert a ráfordítások — különösen az anyagi jellegű költségek — a termelésnél gyorsabban növekednek. Az okok ismertek, s ennek megfelelően a ráfordítások növekedése viszonylagos mérséklésének is sok útja, módja van. Ide sorolható például a beruházások költségtakarékos tervezése, gyors kivitelezése és a meglevő kapacitások minél jobb kihasználása. Még mindig előfordul, hogy a tervkészítés a „vezetőségen“ belül marad. A terv viszont csak akkor éri el célját, ha annak összeállításában a szövetkezet tagsága is aktívan részt vesz. A szocialista brigádtagokkal és a munkahelyi közösségekkel folytatott megbeszélések jó alkalmat és fórumot nyújtanak a végzett munka még kőnk rétabb értékelésére a soron levő feladatok végrehajtásához, a dolgozók egységes szemléletének és cselekvési egységének a kialakítására. A tervkészítéskor térjünk ki az ellenőrzésre is. Amikor a vezetés és a gazdálkodás ellenőrzéséről beszélünk ne csak a „madárdal perekre“ gondoljunk, hanem mindenekelőtt a hatékonyságra. Gondoljunk arra, hogy milliókat hozhat a kasszába az, — erre egyébként a mezőgazdaság tervszerű irányítási rendszere is módot nyújt — ha ellenőrizzük a pontos kukoricavetést, ha plasztikus gazdasági tervet készítünk, ha gondosabb szakmai munkát végzünk. Egyszóval adjunk rangot a becsületes és időben elvégzett munkának. Bántó általánosítás nélkül elmondhatjuk, hogy mint a víz a termőtalajt, úgy moshatja alá a munka becsületét, rangját a vezetői hiba, a pontatlan végrehajtás, a cinkosságból fakadó kölcsönös elnézés, a látszatvállalások és teljesítmények elfogadása, az egyenlősdi, az érdemtelen el ismerés... és még lehetne sorolni az okokat. A világos cél, az alkotó emberi munka, a tenniakarás, a szocialista verseny a legnagyobb biztosíték arra, hogy a készülő új tervek és feladatok alapján újabb lépést tegyünk előbbre a mezőgazdaság korszerűsítése útján. Ennek viszont az a feltétele, hogy biztosítva legyen a munka becsülete, a jó munkás rangja. CSIBA LÄSZLÖ Számos újítása alapján, nagyon jó hírű, közismert a Tánczos Dénes vezette 24 tagú dióspatonyi (Orechová Potčň) gépjavító szocialista brigád, amely a bronzérem birtokosa. Foto: N. Kovács István Az eredményeket és a hasznos kezdeményezőkészséget tekintve is jó nevet vívott ld magának a nádszegi (Trstice) Győzedelmes Február Efsz állattenyésztése. A szövetkezet december nyolcadikén teljesítette a tejeladás Igényes tervét. Hétszáz tehén átlagában az egy tehénre jutó évi tejtermelést 4307 literre növelték. Lehet-e erről a magas lépcsőfokról még magasabbra lépni? Ha Igen, milyen módszerekkel? És végül — de nem utolsósorban — mi a jó eredmények elérésének biztosítéka? — Nem kétséges, hogy a jó szakmai és politikai vezetésen túlmenően tehenészetben dolgozó szocialista brigád példamutató helytállása jelenti a legnagyobb biztosítékot, ök kezdeményezték azokat a versenyeket, amelyek a múltban is eredményesen segítették a tejhozam növekedését, s a sikereken felbuzdulva teljesítették a felszabadulásunk 35. évfordulója tiszteletére tett igényes versenyvállalásukat is — válaszolt kérdéseinkre Győrt István agrármérnök, állattenyésztési ágazatvezető. ★ ★ ★ A CSKP XVI. kongresszusa tiszteletére tervezett vállalásokról, a munkaszervezésről és a takarékosságról, valamint a brigád életével kapcsolatos kérdésekről Hencze István brigádvezetővel beszélgettünk. — A Négy Októberi Szocialista Forradalom és a Februári Győzelem emlékplakettje után elnyertük a „Kiváló munkáért“ kitüntetést is. Mi ezekre a kitüntetésekre, melyek nemcsak munkánk elismerését, hanem brigádunk megbecsülését is példázzák, 1981-ben is rá akarunk szolgálni. Ezúttal is jól átgondolt tervek, aprólékos felmérések után vetjük papírra versenyvállalásainkat. Erre különösen nagy szükség van, mert a sablonos módon, a tényleges helyzet felismerése nélkül készülő vállalások nem megalapozottak, s teljesítésük is sokkal nehezebb. A tejhozam növelése kapcsán külön szeretném hangsúlyozni, hogy ennek nem rekordhajhászás és a feltűnni vágyás az indítéka, hanem ellenkezőleg annak a bizonyítása, hogy az ellenőrzött, tenyésztői szempontból jól tartott állománynál a magas tejtermelés nincs káros hatással a későbbi teljesítményre. — Hogy a brigád mtt tesz a vállalás érdekében? er-, azt külön részle-гуя» 'т1июяхяяшя Megalapozott találások tekben határozzuk meg. Istállóinkban különben standfejés folyik, melynek az a célja, hogy minél több tejet nyerjünk. A termelést meghatározó tényezők közül hármat emelnék ki: a takarmányozást, a fejést és az állategészségügyi helyzetet — mondotta a brigádvezető. A tejtermelés színvonalának további emelése, a tej minőségének megtartása, a borjúszaporulat növelése, az ésszerű takarmányhasznosltás, a takarmányszükséglet biztosításának elősegítése és a társadalmi munkában való helytállás kerül а XVI. kongreszszus tiszteletére tett vállalásukban előtérbe. Azt szokták mondani, hogy aki sok tejet akar fejni, annak egész évben ott kell állnia a tehén faránál. Ez ma is így van, azzal a kiegészítéssel, hogy a korszerű állattenyésztés egyre nagyobb szakértelmet kíván. A tehenészetben dolgozó szocialista brigád ötven dolgozót tömörít, ebből húsz a nő. A brigádon belül jó a közösségi szellem, van versenyzési kedv, és ami azt illeti, az anyagi és erkölcsi megbecsülés sem marad el. A törzstagok: Lukács jános. Juhos István, Molnár Arpád, Bartal János, Bogár Jolán, Hromada Erzsébet, Kesiár Erzsébet és a többiek olyan dolgozók, akik lelkesen végzik munkájukat, s nem egy ízben gondolatébresztő javaslattal fordulnak a szövetkezet vezetőségéhez. A brigád belső életét maguk alakítják, aktívan részt vesznek a vezetés munkastílusának az alakításában. Látogatásunk alkalmából munkamódszerükről, terveikről esett szó: ■ Bugár Jolán: — Nyolc évet töltöttem abban a kollektívában, ahol nemcsak munkatársi, hanem baráti viszony is kialakult. Segítjük egymást a munkában, közösen vállalunk társadalmi munkát is. Rangot jelent brigádtagnak lenni, s különösen büszke vagyok arra, hogy munkámmal személyesen én Is elősegíthetem a párt XVI. kongresszusa tiszteletére tett vállalás teljesítését. ■ Győri Béla: — Huszonhárom évet töltöttem az állattenyésztésben. Mint tehenész kezdtem, s bizony a régi időkben, amlkor kézzel fejtünk, keményen helyt kellett állni az eredményekért. Tehénállományunk kilenc istállóban van elhelyezve, s örömmel tölt el, hogy ma már minden jószágnak megvan a felelős gazdája. ■ Juhos István: — Az üzemeltetés zökkenőmentességére kell leginkább odafigyelni. A takarmányozás, a fejés, a mesterséges termékenyítés folyamatosan, a munkarend szerint kell, hogy történjék. Negyed évszázaddal a hátam mögött, a sikerek „titkát“ a kollektíván belül kialakult jó munkalégkörben és a kitűnő szakmai irányításban látom. ■ Hromada Erzsébet: — A háztartást cseréltem fel a fejőmasinával. Ebben a munkakörben több az izgalom, s természetesen több a pénz is! Megtaláljuk számításunkat. Férjemmel együtt havonta hatezer koronát keresünk, de az elismerő szó és a dicséret sem mellékes. ■ Eliásovszky József: — A tetőszigetelő szakmát cseréltem fel a tehenészettel. A fejők járási versenyében évek óta az élcsoporthoz tartozom, s tavaly 14,5 literes tehenenként fejési átlaggal járási első lettem. Tapasztalataim szerint csak egészséges állatok képesek négyezer liter körüli tej termelésére. Ennek alapját az képezi, hogy egészséges állat kerüljön ki az elletőbői, az istállóba. Csak így érhető el két ellés között a 384 nap. Szintén állategészségügyi kérdés, hogy csak az egészséges lábú és tőgyű állat képes a nagy teljesítményre. Az állategészségügy és a percnyi pontosság biztosítása nélkül aligha érhetők el jó eredmények. A kongresszus tiszteletére tett felajánlásunkban a termelési érték növelése mellett nagy figyelmet kell szentelnünk a társadalmi munkára, a szakmai és politikai továbbképzésre, a kölcsönös segítségnyújtásra, s végső fokon a szocialista életmód elmélyítésére. ★ ★ ★ Az óév utolsó napjának hajnalán folytattuk ezt a beszélgetést. A „nagy család“ ünnepire készült, de senki sem hagyta el előbb a munkahelyét, ahová nemcsak a munka öröme, hanem az elszakíthatatlan emberi és munkatársi kapcsolatok is kötik őket p—esi—■ %
