Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-03-07 / 10. szám
1981. MÁRCIUS 7. 10. szám XXXII. évfolyam Ага 1,— Kés A felvételen az SZKP XXVI. kongresszusának elnöksége. Foto: CSTK Q „Madridban Helsinkiért“ címmel olvashatják a 3. oldalon külpolitikai kommentárunkat, mely az európai katonai enyhülési és leszerelési konferencia összehívásával kapcsolatos szocialista törekvéseket, illetve a francia javaslat körül csoportosuló Nyugat ellenhatását boncolgatja. • A Csallóköz mezőgazdasága merész gondolatokat ébresztő, új létesítménnyel gyarapodott. A Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Vizsgáló Intézet nagymegyeri (Calovo) fajtakísérleti állomásának küldetéséről a Szolgáltatás, tudományos szinten című írásunkban, a 11. oldalon szólunk. ф A Gazdaságosan termelni címmel megjelenő helyzetelemző írás a somórjai (Šamorín) Kék Duna Efsz gazdasági eredményei tükrében az emberi tényezők fontosságát, az anyagi ösztönzés időszerűségét és az emberről valő gondoskodás formáit körvonalazza: Megjelent a 12. oldalon. Világtörténelmi esemény Az SZKP XXIII. kongresszusa A múlt héten Moszkvában, a Kreml Kongresszusi Palotájában megtartotta XXVI. kongresszusát a Szovjetunió Kommunista Pártja. A 17 és fél milliós párttagságot 5002 küldött képviselte, s a tanácskozásokon 109 országból 123 küldöttség vett részt. A CSKP Központi Bizottságának küldöttségét Gustáv Husák, a KB főtitkára vezette. A kongresszus a következő napirend szerint végezte munkáját: 1. Az SZKP Központi Bizottságának beszámolója a soron levő kill- és belpolitikai feladatokról. 2. Az SZKP Központi Revíziós Bizottságának jelentése. 3. A szovjet népgazdaság fejlődésének fő irányai az 1981—1985. évekre és az 1990-ig terjedő időszakra. 4. A párt vezető szerveinek megválasztása. A kongresszusi teremben, a szovjetországban, a szocialista közösség országaiban, de általában világszerte nagy érdeklődéssel várták Leonyid Ujics Brezsnyav elvtáw előadói beszédét, mely az 1. napirendi ponttal kapcsolatban hangzott el. A Központi Bizottság beszámolója kiterjedt az SZKP nemzetközt politikájára, a fejlett szocializmus időszakában követett gazdaságpolitikájára, a szovjet társadalom társadalompolitikai és szellemi fejlődésére és a párt feladataira, végül a párt, mint a nép élcsapata szerepének elemzésére. A szovjet állam külpolitikájáról szólva első helyen a szocialista országokkal való barátság és együttműködés szilárdításának szentelt figyelmet. Ezzel kapcsolatban megállapította: „A társadalmi-gazdasági fejlődés, a nemzetközi politika valamennyi nagy horderejű problémáját illetően megszilárdult elvi nézetazonosságunk. Ez a testvéri kommunista pártok állandó együttműködésének eredménye, közös vívmányunk. Igen fontos, hogy pártjaink vezetőségei között mély, kölcsönös megértés, bizalom és egyetértés van. Ezekben az években harminchét legfelsőbb szintű baráti találkozóra került sor a Krímben. Protokolláris formaságok nélkül, elvtársi légkörben megvitattuk kapcsolataink fejlődésének távlatait, a világpolitika kulcsproblémáit, megjelöltük a jövő feladatait. Mindegyik találkozó hozott valami újat és hasznosat“. A szovjet pártfőtitkár kiemelten foglalkozott a szocialista országok gazdasági közösségével, a KGST-vel. Hangoztatta: „Az SZKP és a többi testvérpárt azt tűzi ki, hogy a következő két ötéves terv véljék a szocialista országok intenzív termelési és tudományos-műszaki együttműködésének időszakává“. Megjegyezte, hogy az elmúlt öt évben a Szovjetunió a KGST-országokból 90 milliárd rubel értékű árut kapott, a szovjet szállítások pedig elérték a 98 milliárd rubelt. Az együttműködési kapcsolatokkal, a kölcsönös segítséggel foglalkozva, Brezsnyev elvtárs megjegyezte, „előfordulnak különleges esetek is, amikor barátaink sürgős segítségre szorulnak. Így volt ez Vietnammal, amely 1979-ben Peking barbár agressziójának áldozata lett. És így volt Kambodzsával is, amelyet Paking Pol Pótista bábjai teljesen tönkretettek. A Szovjetunió és a szocialista közösség más országai sürgősen élelmet, gyógyszert, építőanyagot küldtek, haditechnikát szállítottak számukra. Ez, elvtársak, szocialista internacionalizmus a gyakorlatban“. A beszámoló A LENGYELORSZÁGI HELYZETET « is érintette, amikor megállapította, hogy „az utóbbi idők eseményei újra és újra bizonyítják: osztályellenségeink tanulnak vereségeikből. Egyre körmönfontabban és alattomosabban lépnek fel a szocialista országok ellen. Ott pedig, ahol az imperializmus aknamunkájához hozzájárulnak még a belpolitikában elkövetett hibák és melléfogások is, megteremtődik a talaj a szocializmusellenes elemek aktivizálódósához. így történt a testvéri Lengyelországban ... A lengyelországi események ismételten arról győznek • meg bennünket, mennyire fontos a párt vezető szerepének megszilárdítása szempontjából az, hogy a párt erősen odafigyeljen a tömegek véleményére, határozottan harcoljon a bürokratizmus, a Voluntarismus mindennemű megnyilvánulása ellen, aktívan fejlesze a szocialista demokráciát, megfontolt, reális politikát folytasson a külgazdasági kapcsolatokban. Leonyid Brezsnyev hangoztatta: „A világszocializmus története sokféle megpróbáltatást ismer. Voltak bonyolult és válságos momentumai. De a kommunisták mindig bátran szembeszálltak az ellenség támadásaival, és győztek. Így volt ez a múltban, és így lesz ez a jövőben is. És ne kételkedjék senki közős eltökéltségünkben, hogy biztosítjuk érdekeink védelmét, megőrizzük a népek szocialista vívmányait.“ Kína legutóbbi belpolitikai változásait áttekintve a beszámoló leszögezte, hogy „ha a szovjet—kínai kapcsolatok továbbra is fagyponton maradnak, ennek oka nem a mi álláspontunk. A Szovjetunió nem kereste és nem keresi a konfrontációt a Kínai Népköztársasággal. Mi az SZKP XXIV. és XXV. kongresszusa által meghatározott irányvonalat követjük, és a jó(Folytatás a 2. oldan) A г ember gondolatait nem lehet nyomon követni: Egy tárgy, fogalom, vagy éppen egy ünnep számtalan képzetet társit agyunkban. A nőnap kapcsán valahogy így jutott eszembe az egyik édesanyával való esti beszélgetés: — A szomszéd szobában két gyermekem alussza az igazak álmát. Oly csendesen, ártatlanul * fekszenek ágyukban, hogy néha azt hiszem, itt sincsenek talán. Szeretem nézni őket, amikor alszanak, amikor béke honol szétszórt játékoktól rendetlen szobájukban — mondotta félig lecsukott szemhéjjal a boldog édesanya. Asszonyokat és lányokat, közeit és távoli ismerősöket a magánélet és a munka társait köszönti március 8-án az ország és az egész haladó világ. Köszöntjük őket, valamenynyiüket mi is. A nők ma már nemcsak a laboratóriumokban, a tanári katedrán, hanem a termelésben is bizonyították rátermettségüket. Ott vannak a termelőmunka irányító és végrehajtó posztjain, s szorgalmukkal, helytállásukkal és szaktudásukkal egyre nagyobb részt vállalnak a nehéz feladatok teljesítéséből. Hazánkban a nők arcán egyre több mosolyrózsa nyílik. A felszabadulás, majd a Februári Győzelem teremtette meg számukra a valódi társadalmi felszabadulás lehetőségeit. A 7. ötéves terv első évében, a CSKP megalakulásának 60. évfordulóján jogos büszkeséggel mutathatjuk fel a világ előtt azokat az eredményeket, amelyeket a nők politikai, jogi és társadalmi egyenlőségéért, a dolgozó anyák helyzetének megkönnyítéséért végzett munkával elértünk. A nőkről való további gondoskodást pártunk határozatai hosszú távra megszabták. Megvalósításuk üteme, A vipäscsflkep melle mértéke és sikere, sok esetben azon* ban a munkahelyeken dől el. Tiszta lelkiismerettel csak ott nyújt* hatják át a hála virágait, s csak ott fakadhatnak szívből az ünnepi sza* vak, ahol a gazdasági vezetők, a tár* sadalml szervek és a férfi kollégák nemcsak ezen a napon, hanem az év minden napján tisztelettel, megbecsü* léssel, messzemenő gondoskodással és igazságossággal, bizonyítják, hogy ко* molyán veszik a nők egyenjogúságát, ahol ennek a megvalósítására való törekvést és tervszerű munkát az ín* tézkedések egész sora jelzi. Az üzemekben, szövetkezetben, tn* tézményekben, iskolákban és hivatalokban, tavaszt virággal vagy leg* alább néhány keresetlen meleg szó* val köszöntjük a lányokat, asszonya* kai, köztük is mindenekelőtt az édes* anyákat. Önfeláldozó, szerető édes* anya. Ez a három szó mindenkiben a legdrágább, a legjobb, a legbensőségesebb és a legmaradandóbb érzést keltt. Az anya és a gyermek között kialakult szeretetszövetség kapcsán azon* ban érdemes elidőzni pár gondolat erejéig. Az anyai hivatás lényege, a legfőbb feladat, amelyet a CSKP KB 15. ülésszakán hozott határozatok alapján kér és elvár tőlük a társadalom: Neveljék gyermeiket becsületes, munkaszerető, a munkában örömet találó, hazájukhoz hű, tudományos világnézetű és szocialista gondolkodású, mélyen közösségi szemléletű jelnőtekké. — Halkan szólok elszendergő kicsinyeimhez. Ne zavarja semmi sem éjszakai álmotokat, reggel ébredjetek vidáman, nevetve. Tágta nyílt szemetek lássa azt a fejlődő világot, amely körülvesz benneteket — az ünnepi köszöntő kapcsán idéződnek tovább emlékezetemben az édesanya szavat. Háboríthatatlan, boldog gyermekálmok, békés építő korszak embersége, jövőbe vetett bizalom: a virágcsokor mellé ezt a társadalom adja. *
