Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-02-28 / 9. szám
I 1981. február 28. SZABAD FÖLDMŰVES 13 Lesz elegendő korai burgonya? Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma február elején Suranyban szlovákiai szemináriumot és ellenőrzési napot rendezett, melyen a résztvevők megtárgyalták a korai burgonya termelésnek, a piacellátási igények kielégítésének biztosítását. Köztudott, hogy a mezőgazdasági dolgozók egyik fontos feladata: normális időjárási viszontagságok közepette június második felétől augusztus végéig egyenletesen ellátni a piacot korai burgonyával. Sajnos, az utóbbi években ezt a feladatot nem sikerült az igényeknek megfelelően teljesíteni, ami érthetően a piacellátásban is megmutatkozott. A hatodik ötéves tervidőszak éveiben a korai burgonya felvásárlását csak 56,7 százalékra teljesítettük úgy, hogy az egyes években nagy különbségek voltak. A legtöbb ikorai burgonyát — több mint harmincezer tonnát — 1976-ban, a legkevesebbet — mindössze 19 ezer 900 tonnát — 1977-ben vásárolták fel. Ugyanakkor a tervfeladat 43 ezer tonna korai burgonya felvásárlásával számolt... MIBEN KELL LÁTNI A KEDVEZŐTLEN HELYZET OKAIT? Már előfordultak olyan esetek is — erre egyébként jó példa a múlt év is i—, hogy a tavaszi munkák 3—4 hetet késtek. Természetesen, ez a korai burgonya ültetését is hátráltatta. Ezáltal az egész tenyészldő elhúzódott, aminek következtében a korai burgonya betakarítását a mezőgazdasági üzemekben csak június végén vagy Július elején kezdték meg. A mezőgazdasági dolgozókat, a szövetkezeti földműveseket az ilyen esetekért nem lehet okolni. A természet, sajnos, sok esetben erősebb náluk. Ez a megállapítás azonban csak a hatodik ötéves tervidőszak utolsó évére érvényes. A korábi évek tapasztalatai megmutatták, hogy a tervezett termelési és áruforgalmazási feladatok részbeni teljesítése szoros összefüggésben van a termelés anaygi-műszakl bázisának megteremtésével. Ez a legtöbb mezőgazdasági üzemben a termelés széttagoltságához vezetett, és sokhelyütt a korai burgonya termelése iránti érdeklődés is kicsi volt. Nyíltan meg kell mondani azt .is, hogy a mezőgazdasági üzemekben sok fogyatékosság merül fel az alapfokú agrotechnikai intézkedések betartásában. Itt elsősorban a talajelőkészítés milyenségére, a megfelelő mennyiségű és jő minőségű ültetőanyag beszerzésére, az ültetőanyag előcsíráztatására, a korai burgonya öntözhető területeken történő termesztésére, a növénysűrűség megtartására (hektáronként legalább ötvenezer egyed) kell gondol numk, és még így sorolhatnám tovább... HOGYAN TOVÁBB? Ha azt akarjuk elérni, hogy a piacot már június közepén elláthassuk korai burgonyával, akkor a termesztését az SZSZK déli járásaiba kell összpontosítani, a lehetőségekhez mérten olyan könnyű, homokos talajokra, ahol adottak az öntözési lehetőségek. Az idei termelési feladatokat az előbb említett feltételekhez mérten szabtuk meg. A nyugat-szlovákiai kerületben húsz és félezer, a középszlovákiaiban tízezer, a kelet-szlovákiai kerületben pedig tizenháromezer, összesen tehát negyvenhárom- és félezer tonna korai burgonyát kell termelni, illetve forgalmazni. Fogyatékosságnak számít az, hogy a Hált iárások mezőgazdasági üzemei nem szakosodtak a korai burgonya termelésére, ezért a termelés anyagiműszaki bázisának megteremtésére sem fordítanak kellő gondot. így például nem rendelkeznek burgonyatárolóval, nem megoldott az ültetőanyag előcsíráztatása, nem rendelkeznek ültetőgéppel, sarabolókkal és betakarító kombájnokkal. A járási mezőgazdasági igazgatóságok sem állnak feladataik magaslatán, mert a korai burgonya termesztését sok mezőgazdasági üzemre bízzák, ami eleve azt jelenti, hogy üzemenként kicsi a korai burgonya termőterülete. Sok esetben olyan mezőgazdasági üzemet is kényszerítenek a korai burgonya termelésére, ahol nincs érdeklődés iránta, holott e növényi kultúra termelése a mezőgazdasági üzem számára gazdaságos, jövedelmező. A széttagolt termesztésnek és a hiányos anyagi-műszaki bázisnak velejárója, hogy megnövekednek a munkaerő-igények, különösen a korai burgonya betakarítása folyamán. A legtöbb esetben ezzel indokolható, hogy a déli járások mezőgazdasági üzemei nem tanúsítanak érdeklődést az ültetőanyag átvétele iránt. Az ültetőanyagot — mivel nem rendelkezünk megfelelő hazai fajtával — általában külföldről importáljuk, amit az első évben Közép- és Kelet-Szlovákia burgonyatermelő körzeteiben tovább szaporítunk, s csak a betakarítást követően kerül a déli járások mezőgazdasági üzemeibe. Már nem fordulhat elő olyan eset, hogy a kerületi vetőmagszaporító vállalatok dolgozóinak hanyagsága folytán nem sikerült teljesíteni az ültetőanyag átszállítását a déli járásokba. Az idén például február elején a galántai járásban a szükséges ültetőanyag 68, a dunaszerdahelyíben (Dunajská Streda) 72, az érsedrújváriban (Nové Zámky) 90, a komáromi (Komárno) járásban pedig 99 százaléka már a mezőgazdasági üzemek rendelkezésére állott. A hiányzó mennyiséget egyrészt a közép-szlovákiai kerületből történő átcsoportosítással, másrészt külföldi behozatallal időben fedezzük. Többek között ezekkel a problémákkal foglalkoztunk a šuranyi szlovákiai szemináriumon és ellenőrzési napon. Megállapítás nyert, hogy a korai burgonya ültetéséhez 24 ezer 300 tonna ültetőanyag (főleg az Astilla és Resy fajta) áll a mezőgazdasági üzemek rendelkezésére, ami teljes mértékben fedezi a tervfeladatoknak megfelelő igényeket. Az idén több mint ötezer tonnával -több az ültetőanyag, mint egy évvel korábban. A korábbi évek tapasztalatai szerint az összes ültetőanyagot nem szükséges előcsíráztatni, bizonyos mennyiségét elég, ha mindössze előmelegítik. A kerületi mezőgazdasági igazgatóságok és a mezőgazdasági üzemek képviselői a jelenlevőket arról tájékoztatták, hogyan halad az ültetőanyag előkészítése. Ján Bory mérnök, a Mezőgazdasági Terményfelvásárló és Ellátó Vállalatok vezérigazgatója a korai burgonya egyenletes felvásárlásának jelentőségét méltatta. Felhívta a jelenlevők figyelmét arra, hogy a korai burgonya betakarítását és felvásárlását a szilárdított és távlati szerződéskötések értelmében kell megvalósítani. ELŐTÉRBEN A TERMELÉS ÖSSZPONTOSÍTÁSA ÉS SZAKOSÍTÁSA Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma a kerületi mezőgazdasági igazgatóságokkal és a Vefká Lomnica-i kutató és nemesítő állomással karöltve a legjelentősebb járásokban kiválasztotta azokat a mezőgazdasági üzemeket, amelyek a korai burgonya termelésére szakosodnak, s amelyekben ezt a tevékenységet előnyösen, termelési rendszer keretében valósítják meg. A nyugat-szlovákiai kerületben a Bősi (Gabőíkovo) és a Gombai (Hubice) Állami Gazdaságot (dunaszerdahelyi járás), a galántai szövetkezetei (galántai járás), a Komáromi Állami Gazdaságot (komáromi járás), a garamkövesdi (Kamenica nad Hronom) és a šuranyi szövetkezetét (érsekújvári járás), valamint a gbelyi szövetkezetét (senioai járás) választották ki. A közép-szlovákiai kerületben a korai burgonya termelésére a Hrnčiarske Zalužanyi-i (rimaszombati — Rimavská Sobota-i járás) és a vérből (Vrbovka) szövetkezet (nagykürtösi Velký Krtíš-i járás) szakosodik. A kelet-szlovákiai kerületben a korai burgonya termelésére a ždaňai (kassai — košicei járás), a závadkai (michalovcei járás) és a vajáni (Vojany) szövetkezetét (terebesi — trebišovi járás) választották ki. A kerületi és járási mezőgazdasági igázgatóságok feladata, hog^ biitosítsák a korai burgonya termelésének üzemenkénti minimális — hatvan hektáros — összpontosítását és a kiválasztott mezőgazdasági üzemek anyagi-műszaki bázisának előnyös megteremtését. A korai burgonya termelésére szakosodott mezőgazdasági üzemek számát — az anyagi-műszaki ellátottság feltételeinek megteremtésével összhangabn — a jövőben tovább növeljük. Ezáltal ugyanis kiküszöbölhetjük a korai burgonya termelésében és forgalmazásában tapasztalható egyenlőtlenségeket, fokozhatjuk a munkatermelékenységet és a termelés jövedelmezőségéti JOZEF MUDROCH agrármérnök, az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának főagronómusa KÖRBŐL ahol hiány mutatkozott, növelték a vetési területet. Főleg a köztes növények nagyobb arányú termesztését szorgalmazták. A takarmányok begyűjtésekor mindenütt ellenőrizték a betakarítási és a tartósítási munkálatok menetét és minőségét. A téli készletek mérlegelése igazolta, hogy az intézkedéseknek meg volt a foganatja, s a zöldtakarmányozás kezdetéig képesek biztosítani a szarvasmarhák tömegtakarmány-szükségletét A jobb takarmányozás az eredményekben is megmutatkozott. így például januárban — a múlt év valóságához viszonyítva — 216 ezer literrel több t ejef adtak a közellátásnak, a marhahús eladási tervét pedig 112 százalékra teljesítették. A takarmánytermesztés hatékonyságának növelése érdekében az öntözhető területeken szorgalmazzák a belterjes szántóföldi fűállományok létesítését, melyeket főleg legeltetésre használnak ki. Az idén már hatezer hektáron vetik el az intenzív fűféléket. Fokozott figyelmet szentelnek a nagyhozamú tömegtakarmányok termesztésének. Főleg a Perko, a Tifon és a takarmányrépa vetésterületét bővítik. A járás területén jelentős tartalékok rejlenek a rétek és legelők hasznosításában. Ezért a tavaszi munkák szervezési tervében elsődleges helyen szerepel a trágyázásuk és kezelésük. Az erőtakarmányokkal való takarékos gazdálkodás érdekében is konkrét intézkedéseket foganatosítottak. Az idei végrehajtási terv szétbontásánál a hízósertések tartását azokba a gazdaságokba összpontosították, ahol gazdaságos tartásukra biztosítottak a feltételek. — Az elmúlt három esztendőben korszerűsítéssel megfelelő kapacitásokat biztosítottunk ötvenezer sertés részére, — mondotta a főállattenyésztő. — El akarjuk érni azt, hogy ez a befektetés minél jobban kamatozódjék. Tudatában vagyunk annak, hogy a múltban a sertésállományokat túlméreteztük. A túlzsúfolt istállókban igen kedvezőtlen tartási körülmények adódtak, s ennek következtében nagy volt az elhullás, és az állatok hasznossága nem érte el a megkövetelt szintet. Az említett fogyatékosságot az optimális sertésállomány kialakításával orvosoljuk. Az erőtakarmányok megtakarítása érdekében már a múltban is jelentős mennyiségű élelmiszeripari hulladékul és mellékterméket hasznosítottak a járás gazdaságai, főleg a sertéstenyésztésben. E tekintetben az idén további javulás várható a takarmánypasztát gyártó üzem átadásával. A hetedik ötéves tervidőszakban a rendelkezésre álló bernházási keretet többnyire a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére fordítják. Elsősorban a szilárdított silógödrök építésére, a járásszerte épülő istállók mielőbbi befejezésére, a meglevő épületek korszerűsítésére, valamint a pogácsázó gépsorok beszerzésére. Az utóbbiakból a járásban tizenegy üzemel. De addig is, míg az új berendezéseket beszerzik, a meglevő pogácsázó gépsorokra a járás összes gazdaságát rákapcsolják, hogy ésszerű kooperáció révén valamennyi gazdaság hízómarhaállománya részére legalább a minimális mennyiségű takarmánypogácsát biztosítsák. Az egészséges üszőállományok kialakítása érdekében a legelőkkel rendelkező gazdaságokban kooperáción alapuló szakosított üszőnevelő üzemeket létesítenek. Ezzel párhuzamosan szakosítót borjúnevelő és marhahizlaló telepek építésével is számolnak. Továbbfolytatják a tehenek tejtermelésre irányuló haszonkeresztezését. A végcéljuk az, hogy a tehénállományuk negyven százaléka tej-, további negyven százaléka pedig kombináll hasznosságú legyen. A többi állatállomány húshasznosságú marad. Feltehető, hogy az említett intézkedések meghozzák a várt eredményt. Hogy főleg a lemaradozó gazdaságok tudatosítják a szarvasmarha-tenyész tés fejlesztésének fontos népgazdasági jelentőségét, s mindent elkövetnek az állattenyésztés színvonalának emelése érdekében, főleg a tömegtakarmányok termesztésének belterjesítése révén. KLAMARCSIK MARIA A herefüves keverékek Az állattenyésztés gazdaságosságának egyik alapvető tényezője a megfelelő takarmányalap biztosítása. Ezért főleg a tűmegtakarmányok ésszerű termesztésének és kihasználásának nagy je cntósége van u szarvasmarha-tenyésztésben. E tekintetben sajnos korántsem használjuk ki az adott lehe'őségeket s még számottevő tt-rtaiékkal rendelkezünk. A tömegtakarmányok termesztésének elemzése arra utal, hogy az elégtelen anyagi és műszaki felszereltség mellett az egyes gazdaságok vezetőt kevés figyelmet szentelnek ez ágazat fejlesztésének. Az esetek többségében nem tartják be az agrotechnikai intézkedéseket, a dolgozók szakmai képzettsége meglehetősen alacsony színvonalú, s nincs megteremtve az összhang az agrotechnikai, a gépesítési és az állat\ tenyésztési — főleg a takarmányozási — módszerek között. A felsorolt tényezők fő okai a tömegtakarmány-termesztés lemaradásának. A felmerülő hiányosságok valamenynyi gazdaságban különösebb ráfordítás nélkül orvosolhatók. Napjainkban a tömegtakarmányok termesztésének növelését csakis a hatékony, belterjesítő intézkedések érvényesítésével érhetjük el, többek között a legnagyobb hozamot biztosító takarmányfélék termesztésével. A nagy hektárhozam elérése mellett az állatok folyamatos takarmányellátását is figyelembe kell venni, főleg a zöldtakarmányozás és a legeltetés időszakának meghosszabítása révén. Ennek a követelménynek — öntözéses körülmények között — az intenzív faállományok létesítése felel meg a legjobban. Hiszen ezek kora tavasztól késő őszig kedvező feltételeket biztosítanak a szarvasmarhák legeltetésére. A szálas takarmányok termesztésében elért eredmények jelzik, hogy még öntözéssel sem használjuk ki teljes mértékben az ökológiai adottságokat. A nagy mennyiségű zöldanyag kitermelése megköveteli a szükséges tápanyagok utánpótlását műtrágyázás formájában. A hektárhozamok növelésére több lehetőség kínálkozik. Többéves kísérletek eredményei igazolják, hogy a belterjes füveket öntözött körülmények között sokkal célszerűbb herefélékkel együtt termeszteni. Ugyanis a herefüves keverékek termesztésével lényegesen nagyobb hektárhozamok érhetők el, mint a tiszta kultúrában termesztett szálas takarmányokból. A pillangósok közül a Ladino herefajta alkalmasnak bizonyult a herefüves keverékek termesztésére. A fűfélék közül pedig a csomós ebír, a réti csenkesz és az angol perje. A herefüves keverékek termesztése több szempontból is előnyös. Elsősorban öntözött körülmények között kétszáz mázsás hektárhozam érhető el — szárazanyagban számítva. Mivel termesztésük növeli a talaj nitrogéntartalmút, csökken a nitrogénműtrágyák szükséglete is. A tiszta kultúrában termesztett fűfélékkel szemben a herefüves keverékek emészthető fehérjetartalma jelentősen nagyobb, ízértéke is kedvezőbb, ezért az állatok szívesen fogyasztják. A herefüves keverékek hektárhozama stabilabb, évjáratonként kevésbé ingadozik, mint a tiszta kultúrában termesztett takarmányoké. A fentiekből kitűnik, hogy a herefüves keverékek termesztése nagyon gazdaságos. Hiszen a nagy átlaghozam, a kedvező beltartalmí érték elérése mellett a termesztési költségek is alacsonyabbak, főleg a kisebb mennyiségű nitrogénműtrágyaszükséglet révén. Hiszen míg a tiszta kultúrában termesztett füfélékből — szárazanyagban számítva — a kétszáz mázsás átlagtermés eléréséhez legalább háromszáz kiló nitrogén szükséges, addig a herefüves keverékek termesztésében hasonló átlaghozam eléréséhez a nitrogén adagja a felére csökkenthető. Ennek pedig a gazdaságossági szemponttól eltekintve is nagy jelentősége van a vízgazdaságilag védett területeken. Michal Santa agrármérnök, a Bratislava! Öntözőgazdasági Kutatóintézet dolgozója Jó minőségű ültetőanyag és az agrotechnikai intézkedések biztosításávar a burgonyatermesztés is jövedelmező Fotó: .—bar—i HIRDETÉS Az Ipolysági (Šahy) Középfokú Mezőgazdasági Szaktanintézet hívja és várja a fiatalokat! I. SZAKMUNKÁSKÉPZŐ INTÉZETÜNKBE a következő szakmákra lehet jelentkezni: — mezőgazdasági gépészeti — 3 éves tanulmányi idő, csak fiúk számára i— állattenyésztői — 3 éves tanulmányi idő, fiúk és lányok számára II. SZAKKÖZÉPISKOLAI FELVÉTELRE a következő tanulmányi szakra: — növénytermesztési gépesítés operátora — 4 éves tanulmányi idő, csak fiúk számára. A végzett tanulók szakmunkás- és érettségi bizonyítványt nyernek. Az 1981/82 tanévtől megnyitja kapuit a DOLGOZOK KÖZÉPISKOLÁJA is, növénytermesztésre szakosított oktatással. Felvételt nyerhetnek a mezőgazdasági szaktanintézetek traktorosgépesítői szakaszán végzett dolgozók. A taulmányi idő 2 év és teljes középiskolai képesítést (érettségit) biztosít. A munkaviszony megszakítása nélkül, főleg a téli időszakban folyik az okta tás. JELENTKEZÉSI HATÄRIDÖ: — a 3 éves tanulmányi szakra június 30-ig, — a 4 éves tanulmányi szakra március 1., — a dolgozók középiskolájára április 15. A jelentkezések az alábbi címre küldendők: Riaditefstvo SOUP a SSP, 936 01 Šahy, ul. SNP č. 33. I
