Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1981-02-28 / 9. szám

SZABAD FÖLDMŰVES, 1981. február 2& A Honvédelmi Szövetség Terebesi (Trebišov) Járási Bizottsága munkájá­ban határozott előrehaladás észlelhető. A Járás 115 alapszervezetében 7805 tag fejt ki aktív tevékenységet. En­nek ellenére a tagtoborzás terén még nagy tartalékaik vannak, mivel több községben nincs alapszervezet, örvendetes viszont, hogy 2650 pionír tag­juk van, s a fiatalok nagy érdeklődést tanúsítanak a szakköri munka iránt. A fiatalok körében legnépszerűbb honvédelmi sportág a lövészet. A sportlövész-klubok és szakkörök 6250 fiatalt foglalkoztatnak, s tavaly 312 akciót, illetve lövészversenyt rendeztek. Legeredményesebben a nagy­­kaposi (Veiké Kapušany) SOUE lövészklubja működik. Csoportjuk Sinszky János vezetésével a kerületi lövészligában szerepel. Ebben a járásban is egyre Jobban bővül a személygépkocsi-tulajdonosok száma. Az a tény viszont, hogy a 39 autóklubnak csak 1640 tagja van, el­gondolkoztató, — s egyútal elszomorító — annak ellenére, hogy számos kerületi és szlovákiai méretű akciót bonyolítottak le. A királyhelmeci (Kráľovský Chlmec) Tarcali István és Titka Tibor például szlovákiai baj­nokságot nyert ebben a honvédelmi sportágban, s a Járás nyolc mezőgaz­dasági üzemében működik autóklub: Közülük elsősorban a nagykaposi (Veiké Kapušany) szövetkezet autóklubját illeti dicséret, melyet Dudás Antal irányít. A modellezők többsége a fiatalok köréből kerül ki. A 11 klubban, illetve szakkörben háromszázhúszan tevékenykednek, s tavaly negyvennégy ren­dezvényen szerepeltek. Ha a modellezéshez szükséges anyagellátás jobb lenne, bizonyára még többen hódolnának ennek a műszaki jellegű honvé­delmi sportnak. A modellezők számára ugyanis nagy élményt Jelent, ami­kor a saját készítésű repülőmodeil a levegőbe emelkedik, vagy a rádió­vezérlésű hajómodell továbbsiklik a vízen. A rádiósklubok 455 tagot tömörítenék. Ez a szellemi és fizikai felké­szültséget és nagy összpontosítást igénylő honvédelmi sportág, főleg az Idősebbek között népszerű. Tavaly a rádiósok 18 versenyt rendeztek. Tizen­öt klub rendelkezik adó-vevő állomással, s a rádióamatőrök legeredménye­sebb képviselője Cjheli János, aki 640 külföldi sporttárssal létesített eddig kapcsolatot. Dicséretes, hogy az amatőr rádiósok többsége segíti a tényleges katonai szolgálat előtt álló fiatalok felkészítését. A rádiózás iránti érdeklődést viszont fokozhatnák az iskolákban is, ahol egyszerű és olcsó berendezések alkalmazásával megalapozhatnák a tanulók alapismereteit. Varjassy János, a HSZ járási bizottságának alelnöke Is hiányérzettel szólt a búvársport pangásáról. A járásban egyetlen sportbúvár-szakosztály. sem működik, s mi a „kétéltű emberek“ sportágának válságát' elsősorban a fedett uszoda hiányában látjuk. A kinológiával foglalkozó 59 tag két klubban tevékenykedik, s ez a honvédelmi sportág most van fellendülőben. A HSZ legjelentősebb és legsokrétűbb tevékenysége a sorköteles fiatalok felkészítésére irányul. Az egyes kiképző központokban főleg Majer Jelinek, Dudás Antal, Bányácski Milán és.Emánuel Kmetya elvtársak fejtenek ki eredményes oktató-nevelő munkát. A járási bizottság illetékesei nagy figyelmet szentelnek a lakosság pol­gári védelemre való felkészítésére is. Eddig több mint 11 ezer lakost ké­peztek ki. A polgári védelemre való felkészítést 34 tagú lektorcsoport vég­zi, s a lektorok közül elsősorban Vájó Pált, Fekete Tibort, Ambrus Vaszilt és Szatmári Miklóst illeti dicséret. A HSZ járási bizottsága tavalý 416 honvédelmi versenyt rendezett, több mint húszezer résztvevővel. A dulklai- és a sokolovi emlékversenybe pél­dául több mint kétezerháromszáz fiatal kapcsolódott be; A honvédelmi szövetség tagjai a társadalmi munkában is aktívak. Töb­bek között a gyermekek számára közlekedési játszóteret, és fedett lőteret építettek. A Nemzeti Front választási programjában 26, az időszerű mező­­gazdasági munkák keretében pedig 39 ezer munkaórát dolgoztak le. A Honvédelmi Szövetség Terebesi Járási Bizottsága a tavalyi évet szlová­kiai viszonylatban is számottevő eredménnyel zárta. Élenjáró alapszerve­zeteik Iközül a nagykövesdi, a nagykaposi és a tiszacsernyői gyümölcsöző kapcsolatot tart fenn a Sátoraljaújhelyi MHSZ-el, s rendszeres tapasztalat­­cseréken kívül közös honvédelmi jellegű versenyeket is rendeznek. — Munkánkat az elkövetkezendő időszakban a járási konfereciánkon elfogadott határozatok alapján végezzük. Igényes célkitűzéseinket termé­szetesen csak akkor tudjuk megvalósítani, ha szervezeteinkben még több rétűvé, tudatosabbá és megalapozottabbá válik a munka, — mondotta Var­jassy János a járási bizottság alelnöke. Mi osztjuk az elnök véleményét, mert a Honvédelmi Szövetség munká­jában is meghatározó szerepet játszanak az alapszervezetek. Eredmények tehát csak a közös utat járva érhetők el. ILLÉS BERTALAN Lányok lóháton Nem féltél, amikor először lóra ültél? — Nem. Több okból. Gyermekko­rom óta vonzódom a lovak iránt, s máskülönben sem vagyok ijedős típus. — Miért éppen ezt az állatot ked­veled? — Azért mert az erő, a szépség, a tisztaság megtestesítője. Emellett, ha valaki azt mondja, hogy barátsá­gos állat, én ezt a kifejezést „gyen­gének“ tartom. A ló vonzódásának — vagy mondjuk így — ember iránti szolgalelkűségének okát talán szavak­ban ki sem lehet fejezni. — Szerinted ez Is egyik mozgató ereje annak, hogy a lő fantasztikus sportteljesítményekre képes? — Igen. Ezt nem csak a 16 fizikai felkészültsége, a kitűnő anatómiai fel­építése adja, hanem alkalmazkodó képessége. Ugyanis ez az állatfajta hagyja magát tanítgatni egy olyan élőlénytő 1— az embertől — aki oko­san tud gazdálkodni erejével, tűrő-, bíróképességével. Monika Fišerová — aki a kérdések­re válaszolt — lány létére ma már nem mindennapos irályára készül: a šalai szaktanintézet másodikos növen­déke, ahol lógondozókat és zsokékat, azaz, hivatásos versenylovasokat ké­peznek. Mónika minden vágya az, hogy egyszer majd zsoké lehessen. Az intézmény százötven diákja tanulmá­nyi évei alatt, alaposan „kilovagol­hatja“ magát, hiszen az iskola saját lóállománnyal rendelkezik. Svitkové Viera, szintén másodikos tanuló. Ma­gáról a lóversenyzésről beszél: —• Ide főleg olyan tanulók jönnek, akik már részt vettek valamilyen lo­vagló kör munkájában, így a verseny­re való itteni felkészítés, a szabályok begyakorlása számunkra nem újdon­ság. Mónikával együtt már én is részt vettem junior akadályversenyen, ahol előkelő helyezést értünk el. :-h Mit is kívánhat a két „lovas" kislánynak az ember, ha nem azt; jó tanulást, a jövőben jó versenyszerem* csétl —ita—« A képzőművészeti körök több tehetséges fiatal előtt tették járhatóvá a művészetek felé vezető utat A szerző felvétele Rövid beszélgetés igényes témáról A CSEMADOK Érsekújvár! (Nové Zámky) Járási Bizottsága mindössze két irodahelyiséggel rendelkezik. A bejárat azt sejteti, hogy itt valamikor üzlet, vagy hasonló intézmény volt. Persze ma nem kézzelfogható tárgya­kat, hanem kultúrát „árulnak“ itt, s nem is akármilyen minőségben. Őszi Lászlóné, a járási bizottság tit­kára iratcsomót tesz maga elé, s köz­ben megkérdezem. — A szokványos kulturális szervező tevékenység mellett mire fordítják a legtöbb energiát? — Az ideológiai munkára — kezdi határozott hanglejtéssel ösziné. — A CSKP nemzetiségi politikáját alapul véve, a CSEMADOK KB legutóbbi plé­­numülésének határozatait respektálva, tagjaink ideológiai nevelését legfőbb feladataink közé soroljuk. Témakörök szerint csoportosított előadásokon vesznek részt tagjaink, ahol olyan ismeretek birtokába jutnak, melyeket kulturális tevékenységükben is hasz­­nasíthatnak. Az előadássorozat kibővítése után nem mindig mérhető >— általunk vi­szont nagyon is érzékelhető — válto­zás állt be szervezeteink munkájában. Ugyanis ha az ember tudatosan fo­gadja be a külső információkat, ha hozzáértéssel, értelemmel ikultúráló­­dik, a szocializmus kulturális irány­vonalának színvonalát emelt, támo­gatja. Persze tevékenységünkben nagy szerepe van a pártsajtónak is. — Mint általában minden szerve­zet, a CSEMADOK is keresi a kapcso­latteremtés lehetőségeit. Milyen ered­ményeket értek el a többi tömegszer­vezettel és az Intézményekkel való együttműködés terén? — lárást bizottságunk Jóformán minden tömegszervezettel együttmű­ködik valamilyen vonalon. Elsősor­ban a járási népművelési intézettel való gyümölcsöző kapcsolatunkat sze­retném kiemelni. A polgári ügyek testületéivel Is évek óta együttműkö­dünk. Az említett szerv rendezvényeit csoportjaink kultúrműsorral gazdagít­ják. A testület falvainkban fokozódó tevékenységet fejt ki, s számunkra ez komoly főrumot biztosit a gyakori szereplésre. — Az irodalom népszerűsítése ben­­nefoglaltatik szervezetük munkaköré­ben ... Hogyan értékeli ezt a munka­szakaszt? — Az írö-olvaső találkozók szerve­zésén kívül szép sikereket érünk el a könyvközvetlen terjesztésében Is. Az írő-olvaső találkozók alkalmából ki­sebb könyvvásárokat rendezünk, me­lyek sikerében korábban mi sem hit­tünk. A gyakorlat folyamán viszont ráébredtünk arra, hogy ha a könyvet — képletesen szőlva — odateszik az ember elé, vagy kiállítják a kulturális intézmény előcsarnokában, akkor ke­vés ember megy el a könyvek mellett úgy, hogy ne választana közülük (ked­vére valót. Tavaly például a párkányi (Štúrovo) vásár alkalmából egy járá­si méretű gyűlés keretében ötvenhá­romezer korona értékben adtunk el könyvet. — A klubmozgalom és a szakköri munka országos viszonylatban is egy­re népszerűbbé válik, járásukban, mi­lyen eredményeket értek el ezen a téren? — Az a fiatal, aki egyszer részt vesz az irodalmat vagy történelmet népszerűsítő szakkör munkájában, ezt a tevékenységet nehezen unja meg. Ennek puszta ténye számunkra „győ­zelmet“ jelent. Ugyanis embereket irányítunk olyan útra, melyen az iro­dalmat, a történelmet, az esztétikát, s általában a kultúrát megszeretik. — A jól működő klubok és szak­körök közül említsen párat! — Mindenesetre szólnom kell a Dániel Erzsébet által vezetett pér­­kánynánai (Stúrovo-Nána) irodalmat népszerűsítő klubról, a szőgyéni (Svodín) történelmi-honismereti szak­körről, a szálkái (Salka) irodalmat népszerűsítő klubról, melyet Botlik Jolán vezet, valamint az érsekújvári irodalmat és történelmet népszerűsítő klubról, a kézimunka és az amatőr képzőművészek szakköréről. — A színjátszás vonalán milyen te­vékenységet fejtenek ki? — Járásunkban pillanatnyilag tizen­hat színjátszőcsoport működik, me­lyek a járási népművelési intézet elő­adói vezetésével aránylag szép ered­ményeket érnek el. Olytkor sajnos elegendő egyetlen ember visszahúzódása, s egy falusi műkedvelő csoporttal máris kevesebb van. Szőgyénben, Besenyőn (Beše­­üov), Ebeden (Obid) és Párkányban működnek a legjobb színjátszócsopor­tok. De a sikerek mögött gondok is rejtőznek. Bár a dramaturgiai szakbi­zottság igyekezettel végzi munkáját, csoportjainknál a darabválasztás te­rén is adódnak problémák: Ugyanis a LITA által forgalmazott színművek választéka szegényes. Én úgy érzem, hogy ebben „ludasak“ a hazai magyar literátoroik is. Az irodalmi színpadok tevékenysége a többi járáshoz mérten kedvező. Az itt tevékenykedő fiatalok munkabírása, ötletgazdagsága — cso­dálatraméltó. — Minek köszönhető, hogy a nép­művészet gyöngyszemeit sikerült ko­runk számára átmenteni? — Járásunk a népművészet terüle­tén valóban gazdag. Éppen ezért já­rási bizottságunk kezdettől fogva „há­lóként igyekszik felfogni, megtartani a népművészet értékeit, s az egyes dal- és táncrendezvényeken, népmű* vészetl kiállításokon „értékesíti“ azo* kát. Összesen hét énekkarunk működik, melyek közül a Kecskés Ferenc Irá­nyította Bényi (Biňa), a Zsilinszky Sándor vezetése alatt állő újvári és a kéméndi (Kamenín) kórus tényke­dése dicséretes. Néptánccsoportjaink tudásukat, mű­vészetüket hagyományosan a szőgyéni népténcünnepélyen mutatják be, e* mellett természetesen országos ver­senyeken, bemutatókon Is szerepel­nek. — Hallom, a néprajzgyűjtésnek sok lelkes híve van a járásban .., — Azokat az embereket, akik ezt a hasznos Időtöltést választották, a kul­túra szorgalmas „méhecskéinek“ mer­ném nevezni. Bényben például Takács Erzsébet és Csókás Ferenc rendezésé­ben a regrutabúcsúztatás hagyomá­nyát, Muzslán (Mužla), Szabú Erzsé­bet lelkes munkája révén pedig a fonéházi szokásokat mutattálj be nagy sikerrel. A Szálkán élő kosárfonók például napjainkban Is a régi szoká­sok szerint űzik mesterségüket. Szálkán, Bényben és Köbölkúton (Gbelce), népművészeti tájházak léte­sültek, melyek nagy szolgálatot tesz­nek a népművészet értékeinek meg­mentésében. — Amint szavaiból kiéreztem, járá­sukban Sajnos, olyan falvak is van­nak, melyek lakossága nem kapcsoló­dik be a CSEMADOK munkájába. — Én csak a legkirívóbb példát, Tardoskeddet (Tvrdošovce) említe­nem. Tudom, ebben a nagyközségben jóformán mindenki kertészkedik, amit senki sem ítél el. De megkérdezném: Az embert kielégítheti ez a kedv­telés? Nem lép-e fel nála a tudati életnek egy bizonyos szintű degene­­ráltsága? Persze más vonalon is van­nak gondjaink. Szálkán például — a népművészet bölcsőjében — a szövet­kezet végképp nem támogatja a CSE­MADOK helyi szervezetét. Beszélgetésünk végén a titkár -* elgondolkozva csak ennyit mon­dott: — Tehát ilyen a mi munkánk ke­resztmetszete: Ma így, holnap talán másként.. < Szavaiból viszont kiérződött: a jól kiépített lriubmozgalomban már „nevelődnek“ azok az emberek, akik a kultúra szószólói lesznek. KALITA GABOR v. . .­­- ... iS?. >; W ■ Ц it НШш -■ИНН Egyre népszerűbb sportág a lovaglás Fotó: —*nki-A CSEMADOK zselizl (Ze­­liezovce) helyi szerveze­te a lévai (Levice) járás leg­eredményesebben működő szer­vezetei közé tartozik. A közelmúltban tartott évzá­róján Abel Gábor elnök érté­kelte a tavalyi év kulturális tevékenységét, amely leginkább az iskolán kívüli nevelés, a klubélet és a szakköri munka folytán vált tartalmassá. A klubesték keretében „Meg­kérdeztük a minisztert“ meg­nevezés alatt, beszélgetésre hívták meg Krocsány Dezsőt, az SZSZK munkaügyi és nép­jóléti miniszterét. A klub ven­dége volt még Marosi Endre, a Budapesti Hadtörténeti Mú­zeum munkatársa és Szepesi György, a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke is. Jól sikerült előadásokat tar­tottak az anyanyelvi oktatás Kulturális számvetés Jelentőségéről, a marxista-leni­nista világnézet helyéről a szo­cialista nevelésében, a pártsaj­tó szerepéről és a mezőgazda­ság időszerű kérdéseiről. Író-olvasó találkozóra láto­gatott körükbe Dobos László és Gál Sándor. Ä városi nép­könyvtárral közösen könyvkl­­állltásokat rendeztek. Tagságuk aktívan bekapcsolódott a „Har­madvirágzás“ címmel meghir­detett irodalmi vetélkedő szer­vezésébe is. Színjátszóik is eredményes munkát fejtettek ki, ifjú Cson­tos Vilmos vezetésével. Tavaly például Gyárfás Miklós: Dinasz­tia című történelmi játékával a környező falvakban is sike­resen? szerepeltek. Idei tevékenységüket a CSKP Központi Bizottságának XV. ülésszakán elfogadott határo­zatokkal összhangban fejtik ki. Bizonyára sikerrel. Lackó Edit MnMW

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents