Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-02-28 / 9. szám
2 SZABAD FOLDMOVES 1981. február 28. JOGITAKÁCSOK Köthet-e efsz-tag földbérleti szerződést? P. K.: ön családja több tagjával együtt aktív tagja az efsz-nek, s mint Ilyen, az eísz alapszabályéban meghatározott nagyságú háztáji földet (kertet, szőlőt) használ. Felkínáltak önnek — nyilván bérletbe — félhektár nagyságú birkalegelőt, ahol száz juhot Is lehetne tartani, továbbá több mint húsz ár szőlőt. Kérdi, köthet-e ilyen szerződést? Amíg ön efsz-tag, nemcsak a saját földjét, hanem még az ön által használt földet Is társítania kell az efsz-ben. Ezt az ajánlattevő nyilván egyelőre nem kívánja. Ha ön nem volna efsz-tag, a földbérleti szerződés érvényes megkötéséhez a helyi nemzeti bizottságnak is hozzá kellene járulnia. Nem tartjuk valószínűnek, hogy ilyen szerződést jóváhagynának, mivel az 1975/123. számú szocialista földhasználatról szóló törvény értelmében az olyan mezőgazdasági földterületet, amelyet a tulajdonos vagy más Jogos használó nem müvei meg saját erejével korszerű módon, valamilyen szocialista mezőgazdasági üzem (általában állami gazdaság) használatába kell átadni. A szocialista nagyüzem az Ilyen földeket ilyen használati jog alapján időbeli korlátozás nélkül bérmentesen jogosult használni. Saját földdel nem rendelkező és háztáji földet eddig nem használó mezőgazdasági dolgozóknak általában tíz ár földet lehet juttatni használat végett az ilyen földekből. Dr. F. J. Itthon történt Prágában MILOŠ JAKESNAK, a CSKP Központi Bizottsága Elnöksége póttagjának, a KB titkárának vezetésével Ülésezett a CSKP Központi Bizottságának mezőgazdasági és élelmezésügyi bizottsága. A 13. központi bizottsági ülés határozatainak teljesítésével foglalkozott, s kiemelte, hogy a mezőgazdasági üzemek aktívan viszonyuljanak az önellátottság biztosításához, a tartalékok felhasználásához és a veszteségek csökkentéséhez, a növénytermesztés és a marhatenyésztés elsődleges fejlesztéséhez, a tudományos-műszaki haladás gyorsabb érvényesüléséhez. A bizottság a cukorrépa és a burgonya termesztésének növelésére teendő intézkedéseket vitatott meg. ĽUBOMÍR STROUGAL szövetségi miniszterelnök a Csehszlovák Tudományos Akadémia elnökének javaslatára Premysl Ryš akadémikust és Josef Riman akadémikust az akadémia elnökének helyetteseivé nevezte ki. Rimán akadémikus helyére az akadémia tudományos titkárává Ladislav Kubíbek akadémiai levelező tagot nevezte ki. Prágában MARIE KABRHELOVANAK, a CSKP Közjponti Bizottsága titkársági tagjának, a Csehszovákiai Nőszövetség Központi Bizottsága elnökének elnökletével tanácskozott a nők világkongresszusának előkészítő bizottsága. A kongresszus október első felében Prágában fog ülésezni „Az egyenjogúságért, a nemzeti függetlenségért és a békéért“ jelszóval. Ezt követően október 15-én összeül a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség VIII. kongresszusa. STANISLAW KANIA, a LEMP Központi Bizottságának első titkára Gustáv Husáknak, a CSKP Központi Bizottsága főtitkárának meghívására látogatást tett Prágában. Baráti megbeszélésük során tájékoztatták egymást országaik helyzetéről, a két párt jelenlegi munkájáról és fö feladatairól. Megtárgyalták a két párt és ország kapcsolataink és együttműködésének állapotát, további elmélyítésük és fejlesztésük lehetőségeit. Eszmecserét folytattak a jelenlegi nemzetközi helyzet, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom és a két állam külpolitikai tevékenysége néhány időszerű kérdéséről. A CSKP Központi Bizottságának Elnöksége nagyra értékelte a találkozó jelentőségét és egyetértett eredményeivel. A CSEH NEMZETI TANÄCS Elnöksége megvitatta, milyen feltételeket kell teremteni arra, hogy a következő megbízatási időszakban tovább javuljon munkája. MILOVICÉBEN Ünnepi gyűlés keretében leleplezték Ludvík Svoboda hadseregtábornok, Csehszlovákia háromszoros hőse, a Szovjetunió Hőse, néhai köztársasági elnök mellszobrát. BOHÜSLAV CHŇOUPEK külügyminiszter Prágában Jean M. Touchettal, Kanada külügyminiszter-helyettesével kapcsolataink jelenlegi állapotáról és fejlesztésük lehetőségeiről, a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről tanácskozott. Politikai konzultációkra is sor került FRANCIA DIPLOMATÁKAT utasítót tak ki Csehszlovákiából. A hivatalos közlemény szerint a francia nagykövetség katonai osztályának munkatársai decemberben közlekedési előírásokat tudatosan megszegve behatoltak egy, illetéktelenek számára elzárt katonai területre, s ott a bizonyítékok szerint hírszerző tevékenységet végeztek. A csehszlovák hatóságok akkor beérték erélyes tiltakozással. Mivel az eset a közelmúltban megismétlődött, külügyminisztériumunk közölte a francia nagykövetséggel, hogy munkatársainak magatartása ellentétes a nemzetközi jog általánosan elismert normáival, a diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi egyezmény rendelkezéseivel és Csehszlovákia törvényeiveL A FEBRUÁRI GYŐZELEM ünnepségei alkalmából rendezett hagyományos összejövetelen találkoztak a bratislavai pionírok és a népi milícia tagjai. A SZISZ Pionírszervezetének Központi Tanácsa „A honvédelmi és hazafias nevelés fejlesztéséért“ kitüntetéssel fejezte ki elismerését a Slovnaft nemzeti vállalatban működő milíciaegységnek. A SALIMA ’81 brnói nemzetközi élelmiszerkiálftáson 14 hazai, két magyarországi és szovjetunióbeli, egyegy brazíliai, bulgáriai, dániai, indiai, hollandiai, NSZK-beli, portugáliai, görögországi, spanyolországi, svájci, angliai és Egyesült Allamok-beli termék nyerte el az Arany Salima díjat. A mólt szombaton és vasárnap tovább folytatódtak a járási pártkonferenciák, s ezzel járási szinten befejeződött a felkészülés pártunk XVI. kongresszusára. , — A LÉVAI járási pártkonterencián a CSKP Központi Bizottsága küldöttségének vezetőjeként PETER COLOTKA, a CSKP Központi Bizottsága Elnökségiének tagja, az SZSZK kormányának elnöke üdvözölte a küldötteket. A kommunisták tanácskozását a legkisebbek, a pionirok is köszöntötték, s bejelentették, hogy a konferencia tiszteletére tett több mint másfél millió korona értékű vállalásukat teljesítették. A beszámoló áttekintést adott a járás sikereiről és főként a problémákkal foglalkozott. Az épftó bírálat jegyében értékelte a járási pártszervezet tevékenységét. A vitában felszólalók arra törekedtek, hogy a tapasztalatok hasznosításával igyekezzenek hozzájárulni az előzőeknél júval igényesebb feladatok teljesítéséhez. Peter Colotka elvtárs felszólalásában a következő évek két kulcsfontosságú feladatát emelte ki. Az egyik az energetikai gépgyártás és az atomenergetika fejlesztése. Nagy és felelősségteljes feladatok várnak a járási pártszervekre és a nemzeti bizottságokra azzal kapcsolatban, hogy sokoldalú feltételeket teremtsenek az épülő mochovcei atomerőmű folyamatos üzemeltetéséhez. Jelentős létesítményről van szó, ami abból is kitűnik, hogy 1760 megawattos teljesítménye tízmillió tonna barnaszénnek megfelelő mennyiségű energiát fog képviselni, vagyis kétszeresét a jelenlegi szlovákiai évi szén- és lignitkitermelésnek. A járás kommunistái és többi dolgozói második fű feladatéként a mezőgazdaság fejlesztését jelölte meg, hiszen a járásnak jó feltételei vannak főként a marbatenyásztés fejlesztésére és a terimés takarmány-termesztés növelésére. Colotka elvtárs annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy a járás szlovák és magyar nemzetiségű dolgozói e rendkívüli fejlesztési feladatokkal is megbirkóznak. A járási pártbizottság vezető titkárává ismét Bemard Slobodnlkot választották. — ★ — A ROZSNYÓI (Rožňava) járási pártkonferencián Ladislav ABRAHÄM, az SZLKP Központi Bizottsága Elnökségének tagja, a Szakszervezetek Szlovákiai Tanácsának elnöke vezette a CSKP Központi Bizottságának küldöttségét. A pártbizottság beszámolója kiemelte, hogy a rozsnyói járás méltóképpen hozzájárult társadalmunk ALKOTÓ LÉGKÖRBEN, FORRADALMI LENDÜLETTEL BEFEJEZŐDTEK A JÄRÁSj PARTKONFERENCIAK gazdasági haladásához. Az előző ötéves tervidőszakban a járási ipari termelése 600 millió korona értékben nőtt. Am még mindig sok a kihasználatlan lehetőség a többi ipari ágazatban is, főként hatékonyabbá keil tenni az egész termelési folyamatot. A mezőgazdaságban kívánatos volna a terimés takarmányok termesztésének növelése és a gazdasági állatok hasznosságának fokozása. A beszámoló és a vita kiemelte a dolgozók példás munkakezdeményezését, amely a kieiűelt eredmények eléréséhez vezetett. A beszámoló és a felszólalások kidomborították a közgazdasági propaganda és agitáció fontosságát, melynek kibontakoztatásával el kell érni, hogy a lemaradó munkaközösségek elérjék az átlagosak színvonalát, a jobbak pedig a legjobbakét. A konferencia kiemelte a magyar lakosság gombaszögi ünnepségeinek jelentőségét nemzeteink és nemzetiségeink testvéri egységének elmélyülése szempontjából. Hangoztatta, hogy a nemzetiségi kultúra fejlesztésében a CSEMADOK-kal folytatott együttműködés a közös célok elérésére irányuló törekvésre, a proletár és szocialista internacionalizmus elveire épül. A konferencia részvevői kegyeletei emlékeztek meg a közelmúltban elhunyt Lőrincz Gyula nemzeti művész, a CSKP Központi Bizottságának tagja, a Szövetségi Gyűlés képviselője, a CSEMADOK országos elnöke érdemes munkásságáról. A járási pártbizottság vezető titkárává ismét ján Gallo elvtársat választották. —★ “■ A NYITRAI (Nitra) járási pártkonferencián JÄN JANIK, az SZLKP Központi Bizottsága Elnökségének tagja, a KB titkára vezette a CSKP Központi Bizottságának küldöttségét. A beszámoló kiemelte, hogy az idei nagy évfordulók és a közelgő pártkongreszszus nagy eseménye szocialista felajánlásokra késztették a járás dolgozóit, fgy született közel 190 millió korona értékű kötelezettségvállalásuk. A beszámoló biztatónak nevezte, hogy a járás népgazdaságának fejlődési üteme a hatodik ötéves tervidőszakban gyorsabb volj, mint az előző időszakban, pedig ezt nehezebb feltételek mellett érték el. Az ipari termelés volumene 36,2, a mezőgazdasági teljes termelés pedig 24,8 százalékkal nagyobbodott. A felszólalások kiemelték a kommunisták fokozódó cselekvési egységét, felelősségtudatát, valamint az irányítás tökéletesítését célzó komplex intézkedések bevezetésének hatását. Ézt a kérdést fejtegette felszólalásában fán Janik elvtárs is. A legfontosabb tennivalók határozatba foglalása után a konferencia ismét František Talar elvtársat választotta a járási pártbizottság vezető titkárává. — ★ — A KASSAI (Košice) városi pártkonferencián Rudolf ROHLIČEK szövetségi miniszterelnök-helyettes vezette a CSKP Központi Bizottságának küldöttségét. A tanácskozás a sikerek józan értékelése, a pártmunka gyenge oldalainak bírálata, a problémák megoldásához való aktív hozzáállás jegyében folyt le. Rohliček elvtárs felszólalásában kiemelte a belső és külső felételek szoros összefüggését, annak szükségességét, hogy hazánk elmélyültebben részt vegyen a szocialista gazdasági interációban, fokozódjék az irányítás hatékonysága, s a marxizmus—leninizmus elsajátítása kapcsolódjék öszsze a konkrét problémák és a fogyatékosságok megoldásával. A városi pártbizottság vezető titkárává ismét Dezider Z a g i b á t választották. — ★ — A NAGYKÜRTÖSI (Veľký Krtíš) járási pártkonferencián egy héttel korábban Elena LITVAJOVÄ, az SZLKP Központi Bizottsága Elnökségének tagja vezette a CSKP Központi Bizottságának küldöttségét. A beszámoló méltatta a járás sikereit: iparának termelése az ötéves tervidőszakban 69,4 százalékkal nőtt, s értéke tavaly megközelítette a 415 millió koronát. A mezőgazdasági termelés öt év alatt 28,9 százalékkal nőtt. A küldöttek a vitában azonban bírálták, hogy az anyagi költségek ugyanakkor 31,2 százalékkal nagyobbodtak az előző tervidőszakhoz viszonyítva. A konferencia ismét Ján M1 k.u- 1 á š t választotta vezető titkárrá. Napjaink feladatai (Folytatás az 1. oldalról) értékes takarmánynövénynek a nagyobb arányú termesztésével? No, meg az istállótrágya nagyobb megbecsülésével, szakszerűbb gondozásával, trágyatelepek létesítésével... Mert ha megint elodázzuk ezeknek a problémáknak a megoldását, akkor a következő zárszámadáskor hiába várjuk a több pénzt, a nagyobb nyereségrészesedést. Elsősorban a szakvezetők dolga, hogy a mielőbbi cselekvés útját egyengessék. SOK KICSI — SOKRA MEGY! A szövetkezetekben rövidesen sor kerül a növénytermesztési dolgozók, gépkezelők, járművezetők stb. alapos felkészítésére. Nagyon fontos: ki-ki pontosan tudja, milyen feladatok teljesítése vár reá tavasszal. Ml lehetne fontosabb, mint az, hogy ezeken a nagy tavaszi hajrá előtti tanácskozásokon a munka hatékonyságáról, minőségéről, a gazdaságosság elveinek gyakorlati érvényesítéséről essék a legtöbb szó. De ne kerülje el a felelős vezetők, szakvezetők figyelmét az se, hogy a megváltozott körülmények egyenest megkövetelik: ne a mennyiség hajszolása legyen a döntő, hanem a minőségi munkára törekvés. A jutalmazás ezt az utóbbit segítse. Igenis, a szakszerűen végzett, jó minőségű munkát végző emberek részesüljenek nagyobb tiszteletben, társadalmi megbecsülésben — anyagilag és erkölcsileg honorálják ezt a közösségnek több hasznot nyújtó munkát. ... És a hanyag, felületes munkát végző pedig — ha nem használ a szép szó, a figyelmeztetés — bűnhődjék. De frissiben ..., ne a hibát hibára halmozás után...! Mert: sok kicsi — sokra megyl N. KOVÁCS ISTVÁN Valljuk be, a két társadalmi rendszer — a szocializmus és a kapitalizmus összehasonlításában, politikánk megítélésében hajlamosak vagyunk az életszínvonalai tartani kizárólagos mércének. Ebben általában megegyezik az esetleg eltérő politikai álláspontú emberek véleménye is. • Aki egyetért pártunk marxista—leninista és internacionalista politikájával s kész annak megvalósításában naponta közreműködni, azt vallja, hogy ez a politika igen következetesen, elsősorban az életszínvonal fokozatos és folyamatos emelkedését az elért színvonal megőrzését szolgálja, tehát valamennyi becsületes ember érdekeit követi. Sokan idézik Husák elvtárs szavait, hogy „népűnk magas életszínvonala országunkat nemzetközi viszonylatban rangos helyre sorolja. A legnagyobb életszínvonallal kapcsolatos kérdések megoldáséhoz“. Egyetértenek vele, rá hivatkoznak továbbá olyanok is, akik korábban nem voltak valamilyen meggyőződéses hívei a szocializmusnak’, de a vitathatatlan nagyarányú fejlődés konkrét tényei meggyőzték és meggyőzük őket. Végül az életszínvonallal érvelnek fonákul azok is, bár kevesen vannak, akik úgymond nem érzik jól magukat nálunk, és sóvárogva tekintenek a fejlett nyugati tőkés államok felé. Csak a csillogást, a fejlett technikát, autók áradatát látják, gépiesen öszszehasonlítva a szakmunkások magasnak tűnő keresetét emlegetik, összegezve ezt a következtetést vonhatjuk le: akinek jó a szocializmus, azért jó, mert látja és elismeri az életszínvonal emelkedésében elért eddigi eredményeket, bízik a párt szavában, a hetedik ötéves tervben körvonalazott további gazdasági és társadalmi fejlődésben. Akinek pedig nem egészen tetszik, azért nem, mert leegyszerűsítve, gépiesen hasonlítja össze életszínvonalunkat a fejlett tőkés országokéval. Az ilyen összehasonlítás még akkor is helytelen volna, ha tekintetbe venné a fejlődés történelmi előzményeit, mert az életszínvonal kritériumként való kiemelése elvben hibás. Gépies, leegyszerűsített gondolkodásból ered, megtéveszthet. Ugyanis az ilyen logika szerint az emberek ott éreznék a legjobban magukat, ott volnának a legmegelégedet-NoУ es emberibb az elet tebbeik és legbo.ldogabbak, ott válhatnának a szó legteljesebb értelmében emberré, ahol az életszínvonal a legmagasabb. A valóság azonban egészen mást mutat. Amerikai közgazdászok és szociológusok kutatásaik eredményeit megörökítő műveikben a szegénységet, az ökológiai válságot, a bűnözést, a közbiztonság hiányát emlegetik az amerikai társadalom átfogó válságának fő jelenségeiként. Ennek következtében a társadalom minden rétegében rossz közérzet és erkölcsi hanyatlás tapasztalható. Hiába az anyagi javak bősége, a roppant tudományos-gazdasági potenciál. Mit számít a tehetség. A válság egyre súlyosabbá, az élet tartalmatlanná, üressé válik. Nincsenek igazi emberi kapcsolatok. Az Egyesült Államok mai életére nyolcmillió munkanélküli, háromszorosan nagyobb infláció, rohamosan emelkedő adók jellemzők. Reagan ezt vette át örökségként a Carter-kormánytól, s a bajokat még meg is tetézi a maga hetykélkedő szovjetellenes politikájával és a hidegháborús idők szellemének felidézésével, amivel a töprengésre okot adó belső bajok elkendőzésére törekszik. Az igazság: az életszínvonal, a gazdagság nem minden. Az anyagi javak bősége csupán egyik feltétele annak, hogy az ember valóban ember legyen, emberi módon élhessen. Tudjuk, hogy a szocialista és a tőkés társadalmi rendszer alapvető különbségének kérdése: társadalmi tulajdonban vagy magánkézben vannak-e a termelőeszközök, ebből kifolyólag nem létezik vagy pedig érvényesül-e tömegméretű törvényesített kizsákmányolás. Ügy tűnik, mintha kissé egyoldalúan értelmeznénk ezt az alapigazságot. Mintha a kizsákmányolás megszűnésétől csak a nyomor megszűnését, aztán az egyre javuló anyagi körülményeket vártuk volna. Arra már kevesebbszer gondolunk, vagy Időközben elfelejtettük, hogy ez a változás az élet minden területén mélyreható átalakulásokat eredményezett, hogy nemcsak a nyomor és nélkülözés, hanem a megalázottság és kiszolgáltatottság is megszűnt, új emberi viszonyok lehetősége jött létre, lehetőség az igazságosság, az emberi méltóság, az emberi jogok érvényesülésére, a közélettel harmonizáló személyiség kibontakozására. Hiába van magas életszínvonal az óceán túlsó oldalán (ebbe egyébként beletartozik a milliomosoké és a nyomornegyedek lakóié is), ha egyszer a tőkés alapok változatlanok, feltartóztathatatlan az élet minden területére kiterjedő átfogó válság. Szocialista társadalmi közérzetünk alapja a XVI. kongreszszusára készülő pártunk politikája és a hetedik ötéves tervidőszakban nyíló távlatok, az előttünk álló lehetőségek. Amott, a tenger túlsó oldalán, a „paradicsomi gazdagságban“ történelmi kilátástalanság, rossz közérzet jellemzi az emberek életét. Nálunk minden az emberért van, az anyagi javak, az életszínvonalat emelő intézkedések stb. Evégett kapnak hangsúlyt olyan fogalmak is, mint hatékonyság, jő minőség, fokozott takarékosság stb. Amott a gazdagság, a túlhajszolt fogyasztás kísérője a fegyverkezési hajsza. Mi gyermekbetegségnek számító hibák és gondok, esetleg visszásságok kiküszöbölésével foglalkozunk, a kapitalizmusban elhatalmasodó visszásságok azonban már az agónia tünetei. Félreértés ne essék: nem a magas életszínvonalat nézzük rossz szemmel. Nem is kell bizonyítani, milyen őriási erőfeszítéseket teszünk az iparban és a mezőgazdaságban s más területeken is az életszínvonal állandó emeléséért, amely azonban egyre nehezebb. Ennek a célnak elérését szolgálja minden intézkedés, politikai döntés, a XVI. pártkongresszus tiszteletére tett vállalás, munkasiker. Csak a gondolkodásunkban olykor felbukkanó, az életszínvonalat egyoldalúan szemlélő nézetek ellen kívántunk szót emelni. Ne feledjük: az életszínvonal nem minden, nem abszolút mértékfok. Addig is, míg nem dúskálhat mindenki a javakban, amíg gondjaink vannak, addig is van valami, amit nem lehet csak pénzben kifejezni: igenis jobb, tiszteségesebb, tisztább, emberibb az élet. KANIZSA ISTVÁN
