Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-02-28 / 9. szám
AZ SZSZK MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMEZÉSÜGYI MINISZTÉRIUMÁNAK HETILAPJA 1981. FEBRUÁR 28. * 9. szám * XXXII. évfolyam * Ага 1,- Kés A tojás iránti kereslet folyamatos kielégítése mezőgazdaságunk fontos feladata. Tudják ezt a bácsi szövetkezet tagjai is, akik évente tizenkét millió darab tojást termelnek. Tavaly tyákonkénti átlagban kétszázhatvan étkezési tojást produkáltak, fákat Erzsébetet felvételünk a szállításra váró tojás osztályozása közben örökítette meg. Kádek Gábor felvétele AZ OLVASÁS ÖRÖMÉÉRT Van valami szép és jelképes abban, hogy márciusban a természet megújulása és a szellemi-erkölcsi megújulást szolgáló könyv hazánkban ünnepélyesen egymásra talált. A haladó szellem kezdeményezése volt ünnepet szervezni a könyvnek, s ma ez az ünnep azt sugallja, hogy a tudás napvilága mind magasabban áll társadalmunk horizontján. Az ünnepi könyvhónap a találkozások és az ismerkedések fontos fóruma Is egyúttal. Személyes kapcsolatok kötődnek a szerzó és az olvasó- között, s a figyelő tekintetek kereszttüzében egyúttal könyvkiadásunk, könyvterjesztésünk is vizsgázik. Sátrakat bont a könyv, s kiköltözik az utcákra, a terekre, hogy kínálja értékeit, föltalálójának és hasznosítójának, az embernek. A könyv különleges áruvá vált hazánkban. Értékmérője a szellem kollektív haszna, műveltségünk gyarapodása. A puszta tények és számok a könyv kapcsán akár önmegnyugtatásként is szolgálhatnak. Sohasem volt annyi olvasója és vásárlója hazánkban a könyvnek, mint az elmúlt években. Szocialista könyvkiadásunk fejlődése a megjelent művek példányszáma tekintetében dinamikus, s a könyvesboltok forgalmának adatai Is növekvő vásárlókedvről tanúskodnak. A számok és a puszta tények önmagukban mégsem nyugtathatnak meg. A népművelés folyamatainak minden ismerője tudja, hogy az átlagok a legtöbb esetben nagy szélsőségekből adódnak: Még nem vagyunk olvasó nép. Nincs ebben semmi csodálnlvaló, mert a művelődés hosszú távú, szakadatlan folyamat, amely állandó figyelmet és sok aprómunkát kíván. A gondolatmenetet követve viszont érdemes eltűnődni azon, hogy tulajdonképpen mik is azok a fogalmak, melyek napjainkban főképpen falun az értékrend fogalmát Jelentik. Falvainkon a tekintélyt régen a vagyon jelentette. A falvak mai lakosságának többsége viszont az indokolatlanul nagy családi házakkal, gyakran ízléstelen és vagyont érő kovácsoltvas kerítésekkel és a drága személygépkocsikkal igyekszik bizonyítani. A korszerűen berendezett lakások többségéből, sajnos, hiányzik a legolcsóbb bútordarab a könyvespolc. Csikorgó viták nélkül leszögezhetjük, hogy a könyv még nem számít értékmérőnek a falusi közvéleményben. Országjáró útjain elszomorító esetekkel is találkozik az ember: A faluról felutazó, szépen öltözött asszony húsz koronáért vásárol újságot gyújtósnak, s a könyvesboltban centiihéterrel méri a könyvet, hogy befér-e az új ebédlőfalba, a szocialista brigádtag a zárszámadás befejezése után az asztalon „felejti“ a munkája elismerését jelképező könyvet. Fülemben ilyenkor a nemzetére kiáltó Apáczai Csere János haragos szavai visszhangzanak. A helyzet dramatlzálása nélkül — olvasóikultúránk gondjainak egyik okát az ifjúságban látjuk, amely tisztelet a kivételnek — valahogy „leszokott“ az olvasásról. Az elmondottak kapcsán ezért szinte létfontosságúnak tartjuk, hogy óvodásnak és általános iskolásnak váljon nélkülözhetetlen társává a könyv. Ne csak a szépirodalom. A történelem, a biológia, a fizika stb. fontos Ismereteit tartalmazó könyveket is adjuk gyermekeink kezébe — korúknak és érdeklődési körüknek megfelelően — mert ezekben az években dőlhet el minden. Az például, hogy olvasóvá, vagy az Iránt érzéketlenné válik-e az ifjú ember. Nem szép díszlet, nem görögtűz az ünnepi könyvhónap. S nem is különbözik annyira a többi napoktól. Munkába menet, vagy hazafelé térjünk be többször a könyvesboltba. Parkoljon több autó a könyvesboltok és a könyvtárak előtt. Higgyük el, hogy jól összefér a könyv és az autó. Tettekkel, nemes célzattal, gyarapodó ismeretekkel köszőntjflk a könyv évente viszatérő ünnepét. Ezrek és ezrek munkája Vilt a könyvben testet, akik Bablts-csal vallják: „Hiszek a művészetben, mely kinyitja elénk a világot,“ CSIBA LÁSZLÓ Lám, milyen gyorsan ellszko! február — máris március sarkára hág. Még nem tudni előre, mikor nyit a szívet bizsergető, természetébresztő tavasz. Annyi azonban biztos: a hátralevő idő már nagyon rövid, viszont a tennivaló fölöttébb sok. Miből világllk ez ki a legkézenfekvőbben? Hát a már lezajlott évzáró párttaggyűlések, üzemi, városi, járási pártkonferenciák, valamint a jobbára már ugyancsak magunk mögött hagyott küldött- és zárszámadó gyűlések jóváhagyott határozataiból. Ezek közül említjük most a legidőszerűbbeket. KETTŐS ÜTEMTERVET! A sürgős feladatok legsürgősebbike: a tavaszi munkavégzés ütemtervének az elkészítése, mégpedig a lehető legjózanabb és előretekintő, tárgyilagos mérlegelések, megfontolások alapján, a megváltozott körülményeket figyelembe véve,.. Többéves tapasztalatok szerint azokban a mezőgazdasági üzemekben járnak el helyesen, ahol a személyi és műszaki adottságok reális felmérésén túl számolnak az időjárásnak nemcsak az ideális lehetőségeivel, hanem a szélsőségeivel is. Az ilyen kettős tavaszi ütemterv jól bevált, főleg Nyugat-Szlovákia több déli fekvésű járásában. Így kevésbé érheti a szövetkezeteket, állami gazdaságokat, azok veztő- és szakembergárdáját kellemetlen meglepetés. Az a helyénvaló, ha a tavaszi ütemtervben a feladatmegosztás egyénre, csoportra, ágazatra szóló, konkrétan megjelölve azt is, kire vagy kikre, milyen felelősség háru a munika minőségének szavatolását, .az agrotechnikai határidők betartását, a szervezési intézkedéseket illetően. Ez nagy mértékben elősegítheti, vagy elmélyítheti a személyi, Illetőleg a kollektív felelősségérzetet, feltétlenül javíthat az esetleg laza munka- és tervfegyelmen, megszilárdíthatja azt. No, meg a minőségi munkavégzésre is ösztönözhet. GÉPSZEMLÉK Nagyon rövid az idő már a tavasznyílásig. De ahol a sokáig tartó, elhúzódó őszi munkák befejeztével a„A számok mögött emberek“ című cikkünk a 4. oldalon arról szól, hogy a nagyölvedi (Veľké Ludince) szövetkezet versenyző kollektívái hogyan teljesítették kötelezettségeiket, s milyen vállalásokkal köszöntik pártunk XVI. kongresszusát. Mit jelent a brigád összetartó ereje, az elvtársi segítőkészség, a fiatalok megbecsülése és bekapcsolásuk az újításokba? Hogyan hat a brigád az egyénre? Erről tájékoztat „Az ezüstérmes brigádtag“ című cikkünk az 5. oldalon. Előnyös-e a gyümölcs-növények észak-déli tájolása, hogyan kell öntözni a szobanövényeket, tenyészteni a tengeri malacot, milyen tenyésztői tennivalók várnak ránk márciusban? Ezekre a kérdésekre adunk választ szakrovatunkban. Az útkeresés a bűvös körből című helyzetelemző írás a lévai (Levice) járás állattenyésztésének gondjait tárja fel, s kísérletet tesz a problémák megoldási lehetőségeinek körvonalazására. Megjelent a 12.—13. oldalon. zonnal hozáfogtak a gépek, gépi eszközök konzerválásához, majd a sürgősségi sorrend szerinti gépjavításhoz — és az emberi leleményesség, ötletesség sem hiányzott —, ott már nyugodtan elmondhatják: Jöhet a kikelet! Vagyis a talajművelő gépek és eszközök, a trágyaszórók és vetőgépek, a legszükségesebb erőgépek és szállító Járművek bevetésre készen állnak —• még a múlt évi nagy megviseltség ellenére Is. Az ilyen mezőgazdasági üzemekben nem riadoznak a gépszemlét lebonyolító, ellenőrzést végző járási szakemberek érkezésétől. Nyugodt a lelkiismeretük, mert hiszen idejében megtették a tőlük telhetőt, serényen, munkálkodva a legnehezebb problémák megoldásán Is. E tekintetben sok helyütt a gépjavító szocialista brigádokat Iliét! a dicsérő, elismerő szó. Legtöbbször e brigádok szorgalmas, Időt, fáradságot nem ismerő tagjai segítették — és segítik majd a közeli hetekben, hónapokban Is — át a közös gazdaságot az alkatrész-beszrezési gondokon, bajokon. Mivel? Épp az ésszerűsítéseikkel, újításaikkal, az alkatrészfelújításokkal, amivel a beszerzőt mentesítik a barangolástól, a nemegyszer hiábavaló kllincselésektől. Ésszerűsítéseik, újításaik több alkalommal a balesetmentes, biztonságosabb munkavégzést, az olyannyira fontos üzemanyag-megtakarítást segítik. Természetesen a gépszemlék során hibák, fogyatékosságok Is a felszínre kerülnek. Á még hátralevő néhány hét alatt ezek helyrehozhatók, többnyire orvosolhatók. Üdvös lenne azzal is többet törődni, hogy a technikusok nagyobb felelősséggel végezhessék teendőiket. Jobban ügyelhetnének a munkaidő jobb hasznosítására, az anyag- és energia* takarékosságra, az üresjáratok mellőzésére, az alkoholfogyasztás teljes kizárására, a balesetek elkerülésére. Az is jobbára szervezés dolga, hogy a gépek teljesítőképessége a lehető legjobban, teljes mértékben haszno* süljön. Sok jó példát említhetnénk; ahol a napi több-műszak alkalmazása nem frázis, hanem gyakorlat. Persze, ehhez megteremtik a megfelelő elő* feltételeket. ELŐTÉRBE A NÖVÉNYTERMESZTÉST! Mindazok a mezőgazdasági üzem* vezetők, szakágazatvezetők, akik an* nak Idején tüzetesen áttanulmányoz* ták a CSKP KB 18. plénumülésének határozatát, felfigyelhettek arra, тек* kora jelentőséget tulajdonit a legfel* sőbb pártszerv a növénytermesztői továbbfejlesztésének. Hétről-hétre járva a terepet, arról bizonyosodhatunk meg, hogy idejében hozzáfogtak a mezőgazdasági üzemek dolgozói az aránylag gyenge vetések felerősítését elősegítő fejtrágyázásnak, ugyanezt tették a lucernával. Idejében beszerezték a szükséges mennyiségű műtrágyát, vetőmagot; ugyanez kevésbé mondható el az ültetőanyagról, főleg a burgonyáról ... Köztudott viszont az Is, hogy nem mindenütt kerül előtérbe a növénytermesztés: így következhetett be az a nem kívánatos helyzet, hogy a talaj tápanyag-utánpótlása csorbát szenvedett; egyrészt az istállőtrágya és a trágyalé nem hasznosult eléggé, ml* vei a műtrágyázást forszírozták, tekintet nélkül a növényzet tápanyagigényére, a talaj táperejére. Holott, épp a mezőgazdasági üzemeik növénytermesztési szakemberei tudhatják a legjobban: a föld is csak úgy teremhet többet, ha nem nélkülözi az Istállótrágyát. Általánosan ismert, hogy a lucerna a talaj tápanyaggazdagftó kultúrnövénye. Emellett jelentősen gazdagíthatja, minőségileg javíthatja a szálastakarmány-készletet. Mégis, főleg az utóbbi négy-öt évben ijesztően csökkent a lucerna termőterülete ... Vajon a szövetkezetek éves növénytermesztési terve számol-e ennek az (Folytatás a 2. oldalon)
