Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-03 / 1. szám
A kémiai eszközökre fordított nagy befektetések gazdasági hatékonyságának érdekében gondoskodnunk kell arról, hogy a műtrágyázással és vegyszeres növényvédelemmel megbízott központok megfelelő technikai felszereléssel rendelkezzenek, és ezek munkája jó színvonalú legyen. A műtrágyák túlnyomó részét még most is a mezőgazdasági vállalatok nem megfelelő helyeken tárolják. Ilyen körülmények között bonyolulttá válik a trágyázás tudományos rendszerének a bevezetése, és a tápanyagok szabványos mennyiségű és kölcsönös arányú alkalmazásának az ellenőrzése. A műtrágyák hatékonyságában bekövetkező veszteségek a 25 %-ot is elérhetik. Az anyagi-műszaki bázis elégtelen kiépítésének következményei a termelési eredményekben tükröződnek. Gyakran láthatjuk, hogy a nagy kapacitású céllétesítményeket és gépesítő eszközöket kisebb kihasználási lehetőségekkel rendelkező mezőgazdasági vállalatok szerzik be, vagy pedig olyan körzetekbe helyezik el azokat, ahol a szükséges gazdasági eredmény nem érhető el. Csehszlovákiában a szántóterületnek csupán a 3 %-át zöldtrágyázzuk. Zöldtrágyázásra a gazdasági növényeket nem ajánlatos főterményként termeszteni. A tarlókeverékeknek azonban a déli járásokban nincsen elegendő nedvessége, az északi vidékeken viszont nem képesek annyira kifejlődni, hogy megfelelő termést hozzanak.. Ezért van szükség az öntözőberendezések nagyobb mértékű kihasználására. Ezenkívül, főként a hegyvidéki körzetekben, az egyes talajoknak és természeti viszonyoknak jobban megfelelő gazdasági növényeket kell a zöldtrágyázás céljaira vetni. Az emberi környezet védelmének szempontjából a legmegfeleőbb szervestrágyának a komposztot tekintjük, jelenleg 1 ha mezőgazdasági földre 0,3 t komposztot termelünk. A komposztkészítés potenciális nyersanyaga a tűlevelű fák kérge (Csehszlovákiában évente 1,5 millió m3-t, ebből Szlovákiában 0,6 millió m3-t használhatunk fel). Ha ebből a nyersanyagból az Állami Faipari Kutatóintézet módszere szerint komposztot készítünk, és 30—50 t.ha-1 mennyiségben adagoljuk, az agyagos talajok fizikai tulajdonságai lényegesen jobbak lesznek. A bratislaval Földtani és Trágyázási Kutatóintézet kísérletei keretében a tavaszi árpa terméshozamai 26.5—134,5 %-kal, a cukorrépa terméshozamai pedig 43,3—87,2 %-kal emelkedtek a csupán műtrágyázott kontrollal szemben. A termelés hatékony belterjesítésére mezőgazdaságunk egyik legnagyobb tartalékát jelenleg a szervestrágyák jobb kihasználása képezi. Ezek szélesebb körű és helyes alkalmazásától függ az ipari trágyákban levő tápanyagok jobb értékesítése Is. A szervestrágyák önmagukban is a tápanyagok, elsősorban a nitrogén forrásai, de ezt az istállótrágya, a trágyalé és a hűgyló gondatlan kezelése miatt csak kis mértékben hasznosítjuk. Ugyanakkor a nitrogént földgázból termeljük, amely a jelenlegi energiaellátási viszonyok között értékes nyersanyagot jelent, amelyre népgazdaságunk csaknem minden ágazatának szüksége van. A műtrágyák kihasználása Tavaly országos viszonylatban minden hektár mezőgazdasági földre átlagban 250 kg tiszta tápanyagot juttottunk. Am az egyes kerületek, járások, de leginkább az egyes vállalatok között elég nagy különbségek vannak. A nyugat-szlovákiai kerület mezőgazdasági üzemeinek több mint a 96 %-a a szántóterület minden hektárjára több mint 200 kg NPK tápanyagot használt fel, ezzel szemben a keletszlovákiai kerületben a vállalatoknak csak valamivel több mint 50 %-a, a közép-szlovákiai kerületben pedig csak a 44 százaléka mütrágyázott Ilyen belterjesen. A vállalatokon belül viszont nagy különbségeket tapasztalunk az egyes gazdasági növények trágyázásának Intenzitása között. Ugyanis a kapástermények alá hektáronként 400— 600 kg tiszta tápanyagot bedolgozni, ami 15—20 q műtrágyát Jelent, ezenfelül még a megfelelő mennyiségű növényvédőszert Is alkalmazni, bizony nagy igényeket támaszt nemcsak a technikával, hanem a vezető és egyszerű dolgozók szaktudásával szemben is. Ilyen feladatra meg kell teremteni a szervezeti, anyagi, műszaki és káderfeltételeket. A szilárd trágyák hatékonyságfát úgy növelhetjük, hogy a megfelelő Időpontban és a megfelelő mélységbe juttatjuk a talajba. A nitrogéntartalmú trágyákat túlnyomórészt a növények tenyészideje alatt kell alkalmazni és sekélyebben kell a talajba keverni. A foszfor- és kálítartalmú trágyákat mind ősszel és mélyebben kell a talajba juttatni. Ha leszántás előtt a trágyákat egyenletesen a föld felszínére szórjuk, a növények hatékonyabban tudják hasznosítani a tápanyagokat. A kevésbé termékeny talajokat nagyobb műtrágyaadagokkal kell trágyázni, és a nagy tápanyagtartalmú, magas színvonalon művelt földeikre is a szükségnek megfelelő mennyiségű trágyát kell Juttatni. Hangsúlyoznunk kell, hogy a műtrágyák tápanyagtartalmának értékesüiését növeljük, ha a szervestrágyákkal egyidejűleg alkalmazzuk őket, és a savanyú talajokat a trágyázással egyidejűleg meszezünk. A talaj tápanyagszintjének (P és K) optimalizálására a szilárd műtrágyák a legmegfelelőbbek. A tápláléanyagok kihasználási fokát a talaj kémhatása Is befolyásolja, amely elsősorban a talaj mésztartalmának függvénye. Szlovákiában például a talajoknak csak a 31 %-ának van megfelelő СаСОз készlete. Ezen a téren Is nagy különbségek vannak az egyes kerületek, járások és vállalatok között. Míg a nyugat-szlovákiai kerületben a talajok közel 50 %-ának van megfelelő СаСОз készlete, addig a közép-szlovákiai kerületben csak 17 %-ának, sőt, a kelet-szlovákiai kerületben csupán a 13 %-ának. Ezért olyan sürgető a talajmeszezés. A cseppfolyós műtrágyák lehetővé teszik a velük kapcsolatos munkák teljes mértékű gépesítését, miközben a költségek a szilárd trágyákhoz viszonyítva a felére csökkennek. A munka is tisztább, a trágya alkalmazása egyenletesebb, ezért a terméshozamok is átlagban 8 %-kal magasabbak, mint a szilárd trágyák alkalmazása esetén. A cseppfolyós trágyák használatával szerzett eddigi jó tapasztalatok indokolttá teszik a mezőgazdasági dolgozók azon követelését, hogy ezek részarányát a műtrágyák formájában leszállíott tiszta tápanyagok viszonylatában fokozatosan 30 %-na növeljék. Vegyszeres növényvédelem A mezőgazdasági növények kártevők elleni védelmének jelenlegi leghatékonyabb módszere a vegyszeres növényvédelem Növényvédő szerekkel — peszticíüekkel aránylag könnyűszerrel számolhatjuk fel a 'kártevőket, körokozókat és gyomnövényeket. A peszticídek a következő évek folyamén is döntő mértékben fogják biztosítani a mezőgazdasági növények egészségi állapotát. Ez természetesen nem zárja ki a növényvédelem más módszereinek, pl. a mechanikus gyomirtás, agrotechnikai beavatkozások, a betegségekkel szemben ellenálló fajták stb. alkalmazását is. A kártevők és a gyomnövények mezőgazdaságunknak minden évben többmilliárdos károkat okoznak. Az állata kártevőkről van szó, amelyek ellen sikeresen lehet alkalmazni az inszekticídeket, az atkák ellen az akaricídeket és a kórokozó gombák ellen a funglcídeket A nem kívánatos gyomnövényeket herbicídekkel irtjuk. A peszticídek alkalmazása nélkül aligha lennének képesek az előirányzott terméshozamok elérésére. A vegyszeres növényvédelmet azonban ma már más szemszögből is értékeljük. Tudatosítjuk, hogy a peszticídek túlnyomó része mérgező, vagy az egészségre ártalmas vegyületek közé tartozik, ezért ezek alkalmazása nagy szaktudást és szigorú technológiai fegyelmet követel. A hatékony készítmények gyártásához szükséges alapanyagokat többnyire kénytelenek vagyunk a tőkés országokban beszerezni. A kiindulási nyersanyagok, valamint a végtermékek árai is, a világpiacon évről évre emelkednek. Napirenden van az energiamegtakaritás, a környezetvédelem kérdése, ami a peszticídek gyártását és használatát jelentős mértékben korlátozza. Tudatában vagyunk a vegyszeres növényvédelem előnyeinek, de ugyanakkor látnunk kell azt is, milyen veszedelmet jelenthet és mennyi kárt okozhat a peszticídek helytelen alkalmazása. Mindenekelőtt alaposan át kell tanulmányozni a növényvédelem módszertanát, amelyet a nemzeti mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumok minden évben kidolgoznak vagy kiegészítenek. A módszertani eljárások be nem tartásának esetleges következményei: — a peszticídek kártevőkkel szembeni hatástalansága, — a kezelt növényzet károsodása vagy teljes pusztulása, >— a méhek, vadállomány, halak és hasznos madarak mérgezése és pusztulása, — a technológiai eljárások durva megszegése esetén a gazdasági állatok, esetleg az emberek mérgezése. A vegyszeres növényvédelem egész sor problémát von maga után. A legnagyobb problémák egyike a kezelt növényeikben visszamaradó vegyi anyagok, vagy azok utóhatásának a kérdése. Ezért minden peszticíd és gazdasági növény számára védelmi időt szabtak meg. Ezt az időt az utolsó kezeléstől a kezelt termény betakarítási időpontjáig feltétlenül be kell tartani, legyen az közvetlen fogyasztásra, takarmányozásra vagy Ipari feldolgozásra szánt termény. Ellenkező esetben nincs biztosíték arra, hogy a kezelt terményeket vagy gyümölcsöt egészségünk károsodása nélkül elfogyaszthatjuk. További komoly problémát jelent a kártevők, kórokozó gombák törzseinek és azoknak a gyomnövényeknek a kiválogatása, amelyek a használatos peszticfdekkel szemben rezisztensek, ezért ezek a megszokott töménységben és adagolásban hatástalanok. A megoldást ebben az esetben az eltérő hatásmechanizmusú növényvédő szerek gyakoribb váltogatása jelenti. A kutatás és a fejlesztés vonalán egyre intenzívebben keresik azokat a vegyületeket, amelyek peszticfdként alkalmazva >— kevésbé mérgezőek és az emberi egészségre ártalmatlanok, ►— erősen válogató hatásúak, csak bizonyos kártevőfaj ellen hatékonyak, és >— gazdasági szempontból előnyösek lennénefk, hogy a vegyszeres növényvédelem ne növelje lényegesebben a termelési költségeket. Nagy figyelmet fordítanak a biológiai védekezés módszereinek kutatására, amely megszüntetné az életkörnyezet ökológiai egyensúlyának átütő megbontosát. A hazai gyártásból nem tudjuk fedezni szükségletünket, ezért a peszticídek mennyiségének kb. 60 %-át az egyre növekvő világpiaci árak ellenére kénytelenefk vagyunk külföldön beszerezni. Ebből a szempontból Is növeljük a peszticídek hЛи gazdaságos kihasználásával és szakszerű alkalmazásával szemben támasztott követelményeket. Szükség van a prognosztikai és jelzőszolgálat mielőbbi kiépítésére, amely a gyakorlatnak megbízható adatokat nyújthat az egyes vegyszeres beavatkozások pontos időpontjának, kezdetének és befejezésének meghatározására. Az előrejelzés értelme abban van, hogy meghatározza a fontos kártevők előrelátható elszaporodásának területeit, ami lehetővé teszi a védelemre való korai felkészülést. Az Indokolt vegyszeres beavatkozások rugalmasságát növeli a repülőgépek és a helikopterek használata. Igaz, hogy a repülőgépes vegyszeres kezelés lényegesen költségesebb, mint a földi permetezőgépekkel való kezelés, de a vele járó előnyök miatt számolnunk kell annak lényeges növelésével. Ilyen előnyt jelent a beavatkozás gyorsasága és az aránylag nagy napi teljesítmény, ami a ragályos betegségek terjedése, és a kártevők tömeges előfordulása esetén igen fontos. A kutatás legújabb eredményei szerint a vegyszeres növényvédelem szakaszán további megtakarítás érhető el a peszticídek (elsősorban a herbictdek) keverékének és a cseppfolyós műtrágyák együttes alkalmazásával. Ezzel üzemanyagot és munkaerőt takaríthatunk meg és csökkenthetjük a szántóréteg gumiabroncs nyomása általi károsítását. Sokat várunk az integrált növényvédelemtől a természet biológiai egyensúlyának fenntartása terén. A mezőgazdasági növények jó egészségi állapotának biztosítását célzó minden elérhető mód kihasználásáról van szó. Az így értelmezett növényvédelem célja nem a kártevők és kórokozók elpusztiása, valamint a nem kívánatos gyomnövények felszámolása, hanem az egészséges növény. A termesztett növények jé egészségének megőrzésére irányuló intézkedések kölcsönösen kiegészítik egymást. Semmi esetre sem a „káros tényezők pusztításáról“, az egyes fajok totális felszámolásáról van szó, amely a természet ökológiai egyensúlyának megbontásához vezetne. A növénytermesztésben érvényesített kémiai beavatkozásokat feltétlenül úgy kell operativ módon irányítani, hogy minimális eszközökkel maximális eredményeket érjünk el. A növények tápanyagellátásának és védelmének az agrokémiai központok útján való szervezése A mezőgazdasági őstermelésben folytatott agrokémiai tevékenység új szervezési formáját az agrokémiai vállalatok (AKV) képviselik. Ezek közös mezőgazdasági vállalatok, melyek a hatáskörükbe tartozó mezőgazdasági vállalatok speciális szolgáltatásokat nyújtanak. Az AKV-ban megfelelő feltételeket teremtettek a növénytermelés mindennemű kemizálásának a fokozatos biztosítására, úgy ahogyan ezt a távlati tervekben rögzítettük. A növények tápanyagellátása és védelme az AKV tevékenységének legfontosabb feladata lesz, melyet a munka nagyüzemi szervezésével, a nagy teljesítményű technika teljes mértékű kihasználásával, valamint a tápanyagellátás és növényvédelem irányításának egységes rendszerével, és a saját hatáskörükbe tartozó területen annak megfelelő összehangolásával és a szükséges anyagi-műszaki bázis nagyüzemi színvonalon való kiépítésével igyekszik biztosítani. Az agrokémiai vállalatok létesítése Csehszlovákiában jeleid leg a befejezés előüt áll. Eddig összesen 116 közös mezőgazdasági vállalatot létesítettek az agrokémiai tevékenység ellátására, ezek hatásköre kiterjed az ország mezőgazdasági földterületének a 81 %-ára. A Cseh Szocialista Köztársaság 60 járásában az agrokémiai tevékenységet a közös mezőgazdasági vállalatokba összpontosították, 11 járásban pedig ezt a tevékenyséegt az állami gazdaságok szakigazgatósági vállalatai irányítják. A 81 AKV és agrokémiai tevékenységet folytató közös mezőgazdasági vállalat tagbázisa magában foglalja a CSSZK mezőgazdasági földterületének 77,5 %-át. A Szlovák Szocialista Köztársaságban 35 AKV létesült, tehát a őadcai járás kivételével Szlovákia minden járásában járási hatáskörű AKV működik. Ezek legfőbb tevékenysége a növények tápanyagellátása keretében gondoskodni a műtrágyákkal és a magnéaiumos mészkoncentrátumokkal végzett trágyázásról, az istái ló trágyákkal való gazdálkodás nagyüzemi szervezéséről és arról, hogy a szervestrágyákat megfelelő nagyságú területen alkalmazzák. Másik fontos működési területük az egyetemes növényvédelem, amely a káros tényezők előrejelzésén és előfordulásuk jelzésén alapul. Az AKV mindkét legfontosabb működési területükön biztosítják a vegyszerek megrendelését, átvételét, tárolását, szállítását és alkalmazását. A növényvédelem szakaszán az AKV csak kéziraktárakat építenek, ahol a vegyszereket azok alkalmazása előtt rövid ideig tárolják. Ezek a növényvédőszerek körzeti raktáraira kapcsolódnak, melyek kiépítéséről a Mezőgazdasági Ellátó és Felvásárló Vállalat Főigazgatósága gondoskodik. A Cseh Szocialista Köztársaság területén 25 körzeti raktár építését tervezik, tehét minden kerületre 3—4 körzeti raktár esik. Az SZSZK-ban 3 központi agrokémiai raktár építésével számolunk (minden kerületben egy). Az AKV tevékenységének anyagi-műszaki bázisa az agroké-3miai központban van összpontosítva, s ehhez kapcsolódik a kb. 20 ezer hektárnyi mezőgazdasági földterületre kiterjedő aplikációs körzet. A központ magvát a műtrágyaraktár képezi, ahol a szilárd műtrágyákat tárolják. Ez a nagy évi forgalmat lebonyolító kereskedelmi raktáraktól eltérően az aplikációs raktár fontos szerepéit tölti be. Az ipari trágyaszerek központosítása az AKV számára lehetővé teszi a trágyázás tudományos rendszerének érvényesítését és a növények tápanyagellátásának körzeti irányítását, amikor a trágyaszereket a raktárból egyenesen a trágyázásra váró parcellákra szállítják. A szilárd halmazállapotú műtrágyákon kívül a 7. ötéves tervidőszakra tervezett trágyaválasztékban megtaláljuk a cseppfolyós nyomásmentes műtrágyákat is, ezeket elsősorban a DAM 390 nitrogéntrágya képviseli. Ennek a nitrogénszükséglet keretében képviselt részaránya lehetőséget nyújt a nitrogénadagoknak a növények Ievélelemzűse alapján való pontos differenciálására, és kiküszöböli a zsákolt műtrágyák kezelésével járó fáradságos munkát. A DAM 390 jegyű csepp folyós nitrogéntrágyát a központban 1350—2000 m3 befogadóképességű tartálytelepekben tárolják. A 6. ötéves tervidőszak végén a CSSZSZK-ban az AKV által kiépített műtrágyaraktárak 20 %-ban fedezik a mezőgazdasági tagvállalatok által a 7. ötéves tervidőszak végére tervezett műtrágyamennylség rnktárszükségletót, amikor hektáronként 300 kg tápanyag felhasználását tervezik. A magnéziumos mészszubtrátumok silóinak kapacitása kb. 5 %-ban, a növényvédőszerek raktárainak kapacitása pedig 6 %-ban képes eleget tenni a tagvállalatok követelményeinek. Az AKV országos viszonylatban saját gépesítési eszközökkel végzik a hatáskörükbe tartozó terület 25 %-ánaik műtrágyázását, a műtrágyák 50 %-ának szállítását, a teljes magnéziumos mészszubtrátum-szükséglet 25 %-ának kijuttatását és a növényvédelmi beavatkozások 5 %-át. Az AKV káderellátottsága megfelel az anyagi-műszaki bázis Jelenlegi fejlődési színvonalak. A CSSZK-ban már elérték a dolgozók előirányzott létszámának 45 %-át. A Szlovák Szocialista Köztársaságban — a Cseh Szocialista Köztársasághoz hasonlóan — a gép- és traktorállomások körzeti növényvédelmi alakulatainak technikusait átvezényelték az AKV-ba. Ahhoz, hogy érvényesíteni tudjuk a növények tápanyagellátásának tudományos rendszerét, és hatékony eredményeket tudjunk elérni a mezőgazdasági tagvállalatok egész kooperációs körzetében, feltétlenül szükséges a progresszív irányító és információs rendszer kiépítése. Ennek előfeltétele a kooperációs körzet mezőgazdasági földalapjának okszerű szervezése, és annak megfelelő, egységes nyilvántartása. Az információs rendszer alapját az egyes parcellákra vonatkozó adatok egységes gyűjteménye képezi, amely magában foglalja a parcella (blokk) jellemző mutatóit, a talajviszonyokról, agrotechnikai tulajdonságaikról talajelemzés útján szerzett adatokat, valamint a környezetvédelemmel kapcsolatos tudnivalókat. Ezeknek az adatoknak az ismerete feltétlenül szükséges a tudományos trágyázás rendszer legfontosabb tervdokumentumainak a kidolgozására. A növényvédelem és tápanyagellátás tudományos irányítása az alábbi dokumentumok kidolgozásán alapul: 1. a tápanyagellátás hosszútávú programja, 2. folyó évi rövidtávú tervek, 3. operatív tervek. Az AKV hosszútávú programja a savanyú és az erősen lúgos talajok kémhatásának módosítására, a talaj szervesanyag-tartalmának növelésére, valamint a talajok tápanyagkészletének optimális szintre való kiegészítésére irányul. Az AKV egyes működési szakaszainak irányítására kidolgozzák a műtrágyázás, a növényvédelem, valamint a velük kapcsolatos repülőgépes vegyszeres kezelés rövidtávú éves tervét, továbbá a szervestrágyák kihasználásénak tervét a gépieszközök és munkaerők kihasználásénak éves ütemtervével együtt. A CSSZK-ban a műtrágyázás tervét 1,8 millió hektár mezőgazdasági földterületre dolgozzák ki, ebből 1,1 millió hektár mezőgazdasági földterület, vagyis a mezőgazdasági tagvállalatok 35 %-ának trágyázási tervét az elektronikus számítógépek segítségével. Az SZSZK-ban az AKV összesen 688 700 hektár mezőgazdasági földterület trágyázási tervét dolgozták ki, ami az egész kooperációs terület 31,6 %-át képezi. A növényvédelem és tápanyagellátás tudományos irányítási rendszerének elválaszthatatlan része a laboratóriumi tevékenység. A mezőgazdasági őstermelés számára körzeti mezőgazdasáig laboratóriumokat létesítettünk, ezek hatásköre nagyobb területre terjed ki (kb. 140 ezer hektárra). A körzeti mezőgazdasági laboratóriumok (a CSSZK-ban ZOL) és a körzeti agrolaboratóriumok (az SZSZK-ban OAL) üzemeltetése az agrokémiai vállalat hatáskörébe tartozik, az állami gazdaságok szakigazgatóság! vállalatai pedig a saját körzetükben gondoskodnak a laboratóriumok működéséről. A ZOL-ok és az OAL-ok tevékenysége a Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Vizsgáló Intézet módszertani irányítása alá tartozik. Feladtuk a talajminták agrokémiai vizsgálat céljaira való vétele, és a talielemzés eredményeinek feltérképezése a KMEVI módszertani rendelkezései szerint. Ezenkívül a növénytermelés és az állattenyésztés céljaira mintákat vesznek és elvégzik azok elemzését. Ebben az AKV tagszervezeteit a kooperációs szerződés értelmében előnyben részesítik. A trágyázás progresszív rendszerének keretében az AKV szükségleteire az egynyári növények föld feletti részelnek * )
