Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-03 / 1. szám

A kémiai eszközökre fordított nagy befektetések gazdasági hatékonyságának érdekében gondoskodnunk kell arról, hogy a műtrágyázással és vegyszeres növényvédelemmel megbízott központok megfelelő technikai felszereléssel rendelkezzenek, és ezek munkája jó színvonalú legyen. A műtrágyák túlnyomó részét még most is a mezőgazdasági vállalatok nem megfelelő helyeken tárolják. Ilyen körülmények között bonyolulttá válik a trágyázás tudományos rendszerének a bevezetése, és a táp­anyagok szabványos mennyiségű és kölcsönös arányú alkal­mazásának az ellenőrzése. A műtrágyák hatékonyságában be­következő veszteségek a 25 %-ot is elérhetik. Az anyagi-mű­szaki bázis elégtelen kiépítésének következményei a termelési eredményekben tükröződnek. Gyakran láthatjuk, hogy a nagy kapacitású céllétesítményeket és gépesítő eszközöket kisebb kihasználási lehetőségekkel rendelkező mezőgazdasági válla­latok szerzik be, vagy pedig olyan körzetekbe helyezik el azokat, ahol a szükséges gazdasági eredmény nem érhető el. Csehszlovákiában a szántóterületnek csupán a 3 %-át zöld­trágyázzuk. Zöldtrágyázásra a gazdasági növényeket nem aján­latos főterményként termeszteni. A tarlókeverékeknek azon­ban a déli járásokban nincsen elegendő nedvessége, az északi vidékeken viszont nem képesek annyira kifejlődni, hogy meg­felelő termést hozzanak.. Ezért van szükség az öntözőberen­dezések nagyobb mértékű kihasználására. Ezenkívül, főként a hegyvidéki körzetekben, az egyes talajoknak és természeti vi­szonyoknak jobban megfelelő gazdasági növényeket kell a zöldtrágyázás céljaira vetni. Az emberi környezet védelmének szempontjából a legmeg­­feleőbb szervestrágyának a komposztot tekintjük, jelenleg 1 ha mezőgazdasági földre 0,3 t komposztot termelünk. A komposztkészítés potenciális nyersanyaga a tűlevelű fák kérge (Csehszlovákiában évente 1,5 millió m3-t, ebből Szlovákiában 0,6 millió m3-t használhatunk fel). Ha ebből a nyersanyagból az Állami Faipari Kutatóintézet módszere szerint komposztot készítünk, és 30—50 t.ha-1 mennyiségben adagoljuk, az agya­gos talajok fizikai tulajdonságai lényegesen jobbak lesznek. A bratislaval Földtani és Trágyázási Kutatóintézet kísérletei keretében a tavaszi árpa terméshozamai 26.5—134,5 %-kal, a cukorrépa terméshozamai pedig 43,3—87,2 %-kal emelkedtek a csupán műtrágyázott kontrollal szemben. A termelés hatékony belterjesítésére mezőgazdaságunk egyik legnagyobb tartalékát jelenleg a szervestrágyák jobb kihasz­nálása képezi. Ezek szélesebb körű és helyes alkalmazásától függ az ipari trágyákban levő tápanyagok jobb értékesítése Is. A szervestrágyák önmagukban is a tápanyagok, elsősorban a nitrogén forrásai, de ezt az istállótrágya, a trágyalé és a hűgyló gondatlan kezelése miatt csak kis mértékben haszno­sítjuk. Ugyanakkor a nitrogént földgázból termeljük, amely a jelenlegi energiaellátási viszonyok között értékes nyersanya­got jelent, amelyre népgazdaságunk csaknem minden ágazatá­nak szüksége van. A műtrágyák kihasználása Tavaly országos viszonylatban minden hektár mezőgazdasági földre átlagban 250 kg tiszta tápanyagot juttottunk. Am az egyes kerületek, járások, de leginkább az egyes vállalatok kö­zött elég nagy különbségek vannak. A nyugat-szlovákiai kerület mezőgazdasági üzemeinek több mint a 96 %-a a szántóterület minden hektárjára több mint 200 kg NPK tápanyagot használt fel, ezzel szemben a kelet­­szlovákiai kerületben a vállalatoknak csak valamivel több mint 50 %-a, a közép-szlovákiai kerületben pedig csak a 44 százaléka mütrágyázott Ilyen belterjesen. A vállalatokon belül viszont nagy különbségeket tapaszta­lunk az egyes gazdasági növények trágyázásának Intenzitása között. Ugyanis a kapástermények alá hektáronként 400— 600 kg tiszta tápanyagot bedolgozni, ami 15—20 q műtrágyát Jelent, ezenfelül még a megfelelő mennyiségű növényvédőszert Is alkalmazni, bizony nagy igényeket támaszt nemcsak a tech­nikával, hanem a vezető és egyszerű dolgozók szaktudásával szemben is. Ilyen feladatra meg kell teremteni a szervezeti, anyagi, műszaki és káderfeltételeket. A szilárd trágyák hatékonyságfát úgy növelhetjük, hogy a megfelelő Időpontban és a megfelelő mélységbe juttatjuk a ta­lajba. A nitrogéntartalmú trágyákat túlnyomórészt a növények tenyészideje alatt kell alkalmazni és sekélyebben kell a talaj­ba keverni. A foszfor- és kálítartalmú trágyákat mind ősszel és mélyebben kell a talajba juttatni. Ha leszántás előtt a trá­gyákat egyenletesen a föld felszínére szórjuk, a növények ha­tékonyabban tudják hasznosítani a tápanyagokat. A kevésbé termékeny talajokat nagyobb műtrágyaadagokkal kell trágyáz­ni, és a nagy tápanyagtartalmú, magas színvonalon művelt földeikre is a szükségnek megfelelő mennyiségű trágyát kell Juttatni. Hangsúlyoznunk kell, hogy a műtrágyák tápanyagtartalmá­nak értékesüiését növeljük, ha a szervestrágyákkal egyidejű­leg alkalmazzuk őket, és a savanyú talajokat a trágyázással egyidejűleg meszezünk. A talaj tápanyagszintjének (P és K) optimalizálására a szilárd műtrágyák a legmegfelelőbbek. A tápláléanyagok kihasználási fokát a talaj kémhatása Is befo­lyásolja, amely elsősorban a talaj mésztartalmának függvénye. Szlovákiában például a talajoknak csak a 31 %-ának van megfelelő СаСОз készlete. Ezen a téren Is nagy különbségek vannak az egyes kerületek, járások és vállalatok között. Míg a nyugat-szlovákiai kerületben a talajok közel 50 %-ának van megfelelő СаСОз készlete, addig a közép-szlovákiai kerületben csak 17 %-ának, sőt, a kelet-szlovákiai kerületben csupán a 13 %-ának. Ezért olyan sürgető a talajmeszezés. A cseppfolyós műtrágyák lehetővé teszik a velük kapcso­latos munkák teljes mértékű gépesítését, miközben a költsé­gek a szilárd trágyákhoz viszonyítva a felére csökkennek. A munka is tisztább, a trágya alkalmazása egyenletesebb, ezért a terméshozamok is átlagban 8 %-kal magasabbak, mint a szilárd trágyák alkalmazása esetén. A cseppfolyós trá­gyák használatával szerzett eddigi jó tapasztalatok indokolttá teszik a mezőgazdasági dolgozók azon követelését, hogy ezek részarányát a műtrágyák formájában leszállíott tiszta táp­anyagok viszonylatában fokozatosan 30 %-na növeljék. Vegyszeres növényvédelem A mezőgazdasági növények kártevők elleni védelmének je­lenlegi leghatékonyabb módszere a vegyszeres növényvédelem Növényvédő szerekkel — peszticíüekkel aránylag könnyűszer­rel számolhatjuk fel a 'kártevőket, körokozókat és gyomnövé­nyeket. A peszticídek a következő évek folyamén is döntő mértékben fogják biztosítani a mezőgazdasági növények egész­ségi állapotát. Ez természetesen nem zárja ki a növényvéde­lem más módszereinek, pl. a mechanikus gyomirtás, agrotech­nikai beavatkozások, a betegségekkel szemben ellenálló fajták stb. alkalmazását is. A kártevők és a gyomnövények mezőgazdaságunknak min­den évben többmilliárdos károkat okoznak. Az állata kárte­vőkről van szó, amelyek ellen sikeresen lehet alkalmazni az inszekticídeket, az atkák ellen az akaricídeket és a kórokozó gombák ellen a funglcídeket A nem kívánatos gyomnövénye­ket herbicídekkel irtjuk. A peszticídek alkalmazása nélkül aligha lennének képesek az előirányzott terméshozamok el­érésére. A vegyszeres növényvédelmet azonban ma már más szem­szögből is értékeljük. Tudatosítjuk, hogy a peszticídek túlnyo­mó része mérgező, vagy az egészségre ártalmas vegyületek közé tartozik, ezért ezek alkalmazása nagy szaktudást és szi­gorú technológiai fegyelmet követel. A hatékony készítmények gyártásához szükséges alapanyagokat többnyire kénytelenek vagyunk a tőkés országokban beszerezni. A kiindulási nyers­anyagok, valamint a végtermékek árai is, a világpiacon évről évre emelkednek. Napirenden van az energiamegtakaritás, a környezetvédelem kérdése, ami a peszticídek gyártását és használatát jelentős mértékben korlátozza. Tudatában vagyunk a vegyszeres növényvédelem előnyeinek, de ugyanakkor látnunk kell azt is, milyen veszedelmet jelent­het és mennyi kárt okozhat a peszticídek helytelen alkalmazá­sa. Mindenekelőtt alaposan át kell tanulmányozni a növény­­védelem módszertanát, amelyet a nemzeti mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumok minden évben kidolgoznak vagy kiegészítenek. A módszertani eljárások be nem tartásának esetleges következményei: — a peszticídek kártevőkkel szembeni hatástalansága, — a kezelt növényzet károsodása vagy teljes pusztulása, >— a méhek, vadállomány, halak és hasznos madarak mérge­zése és pusztulása, — a technológiai eljárások durva megszegése esetén a gazda­sági állatok, esetleg az emberek mérgezése. A vegyszeres növényvédelem egész sor problémát von maga után. A legnagyobb problémák egyike a kezelt növényeikben visszamaradó vegyi anyagok, vagy azok utóhatásának a kér­dése. Ezért minden peszticíd és gazdasági növény számára védelmi időt szabtak meg. Ezt az időt az utolsó kezeléstől a kezelt termény betakarítási időpontjáig feltétlenül be kell tar­tani, legyen az közvetlen fogyasztásra, takarmányozásra vagy Ipari feldolgozásra szánt termény. Ellenkező esetben nincs biztosíték arra, hogy a kezelt terményeket vagy gyümölcsöt egészségünk károsodása nélkül elfogyaszthatjuk. További komoly problémát jelent a kártevők, kórokozó gom­bák törzseinek és azoknak a gyomnövényeknek a kiváloga­tása, amelyek a használatos peszticfdekkel szemben reziszten­­sek, ezért ezek a megszokott töménységben és adagolásban hatástalanok. A megoldást ebben az esetben az eltérő hatás­mechanizmusú növényvédő szerek gyakoribb váltogatása je­lenti. A kutatás és a fejlesztés vonalán egyre intenzívebben kere­sik azokat a vegyületeket, amelyek peszticfdként alkalmazva >— kevésbé mérgezőek és az emberi egészségre ártalmatlanok, ►— erősen válogató hatásúak, csak bizonyos kártevőfaj ellen hatékonyak, és >— gazdasági szempontból előnyösek lennénefk, hogy a vegy­szeres növényvédelem ne növelje lényegesebben a terme­lési költségeket. Nagy figyelmet fordítanak a biológiai védekezés módszerei­nek kutatására, amely megszüntetné az életkörnyezet ökoló­giai egyensúlyának átütő megbontosát. A hazai gyártásból nem tudjuk fedezni szükségletünket, ezért a peszticídek mennyiségének kb. 60 %-át az egyre nö­vekvő világpiaci árak ellenére kénytelenefk vagyunk külföldön beszerezni. Ebből a szempontból Is növeljük a peszticídek hЛи gazdaságos kihasználásával és szakszerű alkalmazásával szem­ben támasztott követelményeket. Szükség van a prognosztikai és jelzőszolgálat mielőbbi ki­építésére, amely a gyakorlatnak megbízható adatokat nyújthat az egyes vegyszeres beavatkozások pontos időpontjának, kez­detének és befejezésének meghatározására. Az előrejelzés ér­telme abban van, hogy meghatározza a fontos kártevők előre­látható elszaporodásának területeit, ami lehetővé teszi a vé­delemre való korai felkészülést. Az Indokolt vegyszeres beavatkozások rugalmasságát növeli a repülőgépek és a helikopterek használata. Igaz, hogy a re­pülőgépes vegyszeres kezelés lényegesen költségesebb, mint a földi permetezőgépekkel való kezelés, de a vele járó előnyök miatt számolnunk kell annak lényeges növelésével. Ilyen előnyt jelent a beavatkozás gyorsasága és az aránylag nagy napi teljesítmény, ami a ragályos betegségek terjedése, és a kártevők tömeges előfordulása esetén igen fontos. A kutatás legújabb eredményei szerint a vegyszeres növény­­védelem szakaszán további megtakarítás érhető el a peszticí­dek (elsősorban a herbictdek) keverékének és a cseppfolyós műtrágyák együttes alkalmazásával. Ezzel üzemanyagot és munkaerőt takaríthatunk meg és csökkenthetjük a szántóréteg gumiabroncs nyomása általi károsítását. Sokat várunk az integrált növényvédelemtől a természet biológiai egyensúlyának fenntartása terén. A mezőgazdasági növények jó egészségi állapotának biztosítását célzó minden elérhető mód kihasználásáról van szó. Az így értelmezett nö­vényvédelem célja nem a kártevők és kórokozók elpusztiása, valamint a nem kívánatos gyomnövények felszámolása, hanem az egészséges növény. A termesztett növények jé egészségé­nek megőrzésére irányuló intézkedések kölcsönösen kiegészí­tik egymást. Semmi esetre sem a „káros tényezők pusztításá­ról“, az egyes fajok totális felszámolásáról van szó, amely a természet ökológiai egyensúlyának megbontásához vezetne. A növénytermesztésben érvényesített kémiai beavatkozásokat feltétlenül úgy kell operativ módon irányítani, hogy minimális eszközökkel maximális eredményeket érjünk el. A növények tápanyagellátásának és védelmének az agrokémiai központok útján való szervezése A mezőgazdasági őstermelésben folytatott agrokémiai tevé­kenység új szervezési formáját az agrokémiai vállalatok (AKV) képviselik. Ezek közös mezőgazdasági vállalatok, melyek a hatáskörükbe tartozó mezőgazdasági vállalatok speciális szol­gáltatásokat nyújtanak. Az AKV-ban megfelelő feltételeket teremtettek a növényter­melés mindennemű kemizálásának a fokozatos biztosítására, úgy ahogyan ezt a távlati tervekben rögzítettük. A növények tápanyagellátása és védelme az AKV tevékenységének legfon­tosabb feladata lesz, melyet a munka nagyüzemi szervezésé­vel, a nagy teljesítményű technika teljes mértékű kihasználá­sával, valamint a tápanyagellátás és növényvédelem irányítá­sának egységes rendszerével, és a saját hatáskörükbe tartozó területen annak megfelelő összehangolásával és a szükséges anyagi-műszaki bázis nagyüzemi színvonalon való kiépítésével igyekszik biztosítani. Az agrokémiai vállalatok létesítése Csehszlovákiában jeleid leg a befejezés előüt áll. Eddig összesen 116 közös mezőgazda­­sági vállalatot létesítettek az agrokémiai tevékenység ellátá­sára, ezek hatásköre kiterjed az ország mezőgazdasági föld­területének a 81 %-ára. A Cseh Szocialista Köztársaság 60 járásában az agrokémiai tevékenységet a közös mezőgazdasági vállalatokba összponto­sították, 11 járásban pedig ezt a tevékenyséegt az állami gazdaságok szakigazgatósági vállalatai irányítják. A 81 AKV és agrokémiai tevékenységet folytató közös mezőgazdasági vállalat tagbázisa magában foglalja a CSSZK mezőgazdasági földterületének 77,5 %-át. A Szlovák Szocialista Köztársaságban 35 AKV létesült, tehát a őadcai járás kivételével Szlovákia minden járásában járási hatáskörű AKV működik. Ezek legfőbb tevékenysége a növé­nyek tápanyagellátása keretében gondoskodni a műtrágyák­kal és a magnéaiumos mészkoncentrátumokkal végzett trágyá­zásról, az istái ló trágyákkal való gazdálkodás nagyüzemi szer­vezéséről és arról, hogy a szervestrágyákat megfelelő nagy­ságú területen alkalmazzák. Másik fontos működési területük az egyetemes növényvédelem, amely a káros tényezők előre­jelzésén és előfordulásuk jelzésén alapul. Az AKV mindkét legfontosabb működési területükön bizto­sítják a vegyszerek megrendelését, átvételét, tárolását, szállí­tását és alkalmazását. A növényvédelem szakaszán az AKV csak kéziraktárakat építenek, ahol a vegyszereket azok al­kalmazása előtt rövid ideig tárolják. Ezek a növényvédőszerek körzeti raktáraira kapcsolódnak, melyek kiépítéséről a Mező­­gazdasági Ellátó és Felvásárló Vállalat Főigazgatósága gon­doskodik. A Cseh Szocialista Köztársaság területén 25 kör­zeti raktár építését tervezik, tehét minden kerületre 3—4 kör­zeti raktár esik. Az SZSZK-ban 3 központi agrokémiai raktár építésével számolunk (minden kerületben egy). Az AKV tevékenységének anyagi-műszaki bázisa az agroké-3miai központban van összpontosítva, s ehhez kapcsolódik a kb. 20 ezer hektárnyi mezőgazdasági földterületre kiterjedő aplikációs körzet. A központ magvát a műtrágyaraktár képezi, ahol a szilárd műtrágyákat tárolják. Ez a nagy évi forgalmat lebonyolító ke­reskedelmi raktáraktól eltérően az aplikációs raktár fontos szerepéit tölti be. Az ipari trágyaszerek központosítása az AKV számára lehetővé teszi a trágyázás tudományos rendsze­rének érvényesítését és a növények tápanyagellátásának kör­zeti irányítását, amikor a trágyaszereket a raktárból egyene­sen a trágyázásra váró parcellákra szállítják. A szilárd halmazállapotú műtrágyákon kívül a 7. ötéves tervidőszakra tervezett trágyaválasztékban megtaláljuk a cseppfolyós nyomásmentes műtrágyákat is, ezeket elsősorban a DAM 390 nitrogéntrágya képviseli. Ennek a nitrogénszük­­séglet keretében képviselt részaránya lehetőséget nyújt a nitrogénadagoknak a növények Ievélelemzűse alapján való pontos differenciálására, és kiküszöböli a zsákolt műtrágyák kezelésével járó fáradságos munkát. A DAM 390 jegyű csepp folyós nitrogéntrágyát a központban 1350—2000 m3 befogadó­­képességű tartálytelepekben tárolják. A 6. ötéves tervidőszak végén a CSSZSZK-ban az AKV által kiépített műtrágyaraktárak 20 %-ban fedezik a mezőgazdasági tagvállalatok által a 7. ötéves tervidőszak végére tervezett műtrágyamennylség rnktárszükségletót, amikor hektáronként 300 kg tápanyag felhasználását tervezik. A magnéziumos mész­­szubtrátumok silóinak kapacitása kb. 5 %-ban, a növényvédő­szerek raktárainak kapacitása pedig 6 %-ban képes eleget tenni a tagvállalatok követelményeinek. Az AKV országos viszonylatban saját gépesítési eszközökkel végzik a hatáskörükbe tartozó terület 25 %-ánaik műtrágyázá­sát, a műtrágyák 50 %-ának szállítását, a teljes magnéziumos mészszubtrátum-szükséglet 25 %-ának kijuttatását és a nö­vényvédelmi beavatkozások 5 %-át. Az AKV káderellátottsága megfelel az anyagi-műszaki bázis Jelenlegi fejlődési színvonalak. A CSSZK-ban már elérték a dolgozók előirányzott létszámának 45 %-át. A Szlovák Szocia­lista Köztársaságban — a Cseh Szocialista Köztársasághoz ha­sonlóan — a gép- és traktorállomások körzeti növényvédelmi alakulatainak technikusait átvezényelték az AKV-ba. Ahhoz, hogy érvényesíteni tudjuk a növények tápanyagellá­tásának tudományos rendszerét, és hatékony eredményeket tudjunk elérni a mezőgazdasági tagvállalatok egész kooperá­ciós körzetében, feltétlenül szükséges a progresszív irányító és információs rendszer kiépítése. Ennek előfeltétele a kooperációs körzet mezőgazdasági föld­alapjának okszerű szervezése, és annak megfelelő, egységes nyilvántartása. Az információs rendszer alapját az egyes parcellákra vonat­kozó adatok egységes gyűjteménye képezi, amely magában foglalja a parcella (blokk) jellemző mutatóit, a talajviszo­nyokról, agrotechnikai tulajdonságaikról talajelemzés útján szerzett adatokat, valamint a környezetvédelemmel kapcsola­tos tudnivalókat. Ezeknek az adatoknak az ismerete feltétle­nül szükséges a tudományos trágyázás rendszer legfontosabb tervdokumentumainak a kidolgozására. A növényvédelem és tápanyagellátás tudományos irányítása az alábbi dokumentumok kidolgozásán alapul: 1. a tápanyagellátás hosszútávú programja, 2. folyó évi rövidtávú tervek, 3. operatív tervek. Az AKV hosszútávú programja a savanyú és az erősen lúgos talajok kémhatásának módosítására, a talaj szervesanyag-tar­­talmának növelésére, valamint a talajok tápanyagkészletének optimális szintre való kiegészítésére irányul. Az AKV egyes működési szakaszainak irányítására kidolgoz­zák a műtrágyázás, a növényvédelem, valamint a velük kap­csolatos repülőgépes vegyszeres kezelés rövidtávú éves tervét, továbbá a szervestrágyák kihasználásénak tervét a gépieszkö­zök és munkaerők kihasználásénak éves ütemtervével együtt. A CSSZK-ban a műtrágyázás tervét 1,8 millió hektár mező­­gazdasági földterületre dolgozzák ki, ebből 1,1 millió hektár mezőgazdasági földterület, vagyis a mezőgazdasági tagvállala­tok 35 %-ának trágyázási tervét az elektronikus számítógépek segítségével. Az SZSZK-ban az AKV összesen 688 700 hektár mezőgazdasági földterület trágyázási tervét dolgozták ki, ami az egész kooperációs terület 31,6 %-át képezi. A növényvédelem és tápanyagellátás tudományos irányítási rendszerének elválaszthatatlan része a laboratóriumi tevékeny­ség. A mezőgazdasági őstermelés számára körzeti mezőgazda­­sáig laboratóriumokat létesítettünk, ezek hatásköre nagyobb területre terjed ki (kb. 140 ezer hektárra). A körzeti mező­­gazdasági laboratóriumok (a CSSZK-ban ZOL) és a körzeti agrolaboratóriumok (az SZSZK-ban OAL) üzemeltetése az ag­rokémiai vállalat hatáskörébe tartozik, az állami gazdaságok szakigazgatóság! vállalatai pedig a saját körzetükben gondos­kodnak a laboratóriumok működéséről. A ZOL-ok és az OAL-ok tevékenysége a Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Vizsgáló Intézet módszertani irányítása alá tartozik. Feladtuk a talajminták agrokémiai vizsgálat céljaira való vétele, és a talielemzés eredményeinek feltérképezése a KMEVI módszer­tani rendelkezései szerint. Ezenkívül a növénytermelés és az állattenyésztés céljaira mintákat vesznek és elvégzik azok elemzését. Ebben az AKV tagszervezeteit a kooperációs szer­ződés értelmében előnyben részesítik. A trágyázás progresszív rendszerének keretében az AKV szükségleteire az egynyári növények föld feletti részelnek * )

Next

/
Thumbnails
Contents