Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1981-02-14 / 7. szám

1981. február 14. SZABAD FÖLDMŰVES .11 A nagyüzemi mezőgazdasági termelés iparszerü mód­szereinek térhódítása előtérbe helyezte a szocialista munkamegosztás széleskörű meghonosításának szükség­szerűségét. A dinamikusan előrelendülő termelési folya­matban egyre nagyobb jelentőségűvé válik a szakérte­lem, tehát mindennemű munka jó minősége. Vonatkozik ez a partneri kapcsolatokra is. Mezőgazdasági üzemeink termelői és forgalmazói bizo­nyos élelmiszereknek és feldolgozóipari nyersanyagok­nak. Ebben a minőségben egyben saját erőforrásaiknak újratermelői, felújítói is, s ez a folyamat ritmikus kör­forgásban, dialektikus összhangban megy végbe. Előfordul azonban, hogy helyenként hézagos a mun­kamegosztás, ezért korigálásra szorul, mert enyhén szól­va, még nem tért rá a megadott pályára. Ilyen esetben nagy erőfeszítés kell hozzá, hogy rendezzük a dolgokat, s a megadott ütemhez igazodva, leküzdjük az akadályo­kat. Valahogy így van ez az adás-vételi kapcsolatokkal is. Mezőgazdasági termelésünk a szemünk láttára szépen fejlődik, egyre több és jobb terméket juttat társadal­munknak, szilárd alapja lett népgazdaságunknak. Vajon mezőgazdaságunk minden terméke eljut rendel­tetési helyére? Mindenki előtt ismeretes, hogy ebben a tekintetben még sok a tennivaló. Az egyik gazdaságban az áruforgalmazás fény- és árnyoldalainak latolgatása kapcsán hallottam, hogy akkor kelendő az áru, ha ke­vés van belőle, amint azonban a termés bőséges, bizony kilincselhet a termelő, hogy azt értékesíthesse. Retkes Lajos elvtárs, a búcsi szövetkezet elnöke több­ször is említette, hogy mennyire bonyolultak az adás­vételi kapcsolatok. Ennek következménye a búcsi szö­vetkezetben, ahol szőlőt, gyümölcsöt és zöldséget is ter­melnek és forgalmaznak, néha nagyon érezhető. A hato­dik ötéves tervidőszakban gyümölcsből például három­­ezernyolcszáz, szőlőből kétezer, zöldségből pedig ezer­­kétszáz tonnát forgalmaztak. ф Miben nyilvánultak meg az adás-vételi problémák? *— kérdeztem Retkes elvtársat. — A problémák gyökere mélyreható. A hatodik ötéves tervidőszak első évében például paradicsomból nagyon jó termést értünk el. Hasonló termésátlag volt másutt is. Emberfeletti erőt kellett kifejteni, hogy a paradicsom egy részét eladhassuk. ínséges években szép termésnek számítana az, ami akkor kárbaveszett. Az ilyen látvány nem serkenti, hanem gátolja a termelői kedv kibonta­kozását. Akkor is fékezője a termelésnek, ha a partner a kárt kifizeti. Mert miből fizeti ki? A társadalmi ala­pokból és miért kap valaki erre jogot, hiszen ez a köz­vagyon elfecsérlése! Inkább arra kellene törekedni, hogy jobb szervezőmunkával hasznosítsák termékeiket. Nem tudom megérteni, hogy a megtermelt őszi káposz­tának miért kell például a trágyadombra kerülnie. Nem hiszem, hogy nálunk már ilyen árubőség lenne. A múlt év decemberének elején kétezerhatszáz láda kelkáposz-A Zbrojovka Termelési Gazdasági Egység kereskedel­mi vállalatai több mezőgazdasági gépet szereztek be az NDK-ból. így választékban is kielégíthetik mezőgaz­daságunk igényeit. Ezen gépek egyike a Vü gyártási jelű uborkabetakarító gép. A felszedő szerkezete üzemelés előtt szükségszerinti mélységre állítható. Munkaközben ugyanennek a szer­kezetnek a segítségével — a terep hajlataihoz alkal­mazkodva — a hullámos futószalag aránylag könnyen felszedi az uborka teljes növényzetét. A futószalag a növényt az osztályozó berendezéshez szállítja és a tisz­ta uborkát ládába, esetleg a csatlakozó futószalaggal a gép mellett haladó pótkocsira vagy pedig a földre rakja. A gép fogásszélessége 1600 mm, és 1,5—3 km/6 ha­ladó sebesség esetén 0,3—0,5 hektárról gyfijtheti be a termést. tát szedtünk le. Mondhatom, kitűnő áru volt. Nagyon bosszantó, hogy a kelkáposzta a ládákba berakva hat teljes hétig várt az elszállításra, míg végre a Zelenina elvitt#. Elképzelhető, hogy milyen állapotban került a fogyasztóhoz. A múlt évben a minőségi alma forgalma­zása is gondot okozott. A Zelenina utasítására két teher­gépkocsi rakományt Banská Bystricára szállítottunk. Ezt onnét azzal küldték vissza, hogy a raktárkészlet nagy, s így nem tudják hová elhelyezni. Akkoriban zi­­mankós, hideg idő járta. Emiatt a szállítmány egy része megfagyott. Odahaza az almát átválogattuk, s mintegy ötven mázsát a trágyadombra vittünk. • A helyzet javítására milyen megoldást javasol? —- Szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermelő járásban élünk. Ezért nagyon bosszantó, hogy járásunk nem rendelkezik nagykapacitású hűtőtárolókkal. Idényben az árut betáro­lásra TopofCanyba, TrenCínbe, vagy Banská Bystricára kell szállítanunk. Kérdezem én, hogy a mai energiaínsé­ges helyzetben ez nem energiapocsékolás? Nem volna okosabb, ha a hűtőtárqjókat ott létesítenék, ahol az árut megtermelik? És helyben betárolhatnák? Sajnos, a hullott alma hasznosítása sincs megoldva. Két évvel ez­előtt több mint száz tonna hullott alma elhelyezése miatt kilincselnünk kellett. Mindent megpróbáltunk, de sehol nem találtunk megértésre. A Zelenina képviselői részéről csak a tehetetlenségre tellett. Még közvetítésre sem voltak képesek. Jó helyen kopogtattunk, amikor a brnói Frutához fordultunk. Ök vették át a hullott almát, kompót és szörp készítésére. Talán mondanom sem kell, hogy hasonló esetek a korábbi években is előfordultak. • Feltételezhető, hogy a szőlő forgalmazása nem járt ilyen gondokkal? — Ha ezen a téren esetenként előfordulnak némi problémák, az abból adódik, hogy a gazdaságokban a begyűjtés, de a szállítás is egyazon időre esik. A Köböl­­kúti (Gbelce) Borászati Üzem naponta kétszáz-kétszáz­negyven tonna szőlő feldolgozására képes. Ez tehát be­határolja a begyűjtés és a szállítás mennyiségét. Igaz, hogy a később betakarított szőlő cukorfoka jobb, mint a korábban begyűjtötté, s az átlagár is kedvező, ám ezt a többletet a rothadásból származó húsz-huszonöt százalé­kos levonás elviszi. Kára származik a termelőnek, de a társadalomnak is. Nem ártana, ha az illetékesek számí­tásokat végeznének, hogy mi volna ésszerűbb. Továbbra is elviselni a húsz-huszonöt százalékos veszteséget és u bor jelentős hányadát külföldről behozni, vagy pedig alkalomadtán bővíteni a feldolgozó kapacitást, és telje­sen kiküszöbölni az említett veszteséget. A szőlőter­mesztés nagy problémája a peronoszpóra, a lisztharmat, és a szürkepenész elhatalmasodását gátló készítmények beszerzése. Ezek olyan alapvető vegyszerek, amelyek nélkülözhetetlenek a nagyüzemi szőlőgazdálkodásban, Nélkülük szinte lehetetlen a növények megvédése. Ha partnereink ezt nem tudatosítják, akkor az ültetvények idő előtt tönkre mennek. Szükséges, hogy vegyiparunk ezeket a védőszereket végre legyártsa. ф Mit várnak a hetedik ötéves tervidőszaktól? — Azt, hogy végre rend legyen a partneri kapcsola­tokban. Szövetkezetünk termelési szerkezete marad a régi. A zöldpaprikát tovább szeretnénk termelni, a múlt évben azonban gondot okozott a vetőmag beszerzése, s úgy tűnik, hogy a választék továbbra is gyönge ma­rad. Ezért ezen a szakaszon is rendet kellene teremteni. A szőlő hozama a múlt évben igen jó Volt, hiszen száz mázsán felüli átlagot értünk el hektáronként. Arra tö­rekedünk, hogy megtartsuk ezt a jő színvonalat. Gyü­mölcstermesztésünk szerkezete tovább bővül. Termőre fordul újabb nyolchektáros barackosunk. Tapasztalataink szerint az ültetvény hektárján elérhetünk hetvenezer koronás bevételt, ami nagyon jó eredmény. Csak a for­galmazás ne akadozzon. Pertnereinktől elvárjuk a pon­tosságot, a rugalmasságot. Ha bejelentjük, hogy árut szállítanánk, akkor erre azonnal reagáljanak. Adjanak elegendő göngyöleget, hogy az árut elkészíthessük a szállításhoz. Azért fontos a rugalmasság és pontosság, mert romlandó áruról van szó. Egyedül tőlük függ, hogy az általunk megtermelt jó minőségű áru a lehető leg­rövidebb úton a fogyasztóhoz kerüljön. Részünkre nagy megnyugvás, ha a fogyasztó elégedett, megkapja mind­azt, amire szüksége van. Elszomorító azonban, ha az áru napokig ládákban felhalmozva várja az elszállítást. Ilyen eseteket semmivel nem lehet indekolni, csak te­hetetlenséggel, s ez az előbbrejutásnak kerékkötője. Hát igen, ez így van. Talán az segíthetne, ha a part­neri kapcsolatokból .kiiktatnánk azt a közbeeső lánc­szemet, amely bonyolítója az áruforgalmazás rugalmas­ságának. A termelők és á kereskedelem közvetlen kap­csolata feltétlenül a fogyasztók javát szolgálná. Az aznap szedett áru rövidebb úton, frissen kerülne a piacra és az emberek nagyon hálásak lennének érte. Természetesen a kereskedelmnek is többet kellene törődnie vele, hogy miből mennyit rendeljen a fogyasz­tók kielégítésére s a kívánt árut a lehető legrövidebb időn belül kellene beszereznie. A jó boltban gyakorla­tilag ismeretlen a hiánycikk. Ne feledjük el, hogy a fo­gyasztó partnere a boltos. Ö nem csupán gazdasági, ha­nem egyben politikai tényező is. Ha például beszerzi és eladja az árut, ezzel legfeljebb szimpla gazdasági tevé­kenységet bonyolít le. Ha azonban gazdag választékkal, jó minőségű áruval az igények szerint kielégíti a dolgo­zók széles tömegeit, ezzel már kereskedelempolitikai feladatot teljesít. HOKSZA ISTVÄN ÜJ BOLT Bejében (Behynce) a kö­zelmúltban több mint egy­millió koronás beruházási értékben új boltot adtak át. A község lakossága a bolt építését megközelítően hét­ezer óra ledolgozásával se­gítette. Az építményben ön­­kiszolgáló élelmiszerbolt, vendéglő és tejbolt van. Garai F. XXX citását. A hetedik ötéves tervidőszakban százmillió korona beruházási költség­gel új gyáregységet létesí­tenek. Ezzel egyidejűleg négyszáz tanonc részére szakmunkásképző középis­kolát is építenek. PhDr. Hofer L. XXX HASZNOS LÉTESÍTMÉNY Segítenek a hatékonyság növelésében Társadalmunkban mind a ter­melésben, mind a termelést ki­szolgáló ágazatokban egyre jobban kibontakozik a dolgo­zók alkotó kezdeményezése. A CSKP XVI. kongresszusa tiszte­letére hasznos vállalások, fel­ajánlások születnek. Ezek alá­támasztják a népgazdasági cél­kitűzések rugalmas megvalósí­tását. A Jihlavai Járási Állategész­ségügyi Központ munkaközös­sége szintén hasznos vállalá­sokkal köszönti a kongresz­­szust. Húsz pontban foglalták össze a felajánlásokat. Ezek az állategészségügyi gondos­kodás hatékonyságának növelé­séről adnak számot. Kitérjed a Vállalás a szarvasmarha- és a sertésállomány betegségeinek megelőzésére, az állatok éssze­rű takarmányozására, az állat­diagnosztika teendőire, a szak­­tanácsadásra, továbbá a tudo­mányosan megalapozott, bevált módszerek gyakorlati hasznosí­tására és széleskörű elterjesz­tésére stb. , Az állategészségügy dolgo­zóinak törekvése arra irányul, hogy az idén csökkentsék a kényszervágások számát. A na­gyobb súlycsoportba tartozó ál­latoknál öt százalékkaí fogják csökkenteni a kényszervágást. Ugyanakkor a sertésállomány jó egészségi állapotának stabi­lizálása céljából is mindent megtesznek. Törekvésük célja, hogy csökkenjen az ellhullás s a kényszervágás, és növeked­jék a hasznosság. A közös mezőgazdasági vál­lalatok állattartó telepein, fi­gyelemmel kísérik a sertések vemhességét, s az ebben a té­mában alkalmazott új módsze­rek hatékonyságát. Arra is vál­lalkoztak, hogy a mezőgazda­­sági dolgozókkal közösen lehe­tővé teszik a nem hagyományos takarmányok hasznosítását, be­leértve a vágóhidak hulladék­anyagának felhasználását is. Az állategészségügy szakem­berei a járás mezőgazdasági üzemeiben létesített tizenkét racionalizáló komplex brigád­ban érdemdús tevékenységet fejtenek ki. Segítik a gazdasá­gokat az állatok hasznosságá­nak és egészségi állapotának növelésében, tehát gondoskod­nak az egészségügyi problé­mák rugalmas megoldásáról. (bd) Zöld fényt a szénakészítésnek! Nagymegyeren (Calovo) felavatták a Központi Mező­­gazdasági Ellenőrző és Vizs­gáló Inézet (ÜKSUP) faj­takísérleti állomását. A kor- Érsekújvárott (Nové Zám- szerű állomás hatmillió ко­ку) a Sigma Termelési Gaz- róna beruházási értékkel dasági Egység bővíti kapa- készült B. J. KORSZERŰ GYÄRAT TELEPÍTENEK A Rudé Právo című napilap az utóbbi időben — a CSKP XVI. kong­resszusa előtti vita keretében — több ízben foglalkozott a mezőgazdasági gépgyártás helyzetével, a felmerülő problémák megoldásának és a mező­­gazdasági gépgyártás továbbfejleszté­sének lehetőségeivel. Több bíráló jel­legű írást közölt a takarmánynövé­nyek termesztésénél nélkülözhetetlen gépek és berendezések gyártásával és szállításával, tehát a mezőgazdasági nagyüzemek ilyen irányú igényeinek kielégítésével kapcsolatban. Bohumír Šafrata, a brnói Zbrojovka Termelési Gazdasági Egység kereske­delmi igazgatója a Rudé Právo idei január 14-i számában — a bíráló jel­legű cikkekre válaszolva — arról ír, hegy tavaly a legtöbb bírálat a széna­készítéshez használatos gépek hiányát érintette. Elsősorban a Rožmjtál pod Tŕemšínem-i Agrostroj n. v. terméké­ről, a rendsodró és rendforgató gép­ről volt szó. A gyakori bírálat, a me­zőgazdasági gépgyártó vállalatok szi­dalmazása adott okot arra, hogy az illetékesek felülvizsgálják a helyzetet. Megállapítsák, hogy mi is idézte elő a felmerült fogyatékosságokat és ho­gyan lehetne ezeket a mezőgazdasági nagyüzemek igényeinek megfelelően megoldani. A CSKP Központi Bizottságának és a Népi Ellenőrzési Bizottság dolgozói a helyszínen megállapították; hogy a legfőbb okokat nem a mezőgazdasági gépgyártó vállalatokban kell keresni, hanem a mezőgazdasági üzemekben. Ugyanis több egységes földművesszö­vetkezetben és állami gazdaságban néhány évvel ezelőtt szinte teljesen elálltak a szénakészítéstől, s helyette forrólevegős szárítási technológiát ér­vényesítették, ami sok esetben az energiahordozók pazarlásához veze­tett. Ez természetesen a velejárója volt annak, hogy megszűnt a rendsod­rók és rendforgatók iránti érdeklő­dés. Ennek következtében a Rožmitál pod Tŕemšínem-i Agrostroj nemzeti vállalatban már a gyártási program módosítását is latolgatták. Az energiahordozók felhasználásá­ban érvényesített módosító intézkedé­sek végül is azt eredményezték, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek egyre gyakrabban kezdtek érdeklődni a rendsodró és rendforgató gépek iránt. Az 1978-ban elvégzett — távlati jel­legű — piackutatás szerint az 1980-as évre adottak voltak az előfeltételek a szükséges mennyiségű gép gyártásá­hoz. Sajnos, a mezőgazdasági nagy­üzemek részéről tavaly akkora érdek­lődés mutatkozott az említett gépek iránt, hogy a gyártó és szállító válla­latok nem tudtak megbirkózni a hir­telen megnövekedett igények kielégí­tésével. Még annak ellenére sem, hogy a zvolení Agrotechnika és annak csehországi partnervállalata tavaly kétszer annyi rendsodró és rendfor­gató gépet forgalmazott mint 1979- ben, valamint háromszázötven E—< 318-as rendforgató adapterrel felsze­relt E—30-es (NDK-beli) maga járó rendrearató gépet szállított a mező­­gazdasági nagyüzemeknek. A gépgyártó vállalatok kötelessége, hogy az efsz-eket és az állami gazda­ságokat — népgazdaságunk lehetősé­geivel összhangban — ellássák meg­felelő mennyiségű és minőségű gépek­kel, pótalkatrészekkel. A CSSZSZK kormánya elnökségének határozata alapján a hetedik ötévos tervidőszak éveiben hazánk mezőgazdasága ezer­­hatszázötven, a korábbi típusnál na­gyobb teljesítményű rendsodró és rendforgató, valamint másfélezer E— 318-as rendforgató adapterrel felsze­relt E—301-es magajáró rendrearató gépet kap. Ez minden bizonnyal hoz­zájárul a szén&készítés során felme­rült kedvezőtlen helyzet javításához. A cikk szerzője a rendfelszedő-ön­­ürítő pótkocsik helyzetével is foglal­kozott, amelyek szintén nélkülözhetet­len eszközei a szénakészítésnek. A Szövetségi Statisztikai Hivatal adatai alapján a múlt év elején hazánk me­zőgazdasági nagyüzemeiben több mint huszonöt és félezer rendfelszedő-ön­­ürítő pótkocsit tartottak nyilván. Ta­valy ugyanakkor a Zbrojovka Terme­lési Gazdasági Egység kereskedelmi hálózata további ezerkilencszáz, a gép- és traktorállomások, valamint a mezőgazdasági gépjavító vállalatok vezérigazgatóságának termelési-gazda­sági egységei pedig további százötven­kétszáz ilyen pótkocsit szállítottak a mezőgazdasági nagyüzemeknek. A rendfelszedő-önürítő pótkocsikkal tör­ténő ellátás az említett adatok alap­ján kielégítőnek tekinthető. Természe­tesen, az egyes mezőgazdasági üze­mek ellátásában kisebb-nagyobb kü­lönbségek, fogyatékosságok előfordul­hatnak. Az említettek alapján arra követ­keztethetünk, hogy a mezőgazdasági gépek gyártásának és rugalmas elosz­tásának fokozásával zöld fényt kap­hat a szénakészítés. Most már csakis a mezőgazdasági nagyüzemek vezetőin és dolgozóin múlik, élnek-e az adott lehetőséggel! (blm) » t J К

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents