Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-02-14 / 7. szám
1981. február 14. SZABAD FÖLDMŰVES .11 A nagyüzemi mezőgazdasági termelés iparszerü módszereinek térhódítása előtérbe helyezte a szocialista munkamegosztás széleskörű meghonosításának szükségszerűségét. A dinamikusan előrelendülő termelési folyamatban egyre nagyobb jelentőségűvé válik a szakértelem, tehát mindennemű munka jó minősége. Vonatkozik ez a partneri kapcsolatokra is. Mezőgazdasági üzemeink termelői és forgalmazói bizonyos élelmiszereknek és feldolgozóipari nyersanyagoknak. Ebben a minőségben egyben saját erőforrásaiknak újratermelői, felújítói is, s ez a folyamat ritmikus körforgásban, dialektikus összhangban megy végbe. Előfordul azonban, hogy helyenként hézagos a munkamegosztás, ezért korigálásra szorul, mert enyhén szólva, még nem tért rá a megadott pályára. Ilyen esetben nagy erőfeszítés kell hozzá, hogy rendezzük a dolgokat, s a megadott ütemhez igazodva, leküzdjük az akadályokat. Valahogy így van ez az adás-vételi kapcsolatokkal is. Mezőgazdasági termelésünk a szemünk láttára szépen fejlődik, egyre több és jobb terméket juttat társadalmunknak, szilárd alapja lett népgazdaságunknak. Vajon mezőgazdaságunk minden terméke eljut rendeltetési helyére? Mindenki előtt ismeretes, hogy ebben a tekintetben még sok a tennivaló. Az egyik gazdaságban az áruforgalmazás fény- és árnyoldalainak latolgatása kapcsán hallottam, hogy akkor kelendő az áru, ha kevés van belőle, amint azonban a termés bőséges, bizony kilincselhet a termelő, hogy azt értékesíthesse. Retkes Lajos elvtárs, a búcsi szövetkezet elnöke többször is említette, hogy mennyire bonyolultak az adásvételi kapcsolatok. Ennek következménye a búcsi szövetkezetben, ahol szőlőt, gyümölcsöt és zöldséget is termelnek és forgalmaznak, néha nagyon érezhető. A hatodik ötéves tervidőszakban gyümölcsből például háromezernyolcszáz, szőlőből kétezer, zöldségből pedig ezerkétszáz tonnát forgalmaztak. ф Miben nyilvánultak meg az adás-vételi problémák? *— kérdeztem Retkes elvtársat. — A problémák gyökere mélyreható. A hatodik ötéves tervidőszak első évében például paradicsomból nagyon jó termést értünk el. Hasonló termésátlag volt másutt is. Emberfeletti erőt kellett kifejteni, hogy a paradicsom egy részét eladhassuk. ínséges években szép termésnek számítana az, ami akkor kárbaveszett. Az ilyen látvány nem serkenti, hanem gátolja a termelői kedv kibontakozását. Akkor is fékezője a termelésnek, ha a partner a kárt kifizeti. Mert miből fizeti ki? A társadalmi alapokból és miért kap valaki erre jogot, hiszen ez a közvagyon elfecsérlése! Inkább arra kellene törekedni, hogy jobb szervezőmunkával hasznosítsák termékeiket. Nem tudom megérteni, hogy a megtermelt őszi káposztának miért kell például a trágyadombra kerülnie. Nem hiszem, hogy nálunk már ilyen árubőség lenne. A múlt év decemberének elején kétezerhatszáz láda kelkáposz-A Zbrojovka Termelési Gazdasági Egység kereskedelmi vállalatai több mezőgazdasági gépet szereztek be az NDK-ból. így választékban is kielégíthetik mezőgazdaságunk igényeit. Ezen gépek egyike a Vü gyártási jelű uborkabetakarító gép. A felszedő szerkezete üzemelés előtt szükségszerinti mélységre állítható. Munkaközben ugyanennek a szerkezetnek a segítségével — a terep hajlataihoz alkalmazkodva — a hullámos futószalag aránylag könnyen felszedi az uborka teljes növényzetét. A futószalag a növényt az osztályozó berendezéshez szállítja és a tiszta uborkát ládába, esetleg a csatlakozó futószalaggal a gép mellett haladó pótkocsira vagy pedig a földre rakja. A gép fogásszélessége 1600 mm, és 1,5—3 km/6 haladó sebesség esetén 0,3—0,5 hektárról gyfijtheti be a termést. tát szedtünk le. Mondhatom, kitűnő áru volt. Nagyon bosszantó, hogy a kelkáposzta a ládákba berakva hat teljes hétig várt az elszállításra, míg végre a Zelenina elvitt#. Elképzelhető, hogy milyen állapotban került a fogyasztóhoz. A múlt évben a minőségi alma forgalmazása is gondot okozott. A Zelenina utasítására két tehergépkocsi rakományt Banská Bystricára szállítottunk. Ezt onnét azzal küldték vissza, hogy a raktárkészlet nagy, s így nem tudják hová elhelyezni. Akkoriban zimankós, hideg idő járta. Emiatt a szállítmány egy része megfagyott. Odahaza az almát átválogattuk, s mintegy ötven mázsát a trágyadombra vittünk. • A helyzet javítására milyen megoldást javasol? —- Szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermelő járásban élünk. Ezért nagyon bosszantó, hogy járásunk nem rendelkezik nagykapacitású hűtőtárolókkal. Idényben az árut betárolásra TopofCanyba, TrenCínbe, vagy Banská Bystricára kell szállítanunk. Kérdezem én, hogy a mai energiaínséges helyzetben ez nem energiapocsékolás? Nem volna okosabb, ha a hűtőtárqjókat ott létesítenék, ahol az árut megtermelik? És helyben betárolhatnák? Sajnos, a hullott alma hasznosítása sincs megoldva. Két évvel ezelőtt több mint száz tonna hullott alma elhelyezése miatt kilincselnünk kellett. Mindent megpróbáltunk, de sehol nem találtunk megértésre. A Zelenina képviselői részéről csak a tehetetlenségre tellett. Még közvetítésre sem voltak képesek. Jó helyen kopogtattunk, amikor a brnói Frutához fordultunk. Ök vették át a hullott almát, kompót és szörp készítésére. Talán mondanom sem kell, hogy hasonló esetek a korábbi években is előfordultak. • Feltételezhető, hogy a szőlő forgalmazása nem járt ilyen gondokkal? — Ha ezen a téren esetenként előfordulnak némi problémák, az abból adódik, hogy a gazdaságokban a begyűjtés, de a szállítás is egyazon időre esik. A Köbölkúti (Gbelce) Borászati Üzem naponta kétszáz-kétszáznegyven tonna szőlő feldolgozására képes. Ez tehát behatárolja a begyűjtés és a szállítás mennyiségét. Igaz, hogy a később betakarított szőlő cukorfoka jobb, mint a korábban begyűjtötté, s az átlagár is kedvező, ám ezt a többletet a rothadásból származó húsz-huszonöt százalékos levonás elviszi. Kára származik a termelőnek, de a társadalomnak is. Nem ártana, ha az illetékesek számításokat végeznének, hogy mi volna ésszerűbb. Továbbra is elviselni a húsz-huszonöt százalékos veszteséget és u bor jelentős hányadát külföldről behozni, vagy pedig alkalomadtán bővíteni a feldolgozó kapacitást, és teljesen kiküszöbölni az említett veszteséget. A szőlőtermesztés nagy problémája a peronoszpóra, a lisztharmat, és a szürkepenész elhatalmasodását gátló készítmények beszerzése. Ezek olyan alapvető vegyszerek, amelyek nélkülözhetetlenek a nagyüzemi szőlőgazdálkodásban, Nélkülük szinte lehetetlen a növények megvédése. Ha partnereink ezt nem tudatosítják, akkor az ültetvények idő előtt tönkre mennek. Szükséges, hogy vegyiparunk ezeket a védőszereket végre legyártsa. ф Mit várnak a hetedik ötéves tervidőszaktól? — Azt, hogy végre rend legyen a partneri kapcsolatokban. Szövetkezetünk termelési szerkezete marad a régi. A zöldpaprikát tovább szeretnénk termelni, a múlt évben azonban gondot okozott a vetőmag beszerzése, s úgy tűnik, hogy a választék továbbra is gyönge marad. Ezért ezen a szakaszon is rendet kellene teremteni. A szőlő hozama a múlt évben igen jó Volt, hiszen száz mázsán felüli átlagot értünk el hektáronként. Arra törekedünk, hogy megtartsuk ezt a jő színvonalat. Gyümölcstermesztésünk szerkezete tovább bővül. Termőre fordul újabb nyolchektáros barackosunk. Tapasztalataink szerint az ültetvény hektárján elérhetünk hetvenezer koronás bevételt, ami nagyon jó eredmény. Csak a forgalmazás ne akadozzon. Pertnereinktől elvárjuk a pontosságot, a rugalmasságot. Ha bejelentjük, hogy árut szállítanánk, akkor erre azonnal reagáljanak. Adjanak elegendő göngyöleget, hogy az árut elkészíthessük a szállításhoz. Azért fontos a rugalmasság és pontosság, mert romlandó áruról van szó. Egyedül tőlük függ, hogy az általunk megtermelt jó minőségű áru a lehető legrövidebb úton a fogyasztóhoz kerüljön. Részünkre nagy megnyugvás, ha a fogyasztó elégedett, megkapja mindazt, amire szüksége van. Elszomorító azonban, ha az áru napokig ládákban felhalmozva várja az elszállítást. Ilyen eseteket semmivel nem lehet indekolni, csak tehetetlenséggel, s ez az előbbrejutásnak kerékkötője. Hát igen, ez így van. Talán az segíthetne, ha a partneri kapcsolatokból .kiiktatnánk azt a közbeeső láncszemet, amely bonyolítója az áruforgalmazás rugalmasságának. A termelők és á kereskedelem közvetlen kapcsolata feltétlenül a fogyasztók javát szolgálná. Az aznap szedett áru rövidebb úton, frissen kerülne a piacra és az emberek nagyon hálásak lennének érte. Természetesen a kereskedelmnek is többet kellene törődnie vele, hogy miből mennyit rendeljen a fogyasztók kielégítésére s a kívánt árut a lehető legrövidebb időn belül kellene beszereznie. A jó boltban gyakorlatilag ismeretlen a hiánycikk. Ne feledjük el, hogy a fogyasztó partnere a boltos. Ö nem csupán gazdasági, hanem egyben politikai tényező is. Ha például beszerzi és eladja az árut, ezzel legfeljebb szimpla gazdasági tevékenységet bonyolít le. Ha azonban gazdag választékkal, jó minőségű áruval az igények szerint kielégíti a dolgozók széles tömegeit, ezzel már kereskedelempolitikai feladatot teljesít. HOKSZA ISTVÄN ÜJ BOLT Bejében (Behynce) a közelmúltban több mint egymillió koronás beruházási értékben új boltot adtak át. A község lakossága a bolt építését megközelítően hétezer óra ledolgozásával segítette. Az építményben önkiszolgáló élelmiszerbolt, vendéglő és tejbolt van. Garai F. XXX citását. A hetedik ötéves tervidőszakban százmillió korona beruházási költséggel új gyáregységet létesítenek. Ezzel egyidejűleg négyszáz tanonc részére szakmunkásképző középiskolát is építenek. PhDr. Hofer L. XXX HASZNOS LÉTESÍTMÉNY Segítenek a hatékonyság növelésében Társadalmunkban mind a termelésben, mind a termelést kiszolgáló ágazatokban egyre jobban kibontakozik a dolgozók alkotó kezdeményezése. A CSKP XVI. kongresszusa tiszteletére hasznos vállalások, felajánlások születnek. Ezek alátámasztják a népgazdasági célkitűzések rugalmas megvalósítását. A Jihlavai Járási Állategészségügyi Központ munkaközössége szintén hasznos vállalásokkal köszönti a kongreszszust. Húsz pontban foglalták össze a felajánlásokat. Ezek az állategészségügyi gondoskodás hatékonyságának növeléséről adnak számot. Kitérjed a Vállalás a szarvasmarha- és a sertésállomány betegségeinek megelőzésére, az állatok ésszerű takarmányozására, az állatdiagnosztika teendőire, a szaktanácsadásra, továbbá a tudományosan megalapozott, bevált módszerek gyakorlati hasznosítására és széleskörű elterjesztésére stb. , Az állategészségügy dolgozóinak törekvése arra irányul, hogy az idén csökkentsék a kényszervágások számát. A nagyobb súlycsoportba tartozó állatoknál öt százalékkaí fogják csökkenteni a kényszervágást. Ugyanakkor a sertésállomány jó egészségi állapotának stabilizálása céljából is mindent megtesznek. Törekvésük célja, hogy csökkenjen az ellhullás s a kényszervágás, és növekedjék a hasznosság. A közös mezőgazdasági vállalatok állattartó telepein, figyelemmel kísérik a sertések vemhességét, s az ebben a témában alkalmazott új módszerek hatékonyságát. Arra is vállalkoztak, hogy a mezőgazdasági dolgozókkal közösen lehetővé teszik a nem hagyományos takarmányok hasznosítását, beleértve a vágóhidak hulladékanyagának felhasználását is. Az állategészségügy szakemberei a járás mezőgazdasági üzemeiben létesített tizenkét racionalizáló komplex brigádban érdemdús tevékenységet fejtenek ki. Segítik a gazdaságokat az állatok hasznosságának és egészségi állapotának növelésében, tehát gondoskodnak az egészségügyi problémák rugalmas megoldásáról. (bd) Zöld fényt a szénakészítésnek! Nagymegyeren (Calovo) felavatták a Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Vizsgáló Inézet (ÜKSUP) fajtakísérleti állomását. A kor- Érsekújvárott (Nové Zám- szerű állomás hatmillió коку) a Sigma Termelési Gaz- róna beruházási értékkel dasági Egység bővíti kapa- készült B. J. KORSZERŰ GYÄRAT TELEPÍTENEK A Rudé Právo című napilap az utóbbi időben — a CSKP XVI. kongresszusa előtti vita keretében — több ízben foglalkozott a mezőgazdasági gépgyártás helyzetével, a felmerülő problémák megoldásának és a mezőgazdasági gépgyártás továbbfejlesztésének lehetőségeivel. Több bíráló jellegű írást közölt a takarmánynövények termesztésénél nélkülözhetetlen gépek és berendezések gyártásával és szállításával, tehát a mezőgazdasági nagyüzemek ilyen irányú igényeinek kielégítésével kapcsolatban. Bohumír Šafrata, a brnói Zbrojovka Termelési Gazdasági Egység kereskedelmi igazgatója a Rudé Právo idei január 14-i számában — a bíráló jellegű cikkekre válaszolva — arról ír, hegy tavaly a legtöbb bírálat a szénakészítéshez használatos gépek hiányát érintette. Elsősorban a Rožmjtál pod Tŕemšínem-i Agrostroj n. v. termékéről, a rendsodró és rendforgató gépről volt szó. A gyakori bírálat, a mezőgazdasági gépgyártó vállalatok szidalmazása adott okot arra, hogy az illetékesek felülvizsgálják a helyzetet. Megállapítsák, hogy mi is idézte elő a felmerült fogyatékosságokat és hogyan lehetne ezeket a mezőgazdasági nagyüzemek igényeinek megfelelően megoldani. A CSKP Központi Bizottságának és a Népi Ellenőrzési Bizottság dolgozói a helyszínen megállapították; hogy a legfőbb okokat nem a mezőgazdasági gépgyártó vállalatokban kell keresni, hanem a mezőgazdasági üzemekben. Ugyanis több egységes földművesszövetkezetben és állami gazdaságban néhány évvel ezelőtt szinte teljesen elálltak a szénakészítéstől, s helyette forrólevegős szárítási technológiát érvényesítették, ami sok esetben az energiahordozók pazarlásához vezetett. Ez természetesen a velejárója volt annak, hogy megszűnt a rendsodrók és rendforgatók iránti érdeklődés. Ennek következtében a Rožmitál pod Tŕemšínem-i Agrostroj nemzeti vállalatban már a gyártási program módosítását is latolgatták. Az energiahordozók felhasználásában érvényesített módosító intézkedések végül is azt eredményezték, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek egyre gyakrabban kezdtek érdeklődni a rendsodró és rendforgató gépek iránt. Az 1978-ban elvégzett — távlati jellegű — piackutatás szerint az 1980-as évre adottak voltak az előfeltételek a szükséges mennyiségű gép gyártásához. Sajnos, a mezőgazdasági nagyüzemek részéről tavaly akkora érdeklődés mutatkozott az említett gépek iránt, hogy a gyártó és szállító vállalatok nem tudtak megbirkózni a hirtelen megnövekedett igények kielégítésével. Még annak ellenére sem, hogy a zvolení Agrotechnika és annak csehországi partnervállalata tavaly kétszer annyi rendsodró és rendforgató gépet forgalmazott mint 1979- ben, valamint háromszázötven E—< 318-as rendforgató adapterrel felszerelt E—30-es (NDK-beli) maga járó rendrearató gépet szállított a mezőgazdasági nagyüzemeknek. A gépgyártó vállalatok kötelessége, hogy az efsz-eket és az állami gazdaságokat — népgazdaságunk lehetőségeivel összhangban — ellássák megfelelő mennyiségű és minőségű gépekkel, pótalkatrészekkel. A CSSZSZK kormánya elnökségének határozata alapján a hetedik ötévos tervidőszak éveiben hazánk mezőgazdasága ezerhatszázötven, a korábbi típusnál nagyobb teljesítményű rendsodró és rendforgató, valamint másfélezer E— 318-as rendforgató adapterrel felszerelt E—301-es magajáró rendrearató gépet kap. Ez minden bizonnyal hozzájárul a szén&készítés során felmerült kedvezőtlen helyzet javításához. A cikk szerzője a rendfelszedő-önürítő pótkocsik helyzetével is foglalkozott, amelyek szintén nélkülözhetetlen eszközei a szénakészítésnek. A Szövetségi Statisztikai Hivatal adatai alapján a múlt év elején hazánk mezőgazdasági nagyüzemeiben több mint huszonöt és félezer rendfelszedő-önürítő pótkocsit tartottak nyilván. Tavaly ugyanakkor a Zbrojovka Termelési Gazdasági Egység kereskedelmi hálózata további ezerkilencszáz, a gép- és traktorállomások, valamint a mezőgazdasági gépjavító vállalatok vezérigazgatóságának termelési-gazdasági egységei pedig további százötvenkétszáz ilyen pótkocsit szállítottak a mezőgazdasági nagyüzemeknek. A rendfelszedő-önürítő pótkocsikkal történő ellátás az említett adatok alapján kielégítőnek tekinthető. Természetesen, az egyes mezőgazdasági üzemek ellátásában kisebb-nagyobb különbségek, fogyatékosságok előfordulhatnak. Az említettek alapján arra következtethetünk, hogy a mezőgazdasági gépek gyártásának és rugalmas elosztásának fokozásával zöld fényt kaphat a szénakészítés. Most már csakis a mezőgazdasági nagyüzemek vezetőin és dolgozóin múlik, élnek-e az adott lehetőséggel! (blm) » t J К