Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-02-14 / 7. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1981. február 14. 12 A sikerek jegyében... Király (Kral) a rimaszombati (Rimavská Sobota) járás egyik szépen fejlődő községe, az Együttműködés Földművesszövetkezet központja. A gazdaság a járásban közismert a mezőgazdasági termelésben elért szép eredményeiről. Erre utal a sok elismerő oklevél is. A szövetkezet már túl van az eredmények értékelésén, összegezték, hogyan teljesítették a tervet és melyik ágazatokban voltak lemaradások. Cifurs Lajos agrármérnököt, a szövetkezet főkönyvelőjét arra kértem, hogy tájékoztasson a múlt évi gazdasági eredményekről. í— Társult szövetkezet vagyunk — mondotta — s öt község határában gazdálkodunk, ami annyit jelent, hogy csakis jő szervezéssel és a dolgozók pozitív hozzáállásával végezhetünk eredményes munkát. Mezőgazdasági összterületünk 2536 hektár — ebből 2065 hektár szántó, a hátralévő terület pedig rét és legelő. A terület dombos és a talajadottságok is aránylag kedvezőtlenek. Hiszen többnyire kötött és agyagos talajokkal rendelkezünk. Ezért megkülönböztetett figyelmet szentelünk a megfelelő talajművelésnek és trágyázásnak, mert ez nemcsak az adott év, hanem az elkövetkező évek terméshozamát is befolyásolja. A múlt év kedvező volt a gabonafélék termesztésére. Így a hatodik ötéves tervidőszak utolsó évében a legnagyobb hektárhozamof értük el. Búzából a tervezett negyvenhét mázsa helyett 56 mázsát, árpából pedig ötvenhárom mázsát takarítottunk be hektáronként. Sajnos a szemes kukorica termesztése nem úgy sikerült, ahogy azt elvártuk. A gyenge termést a kedvezőtlen időjárási viszonyok is nagy mértékben befolyásolták. A szőlő termesztésben is az utóbbi évek leggyengébb terméshozamát értük el. Igaz, a tavaszi fagyok tönkretették a szőlő egyharmadát és az év folyamán fellépő betegségek is nagy kárt tettek a termésben. A hiányosságok ellenére elégedettek lehetünk, mert a növénytermesztésben a tervezett bevételt több mint egymillió koronával túlteljesítettük. Ez pedig adottságaink között ritkán fordul elő. Az állattenyésztésben a fő hangsúly a szarvasmarha- és a sertéstenyésztésre fordítottuk. De baromfi- és juhtenyésztéssel is foglalkozunk. Az állattenyésztés szakaszán kapacitáshiánnyal küzdünk. Az istállók túlzsúfoltak és a higiéniai követelményeknek sem felelnek meg. A tejtermelésben járási viszonylatban a legjobb gazdaságok közé tartozunk. Tehenenként! évi átlagban 3402 literes tejtermelést értünk el. S ezzel a mennyiséggel jóval túlteljesítettük. Azonban a hízómarhák hasznosságában lemaradtunk s a tervezett súlygyarapodás napi átlagát nem sikerült elérni. A jó munkaszellem, a munkakezdeményezés, a közösségi érdek előtérbe helyezése az eredményes gazdálkodás egyik legfontosabb tényezője. A szövetkezetben hat szocialista brigád tevékenykedik. A brigádok közötti verseny hozzájárult a munkatermelékenység növeléséhez. Tevékenységüket a szövetkezet vezetősége és az üzemi pártszervezet rendszeresen értékeli. A szocialista brigádok tagjai kiemelkedő eredményekkel dicsekedhetnek és jó példával járnak elöl. A Papp Gézáné vezette huszonhárom tagú tehenészeti csoport — amely 1974- ben alakult — tavaly nyerte el a megtisztelő cím ezüst fokozatát. A királyi részlegen tevékenykedő fejőbrigád Benčura Jozef vezetésével már elnyerte a bronz fokozatot. Kiváló eredménnyel dicsekedhetnek —• ugyanis tehenenként! és évi átlagban négyezer liter tejet fejtek ki. A mezőgazdasági gépek javításáról a Karola Ján vezette ezüstfokozatú és Bari Ernő vezette bronzfokozatú brigádok gondoskodnak. Az építészetben Slávik Károly, a dohánytermesztésben pedig a Turis Milan brigádja versenyez a bronzfokozat elnyeréséért. A brigádok megtesznek mindent, hogy a szövetkezet évről évre jobb eredményeket érjen el. Nemcsak a saját szakaszukon, hanem ott is helytállnak, ahol legsürgetőbb a, munka. A szövetkezőt vezetősége nagy figyelmet szentel a tagság politikai és szakmai nevelésének. Tudatosították, hogy csakis megfelelő szakképzettséggel lehet lépést tartani a tudományos-műszaki fejlődéssel. A szövetkezeti munkaiskola terén már évek óta a legjobbak közé tartoznak a járásban. A felmerülő nehézségek ellenére a szövetkezet teljesítette a hatodik ötéves tervidőszakának feladatát és az elért eredmények biztosítékul szolgálnak, hogy bátran lépjenek a hetedik ötéves terv időszakába, amely még igényesebb feladatokat támaszt a dolgozókkal szemben.' Ezeknek sikeres megvalósítása jó irányítással, közös összefogással nem okozhat nehézséget. Petrezsél László Újítások Az idő pénz Az SZK—6-os Kolcsz kombájn a korszerű, nagy teljesítményű batakarítógépeink egyike, amely betakarítás idején sok mezőgazdasági üzem gabonatábláit szeli. A betakarítógép gazdaságainkban közkedvelt, kiváló teljesítménye és üzembiztonsága miatt. Azonban alig akad olyan korszerű gép vagy berendezés, amelyen nem lehetne még valamit javítani, tökéletesíteni. Az újítók népes táborának tevékenysége erre irányul. Jozef Mešter, a Mikulási Állami Gazdaság dolgozója azon törte a fejét, hogyan lehetne a nagy teljesítményű arató-cséplőgépet üzemelés közben még hatékonyabban kihasználni, vagyis a gép üres állásának ideiét csökkenteni. Ugyanis ha figyelembe vesszük, hogy a kombájn magtartályának befogadéképessége 21 mázsa, s a tartály kiürítésére négy-öt perc szükséges, akkor egy műszak alatt — a műszakonkénti tizenöt hektár teljesítmény és hektáronkénti negyvenöt mázsa átlaghozam esetében — a magtartályt harminckétszer kell kiüríteni, ami több mint két óra üres állást jelent. MeSter elvtárs újítási javaslata — е8У egyszerű, úgyszólván minden gazdaság gépjavítóműhelyében megvalósítható megoldás — lehetővé teszi a magtartály gyorsabb kiürítését. Ha a magtartály csavarorsós szállítószalagjának 15-fogas hajtókerekét az SZK— 4-es kombájnból kiszerelt 28-fogas hajtókerékkel helyettesítjük — ez pedig bármilyen módosítás nélkül megoldható — akkor a szállítószalag percenkénti fordulatszámát 268-ról 541- re növelhetjük. Ezáltal a magtartály kiürítésére szükséges időt az eredetiről úgyszólván a felére csökkentjük. Gyakorlatilag száz hektárnyi terület betakarításakor az üresállások csökkentésével több mint nyolc órát takaríthatunk meg, vagyis ennyivel növelhetjük a gép teljesítményét. A bizalom kulcsa MOSTOHA ADOTTSÁGOK KÖZÖTT IS EREDMÉNYESEN ismeretes, hogy természeti kin-* 1 csekben hazánk nem tartozik a gazdag országok iközé. Ezért a legjelentősebb természeti erőforrásunk a termőföld, s annak hatékony és észszerű kihasználása igen fontos népgazdasági feladat. Mezőgazdaságunk — s ezen belül a szövetkezetek — az utóbbi években jelentős gazdasági eredményeket értek el. A megtett sikeres út lehetővé teszi, sőt meg is követeli, hogy alaposan fontolóra vegyük előrehaladásunk lehetséges tartalékait. A tartalékok közül egy problémakört kívánunk érinteni; a kedvezőtlen adottságok és az átlagosnál nehezebb körülmények között gazdálkodó szövetkezetek közül a Sőregi (Suricej Efsz példája nyomán szemléltetjük az adottságokból eredő hátrányok leküzdésének lehetőségeit és a lehetséges tartalékok kiaknázásának fontosságát. ÖSSZEHANGOLT TERVEK A mostoha adottságok között termelő gazdaságok helyzetével a CSKP KB 18. ülésszaka is behatóan foglalkozott. A Központi Bizottság határozatai alapján szükséges, sőt lehetséges, hogy gyorsabban, rugalmasabban és tervszerűbben növekedjék a kedvezőtlen természeti viszonyok között gazdálkodó szövetkezetek és állami gazdaságok termelése. A Sőregen szerzett tapasztalatok azt igazolják, hogy ennek fő esziköze az adottságoknak legjobban megfelelő szakosítót termelés fokozatos és tudatos kialakítása, valamint a vezetés megerősítése. A szövetkezet gazdasági eredményei bizonyítják, hogy a körülményekkel öszhangban jól megválasztott termelési szerkezet olyan előny, amely népgazdasági és üzemi szempontból további hatékonysági lehetőségeket rejt magában. Meglátásaink szerint a népgazdaság is jobban jár, ha ott termeljük meg az egyes mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeket, ahol viszonylag gazdag hozamok érhetők el. Ezen a téren viszont elengedhetetlen követelmény a költségráfordítások mértékének és a hozamok összehasonlításának az összevetése és állandó elemzése. A központi tervek készítésénél tehát ajánlatos figyelemmel kísérni a tájnak leginkább megfelelő termelés további fejlesztését és erősítését. Ezen a téren külön ki kell térni — az állattenyésztés és a növénytermesztés (kialakult helyzetét elemezve — a fejlesztési tervek és elgondolások megfogalmazására. ÁGAZATOK ÉS ÜZEMEGYSÉGEK Mielőtt a szövetkezet legfontosabb termelési tevékenységeivel az állattenyésztéssel, a szőlő-, gyümölcs- és a takarmánytermesztéssel foglalkoznánk, mindenképpen hasznos betekinteni az irányítás szféráiba. A sőregi szövetkezetben évek éta* sikeresen alkalmazzák az ágazati irányításra alapozott önelszámolási rendszert. Észrevételeik azt tanúsítják, hogy a megfelelő önállósággal felruházott ágazatok — üzemegységek —, ha anyagilag és erkölcsileg is érdekeltek, akkor keresik a hatékonyabb gazdálkodás útját-mődját. Ezzel öszszeftiggésben mindent megtesznek annak érdekében, hogy a hatáskörükbe tartozó termelőeszközökkel minél kisebb ráfordítással, a lehető legnagyobb értéket hozzák létre. — Elegendő az önálló vezetői műm kára alkalmas szakemberünk, így megfelelően eloszthatjuk a szakembereket. Ezzel összhangban alakítottuk ki a gazdaság és az Irányítás szer-* vezését. önálló ágazattá szerveztük az állattenyésztést, a növénytermesztést, a szőlő- és a gyümölcstermesztést, valamint a gépüzemeltető részleget. A gazdasági mutatók kialakításakor mindig meghatározzuk a javasolt, IN letve a kötelező tényezőket. Javasolt tényező minden esetben a hozam és a megfelelő gazdasági eredménv tervezése — mondotta Pölhös Károly agrármérnök, az efsz elnöke. Homolya István üzemgazdász szerint az ágazati irányítás alapján az egyes munkaszakaszok jél elkülöníthetők, s a munka minősége és a teljesítmény reálisan mérhető. Az ágazatokra méretezett feladatok kitűzése és az ehhez kapcsolódó, könnyen érthető, egyszerű érdekeltségi rendszer a lényeg. Csak az ilyen alaposan és körülte* klntő munkával biztosítható az, hogy az ágazatok tervei reálisak, az adottságokhoz mérten teljesíthetők, s ugyanakkor erőfeszítésekre s a tártaié* kok hasznosítására is ösztönöznek. A GONDOS MUNKA EREDMÉNYE A sőregi szövetkezet mezőgazdasági területe ezerötszáz hektár, s ebből hétszázötven hektár a szánté. Felaprózott parcelláik a Sajó és az Ipoly között húzódé vízválasztón terülnek el, öntözési lehetőségeik nincsenek, szántóik többsége a gyenge minőségű homok- és vörösagyag-talajok képezik. Ebben a természeti és közgazdasági környezetben sikerült úgy irányítani a gazdálkodásukat, hogy a hatodik ötéves tervidőszak folyamán a gazdaság termelése, nyeresége, az élőeszíköz és az élőmunka hatékonysága, valamint a dolgozók keresete és jövedelme egyenletesen növekedett. Az állattenyésztésben — a sertés-* szarvasmarha- és a juhágazatokban —t jó termelési eredményeket értek el. Annak, hogy a szűkös anyagiak és a mostoha természeti feltételek között is sikerült előrelépniük, nem kis mértékben az az előzménye, hogy a szakvezetők a termelés szervezésében soha nem riadtak vissza az új, jő módszerek bevezetésétől és terjesztésétől. Az új Iránti fogékonyság leginkább az állattenyésztésben nyilvánul meg, ahol látványosabb állattenyésztési objektumok kiépítése nélkül is sikerült kialakítaniuk az iparszerű hústermelést. A marha- és a sertéshúseladási tervüket túlteljesítették, s a 6. ötéves terv átlagában évente ötezer darab malacot értékesítettek, de jő eredményeket értek el a vágémarhatermelésben is, ahol monodiétás takarmányo-A tagkönyvcsere alkalmából minden párttag személyes feladatot kapott. A kommunisták példamutatása a gazdaság termelési eredményeiben is visszatükröződik AZ IRÁNYELVEK A hatodik ötéves tervidőszak eredményeinek mérlege mindennél világosabban mutatja, hogy hol, milyen hatásfokkal valósították meg az irányelvekben meghatározott célkitűzéseket, miként birkóztak meg az objektív és szubjektív okokból eredő nehézségekkel. Képesek voltak-e a termelést és a hasznosságot gátló okok ellensúlyozására, főleg a növénytermesztés és az állattenyésztés eredményeinek a növelésére. Amikor Takács Gézával, az Orföldi (Slovenské Pole) Állami Gazdaság üzemgazdászával a tervidőszakra előirányzott célok megvalósításáról beszélgettünk, magától értetődő módon napirendre került a fenti kérdéscsoport. A jő hírnévnek örvendő gazdaság valóban szép eredményeket ért el, tehát van miről számot adni. A gazdaság, az üzemi pártszervezet és a szakszervezet vezetősége, s az egész munkaközösség jó gazdaságpolitikai érzékét dicséri, hogy semmilyen melléküzemág beékelődését nem tették lehetővé. Csak emeli az eredmények nagyságát, hogy mindaz, amit elértek a tiszta termelési szerkezet, no meg a derekasan helytálló közösség érdeme. Okos előrelátással, pártunk irányelveinek szellemében munkálták ki a növénytermesztés nagyon igényes szerkezetét. A stratégiai jelentőséggel bíró szemes terményeket évi átlagban kétezer hektáron termelték. Fontossági sorrendben a szálastakarmányok — melyeket a szántó 29—31 százalékán termesztették — szinte azonos helyet kaptak a vetésszerkezetben. Az csak természetes, hogy ezeknek túlnyomó többsége lucerna, az egynyáriak közül pedig a silókukorica meg a szántóföldi intenzív füvek voltak. Ez azt bizonyítja, hogy a CSKP 13. plénumának irányelveit elkötelezetten ültették át a gyakorlatba! Až említetteken kívül cukorrépából is kimagasló eredményt érteik el. A tervidőszak első évében 473, a múlt esztendőben pedig több mint 526 mázsát gyűjtöttek be hektáronként, míg a járási átlag 300 mázsa körüli volt. Az említett hektárhozammal járási méretben a másodikok, a cukornyeredék tekintetében azonban elsők lettek. Nyerscukorböl 86,6, tiszta cukorból pedig 64,10 mázsát értek el hektáronként, (nyerscukorból a járási átlag 60,2, tiszta cukorból pedig 44,5 q/ha volt). A kimagasló siker titka a jó talajművelésben, a szakmai hozzáértésben, a tápanyagpótlásban és az időbeni növényápolásban, valamint a gondos begyűjtésben van. Segítségükre volt ebben persze a tudományos kutatás „RB“ jelű növekedésszabályozó készítménye Is, amely másfél százalékkal növelte a répa cukortartalmát. Az állami gazdaság állattenyésztése szorosan kapcsolódik a növénytermesztéshez. Túlsúlyban a szarvasmarha-állomány dominál. Csak néhány számadat, amely, mindennél jobban bizonyít: A gazdaság 3614 hektárján összesen 3888 szarvasmarhát tartanak, s ebből 830 a tehén. Az adatokból nem nehéz megállapítani az állatsűrűséget. Ez persze még nem minden. Szép számmal tartanak sertést és baromfit is. Annyi bizonyos, hogy mind tömeg-, mind erőtakarmányból önellátó a gazdaság. Szénából és szilázsból szilárd tartalékokkal is rendelkeznék. Ha azonban alaposabban megnézzük a gazdaság múlt évi tejtermelési eredményeit, s azt összehasonlítjuk más hasonló feltételek között termelő üzemek eredményeivel, akkor elégedettek lehetünk, hiszen a tehénre jutó 3B57 liter évi tejátlag jobb a közepesnél. Nem hagyható figyelmen kívül persze az sem, hogy amíg az állami gazdaság alsóhatári farmján tehenenként 4559, ugyanakkor az úrfüldi farmon 3216 liter tejet termeltek ugyanazzal a takarmánnyal! Mennyi Is a kettő közötti különbség? Nagyon sok, vagyis 1340 liter. Most pedig vizsgáljuk meg az egyének eredményeit! Az alsóhatári farmon Mészáros Margit és Anna 3997, Czanik Olga és Kürti Попа 4668, az úrföldi farmon Saláth Gyula 4555 liter tejet fejt tehenenként. Ezzel szemben Lancz Judit csak 2880, Dulai József pedig csupán 2745 litert ért el. Ebből is látható, hogy nagy a szóródás, mert a legjobb és a leggyöngébb eredmény közötti különbség több mint 2500 liter! Ez nem hagyható szó nélkül, és nem is állítható, hogy rejtett tartalékról van szó, hanem sokkal többről, arról, ikl hogyan és milyen lelkiismerettel végzi a rábízott feladatot. A gazdaság vezetősége ismeri a problémák gyökerét és arra törekedik, hogy azokat minél előbb kiküszöbölje. A hatodik ötéves tervidőszak a gazdaság viszonylatában a műszaki fejlesztés és a tudományos ismeretek térhódításának jegyében telt el. Egy korszerű üszőneveidét, valamint egy zárt rendszerű sertéstelepet építet-
