Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-02-14 / 7. szám
8. SZABAD FÖLDMŰVES 1981. február 14. Dr. Buga László Orvosnaplóm című könyvének má sodík kiadása a közelmúltban jelent meg. A könyv hazánk könyvesboltjaiban is kapható volt, de hamarosan elfogyott. Ez nem is csoda, hiszen Dél-Szlovákiával Is sokat foglalkozik a könyv. A könyvet értékelni nem az én feladatom, vannak, S akik ehhez jobban értenek. Annyi bizonyos, hogy a szerző könyvében megtörtént esetekről ír, nagy részük hozzám is ikötődik. Valamikor, a könyv első kiadása után, a Csallóközön autóztunk végig Muzsia (Mužla) felé, és a megírt történetekről beszélgettünk: az életet és erkölcsöt pusztíjő háború is szóba került. „A tűzvonal már Muzsia alatt morajlott. Repülők lőttek minden mozgó tárgyra. Tüzérségi lövedékek csapódtak be. Ablakokat, ajtókat sodort a robbanás. Égni, omlani kezdtek a házak. A védettebb, rejtettebb helyeken kötözőhelyeket létesítettek, a félholt katonákat a lövészárkokból hordták a vöröskeresztes autók. Akkor Dr. Buga László sok életet mentett meg. Zsiva János, az asszisztense kebelbarátom volt. Kimerültségtől rogyadozva mesélte el, hogyan amputálták egy csallóközi katona lábát. Kézifűrésszel, (konyhakéssel. Az ácsok, kovácsok köszörülték a szerszámokat, mert mi ahhoz nem értettünk. Ügyes, bátor asszonyok segítettek. Pálinkával fertőtlenítettünk és hódítottuk is magunkat, kicsit. Azt meg a kocsmárosok adták. Az az ember később műlábat kapott, ma is él. Életmentőjével azóta találkozott.“ Az emlékek visszaidézése közben gyorsan szalad az idő. Dunaszerdahelyhez (Dunajská Streda) közeledtünk, a kocsiban vágni lehetett a füstöt. Laci bácsi fújta, mert olyan szivarra lelt valamelyik bratislavai trafikban, amit Ö igen megkedvelt. Kicsit lecsavartam az ablakot, ömlött ki a füst és tódult be a friss levegő. Derült, téli idő volt. Különös idő. Szikrázott a fagy, a nap beragyogta a síkságot. — Az ott Nagyabony — mutattam neki és egykettőre lassítottunk az útjelző tábla figyelmeztetését megszívlelve. —•- Akár meg is állhatnánk valamelyik trafik előtt — kérte meg a kocsi vezetőjét. — Hátha találnék még ilyen szivart, hátha kedvez a szerencse. A sofőr, a városka kitűnő ismerője, hamar megállt egy dohánybolt közelében. — Nem lenne jobb, ha ketten mennénk — kérdeztem tőle. — Nem bizony, ne fáraszd magad, a szivarvásárlást nem bízom senkire, Meg te úgy sem értesz hozzá — volt a válasz. Kevés idő múlva visszatért. Kezében tartott két csomag szivart. Az illatozó skatulyákat mellém helyezte, de olyan gyengéden, mintha angyalt simogatott volna. — Pontosan olyan fajta, mint az előbb szívtam. Pár napig kitart. Talán még Pestre Is jut belőle. Nálatok megszoktam ezt a fajtát. Kár, hogy otthon ezt nem árulják. Kár. De te Feri és a madáretető Most, hogy fagy dermeszti csontkeményre az útszéli tócsákat, meg a kis falu gyér vizű patakját, Feri minden szabad percét korcsolyázással, csúsz kálással tölti. Még csak másodikos de- bátyja, Laci segítségével, no mei a tóle „örökölt“ korcsolyával, már ta valy megtanult korcsolyázni. Azói> ez a legkedvesebb téli szórakozása Csak mikor már esti köd remeg a fa gyos levében, s vijjogva köröz eg csapat v(Щй, indul hazafelé baráta val. útközben még gyorsan számi: veszi aznapi teendőit, mert azért ma radt még jeladat estére is. Alig ér be a kapun, észreveszi, hog hátul arkamrában, nagyapa valamikoi birodalmában, amelyre egyre ritkát ban nyitnak ajtót, ég a villany. Met áll a ‘kamraajtóban, s csodálkozva bá mul befelé. Bent fűrész sikolt, főt gács röppen, fűrészpor szűri a leve gót. Laci kezében kalapács, nagyapa figyeli, aki lombfűrésszel hajol a ódon gyalupad fölé. Megáll mindkei tőjük kezében a szerszám, amikor megpillantják az ajtóban álldogáló, tétova Ferit. Laci töri meg a közéjük rekedt csendet: Mit bámulsz! Tudhatnád, hogy se szeri, se száma a hasznos madaraink értesz a szivarhoz? — kérdezte egészen komolyan. — Nem dohányzom, és mit kell ahhoz érteni? — válaszoltam. — Te, a szivar mennyei élvezetet jelent, ha meggyújtom, ha szívom, pedig gondtalan nemtörődést, jelképezi az életet, olyan, akár a sors. Nagyot néztem magam elé, de nem szóltam. Kibontotta az egyik csomagot, a szivarok szépen nyugodtak a dobozban. — Nézd meg jól, egyformák ezek szerinted? — Talán igen — feleltem. — Dehogy egyformák. Ez világosabb, emez sötétebb. Ennek kicsit törött a vége, amannak a közepén mintha zúzódás lenne. De ide nézz! Ezen mintha egy pont lenne ... ceruzával tette rá valaki? Dohánybetegség — mondom. — Jól van, de most már elismered, hogy nem egyformák a szivarok. Te melyiket szívnád el először? — Ezt — mutatok rá az egyikre. — Én meg ezt, mutat egy másikra, mert ez nekem jobban tetszik, mint a többi, szerintem ez a legjobb szivar a dobozban. Utána pedig ezt, majd emezt. És aztán tovább válogatnék. Mindig azt szívnám el először, amelyik a legjobb, legszebb, legalábbis szerintem. No, érted már mit akarok mondani? Igen — kezdtem érteni — feleltem halkan. — Ez a doboz olyan, akár az élet. A szivarok, az események, lehetőségek vannak beleskatulyázva. Hát akkor mi a teendőnk? — Mindig a legjobb szivart szívni, öregem. Érted. Ugyanaz á szivar és doboz, de mégsem egyforma! Ha mindig a legrosszabbat választom, akkor mindig a legrosszabbra gyújtok rá. De ha mindig csak a legjobbat veszem iki belőle, akkor is kiürül a doboz, elmegy az élet, csak akkor mindig jó szivart szívtam. Jót nevettünk a kocsi vezetőjével. Ö meg segített nekünk, mert humoros ember Buga doktor, de példája a szivarról, nem humor, hanem valóság. A való életet tükrözi. Az út szürke szalagja fogyott előttünk. Komárom következett, aztán láttuk, hogy a madari domboldalon sok ember dolgozik, talán szőlőt metszettek. A szőlőmetsző is válogat: mindig a legjobb vesszőn hagy rügyet, amiből é’des fürtök fejlődnek. Ez jutott emlékezetembe Dr. Buga László könyvének újraolvasása után. Bagota István ■ЯНЯВМЯ&ЯМРФЯмЁЗЭяНЯр őq| пак, amelyek nálunk telelnek. Ilyenkor, télidőben nemcsak az eleséghíány, hanem a fészekgond is kínozza őket. — jó beszélsz, Laci. No és, azért is határoztuk el, ugye, hogy etetőt eszkábálunk nekik. Amíg te korcsolyáztál, Ferikém, ml bizony, rájuk gondoltunk — magyarázta nagyapa. •ff- ársadalmunk jelentős eszkö* zekét fordít a cigány származású lakosság kulturális és szociális felemelkedésére. A fő hangsúly a cigányok nevelésére, a társadalmi beilleszkedésre helyeződik. E célból már az óvodáskortól megkülönböztetett gondot fordítunk a cigánygyermekek oktatására és nevelésére. A dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban az utóbbi években jelentős előrehaladást értek el az iskoláskorú cigánygyermekek iskolalátogatásában és tanulmányi előmenetelük javításában. Ahhoz, hogy ezen a téren sikeresen váltsuk valóra a párt és állami szervek határozatait, valamennyi szakaszon komplex módon kell teljesíteni a kitűzött feladatokat. A járásban a még nem iskoláskorú cigánygyermekek túlnyomó többsége látogatja az óvodákat, s ami pedig különösen örvendetes, az ötéves cigánygyermekek valamennyien óvodai képzésben részesülnek. Ez jelentős javulás az iskolába való felkészítésben. Ebben a választási időszakban három helyen: Nagymagyaron (Zlaté Klasy), Nagymegyeren (Calovo) és Dunaszerdahelyen épültek külön óvodák a cigánygyermekek számára, s ennek kapcsán nagyban javult beiskolázásuk. A nemzeti bizottságok és társadalmi szervezetek fokozott felvilágosító munkát végeznek a cigányszülök körében annak érdekében, hogy gyermekeiket járassák az óvodákba. Ma már elmondható, hogy többségük eleget tesz a társadalmi elvárásoknak, teljesíti szülői kötelességét. Az igazsághoz tartozik azonban az is, hogy vannak még olyanok is. akik elhanyagolják legalapvetőbb kötelességeiket, nem törődnek kiskorú gyermekeikkel, sőt esetenként a családi pótlékot Is más célokra fordítják. Az általános és kisegítő iskolában a dunaszerdahelyi járásban 1128 iskolaköteles cigánygyermeket tartanak számon. Létszámuk az utóbbi években állandóan gyarapszik, melyben a cigánycsaládoknál tapasztalható magas szaporulat döntő tényező. Többségük a többi tanulóval együtt látogatja az egyes évfolyamokat, csupán a gyönge tanulmányi előmenetelő tanulók és a rossz szociális körülmények között élő cigánygyermekek számára szerveztek külön osztályokat. A járási nemzeti bizottság iskolaügyi szakosztálya kiemelje ten figyeli a cigánytanulók előmenetelét és iskolalátogatását. Az iskolavezetés és a osztályfőnökök nevelési tervében szerepelnek a velük való egyéni bánásmód és a hozzáállás alapelvei. A családi látogatások és szülői értekezletek alkalmával rendszeresen értékelik az eredményeket, illetve rámutatnak a fogyatékosságokra. Bizonyságot nyert, hogy azok a tanulók, akik folyamatosan járnak iskolába, a szülők eljárnak a szülői értekezletekre, érdeklődnek gyermekeik viselkedése és tanulmányi előmenetele iránt, minden téren felülmúlják hanyag, felelőt -Jég ez már inkább a hetedik évfolyamra jellemző. örvendetes, hogy egyre több azoknak a cigánytanulóknak a száma, akik befejezik az általános iskolát. Mindez különösen a pályaválasztásra nevelésben játszik döntő szerepet, hiszen ily módon könnyebben beilleszkedhetnek a társadalom vérkeringésébe. A pedagógiai propaganda keretében sikerül a szülők nagy részét meggyőzni gyermekeik továbbtanulásának jelentőségéről vagy szaktanintézetbe járatásának A felemeHiedés iítfän len társaikat. A pedagógusnak mindenkor tudatosítania kell, hogy a cigánygyermekek érzékenyek, ingerültebbek, ezért egyéni bánásmódot igényelnek. Akik arra rászorulnak, ingyenes pőtoktatásban részesülnek elsősorban nyelvekből és matematikából. Az iskola és a szülők közötti kapcsolat elmélyítésével sikerült minőségi javulást elérni az iskolalátogatás terén,-ami mindenekelőtt az igazolatlanul mulasztott órák számának csökkenésébe nyilvánul meg. Az elmúlt iskolai évben egy cigánytanulóra 99,4 mulasztott óra jutott átlagosan, melyből 10,8 óra volt igazolatlan. Ha figyelembe vesszük, hogy néhány évvel ezelőtt a mulasztott órák száma tanulónként 115 volt, melyből 23 volt az igazolatlan, látható az előrehaladás aránya. A cigánytanulókról való komplex gondoskodás elmélyítése kedvezően érezteti hatását az előmenetel javulásában is. Az 1979/80-as tanévben hetven cigánytanuló nem felelt meg: az előző években ez a szám jóval magasabb volt. Figyelemreméltó az a tény, hogy csökken az alacsonyabb évfolyamokból kimaradó tanulók száma. Az eddigi gyakorlat szerint többségük az öt-hatodik évfolyamokban fejezte be az iskolalátogatást, míg jelenfontosságáról. A kimutatások szerint az utóbbi években a lányok döntő többsége is munkaviszonyba lép, vagy szakmát tanul, ellentétben az előző évek gyakorlatával, amikor sokait még otthon maradtak a szüleik mellett. A cigánygyermekekről valő egésznapos gondoskodást aktívan segítik az iskolai napközi otthonok, iskolai klubok. Ezekben lehetőségük van a cigánygyermekeknek a tanulásra, az alapvető erkölcsi és higiéniai szokások elsajátítására. Bár Itt még akad bőven tennivaló, az első eredmények már mutatkoznak. Minden évben üdülési nevelő tábort szerveznek az olyan cigánygyermekek számára, akik segítséget igényelnek a tanulmányi előmenetel, az erkölcsi és higiéniai normák elsajátítása terén. Érdeklődési körüknek megfelelően kapcsolódnak be a különböző szakkörökbe és nem kötelező tantárgyak tanulására is vállalkoznak. Végezetül megállapítható, hogy a dunaszerdahelyi járásban minden feltétel biztosított a cigánytanulók oktatása és nevelése színvonalának emeléséhez és sokoldalú érvényesülésükhöz a társadalmi élet valamennyi szakaszán. SVINGER ISTVÄN íERfSZTRIJTVÉHY Feri arca piros lett az Izgalomtól. Kérve kérte nagyapát, hadd segíthessen ö is a munkába. Nagyapa azonban, de még Laci is elhárította a segítséget, mondván, hogy legfőbb ideje a hancúrozással töltött időt pótolni. Lógó orral ballagott hát Feri a szobába. Mélázva ült könyvei fölött, valóságos erőfeszítésbe került, hogy figyelmét a betűkre összpontosítsa. Gondolatban kint járt a kamrában, ahonnan bebehallatszott az ütemes kopácsolás. Alig múlt el egy óra hossza, Laci diadalmasan bevonult a madáretetővel. Feri szeme is felcsillant a látványra, de öröme nem volt teljes. Észrevette ezt a szobába lépő nagyapa is, hogyne vette volna?! Tudta persze a vigaszt is. — Jól sikerült, én is örülök neki — No persze, ezzel még nincs minden rendben. Elemózsia kell bele, mert anélkül értelmetlen a szép etető. Az vedig már a te feladatod lesz, Feri, iogy erről gondoskodj! Én majd előkészítem a kölest, kendermagot, sza'onnabőrt, te pedig felviszed az öreg körtefára, mert odahelyezzük az etetőt. — Jó, nagyon jó — mondta buzgölkodva a jiá. Másnap jelkerült a madáretető a körtefára. Délután már meg is jelenek az első „kosztosok". Két szemteen, ázott szürke tollcsomő, két veréb. Nyomukban a cinkék, sármányok, néhány vörösbegy. Feri elégedetten nézegette őket. Titokban oda-odapillantott a sarokba, korcsolyájára, de most valahogy ez a látvány mindennél jobban vonzotta. A következő napokban mindig „terített asztal“, bőséges lakoma várta itt telelő madarainkat. Feri jól tartotta őket. És még a korcsolyázásra is maradt ideje. Benyák Mária VÍZSZINTES: 1. A rejtvény első része, zárt betűk: e, z, á, z, o, m. 10. Tündér németül. (FEE). 11. Hegy és folyó a Szovjetunióban. 12. Magyar lóversenytér. 13. Érzékszerve. 15. Peng betűi. 17. Kis Éva. 18. Hideg édességféleség. 20. Cigány főnök. 22. Szlovák tengely. 23. Női név. 25. Fegyverét használja. 27. Omszk folyója. 29. Amaz szlovákul. 31. Jugoszláv város. 33. Játszma a teniszben. 35. Szlovák hitel. 37. Bútordarab. 38. Szlovák nyomás. 40. Jegyesem. 42. Becézett nagyszülő é. h. 43. Mindjárt eleinte. 45. Város Algériában. 47. Argon kémiai jele. 48. Dombormű. 50. Vegyjele Pb. 52. ... am See. 54. Hiányos árenda. 56. Vissza szélmentes oldal a hajózásban. 59. Szélhárfa-e. 61. ... iacta est. 62. Francia város. 64. ... Vilmos, svájci szabadsághős. 66. ... Dagover filmszínésznő. 67. Megnedvesít. 69. Mely személy és esztendő. 71. Idegen tagadás. 72. Olasz város. FÜGGŐLEGES: 1. Levegő latinul. 2. Bátorkodna. 3. Zuhanásban van! 4. Svéd váltópénz. 5. Folyosó. 6. Európa tése. legtömegesebb és legnagyobb hegysége. 7. Igen oroszul. 8. Folyadék név- MEGFEJTÉS — NYERTESEK élővel. 9. Tejtermék. 10. A rejtvény második része, zárt betűk, t, m, e, z. A lapunk 4. számában közölt ke-14. Gépkocsi. 16. Dara. 19. Sportcső- resztrejtvény helyes megfejtése a könak. 21. Nem tompa. 24. Bolgár pénz- vetkező: Szövetkezeti demokrácia nélegység. 26. Egoista. 28. Testrésze. 30. kül nincs szövetkezeti élet. Római császár. 32. A beszéd tárgya. Nyertesek: Baka László, Kéty (Kvet- 34. Maláji súlyegység. 36. Lónév. 39. ná), Csánk Szerén, Gesztette (Hosti- Cseh rejtvény. 41. Kicsi szlovákul ék. oe), Hevő István, Búcs (Búi). 1 2 □ 3 4 5 6 J 7 .4 8 9 1___ 10 11 3 12 * 13 14-1 yt ~15~ 16 s rT 18 19 "JŐ” 21 É 22” ТГ \ 24 26 Щ 27 28 T7 30 33 54 “35 36 37 38 39 4ČT 41 42~ 43 44 ír 46 ír 48 49 ___ Ié? 51 ~ 53 54 55 56 3 58 “59" 60 ~бГ ~62~ 63 ■ n 64~ 65 66~ ~ » 68 691 70 m 71 t ~ Ľ ~ ľ :f-ŕ hiba. 44. Ék! 46. Ibsen színdarabja. 49. Nem egészen flott. 51. Testrész. 53. Vissza szükséges. 55. Nem németül. 57. összevisMa nyes. 58. ... Károly, magyar festőművész. 60. Tévesen jegyez. 63. Asszonyok. 65. Férfinév. 68. Szelíd erdei állatka ford. 7. Római öt és ezer. / Beküldendő a vízszintes 1. és a függőleges 10. számú sorok megfej\
