Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-02-14 / 7. szám
Hoksza István Azok a lényeges változások, amelyek mezőgazda Ságunkban az utóbbi években lezajlottak, egyúttal létrehozták a korszerű állattenyésztő telepek kialakításának a lehetőségét, de egyben módot nyújtanak a háztáji tenyészetek fejlesztésére is. Szükségszerűvé vált tehát az igényeket teljes mértékben kielégítő állategészségügyi hálózat kialakítása. Sokan az állategószségügyön a termelést gátló kártétel kiküszöbölésére, a betegségek megelőzésére megalakított szervezet munkáját értik. Ahhoz azonban, hogy egy-egy körzetben vagy állományban jól alakuljon az egéssZégügyl helyzet, nem elegendő a szakavatott állatorvos tev'ékenysége, a kitűnő gyógyszer és oltóanyag, a hullaelkülönítés, vagy megsemmisítés, stb., hanem elengedhetetlenül szükséges az állattenyésztők segítsége Is. Ebből adódóan az állattenyésztőknek Ismerniük kell mindazon összefüggéseket, amelyek az állatok elhelyezésére, takarmányozására, ápolására, gazdaságos tenyésztésére és termelésére, valamint a betegségek keletkezésére és megelőzésére vonatkoznak. A háztáji állattartás, az utóbbi években szabad utat kapott. Társadalmunk számol vele, a közélelmezés feladatainak a megvalósításában. Hazánkban ez tovább növelte az állategészségügyi gondoskodás jelentőségét. A közelmúltban dr. Dagmar Zechmejstrová ôs dr. Ján Valovič, a Galántai Járási Állategészségügyi Központ specialistái arról tájékoztattak, hogy az utóbbi években milyen segítséget nyújtottak a háztáji állattartóknak. Elmondták például, hogy korábban a keltetővel rendelkező kisállattenyésztők állategészségügyi ellenőrzés nélkül keltethettek csirkét. Nemegyszer előfordult, hogy nem ellenőrzött, tehát fertőzött egyedektől származó tojásokat raktak a keltetőbe. Emiatt a fertőzési góc tovább terjedt és sok állat elpusztult. Ma a járásban a szervezett kisállattenyésztők gondozásában tíz keltető berendezés van. Ezeknek a munkáját dr. Zechmejstrová rendszeresen ellenőrzi, s amint rendellenességet észlel, azonnal elrendeli a "keltető leállítását. Ez történt tavaly a Galánta környéki kisállattartók keltetőjével is. A múlt évben több mint száz kisállattenyésztő ellenőrzött tenyészetéből szállítottak tojást a keltetőkbe. Berakás előtt az állatorvos esetenként megvizsgálta a tojásokat. . Csak az egészséges, kifogástalan tojások keltetését engedélyezte. A járási állategészségügyi központ szervezetten védi a kisállattartók kaparóbaromfiállományát a baromfitífusz, a baromfigümőkór és más veszélyes betegségedtől. A baromfitífusz kórokozója a Salmonella pullorum. A fertőzött tojásokból kikelt csirkék sokasága elpusztul, egyesek azonban átvészelik a betegséget, kifejlődnek és tojást raknak. Ezek azonban az esetek többségében fertőzöttek. Az állatok petefészkében a kórokozók a gyógyulás tünetei ellenére is megmaradnak. Ezért szükségtelen, hogy ilyen állománytól csirkét keltessenek. Érthető, hogy az állatorvos ilyen esetben ragaszkodik a szabályokhoz. A múlt évben Vágsellyén (Sala) egy állattartónál észleltek ilyen fertőzést. Csak természetes, hogy az illető nem kapott engedélyt az állomány szaporítására. A baromfigümőkór járási méretben leginkább a nem szervezett háztáji kisállattenyésztők állományában fordul elő. Ilyenkor az állatorvos a fertőzött góc teljes állományának a felszámolása mellett foglal állást, hogy megmentse a fertőzéstől a környék egészséges állatait, beleértve a nagyüzemi tenyészeteket is.-A baromfigümőkór előidézője a Typus gallinaceus, amely a baromfi ürülékének a takarmányba és az ivóvízbe jutásával megfertőzi az egész állományt, közvetve más szárnyasokat, de az embert is. Az állatorvos ezért a gócok felszámolása mellett foglal állást. Érdemes megemlíteni azt is, hogy a keltetőkbe bárki nem adhat tojást. Csak olyan kisállattenyésztő jogosult erre, akinek az állategésszégügyi központtól állománya egészségügyi állapotáról igazolványa van. Ilyen okiratot pedig csak az kaphat, aki szigorúan betartja az állatorvos utasításait, és az ellenőrzések alkalmával kifogástalannak minősítették az állományát. Az 1979-es év végén, s a múlt év folyamán a nyugat- és a közép-szlovákiai kerület déli fekvésű körzeteiben az álpestis aránylag nagyméretű járványát fedezték fel. A helyzet felmérése után, a járvány terjedelmére való tekintettel az illetékes szervek elrendelték az összes kaparóbaromfi Roakin vakcinával való beoltását. A galántai járásban készültségi, politikai-szervezési ütemtervet dolgoztak ki, hogy az állatoknál tizenkét napon belül beadhassák a Roakin vakcinát. Az akcióban harminc körállutorvos, huszonnégy állategészségügyi technikus és a Kassai (Košice) Állategészségügyi Főiskola tizenhat hallgatójának a segítségével számolhattak. E- gyéb állategészségügyi teendők miatt azonban naponta 7—9 körállatorvos, 23—24 állategészségügyi technikus és a lö főiskolai hallgató kapcsolódhatott be áz oltási munkákbu. A kolektíva összesen 284 ezer 848 háztáji kaparóbaromfit részesíti mind a szervezett, mind a szervezetlen kisálluttartókat. A múlt évben a járás kisállattenyésztői többezer nyulat adtak el a nitrai Biankónak. Ebből is látható, hogy a galántai járásban a házinyúltenyésztés gyümölcsözően hasznos. Szállítás előtt az állategészségügyi szolgálat a nyulaknál esetenként inixomatózis-ellenőrzést végzett. Feldolgozásra ugyanis csak egészséges állatok kerülhetnek. Az állategészségügyi szolgálat gyakran ellenőrzi a víziburomfi és a házinyulak egészségi állapotát is. Fertőzés esetén, a betegség természetétől függően beavatkoznak, vagyis védőoltásban részesítik az állatokat. Az állattartók gyakran kiállításokon mutatják be kedvenceiket. Ez azonban nem ennyire egyszerű. Aki nem rendelkezik megfelelő állategészségügyi okirattal, azt be sem engedik a kiállítás területére, tehát mehet haza, hogy beszerezze az állatok egészségügyi okiratát. Ezt csak az ürülék vizsgálata után kaphatja meg. Ez tehát azt jelenti, hogy ha valaki ki állításra készül, időben be kell jelentenie ezt, hogy kivizsgálhassák az állatait és kiállíthassák az egészségügyi bizonylatot. A szervezett állategészségügyi gondoskodás magától értetődően díjmentes. Ha azonban valaki egyéni elhatározásból kéri az állatorvos beavatkozását, azt már meg kell fizetnie! A fertőző betegségek ellőni küzdelemben a galántai járásban igen nagy súlyt helyeznek a megelőzésre. Ennek érdekében nemegyszer szükségessé válik egyes állatok, vagy az egész állomány egészségügyi állapotának a megvizsgálása, annak megállapítása, hogy nincs-e valamilyen fertőzés. Olykor vér, ürülék és más mintavétel alapján állapítják meg a valóságos helyzetet. Hu fertőzést észlelnek, akkor azonnal intézkednek. Ez történt a kaparóbaromfi Roakin vakcinázásával is. Az elpusztult állatok tetemeinek járványterjesztö hatása közismert. Ezért szükséges, ha valamelyik háziállat elpusztul, hogy a tulajdonos biztonságosan elkülönítse és az esetet jelentse az állatorvosnak. Az megnézi az állat tetemét és szükség szerint intézkedik. Ragály esetén zárlatot rendel el, nagyon súlyos esetekben pedig a gócban levő állomány teljés felszámolását (s elrendeli. Hogy ilyen esetek ne fordulhassanak elő, az nagymértékben az állattartóktól is függ. Aki az állatait tisztán tartja, egészségügyi szempontból kifogástalan takarmánnyal eteti és csírátlan vízzel itatja, az kedvező feltételeket hoz létre az egészségi állapot megtartására és a hasznosság további növelésére. ^lvasóink közül egyelőre bizonyára kevesen tudják, hogy az SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterének döntése értelmében a holiči MOVIS nemzeti vállalatban janu3r elsején fíjlesztési programváltásra kerüli sor. Kevesen tudják, pedig bizonyára sokan örömmel fogadják majd a hírt, hiszen végre történik valami a nagyüzemi és háztáji prémesállat-tenyésztés fejlesztése érdekében. Mint ismeretes, a MOVIS szakembergárdája eddig az iparszerű juhtenyésztési módszerekkel kísérletezett, beleértve a pecsenyebárányok vágóhídi feldolgozását és a gerezna tartósítás nélküli kidolgozását is. A vállalat teljesítette a juhtenyésztés fejlesztésével kapcsolatos feladatait, s január elseje óta új, talán még igényesebb feladatot teljesít. Feladatul kapta, hogy kidolgozza és megvalósítsa a IS ezer nőstényt összpontosító és évente 100 ezer darab leprémezhető állatot produkáló, iparszerü nntriatenyésztési módszert, s közben a fejlesztési feladatok teljesítésébe igyekezzen bekapcsolni a háztáji nutriatenyésztőket, illetve a Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetségének tagjait. Ugye, most már kezd érdekessé válni a hír? Olvasóink kíváncsiságának kielégítése érdekében megkértük Vojtéchovský elvtársat, a szóban forgó nemzeti vállalat dolgozóját, hogy néhány kérdésre válaszolva, világítsa meg kissé közelebbről, milyen előnyökkel jár a társadalom és nem utolsó sorban a kisállattenyésztők szempontjából ez a kezdeményezés? — A kezdeményezés társadalmi jelentősége abban van, hogy végre központi program alapján fog fejlődni a nutriatenyésztés s a kitermelt gereznák révén növelni tudjuk önellátottságunkat. További előny, hogy végre a tenyésztők is megkapják a joggal elvárt társadalmi elismerést és támogatást. Megoldódik a felvásárlás kérdése, és az értékes gereznák mellett a melléktermékként jelentkező hús sem fog kárba veszni. ф Ezt ágy értsük, hogy a nyúlfelvásárlást szervező Branko példáját követve nem gereznát fognak felvásárolni, hanem leprémezésre alkalmas, élő nutriát? — Igen, élő állatokat fogunk felvásárolni és saját berendezéseinkben fogjuk megolA nutriát többféle színváltozatban tenyésztik. Felvételünkönaz arany színváltozatot mutatjuk be. Foló: Karol Fiséra, Állattenyésztési Kutatóintézet, Nyitra vágóállatokért kapott bevételnek 75 százalékát termelési költség címén adómentesen megtarthatják. További kedvezmény, hogy jutányos áron, minden értékesített állat után 10 kg keveréktakarmányt vásárolhatnak a tenyésztők. XXX Etplékezzünk csak: 1970 tavaszán hasonló remények és aggályok közepette vette kezdetét a nyúlfelvásárlás. Tizenötezer nyulat sikerült összegyűjteni az országban, és az nagy sző, szép eredmény volt. Tavaly kilenc hónap alatt 241 ezer pecsenyenyulat vásárolt fel a nyitrai Branko. Óriási fejlődés, pedig a feltételek még mindig nem a legeszményibbek. # Ez annyit jelent, hogy Most a nutriatenyésztés iránegy I. osztályú gereznát adó, ti érdeklődés fellendítésén fánégykilós nutriáért a tenyésztő radozunk. Tudjuk, a nyúlteösszesen 260 koronát kap. El- nyésztésnek mindig is nagyobb fogadható összeg, de a prémes hagyománya, több kedvelője állatokért kapott, 400 koroná- volt, mégis bízunk benne, hogy nál nagyobb jövedelemből — akadnak vállalkozó kedvű, újspeciális állattenyésztés címén kori hagyományteremtők, akik — adót kell fizetni. A bevétel- meghonosítják falvainkon a nek hány százalékát lehet ön- nutriatenyésztést. Lapunk szakköltség elmén az adóalapból rovata támogatja a kezdemélevonni? * nyezöket. Rövidesen megkezdjük a nutrlatenyésztéssel kap•— A nutriatenyésztök az el- csolatos legfontosabb tudnivaadott, leprémezésre alkalmas lók népszerűsítését, tká-Д, Ismét érdemes nutriát tenyészteni ■/ . ' ** 'V * л i г bogy az I. minőségi osztályban átvett gereznákért 220, a II. osztályú bőrökért 185, a többi bőrért pedig 45 koronát fizetünk darabonként. Mint már említettem, élő állatokat fogunk felvásárolni, s az állatokért kilónként 10 koronát fizetünk (a húsért). dani az állatok leölését, lepré mezesét, a gereznák kidolgozd sát és a melléktermékkénl nyert hús feldolgozását, vala mint a további melléktermé kék hasznosítását. Feltett szán dákunk, hogy a nutriahúst amely iránt a hazai piacot csak minimális érdeklődés mu tatkozik, exportálni fogjuk, /> tőkés piac érdeklődik az olcsó jó minőségű és könnyei emészthető sok helyütt külön leges csemegeként fogyasztót nutriahús iránt. ф A háztáji nutriatenyésztés iránt kedvet érzők most bizo nyára megkérdeznék, milyet lesz a felvásárlási ár? — Egészében véve jó, kezde ményezésre ösztönző. A kisál lattenyésztők érdekvédelmi sző vétségéivé! már megegyeztünk
