Szabad Földműves, 1980. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1980-08-09 / 32. szám

8. SZABAD FÖLDMŰVES 1980. augusztus 9. A „bölcsís“ gyerekek a természetes fejlődést kissé megelőzve tanulnak meg alkalmazkodni kortárs pajtásaik­hoz, bizonyos szabályokhoz, s a kö­zösségi körülmények következtében hamarabb megtanulják az elemi, ön­magukat ellátó műveleteket (étkezés, öltözés, tisztálkodás). Másrészt, a beilleszkedés azért is természetes, mert az óvodai életfor­ma egyenes folytatása a bölcsődei napirendnek, szokásoknak és követel­ményeknek. Természetes tehát, hogy a bölcsö­déből az óvodába — sokszor csoport­ban <— átkerülő gyermek könnyebben tud beilleszkedni az áj környezetbe, könnyebben >— bár, nem zökkenő­­mentesen — tudja felvenni a kapcso­latot az új nevelővel és társakkal. Azonban a bölcsődéé gyermeknek szüksége van arra, hogy az anya, a család az együttlét rövid idejének minden reggeli és délutáni pillanatát bensőséges hangulatban töltse. Akár főzés, mosás, takarítás közben is be­szélgessenek a gyermekkel, előtte be­szélgessenek egymással, játszanak ve­le és a már 2—3 éves gyermeket von­ják be a délután és este hétköznapi teendőibe. Ha mód van rá, vacsoráz­zon együtt a család az asztalnál, ahol mindenki beszél a saját, napi benyo­másairól, nehézségeiről, gondolatai­ról. S ahol a gyermek is elmondhat-V Inf ja napjának élményeit gyermektórsal viselkedéséről gyűjtött jó és rossz tapasztalatait. Vagyis lehetőséget kell teremteni számára, hogy a család nyújtotta azonosulási lehetőségeken keresztül beépüljenek személyiségébe a szociális tapasztalatok és viselke­dési minták. Az otthonról érkező, és az édes­anya vagy a nagymama szinte csak rá figyelő, csak vele beszélgető, a csak őt gondozó, szoros személyes kapcsolatból kiváló gyermek bizony nehezen tud alkalmazkodni a hirte­len, nagy változáshoz. A zsibongó sok és sokféle gyermek, á számos, még számára idegen fel­nőtt, a rengeteg új szabály, amely elengedhetetlen egy gyermekcsoport nyugodt együttéléséhez, a napirend szabályos ismétlődése, az elé tett étel szokatlan idegen íze, az igények vele szemben, hogy önállóan egyen, öltöz­ködjön, tisztálkodjon — még a leg­jobban felkészített gyermek számára is nagy nehézségeket, sokszor meg­rázkódtatást okoz. Hetekig, esetleg hónapokig eltarthat, amíg a gyermek beilleszkedik az új környezetbe, az új életformába. Minél okosabban szerető, segítő a családi háttér, annál könnyebben jut túl a gyermek a nehézségeken. Azon múlik, hogy mennyit nyújtottak szá­mára az édesanyjával töltött évek. Minél több és változatosabb isme­retet gyűjtött a világról, minél több alkalma volt arra, hogy tapasztalja és gyakorolja az alkalmazkodást és az önálló cselekvést, s ehhez a kör­nyezetéhez fűződő, kiegyensúlyozott kapcsolata adta meg az érzelmi ala­pot és késztetést — annál hamarabb fog változatos és szoros kapcsolato­kat kialakítani a gyermek az új kör­nyezetben. Harmonikusan fejlődő sze­mélyiségében biztos és nyílt talajra találnak az óvodai nevelés nyújtotta új ismeretek, a társas együttélés sza­bályainak belátása, s az életkori tö­rekvéseinek amúgy is megfelelő — önálló tevékenykedés öröme. Egyszerű gyakorlati módon is a kisgyermek segítségére tudunk lenni. Jó lenne, ha minden édesanya meg­tanítaná kisgyermekét az egyszerű önellátó műveletekre, mire az óvodá­ba kerül. Ilyenek: az öltözködés, vet­­knzés — beleértve a cipűfűzést is —, az önálló tiszta evés, a tisztálko­dási szokások, mint a kézmosás, a vécé használata. Jó lenne, ha minden óvodába ke­rülő gyermek ismerné a játékkérés és -csere lehetőségét, és szóban, min­denki által érthető módon tudná ki­fejezni kívánságait, panaszait. Ha így felkészítjük a gyermeket, igen megkönnyítjük beilleszkedésének első napjait! Hiszen a „technikai ne­hézségek" sok gondot és ütközési al­kalmat jelenthetnek számára. Ha mindezek nem okoznak nehéz­séget, kudarcot, akkor a beilleszke­désnek csak az érzelmi, szociális ol­dala jelent megpróbáltatást, amellyel, mint fent írtam, az otthonról kapott, biztonságot, támogatást nyújtó érzel­mi alappal meg tud küzdeni. Dr. Kádár Júlia Folttisztítás Elkenödött a csokoládé, lecsöppent a leves, a pulóver könyökébe ragadt a rágógumi__ Kaphatók különböző fnlttisztítók, de nem árt, ha isme­rünk néhány olcsó háziszert is. ■ Ragasztó-folt: A természetes anyagokból (pamut, len, gyapjú)# aceT tonnái lehet eltávolítani. A műszálas kelmékkel vigyázzunk, mert néme­lyik oldhatja, ezért az ilyen anyagok­ról jól kaparjuk le a ragasztót, és az anyagnak megfelelő mosószerrel mos­suk ki. ■ Fagylalt: Enzimes mosóport te­gyünk a vízbe, és abban mossuk ki. De gyapjúhoz és selyemhez használ­junk más, arra alkalmas mosószert. ■ Gyümölcsfoltok: próbáljuk meg az anyagot enzimes mosószerrel áz­tatni, majd öblíteni. Vagy tegyük szalmiákszeszes vízbe, és ezután áz­tassuk tejben, melybe egy kevés cit­romlevet csepegtettünk. Utána kiöb­lítjük. Ha ez sem segít, nedvesítsük be a áoLtot glicerinnel, hagyjuk egy darabig áUni, majd mossuk ki. még nem tűnt el, használjunk benzint vagy folttisztító folyadékot. A folt alá tegyünk egy nedvszívó rongvdaj rabot vagy papirzsébkendőt, és tiszta fehér ruhát mártsunk a benzinbe, az­zal dörzsöljük. Más textíliáknál pró­bálkozhatunk mosószeres vízzel, mely­be kevés szalmiákszeszt öntöttünk. Színes anyagoknál ajánlatos előzőleg egy kevésbé feltűnő helyen próbát végezni, nem halványul-e el a szín. Ш Tejássárgája: hagyjuk a foltot megszáradni, majd keféljük ki az anyagból. Esetleg még langyos vízzel mossuk át. ■ Tojásfehérje: szalmiákszeszes vízbe áztatjuk, körülbelül egy óra­­hosszat, majd kimossuk. ■ Tej: melegített glicerinnel ken­jük be a foltot, majd mossuk kt. Vagy a ruhát hideg vízbe áztassuk, melybe pár csepp szalmiákszeszt ke­vertünk. A gyapjúból készült anya­gokhoz a viz és a glicerin 1:1 ará­nyú keverékét használhatjuk, melyhez néhány csepp szalmiákszeszt adunk. ■ Csokoládé: amennyire lehet, le­kaparjuk, és az anyagnak megfelelő mosószeres vízben puha kefével ki­keféljük. ■ Zsírfolt: ha gyapjú vagy selyem ■ Tea: először próbálkozzunk tisz­­az anyag, szórjunk a foltra lisztet ta melegvízzel. Ha nein sikerül, ken­­vagy hintőport, hagyjuk egy ideig jük be a foltot glicerinnel, hagyjuk rajta, majd keféljük le. Ha a folt állni, majd mossuk ki. eleg Nyáron a nagy melegben fokozott megterhelést rő a szervezetre mindenféle munka. A fülledt, magas pára­­tartalmú levegő hatására felborulhat a hőleadás egyen­súlya, általában gyengül figyelmünk. A hőségben meg­változik szerveink működése, hangulatunk, sőt munka­kedvünk is. Olyan munkahelyen, ahol az amúgy is magas hőmér­séklet mellett a páratartalom is jelentős, próbatétel elé kerül szervezetünk. A magas páratartalom akadályozza a természetes hőleadási', a verejtékezést. A meleg, néha forró levegő kedvezőtlenül hat a szívre és a vérkerin­gésre, a légzésre, valamint a só- és a vízháztartásra. Mindezek csökkentik a munkaképességet, a munkaked­vet. A kellemetlen közérzet kialakulásában nemcsak a gá­tolt hőleadás, hanem a verejtékezéssel járó klór- és nátriumveszteség is szerepet játszik. Téves elképzelés az, hogy bármilyen folyadékkal olthatjuk a szomjúsá­got ■— sokan literszámra isszák a vizet. A leglényege­sebb, hogy pótoljuk a sóveszteséget is. Több üzemben sózott szódavizet adnak — védőitalként — a dolgozók­nak, amely „segít helyreállítani" a só- és' a vízháztartás egyensúlyát. Kiváló üdítőital az aludttej, a hideg tej, az ásványvíz. Együnk savanykás gyümölcsöt, vagy szo­pogassunk citromot. Célszerű a gyümölcslevek fogyasz­tása is, hiszen így nemcsak az elveszett folyadékot pó­toljuk, hanem a verítékezéssel elvesztett ásványi anya­gok egy részét Is. Ha nincsen ilyen lehetőségünk, a tiszta vízbe tegyünk cseppnyi sót, az gyorsan felszívó­dik. Sokan ajánlják a meleg teát, ami könnyíti a test hűtését. Nem tanácsos feketekávét Inni, mert bár pilla­natnyilag frissít, de egy-két óra múlva már fáradtak leszünk, mivel a szervezet tartalékenergiái a fokozott működés következtében kimerülnek. A szénsavas sze­szes italok pedig puffadást okozhatnak. Ne együnk Ilyenkor sem fűszeres, sem túl forró ételt, inkább sok friss főzeléket, gyümölcsöt, tejet tejtermé­ket. A gyümölcslevesek jelentős ásvárryianyag- és vita­mintartalmuk miatt előnyösek,, hűtenek. A legkevésbé ajánlatos — sőt káros — bármilyen alkoholtartalmú italt fogyasztani. (A szeszesitalok sok kalóriát tartal­maznak, ezzel vérbőséget idéznek elő.) A nagy meleghez „igazodó" öltözködés is sokat szá­mít nyáron. Ne hordjunk szorosan záródó vagy szűk ruhadarabokat, műszálas ruha- és fehérneműt. Lehető­leg könnyű és jól szellőző ruhát viseljünk, amely nem akadályozza meg a bőr párolgását. Ilyenek a természe­tes alapanyagból, például a pamutból készült ruhák. A világos szín általában visszaveri a napsugarakat, ezért közkedvelt nyáron. A férfiak viseljenek ingük alatt nedvességet jől szívó pamuttrikót. A vfkendházakban, a nyaralókban dolgozóknál sem mindegy, hogy öltözködésük mennyire alkalmazkodik a meleghez. Vigyázzanak arra, hogy délben, tűző napsü­tésben ne tartózkodjanak fedetlen fővel a szabadban. Világos színű sapkát vagy fejkendőt viseljenek, amely „megvéd" a napszúrástól és a hőgutától. A kerti mun­kát lehetőleg kora délelőtt vagy késő délután végezzék, amikor már nincs nagy meleg. D. E. Csináld magad... A képünkön látható könyvespolcot házilag is elkészíthetjük, ha van egy kis kézügyességünk. Célszerű darabja lesz a lakószobának, a gyerekszobá­nak, szükség esetén pedig ugyanilyen megoldású polcot készíthetünk az előszobába, vagy az éléskamrába is. Előnye, hogy szétszedhető és tetszés szerint, vagy a szükségnek megfele­lően a lakás egy másik részében is­mét összeszerelhető. Az egyes részek süllyesztett fejű csavarral vannak összeerősítve. Ütrészes a polc, de természetesen a helytől függően készíthetünk több vagy kevesebb polcot is. Amint lát­hatják, az alátét lábakon álló deszka­lapból készül, amely valamivel rövi­­debb, mint a polc szélessége. Egy polcrész szélessége 85 cm, magassága pedig 25—30 cm. Kettőt is állíthatunk egymás mellé, így a teljes hossz 1,70 m. Egész magassága a szoba méretei­től függően lehet 1,70 m. A másik rész lehet alacsonyabb, állhat két vagy bárom polcból. Ha nagyon sok a könyvünk, akkor az egész fal men­tén elhelyezhetünk ilyen ^polcokat, nagyon mutatós lesz. A fa minőségé­től függően, valamint a deszkalapok kidolgozása szerint készíthetünk szo­ba, előszoba, fürdőszoba, éléskamra stb. polcot is. Ezeknek a rendelteté­sük eltérő ugyan, de az elkészítési módjuk azonos. Parraghy Pál lERÖZTREJTVÉRY A szünidőben is Itt a nyár, s vele együtt a vidám, gondtalan vakáció. A Nádszegi (Treti­ce ) Általános Iskola pionírjainak egy csoportja azonban a vakáció idején is méltó módon teljesíti pionírkötelessé­geit. Az egészségügyi szakkör tagjai 6k — öt lány —, akik vállalták, hogy a tanévben megkezdett tevékenységü­ket a szünidőben is folytatják. Czanik Ildikó, Bede Mária, Bugór Edit, Sán­dor Edit és Danter Mónika már gya­korlott ifjú egészségvédők, hiszen két éven keresztül tagjai voltak az egész­ségügyi szakkörnek, hetente gyako­rolták az elsősegélynyújtás, a sebkö­tözés, és a gyógyítás módjait. A szünidőben, amikor sajnos a gye­rekek körében legtöbb a baleset, tu­dásukra, ügyességükre bármikor szá­míthatnak társaik, a pionírok. Veze­tőjük, Dobri Mária tanítónő olyan nagyszerű tanácsokkal látta el őket, nlyan alaposan begyakorolta velük a tennivalókat, hogy mindenfajta bal­­ssetnél gyorsan, ügyesen, határozot­tan döntenek. S természetesen mind­­smellett nem feledkeznek meg a gyógynövénygyűjtésről sem, hiszen ez állandó feladat számukra. A legtöbb gyógynövény éppen a nyári hónapok­ban gyűjthető össze, ezért úgy hatá­roztak, hogy csoportosan járják majd в rétet, a határt, a község környékét, e gyűjtik a vérehulló fecskefüvet, a bojtorjánt, az ökörfarkkórót, a kamil­lát stb. Már eddig is tetemes mennyi­ségű akácvirágot és bodzát gyűjtöt­tek, s ezt szeretnék továbbgyarapítani a felsorolt gyógynövények gyűjtésé­vel. Az iskolai évben az öt lány. i— a Timúr-mozgalom keretében .•— rend­szeresen látogatta, gondozta községük egyik idős nénijét, a 82 éves Kelemen Viktóriát. Bevásároltak, kitakarítot­tak, rendbetették a ház környékét, az udvart. Kellemes délutánokat töltöt­tek nála, mert az elvégzett 'munka' után Viktória néni köré gyűltek, s az szívesen mesélt nekik akár órák hosszat is saját gyermekkoráról, éle­téről. A vakáció ugyan pihenés a gyer­mekek számára, de az öt lány úgy tart­ja, hogy, a Viktória néniről való gon­doskodásban nincs szünidő, nincs va­káció, ezért továbbra is szívesen látó-, gatjék, gondozzák őt. Ami azonban a baleseteket illeti, az lenne számuk­ra a legnagyobb öröm, ha az egész­ségügyi szakkör foglalkozásain tanul­takra a gyakorlatban, az életben so­hasem lenne szükség, mert ez azt jelentené, hogy egyetlen társuk vaká­­ciós napjait sem keserítette meg a betegség, a baj, a baleset. Őszintén kívánjuk, hogy így legyen. Benyák Mária BABANYAKLÄNC GYÜMÖLCSMAGOKBÖL Van egy kishúgom. Nagyon szereti a babákat öltöztetni és díszíteni. Megleptem egy csekélyke ajándékkal, magokból fűzött nyaklánccal. Az öt­letet kigondolni is könnyű vnlt, meg­valósítani is. Mint mások, mi is sok almát fogyasztunk. A csutkából ki­szedtem a magokat, és amikor már sok összegyűlt, vékony cérnára fűz­tem. Így „született" meg a babadísz. Lehet karkötő, nyaklánc, öv, hajdísz stb. Egyébként jó a körtemag is, eset­leg napraforgómag. SZEMŰ VEGRÖGZÍTÖ SZELEPGUMI Észrevettem, hogy nagyapám sokat bosszankodott, mert füléről mindig lecsúszott a szemüveg. Kitaláltam egy ötletet, amivel segítettem nagy­apámon. Szelepgumiból levágtam két, kb. 25 mm hosszú darabot, s azokat a szemüveg szárainak végére húztam, így a keret szinte rátapad a fülére és nem csúszik le. Gondolom ezzel az egyszerű ötlettel mások is segíthet­nek magukon vagy hozzátartozóikon. VÍZSZINTES: t. A rejtvény első ré­sze. 9. Kemény tárgy. 10. .. .hárfa. 11. Az ENSZ angol nevének rövidítése. 12. Tantál vegyjele. 13. Alpesi legelő. 14. Fohász. 15. Ró­mai hat. 17. Hang­talan lehel. 19. Menjetek latinul. 20. Kicsinyítő kép­ző. 21. Számnév. 23. Főütőér. 25. A légnyomás mérték­­egysége. 26. Ma­gyarországi sport­nyereményjáték. 28. Építészi stílus. 29. Osztrák folyó. 30. Strázsa. 31. Re­cept rövidítve. 33. Jelenleg. 34. Asta­tine kémiai jele. 35. ... István, magy. színész. 36. Nagyobb terem. 37. Egy franciául. 39. Tól-től szlovákul. 41. Zeusz kedvese. 42. Kötősző. 43. A' fa ágait lemetszi. 45. Temérdek. 47. Mázsáit. 49. Káposztaféleség. 51. Méh­­termék. 53. Igavonó. 54. Hamis. 55. ... culpa. 57. Hegy Veszprém mellett. 59. BuzdítószóGSka. 61. Testgyakorlat. 63. Kocsisülés. 65. Nem áll. 67. Király olaszul. 68. Akadémiai titulus röv. 70. Hideg északi szél a dalmát partokon. 72. Nagyüzem. 73. Létezik. FÜGGŐLEGES: 1. Gyarapodik. 2. Testrész. 3. Lusta. 4. Rangjelző. 5. A szovjet autók jelzése. 6. Olasz újság. 7. Togó fővárosa. 8. A technikai at­moszféra rövidítése. 9. A rejtvény második része. 16.........herceg, Boro­din operája. 18. Csüng. 19. Ezen a helyen. 20. Szőrme-feldolgozó szövet­kezet. 22. Kettős mássalhangzó, ford. 24. Omladék. 25. Bánat. 27. Gyógyász. 29. Gabonaőrlő. 32. Lóca. 33. E napi. 38. Hiányos nyelv. 40. Mindenféle ócskaság. 42. Ceruza. 44. Tova. 46. Egyfajta szín. 48. Lélegzik. 50.........fe­re. 52. Gabonanemű. 55. Tenger szlovw 56. Szovjet repülőgép jelzés. 58. Pa­­szuly. 60. .Város Algériában. 62. Nagy magyar forradalmi költő. 64. Fém szlovákul. 66. A mélybe: 69. Föléje. 71. Egyiptomi napisten. Beküldendő a vízszintes 1. és a függőleges 9. számú sorok megfejtése. MEGFEJTÉS — NYERTESEK A lapunk 29. számában megjelent keresztrejtvény helyes megfejtése: Törekedjünk a lakosság még jobb el­látására. Sorsolással könyvet nyertek: Bor­­sányi Magda, Pered (Tesedíkovo), Sajtos Mária, Szímő (Zemné), Lökő Mária, Krasznahorka-Váralja (Krásno­horské Podhradie). UI lisKIlIf ill* УЩЬ*МШ1ШЩ ШтШт Чт Y'VJFWw чрЩ|

Next

/
Thumbnails
Contents