Szabad Földműves, 1980. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1980-08-09 / 32. szám

1988. augusztus 9.

SZABAD FÖLDMŰVES

Moszkvában az olimpián levő sokezer vendég, neprúl-napra látogatja a főváros nevezetességeit.

Foto; cr-tt—^

ezüst étkészlet, középen nyolcágú gyertyatartó. A konyhából folyamatosán érkeznek az ételek. Hat fogásra gondolok, a fagylaltot is beleértve.

Oldalt nézett.

— A feleségem, kedves uram. minden pompát megérdemel. Nagyszerű asszony.

A konyha.

„Itt nyilván minden megtalálható, ami a modern konyhához szükséges‘ — gondolta Hegyfi.

— Teljesen felszerelt, önműködő konyha —- mondta Láposi.

„Nahát, végül is én is láttam már a nagyapámat a másik szobában“ — gondolta H.

Ojabb üres helyiség, a holtágra nyílik az ablaka.

— A dolgozószobám — mondta Láposi.

Hegyfi...

„Az ablak előtt kell lennie a rajzolóasztalnak, kicsit oldalvást, hogy hal oldalról essen a fény“ — gondolta. „Az a heverő a sarokban ... Ha megfájdul a háta, lepihen egy negyed órát.“

Kanyargós 'vaslépcsön mentek fel a második szintre. Hegyfi egyetértőén ballagott a férfi mögött.

— A hálószoba. Baldachinos ágy, csipkefüggöny. Azon a falon, amint látja, uram ...

— Földig érő tükör — mondta Hegyfi.

— Előtte, az asztalon, a legkülönfélébb kenőcsök, szemfestékek, kölnivizek. A feleségemnek hosszú fekete haja van, és reggelente ... •

— Nyeles fésűvel fésülködik, amikor maga benyit, hátra sem néz, a tükörből köszön ...

Ojabb ajtó.

— A gyerekek szobája. A feleségem mindig szeretett volna gyerekeket, ennek most már nem lesz akadálya.

— Szép ez a hintaló — mondta Hegyfi lelkesen.

— A fal itt színes tapétás, a gyerekek miatt.

— Aha, Donald kacsa is van rajta! ...

A manzárdra már Hegyfi megy előre ...

— Ez a távcső .., Csillagot vizsgál vele? ... — kérdezi, és a szeme csillog, a szoba kong az ürességtől, kerek ablak néz a téli Dunára, de Hegyfi már nyarat, csillámló vizet, meztelen kiskölyköket 7át...

— Csillagot? —- nézett Hegy fire a szakállas. — Erre még nem gondoltam.

Hegyfi felriad, álomból ébred. Fázik- . . ;

— Mi baja? — szól. rá Láposi,

— Nagyon szép a ház — nyögi

Hegyfi...

—ii Látom, van Ízlése.

Hegyfi hirtelen elköszön.

>— Viszontlátásra.

■— Várjon, ne rohanjon, még eltéved ...

Hegyfi izzadton rántja fel a bejárati ajtót.

— A viszontlátásra — mondja a szakállas. — Várjunk a bálra!

... Hegyfi sietve ment a szigeti, földúton. Aztán megállt, hátranézett. A férfi barátságosan intett, a másik kezével a kuvaszt simogatta.

Hegyfi hazaért, begyújtott, a kályha mellé ült.

„Tavaszig itt maradok“ — gondolta erőlködve.

Felállt, az ablakhoz lépett. Láposi háza fehéren magasodott a túlsó parton. „és ... és ..."

Riadtan csukta be a spalettát, körbement a szobában ... s aztán öltözni, csomagolni kezdett, kapkodó mozdulatokkal.

— Hiszen ki menti meg attól, hogy valamelyik éjjel báli zenére ébredjen, a túlparton kivilágítva táncol Láposi háza, cseng a pohár, pukkan a dugó, reng a sziget a ház alatt, a kuvasz énekelve ugrál az udvaron, a kertben rügyezni kezd a téli almafa ...

... Még. elérte a délutáni buszt, és pontos, kemény hangon kért jegyet a kalauztól.

BOLYA PÉTER

Az első komolyabb őszi eső napján Hegyfi ráébredt, hogy semmiben sem különbözik az őt körülvevő gazemberektől, a nők erőszakossága elviselhetetlen, újrakezdeni semmit nem érdemes — és falura költözött.

Reggel felkelt, lavórban megmosdott, reggelit készített, bambán elfogyasztotta, aztán tárcaíráshoz fogott. (Amikor elfogyott az írói szufla kinézett ‘az „építészetileg oldalvást álló“ ablakon, és a holtág feletti párarongyokban általában meg is találta a folytatást.)

Alig néhány embert ismert a falu lakosai közül. Néhány távoli rokonon kívül csak a tanítót látogatta, aki öreg, kerek, nyugdíjas emberke volt, és estéken át mesélt valamiről, borozás és töltögetés közben, tudálékos szófűzéssel, és Hegyfi — bár tagadta örült, hogy emberi hangot hall. De amiről a tanító beszélt, arra alig figyelt oda.

Hegyfiék házával szemben, a holtág 'másik partján vikendházak, nyaralók álltak. Közöttük magasodott egy háromszintes, csúcsostetős terméskő ház. Tulajdonosa egy hosszú termetű, ősz szakállú férfi volt, akit Hegyfi gyakran látott, amint a holtág part-, jára ballag, biciklijét a ladikba teszi, aztán tempós mozdulatokkal átevez az innenső partra, kiemeli a kerékpárt. és elkarikázik a falu felé — majd rövid idő múltán visszatér, dagadó szatyorral, /amelyből általában egy borosüveg nyaka is kikandikált).

H. sokat törte a fejét a szakállas férfi kilétén. Ojkori remete? Örült festő, akit nem érdekel a holtág és a Duna szépsége, hanem hatalmas műtermébe zárkózik, és látomásokat fest? Bujkáló gyilkos, akit hamarosan diadalmas rendőrségi osztag kerít körül? és mit csinál abban az őríási házban? Hiszen legalább nyolc-tíz szoba áll a rendelkezésére, nem beszélve az üres garázsról, a manzárdszobáról, a kerti házikóról!...

December közepe volt, Mikulás után, karácsony előtt. Hegyfi kitudja hová indult, talán meg akarta nézni Petőfi fáját, hátha valami újat lát az ágak között — leereszkedett a töltésoldalon, indult a Duna felé.

Biciklijét tolva közeledett az úton a szakállas remete. — Jónapot kívánok — köszönt rá Hegyfi, önmaga számára is váratlanul. (Faluhelyen gyakori az ismeretlen köszönés, de Hegyfi soha nem alkalmazta: elszokott tőle a pesti utcákon./ A szakállas megállt,, szürke tekintettel nézett Hegyfire. — Jó napot — köszönt.

Hegyfi állt, aztán szégyenkezve tovább indult.

— Idevalósi? — szólt utána a férfi. »— Még soha nem láttam.

— Csak télen lakom itt,

— Pesti? '

— Igen. Azaz ... Igen.

Csend, egyik sem tudta, mtt akar a másik.

— Olyan... művészforma? — kérdezte a remete.

— Író vagytk.

— Aha. Láposi, örvendek — nyújtotta a kezét a férfi a kerékpár kormánya felett.

Kezet fogtak. A férfi kemény, kidolgozott ujjakkal szorította meg Hegyfi markát.

— Szép a háza •— szólalt meg Hegyfi.

Šok munka van benne. — Látszik. *— No minden jót — köszönt el a

szakállas. — Látogasson meg egyszer, ha van kedve.

Néhány nappal később Hegyfi a szigeten végezte „egészségügyi sétáját; (idézve: a tanító). Az óriás ház előtt megállt, legondolkodott, aztán benyitott a kapun.

Erősen kopogott a ház ajtaján. Csoszogó léptek, a verendán megjelelt a szakállas, elégedetten intett az üveg mögül. Kék munkaruhát, fekete inget viselt; a szájában pipa.

— Isten hozta — dünnyögte, amint beengedte Hegyfit. — Már vártam.

Aprócska előtérszerű szobába vezette. Pokrócos heverő, óreg képek a falon, az asztalon rajzlapok, vonalzó, körző.

— Mérnök vagyok — mondta a férfi. észrevéve Hegyfi pillantását. — Építészmérnök.

Leültek. A férfi borosüveget, vizespoharakkal vett elő a „konyhából“. (A konyha: palackos gáztűzhely a szoba sarkában, felette fali polc, edények, papírzacskók, tányérok.)

— Itt lakik ebben a szobában? — Igen. ■ „És a Möbbi?“ — gondolta Hegyfi. — És a többi? — kérdezte. — Kérem? — A többi szoba ... — A többi szoba várakozik, uram. — Töltött. — Egészségére.

... Hegyfi szokatlan kíváncsisággal kérdezett, a férfi görnyedten ült a heverön, kongó hangon válaszolgatott.

Építészmérnök, a fővárosban élt, D- ben nyaraló építéséhez fogott. A felesége — egy szombati napon történt — kocsival Pestre indult, Harasztinál egy fának rohant — a műszaki jelentés szerint, lehet, hogy szándékosan — és a kórházban méghalt.

,,Természetesen éň ezt nem hittem el“ — mondta Láposi. — „Ilyesmi nem létezik, hogy ualaki, főként a feleségem, aki miatt léteztem, aki miatt a világra jöttem, szóval ilyen nincs, hogy valaki egyik pillanatról a másikra megszűnik, eltűnik,' tehát ä feleségem hamarosan visszatér, ez biztos.“ ... Tovább építette a házat: az alapot kibővítette, terméskövet hozatott, új terveket készített, hatalmas kölcsönöket vett fel, D.-be költözött, reggeltől estig dolgozott a házon, öt hónap alatt készen lett vele. „A háznak, ezt jól tudtam, uram állnia kell, mire a jeleségem megérkezik. Hatalmas bált rendezünk, remélem maga is itt lesz még akkor, ha nem. adja meg a címét, meghívót küldünk, a feleségem aláírásával."

Hegyfi komoran ült az asztal mellett. — „Pedig normálisnak tűnt“ — gondolta.

A férfi élénken beszélt a bál részleteiről.

— A vacsorával kezdjük, az ebédlőszobában ... — Felállt. — Jöjjön,

megmutatom.

Függönnyel eltakart ajtót nyitott ki.

— Ez a hall.

Bútor sehol.

— Ezt a helyiséget a legkiválóbb kolóniái bútorokkal rendeztettem be, mondta férfi. — Itt isszuk a kávét a vacsora után. Én magam a török kávét szeretem, a súblóton ott áll a készlet, rézdaráló, főzőedény. Menjünk tovább, barátom.

Ojabb helyiség üresen.

. — Az ebédlő. Ezen a hosszú asztalon lesznek a különböző fogások, lehetőség szerint fácán is, egészben. Minden szék mögött felszolgáló’ áll majd. A tányérok között színes palackok, metszett poharak, virágok,

7

A CSEMADOK KB népművészeti együttese, a Szőttes szlovákiai körúton járt a közelmúlt napokban.

Űj hanglemezek

Szaküzleteinkben — mint findig ■—* most is bőséges és igen változatos a kínálat hanglemezújdonságokból. Az operabarátok bizonyára nagy örömmel fogadják Giuseppe Verdi „La Traviata“ című operájának teljes felvételét az Opus és az olaszországi Fonit Cetra hanglemezgyártó vállalat közös kiadásában. A három lemezből álló album parádés szereposztásban tartalmazza a híres Verdi-operát. A felvétel értékét Maria Callas, Ede Marietti Gandolfo, Ines Marietti, Francesco Albanese, Ugo Savarese, Mariano Caruso és mások nevei fémjelzik.

Közreműködik az Olasz Rádió és Televízió Torinói stúdiójának szimfonikus zenekara és a Cetra-kórus Gabriele Santini, illetve Giulio Mogliotti vezényletével. Az album mellékletét képezi az opera teljes szövegkönyve.

A szlovák nyelvű libretto Jele Krčméryová fordítása.

Ugyancsak az operabarátoknak szánt cseiűege az Opus „Nagy operakórusok“ címmel kiadott lemeze, amely a Deutsche Grammophon vállalat felvételét vette át. Köztudott, hogy a 19. századtól kezdve, Ch. W. Gluck kezdeményezésének eredményeképpen a kórusok az opera tartalmi, eszmei és zenei- mondanivalójának lényégés kifejezési formáivá váltak, ezért kaptak helyet Beethoven, Weber, Berlioz és Wagner operáiban. Jelentős szerepet kapott a kórus Verdi operáiban is. A kitűnő hanglemez kőrusrészletéket tartalmaz, többek közt Weber „A bűvös vadász“, Verdi „La Traviata“ és „Trubadúr“, Wagner „Bolygó hollandi“, „Parsifal“, „Lohengrirf“ és „Tanhäuser“, valamint Beethoven „Fidelio“ című operájából. Közreműködik a Bajor Rádió Szimfonikus Zenekara és Kórusa Eugen Jochum vezényletével, az Elisabeth Brasseur- Kórus és a párizsi Lamoureaux Zenekar Igor Markevitch vezényletével, a Milánói La Scala Zenekara és Kórusa Tullio Serafin vezényletével, a Bajor Állami Zenekar és a Bajor Operakórus Fricsay Ferenc vezényletével, valamint a Bayreuth i Ünnepi Játékok Ének- és Zenekara Wilhelm Pitz vezényletével.

A könnyű muzsika kedvelőinek figyelmét egy új Supraphon-lemezre hívom fel. A címe: „Václav Hybš zenei lakomája“ („Hudební hostina Václava Hybše“). Václav Hybš és zenekara már nem egy alkalommal bebizonyította, hogy abban a műfajban, melyet képviselnek, az élvonal legfigyelemreméltóbb együttesei közé tartoznak. Ez az új lemez valódi csemege a színvonalas könnyű zene kedvelői számára. Szebbnél-szebb számok kitűnő hangszerelésben és virtuózszólisták közreműködésével teszik „fejedelmi lakomává“ Václav Hybš zenei „lakomáját“. Kitűnő a Trupet blues (H. James—J. Mathias szerzeménye) Václav Hybš trombitaszólójával, R. Addinsell „Varsói koncert“-je Pavel Vétroves zongoraszólőjával, J.

Lennon—P. Mc Cartney közismert „Yesterday“ című szerzeménye Miloš Petr különleges vadászkürt szólójával, ez ugyancsak közismert Monti-Csárdás Felix Slováéek érdemes művész brilliáns szopránszaxofon szólójával és se la Rocca „Tiger rag“ című szerzeménye Zdenék Pútec trombón szólójával. A második lemezoldalon Jirí Korn és Helena Vondráöková adnak elő egy-egy világszámot, Felix Slováöek, V. Vavkáf „Emlékezés Zbirohra“ című szerzeményét szopránszaxofon szólóval, a zenekar pedig nyolc cseh sláger kitűnő hangszerelt egyvelegét.

E lemezhez csak gratulálni lehet a Supraphön vállalatnak, Illetve a szerkesztőnek, Sláva Kunstnak.

A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat újdonságai közül is három lemezre szeretném felhívni a figyelmet! Fritz Kreisler, a csodagyerekként indult viládghírű osztrák hegedűművész és zeneszerző néhány szerzeményét és átiratát tartalmazza a „Régi bécsi dallamok“ című új Hungaroton-lemez* melyeket az ismert magyar zeneművész testvérpár, Szenthelyi Miklós (hegedű) és Szenthelyi Judit (zongora) ad elő kitűnő muzikalitással és hangszerük tökéletes megszólaltatásával, megteremtve a Kreisler-darabok jellegzetes atmoszféráját, a karakterek könnyed megformálását, ai szép hangzást. A lemez a következő darabokat, illetve átiratokat tartalmazza: Canzonetta, Románc, Szerelmi öröm, Szerelmi bánat, Szép rozmaring, Madrigal, Bécsi capriccio, Játékkatonák indulója, La Gitana, Rondino egy Beethoven témára, Cavatina, Recitatívo und Scherzo Caprice Op. 6- és ,egy-egy Pugnani-, Couperin- és Boccherini-átirat. A lemez anyagának összeállítója, Szenthelyi Miklós Igyekezett minél teljesebb képet bemutatni a sokoldalú alkotói és interpretáló tehetség-jellemezte hegedűművészről és komponistáról.

Az idén ünnepli fennállásának 25* évfordulóját a Magyar Rádió Gyermekkórusa, melynek vezetői és alapítói Botka Valéria és Csányi László, a

két világszerte ismert kitűnő karvezető. A remek gyermekkórus nemcsak Magyarországon vált ismertté, hanem a világ számos más országában is. Jártak nálunk is és a világ számos országában, például Finnországban* az Egyesült Államokban, Franciaországban, a Szovjetunióban és Japánban is. Az új Hungaroton-lemez a neves gyermekkórus repertoárjának széles skáláját mutatja be, amely felöleli a madrigalistták, a kórusirodalom legkiválóbbjai és mai szerzők alkotásait. A lemez első oldala preklasszikus szerzők kórusdalait, madrigáljait tartalmazza, köztük Palestrina-, Lassus-, Vecchi-, Friderici- és Morley-müveket. A második lemezoldal három Kodály kórusművet szólaltat meg, és Salline finn, Lesur francia, Nakada japán, valamint Sajnszkij szovjet zeneszerző egy-egy vidám dala, egy olasz és egy görög népdalfeldolgozás, Sandig „Á, kis póniló“ és White-Jai: „Utazó muzsikusok“ című ihűve található még ezen a lemezoldalon. öt nyelven (magyarul, latinul* olaszul, görögül és japánul) énekel a kitűnő gyermekkórus e lemezen és nagyszerűen bizonyítja, hogy napjainkban egyike a világ legjobb gyermekkórusainak. Ez a lemez Is zenei csemege a kórusmuzsika kedvelői számára.

Solti Károly, Gergely Anna, Takács Béla, Lovass József, Molnár Júlia és Jákó Vera dalénekesek, valamint Berki László és népi zenekara, Déki Lakatos Sándor és népi zenekara a közreműködői a „Régi nóta, híres nóta“ című új Qualiton-lemeznek, amely a legismertebb magyarnótaszerzők: Beieznay Antal, Simonffy Kálmán, Lányi Ernő, Seriy Lajos, Balázs Arpád és Oankó Pista dalaiból kínál egy csokorra valót a magyarnóta igényes kedvelőinek. A két tucatnyi dal között olyan ismertek is szerepelnek, mint a Két gyöngye volt a falunak, Hegedülnek, szépen muzsikálnak, Ez az én szeretőm, Minek a szőke énnékem, Anyám, anyám, édésanyám, mit csináljak, Álmodtam a szerelemről, Nem fúj a szél, nem forog a dorozsmai szélmalom stb. Ez a hanglemez kétségtelenül az utóbbi idők egyik legsikerültebb, legszínvonalasabb magyarnóta-lemeze, mely bepillantást enged a magyarnóták sokszínű, számos témát felölelő és a legkülönfélébb zenei motívumokat felhasználó Világába* Sági Tóth Ti эг