Szabad Földműves, 1980. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1980-08-09 / 32. szám

2 SZABAD FÖLDMŰVES, 1980. augusztus 9« Tudatformáin közösség A VAROS MINDENKIÉ Igazi gyöngyszem a szélesen höm­pölygő, egykor kéknek látott Duna partján. Történelmi idők tanúja. Va­laha római légiók táboroztak e min­denkor stratégiai fontosságú terüle­ten. A következő történelmi korsza­kokban is inkább a cselekmények kö­zéppontjában, mint a peremén szere­pelt a város. A török hódítás idején ide is tömegesen menekültek szerb gabonakereskedők, új hazára lelve a város falai között. A szabadságharc dicső napjaiban Klapka vitézei tették nevezetessé a várost. Az új idők haj­nalán a hazai munkásmozgalom egyik bölcsője ringott itt. A szocialista épí­tés éveiben a munka frontján véghez­vitt hőstettekkel írta be nevét a kró­nikába a város lakossága. Komárom (Komárno), mert valóban Jókai városáról van szó, ma a Szlo­vák Szocialista Köztársaság határvi­dékének legdélibb részén az egyik fellegvára a vegyes etnikum szocia­lista alkotótörekvéseinek. Aki a múltat és a jelent keresi Komáromban, elkerülhetetlenül felfi­gyel két dologra: az erős mezőgazda­­sági hátországgal rendelkező város iparosodása folytán kialakult tekinté­lyes gazdasági erőre és a hagyomá­nyok ápolására. Az ebből következő feladatok megvalósítása pedig két nemzet fiaira vár. A városatyák dr. Ö 1 v e с к у Fe­renccel, a Komáromi Vnb elnöké­vel együtt vallják, hogy a város min­denkié. Törekvésük ezért irányul anyagi és szellemi téren egyaránt olyan lehetőségek kialakítására, hogy valóban mindenki otthon érezze, ma­gát, s a közös haza öntudatos polgá­raiként, a múlt haladó hagyományai­nak szellemében építse a jelent és alapozza meg a jövőt. Az internacionalista szellem, amely­nek feltétlenül át kell hatnia egy ilyen exponált város életét, mindjárt a közigazgatásban érvényesül. Nem formai, hanem elvi kérdés, hogy érvényt szerezzenek a vonatkozó ren­delkezéseknek a kétnyelvűség terén. A városi nemzeti bizottság tanácsko­zásai két nyelven folynak, apparátusa munkatársainak 99 százaléka ilyen vagy olyan mértékben tud magyarul, nincsenek nyelvi nehézségei. A tiszt­ségek betöltésében is érvényesül az arányos képviseleti elv. Más gyűlése­ken is érvényesül a kétnyelvűség, hozzászólására, kérdésére mindenki azon a nyelven kap választ, amelyen azok elhangzottak. Ezzel kapcsolatban a lakosságnak a közügyekbe való bevonása, amely a szocialista demokrácia további kibon­takozásának és tökéletesedésének egyik fő formája, mentesül minden „liiellékhangtól“, valóban a közérde­kű, érdembeli kérdések állnak elő­térben, mint a bölcsődék, óvodák, napközik, valamint a szociális kérdé­sek közös erővel történő megoldása, vagy legalábbis ennek keresése. A közös érdek, a közös gondok pedig mindenképpen közelebb hozzák az embereket. Itt megszűnőben vannak a nemzetiségi különbségek. Természetesen, a lakosság ilyen ér­telmű internacionalízálődása nem ér telmezhctő valamilyen automatikus folyamatként; tudatos ráhatás, eszmei nevelő munka formálja. Ebben pedig nagy szerepe van annak a pezsgő kulturális életnek, amely napjainkban Komáromot jellemzi. A komáromi városatyák nagyon büszkék például a Lehár-hagyomá­­nyokra. Egy külső ember hirtelen ezt nem is értené meg egészen, bár a nagy zeneszerző műveinek fülbemászó muzsikájával Európa-szerte népszerű. Am van valami jelképes abban, hogy a komáromiak ennyire ápolják a vá­ros nagy szülöttjének emlékét. A mo­narchia viszonyai között ide szárma­zott cseh katonai karmester fia ma­gyar vidéken nevelődött, ismerte meg az embereket, s mint különösen né­met nyelvterületen felkapott divatos .zeneszerző is szellemiségében magyar maradt. Az ebben megtestesülő ha­gyományt is felhasználják a nemzeti­ségi kapcsolatok ápolására. A Komá­romban gyakran lezajló Lehár-ünnep­­ségek túllépik a helyi kereteket: a kulturális minisztérium égisze alatt, magyar és szlovák vendégművészek szereplésével rendezik meg. Ez egy­ben alkalom a nagy tömegeknek is az internacionalista kapcsolatok ápo­lására. Hasonló szellemben használják ki Komáromban a hagyományos Jókai­­napok rendezvényeit, s az internacio­nalista szellemet a különféle állam­­ünnepek, összejövetelek, rendezvé­nyek alkalmával, nyilvános pártgyű­­léseken stb. is kifejezésre juttatják, mint a pártszervek vezetésével foly­tatott céltudatos nevelő munka szer­ves részét. A város irányítói Ölvecky Ferenc elvtárssal egyetemben azt vallják, hogy a nemzetiségi súrlódásokat ott küszöböli ki leghamarabb internacio­nalista összefogás, ahol sok ember közös érdekéről van szó, ennek szel­lemében kell cselekedni. Ezért irá­nyul e téren figyelmük a fiatalságra, valamint a fiatalokkal foglalkozó tö­megszervezetekre és nem utolsó sor­ban a sportéletre, sportlétesítmények­re, ilyen eszmei töltést adnak a mind­inkább szaporodó szocialista munka­brigádoknak. Például az első félévben az ifjúságra is ráirányuló eszmei ne­velés keretében 103 rendezvényt szer­veztek meg s ebbe több mint tízezer személyt vontak be. Internacionalista szellemű összefogásként rendezték meg áprilisban a „munkaaktivitás és dicsőség hetét", melynek keretében a lakosság és az ifjúság több mint 15 ezer óra társadalmi munkával közel négymillió korona értékű művet alko­tott. Ugyancsak a hazafisággal telí­tett internacionalizmus nagyszerű pél­dája nyilvánult meg a fiatalok és a lakosság jubileumi felszabadulási vál­lalásaiban. Ezek keretében közös ösz­­szefogással — 620 ezer óra társadal­mi munkával, melynek több mint a felét a fiatalok dolgozták le, húsz­millió korona értékű müvet alkottak s évi vállalásaiknak már több mint a felét teljesítették. Az internacionalista érzület formá­lásában mind nagyobb szerep jut az ifjúságnak. Ez törvényszerű va­lami. A tapasztalatok zöme azt mu­tatja, hogy a fiatalok a különböző tannyelvű iskolák tanulóinak együtt­működésében, a szakköri tevékeny­ségben, a sportban stb. közelebb ke­rülnek egymáshoz, áthidalják a nem­zetiségi különbségeket. Nem egy eset­ben vegyes házasságok kötődnek, s az esetek többségében egymás nem­zetiségéjiek kölcsönös tisztelete, a nemzeti értékek kölcsönös megisme­rése iránti érdeklődés dominál. Érintettük a sportéletet, hisz ez is a városi nemzeti tanács irányítása alá tartozik. Komárom sportlétesít­ményei között olyanok is szerepel­nek, amelyek a várost bizonyos sport­ágakban országos versenyek, bajnok­ságok rendezésének színhelyévé, ren­dezőjévé jogosítják fel. Ez is biiszke­­ségérzettel töltheti el a város fiatal­jait és felnőtt polgárait egyaránt, mert idegenek is megcsodálják a ma­guk alkotta létesítményeket, ők pedig szeretettel fogadnak mindenkit, mert „városunk mindenkié, mint Ölvecky elvtárs hangoztatja. LŰRINCZ LÁSZLÓ A Szövetségi Statisztikai Hivatal . jelentést adott ki népgazda­ságunk első félévi gazdasági fejlődé­séről, a félévi tervfeladatok teljesí­téséről. A jelentés tervezett aránvú növekedést állapított meg: a múlt év első feléhez viszonyítva 3,8 százalék­kal nőtt az. ipari termelés, ami meg­felel az egész évre tervezett ütem­nek. A belpiac ellátásában, az export­feladatok teljesítésében és a beruhá­zások kivitelezésében annak ellenére, hogy több vállalat nem teljesítette feladatait, főként a termékszerkezet­­cserében, kedvezőbb eredményeket értünk el. A téli villamosenergia-el­­látottság folyamatossága eredménye­ként az átlagos ipari termelésnél gyorsabban fokozódott a termelés üteme a gép- és vegyiparban, vala­mint a hazai nyersanyagokat feldol­gozó iparban. Tovább mélyült gazdasági együtt­működésünk a Szovjetunióval és a többi KGST-országgal, bővült Cseh­szlovákia részvétele a nemzetközi szocialista gazdaság integráció prog­ramjának megvalósításában. Külkeres­kedelmi árakban számolva, kivitelünk a múlt év első feléhez viszonyítva 20,8, behozatalunk 15,2 százalékkal nagyobbodott. A múlt év hasonló időszakához vi­szonyítva a bányászaton és a kohá­szaton kívül valamennyi iparág fejlő­dést ért el. Az első félévben 61 mil­lió 439 ezer tonna szenet és lignitet jövesztettünk, 1,2 százalékkal keveseb bet, mint tavaly ugyanilyenkor. Kő­szénből 14 millió 455 ezer, barna­szénből és lignitből pedig 46 millió 984 ezer tonnát termeltünk ki. A nép­gazdaság villamosenergia-ellátása fo­lyamatos volt; az első félévben 36 milliárd 400 millió kilowattóra villa mos energiát, vagyis 8,7 százalékkal többet termeltünk, mint tavaly az első félévben. A kohászatban az érckitermelés 1,3 százalékkal nőtt, a vaskohászati ter­melés viszont 0,7 százalékkal csök­kent. A gépipari termelés 4,6 száza­lékkal, a vegyipari 5,3 százalékkal nőtt. A közszükségleti ipar termelése 4,6 százalékkal nagyobbodott. A munkatermelékenysége 3,2 száza­lékkal, vagyis a tervben előirányzott­nál 0,4 ponttal nagyobb iparban emelkedett. Az ipari termelés növe­kedését 81 százalékban a munkater­melékenység emelkedése fedezte. A központilag tervezett ütemben dolgozók átlagos havi bére 2723 ko­rona volt, ez a tavalyi első félévhez képest 2,1 százalékos emelkedés. A mezőgazdaságban az őszi veté­sek jó áttelelése és a gazdasági álla­tok hasznosságában elért kedvező eredmények jobb feltételeket terem­tettek a mezőgazdaság idei feladatai­nak teljesítésére. A kedvezőtlen idő-, járás azonban lényegesen lassítja a munkaütemet és az érési folyamatot. Gabonaféléket 2 millió 628 ezer hektáron vetettünk, 97 és fél száza­lékra teljesítve ezzel az évi végre­hajtási tervet. Hüvelyesekből a terve­zett terület 97,1, cukorrépából 100,4 százalékát vetettük be. Az állattenyésztésben a tavalyi ösz­­szehasonlítási időszakhoz képest mér­sékelten gyarapodott a gazdasági ál­latállomány, főként a sertés- és ba­romfiállomány. A tavalyival azonos szintű takarmányfogyasztás mellett nőtt a tej- és tojáshozam. A napi tej­hozam tehenenként 8,55 liter, a félévi tojáshözam tojónként 124,6 darab volt.' Az idei összehasonlított időszak­ban 189 millió liter tejjel és 74 mil­lió darab tojással több került közel­látásra. A hízómarha- és hízósertés-állo­mány csökkenése miatt az év elején nem sikerült teljesítenünk a vágó­állatok felvásárlási tervét, viszont 193 millió liter tejjel és 58 millió darab tojással többet vásároltunk fel. Az évi felvásárlási tervet (a baromfit is be­Az előirányzatokkal összhangban STATISZTIKAI JELENTÉSEK AZ ELSŐ FÉLÉVI TERVTELJESlTÉSRÖt leszámítva) a vágóállatok esetében 45,6, a tej íelvásrlasában 51,4, a to­jásfelvásárlásban pedig 51,2 százalék­ra teljesítettük. Erdőgazdaságaink az év első felé­ben 9 millió 800 ezer erdei köbméter fát termeltek ki, s ezzel az évi fel­adatokat 53,4 százalékra teljesítették. Haszonféből nyolc és fél millió erdei köbmétert szállítottunk (50,3 százalé­kos tervteljesítés). A múlt év hasonló időszakához vi­szonyítva 28 millió köbméter ivóvíz­zel többet hoztunk felszínre, össze­sen 746 millió köbméter vizet. Az első félév végén a lakosság közel hetven százalékát vízvezeték-hálózat látta el vízzel. Az építőiparban 39 milliárd 800 millió korona értékű munkát, 3,2 szá­zalékkal többet végeztek el a dolgo­zók, mint a tavalyi összehasonlítási időszakban. A növekedési ütem azon­ban az előirányzottnál 1,3 ponttal ki­sebb volt, 232 építőipari vállalat kö­zül 101 ,pem teljesítette tervét. A munka termelékenysége 2,9 százalék­kal, tehát 1,2 ponttal lassabban foko­zódott. Az ágazat dolgozóinak átlagos havi keresete 2845 korona volt, 43 koronával több mint tavaly az első félévben. Az életszínvonal alakulására vonat­kozó néhány jellegzetes adat: a nép­gazdaság szocialista szektorában |az efsz-ek nélkül) 6 millió 530 ezer volt a dolgozók száma, 380. ezer nő gyer­mekgondozási szabadságon volt. A foglalkoztatottság a tervezettnél gyor­sabban nőtt, és pedig elsősorban az egészségügyben és a belkereskede­lemben. A lakosság pénzbevétele az első félévben 172 milliárd 700 millió ko­rona volt, 5,1 százalékkal nagyobb, mint tavaly az összehasonlított idő szakban. A lakosság pénzkiadásai 6,6 százalékkal emelkedtek. A kiskereskedelmi forgalom 119 milliárd 900 millió korona volt, 5,4 százalékkal nagyobb, mint tavaly az első félévben. A természetes népszaporulat 32 ezer volt; 54 ezer házasságot kötöt­tek és 16 ezeref bontották fel. AZ or­szág lakosságának száma június vé­gén 15 millió 311 ezer volt. A Szlovák Statisztikai Hivatal első félévi jelentése szerint Szlovákiában az eredmények a tervelőirányzatok döntő részének megvalósulását bizo­nyítják. Az ezt elősegítő tényezők kö­zött dominál a dolgozók növekvő szá­ma és nagyobb szakképzettsége, a műszaki ellátottság fokozódása, a munkaszervezés, valamint a felszaba­dulásunk 35. évfordulójának tisztele­tére kibontakozott munkakezdeménye­zés. Bizonyos, hosszabb ideje fennálló problémák következtében nem min­den feladatot teljesítettek egyenlete­sen és a szerkezeti követelményeknek megfelelően. Az ilyen tények a máso­dik félévben nagyobb, igényeket tá­masztanak a feladatok teljesítésének biztosításával szemben. A központilag tervezett iparban a termelési és felhasználási tervfelada­tok teljesítését általában biztosítottuk. A belkereskedelmi szállítások a tava­lyi első félévhez viszonyítva 4,2 szá­zalékkal nagyobbodtak. Az export­szállítások volumene is (nagykeres­kedelmi árakban számítva) jelentő­sebben nőtt (6 százalékkal). Az ipari termelés volumene a köz­pontilag tervezett iparban a múlt év első feléhez viszonyítva 4,8 százalék­kal bővült s elérte az állami terv évi előirányzatának 48,9 százalékát. Az első félévre lebontott vállalati terve­ket 100,7 százalékra teljesítették, amt 467 millió korona értékű többletter­méket eredményezett, 35 vállalat a­­zonban 381 jnillió koronával elmaradt a tervteljesítésben. A búnyaiparban 3 millió 11 ezer tonna barnaszenet és lignitet jövesz­tettünk. Az évi állami tervfeladatok­nak mintegy a felét teljesítettük. A népgazdaság villamosenergia-ellátása folyamatos volt. A villamosenergia­termelés (az üzemi erőműveket nem számítva) elérte a 8 milliárd 100 mil­lió kilowattórát, így 13 és fél száza­lékkal volt nagyobb, mint a múlt év első felében. A kohászatban az ércek és a mag­nezit jövesztése és dúsítása 1,6 szá-< zalékkal nagyobbodott. A nehézgép­iparban 5,6, az általános gépiparban 6,6, az elektrotechnikai iparban 3,6, a vegyiparban 5,7 százalékkal nőtt a termelés. A közszükségleti ipar ter­melésnek volumene 5,6 százalékkal bővült. Az egy dolgozóra "Számított munka­termelékenység tavalyhoz képest 2,8 százalékkal emelkedett és 62 száza­lékban részesedet a termelés növeke­désében (az állami tervben meghatá­rozott 71,4 százalék helyett). A mezőgazdaságban, az éghajlati viszonyoktól függően a tervelőirány­zatokkal szemben a vetésszerkezetben is változások történtek. A gabonafé­lék vetéstervét 98,9 százalékra teljesí­tettük. Mintegy 33 ezer hektárnyi ár­pa és 4 ezer hektárnyi zab elvetése hiányzik. A búza területe 11 ezer, a rozsé 3 ezer, a szemes kukoricáé 4 ezer hektárral nagyobb. Hüvelyese­ket a tervezetten felül 6900 hektáron vetettünk. Az olajosnövények és a cu­korrépa vetésterülete megfelel a terv­nek. Az évelő takarmányoké 20 és fél ezer hektárral kisebb a tervezettnél, a zöldség vetésterülete négyezer hek­tárral nagyobb. Szemes terményekkel összesen 920 ezer hektárt vetettünk be. Az állattenyésztésben gyarapodott a gazdasági állatok száma. Kedvező eredmények voltak az állatok hasz­nosságában. AZ egy tehénre számított napi tejhozam elérte a 8,18 litert, a tavalyihoz képest 0,23 literes emelke­dést mutat, összesen 837 millió 700 ezer liter tejet termeltünk, 30 millió 300 ezer literrel többet, mint tavaly, első félévben. A hízómarhák súlygyarapodása 0,73 kg, a tavaly első félévihez képest 4 dekagrammal kisebb. A sertéste­nyésztésben az állatok súlygyarapo­dásában nem történtek lényegesebb változások. A tojástermelés 778 millió darab volt, 28 millió 400 ezer darab­bal kevesebb, mint tavaly. Az építőipar 99,3 százalékra teljesí­tette alapvető termelési tervfeladatait. Az életszínvonal terén a lakosság pénzjövedelme elérte az 51 milliárd 800 millió koronát és a múlt év azo­nos időszakához viszonyítva 5,9 szá­zalékkal nőtt. A lakosság kiadásai el­érték a 49 milliárd j.00 millió koro­nát, hét és fél százalékkal voltak na­gyobbak. A lakásépítés valamennyi formájában 13100 lakást adtunk át rendeltetésének. A Szlovák Szocialista Köztársaság­nak június végén 4 millió 983 ezer lakosa volt, az első félévben 49 ezer gyermek született élve. Helytállnak a fiatalok Hagyományossá vált már, hogy a betakarításba nagy számmal kapcso­lódik be az ifjúság. Tavaly például minden második SZISZ-tag részt vett az aratásban. Az ifjúság az idén sem váratott magára. Lendülettel és jó­kedvvel segíti a kenyérnekvaló beta­karítását. Az „Egy szem se vesszen kárba" aratási versenybe, — melyet a SZISZ Központi Bizottsága tizedik éve hir­det meg — Szlovákiábao 1800 SZISZ alapszervezet és 400 pianírcsapat kapcsolódik be. Az ifjúsági szervezetek az idén is megszervezték az Ifjúsági Fényszórót, я pionírok pedig a Pionírsugár meg nevezésű őrjáratokat. Az ifjúsági fényszórómozgalom 650 őrjárata fő­képpen a szemveszteséget ellenőrzi. Ezenkívül lencsevégre kapják azokat a gépkocsivezetőket Is, akik szállítás­közben felelőtlenül hullani hagyják a szemet. Az ilyen járműveket leállít­ják, és figyelmeztetik a gépkocsiveze­tőket és a traktorosokat. A fiatalok 1200 önkéntes őrjáratot Is szerveztek, amelyek elsősorban a tűzbiztonsági előírások betartását el­lenőrzik. Az idősebb, tapasztaltabb szakemberek irányításával Ifjúságunk a javítóműhelyekben Is érdemdús munkát végez. Szlovákiában az idén 2500 fiatal vesz részt közvetlenül az aratásban. Köztük több nlyan kiváló kombájnos található, mint Marosi László, a gútai (Kolárovo), Erős Vendel, a csalloköz­­aranyosi (Zlatná na Ostrove), és An­ton Zaťko, a voderadyi szövetkezet tagjai, valamint Stefan Pančo, a Lo­sonci (Lučenec) Gép- és Traktorólln­­más dolgozója. er-csl—> ■ polyvisk (Vyškovce nad Iplom) ’ kisközségben a Nemzeti Front választási programjának szinte vala­mennyi akciója megvalósult. Ehhez a helyi képviseleti testület jó munkája is hozzájárult. Bevált gyakorlat, hogy minden egyes képviselő konkrét meg­bízatást kap szervezéssel, irányítás­sal és tömegpolitikai munkával kap­csolatban. A lakosság a választási programban megjelölt célok elérését nagyszabású társadalmi munkával segítette elő. Erőre kapott a versenyszellem, amely mind a képviselők, mind a tömegszer­vezetek munkájában termékenyen megnyilvánul. Üjabban például sok követőre talált a ház előtti legszebb kiskertért indított mozgalom. A jelenlegi megbízatási Időszakban azzal büszkélkedhetnek, hogy felújí­tották a község elavult villanyhálóza­tát, s ezzel húszéves problémák ol­dódtak meg. Második a fontossági sorrendben az utak rendbehozása. Határidőié el­készült az újmajori bekötő út, egy­millió koronás ráfordítással aszfaltoz­ták a Gyűgy és Felsőszeméréd felé vezető utat. Társadalmi munkával bÖ-l vitették a járdák területét, továbbá zöldövezeteket, parkokat, virágágyá­sokat létesítettek, melyek területe már három hektárra bővült. A tömeg­szervezetek tagjai vállalásaikat telje­sítve több mint 600 tujafát és rózsa­tövet ültettek ki. A lakosság 38 820 óra társadalmi munkával nyolcezer korona értékű müvet hozott létre. A tömegszervezetek közül különösen kitett magáért я Nószövetség,, a Sportszövetség és a Tűzoltószövetség tagsága. Sajnos, az értékeléskor elmarasztal­ták a SZISZ helyi szervezetét, mert gyengén dolgozik. Több aktív fiatal kellene. A helyi nemzeti bizottság jó szerve-* zőmunkáját dicséri, hogy a közellátás és a szolgáltatás terén' is zökkenő­mentes a munka. Megoldották a gáz­szolgáltatást, s vándor gyorstisztító látogatja a községet. Nem mondhatók tökéletesnek az egészségügyi szolgáltatások, ezeken a következő megbízatási időszakban szeretnének változtatni. A falusi aktivitás keretében az év hátralevő részében a faluszépítésre irányul a lakosság igyekezete. A következő tervidőszak egyik leg­fontosabb akciója lesz a község Ivó­vízellátásának megoldása. Tervbe vet­ték még píonírtábor és egy fürdő létesítését. Krascsenics Géza

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents