Szabad Földműves, 1980. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1980-08-02 / 31. szám

1980. augusztus 2, SZABAD FÖLDMŰVES 11 Stratégiai irányvonalunk TERMÉKEINK MINŐSÉGÉNEK ÄLLANDÖ JAVÍTÄSA zerszeletek aratták. E készítményből 1978-ban a tervezett négy és fél ton­­na helyett 13,3 tonnát gyártottunk. További új készítményünk, amely szintén bővíti az áruválasztékot, a szilvás-mákos rétes, amelyből 1975- ben 40,7 tonnát hoztunk piacra. Ez is, mint a többi rétes, alumíniumtál­cán, csomagolva kerül forgalomba és tartóssága három nap. ■ A CSKP Központi Bizottságának 14. plenáris ülése határozatában komoly politikai feladatként jelölte meg a hazai piac kellő ellátását, hogy az élelmiszerek minőségét és választékát tekintve zökkenőmentes, folyamatos ellátást biztosítsunk. E jelentős politikai feladat megva­lósítása terén élelmiszeriparunk ke­retében fontos szerep hárul malom- és sütőiparunkra. A malom- és sütő­ipar termékeivel a lakosság élelmi­szer-ellátásában a kalóriaszükséglet­nek csaknem 40 százalékát biztosítja. A kenyér és a sütőipar egyéb termé­kei a napi élelmiszerszükséglet nél­külözhetetlen elemét képezik. Termé­kei ilyen vagy olyan formában na­ponta megtalálhatók dolgozóink asz­talán. A sütőipar termékeinek minő­sége pedig a nagyközönség állandó ellenőrzése alatt áll. Éppen ezért a CSKP KB 14. plená­ris ülésének határozatait felbontva a minőség kérdésére rendkívüli figyel­met fordítottunk. A malom- és sütő­ipar termékeinek minősége a leg­utóbbi esztendők során folyamatosan javuló irányzatot mutat. Míg 1978-ban termékeink minőségének értékelése­kor 71,9 pontot szereztünk, az elmúlt évben a minőségi mutatók alapján 78,8 pontos eredményt értünk el. Idei célunk: legalább a 80 pont elérése. A cél elérésének módozatait a leg­jobb eredményt biztosító intézkedé­sekkel alapoztuk meg. Sajnos, termé­keink minőségét dolgozóink igyeke­zetén kívülálló okok is befolyásol­ják. Hiszen termékeink minősége je­lentős mértékben az alapanyag, tehát a búza és a rozs minőségének függ­vénye. Nem minden esetben sikerül a legjobb minőségű alapanyagot be­szerezni. A gabona sikértartalma, ami a jó minőségű liszt nélkülözhetetlen tényezője, egyre alacsonyabb. A si­kértartalom az utóbbi évek huszonhat százalékáról 1978-ban 23 százalékra csökkent. Ezt a hiányt külföldi beho­zatallal igyekeztünk megoldani. A vi­lágpolitika helyzete azonban arra késztet, hogy hazai nyersanyagokból Igyekezzünk kiváló minőségű lisztet előállítani. Ehhez azonban az őster­melők megértése és kellő hozzáállása szükséges, hogy a lakosság ellátására a legjobb minőségű gabonát szerez­hessük be. Hiszen nem is oly nagy mennyiségről van szó, évente hozzá­vetőlegesen 650 ezer tonna búzára és mintegy 100 ezer tonna rozsra van szükség. A CSOMAGOLÁS PROBLÉMAI Termékeink minőségi kérdéseinek megoldásakor tartósságuk fokozására is gondoltunk. Bevezettük továbbá a kisebb cipók gyártását. Ezzel az in­tézkedéssel bizonyos mértékig a ke­nyérrel való pazarlást is szerettük volna kiküszöbölni. Ezt a célt szol­gálja, hogy fokoztuk a fekete rozske­nyér gyártásának arányát is. Eddigi tapasztalataink azt igazolják, hogy a fogyasztók megkedvelték a kisebb cipókat, az egy kilogrammos kenye­ret. Már az idén 25—30 százalékát teszi ki össztermelésünknek az egy­kilós kenyér. Ezzel párhuzamosan a nagyobb, néhány kilós cipók gyártá­sát lényegesen csökkentettük. Igyekszünk megoldani gyártmá­nyaink csomagolásának kérdését is, habár e téren lényegesebb javulás nem várható. Tovább is fennáll a göngyöleganyag hiánya, hiszen szállí­tóinktól még a tervezett mennyiséget sem kapjuk meg. Hasonló a helyzet a csomagológépek és berendezések te­rén is. Az 1980-ig tervezett és meg­rendelt ötvenhét csomagoló automata közül csupán nyolc berendezés leszál­lítására számíthatunk. Az 1 idei ter­veink szerint az egykilós kenyér 13,5 százalékát, a feketekenyér 37 száza­lékát, a finom péksütemény 18,3 szá­zalékát és cukrásztermékeink 25 szá­zalékát tudjuk majd csomagolni. a választék bővítése Gyártmányaink minőségének állan­dó javítása mellett igyekszünk termé­keink választékát is bővíteni. Szlová­kiában jelenleg 71 féle pékterméket és 232 cukrászkészítményt adunk piacra. Termékeink nagy választéka ellené­re állandó feladatunk a választék bő­vítése és új készítmények forgalma­zása. Hogy ez kifizetődik, azt a szá­mok is bizonyítják. Hatodik ötéves tervidőszakunk legutóbbi esztendei­ben ötvenkét új készítmény előállítá­sát kezdtük meg. Az új és felújított termékek gyártási terve szerint a ha­todik ötéves tervidőszak első három évében 33 millió korona értékű ter­méket kellett volna forgalmaznunk. Ezzel szemben üzemeink az említett időszak alatt negyvenkilenc millió korona értékű új árut adtak piacra, bővítve a malom- és sütőipar termé­keinek választékát. Pékiparunk legsikeresebb terméket között említhetjük a feketekenyeret, a BEVIT csomagolt rozskenyeret, amely jelentős közkedveltségnek örvend. Ezt a kenyérfajtát sörgyári élesztő és savó hozzáadásával készítjük. Már 1977- ben, amikor e kenyér gyártását megkezdtük, a tervezett négyszáz tonnával szemben több mint ezer ton­nát adtunk piacra. E kenyérfajtából 1978- ban már 1700 tonnát forgalmaz­tunk, ami szintén e gyártmányunk kelendőségét igazolja. ÚJ KÉSZÍTMÉNYEK Sütőiparunk hasonló sikert könyvel­het el a finom péksütemények cso­portjában , a bratislavai rétes néven forgalomba hozott új készítménnyel, amelyből 1976-ban a tervezett 185 tonna helyett 645 tonnát gyártottunk. Lényegesen túlszárnyaltuk a lekváros táskák gyártását előirányzó tervet is, ugyanis 1978-ban a tervezett 47 tonna helyett 185 tonnát adtunk piacra. Dietetikus készítményeink közül igen kelendő a bardejovi dia-kétszersült, valamint a diabetikus túróskalács. A cukrászipari termékek közül eb­ben az időszakban hat új készítményt hoztunk forgalomba, amelyek közül a legnagyobb sikert a gyümölcsös lin-Az új termékek bevezetésének és a termékfelújításnak 1980-as terve 15 millió korona értékű áru forgalmazá­sát szabja meg. Habár ez az előző esztendőkkel összehasonlítva valami­vel kevesebb, megvalósítását felelős­ségteljesen végezzük. Az idei évre 33 új gyártmány forgalmazását tervez­zük, legtöbbjük saját kutatóintéze­tünk által kifejlesztett új termék. Akad köztük teljesen új nyersanya­gokból készített is, mint amilyen a meggyes torta, a sárgarépa-kalács, a meggyhabos-szelet és mások. Bővítjük a sós, sajtos készítmények választékát is. Ilyenek a sajtos rudacskák, a brindzás- vagy roquefort-krémmel töl­tött leveles tészta. A rétes féleségek közül új készítménynek számít a má­kos-cseresznyés, valamint a diós-cse­resznyés rétes. Cukrászipar! termé­keink közül a választék bővítését cé­lozza a bratislavai mákos, diós és gyümölcsös kalács, amelynek tartós­ságát hét napra sikerült meghosszab­bítani. Bővült a tartós teasütemények választéka is. Oj termékünk a geszte­nyés csemege, és egy új vajas tea­sütemény kerül legközelebb a piacra. Így sorolhatnánk tovább pékiparunk új gyártmányait, amellyel a fogyasz­tók fokozott igényeinek maradéktalan kielégítésére törekszünk. Oj gyártmá­nyaink jegyzéke azonban még nem végleges, mivel továbbiak forgalma­zását készítjük elő, hogy az idén még gazdagabb választékot nyújthassunk. MIELŐBB A FOGYASZTÓHOZ Feltétlenül szükséges azonban, hogy a jó minőségű pék- és sütőipari ter­mékek idejében, minél hamarább és frissen kerüljenek a piacra, a fo­gyasztóhoz. Ezt az égető kérdést is igyekszünk fokozatosan megoldani, a kereskedelmi hálózatot már az idén készítményeink bő választékával és a nap folyamán folyamatosan szeret­nénk ellátni. Minden igyekezetünk arra irányul, hogy főképp a városok­ban, a járási székhelyeken, de a tá­volabb eső községekben is a friss sü­temény még aznap eljusson a boltba. Ennek érdekében minden lehetőt megteszünk, de elvárjuk, hogy a ke­reskedelem dolgozói is támogassák ezt az igyekeztünket. Reméljük, hogy ez a célkitűzésünk így közös erővel megvalósul. A siker zálogát abban látjuk, hogy dolgozóink döntő többsége tudatosít­ja, milyen jelentős szerepet tölt be malom- és sütőiparunk a lakosság folyamatos, zökkenőmentes élelmi­szerellátásában. Ennek ékesszóló bi­zonyítéka az, hogy termelési-gazda­sági egységeink keretében a szocia­lista verseny különböző formáiba ti­zenegyezer háromszázhét dolgozónk kapcsolódott be, azaz az alkalmazot­tak 93,7 százaléka. Naponta 471 szo­cialista brigád versenyez azért, hogy asztalunkra a legjobb minőségű ke­nyér és sütemény kerüljön. Ebben pedig a CSKP XV. kongresszusa hatá­rozatainak konkrét megvalósítását szorgalmazó igyekezet eredményét láthatjuk. Dr. Sladovník József, a Malom- és Sütőipari Tröszt tudományos dolgozója. Agrokomplex ’80 A Zobor alatt meghúzódó Nyitra (Nitra) még néhány évtizeddel ez­előtt kisváros volt. Napjainkban kor­szerű, szép nagyvárossá alakult. Je­lentőségét növeli, hogy szocialista mezőgazdaságunk szellemi központja lett az itt székelő mezőgazdasági fő­iskola fennállásának negyedszázada alatt. Szép hagyománnyá vált az is, hogy újabban öt évenként itt rende­zik meg a szlovákiai országos arató­­ünnepélyt. Van azonban még egy olyan jellegzetessége, amely nevét nemcsak országos, hanem európai vi­szonylatban is egyre ismertebbé teszi Az pedig az Agrokomplex Országos Mezőgazdasági Kiállítás. A kiállításnak már többéves hagyo­mánya van. Az idén már hetedszer nyitja meg kapuját. A hazai és kül­földi látogatók, szakemberek növekvő száma bizonyítja, hogy a kiállításra szükség van, mert a korszerű propa­gandának egyik leghatékonyabb for­mája. Nemcsak a mezőgazdaság dol­gozóit, hanem a nagyközönséget is szolgálja; új ismereteket kínál. Az Agrokomplex '80 az idén a kö­vetkező jelszó jegyében valósul meg: „Speciális mezőgazdasági termelés és a vadászat — az ésszerű táplálkozás fontos tényezői!“ A kiállítás eszmei irányvonalát jelentős politikai évfor­duló határozza meg: hazánk felszaba­dulásának 35. évfordulója. Éppen ezért a kiállítás témagazdagságával pártunk gazdaságpolitikáját kívánja a látogató elé vetíteni, azt az igye­kezetét, amelyet a mezőgazdasági és tudományos-műszaki vívmányok egyre eredményesebb felhasználásával fej­tenek ki. Az idei országos mezőgazdasági ki­állítás negyven hektárnyi területen mutatja be népgazdaságunk fejlődéi sét, a kitűzött igényes feladatok tel­jesítéséhez vezető utat, a tudomány és a gyakorlat szoros egységét. Azt, hogy a műszaki haladásnak a terme­lést, a gyakorlatot kell mindenek­előtt szolgálnia. ' Az Agrokomplex ’80 kiállítás több részből tevődik össze, tartalmilag négy témakörre van osztva. A bevezető témakör hazánkat mint fejlett iparral és közlekedéssel ren­­delkező országot mutatja be. A második témakor a csehszlovák szőlészet és borászat hagyományait és főképpen azt a fejlődést igyekszik bemutatni, amelyet mezőgazdaságunk a szocializmus építésének időszaká­ban elért, s melynek következtében a szocialista nagyüzemi termelés szer­ves részévé vált. A harmadik témakörben betekintést nyerhetünk a genetikai kutatásba, a zöldség- és gyümölcstermesztés neme­sítésébe s megismerkerhetünk a tudo­mányos ismeretek alkalmazásának eredményeivel. A negyedik témakör komplex képe­ket nyújt majd a hazai vadászszerve­zetek hagyományairól és tevékenysé­géről. Ezen a kiállításon láthatjuk a nemzetközi vadásztrófeákat is. A kiállítás keretében а В pavilon a KGST országok mezőgazdaságának és élelmiszeriparának eredményeit öleli fel. Itt kapnak helyet a szov­jet- és az NDK-beli, a magyarországi, a lengyelországi, a bulgáriai stb. ki­állítók. A kiállítás elsődleges célja, átfo­góan tájékoztatni a látogatót arról, milyen összetett feladat kielégíteni társadalmunk igényeit, illetve egyre javítani a termékek minőségét. Igyek­szik majd bemutatni a dolgozók lel­kes és elkötelezett igyekezetét, mun­káját. A kiállítás szerves részét képe­zik a különféle szakmai akciók: szimpozionok, szemináriumok, előadá­sok, konferenciák, a kiállítás temati­kájához kapcsolódó filmvetítések, gaz­dag kulturális és sportrendezvények. A belépőjegyet, szállást, közlekedést s az egyéb szolgáltatást a Čedok iro­dái biztosítják a látogatók számára. Az Agrokomplex '80 országos mére­tű kiállítás idei látogatói kellemes környezetben igen sok hasznos, új ismeretet gyűjthetnek, értékes tapasz­talatokat szerezhetnek majd az au­gusztus 23-tól szeptember 7-ig nyitva tartó rendezvényen. nt—< А г utóbbi évtizedben az élelmi­­szeripar egyetlen ágazata sem fejlődött olyan gyors ütemben, mint a tejipar. A tejtermékek igen rövid idő alatt teret hódítottak, közkedvel­tekké váltak a lakosság körében, olyannyira, hogy ma már napi fo­gyasztásuk természetes. A népgazdasági érdekekkel össz­hangban a mezőgazdasági üzemek ve­zetői és dolgozói igyekeznek olyan tehénállományt kialakítani, amely biz­tosítja a magas tejhozamot. A feldol­gozó üzemek csakis úgy tudják tel­jesíteni kötelességüket, ha megfelelő mennyiségű és jó minőségű „nyers­anyag“, vagyis tej áll rendelkezé­sükre. A közelmúltban azzal a céllal láto­gattunk el a galántai tejfeldolgozó üzembe, hogy felmérjük, miként tesz­nek eleget küldetésüknek a tejüzem dolgozói. Perec Gyula elvtárs, a tej­­ü*em Igazgatója elmondotta, hogy az idén a tervek szerint a tejüzemnek összesen 38 millió 880 ezer liter tejet kell felvásárolnia a hatáskörébe tar­tozó mezőgazdasági üzemektől. Ez a múlt évihez viszonyítva hat százalék­kal több. Fél év alatt a felvásárolt tej mennyisége meghaladta a 19 mil­lió litert; a féléves tervet maradék­talanul teljesítették. Ennek következ­tében a tiszta jövedelem 102,3 száza­lék, ami a múlt évihez viszonyítva egymillió 300 ezer korona többletet jelent. Örvendetes az is, hogy az utóbbi időben a galántai járásban javult a tej minősége. Ez szintén a féléves eredményekből tűnik ki. A SZMÉM kához való jobb viszony segítette elő. De az igazgató elvtárs rámutatott ar­ra is, hogy igen fontos a berendezé­sek helyes kezelése, karbantartása és tisztítása. Ahol a minőségi követelmé­nyeknek eleget tettek, betartják az előírásokat, azokban a gazdaságok­ban a tej minőségével nincs problé­ma. Meg kell jegyezni azonban azt is, га©тн1ёгагёЫ( 123/76-os hirdetményének értelmében a felvásárolt tejmennyiség 63,2 száza­léka I., 28,1 százaléka II. és 8,4 szá­zaléka а III. minőségi osztályba ke­rült. A tejüzem laboratóriumának dol­gozói már csak elenyésző százalék­ban állapítottak meg tejvizezést, így szankciókat egyre ritkábban alkal­maznak. A minőségi javulást egyrészt a ked­vező árszabályozás, másrészt a terme­lés korszerűsítése, és a technológiai fegyelem betartása, valamint a mun­hogy a tej minőségét legtöbb esetben szubjektív tényezők befolyásolják, a­­melyeket a hibák felismerésével, an­nak elhárításával könnyen ki lehetne küszöbölni. Ugyanez mondható a tej és tejtermékek minőségéről is, hiszen ezen a szakaszon is akad kifogásolni való. Például, még mindig nagy tar­talékok rejlenek a tej és a tejtermé­kek csomagolása terén. A legutóbbi vizsgálatok során — amelyeket a felsőbb szervek a közel­múltban végeztek — a galántai tej­üzemben selejtterméket nem észleltek. A tejüzem száztíz dolgozója példásan végzi munkáját és becsületesen telje­síti feladatát. Ehhez nagyban hozzá­járult a tej minőségének javulása. A felvásárolt tejből — napi negy­venezer literből — három és fél szá­zalékos tartósított és két százalékos fogyasztási tejet gyártanak és szállí­tanak az üzletekbe. Összesen három­százhúsz üzletet, üzemi étkezdét kell ellátniuk tejjel és tejtermékekkel. A tejen kívül fő termékeik közé tarto­zik a sajt, a vaj, a túró, továbbá a tejföl, tejszín, joghurt stb. A Salaš és Poľovník márkájú sajtot főleg a nyu­gat-szlovákiai kerületbe és Csehor­szágba szállítják. Mivel e két termék iránt nagy az érdeklődés, a jövőben fokozzák a gyártását. Rövidesen rá­térnek a párolt sajt gyártására is, de nagyobb mennyiségben csak ak­kor, miután Sereden üzembe helyezik a tejporgyárat. Ezzel ugyanis lehető­vé válik a tejtermékek választékának bővítése, a minőség további javulása és nem utolsó sorban a galántai tej­­feldolgozó üzem korszerűsítése, ami már jelenleg is folyamatban van. A közelmúltban felújították a kazánhá­zat, rövidesen sor kerül a tartályok felújítására is. Épül egy új részleg a „tasakos“ tej gyártására, majd foko­zatosan felújítják a sajtkészítő rész­leget. Tehát a jelenlegi fő feladat, a közi ellátás problémáin kívül, a termelés korszerűsítésére irányul és arra, hogy az új tejporgyár megfelelő létszámú szakmunkással rendelkezzen. Ennek érdekében már megtették a szükséges intézkedéseket, az új dolgozók Isko­lázásokon vettek részt, hogy az új gépi berendezéseket kezelni tudják. A galántai tejüzem féléves tervfeN adatát száztíz dolgozójával teljesítet-1 te. A dolgozók nyolcvankét százaléka nő. A tejüzemben széleskörű munkakez­­deményezési mozgalom bontakozott ki. öt szocialista brigád tevékenyke­dik. A szocialista munkaversenyben a dolgozók hetven százaléka kapcsoló­dott be. Hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére 680 ezer ko­rona értékű kötelezettséget vállaltak, melyek a gazdaságos termelést, a tej és tejtermékek minőségének javítását szorgalmazzák. Feltételezhető, hogy az üzem korszerűsítésével, de a ke­reskedelem rugalmasabb közreműkö­désével a növekvő igényeknek meg­felelően tovább bővítik a választékot. Nagy Teréz ^^ЛЛЛЛЛЛЛАЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛАЛЛЛЛЛАЛЛАЛЛЛАЛЛЛЛЛАЛАЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛААЛЛЛЛАЛЛЛЛЛЛ^Л^^^^^^^^^^УУУУУУУ A felvásárló üzemek előtt gabonával megrakott tehergépkocsik várakoznak. Fotó: г^-ita^

Next

/
Thumbnails
Contents