Szabad Földműves, 1980. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)
1980-08-02 / 31. szám
A GYÜMÖLCSÖSBEN A nem megfelelő fajtájú gyümölcsfákat most lehet átszemezni. A 4—5 éves fák valamennyi vázágába szemezhetünk. Az idősebb fákat először meg kell ifjítani úgy, hogy az ágakon maradjon beszemezhető hajtás. A szemzőhajtásokat csak az általunk is ismert, megbízható fajtájú és egészséges fákról szedjük. A megszedett szemzőhajtásokat nedves újságpapírba göngyölve és fóliazacskóval védve a kiszáradástól 2—3 napig hűtőszekrényben tárolhatjuk. Az idős cseresznye- és meggyfákat most ifjitsuk meg! Az ágak lefűrészelésekor keletkezett sebfelületet gondosan zárjuk le fasebkátránnyal, fémmentes olajfestékkel, esetleg latex-szal Egyidőben a tősarjak eltávolításáról is gondoskodhatunk. A köszmélebokrok félig elfásodott hajtásaiból készíthetünk dugványokat. Ezeket gyökereztetés céljából ültessük át árnyékos helyre, lehetőleg jó minőségű talajba. Gondoskodjunk gyakori öntözésükről. Meggyökeresedésüket elősegíthetjük, ha fóliából kis sátrat húzunk a dugványok fölé. jelöljük ki az őszi gyümölcstelepítésre szánt területet, majd a lalajlakő kártevők egyedszámának megállapítása céljából végezzünk talajfelvételezést. Ha négyzetméterenként háromnégy lárvát találunk, okvetlenül fertőtlenítsük a talajt Basudin G vagy Difonate kiszórásával. Az idős cserebogárpajorokat már a gödörásás idején szedjük össze és semmisítsük meg. Telepítéskor a gödrökbe is szórjunk talajfertőtlenítőt. A talajfertőtlenítést a gyümölcstermő bokrok között és a szamócaágyásokon is érdemes elvégezni. A gyümölcsösök még ilyenkor — nyár végén — is elgyomosodhatnak. Ezt rendszeres kapálással, sarabolással előzzük meg. Már csak a szamócát öntözzük, a gyümölcsfákat és a cserjéket ne. A hónap végén vizsgáljuk meg az átszemzéseket. Ha a rügy alatti levélcsonk könnyen leválik, akkor a szentzés megeredt, és sor kerülhet a szemzés kötésének meglazítására. Ha a szentzés nem sikerült, akkor még végezhetünk pótszemzést. A Besztercei szilva is érni kezd. Az első érett gyümölcsöket csak friss fogyasztásra érdemes leszedni. A szilva szüretelését ne siessük el, mert a későbben szedett, tökéletesen beérett gyümölcs sokkal édesebb, illatosabb, zamatosabb, és ilyenkor lekvárfőzésre is kitűnő. л Legfontosabb növényvédelmi teendő az amerikai fehér szövőlepke hernyófészkei megjelenésének a figyelése! A lerakott tojásokból már kelnek a kis hernyók és az összehúzott levelek védelmében csoportosan károsítanak. A hajtásvégeken található hernyófészkeket addig kell levágni és elégetni, amíg a hernyók csoportosan élnek. Növényvédő szerrel • is elpusztíthatók, de szintén csak addig, amíg a fiatal hernyók a D sffl tennivalók fészekben találhatók. Erre a célra az Unitron 40 ЕС vagy a Metation 0,2 %-os oldata a legmegfelelőbb. Ne feledkezzünk meg a fák törzsére helyezett almamolyfogó övék cseréjéről sem. A kaliforniai pajzstetű 2. lárvanemzedékének rajzása következtében valamennyi gazdanövényét, kivéve azokat, amelyek most a termésérés miatt nem kezelhetők — permetezni kell! Az Unitron 40 ЕС 0,2 vagy a Bi 58 ЕС 0,12 %-os oldatát használjuk. A körte, birs és naspolya védelmekor tegyünk a pajzstetvek elleni permetlébe a varasodás másodlagos fertőzésének megakadályozására alkalmas gombaölő szert (Dithane M 45, Orthocid, Orthophaltan 0,2—-0,3 %-os oldatát) is. Az alma, őszibarack, ribiszke és köszméte védelmekor még a Thiovlt vagy a Pol-Sulkol 0,3 vagy a Karathane 0,12 %-os oldatát is keverjük a fenti permetlébe. A málnát a vesszőfoltosság fertőzése és a vesszőszúnyog kártétele ellen a Neroxon 0,6 + Bi 58 ЕС 0,12 %-os kombinációval permetezzük. Az érés előtt álló őszibarackfákat a gyümölcsmolyok terméskártétele ellen az Unifos 50 0,1 %-os oldatával permetezzük. A késői, szeptemberi érésű fajtákat viszont a keleti gyümölcsmolyok, a pajzstetvek, a monília és a levélbetegségek ellen a Bi 58 ЕС 0,12 + Fundazol 0,1 + Dithane M 45 0,25 %-os szerkombinációval permetezzük. A szamócát a termőrügyek kialakulásának idején a következő évi termés és a tövek megfelelő telelésének elősegítésére, valamint a sodrómolyok és a levélfoltosság ellen az Orthophaltan 0,2 + Bi 58 ЕС 0,1 %-os kombinációval permetezzük, lehetőleg öntözés után, amikor a levélzet már felszáradt. A SZŐLŐBEN Az idén — az elmúlt évekhez viszonyítva — a szőlő fejlődése mintegy három héttel késik. Ez azt jelenti, hogy augusztusban kisebb mértékű lesz a csemegeszőlő-szüret. Mit tehetünk mégis, hogy elősegítsük a szőiő fejlődését, érését? A hónap elején a tőkéken, kordonokon gondosan rendezgessük el a hajtásokat. A fürtök vonaléban távolítsuk el azokat a leveleket, amelyek beárnyékolják azokat. Fontos, hogy a fürtöket minél jobban érje a nap, elősegítse azok beérését. Nem gondolok itt a levélzet drasztikus eltávolítására, csupán azok eltávolítására, amelyek teljesen beárnyékolják a fürtöket. Gondolni kell arra is, hogy a lombozat szükséges a tápanyagcseréhez, még az érés időszakában is. Ilyen esetben hasznosul a hónaljhajtásoknak az a bizonyos három levele, amit hónaljazáskor meghagytunk. Vizsgáljuk át a. szőlőt, kössük újra a kibomlott vagy elszakadt kötéseket. Tőkeművelésnél kössük fel a lelógó fürtöket, nehogy szennyeződjenek a talajtól. Ezzel a rothadás fertőzését is csökkenteni tudjuk. A csemegeszőlő védelmére úgy kell a vegyszereket kombinálni, hogy betartható legyen az élelmezés-egészségügyi várakozást idő. A legkorábban érő fajtákat az Orthophaltan 0,3 + + Thiovit 0,3 + Ditrifon WP 0,12 %i-os szerkombinációval védjük a gombabetegségek és kártevők ellen. Itt az előírt várakozási A kert betelepítésekor feltétlenül gondoljunk arra, hogy a gyerekek a cseresznyét és a meggyet is kedvelik. idő mindössze 10 nap. A borszőlőt, a középkorai és a későn érő csemegeszőlőt még a szokásos szerkombinációval is kezelhetjük, mert ezek várakozási ideje 21—28 nap. A korán érő csemegeszőlőt (Csabagyöngye, Irsai Olivér) előszeretettel látogatják a darazsak és sok esetben jelentős károkat okoznak. Itt többféle védekezési mód is lehetséges, én most a legegyszerűbbet ismertetem: Amikor a szőlő érni kezd és darazsakat észlelünk, a tőkékre, kordonokra a fürtök vonalába agassunk ki sziruppal töltött 3 dl-es málnás üvegeket. Minden sorba 3—4 méterenként elég egy-egy üveg. Az üveg száját úgy állítsuk, hogy szabadon legyen, a lombozat ne takarja. Ajánlatos az üveg száján az érő szőlőből — csalogatnak — egy bogyót szétnyomni, így biztosabb a „vendégek fogadása“. Ha a sziruppal félig töltött üveg megtelik darazsakkal, legyekkel, öntsük ki, mossuk ki, és újra töltsük fel félig sziruppal. Én évek óta így védekezek, és mondhatom, eredményesen. A csemegeszőlő szedésekor nagy gondot fordítsunk arra, hogy csak a kifejlett és teljesen beérett fürtöket szüreteljük. A szőlő nem utóérő gyümölcs. Ha féléretten szedjük le, hiába tároljuk, nem érik be, és a magas savtartalma miatt fogyasztásra sem alkalmas. Legkorábban érő csemegeszőlő-fajtánk a Csabagyöngye, Julský Biset, Favorit, Pannónia kincse, Periette stb. Eladásra csak a jól beérett fürtöket válogassuk. Nem lehet egyszerre szüretélni, mint a borszőlőt. Háromszor-négyszer is ajánlatos átjárni, és mindig csak az érett fürtöket levágni. A rothadó vagy sérült bogyókat a fürtökből gondosan vágjuk ki ollóval, és ne dobáljuk el a tőkék között, hanem szedjük össze és semmisítsük meg. Ezzel ugyanis elejét vehetjük a további fertőződésnek. A fürtöket a rekeszekben úgy rendezzük el, hogy azok ne törődjenek, de mutatósak legyenek. Ha több csemegeszőlőt értékesítünk, az előkészítésnél kivágott hibás bogyókat, fürtrészeket ne dobjuk el, hanem dolgozzuk fel mustnak, megfelelő cukorfokra feljavítva. Augusztusban jelöljük ki, szelektáljuk azokat a tőkéket, melyekről szaporító anyagot (rügyeket) akarunk szedni. Festékkel — fajtánként más-más színnel :— jelöljük meg a karókat, vagy kordonszárakat, hogy szedéskor könnyen eligazodhassunk. Még biztosabb, ha papírra fektetjük fel sor, fajta és tőkeszám megjelöléssel. Mindig csak egészséges, a fajtajelleget jól kimutató, rendszeresen jól termő tőkéket vegyünk számításba a szaporításhoz. Lassan megkezdhetjük a szüreti előkészületeket. ‘Takarítsuk ki a pincét, meszeljük ki a présházat. Ellenőrizzük át, és mossuk ki a szüretelőedényeket, kádakat. Javítsuk ki és fessük át a darálót, a prést és minden olyan eszközt, ami a szüretkor nélkülözhetetlen. Ide- f jében szerezzük be a szükséges tennivalók mennyiségű borként (káliumpirosulfit), bentonitot és a fajélesztőt, ha azt is használunk az erjesztéshez. Varga József A ZÖLDSÉGESKERTBEN Ismétlésképpen felhívom a kertbarátok figyelmét a trágyatelep, a megüresedett melegágyak gyommentesen tartására és azok öntözésére, hogy tökéletes legyen a szerves anyag lebomlása. Ugyanebből az okból kifolyólag mindennemű komposztot évente többször forgassunk át, és szükség szerint locsolással, meszezéssel, vagy ha siettetni akarjuk a szerves anyag lebomlását, akkor gyorsan ható nitrogénműtrágya adagolásával kezeljük. Ilyenkor a különböző tárolóhelyek (szájasverem, pince, padlás) szellőztetésére, kitakarítására és fertőtlenítésére is kell gondolnunk. A megüresedett parcellákat, ágyásokat az eddigiek során bizonyos zöldségfélékkel tanácsoltuk bevetni. Most már csak a spenót, az áttelelő saláta és kel, valamint a sóska és a retek jöhet számításba. A többi megüresedett ágyást készítsük el ásással vagy szántással őszi pihenésre. Amennyiben a vetésforgó úgy kívánja meg, hogy trágyázzuk a talajt, úgy most sekélyen trágyát áshatunk be, amit azután később még egy művelettel mélyebbre „helyezhetünk“, ugyanúgy, mint a szántóföldi növénytermesztésben. Ha nem ütközik nehézségekbe, akkor az ilyen pihentető területeket is öntözzük, hogy beérjenek és klgyomosodjanak. X vegetáció két, sőt néhány növényi kultúra esetében négy hetet is késik. Mivel júliusban a nyár is késett, talán most augusztusban igazi meleg lesz. A zöldségnövények fejlődési szakasza azt kívánja meg, hogy intenzíven folytassuk a talajlazítást és az öntözést. A paprikát, a paradicsomot és a padlizsánt továbbra hetente egy alkalommal 30—35 mm, a nyári káposztát 15—20 mm, a karfiolt 15—20 mm, a zöldbabot 25—30 mm, a zellert pedig 35 mm vízadaggal öntözzük. A karalábét és a fejes salátát hetente kétszer-háromszor locsoljuk, egyenként 15—20 mm vízadaggal. Az érésben levő nyári káposztát óvatosan öntözzük, nehogy felrepedjen. A karfiolnak, a bokorbabnak, a paprikának és a másodvetésű borsónak naponta 2—4 mm frissítő öntözést ajánlatos adni. Ebben a hónapban mint ahogy már említettem vethetünk még spenótot. A Besta, Matador, Standard és a Viroflay fajták ismertek. Ajánlatos szakaszonként több ágyásba vetni, mert az ősz hosszúságától függően válik el, hogy melyekből lesz őszi használatra, melyiket lehet áttelelőnek meghagyni. Talajelőkészítése nem kíván különösebb figyelmet, nem igényes növény. Ezzel szemben a sóska, amelyet szintén most telepítünk, istállőtrágyázott, műtrágyázott talajt kíván. A finomra elmunkált ágyúsokban 25 cm-es sortávolságra, és 2—3 cm mélyre, négyzetméterenként két gramm magot vessünk. Sorjelzőként salátát vagy retket vethetünk, mert soká kelnek. A talajt naponkénti öntözéssel vagy fóliatakarással tartsuk nedvesen. Ha ezidáig még nem vetettük el az áttelelő kel és a fejes saláta magját, akkor azt hidegágyba vessük el. Koczkás József, a szlovákiai Kertcszkedők Szövetsége csallúközaranyosi (Zlatná na Ostrove) szervezetének egyik alapítótagja az idén karalábét, paradicsomot, csemege- és konzervpaprikát termel szerződéses alapon. A hétvégeken a testvérek, az ismerősök is segítenek a piacérett termés szüretelésében. Június utolsó vasárnapján paprikaszedés közben leptük meg a szorgoskodókat. Fotó: —bor Fejtrágyázással, gyorsan ható nitrogéntrágyával meggyorsíthatjuk az uborka, a paprika, az őszi karfiol, az őszi káposzta és más zöldségfélék tenyészidejét. A paradicsom, a tök és az uborka esetében nem szüntethetjük be a gombaölőszerek permetezését, csak áttérünk a szerves készítmények (például a Dithane) használatáról a Kuprikol vagy a Bordódé 1 százalékos töménységű oldatának alkalmazására. Az őszi káposztát és a karfiolt a káposztalégy kártétele ellen a Metation E 50 0,2 százalékos oldatával, vagy a Bi 58 ЕС, Dimecron stb. készítményekkel védhetjük meg. Folytassuk a sorközi talajművelést, a kapállást, a paradicsom fattyazását és kötözését. Aki tormát termel, ilyenkor húsz centiméter mélyen kitakarhatja a torma gyökerét, és eltávolíthatja róla az oldalgyökereket, utána takarjuk vissza. Ezáltal ugyanis jobb minőségű árut termelhetünk. Most lehet szaporítani a már korábban említett spárgát. Az idősebb tövek piros színű bogyókat hoznak. A bogyókat leszedjük, utóérleljük, kimossuk, majd harminc centiméteres sortávolságra három-négy centiméter mélyen azonnal elvetjük. A kikelt növénykék őszig megerősödnek, a következő évben kiültethető palántává fejlődnek. A rebarbarát is most szaporítjuk. A július végén, augusztus elején beérő magját szabadföldi palántaágyba vetjük, majd a kifejlett palántákat szeptemberben 120X120 cm-es kötésben ültetjük ki. Belucz János agrármérnök, a tudományok kandidátusa KELL-E A SZŐLŐT HÓNALJAZNI ? A kertbarátok körében még gyakran vita tárgyát képezi, hogy hónaljazzuk-e vagy sem a szőlőt? A régi idős szőlősgazdák, amikor a szőlő elvirágzott és a hónaljhajtások erőteljesebben kezdtek fejlődni, azokat sorjában kitördelték, úgy távolították el a termést hozó vagy a jövő évi termés érdekében meghagyott hajtásokat, egész . hosszában Volt amikor a hónaljak már erősek voltak, kitördelésükkel jelentős sebeket okoztak a hajtásokon, melyek gyakran a gombafertőzések gócaivá váltak. A hónaljazást ettől függetlenül végezték, mert az erősen növekvő hónaljak feleslegesen besűrítették a tőkéket, lugasokat, s ezáltal gombafertőzés esetén a permetlé nem hasznosulhatott kellőképpen. A szőlészeti kutatóintézetek szakemberei kísérleteik során egybehangzóan megállapították, hogy a hónaljhajtásokat el kell távolítani. De nem kitördeléssel, hanem a harmadik levél után kell visszacsípni! Így a hajtásokon nem okozunk feleslegesen sérüléseket, és a hónaljakon megmaradt három levél törzslevélnek számít. Segíti a tőke asszimilációját és az ilyen hajtásokon a következő évi termést biztosító rügyek jobban beérnek, ellenállóbbakká válnak a kora őszi és az erősebb téli fagyokkal szemben. Ezáltal jobban biztosított a következő évi terméshozam. A visszacsípett hónaljakon t— főleg a felső levélnél — újabb hónalj képződés fejlődik, amit zsenge korban kell visszacsípni, úgy, hogy a hajtáson sebet ne ejtsünk. A hónaljak fejlődése akkor indul meg fokozottabb mértékben, amikor virágzás után a bogyók erőteljesen fejlődni kezdenek, és a hajtásokat mind a tőke, mind a kordonművelésnél elhegyeljük. A hajtások elhegyelése, visszavágása azért fontos, hogy a tápanyagcsere ne a hajtások növekedését, hanem a fürtök fejlődését serkentse. Ebben az időben fontos a hónaljhatásokat Is kordában tartani, hogy ne fogyasszák feleslegesen a tápanyagokat. Házikertekben ez amolyan pepecselő munka, de nagyon megéri lelkiismeretesen elvégezni, úgy, mint a virágzás előtti hajtásválogatást. Ez részben mechanikai növényvédelmet is jelent! Ugyanis a tőkéket és a kordonokat szellősen tudjuk tartani, a gombabetegségek nem uralkodhatnak el nagymértékben, és a napsugarak hatása Is jobban érvényesül. Természetes, hogy ez a minőségben is megmutatkozik. A kiskertészek körében olyan nézetek is vannak, hogy a nagyüzemekben nem hónaljaznak, mégis jó termés van. Ez így igaz. De a hektáronkénti 12—13 tonnás nagyüzemi termésátlag — már jó termésnek számít — nem mindig felel meg jó termésnek, az 5—10 áras háztáji szőlőkben. Én nagyon sok kistermelőt ismerek, ahol nem ritkaság az árankénti 200—250 kilós hozam. Az ilyen hozam mind annak a többletmunkának az eredménye, amit a házikerti szőlőkbe befektetünk. Gondosan messünk, lelkiismeretesen végezzük el a fent leírt munkálatokat, és természetesen a tápanyagutánpótlást is. V. J.
