Szabad Földműves, 1980. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1980-08-02 / 31. szám

SZABAD FÖLDMŰVES, ■...111 1980. augusztus 2. Azzal kell kezdenem, hogy a já rásl párt-, állami és társadalmi szer vek vezetői számtalan alkalommal ta­lálkoztak és találkoznak a Spišská Nová Ves-i Járás lakosaival. Most, a­­mikor a Járás örömeiről és gondjai­ról szólok — mondta M. Bernik elv­társ, a járási pártbizottság vezető tit­kára —, élő, friss, személyes tapasz­talatok birtokában tudok összegezni. Közülük legfontosabbnak a községek és a négy város 138 ezer lakosának a véleményét tartom, akik tudják: a járás életében, fejlődésében, alakítá­sában komoly szerepet töltenek be. Főleg a kommunisták véleményét tar­tom nagyon fontosnak. Jö ALAPOK f— Örömmel nyugtázhatom, hogy érvényesült a város és falu szoros kapcsolatának kialakítására Irányuló tevékenységünk. A négy város köz­ponti szerepe Járásunkban köztudott, de ugyanakkor a városi élet alakulá­sa az egész járás fejlődésére kihat. Túlzás nélkül elmondhatom, hogy a hatodik ötéves tervidőszak éveiben minden elképzelésünket megvalósítot­tuk. Ez érvényes a lakásépítésre, a közlekedés fejlesztésére, a kereske­delmi hálózat bővítésére, a mezőgaz­daság fejlesztésére. Félreértés ne es­sék: nem szeretnénk túllelkesedni a sikereinken, de eredményeinket a legilletékesebbek, a felsőbb szervek és maguk a járás lakói igazolták. A közösség felelősségérzetét mi sem bizonyítja jobban, mint az: min­den eddiginél több közérdekű javas­lat, ötlet, bejelentés érkezett, hang­zott el a különböző fórumokon. A já­rási pártbizottság a napirenden fog­lalkozott a község- és városfejlesztési, illetve — politikai kérdésekkel. Egyébként a számok örömkeltők: az utoló négy évben a járásban 4134 lakás épült, ebből 2934 állami lakás és 1200 egyéni építkezés. A családi házak többségének falait faluhelyen, községekben húzták fel. Városokon ma már természetes, hogy csak köz­művesített, összkomfortos lakások épülnek. Mintegy 144 lakás átadás előtt áll. Az idén még 158 millió ko­ronát fordítanak lakásépítkezésre. — Csak aki nem akarja — foly­tatta Berník elvtárs — az nem látja, hogy mennyi beruházást valósítunk meg. Egyre-másra építjük a gyárakat, iskolákat, kórházakat és a mezőgaz­daságba is jelentős összegeket eszkö­zölünk. Több milliót érnek azok a traktorok, gépek, amelyeket állami sokat. így fogalmaztuk meg azt a szükségszerűséget, ami pillanatnyilag átsegít bennünket a gondokon: keve­sebbet kívánni, többet cselekedni. — Büszkélkedhetünk a közellátás­­sal is. Viszont javítanunk kell az egészségügyi szolgáltatáson. Négy kórházunk van. Az új kórház pedig nehezen épül. Elmondhatjuk, hogy az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt jó ered­ményeket érünk el. Mindez kedvezően befolyásolja a községek és az egész járás fejlődését. Ha már itt tartok, elmondom, hogy négy év alatt az ipar az ötévre tervezett 27 százalékos fej­lődésből 22,7 százalékot valósított meg. A mezőgazdaság szakaszán is négy év alatt gyors ütemben fejlődött a termelés. A növénytermesztésben 4,3, az állattenyésztésben pedig 9,1 százalékos növekedést ért el. Az idén a mezőgazdasági össztermelést 3,5 százalékkal kell növelnünk, ezen be­lül a növénytermesztést 5,3, az állat­­tenyésztést pedig két százalékkal. A feltételek jók. Mind az ipar, mind a mezőgazdaság szakaszán a hatodik ötéves terv feladatait előreláthatólag minden mutatóban teljesítjük. Hazánk felszabadulásénak 35. évfordulója tiszteletére vállalt kötelezettség olyan tartalék, amely az idén motorja lehet járásunk további fejlődésének. Meg­győződésem, hogy a párt-, állami és tömegszervezetek politikai aktivitása járási méretű összefogást eredmé­nyezhet, ami a pártbizottság és a pártszervezetek irányításával mind az üzemek, mind az intézmények munká­ját jelentősen fellendítheti. , közös felelősség •— Milyen terveik vannak erre az évre? — Terveink szerények, csak addig nyújtózhatunk, amíg a takaró ér. Első helyen a műemlékek restaurálá­sa szerepel. Lőcsét (Levoče), ezt a történelmi városkát műemlékké nyil­vánították. Az egész város felújításán dolgozunk. Nagyon sok pénzbe kerül majd. A járási pártvezetés az eddigi ta­pasztalatok birtokában szervezi tevé­kenységét a járásban. A cél, hogy összhangban legyen a fejlődés fal­­vainkban és a városol&an. A tapasz­talat azt mutatja: a falvak lakossága nem csökken. Ma már a városokból is szívesen költöznek ki falura. La­kást építenek, egyszóval a lakosság bizalommal van a tervek iránt, s rá­jött arra, hogy a falu is biztosítja azt, amit a mai modern település­politika diktál. Tehát elmondhatom, hogy a falvak is tervszerűen épülnek, fejlődnek. Ennek mozgatója á járás életében való-aktív részvétel, a kö­zös felelősség és a társadalmi össze­fogás. Mindez — párosulva azzal a tenni akarással, ami a járás lakóinak többségére jellemző-, a gondok és ne­hézségek ellenére is további fejlődést ígér járásunkban — mondotta befeje­zésül Mikuláš Berník elvtárs, a Spiš­ská Nová Ves-i járási pártbizottság vezető titkára. Illés Bertalan 'O f 'Л nJ ■a s O) S a > u S Tanulni sohasem késő A gömöralmágyi (Gemerský Jablo­nec) Május 9. földművesszövetkezet vezetősége harminc állattenyésztési dolgozó számára egyéves továbbképző tanfolyamot szervezett — a szakok­levél megszerzésére — a Kövecsesi (Štrkovec) Mezőgazdasági Szaktanin­tézet közreműködésével. Százhúsz óra keretében bővítették ismereteiket a fejőnők, juhászok, sertésgondozók, stb., polgári nevelés, növénytermesz­tés, állattenyésztés, üzemszervezés és gépesítés szaktantárgyakból. Mag Erzsébetet, a szövetkezet sze­mélyzeti osztályának vezetőjét bízták meg a tanfolyam vezetésével. Láto­gatásomkor elmondta, hogy az állat­tenyésztésben foglalkoztatott minden 45 éven aluli dolgozót besoroltak a továbbképző tanfolyamra. Az oktatás tavaly októberben kezdődött. Az „öregdiákok“ már túl voltak a szó­beli és írásbeli vizsgákon — csupán a gyakorlati vizsgák voltak hátra — amikor egynéhánynak feltettem a kérdést, hogyan vélekednek a tovább­képző tanfolyamról, annak hasznos­ságáról. Mi okozott számukra nehéz­séget? SZENDREI LÁSZLÓ volt a tanfo­lyam legfiatalabb résztvevője. Most 28 éves, a szövetkezet vadókapusztai részlegén juhász: — A tananyag elsajátítása nem akozott túl nagy gondot, hiszen an­nak idején elvégeztem a kövecsesi mezőgazdasági tanonciskolát. Most jó alkalmam nyílt az elméleti ismeretek felfrissítésére. Természetesen sok új dolgot is tanultam, mert a mezőgaz­daságban sem állt meg a fejlődés. VARGA MARIA 45 éves, a tanfolyam legidősebb és egyben legaktívabb résztvevője. Fejőnő, s ez év májusá­tól a bronzérmes szocialista brigád tagja. — A szövetkezet megalakulásától, azaz 1957-től itt dolgozom, mint fejő­­nő. Annak idején az, alapiskola befe­jezése után nem volt lehetőségem ta-Pl// ■■■ nulni. Akkor még magángazdák vol­tunk, a szüleimnek kellett segítenem. Most nem csak én, de a gyermekeim, sőt a vejem is örül, hogy tanulok, szakmunkáslevelet szerzek. Az egyes tantárgyak közül a polgári nevelés és a gépesítés okozta számomra a leg­nagyobb problémát,.amit rendszeres, napi egy-két órás tanulással és a gye­rekeim, vejem segítségével tudtam elsajátítani. Másoktól, fiatalabbaktöl tanulni nem szégyen, még az én ka­romban sem ... MEDE JÓZSEF Dobfenéken (Dubno) juhászkodik már kilenc éve. Annak idején a mészáros szakmát tanulta ki, dehát a juhászkodás az ő családjá­ban már hagyomány: szülei, nagyszü­lei is azok voltak. — A gépesítés volt számomra a legnehezebb tantárgy, azzal kellett megbirkózni. Nem elfecsérelt idő az, amit itt eltöltöttünk. KOVÁCS SAROLTA a sertésgondo­­zők négytagú szocialista brigádjának vezetője. Idén nyerték el a megtisz­telő cím bronzfokozatát. Társaival, Jakab Izsmérrel, Mede Saroltával és Molnár Mártával egy-egy kocától évi átlagban 20 malacot választanak el, A szövetkezet legjobb állatgondozói között tartják őket számon. — Hamarosan mi is szakképzett állattenyésztők leszünk. Ezt a szövet­kezet vezetősége tette lehetővé szá­munkra, amit nagyon becsülünk, s ez még jobb munkára ösztönöz mind­annyiunkat. XXX A gömöralmágyi Május 9. Efsz ve­zetősége- a továbbképző tanfolyam megszervezésével jó példát mutatott a többi mezőgazdasági üzem számára. Reméljük, hogy hamarosan több kö­vetőre találnak. A cél nemes: állan­dóan növelni a dolgozók szakképzett­ségét, s ezáltal fokozni az elvégzett munka színvonalát mennyiségben s minőségben egyaránt. Borzl László Előzzük meg a tüzet támogatással vettünk. Most egyri több tehénistálló, és más gazdaság épület épül. Szintén állami segéllyel Néha azon gondolkodom, miból futjf mindenre. Négy év alatt 2,6 milliárc koronát ruháztunk be. Illik elmondani, hogy a Szepesséf 50 ezer hektár mezőgazdasági föld területen korszerű mezőgazdasági tér melést folytat. Jelenleg tizenöt föld művesszövetkezete, két állami gazda sága és két speciális állami gazdasá ga van. Egy-egy gazdaság átlagos te rülete 2650 hektár körül van. Ami a mezőgazdasági termelést illeti, el kell mondani, hogy a kelet-szlovákiai ke­rület legjobb járásai közé tartozik — A beruházásokkal csínján kell bánni tért vissza a gondolathoz Berník elvtárs —, nem Jut mindenre a fejlesztési alapból. De van egy szükség szerinti rangsor, ahol ki van jelölve, mi elsődleges, vagy mi má­sodlagos. A listáról azonban semmit sem lehet letörölni, a közművesítést meg kiváltképp nem. A jó ivóvíz, a fürdőszoba legalább annyira kell, mint a kenyér. — A községfejlesztésben is jelentős előrehaladás történt. Minden egyes községben van művelődési otthon. Az iskolahálózat is Jónak mondható, ösz­­szesen 136 óvodával rendelkezünk, ebből nyolc üzemi és öt szövetkezeti óvoda. Vagyis az óvodaköteles gyere­kek 79,7 százaléka egésznapos óvodai ellátásban részesül. Sőt, a cigánygye­rekek 57 százaléka is iskola előtti képzésben részesül, melyet tizenhá­rom cigányóvodában biztosítunk. Persze, nem szabad megfeledkezni a gondokról sem. Ez a járás a múlt­ban mezőgazdasági jellegű volt, de ma már fejlődő iparral rendelkezik. Jelenleg hétezren dolgoznak a külön­böző gyárakban, üzemekben. Elég nagy az Ingázás, nagyon sokan más Járásokba járnak dolgozni. A munka­erőutánpótlás is jónak mondható. Je­lenleg a járásban nagyon sok férfi és asszony van, akik azonnal készek munkát vállalni. í— Igaz, ez a helyzet nem kédvez a dinamikus fejlődésnek — hangsú­lyozza Berník elvtárs — és még né­hány évig eltart. Hiszen egy új ipar­ág létesítése nem megy máról holnap­ra. Egy gyár felépítése évekig eltart. Mindez tehát fékező, de egyben fe­szítő erő is. A lakosságnak ugyanis megvannak az igényei — többségben jogosak. - Az eddigi fejlődés opti­mistává teszi őket, ugyanakkor a rea­litások némileg „lehűtik“ az elvárá-Nüvekvő aktivitással A Forradalmi Szakszervezeti Moz­galom mint a Nemzeti Front legna­gyobb tömegszervezete jelentősen ré­szesedik a tervfeladatok teljesítéséből. Pártunk legfőbb segítőtársként élen jár a dolgozók kezdeményezésének, aktivitásának irányításában és érde­keik védelmezésében. A dunaszerdahelyi (Dunajská Stre­da) járásban közel huszonháromezer tag tömörül a szakszervezetekbe, ami 98 százalékos szervezettséget jelent. A jelenlegi időszakban legfontosabb feladatuknak tekintik a dolgozók po­litikai- és munkaaktivitásának foko­zását. Ennek megfelelően valamennyi alapszervezet akciótervet dolgozott ki, amelyben vázolta, miként veszi ki részét a tervfeladatok teljesítéséből. ■fa 'fc Még a múlt években több üzemben, vállalatban ésszerűsítő brigádok ala­kultak. Közülük a legeredményesebben a Slovlik, a Juhocukor, valamint a dunatűkési és a bősi (Gabéíkovo) Ál­lami Gazdaság brigádjai tevékenyked­nek. Az újító mozgalom keretében is évente több mint száz javaslatot va­lósítanak meg. Örvendetes tényként említhető, hogy a szocialista munkaversenybe a dol­gozók 95 százaléka bekapcsolódott. Az utóbbi időben egyre többen érvé­nyesítik a szaratovi módszert, amely a termékek és a munka minőségi ja­vítására irányul. A szaratovi módszer­nek köszönve, kiváló eredményeket értek el a minőség javításában, pél­dául a nagymegyeri (Calovo) tej­üzemben. A fokozott aktivitás a jó eredmé­nyekkel párosul. Az élenjáró üzemek méltó erkölcsi elismerésben részesül­nek. így, például a nyugat-szlovákiai kerület és a szovjetunióbeli szaratovi körzet között fennálló baráti kapcso­latok 20. évfordulója alkalmából a bős! Csehszlovák—Szovjet Barátság Állami Gazdaság a mezőgazdasági üzemek között 1979-ben meghirdetett versenyben az első helyre került és a közelmúltban vette át a szovjet— , csehszlovák barátság vándorzászlaját. ☆ ☆ ☆ A szakszervezetek valamennyi mun­­. kahelyen, a SZISZ és a Nőszövetség­­: gél karöltve, fokozott figyelmet for­dítanak a dolgozókról való szociális ' gondoskodásra. A kitűzött feladato­­' kát a kollektív szerződésekben rög­­zítik, melyekben előtérbe kerül a szo­ciális gondoskodás elveinek érvénye­sítése, valamint a dolgozók egészség­­védelme. Megkülönböztetett figyelmet szentelnek a munkavédelmi előírások betartásának. Ennek következtében je­lentősen csökkent a munkabalesetek száma. Javult az üzemi étkeztetés is. Bebizonyosodott, hogy azokon a munkahelyeken, ahol példásan és sokrétűen gondoskodnak a dolgozók­ról, ott jelentős mértékben megszilár­dult a munkafegyelem és fokozódott a munkatermelékenység. ☆ ☆ tV A szakszervezetek tevékenységének homlokterébe került a tagság esz­mei-politikai nevelése. E tekintetben megkülönböztetett gondot fordítanak a fiatalok nevelésére. A Szakszerve­zetek Politikai-Nevelő Kabinetjének negyven tagú lektorcsoportja van. Tevékenységüket szoros együttműkö­désben fejtik ki a járási pártbizottság Politikai Nevelő Házával. A kabinet­hez tizennégy nevelőközpont tartozik, melyekben közel kétezer szakszerve­zeti tag politikai nevelésben része­sül. A CSKP KB 15. plenáris ülése határozatának szellemében a politikai továbbképzésben nagy súlyt helyez­nek a termelési feladatok teljesítésé­re, a haladó munkamódszerek és a kiváló termelési eredmények népsze­rűsítésére. tV ☆ ☆ A dolgozó nők szervezettsége a szakszervezetekben megfelelő. Az egyes munkahelyeken dolgozó asszo­nyok problémáival külön szakbizott­ságok foglalkoznak. Eredményes te­vékenységüknek köszönve, az utóbbi években jelentősen gyarapodott az iskola előtti nevelő intézmények szá­ma. Különösen örvendetes, hogy bő­vültek az üzemi óvodák. Dunaszerda­­helyen a szakszervezetek járási taná­csának kezdeményezésére százhúsz férőhelyes óvoda épül. Azokban az üzemekben, ahol arány­lag sok asszony dolgozik, rendszere­sen ellenőrzik a munkabiztonsági és egészségvédelmi előírások betartását. Ezáltal sikerült elérniük azt, hogy terhes asszonyokat és gyermekes anyákat nem osztanak be éjjeli mű­szakokba. A szakszervezetek közre­működésére csökkent a nők fizikai megterhelése is. Az üzemek többségé­ben korszerű szociális létesítmények és üzemi konyhák állnak a dolgozók rendelkezésére. Azokban a nagyüze­mekben, ahol többségben asszonyok dolgoznak, bevezették a nőgyógyá­szati rendelést is. ☆ ☆ ☆ A járás dolgozói fokozott aktivitás­sal járulnak hozzá a hatodik ötéves tervidőszak utolsó évében kitűzött feladatok maradéktalan megvalósítá­sához. Azokon a munkahelyeken, ahol erre megvannak a feltételek, idő előtt teljesítik az ötéves terv célkitűzéseit. Ezen túlmenően javítják a termékek minőségét, s fokozott mértékben ta­karékoskodnak az energiával és a nyersanyaggal. A FSZM üzemi bizott­ságai kezdeményezésére a járás dol­gozói több mint ötven millió korona értékű szocialista kötelezettséget vál­laltak. A kötelezettségvállalások telje­sítését a szakszervezetek üzemi bi­zottságai, a pártszervezettel és az üzemek vezetőségével közösen ne­gyedévenként értékelik. Svinger István Örömteli érzés valamennyiünk szá­mára, ha a beérett gabona messze­­távolba húzódó tábláit megcsodálhat­juk, ha az arató-cséplőgépek monoton zúgását hallhatjuk, ha láthatjuk, ho­gyan telnek meg újra a magtárak ke­nyérnek valóval. Az aratásnak ezeket az örömeit a „vörös kakas“ vészt­­jóslő lángjai gyakran meghiúsítják. A mezőgazdasági üzemekben elő­forduló tűzesetek tetemes népgazda­sági károkat okoznak, de sokszor az emberek egészségét és életét is ve­szélyeztetik. Az elemi csapásoktól >— például árvíztől,-vihartól, jégveréstől — elté­rően a tűzvészt szubjektív tényezők idézik elő. Vagyis leggyakoribb oka az emberi hanyagság, felelőtlenség, nemtörődömség, de esetenként a rosszakarat is. Más szóval kifejezve a tűz elleni küzdelem annyit jelent, hogy minden egyes területen harcol­nunk kell a könnyelműség, a felelőt­lenség, a tűzmegelőző előírások meg­szegése vagy be nem tartása ellen. Ehhez pedig mindnyájunknak hozzá kell járulni. A mezőgazdasági üzemekben előfor­duló tűzkárok számottevő hányadát képezik az ellemi csapások által elő­idézett károknak. Ez már önmagába véve a termesztett növények jellegé­ből adódik, mert több terméknél az öngyulladás veszélye áll fenn. Ehhez az a tény is hozzájárul, hogy a me­zőgazdasági termelést nem lehet olyan mértékben elhatárolni az ide­gen személyek jelenlététől, mint pél­dául az ipari termelést. Természete­sen az időjárási viszonyok is jelentős mértékben közrejátszanak: a káni­kula, az aszály, vihar esetén a vil­lámcsapás. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium reszortjában 1979-ben összesen háromszázkét tűzeset ■ for­dult elő. A tűzkár értéke meghaladta a tizenkét millió koronát. Ebből a [öldművesszövetkezetekben 188 tűz­­asetet tartottak nyilván és a kelet­kezett kár elérte az 5,8 millió koro­nát. A tűzesetek okainak feltárásakor negállapítást nyert, hogy az esetek őbbségében a tűzvészt a műszaki és i technológiai hiányosságok, az ön­gyulladás, a felelőtlenség és az elő­vigyázatlanság : dohányzás, nyílt tűzhely, — továbbá közlekedési baí-» esetek vagy a villanyberendezések nem megfelelő műszaki állapota idéz­ték elő. Jelentős hiányosságok tapasztalha­tók a munka és a technológiai fegye­lem betartása területén, valamint az egyes épületek és munkahelyek tüz­­oltóberendezésekkel való felszerelésé­ben. A tűzoltó berendezésekkel való felszerelés csupán a gazdaságok öt­ven százalékában kielégítő. A tűzkárok megelőzése érdekében Igen fontos követelmény, hogy az el­lenőrzést megfelelő szakképzettségű személyek végezzék el. A tűzbizton­ságért a szövetkezet elnöke felel. A tűzbiztonsági- és megelőző tevé­kenységben a szövetkezetek dolgozói nem állnak egyedül. A járási Irányító szervek mellett, jelentős segítségre számíthatnak a társadalmi szerveze­tektől is. E tekintetben fontos szerep hárul a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége szervezeteire is. A SZFSZ járási bizottságai az idei aratásra részletes intézkedési tervet dolgoztak ki a tűzbiztonság érdekében. Még az aratás előtti időszakban a munkabiz­tonsági bizottságok tagjai messzeme­nő ellenőrzést végeztek az egyes gaz­daságokban, hogy a gépek, berende­zések megfelelnek-e a munka- és a tűzbiztonság követelményeinek. A tűzbiztonsági felügyelők, valamint a kombájnosok és a traktorosok számá­ra országszerte iskoláztatásokat szer­veztek. E tekintetben követésre méltó tevékenységet fejtettek ki a SZFSZ kelet-szlovákiai járási bizottságai, to­vábbá a trnavai, a galántai, a senicai, a žilinai, a Dolný Kubín-i és a mar­tini járási bizottságok. Említést érdemel, hogy a SZFSZ já­rási bizottságai a tűzmegelőző intéz­kedések betartását a betakarítási munkálatok során meghirdetett ver­senyben is fontos kritériumként ve­szik figyelembe. A tűzesetek megelőzésében hatásos eszközzé válhat a jól megszervezett és irányított szemléltető agitáció és propaganda is. E tekintetben a leg­nagyobb aktivitás a nyitrai, a trnavai, a lévai (Levice), a košice, a micha­­lovcei, a žilinai és a martini járások mezőgazdasági üzemeiben tapasztal­ható. Jozef Prokeš mérnök A fejlődés örömei és gondjai KEVESEBBET VÄRNI — TÖBBET TENNI Beszélgetés a járási pártbizottság vezető titkárával

Next

/
Thumbnails
Contents