Szabad Földműves, 1980. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1980-07-26 / 30. szám

I 2 ———— SZABAD FOLDMOVES __________________________________________ 1980. július 28. A politikai gyakorlat társformálói EGY STATISZTIKAI FELMÉRÉS NYOMÁBAN A CSKP XV. kongresszusának volt egy fontos megállapítása: „A nép széles rétegei a demokratikus intéz­mények és szervezetek révén aktívan részt vesznek a társadalmi fejlődés leghatékonyabb útjainak keresésében és kialakításában, s egyúttal fő erőt képviselik a kitűzött célok megvaló­sításában. Aktív tényezőt jelentenek politikánk kialakításában, megvalósí­tásában és ellenőrzésében. Ež jelenti a szocialista demokrácia alapvető elő­nyét“. Rövidesen értékelni fogjuk a kong­resszusi határozatok végrehajtását, az előirányzatok teljesítését, hiszen jö­vőre összeül a XVI. pártkongresszus, hogy felmérje az 1976 óta megtett utat s fejlődésünk bonyolult idősza­kában újabb, magasabb szintű és összetettebb feladatokat jelöljön ki. A tervek és elképzelések megvalósításá­ban — a lenini munkastílus szellemé­ben — elengedhetetlenül fontos té­nyező az ellenőrzés, melyet lakossá­gunk tömegei is segítenek javaslataik­kal, bejelentéseikkel, esetleg pana­szaikkal. A lényeg az, hogy a törvé­nyek és törvényes rendelkezések min­denütt érvényesüljenek, a választó­­polgárok javaslatai ne sikkadjanak el, a bejelentők tényleges vagy vélt sérelmeikre mindenképpen választ kapjanak :— szóval zavartalanul mű­ködjék a szocialista államigazgatás és népképviselet rendszere. Erről ad megközelítően pontos ké­pet az SZSZK Népi Ellenőrzési Bizott­ságának felmérése, valamint az SZSZK Belügyminiszterének arra vo­natkozó jelentése, hogyan intézik a jelentéseket és panaszokat a nemzeti bizottságokban. A vonatkozó jelentések a felmérés alapján abból kiindulva vizsgálják a dolgozók leveleinek sorsát, hogy a vezető szervek többször is foglalkoz­tak a kérdés fontosságával, legutóbb a CSKP Központi Bizottságának Tit­kársága 1978. június 27-í levelében, továbbá a belügyminszter közigaz­gatási kollégiuma foganatosított in­tézkedéseket a dolgozók leveleinek intézésével kapcsolatos munka meg­javítására. A jelentésből kitűnik, hogy tavaly 37 596 panaszos levél jutott el a szlo­vákiai minisztériumokhoz, központi szervekhez és nemzeti bizottságokhoz, s az előző évről maradt elintézetlen levelekkel együtt tavaly összesen 38 470 panasz ügyében kellett az érintett szerveknek állást foglalniuk. Az előző évekhez képest nőtt a nem­zeti bizottságok vonalán beadott pa­naszok száma, ami azzal magyaráz­ható, hogy a panaszos levelek tartal­ma az esetek zömében a közszol­gáltatások fogyatékosságait érintette. Közvetlenül a nemzeti bizottságok és az általuk irányított szervezetek tavaly 21 294 panaszos levelet, javas­latot és bejelentést kaptak. Ezeknek intézésében a hivatalos határidőt álta­lában betartották. mégis előfordultak esetek, hogy megkésett az intézés. Ilyesmit észlelt az ellenőrzés a gyű­­gyi (Veiké Dudince), oroszkai (Po­hronský Ruskov), radošovcei helyi nemzeti bizottságokon, az ilavai, íévai (Levice), ipolysági (Šahy), Banská Štlavnica-i városi nemzeti bizottsá­gokon, stb. E negatív jelenséget azért is bírálják, mert a beadványok inté­zésének késése elégedetlenséget vált ki az ügyfelekben, akik panaszaikkal Eredményes tevékenység Sok vállalat és üzem el sem kép­zelhető dolgozó nők nélkül, akiknek férfi társaikkal szemben megvan az az előnyük, hogy nőszövetségi szerve­zetük védelmezi érdekeiket és irá­nyítja tevékenységüket. A Nőszövetség alapszervezetei a komáromi (Komárno) járásban nagy aktivitást fejtenek ki a nőszövetségi kongresszus határozatainak végrehaj­tására, a szocialista munkabrigádok mozgalmának fellendítésére. Politikai előadások rendezésével is hozzájárul­nak a dolgozó nők gondolkodásmód­jának formálásához, látókörének ki­­szélesítéséhez. A Nőszövetség járási bizottsága az íién, a hatodik ötéves terv utolsó évében más irányban foglalkozik az alapszervezetek munkájával, mint az előző években. Az elnökség munka­terve alapján főként a nehézgépipari és könnyűipari üzemek gazdasági ve­zetőivel vitatja meg a nők hozzájáru­lásét a gazdasági feladatok teljesíté­séhez. Az első félévben így sok ke­rült e kérdés megvitatására a Nehéz­­gépipari Művek komáromi vállalatá­ban, a Vágmentí Gépgyárak gútaí (Kolárovo) üzemében és a komáromi bőrdíszmüáru kisipari szövetkezetben. Az utóbbiban kilenc női szocialista munkabrigád tevékenykedik. Eredmé­nyesen alkalmazzák az önelllenőr­­zésre épülő szaratovi munkamódszert. Termékeik minősége kifogástalan. A Nőszövetség járási szervezete ke­retében megrendezték a Szólj költe­mény elnevezésű hagyományos szava­lóversenyt, melynek járási fordulója márciusban zajíott le. Komárom volt a színhelyes a szavalók és prózamon­dók magyar nyelvű területi versenyé­nek is, melyet a Nőszövetség járási bizottsága a Magyar Területi Színház­zal karöltve rendezett meg. Kolozsi Ernő aztán ’—' sok esetben fölöslegesen — a fölöttes szervekhez fordulnak, s ez­által csak az adminisztratív munka halmozódik. A levelek intézésével kapcsolatban további fogyatékosságo­kat is feltártak, liyen például hely­telen nyilvántartási módjuk. örvendetes viszont, hogy fokozato­san utat tör annak az elvnek az ér­vényesülése, hogy a panaszos levelek kivizsgálásában s intézésében a hiva­talból erre hivatott népi ellenőrzési szervek munkatársai mellett a nem­zeti bizottságok szakosztályainak a munkatársai, sőt a nemzeti bizottsági képviselők és az egyes albizottságok tagjai is részt vegyenek. E téren jó példát mutatott a trnavai, lévai és žliniai járási nemzeti bizottság, vala­mint a Bratislava III. városkerületi nemzeti bizottság. Az ellenőrzések eredményeiből ki­tűnik, hogy különösen az alsóbb fokú nemzeti bizottságokban vannak na­gyobb tartalékok a kollektivitás jobb kihasználására a panaszok kivizsgá­lásában és intézésében. Ugyanakkor a vizsgálat eredményeiből kiugrik egy, a helyi és járási szervekre nézve nem éppen hízelgő tény, hogy a levélírók nagyon sok esetben indokolatlanul mindjárt a legfelsőbb szervekhez for­dulnak beadványaikkal a közvetlenül illetékes szerv helyett, ami sok eset­ben bizalmatlanságra vall, nem bíz­nak, hogy az illetékes helyi szervek objektívan kezelnék ügyük, panaszuk intézését. Az ilyen beadványok újra lekerülnek illetékességi helyükre. Amellett, hogy a panaszok sorsának állandó figyelésével és az ügy vég­leges intézésével kapcsolatban kö­vetkezetesebb munkát kellene végez­niük főként a helyi és járási szervek­nek, az ellenőrzés még egy nem el­hanyagolható körülményre is rámuta­tott: a mulasztókat következetesen felelősségre kell vonni, mert ez csak erősítheti a lakosság bizalmát állami és képviseleti szerveink iránt, s ke­vesebb okot ad névtelen levelek írá­sára. Tavaly ugyanis a minisztériu­mok és a nemzeti bizottságok vona­lán intézett panaszos beadványokból 4013 névtelen levél volt, s ezek 38,3 százaléka jogos panaszt tartalmazott. Márpedig a Jogos panaszokból kifo­lyólag foganatosított helyes szankciók nemcsak bizalomerősítőén hatnak, ha­nem emelik az állami és népképvise­leti szervek tekintélyét és érvénvt szereznek az igazságosság elvének, ez pedig fontos fegyver a korrupció, a különféle visszaélések elleni küzde­lemben. A legtöbb panasz ugyanis a közellátással és a közszolgáltatások­kal, a szocialista tulajdon elleni vét­ségekkel, a lakáskezeléssel kapcsolat­ban vetődött fel. A felmérés adatai természetesen sokkal szélesebb összefüggésekben adnak képet a vizsgált tárgyról. A pozitívumok és negatívumok feltárása a jobb munka feltételeinek megterem­tését szolgálja társadalmunk életének ezen a fontos szakaszán. Azt bizo­nyítja, hogy a szocialista társadalom embere a párt és az állam figyelmé­nek és gondoskodásának előterében áll, minden az ő javát szolgálja. LÖRINCZ LÄSZLÖ Nem csalódtak Vilke (Veľká nad Ipľom) köz­ponti község a losonci (Lučenec) járásban. Közigazgatásilag még két falu — Tőrincs (Trenč) és Jelsőc (Jelšovec) — is Vükéhez tartozik. A három faluban a mezőgazdasági termelést a Losonci Állami Gazda­ság irányítja. Meg kell mondanunk, hogy a régóta kiszemelt központi község — főként irányítói hibáiból és más okokból — az ötvenes és hat­vanas években nem fejlődött kel­lőképpen. A helyzet csak a hetve­nes években változott meg, amikor új vezetőket választottak a helyi nemzeti bizottság élére, olyanokat, akik szívükön viselik a közügyet, s igyekeztek mindent megtenni a község fejlesztéséért. Azóta figye­lemre méltó dolgok történtek Vü­kén. Ezt különösen az veszi észre, aki ritkán vetődik oda, ahol böl­csője ringott. , Egy község célszerű fejlesztése elsősorban a helyi nemzeti bizott­ság jó irányító és szervező mun­kájától függ. Vükén a pozitív fej­lődés kilenc esztendővel ezelőtt indult meg, amikor átszervezték a nemzeti bizottságot: a hnb elnöké­vé Koncz Bélát, titkárává Czeróz­­ki Lászlót választották. A VEZETŐK ELKÖTELEZETTSÉGE Koncz elvtárs régi, tapasztalt funkcionárius, kiváló szervező, ért az emberek nyelvén. Olyan típusú tisztségviselő, aki hozzá tud férni az emberekhez, meg tudja nyerni őket a nemes céloknak. Ezt té­nyek bizonyítják, az, ami a köz­ponti községben és a hozzá tarto­zó falvakban az elmúlt évtized­ben megvalósult. A legutóbbi választások előtti időszakban is sok minden létesült, bár ezek az évek inkább a puha­­tolódzés évei voltak. A helyi nem­zeti bizottság vezetői rájöttek, hogy olyan nemzeti bizottsági kép­viselők kellenek, akik szívükön vi­selik a község sorsát. Ezért az 1976. évi választások előkészületei során a Nemzeti Front több fiatalt és középkorút jelölt a nemzeti bizottságba, s a jelöltek elnyerték a lakosság bizalmát. Bebizonyoso­dott ennek helyessége, mert a ha­todik ötéves tervidőszak program­ját maradéktalanul teljesítik. A jelentős feladatok közé tar­tozott a ravatalozó építése, illetve befejezése. Az elmúlt években ha­dat üzentek a pornak meg a sár­nak, aszfaltozták az utakat. Járdát építettek a Hóstya utcában, parko­sították az utcákat. Tőrincsen éj­jel már nem kell sötétben botor­kálni, mert kigyúlt a fény, beve­zették az éjszakai közvilágítást. Autóbusz-várótermeket is létesítet­tek, hogy az utasoknak ne kelljen hóban, esőben kinn a szabad ég alatt várakozniuk. Négyéviolyamos iskola épült a központi községben; négy falu tanulói járnak ide. Erről autóbuszjárat gondoskodik. Eredeti elképzelések szerint mű­velődési, otthon építésébe kezdtek volna, kilencmillió koronás ráfor­dítással, de aztán meggondolták, és sürgősebbnek találták óvoda és üzletház építését. Egyébként érthetetlen, miért nem fordítanak nagyobb gondot a Jednota fogyasz­tási szövetkezet járási vezetői a vükéi élelmiszerboltra és vendég­lőre. A füstös kocsmát azzal bőví­tették, hogy felszámolták vegyes­kereskedelmi részét, az üzlet azon­ban egy higiéniai és egyéb szem­pontokból sem megfelelő faba­rakkban kapott helyet. Sokat jelent a lakosságnak a jól berendezett orvosi rendelőintézet, melyet a hnb régi épületében rendeztek be, .amikor felépült az új „községháza“. Fö A KOLLEKTIV SZELLEM Am nem megy minden olyan egyszerűen, mint a karikacsapás. Sokan azt hiszik, az önzetlenül te­vékenykedő, éjt napallá tevő veze­tők, aktív nemzeti bizottsági kép­viselők fáradozásukért valamilyen különjutalomban részesülnek. En­nek pont az ellenkezője az igaz. És az is igaz, hogy sokszor önzés és anyagiaskodás, rossz hozzáál­lás miatt nehézségekbe ütközik a társadalmi munka szervezése. Pe­dig a társadalmi összefogással épített létesítmények az egész kö­zösséget szolgálják, ezt mindenki­nek tudatosítania kellene, hogy necsak egyesek vegyék ki részü­ket a közérdekű társadalmi mun­kából. Koncz Béla tmb-elnök 30 eszten­deje aktiv közéleti személyiség. Megérdemelten kapott két állami kitüntetést; a legutóbbit 60. szüle­tésnapja alkalmából. Bátor kiállá­sú kommunista. Bér a mindennapi küzdelemben már kissé elfáradt, és olykor szeretne nyugalomba vonulni, de a kötelességérzet nem engedi. Várnia kell az új választá­sokig, pedig nagyon örülne, ,ha már több időt fordíthatna kedvte­lésére — a kertészkedésre. 1— Hat unokám van — büszkél­kedik. — Az volna jó, ha a csalá­di ház mögötti kertben mindenfé­le gyümölcsöt, zöldséget megtalál­nának, valahányszor eljönnek láto­gatóba. Erőt, egészséget kívánunk régi ismerősünknek és barátunknak, Koncz elvtársnak, hogy elképzelé­seit meg is tudja valósítani. TÓTH DEZSŐ ■шммамава A mezőgazdasági üzemekben csak­­** úgy, mint az iparvállalatok­ban, a pártszervezet és a gazdasági vezetés munkájának javulása kedve­zően befolyásolja az általános fegye­lem betartását, a tervezési és forgal­mazási tervek sikeres teljesítését. Az Kürtössy Sándor Karácsony Sándor Irányelvekben megfogalmazottak he­lyes értelmezése és gyakorlati alkal­mazása segíti a formalizmustól men­tes, kényelemszeretetet nem ismerő munkát. Tény, hogy az utóbbi években ja­vult, hatékonyabbá és átfogóbbá vált a pártmunka a mezőgazdasági üze­mek pártalapszervezeteiben. Az üzemi pártbizottságok jobban át tudják te­kinteni a szervezést és helyesen ér­telmezett kollektív szellemben ítélhe­tik meg a helyzetet, idejében segít­hetnek a gazdasági vezetésnek az előforduló problémák megoldásában, hiszen kezüket a történés ütőerén tartják. A közelmúltban Kürtössy Sándor elvtárssal, a hidaskürtí (Mostová) Vörös Csillag Efsz üzemi pártbizottsá­gának elnökével és Karácsony Sándor elvtárssal, a szövetkezet alelnökével beszélgettünk a pártmunka hatékony­ságának elmélyítéséről a termelőmun­ka irányításéban. •— A szövetkezet három pártalap­­szervezetének munkáját 1976 óta 11 tagú üzemi pártbizottság irányítja, azóta minden szakaszon javult a munka, — jegyezte meg Kürtössy elv­társ. — Korábban a falusi pártszer­vezetekben körülményes volt a szö­vetkezeti teendők ellátásának javulá­sát célzó összehangolt pártmunka. Ezeknek a pártszervezeteknek átfo­góan, komplex módon kellett foglal­kozniuk a falusi teendőkkel. így a szövetkezeti ügyek gyakran az intézés peremén szerepeltek. Azóta változott a helyzet. A falvaknak külön párt­szervezetük van, és kimondottan a helyi jellegű problémákkal foglal­kozhatnak. A szövetkezet három pártalapszer­­vezetének — az idén jóváhagyott öt tagjelölttel együtt >—> 129 tagja van. Közülük negyvenhetén a gépesítésben és a szolgáltató ágazatban, 39-en az állattenyésztésben, 19-en a növényter­mesztésben, 5-en az adminisztráció­ban, 39-en pedig a termelés irányítá­sában, vagy a vezetésben fejtenek ki érdemdús tevékenységet. A fentiek­ből talán sokaknak úgy tűnik, hogy a növénytermesztésben kevés a kom­munista. Ez persze csak látszat, hi­szen korlátozott a részleg dolgozói­nak a létszáma. Itt a munkaműveletek többségét gépekkel végzik. A párttag traktorosok szervezetileg nem a nö­vénytermesztéshez, hanem a gépesí­téshez tartoznak. Munkájuk azonban jelentősen befolyásolja a részleg ter­melési és pénzügyi eredményeinek alakulását. — Az üzemi pártbizottság, illetve a szövetkezet kommunistái miként be­folyásolják a tervek sikeres teljesíté­sét? — A terv irányszámainak lebontá­sakor első fokon a pártvezetőség is­merkedik meg a feladatokkal. Ezt kö­vetően a teendőket megtárgyaljuk a szövetkezet vezetőségében, majd a küldöttek testületében — jegyezte meg Karácsony elvtárs. — A párt­­alapszervezetekben és a taggyűlése­ken már a lebontott, vagyis a rész­legtervek sorsáról döntünk, s ahol csak lehet, a terveket egyénekre is lebontjuk. Az összüzemi tervek teljesítését negyedévenként a pártvezetőség, majd a taggyűlés értékeli. Némely munka­­szakaszon, mint például a tejterme­lésben, a malac- és borjúnevelésben havonként helyzetfelméréseket végez­nek. Megállapítják, hogyan teljesítik az időtervet, s kijelölik a további teendőket, beleértve a munka minő­ségét célzó intézkedéseket is. A növénytermesztés szakaszán idé­nyenként értékelik a feladatok telje­sítését, amikor a munkaművelet lezá­rult. Értékelik például a tavaszi, a nyári és az őszi munkák hatékonysá­gát és eredményességét. Természete­sen, ez nem zárja ki azt, hogy szük­ség szerint menetközben beavatkoz­zanak és korrigáljanak. Minden értékelés után határozatban rögzítik a személyekre vonatkozó po­litikai szervezést és gazdasági felada­tokat. Ezek teljesítését meghatározott időközönként ellenőrzik. A Vörös Csillag szövetkezet politi­kai és gazdasági vezetése között na­gyon jó közösségi, politikai szervező szellem bontakozott ki. A pártszerve­zet vezetőségének tanácskozásaira a döntő szakaszon foglalkoztatott pár­­tonkívtili szakembereket is meghívják, ha ez szükséges. A korábban összüzemi nyilvános pártértekezletek negyedévenkénti tar­tása nehézségekbe ütközött. Ezért úgy döntöttek, hogy esetenként más és más munkaszakaszokat vesznek bonc­kés alá. A módszer bevált, s egy munkaszakasz problémakörét politi­kai gazdasági vonatkozásban felölelik és szükség esetén hatékonyan intéz­kedhetnek. Az első negyedévben megtartott nyilvános pártértekezleten például az állattenyésztési részleg problémáiról tárgyaltak a dolgozókkal. Azóta a bírált szakaszon javult a helyzet. A második negyedévben a gépesítés dolgozóival, a gépjavítókkal, a trak­torosokkal, a kombájnosokkal és az aratásban aktívan részt vevő növény­­termesztési dolgozókkal tárgyaltak. Napirenden tartották a szövetkezet aratási politikai szervezési tervének a megvitatását, kompletizálását, mun­­kakolelktívákra és gépekre való le­bontását, s ugyanúgy az aratási mun­kaverseny kritériumainak ismerteté­sét is. —■ A gazdaságban ebben az évben tizennyolc kombájnnal aratjuk le az 1821 hektár gabonát — jegyezte meg a pártelnök. — Egy-egy kom­bájnnak 95 hektárrról kell begyűjte­­nie — a lehető legkisebb veszteség­gel — a termést. A gépek mind üzem­képesek és nagyteljesítményüek. Van 6 darab E-y-512-es és 2 darab E— 516-os kombájnunk. Ugyanakkor 5 darab E—512-es és 5 darab E—516-os kombájn i—i kezelő személyzettel együtt — más körzetekből érkezik hozzánk. Ebben az évben aratás ide­jére két ideiglenes pártcsoportot ala­kítunk. Egy csoportot a helyi, egyet pedig a vendégkombájnos párttagok­ból. A módszer a múlt évben bevált. A pártcsoport tagjai a helyszínen vi­tatták meg a munka közben adódó problémákat. Esetenként olyan mun • katempót határoztak meg, amilyen az adott körülményekben a leghatéko­nyabbnak mutatkozott. A pártcsoport javaslatait a pártonkívüli kombájno­­sok is tekintetbe vették. A múlt évben az őszi idényben két ideiglenes pártcsoportot alakítottak a szövetkezetben. Ugyanígy tettek más szakaszokon is, ahol több kommu­nista dolgozott. így volt ez az idén répavetéskor, és így lesz őszön, a be­gyűjtéskor. A harmadik negyedév nyilvános pártértekezletének tárgykörét még nem határozták meg. Amint a párt­elnök megjegyezte, valószínűleg az állattenyésztési részleg, a zöldség-, a gyümölcs- és a szőlőágazat kerül elemzésre. Végül a negyedik negyed­évben ismét az állattenyésztési ter­melésnek az elemzését tűzik napi­rendre, mert ott .hasznosítják a nö­vénytermesztés termékeinek a többsé­gét. Amint látjuk, a Vörös Csillag szö­vetkezetben a pártmunka és a párt vezető szerepe biztosított. A pártszer­vezet és a szövetkezet vezetői, a kom­munisták és a pártonkívüliek arra tö­rekednek, hogy következetes szervező és ellenőrző munkával további sike­reket érjenek el, mind a tömegpoli­tikai, min a termelői szakaszokon. Ebben nagy segítségükre van a po-, litikai és szakmai szempontból jól felvértezett dolgozók sokasága. HOKSZA ISTVÁN A politikai munka meghozza gvitmöicset

Next

/
Thumbnails
Contents