Szabad Földműves, 1980. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)
1980-07-19 / 29. szám
A hagyományokra alapoznak BESZÉLGETÉS A TOJÄSFELVÄSÄRLÄS Társadalmi érdekekre alapozott központi irányelv, hogy mozgósítani kelt a kertészkedöket, a kisállattenyésztőket és minden háztáji gazdálkodót, hogy minél hamarább és minél szélesebb körben ismét kapcsolódjanak be az élelmiszer-önellátottságunk javítását és megszilárdítását célzó elképzelések megvalósításába. Az egyik legfontosabb feladat, hogy ismét fellendítsük falvainkon a háztáji baromfitenyésztés iránti érdeklődést, és a közellátás EREDMÉNYEIRŐL ÉS PROBLÉMÁIRÓL színvonalasabbá tétele érdekében mielőbb megszervezzük a tojásfelvásárlást. Nemrég a komáromi (Komárno) járásban azt tapasztaltuk, hogy a baromfitartók körében megfelelő visszhangra talált a kezdeményezés. Legutóbb a Jednota Fogyasztási Szövetkezet Munka Érdemrenddel kitüntetett dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) kirendeltségének alelnökétöl, Nagy Árpádtól érdeklődtünk, hogyan szervezték meg a járásban a tojásfelvásárlást. — Járásunk évekkel ezelőtt igen szép eredményeket ért el a háztájiban termelt tojás felvásárlásában — mondotta a többi között Nagy elvtárs. — Most is azonnal munkához láttunk, hogy megszervezzük a felvásárlást. Először is megegyeztünk « cíferi Nyugat-szlovákiai Baromfiüzemek nemzeti vállalat dunaszerdahelyi üzemének vezetőivel, hogy a boltjainkban felvásárolt tojást ők fogják elszállítani. Ezt követően egybehívtuk a boltvezetőket, s a tanácskozás keretében megismertettük őket a feladatokkal, illetve á felvásárlás feltételeivel. A biztosított anyagi érdekeltség ellenére is csak kevesen lelkesedtek az elsősorban társadalmi érdekeket szolgáló többletmunkáért. Végül azért mégis csak kezdetét vette a felvásárlás. Az eredmény? Talán inkább Juhos mérnököt vagy Üregi Lászlót, az árualap megteremtéséért felelős osztály vezetőjét kérdezze meg, ők napra kész kimutatást vezetnek a felvásárlásról, pontosabb adatokkal tudnak szolgálni. 300 EZER DARAB TOJÁST KELL FELVÁSÁROLNIUK Üregi Lászlótól a tojásfelvásárlás múltja és jelene felől érdeklődtem. Íme a válasz: — Járásunkban már évekkel ezelőtt is sok aktív tagja volt a Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetségének, a községekben meg egyébként is tartottak baromfit az emberek. Így a tojásfelvásárlásban is jelentős sikereket értünk el. Korabeli kimutatások igazolják, hogy például 1970 ben több mint 10,2 millió tojást vásároltunk fel a háztájiból. Közben kialakult a nézet, hogy a nagyüzemi termelés kielégíti az igényeket, nem kell annyit felvásárolni. A 'legaktívabb termelők közül sokun a minimumra csökkentették vagy teljesen likvidálták a törzsállományt, így most nehéz egyik napról a másikra eredményt felmutatni. Hetvennyolcban csak az első félévben volt felvásárlás, tavaly viszont már egyetlen darabot sem vettünk meg a tenyésztőktől. Most bizony sokan megkérdezik, tudjuk-e szavatolni, hogy ha újra berendezkednek a tojástermelésre, holnap meg holnapután is kelteni fog a tojás. Persze eredményeink így is vannak. Az év folyamán 300 ezer darab tojást kell felvásárolnunk, ebből június végéig közel tízezer darabot vettünk át. örvendetes, hogy egyre nő az érdeklődés az értékelés iránt. Lassan véget ér a keltetési idény s őszszel már az új állomány is termelni kezd, tehát teljesíthetjük a feladatot. TÁRSADALMI fis EGYÉNI ÉRDÉK Vagy másfél hónappal ezelőtt a feUőpatonyi (Horná Poféit) kisállattenyésztők nehezményezték, hogy hiába kínálják, a boltvezető nem hajlandó átvenni a tojást. Juhos József mérnöktől, a Jednota felvásárlási osztályvezetőjétől kérdeztem, mi erről a véleménye. — A felvásárlási feladatok teljesítésének ellenőrzése során több problémára is fényt derítettünk — tájékoztatott Juhos mérnök. — A községekben a helyi rádió útján tájékoztatták ugyan a tenyésztőket az értékesítési lehetőségek felől, de a megbízott boltok többségében nem függesztették ki a felhívást, hogy átveszik a felkínált tojást. Miért nem? Mert ilyen szövegű nyomtatványt nem kaptak senkitől. Több boltvezető azért vonakodott a felvásárlástól, mert nem kapták meg a baromfiüzeintől az ígért átvilágító berendezést, „vaktában" pedig nem vállalkoztak a minősítésre. Mivel ilyen berendezést szinte lehetetlen beszerezni, a baromfiüzeni kijelentette, hogy megbízik a tenyésztőkben és a boltosokban, s csak végszükség esetén fog utólagos reklamálást alkalmazni a minőséggel kapcsolatban. Erre eddig nem volt példa, ami azt bizonyítja, hogy a tenyésztők jó miőségű árut szállítanak. Több panasz hangzott el Felsöpatonyban, Dercsikán (fúróvá), Vajkán (Vojka), Egyházkarcsán (Kostolné Kraőany) és Dunaszerdahelyen is, hogy a boltvezetők nem hajlandók átvenni a felkínált tojást. Néháuyan ládahiányra, mások a csak részben honorált többletmunkára és a minősítéssel járó kockázatra hivatkoztak, megint mások egyszerűen kijelentették, hogy nincsen kínálat, és ezzel befejezettnek tekintették az ügyet. Ők igen, de mi nem. Igyekeztünk megoldani a problémát, meggyőzni az embereket. Ügy tűnik, nem fáradoztunk hiába. Járásunk területén immár nyolcvan boltban folyik a tojás felvásárlása. Minden településen van megbízott szakboltunk, a nagyobb községekben néhol kettő is. i— A közeli múltban elért eredmények arra utalnak, a járásban gazdag hagyománya van a tojástermelésnek. Egyelőre mégis csupán 3Ü0 ezer darab tojás felvásárlására vállalkoztak, ezt is gond lesz teljesíteniük. Lehet, hogy a jövő évi feladat még nagyobb lesz. Hogyan kívánják előmozdítani a háztáji tojástermelés fejlődését? — Elsősorban javítani akarjuk a felvásárlás feltételeit, s igyekszünk megteremteni a minősítés nélkülözhetetlen kellékeit, hogy a termelő is megtalálja a számítását. A ielvá-4 sárlók ugyanis nagyon óvatosak, félnek a kockázattól —i ami egyébként érthető —, s bizony gyakran csak másodosztályúként hajlandók átvenni a termelőtől a tojást, mert az utólagos gyári átminősítés esetén nekik kéne megtéríteniük a felvásárlási árkülönbözetet. Népszerűsíteni fogjuk a termelésben, illetve a felvásárlásban legjobb eredményt elérő községeket. Egyelőre Bakát, Bőst (Gabőíkovo), Ekecset (Okot) és Medvét (Medveďov) lehetne kiemelni; az első félévben itt vásárolták fel a legtöbb tojást a háztájiból. De a boltvezetők Nyáradun (Topofuvec), Szapoa (Palkoviőovo), Dióspatonyban (Orechová PotCű) és Egyházkarcsán is jól viszonyulnak a feladat teljesítéséhez. A háztáji tojástermelés iránti érdeklődés fellendítése érdekében a központi alapokból eddig kiutalt 57 tonna takarmányt (korpa, búza, keveréktakarmány j úgy fogjuk elosztani a boltok között, hogy előnyben részesítsük a legtöbb tojást értékesítő baromfitenyésztőket. Egyébként: a hagyományokra alapozunk. JÓL MEGSZERVEZTÉK A SZÁLLÍTÁST A háztájiban kitermelt tojás felvásárlása á Jednota boltve zetőinek a dolga, a felvásárolt tojás elszállításéi .pedig a cíferi Nyugat-szlovákiai Baromfiüzemek nemzeti vállalat dunaszerdahelyi üzemének kell megoldani. Vida Béla, a baromfiüzem dolgozója ezzel kapcsolatban így nyilatkozott: :— A jednotával kötött megállapodás értelmében, jól megszerveztük a felvásárolt tojás összegyűjtését, szállitásat. Időtervet dolgoztunk ki, s ennek megfelelően helente minden bultból elszállítjuk a tojást. Őszintén szólva, eddig nem sok munkát adott ez a vállalkozás. Más lapra tartozik, hogy nem mindig sikerül összehangolni az áruelosztást a tojásbegyűjtéssel; Így gyakran száznegyven kilométert is megtesz a tehergépkocsi, hogy négy öt boltból behozzon háromszáz négyszáz tojást, amit újra ellenőrzünk, minősítünk, végül az áruelosztáskor kiviszünk egy másik vagy ugyanazon boltba. Érdemes lenne elgondolkozni fölötte: mennyire észszerű ennyit „kocsikáztatni“ a tojást? S hogy panaszkodnak a boltvezetők? Csak ritkán van igazuk. Átvilágító berendezést egyelőre ígérni sem tudunk. Viszont a felvásárlás, a szállítás rugalmas, bármikor és bárhonnan hajlandók vagyunk begyűjteni a tojást — még időterven kívül Is —, lm a boltvezető bejelenti, hogy megfelelő készlettel rendelkezik. A felvásárolt tojás szállítására és tárolására szolgáló rekeszekből pedig mindenkinek annyit adunk, amennyit igényel. Aki ki akar bújni a feladat teljesítése alól, az talál rá okot, nem egyet, de százat. Erről a közelmúltban megtartott ellenőrzések során meggyőződtünk. *-©Nos, hát a dunaszerdahelyi járásban is kezdetét vette a háztájiban kitermelt tojás felvásárlása. Gondokkal, problémákkal, de megkezdődött. Reméljük, hogy a baromfitartók ismét kedvet kapnak a termeléshez, a még makacskodó boltvezetők pedig belátják végre, hogy a kétféle érdek közül bizony az egyén boldogulását is szolgáló társadalmi érdek a fontosabb, és akkor bizonyára zökkenőmentesebb, eredményekben gazdagabb lesz a folytatás. Kádek Gábor Gyakran hangsúlyozzuk, hogy a közellátás javítása, a háztáji gyümölcs- és zöldségtermesztés fejlesztése érdekében növelni kell a kertészkedők biztonságérzetét és termelői kedvét. Első lépésként a felvásárlás és az elosztás problémáit kéne megoldani. Fotó: — dek Talajfertőtlenités Mpermangannal? 1 Köztudott, hogy a talaj nem csupán alapvető fontosságú tápanyagokat, nyomelemeket és hasznos mikroorganizmusokat tartalmaz, hanem gombabetegséget okozó csírákat és kártékony élőlényeket is. Ezért a kertészkedők rendszeresen érdeklődnek a talajfertőtlenitési lehetőségek iránt. A valaha 1—2 százalékos töménységű oldat formájában használt formaiint időközben felváltotta a Neolatin. Nemrég még literes palackokban is kapható volt, de mivel a gyártó vállalat nem tud kellő mennyiségű csórna golő anyagot beszerezni, mos már nincsen literes csomago lás. Sok helyütt ezt a problé mát is megoldották a kertész kedők: az alapszervezet tagjai közösen veszik meg a szüksé ges menyiséget, azután otthon elosztják egymás között, sőt esetenként más érdeklődőknek is juttatnak belőle. Másutt még nem alkalmazzák ezt a megoldást, s megfelelő fertőtlenítő hiányában más készítményekkel kísérleteznek. Például hipermangánnal (kálium-permangauát). A kísérletezők elsősorban azt igyekeznek megállapítani, milyen hatása van és használata után hány nappal lehet vetni vagy ültetni. A Nematin mérgező a növények számára, ezért már ősszel ki kell juttatni, hogy tavasszal időben betelepíthessük a földet. A korábban használt formaiint három héttel ültetés vagy vetés előtt kellett adagolni. A hipermangán előnye, hogy a kijuttatást követő két nap eltelte után már ki lehet ültetni a palántákat. A hipermangán káliumot, mangánt és oxigént tartalmazó, litapiros színű fertőtlenítő és öblítő szer. A talajt gyengén savanyítja, a növények számára nem mérgező hatású, viszont azonnali ültetés esetén kárt tehet a palánták zsenge gyökereiben. Persze, a hipermangántól nem várhatunk olyan hatást, mint a Nematintól. A gombabetegséget okozó csirák ellen jó eredménnyel használható, viszont a talajlakó kártékony rovaruk és férgek pusztítására, valamint a gyomnövények niagvai csíraképességének csökkentésére sokkal jobban megfelel a 29,5 százalék metánt tartalmazó Nematin. Ha nincsen Nematinunk, akkor talajgőzöléssel fertőtleníthetjük a talajt. Ezzel az eljárással elpusztíthatjuk a talajlakó kártevőket és csökkenthetjük a gyomnövények magvainak csíraképességét is. (da) Schvarcz Márton csullóközaranyosi (Zlatná na Ostrove) kertészkedő az idén korai karfiolt termeit, s örömmel nyugtázta, hogy zökkenőmentes a felvásárlás. Már kel sem kell? A szélsőséges tavaszi időjárás sok gondot, kellemetlenséget okozott a kertészkedőknek, főleg a szerződéses árutermeléssel foglalkozóknak. Sok helyütt a tervezettnél kevesebb zöldség teimett, az áru ráadásul később vált piacképessé, mint más években. Ez főieg a szabadföldi termeléssel foglalkozókat sújtotta. Az őszszel kiültetett salátát például csak akkor lehetett szedni, amikor más éveken már a tavaszi saláta is beérkezett. Most a tavaszi saláta zömét csak május dereka után lehetett szállítani! a szabadföldből. Viszont' május végén gyakorlatilag befejeződött a saláta felvásárlása, és kertészkedőink hiába kínálhatták árujukat főnek-íának, még ingyen sem kellett senkinek. Így több ezer fejes saláta kárba veszett. Néhányan megetették az állatokkal, mások be szántották vagy a szemétdombra szórták, mert a ládában vénült meg. Szomorú tény, hogy а nagy gonddal kitermelt korai kelkáposzta zöme is hasonló sorsra jutott. Utoljára únius 8-án vásároltak fel valamit a jednota és a Zele nína gutái (Kolárovo), illet ve udvardi (Dvory nad Žltavou) telephelyén. Június utolsó napjaiban már ká pcszta nagyságú volt a kel s ugyancsak kikivánkozott a földből. Annál is inkább mert már amúgy is alapo san megkéstek a kertészke dők a másodnövények ülte tésévél, vetésével. Meg e gyébként is: nőm fényűzés hogy a fáradságos munká val kitermelt, hónapokon át földet foglaló, tápanyagot fogyasztó, piacképessé érett termék nagy hányada a trágyadombra vagy a komposztba kerül? Az utóbbi években sok probléma volt az előszeretettel termelt zöldségfélék — saláta, karalábé, salátauborka — értékesítésével. Most már a kel: sem kell? Plavec Pál, Kolárova Fotó: s—bor