Szabad Földműves, 1980. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1980-07-19 / 29. szám

SZABAD FÖ1DMCVE5 1980. július 19. 8 Az egységes nevelésért Ahhoz, hogy az eddiginél Jobb eredményeket érjünk el a tanuló­­ifjúság nevelésében, szorosabbá kell tenni a kapcsolatot az iskola és a szülök között. A szülőket hatéko­nyabban kell bevonni az iskolairá­nyításba, a gyermekek kommunista nevelésének folyamatába, növelni kell a körükben végzett eszmei és peda­gógiai propagandát. A CSKP KB 15. plénuma ezzel kapcsolatban megálla­­pittota: „El kell mélyíteni az iskola és a család együttműködését, erősí­teni kell a gyermekekre és az ifjú­ságra irányuló egységes nevelési rá­hatást. Aktívabbá kell tenni a szülői munkaközösségek munkáját, mely az ifjú nemzedék nevelésében az iskola­­vezetés fontos segítőtársé.“ Az Ekecsi (Okofi) Általános Isko­lában működő Szülők és Iskolabará­tok Szövetsége teljes mértékben ma­gáévá tette a CSKP KB ezirányú ha­tározatát, s munkájában előtérbe helyezi az eszmei-politikai nevelés hatékonyságának fokozását. Ebben az Iskolában rendszeres a kapcsolat a szülök és a tantestület tagjai kö­zött. A jó összmunka kedvezően érezteti hatását a tanulók pályavá­lasztásában és az életre való felké­szülésében. A 13. plénum anyagát a szülői munkaközösség vezetősége gondosan áttanulmányozta, s abból lebontotta azokat a legfontosabb teendőket, me­lyek a munka javulását segítik elő. Munkatervet állítottak össze, melyet egyeztettek az iskolavezetés nevelési tervével, hogy a ráhatás minden té­ren egységes, céltudatos legyen. A politikai tömegmunkából kezde­­ményezően veszik kt részüket a mun­kaközösség kommunista tagjai, akik elsősorban lektorként tevékenyked­nek, de sokat tesznek a szemléltető agitáció és propagáció színvonalának emelése érdekében is. Legfontosabb küldetésüknek azt tartják, hogy a szülőkkel megismertessék a párt po­litikáját, a szocialista iskola eszmei­­politikai szerepét. Évente hat elő­adást tartanak a „kétvágányú“ ne­velés káros következményeiről, vala­mint a tudományos világnézeti neve­lés és a pályaválasztásra való neve­lés fontosságáról. Az előadások szín­vonalasak, hiszen az előadók több­sége hivatásos szakember — orvos, pszichológus, jogász-, vagy közéleti személyiség. A gyümöicsöző együtt­működés kapcsán ebben az iskolá­ban már évek óta nincs vallásokta­tás, s rendszeresen gondoskodnak a tanulóifjúság szabad idejének hasz­nos eltöltéséről is. Ebben a tevé­kenységben szintén nagyon aktívan segít a szülői munkaközösség, mely nemcsak a szülők tudatformálásában játszik meghatározó szerepet, hanem egyúttal nagyon hasznos segítséget nyújt az Iskolai pionírszervezetnek is, a tanulók osztályon és iskolán kí­vüli foglalkoztatottságának Irányítá­sában. A szülők közül többen külön­böző szakköröket vezetnek, s így aktívan segítik az elmélet és a gya­korlat összehangolását. Ugyancsak érdemdús munkát vé­geznek az iskola anyagi felszereltsé­gének javításában, az iskola környe­zetének szebbé és vonzóbbá tételé­ben. A szülői munkaközösség tevé­kenységének tartalmi része az isko­lai munkatervre, valamint a közös­ség körében végzett politikai, peda­gógiai és kulturális munka konkrét szükségleteire vonatkozik. Bár a szü­lői munkaközösség nem avatkozik be az iskola oktató-nevelő munkájába, — melyet a tanterv, az előírt tan­anyag és a nevelési folyamat hatá­roz meg —, de támogatja és előse­gíti mindazon feltételeknek a bizto­sítását, melyek hozzájárulnak a si­keres megvalósításához. .Évente két­szer összehívják a taggyűlést, melyen megtárgyalják a tanulók oktatásának és nevelésének alapelveít és megha­tározzák a szülők körében végzendő ■pedagógiai nevelőmunkát. Ilyen al­kalommal — a népgazdasági érde­kekkel összhangban — foglalkoznak a tanulók pályaválasztásával Is. ör­vendetes, hogy az iskola tanulóinak több mint negyven százaléka közép­iskolákon folytatja tanulmányait, de teljesítik a népgazdaság kulcsfontos­ságú ágazataiban előírt irányszámo­kat is. A munkaközösség vezetőségi tagjainak többsége a CSKP tagja — meg vannak győződve a szocialista nevelés helyességéről és saját gyer­mekeiket is olyan szellemben neve­lik — tehát élvezik a többi szülő bizalmát. A vezetőségi gyűlésekre meghívják az ellenőrző bizottság tag­jait, az osztályvezetőségek elnökeit, a nevelőket, és a pionírszervezet képviselőit. A munkaközösségnek nem kis ér­deme van abban, hogy az iskola sok­oldalú védnökség! kapcsolatot tart fenn a helybeli egységes földműves­szövetkezettel. Ez a kapcsolat pozi­tívan befolyásolja a tanulóifjúság munkára nevelését, melynek szük­ségességét a CSKP KB 15. plénuma kiemelten hangsúlyozott. Tanulmányi kirándulások, brigádmunkák alkal­mával a tanulók gyakran találkoz nak a szocialista brigádok azon tag jaival, akik a szülői munkaközösség tagjai. A közelmúltban ünnepi ülést tar­tott a tantestület és a szülői munka­­közösség az új iskola fennállásának huszadik évfordulója alkalmából. Az iskola igazgatója, Berényl József me­leg szavakkal méltatta a szülők és iskolabarátok aktív tevékenységét, melynek kapcsán az iskola kiváló eredményeket ért el a tanulóifjúság nevelésében és az életre való fel­készítőben. jóleső érzés volt hallani, hogy a szülők bíznak a pedagógu­sokban, s a pedagógusok érzik, hogy a szülők nagyban hozzájárulnak a szocialista iskola küldetésének telje­sítéséhez. így van ez rendjén, hiszen eredményesen dolgozni, nevelni csak­is kölcsönös bizalommal, közös mun­kával lehetséges. A kitüntetések és elismerő okleve­lek sokasága is arról tanúskodik» hogy ebben az iskolában jő úton jár­nak a CSKP iskolapolitikájának gya­korlati megvalósításában. Ugyancsak figyelemre méltó az a kezdeménye­zés, mellyel a helybeli szövetkezet az Iskolát az anyagi felszereltség ja­vításában segíti. Minden évben hoz­zájárul a korszerű segédeszközökkel való ellátás javításához, s ezáltal elősegíti az oktató-nevelő munka színvonalának emelését. A szövetke­zet vezetősége és a szülői munka­­közösség tudatosítja, hogy ez a be­fektetés megtérül, hiszen a tanulók túlnyomó többsége szövetkezeti dol­gozók gyermeke. Köztudomású, hogy a csallóközi gyermekek többsége magyar nyelvi környezetben nevelkedik, s ilymódon a szlovák nyelvvel csak az iskolában találkozik. A szülői munkaközösség hathatós hozzájárulásával az ekecsi iskola baráti kapcsolatot létesített a Spišská Nová Ves-i járás Prakov­­cei Általános Iskolájával. A kölcsö­nös látogatások kapcsán sok szülő létesített állandó kapcsolatot szlovák családokkal. Minden évben kazösen szervezik meg az úszó-, illetve a sí­­tanfolyamot, a nyári vakáció idején pedig több szülő gyermekével együtt a Spišská Nová Ves-i járásban tölti szabadságát. Az ekecsi iskola szülői munkakö­zössége tehát alkotó módon bontja le munkájában a CSKP KB 15. plénu­mának határozatait, s a szülők fi­gyelmét a társadalmilag előtérbe he­lyezett nevelési kérdések gyakorlati átültetésére irányítja. SVINGER 1STVÄN NUt fdfafluK t RÁNTOTT SKRTÉSLÄB Különleges és finom étel, érdemes kipróbálni. Három megtisztított mell­ső lábat enyhén sós vízben főzzünk meg egészen puhára. Mártsuk bele hideg vízbe, szárítsuk meg és hosszé­ban felvágva csontozzuk ki. Vágó­deszkán hagyjuk kihűlni, majd sóz­zuk meg, és lisztben, felvert tojásban és szitált zsemlemorzsában forgassuk Keserű élet Egyik Ismerősöm nemrég tért haza háromhónapos távoliét után. Hogy honnan? Nyílt titok volt mindenki előtt: Elvonókúráról! A családot magam Is Ismerem, s a legutóbbi találkozás adta az ötle­tet, hogy írjak róla. Gyermekkorom óta, ideges zárkózott volt a család minden tagja. Idegenek és ismerősök előtt próbálták titkolni apjuk min­dennapos mámoros állapotát. Titkol­ták, amíg lehetett. Az apának ugyan­is nem volt elég a saját termésű bor, az üzletben vásárolt pálinka és sör, emellett sokszor útra kereke­dett, és a kocsmában pótolta a még hiányzó mennyiségű „mérget“. Így aztán a nagy igyekezet ellenére sem lehetett eltitkolni azt, ami a „kiruc­canások“ után következett. A késő esti órákban hazatérő családfő nem volt rest elővenni apai szigorát, és hol lapáttal, hol fejszével kergette ki az akkor még kiskorú gyermekeit. Hátborzongató sikoltozásnak, minden képzelőerőt felülmúló ordítozásnak, káromkodásnak lehettek ilyenkor ta­núi a közelben lakók, de láthatták azt is, hogy a gyermekek ajtón, ab­lakon próbáltak menekülni apjuk veszett dühe elől Dideregve várták, mikor tér a családfő jobb belátásra, mikor csitul dühe, hogy a hidegről és az emberek szeme elől legalább az ágyukbe bújhassanak. Az ilyen jelenetek szinte mindennaposak vol­tak. Közben telt az idő, a gyerekek fel­nőttek, s családot alapítottak. Jöttek az unokák, s a nagyapa, amikor jó­zan volt, értékelni tudta az unokák által adott örömöket. Gügyögve dé­delgette, becézgette őket. Gondolom, senki sem tudná bizto­san megmondani, mi késztette arra ezt az embert, hogy nagyapa korá­ban saját elhatározásából jelentkez­zen elvonókúrára. A család remény­kedve figyelte döntését, s megpró­bált még egyszer hinni. meg. A lábakat bő zsírban mindkét oldalon aranysárgára és ropogósra süssük meg. Hasábburgonyával és talármártéssal tálaljuk. RÄNTOTT KRUMPLI 1 Szép, nagy burgonyákat megmosunk és meghámozunk, majd hosszában fél centiméter vastagságú szeleteket vá­gunk belőlük. Amint a húst szokás, lisztbe, tojásba, zsemlemorzsába for­gatva forró zsírban (vagy olajban) fedő alatt mindkét oldalán pirosra Letelt a három hónap! Az „öreg" keményen tartotta magát. A régi cimborák gúnyolódó szavaira fittyet hányva, kezébe sem vette a poha­rat. Nagy volt a család öröme. Bár tisztában voltak azzal, hogy ez rö­vid idő a bizonyításra. •A minap hozzájuk vezetett az utam. Kíváncsiságomat próbáltam kendőz­ni, s csak hosszas beszélgetés után esett szó a nagyapáról. Az asszonya dicsekedve — bér aggályainak is hangot adva — dicsérte férjét. Nem­sokára a férj is előkerült. — A szőlőt permeteztem —, mond­ta. — A kertben ilyenkor sok a munka. Az eső után mindent gaz borít. Lesz a mamával mit csinál­nunk! — Majd csinálod magad — szólt magából kikelve az asszony. — Dol­goztam én már eleget. Hisz mindig részeg voltál! Még csak most kezd­­ted és máris unod?! És jöttek az átkok sorjában. Sze­rettem volna a fülemet befogni, hogy ne halljam. Igen kellemetlenül érez­tem magam. Láttam ezt a férfi ar­cán is, amely lassan elsötétült, majd mind akiben tűz ég, rákvörös lett. Az asszony azonban válogatás nél­kül szórta tovább a szitkokat. Lép­­ten-nyomon kifejezésre jutatta, hogy 6 az úr a háznál: A férfi pedig csak ■hallgatott. Na igen! De meddig? Múlik az idő, s keserűséggel telik a pohár. Vagy tűr és visszaesik régi állapotá­ba, vagy józanul elhagyja az asz­­szonyt. Ezek voltak az első gondo­lataim. A férfi torkából mint egy nagy gombóc buggyan ki a szó: — Halgass már, te! Mert... Majd megfordult, s megalázva, vágta be az ajtót. Megbénulva álltunk, majd az asszony szólalt meg újra: — Nem tetszik a haszontalannak az Igazság, pedig úgy volt minden, ahogy mondom. Nem hazudok én! — Elhiszem, — válaszoltam, de nem volt erő, ami visszatartott vol­na attól, hogy az édesanyámmal egy­idős asszonynak megmondjam a vé­leményemet. — Becsülje meg inkább a férjét, s ha a rosszban kitarttot mellette, ne űzze vissza a régi életébe. Pró­bálja meg elfeledni a múltat, és nézzen a jövőbe. Azon igyekezzen, hogy legalább idős napjaikat csönd­ben, békességben töltsék, s iparkod­jon, hogy unokái ne lássák azt, amit a szüleik gyermekkorukban átéltek. Dobai Klára sütjük. > ÉRtSZTREJTVÉNY PARRAGHY JOHANNA: Feri nem tudott elaludni. Ijesztő árnyak integettek felé a szoba min­den sarkából. Hirtelen felült, és meg­­gyújtota a kis lámpát. Boszúsan el­mosolyodott, amikor a világosságban a szoba megszokott képe tárult felé. Nagyot sóhajtott, majd eloltotta a lámpát. Sokáig hánykolódott még az ágyon,, s egyre csak Kati kisírt sze­mét látta maga előtt. Délután nagyon kegyetlen volt Ka­tihoz. Kishúgának megígérte az édes­anyjuk, hogy ha mindennap engedel­mesen beveszi a gyógyszert, amit a doktor bácsi előírt neki, kap egy szép mesekönyvet. Kati azóta zokszó nélkül nyelte le a keserű orvosságot. Meg ts kapta jutalmát. Feri szívében irigység támadt. Elő­ször ócsárolni kezdte a mesekönyvet. Minden képet csúnyának talált ben­ne. Végül annyira felbosszantotta Ka­tit, hogy verekedni kezdtek. A kis­lány a könyvvel védekezett, de a fiü kikapta a kezéből és földhöz csapta. A szép új mesekönyv sarka felrepedt, néhány lap is kihullott belőle. A nagy lármára beszaladt az édesany­juk, és rendet teremtett köztük. Ferit egész este lelkiismeretfurda­­lás gyötörte. Megbánta, amit tett, és nagyon sajnálta beteg kis húgát, de nem kért tőle bocsánatot. Almában Feri egy lakatlan szigeten kóborolt. Nagyon félt egyedül. A sűrű sötét erdőből ismeretlen állatok tüzes szeme villogott feléje. Fáradt volt, de nem mert megpihenni. Egyszerre csak, mintha a távolból Kati hangját hallotta volna. Rettenetesen megörült, és rohant a hang irányába. — Feri-i-i.., Ferikém! Hol vagy? — Halottá újra a hangot, de sehol £ o m Uniif —- Katikám, édes Katikám, itt va­gyok — kiáltotta. De nem jött válasz. Szorongó félelem fogta el. Sötétedni kezdett. Összeszedte utolsó erejét, és futásnak eredt, de maga sem tudta, merre tart. Amikor már a sírás szo­rongatta a torkát, ismét meghallotta Kati hangját; — Feri, Ferikém, erre gyere Rogyadozó térddel botorkált a hang irányába. De néhány másodperc múl­va újra néma csend lett a lakatlan szigeten. Feri torkaszakadtából ordí­tozni kezdett: . — Kati, Katikám, ne hagyj itt, fé­lek. Bocsáss meg, hogy rossz voltam hozzád. ígérem, máskor nem teszem. Kati... — kiáltotta. Amikor felnyitotta a szemét, édes­anyja és Kati álltak az ágya mellett, Feri meleg testvéri szeretettel ölel­te magához húgát, és fogadkozott, hogy soha többé nem bántja öt. Kerek eov esztendő cím alatt mutatták be eszfrádmüso-« rukat a tardoskeddi (Tvrdoäovce) Petőfi Sándor pionírcsapat tagjai, amelyet a hetedikes és nyolcadikos pajtások részvételével hazánk felsza­badulásának 35. évfordulója tisztele­tére állítottak össze. Rajtuk kívül még fellépett az iskola bábcsoportja Sánta Mária tanítónő vezetésével. Az esztrádmüsor tartalmas és vi­dám jelenetei, kiválóan betanított táncai nagy tetszést arattak a gyere­kek és a felnőttek körében egyaránt. A műsort Forró Anna és Barusz László pedagógusok állították össze és taní­tották be. Tanka Klára VÍZSZINTES: 1. Tudomány. 3. Ha­mis. 7. A fej dí­sze. 10. Szelíd er­dei állatka. 12. Irány. 14. Buzdító szócska. 15. Arra a helyre. 17. Friss. 19. Lengyel város. 20. A lakás része. 21. Végtag. 22. Tö­rök férfinév. 24. Becézett nagyszü­lő. 26. Házőrző.. 28. Ag németül. 30. Azonosak. 31. Csendes ... (So­­lohov). 32. Híres olasz hegedűkészí­tő család. 33. ... tői íkerragja. 34. Én németül. 36. A gondolkodás köz­pontja. 38. Liba­hang. 39. Nyílás. 40. Szlovákiai ma­gyar képes heti­lap. 42. Francia karácsony. 44. A beszéd tárgya. 45. Nem fölé. 46. A Skandináv Légiforgalmi Társaság neve. 47. A felsőfok jele. 48. Foga­dási összeg. 50. Dél-Arábiai város. 51. Női hangnem. 54. Énekhang. 55. Cseh város. 57. Olaj angolul. 58. Giéda. 59. 'A túlsó oldalra. 60. Ko­pasz. 63. Egyiptomi napisten. 64. Er­kölcs latinul. 65. A hét egyik napja. FÜGGŐLEGES: 1. A rejtvény első része (zárt betűk: r, k, ü). 2. Név­elő. 4. Vércsoport. 5. A rejtvény má­sodik része (zárt betűk: k, s, m). 6. Római ezerötven. 8. Szovjet repü­lőgépek jelzése. 9. A rejtvény har­madik része (zárt betűk: b, e, t, s). 11. A jőszívü teszi. 13. Nagy növény. 15. Folyó a Szovjetunióban. 16. Kö­rülbelül szlovákul. 17. Kínai név. 18. Becézett Ilona. 23. Igavonó. 25. Idő­meghatározás. 27. Óriáskígyó. 28. Ja­pán gyöngyhalásznő. 29. Dupla ket­tős mássalhangzó. 30. Paripa. 35. Évszak. 37» Folyadék. 39. Borzasztó. 40. Fél tucat. 41. Hajórész. 43. Ol­dott állapotban levő folyadék. 44. Üdítő Ital. 49. Életben van. 52. Iga­vonó. 53. Földféleség. 54. Angol fő­nemes. 56. Harap. 59. Talmi. 60. A Balaton is az. 61. Király olaszul. 62. Személyes névmás. Beküldendő a vízszintes 1., a füg­gőleges 5. és 9. számú sorok meg­fejtése. MEGFEJTÉS — NYERTESEK A lapunk 26. számában megjelent keresztrejtvény helyes megfejtése: Athén, Párizs, London, Stockholm, Berlin, Antwerpen, Amsterdam, Los Angeles, Moszkva. Sorsolással könyvet nyertek: Gö­dény Lászlóné, Nagymagyar (Zlaté Klasy], Rákóczi Károly, Szitás (Bres­­tovec), Havajda Elek, Csicsér (Ciía­­roveej.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents