Szabad Földműves, 1980. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1980-12-13 / 50. szám

1980. december 13. SZABAD FÖLDMŰVES 11 Milyen gépeket kap mezőgazdaságunk? Mezőgazdasági üzemeinkben gyakran problémát okoz a nö­vénytermesztés hatékonyságát közvetlenül befolyásoló korsze­rű gépek és eszközök hiánya. A gépek több gazdaságban na­gyon elhasználódtak, s a köz­ponti keretekből juttatott kész­let még az alapeszközök egv- ' szerű felújítását sem teszt le­hetővé. Ezzel magyarázható, hogy a szövetkezetek és az ál­lami gazdaságok gépjavító tele­pein a kiselejtezett gépekből — saját elgondolásaik szerint — hasznos felszereléseket készíte­nek. A napokban a brnói Zbrojov­ka termelési-gazdasági egység képviselői, Radoslav Hanák ve­zérigazgató-helyettes és dr. Iván Kuné, a vezérigazgatóság dol­gozója arról tájékoztatta a saj­tó képviselőit, hogy a 7. ötéves tervidőszakban milyen kilátások vannak Szlovákia mezőgazda­sága részére a gépellátás terü­letén. Hanák elvtárs kiemelte, hogy a CSSZSZK kormányának el­nöksége 218/80-as rendeletével jóváhagyta a csehszlovák mező­­gazdaság 7. ötéves tervidőszak­ra érvényes anyagi-műszaki el­látásának a tervezetét, amely a gyártók és szállítók részére kö­telezővé teszi 48 gépfajta idő­terv szerinti szállítását. A népgazdaság-fejlesztési tervben testet öltő program keretében Szlovákia mezőgaz­dasága 7,4 milliárd korona ér­tékben kap különféle gépeket és mezőgazdasági berendezése­ket. Ebből a gyártók és szállí­tók részére kötelező, tehát ki­emelt tétel 5,1 milliárd koronát képvisel. Ezek közé tartoznak a hegyi és a hegyaljai körze­tekben nélkülözhetetlen speciá­lis gépek, a korszerű öntözőbe­rendezések, a talajművelő és szállítóeszközök, továbbá a zöld­ség-, gyümölcs-, szőlő- és takar­­mánybegyfljtő gépsorok és e­­gyebek. Említést érdemel, hogy Szlo­vákia mezőgazdasága a jövő évtől kezdve — a fokozatosság elve szerint — áj ekéket, vető­gépeket, fűkaszáló gépeket, ta­karmányfelszedő kocsikat és egyéb fontos berendezéseket kap a géppark felújítására. Fő­leg olyan gépek és eszközök szállításáról van szó, amelyek ésszerű felhasználással jelen­tősen befolyásolhatják a terme­lés hatékonyságának a javulá­sát s a munkatermelékenység növekedését. A szocialista nemzetközi e­­gyüttműködés keretében a KGST-tagállamok messzemenő­kig támogatják hazánk mező­­gazdaságát. A Szovjetunióból és az NDK-ból főleg különféle kombájnokat és pagy teljesít­ményű erőgépeket, Bulgáriából Murgas típusú motoros kaszáló­gépeket, Magyarországról pedig paradicsomtermesztő és begyűj­tő gépsorokat, valamint más berendezéseket kap mezőgazda­ságunk. Gyakran visszatérő probléma­ként szóba került a pótalkat­rész-ellátás is. Amit erről Ha­nák elvtárs elmondott, nem ártana felette elgondolkodni. A felmérések ugyanis azt bizo nyitják, hogy Csehszlovákia me­zőgazdasága hússzorosan több pótalkatrészt igényel ugyanazon gépek javításához, mint ameny­­nyit más szocialista országok­ban használnak, természete­sen jobb hatásfokkal és jóval kevesebb pótalkatrész költség­gel! Az elmondottak azt a gyanút kelthetik az emberben, hogy esetleg baj van az üzemeltetés és a karbantartás minőségével, ami végső soron az ellenőrzés lazaságának a következménye. Ezért időszerű, hogy a mező­­gazdasági üzemek ellenőrző szervei és vezetőségei a gépe­sítést jobban kézben tartsák. Következetesebben ellenőrizzék mind a munka, mind a gép- és pótalkatrészjavítás műveleteit. A következetes ellenőrzés min­den bizonnyal meghosszabbíta­ná a gépek élettartamát és a sok esetben indokolatlan új al­katrészcserét. Az ellenőrzésre főleg azért van szükség, mert az új gépek beszerzésének lehetősége és a tényleges igények között bizo­nyos ellentmondások mutatkoz­tak. Tudomásul kell ugyanis venni, hogy a beruházási keret behatárolt a 7. ötéves tervidő­szak éveiben. Csak a lehetősé­gek keretében elégíthetők iki az igények. Szükséges tehát, hogy a rendelkezésre álló gépi és más beruházásoknak az ésszerű felhasználása, rendszeres kar­bantartása és a műveleteiknek pontos ellenőrzése gazdasá­gaink mindegyikében elmélyül­jön. Ne feledjük el, hogy a ve­zetés joga ellenőrzési kötele­zettséggel is jár! —boksza— Л\ЧМ<АМ| Változik a város arculata Losoncon (Luőenec) 1982-ben tartják meg az ejtőer­nyősök világbajnokságát. A nagy megtiszteltetés sokrétű feladatokat ró a járási és a városi párt- és közigazga­tási szervekre, intézményekre egyaránt. A nagy jelentőségű sportesemény megrendezése szük­ségessé teszi a város kereskedelmi és szolgáltató háló­zatának gyors ütemű bővítését, korszerűsítését. A Kis­kereskedelmi Vállalat hatáskörébe tartozó üzleteknek az átalakítása és korszerűsítése folyamatban van. Két Uz­­le.nek, mégpedig a hentesboltnak, valamint a zöldség- és gyümölcsüzletnek korszerűsítését már befejezték. A járási szervek fontos intézkedéseket foganatosítot­tak az épülő Prior áruház építési munkálatainak a meg­gyorsítására, hogy a sportesemény idejére a vásárló­­közönségnek átadhassák. A járási helyi gazdálkodási vállalat egy korszerű szol­gáltatóházat épít. Az építkezési munkálatok jó ütemben haladnak és az épületet hamarosan átadják rendelteté­sének. A belvárosban a járási közszolgáltatási vállalat is épít egy többemeletes korszerű szolgáltatóházat, ahová össz pontosítják majd a jelenlegi elavult épületekben levő szolgáltatásokat. Az építkezési munkálatokat ez év őszén kezdték meg. A nagyarányú építkezés kivitelezője a Losonci Építőipari Vállalat, amelynek — több sürgős feladata mellett — 1982. május végéig be kell fejezni a szolgáltatóközpont építését. A városi nemzeti bizottság tanácsa felhívással fordult a kereskedelmi vállalatok igazgatóságaihoz, hogy a vi­lágbajnokság kezdetéig végezzék el a városban levő üzlethelyiségek korszerűsítését. Bővítsék a szolgáltató hálózat kapacitását, s ezen túlmenően javítsák a lakos­ságnak nyújtott szolgáltatások minőségét is. A Losonci Vendéglátóipari Vállalat is aktívan bekap­csolódott a meglevő vendéglők, szállodák korszerűsíté­séhez. A munkálatok 'gyors ütemben haladnak. A tervek szerint modern, többemeletes szálloda is épül, korszerű étteremmel és más szórakozó helyiségekkel. Még tavaly ősszel megkezdték a „losonci fürdőben“ egy új ven­déglő és több férőhelyes modern turistaszálló építését. A munkálatok befejezése után a losonci fürdő ismét közkedvelt üdülő- és szórakozóhelye lesz a losonciak­nak és a vendégeknek egyaránt. A város korszerűsítésére irányuló nagyarányú munká­latok nemcáak a város irányító szervein múlnak. Ehhez a felsőbb szervek hatékony támogatása, de az építkezési vállalatok szorgalmas, gyors ütemben végzett munkája is szükséges. Tudatosítani kell, hogy a világbajnokság sikeres meg rendezése érdekében az üzleti hálózatot és a szolgálta tásokat bővíteni, korszerűsíteni kell. Ez nemcsak a vá ros érdeke. Hiszen Losonc 1982. augusztusában a kül­földi résztvevők és turisták előtt reprezentálja majd hazánkat. CSAK ISTVÁN A mezőgazdaság szolgálatában A brnői Zbrojov­ka termelési-gazda­sági egység több­féle mezőgazdasági gépet és berende­zést szállít a KGST- országokból a hazai mezőgazdasági üze­mek számára. Kö­zülük nagy jelentő­sége van főleg a zöldségtermesztés­ben alkalmazott gépeknek és beren­dezéseknek. A Szovjetunióból például 1977-től az LKG 1,4 típusú h agymabetakarító gépet szállítja, a­­melynek nagy hasz­nát veszik főleg a nagyüzemi hagy­matermesztéssel foglalkozó gazda­ságok. Ezidáig het­venöt darab beta­­'karítógépet jutat­tak a nagyüzemi hagymatermesztők számára. A gép szerkezeti megoldása lehetővé teszi, hogy alkal­mazzák a hagyma kétmenetes betaka­rításában. Az első menetben a hagy- Az LKG 1>4 tIpusü mát kiszántja és sorokba rakja. A második menetben a kiszáradt hagymát a sorokról felszedi és egy szállítószalag segítségével a gép mel­lett haladó pótkocsira juttatja. Az egysoros betakarítás esetében 45 cen­timéteres, a kétsorosnál pedig 50 + 20 centiméteres sorközi távolság szük­séges. A terület lejtése nem halad­hatja meg az öt fokot, a növényzet nedvességtartalma pedig a huszonkét százalékot. A gép a sárgarépa és az ipari cé­lokra használt burgonya betakarításá­ra is alkalmas. A megkövetelt sor­­közi távolság a sárgarépa eseté­ben 45, illetve 64 + 6, a burgonya ese­tében pedig hetven centiméter. A be­takarítás előtt a sárgarépa és a bur­hagymabetakarító gép gonya szárát le kell kaszálni. A betakarítógép óránkénti haladási sebessége 2,2—5,6 kilométer, teljesít­ménye pedig 0,70 hektár. A gép keze­léséhez egy ember szükséges. * A hagyma betakarítás utáni kezelé­séhez a Variman II 22 M típusú gép­sort szállítják a Magyar Népköztársa­ságból. A gépsor öt nagyságrendű — 35 mm, 35—50 mm, 50—70 mm, 70—! 90 mm és 90 milliméteren felüli át­mérőjű — csoportba osztályozza a hagymát. A gépsor végén zsákoló be­rendezés van. A gépsor kezeléséhez húsz-huszanöt személy szükséges. Óránkénti teljesítménye négy-hat ton­na. —knc—* A Variman típusú gépsor egy része (A szerző felvételei) tel csökkent, ezzel szemben a gépek és berendezések behozatalára fordított alap növekedett. A jövőben szemlé­leti változásra lesz szükség az ex­portbevételt lehetőségek ésszerű ki­használása érdekében s ennek egyik lés folyamatosságát s a termékek mi­nőségét. A hetedik ötéves tervidőszakban előtérbe kerül — a tudományos-mű­szaki ismeretek hatékonyabb érvénye­sítése révén — az ipar további mű­Hogyan tovább az iparban Az év vége közeledtével népgaz­­** daságunk valamennyi ágazatá­ban mérlegelik az elmúlt öt évben elért eredményeket, a termelés során felmerült objektív és szubjektív ne­hézségeket és problémákat s a követ­kező időszak termelési és fejlesztési irányelveit tűzik ki célul. Hogyan sikerült teljesíteni a hato­dik ötéves tervidőszakra előirányzott fő feladatokat az iparban, s milyen feladatok hárulnak erre az ágazatra a következő tervidőszakban, arról Pavol Hrivnák mérnök, az SZSZK Iparügyi miniszterhelyettese a napok­ban megtartott sajtóértekezleten tájé­koztatta az újságírókat. Az elmondottakból kiderült, hogy Szlovákia iparának fejlesztését az el­múlt Időszakban több objektív és szubjektív tényező hátráltatta. A ked­vezőtlen tényezők ellenére a legfon­tosabb célkitűzéseket sikerült megva­lósítani. Az ésszerűsítési intézkedé­sek érvényesítése, a belső tartalékok jobb kihasználása, a veszteségek csökkentése révén jelentős mennyisé­gű energiát és tüzelőanyagot takarí­tottak meg s az egységnyi termékre fordított energiafogyasztás is lénye­gesen csökkent. Abbéi a tényből ki­indulva, hogy az ágazat meglehetősen energiaigényes, a következő tervídő­szakban a figyelem homlokterébe ke­rül főleg az energiahordozók — a kő­olaj — helyettesítése más, olcsóbb energiaforrásokkal. Pozitívan lehet értékelni, hogy az iparban — főleg a bútor- és a köny­­nyűparban — kedvezően alakult az exportfeladatok teljesítése, elsősorban a KGST-országokba. Habár a kivitelt mennyiségben a tőkés országokba is teljesítették, nem sikerült teljes mér­tékben eleget tenni az exportáru mi­nőségi követelményeinek. Ennek kö­vetkeztében az exportból eredő bevé­alapvető feltétele a termékek minő­ségének lényeges javítása. A hatodik ötéves tervidőszakban az ipari termelés fejlesztését a be­ruházások átadásának késedelme, az anyagellátásban és a szállításban fel­merülő gyakori zavarok, a súlyos gondot okozó pótalkatrészhiány, de több esetben az egyes üzemek részé­ről tanúsított rugalmatlanság, a gyor­san visszatérülő — a kétmillió koro­náig terjedő — beruházások elodázá­sa hátráltatta. A felsorolt tényezők kedvezőtlenül befolyásolták a terme­szaki fejlesztése, a technológiai fo­lyamatok korszerűsítése, a váltott mű­szakok bevezetése, a kapacitások és a munkaidő jobb kihasználása, de nem utolsósorban a munkakörülmények javítása is. Sajnos, az elkövetkezendő időszak­ban a gépipar részéről a gépesítés fejlesztésében és a pótalkatrészellá­tásban lényeges változás nem vár­ható. Ezért az ipar saját gépipari ka­pacitások létesítésével igyekszik meg­oldani a pótalkatrészek gyártását a hatáskörébe tartozó termelési-gazda­sági egységek számára. A következő időszakban a beruhá­zásokra fordított alap országos vi­szonylatban korlátozódik. Ezért az iparban is sdkkal megfontoltabb hoz­záállást követel majd, mire és hová összpontosítják a rendelkezésre álló alapot. A takarékossági intézkedések szükségessé teszik, hogy a fejlesztés­ben elsősorban a a meglevő kapact-. tások korszerűsítésére kerüljön sor< A világviszonylatban beállt energia­­válságból, a nyersanyagok árának rohamos emelkedéséből adódó gazda­sági helyzet korántsem jelenti azt, hogy leáll a termelés továbbfejlesz­tése. Azonban mindenkinek tudatosí­tania kell, hogy a fejlesztés, az élet­színvonal emelése érdekében népgaz­daságunk valamennyi szakaszán vé­get kell vetni a napjainkban gyakran észlelt ésszerűtlen gazdálkodásnak s fokozott figyelmet kell szentelni a gazdaságosságra, a munkatermelé­kenység növelésére, az adott lehető­ségek jobb kihasználására, mert e te­kintetben még jelentős tartalékaink vannak. kim—

Next

/
Thumbnails
Contents