Szabad Földműves, 1980. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)
1980-12-13 / 50. szám
6 SZABAD FÖLDMŰVES 1980. december 13, lg! falusi műveli) lesi otthon életéből Sajógömör (Gemer) egy korszerűen kiépült falu a rimaszombati (Rimavská Sobota) járásban. Mivel a község a 19. század közepéig hírneves középiskolával rendelkezett, adva voltak a feltételek a színvonalas kulturális élethez, hiszen nagyon sok fiatal élt akkor Saj'őgömörön. Milyen is a kulturális élet egy ilyen hagyományokkal rendelkező faluban? Hogyan lehet megfelelő színvonalú kulturális életet szervezni annak ellenére, hogy tudjuk, nagyon sok helyütt a (kultúrotthon csak a lakodalmak és a táncmulatságok idején telik meg. Erre a kérdésre próbáltunk választ keresni Kovács Istvánnal, a kultúrotthon vezetőjével, aki talán megbocsátja, ha azt from, hogy fanatikus híve a kultúrának, a népművelésnek. — ön, mint a helyi iskola pedagógusa és a helyi kultúrotthon vezetője, hogyan látja a falu jelenlegi kulturális életét és annak színvonalát? — Azt hiszem szinte minden feltétel adva van, de mégis mintha valami egyhelyben topogás kezdené felütni a fejét, gyorsan megjegyzem, nem minden téren. — Mégis mintha szavaiból azt venném ki, hogy a kulturális életet illetően eléggé borúlátó ... — Na, azért nem egészen így van! Mi jelenleg is olyan eredményeket érünk el, amit tőlünk jóval nagyobb községek, esetleg városok is megirigyelhetnének. — Például? — Például? — kérdez vissza Kovács István, majd így folytatja: Az utóbbi években egyre jobban helytálltunk а szocialista versenyben. Hogy csak az utóbbi három évet említsem: kétszer voltunk járási viszonylatban a harmadikok, egyszer pedig az első helyen végeztünk. Ezen sikerek eléréséhez több fontos tényező is hozzájárult. Mint a legfontosabbat, talán azt említeném, hogy két évvel ezelőtt nálunk is sikerült átadni rendeltetésének a társadalmi munkában felépült új, nagyon szép kultúrotthont. Ezért mindenekelőtt köszönet illeti Léska elvtársat, a helyi nemzeti bizottság jelenlegi elnökét, az összes képviselőt és természetesen a falu minden lakosát, aki valamivel is segítette a kultúra házának felépülését. További fontos tényezőnek tartom, hogy a faluban működő különböző társadalmi szervezetek nagyon jól összehangolják kulturális tevékenységüket. Következő tényezőként említeném a járási viszonylatban elért sikerekhez nagyban besegítőket: a művelődési otthonban dolgozó agitációs, hangszőrós, fotó- és a többi érdekkört is. — A felsorolásból kitűnik, hogy a falu nagyságához képest eléggé széles skálával dolgoznak. — Előbb csak a legfontosabbakat említettem. Ezen kívül számos olyan tényező van, amiért, ahogy említettem, mások megirigyelhetnék kulturális életünk szintjét. Vegyük elsőnek talán a Vöröskereszt és a Nőszövetség tagjaiból álló Lóczy Lászlóné vezette női énekkart. Bizony a környéken, de távolabb is kevés olyan község van, ahol ne szerepeltek volna. Az énekkar sikerein felbuzdulva tavaly Száraz István, a CSEMADOK helyi szervezetének elnöke citerazenekart alakított, kiegészítve néhány énekessel. Száraz István mellett nagy feladat hárul Magicz János kultúrtársra, aki a tanulnívágyókat vezeti be a citera kezelésének művészetébe. Ez a zenekar nem is olyan régen először állt a közönség elé önálló műsorral. Régi néphagyományt, népszokást elevenítettek fel a „Gömöri kukoricafosztó“ című műsorukkal, amelyből nem hiányzott a dal, a tánc, és a tréfás jelenet sem. Természetesen óriási sikerük volt. — Mi a jellemző a tizen- vagy huszonévesekre? Miben tudják ők fellendíteni és magasabb szintre emelni a falu kulturális életét? — Ne tűnjék túlzásnak, de már az óvodásokat is bevonjuk egy-egy kulturális megmozdulásunkba, mint például a nőnap megünneplése, vagy a falu legidősebb polgárainak köszöntésére készült műsorba. Tovább, menve: az alapiskolában nagyon színvonalas gyermekénekkar működik Parlagné Demeter Borbála vezetésével. Ölk már rendszeres szereplői a politikai vagy kulturális .évfordulókra készült műsoroknak. Ä fotókörben dolgozó tanulók pedig Lóczy László és Schiller Pál vezetésével nagyon ügyesen dolgoznak. A felvételeken megörökítik a falu életének egy-egy jellegzetes vagy jelentős momentumát, és a képeket az agitációs táblákon teszik (közszemlére. A tizen- és huszonévesek kulturális tevékenysége főleg az ifjúsági szövetség keretében folyik. Sajnos jelen pillanatban a SZISZ szervezet elnök nélkül dolgozik, mert az eddigi szubjektív és objektív okokra hivatkozva lemondott tisztségéről. Visszatérve a SZISZ által végzett kulturális tevékenységre azt mondhatom, hogy munkájuk színvonala eléri a kívánt szintet. Ebben legnagyobb érdeme az ifjúsági klubnak van, melynek aktivistái a járási versenyeken — amely klubfőrum elnevezés alatt fut — a harmadik helynél rosszabbal még nem tértek haza. Falunkban jelenleg is sok a középiskolákban tanulók száma, így a megfelelő szint biztosítva van. Az ifjúsági klub tagjai nagyon sokszor önálló műsorral lépnek színpadra. Ezek a fiatalok szinte mindannyian a hangszórós kör munkájában is részt vesznek. Hiszen már rég elmúlt az az idő, amikor a kisbíró dobszóval adta hírül a közlendőt. Ma a hangszóró népművelési célt is szolgál, amit jól ki is tudunk használni. — Beszélgetésünk elején eléggé pesszimista hangvételben nyilatkozott, de ahogy látom, ezek a sikerek és eredmények nagyon jelentősek. — Eddig csaik a sikerekről beszélgettünk, de elég nagy gondjaink is vannak. Például az új kultúrház körül is. Sajnos, a fűtést' villanyra tervezték, ami pedig ilyen szerény anyagi körülményekkel rendelkezőknek nem a legmegfelelőbb. A takarékossági szempontokat és az előírásokat betartva, bizony télen nem éppen a legideálisabb körülményeik közt vagyunk kénytelenek dolgozni. Talán ez okozza azt is, hogy a színjátszás évek óta stagnál. Mivel mezőgazdasági jellegű vidékről van szó, az előadásokat betanulni, gyakorolni és előadni szinte csak a téli hónapokban lehetne. A másik fájó pont a faiunkban található barokk kastély, amelynek a jelenlegi állás szerint talán nincs is gazdája. A nemzeti bizottság felajánlotta a szövetkezetnek, hogy renoválása esetén az ő tulajdonába adja. Sajnos, az a helyzet, hogy ha még néhány évig ez az áldatlan állapot marad, felbecsülheetlen kárt is szenvedhet ez az értékes épület. — További terveik? — Decemberben természetesen sor kerül a Télapó megünneplésére. De nem feledkezünk meg az ideológiai munkáról sem. Előadásokat, beszélgetéseket, majd versenyeket tervezünk. Télutón kerül megrendezésre a CSEMADOK helyi szervezete által rendszeresen sorrakerülő Szól a nóta elnevezésű népdalest. A következő évre pedig már most nagyon készülünk, hiszen olyan jelentős politikai eseményekre kerül majd sor, mint a párt XVI. kongresszusa, pártunk megalakulásának 60. évfordulója és a képviselői választások. Kulturális tevékenységünket a következő évben ezek a jelentős politikai események teszik majd jellegzetessé. Garai Ferenc ; тш Karácsonyi hanglemezek Szaküzleteinkben bőséges a választék a karácsonyi témájú hanglemezekből is. Az újdonságok közül meg kell említeni a „Vánoce s Moravankou“ (Karácsony Moravankával) című Pánton nagylemezt, melynek 21 számát a Jan Slabák által vezetett népszerű Moravanka fúvószenekar és a Kantiléna Brno énekkar adja elő, melynek karvezetője Ivan Sedláőek. A szebbnél-szebb karácsonyi dalok többsége morva és cseh népköltésű karácsonyi dal. Ugyanezt mondhatjuk el a „Lidové zpévy vánoční“ (Karácsonyi népdalok) című Supraphon-lemezről is, amely korszerű feldolgozásban tartalmaz számos, a különféle daloskönyvekben fennmaradt és továbbfejlesztett középkori cseh karácsonyi dallamot a Musica Bohemica együttes, a Plžeú-i Česká píseň énekegyüttes és a Prágai Fúvós Kvintett előadásában. A 17. és 18. századbeli daloskönyvekben, Matéj Václav Šteyer, Václav Karel Holan Rovenský és fan Jozef Božan daloskönyvében fennmaradt szebbnél-szebb középkori cseh karácsonyi dalok a karácsonyi ünnepkörhöz fűződő népköltészet és népi muzsika valóságos gyöngyszemei és a fentebb felsorolt együttesek színvonalas előadásában, Jaroslav Krček és Josef Krček feldolgozásában és Jaroslav Krček vezényletével kitűnő interpretációban kerülnek a mai hallgató elé. Karácsonyi témájú, de nem népi dallamokat tartalmaz az „Už z hor zní zvon“ (Már harang kondul a hegyekben) című Supraphon-lemez is, amelynek közreműködői többek közt: Karel Goft, Waldemar Matuška, Miluška Voborníková Yveta Simonová, Helena Vondráčková, Naďa Urbánková, Václav Hybš zenekara, a Csehszlovák Rádió tánczenekara J. Vobruba és V. Popelka vezényletével, L. Pikart stúdiózenekara, L. Štaidl zenekara és Felix Slováček érdemes művész (szoprán szaxofon). A lemezen megtalálható többek közt F. X. Gruber „Csendes éj“ c. világhírű karácsonyi dala új szöveggel, Yveta Simonová előadásában, Irwing Berlin ugyancsak világhírű dala, a „White Christmas“ (Fehér karácsony) Helena Vondráčková előadásában és Elvis Presley „Love Me Tender“ című ismert dala, valamint sok más dal, melyek tematikájukkal a karácsonyhoz, a télhez kapcsolódnak. Ez a lemez jó szórakozást jelent a színvonalas könnyű muzsika kedvelőinek. A régi karácsonyok elmaradhatatlan velejárója volt ffiuiuLíirtiiiillliiiíiiliiiiiilíi a kis cseh falvakban a „koledálás", amikor a szegénysorsú gyerekek és fiatalok házról-házra járva énekelték a „koledá“-kat, a népköltésből származó karácsonyi énekeket, hogy a ház asszonya kaláccsal, kolbásszal, sódarral, minden földi jóval jutalmazza meg őket, mint a ml vidékeinken a betlehemeseket. A legismertebb cseh „koledákat“ (karácsonyi dalokat) gyűjtötte csokorba Ľuboš Pišer a „Vánoční koledy“ (Karácsonyi énekek) című Pánton nagylemezen, melyeknek előadói a Pavel Kühn vezette vegyeskar és gyermekkar, Vlasta Mlejnková (szoprán), Jaromír Bélor (bariton), Miroslav Moravec és Karel Kožušník (tenor), Eva Francová (orgona) és szimfonikus zenekar František Belfin vezényletével. Az összekötő szöveget Felix le Breux adja elő. A kitűnő dramaturgiával összeállított lemez hűen tolmácsolja a régi szép cseh népszokás, a „koledálás“ kicsit ünnepélyes, kicsit misztikus és mégis nagyon természetes hangulatát. A nálunk is beszerezhető magyar karácsonyi hanglemezek közül felhívom a figyelmet a „Magyar Gregoriánum“ sorozatban kiadott „A karácsonyi ünnepkör dallamai“ című Hungaroton lemezre, amely a XV. századi kéziratok alapján készült. A középkorból származó müvek, melyeiknek átiratát Szendrei Janka és Dobszay László készítette el, sajátos színt jelentettek a korabeli közép-európai liturgikus zene keleti peremén. A lemez a középkori karácsonyünnep tartalmi egységében mutatja be azt a gazdag stílusbeli változatosságot, mely e művekre annyira jellemző. A Schola Hungarica kórus által előadott dallamok közt megtaláljuk többek közt a „Christus natus est nobis“, a „Gebealogia Christi“, az „Alleluja, Dominus regnavit“ és a „Hódié Christus natus est“ című igen szép dallamokat. Karmesterek: Szendrei Janika és Dobszay László. Ojabb keletű karácsonyi énekek és más népek karácsonyi dalai találhatók a „Csendes éj“ című Hungaroton nagylemezen..A lemez közreműködői: a Budapesti Gyermekkar és a Magyar Állami Hangversenyzenekar Csányi László vezényletével, a Budapesti Madrigálkórus Szekeres Ferenc vezényletével, Lehôtka Gábor és Gergely Ferenc (orgona), Lubik Hédi (hárfa), Hidas Frigyes (orgona, csembaló és cseleszta). Kovács Imre (fuvola) és Petz Ferenc (ütőhangszerek). Sági Tóth Tibor ф Száznyolcvan évvel ezelőtt látta meg a napvilágot a magyar romantika ékesszóló költője, Vörösmarty Mihály. Az élet szűkmarkú volt iránta, hányattatás és megpróbáltatások sorozata volt osztályrésze. Az utókor azonban annál fényesebb glóriával fonja körül a halhatatlan poéta emlékét, akinek költeményeiből a haza rajongó szeretete sugárzik, sőt a társadalmi-nemzeti problémák bogozgatása közben eljutott az egyetemes emberiség kérdései, azok nemzetek feletti összefüggéseinek felismeréséig. VÖRÖSMARTY MIHÁLY: ELŐSZŐ Midőn ezt írtam, tiszta volt az ég. Zöld ág virított a föld ormain. Munkában élt az ember, mint a hangya: Küzdött a kéz, a szellem működött, Lángolt a gondos ész, a szív remélt, S a béke izzadt homlokát törölvén Meghozni készült a legszebb jutalmat, Az emberüdvöt, melyért fáradott. Ünnepre fordult a természet, ami Szép és jeles volt benne, megjelent. Öröm- s reménytől reszketett a lég, Megszülni vágyván a szent szózatot, Mely által a világot mint egy új, egy Dicsőbb teremtés hangján üdvözölje; Halottuk a szót. Mélység és magasság Visszhangozták azt. S a nagy egyetem Megszűnt forogni egy pillanatig. Mély csend lön, mint szokott a vész előtt. Emberfejekkel labdázott az égre, Emberszivekben dúltak lábai. Lélegzetétől meghervadt az élet, A szellemek világa kialudt, S az elsötétült égnek arcain 1 Vad fénnyel a villámok rajzolák le Az ellenséges istenek haragját. És folyton-folyvást ordított a vész, Mint egy veszetté-bőszült szörnyeteg. Amerre járt, irtóztató nyomában Szétszaggatott népeknek átkai Sóhajtanak fel csonthalmok közöl, És a nyomor gyámoltalan fejét Elhamvadt várűsokra fekteti. Most tél van és csend és hó és halál, A föld megőszült; Nem hajszálanként, mint a boldog ember, Egyszerre őszült meg az, mint az isten, Ki megteremtvén a világot, embert, A félig istent, félig állatot, Elborzadott a zordon mű felett És bánatában ősz lett és öreg. Majd eljön a hajfodrász, a tavasz, S az agg föld tán vendéghajat vészén, < Virágok bársonyába öltözik. Üvegszemén a fagy fölengedend, S illattal elkendőzött arcain Jókedvet és ifjúságot hazud: Kérdjétek akkor azt a vén kacért, Hová tévé boldogtalan fiait? (1850)
