Szabad Földműves, 1980. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)
1980-12-06 / 49. szám
4 SZABAD FÖLDMŰVES 1980. december 6. Beszélgetés az SZFSZ munkájáról A KÖZMŰVELŐDÉS TERÉN NAGYOK A VÉGLETEK ■ A közelmúltban ülést tartott a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének Terebesi (Trebišov) Járási Bizottsága. Többek között napirendre került a szövetkezeti közművelődés helyzetének vizsgálata. Érthető, hogy megkülönböztetett figyelem kísérte ezt a témát. A tudomány, a technika gyors ütemben vonul be a termelésbe, a dolgozók létszáma ugyanakkor csökken. Egyre nagyobb tehát az egyes emberek szerepe. Feladatát igazán ellátni csak a művelt ember képes. Az alapfokú iskola ma már szinte feltétele bármilyen mezőgazdasági munkának, ugyanakkor növekszik azoknak a tevékenységi köröknek a száma, amelyek elvégzése szakmunkásképzettséget követel. Ezen túlmenően azonban — mint Orosz Norbert, az SZFSZ járási bizottságának titkára megállapította — feltétele a műveltség a szövetkezeti demokrácia gyakorlásának is. Például az olvasott ember jobban fogalmaz, magabiztosabban beszél, tehát a különböző összejöveteleken eredményesebben tud élni demokratikus jogaival. Az elmúlt években — nagy figyelem s áldozatok árán — javult a helyzet, de még mindig a tennivalók sokasága vár ránk, mivel a falu és a város között kulturális tekintetben sokkal nagyobbak a különbségek, mint a jövedelem vagy az életszínvonal szempontjából. A falusi emberek könyvvásárlása például alig egytizede a városiakénak. A szövetkezeti tagok.gyermekei között találni a legtöbb olyat, aki nem fejezte be az alapfokú iskolát, és a legkevesebb olyat, aki bejutott az egyetemre. Általában megállapíthatjuk — mondotta Orosz Norbert, az SZFSZ járási bizottságának titkára —, hogy a szövetkezetek törődnek a közművelődés ügyével, de a gyakorlatban rendkívül nagyok a végletek. Akad gazdaság, ahol még a látszatra is alig ügyelnek, viszont van szövetkezet, amely majdhogynem erején felül járul hozzá a falu művelődési igényeinek kielégítéséhez. Kulturális téren dicséretet érdemel a nagykaposi (Veľké Kapu- Sany), a csicseri fCiőarovce), a párchovanyi, a cejkovl, á voJCíc'ei és a hardicsal (Zemplénske Hradište) szövetkezet, mivel Önálló kultúrcsoportjai vannak. — Közművelődés terén milyen feladatok hárulnak a mezőgazdasági üzemeikre? — kérdeztem Mária Ciberejovát, az SZFSZ járási bizottsági) politikai dolgozójától. — Teendőink között a legfontosabb, hogy minden szövetkezetben foglalja el méltó helyét a gondok sorában ez kérdés. De mindenütt abból a felismerésből induljanak ki, hogy az oktatás állami feladat, a közművelődésnek egységes, kiépített rendszere van. Falu és efsz ma már korántsem azonos fogalmak, a községek lakosságának országos átlagban csak egynegyedét foglalkoztatja a szövetkezet. Az efsz tehát sem a munkát, sem a költségeket tekintve, nem lehet teljes egészében gazdája e tevékenységnek. Együttműködésre, szoros együttműködésre van szükség a nemzeti bizottságok, a közművelődési intézmények és a szövetkezetek között. Mivel kevés efsz engedheti meg magának, hogy függetlenített szakembert alkalmazzon, leghelyesebb, ha az összefogó szerepet a nemzeti bizottság tölti be. — Persze, bőségesen akad tennivaló a szövetkezeten belül is. Semmi áldozat nem sok, ha arról van szó, hogy a szakmunkásképesítést lehetőleg mindenki szerezze meg, de a fiatalabbak feltétlenül. — Ez így igaz. Ezt a célt szolgálja a szövetkezeti dolgozók munkaiskolája is. Azt hiszem, hogy e téren van mivel dicsekednünk, hiszen e felnőttoktatási formát 2800 szövetkezeti dolgozó látogatja. Az elmúlt oktatási évadban 120 szövetkezeti dolgozó szerzett szakképesítést. Az idén újabb 154 dolgozó vállalta a szakképesítés megszerzését — mondotta többek között Mária Ciberejová. — Nagy erő a szocialista ' brigádmozgalom. E téren mi a helyzet járásukban? — Az utóbbi években szép sikereket értünk el a brigádmozgalom terén. Jelenleg 92 szocialista brigádunk van. Általános tapasztalatunk, hogy az esti oktatást vagy a szakképesítést a brigádok közösségére támaszkodva lehet a leginkább megszervezni. Nagy érték a kulturális jellegű feladatok teljesítése is, de az eddiginél jobban kell figyelni arra, hogy azok ne legyenek formálisak, vagy üresek. Időszerű téma a kulturális célra rendelkezésre álló pénzösszegek felhasználása. Járásunkban hat efsz mellett működik önálló kultúrcsoport, melyekre az idén a szövetkezetek mintegy 90 ezer Orosz Norbert koronát költöttek. A többi szövetkezetek közvetlen a kultúrára csupán 35 ezer koronát áldoztak. FELLENDÜLŐBEN A TÖMEGSPORT — Alig néhány esztendeje, hogy a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének Központi Bizottsága felhívta a szövetkezetek figyelmét a sport fokozottabb támogatására. A tömegsport vonalán milyen eredményekről tudna beszámolni? — kérdeztem Orosz Norbertét, az SZFSZ járási bizottságának titkárát. — A sport támogatását nem kellett az alapoknál kezdeni, de a járásunkban azóta további jelentős fejlődés következett be. Ma már elmondhatom, hogy valamennyi szövetkezet nyújt ilyen vagy olyan támogatást faluja sportmozgalmának, egyesek pedig kiemelkedően szép eredményeket értek el. Ma már ott tartunk, hogy a mezőgazdasági üzemek 34 testnevetési egyesülettel rendelkeznek, több mint 10 ezer taggal. Több községben a szövetkezet segítségével építettek sportpályákat, öltözőket. Csak az idén a szövetkezetek az. említett célokra több mint 120 ezer koronát költöttek, a társadalmi munkák értékét nem is számolom. Azt viszont elmondom, hogy a szövetkezetek közvetlenül a tömegsportra nem kevesebb mint 278 ezer koronát költöttek. Az országos spartakiád résztvevőit 33 ezer koronával támogatták, ami már szép eredménynek számít. — Mondana valamit a gondokról is? — Vannak gondjaink is bőven. Le kell küzdeni bizonyos fogyatékosságokat. Ilyen például, hogy a szövetkezeti sportmozgalom túlságosan futballcentrikus; hogy indokolatlanul kevés a női sportolók száma; vagy hogy az efsz-egyesülések a mellékfalvak sportmozgalmának elszegényedésével fenyegetnek. Plénumülésünkön a legfőbb megtárgyalni való a hogyan tovább volt. Egyöntetű volt a vélemény, hogy a jövőben is a tömegsport tá mogatása legyen a fő célkitűzés. Per sze a szövetkezeteknek támogatni kell a versenysportot, és erre biztosítani kell külön, egyesített anyagi eszközöket. De azt senki ne kívánja, hogy a szövetkezet a falu egész sportjáért magára vállalja a felelősséget, mondotta befejezésül Orosz Norbert az SZFSZ járási bizottságának titkára. Tehát a fő célkitűzés az legyen, hogy a szövetkezeti sportkörök bátran törekedjenek a minőségi sport kifejlesztésére is. Erre bárhol meg van a lehetőség, falun éppen úgy, mint városon. Az adottságoknak megfelelően ki kell választani általában nem több, mint egy célt. Ez lehet esetleg a futball, de sokkal inkább a kosárlabda, sakk, asztalitenisz vagy más sportág is. Attól függ, hogy melyikhez van lelkes szervező és edző, valamint emberanyag, illetve anyagi erő. ILLÉS BERTALAN Fák végén... act kurta kocsma, — kezdődik a hangulatos Petőfi vers, melynek olvastán — az ízes szókapcsolatok révén — a versbarátot jóér zés, elégedettség tölti el. Persze az a kurtakocsma és az ott lejátszódó rövid kis epizód, amiről az alábbiakban szólok, se jó érzést, sem elége dettséget nem sugall egyetlen be csületes ember szá mára sem: A hosszá, kimé ritö körút után — megszomjaztunk. Vendéglő — szólalt meg a „pilóta“, majd fékezett. Habár a valódi „kurtakocsma" láttán nem igen bízhattam abban, hogy válogathatunk frissítőkben, a következőket azonban remélni mertem: A vidéki vendéglátóüzemek csaposainak nyelvjárása szerinti „csinált málna" bizonyára itt is van. A jóslat — bevált. A nagyválasztékú alkohol mellett, amire egyikünk sem tartott igényt, kétféle üdítővel kínált a kocsmáros: „Szódát, vagy csinált málnát?" — Az utóbbi mellett döntöttünk. Habár a kiskocsma teli volt füsttel és emberekkel, mégis a figyelmesség jeleit véltük felfedezni: „Sógor, minek ücsörögni, csüccs ide közénk ...“ — szólalt meg egy munkaruhát viselő férfi, s már mondta is az — egy, keltő, három?, vagy ki tudja hány féldeci hatására: — A gyerekek ,Дду szét csinálták“ a répafelszedőt, hogy már napok óta nem tudjuk összehozni... Van itt egy szövetkezet, néhány faluval odébb — folytatom — ahol saját újítással megoldották a dolgot. A drága alkatrészt egy könnyen beszerezhető, olcsó átalakított láncsorral helyettesítik. Senki elől nem titkolják, bárki megtekintheti. — Ja, említette a gépesítő, hogy olvasott erről az újságban, de hát mi A mesélő ezután némi szünetet tart, mosoly ül az arcára, mintha viccmondásra készülne, majd folytatja: — A Gézának aztán jó idegei vannak. de ma már 0 is megsokallta: kilenckor úgy földhöz vágta a huszonketes kulcsot, hogy szikrát vetett a vas. Azóta itt ülünk. Tegnap délelőtt a Józsi becsípte az ujját a láncba, azért jöttünk ide ... Most már a többi szerelőhruhás férfi is kuncogott, majd az egyikük hozzátette: Tudja, a sebet szesszel szokták dezinfikálni... Kitört a nevetés, majd miután kissé elcsitult a „brigád", én szólaltam meg: — Mi baja annak a gépnek, hogy nem lehet megjavítani? — A lánccal van baj, több helyen szét van tépve, újat meg nem lehet szerezni — felelt a hellyel kínáló beszélgetőpartnerem. TOLLHEGYRŐL közünk nekünk az egészhez. Vagy új láncot szerez a főnök, vagy megmutatja, hogyan csináljuk ... Az asztaltól ketten felálltunk .. ■ Az eset után akarva, akaratlanul egy munkabaleseti kimutatásra gondoltam, mely szerint — ugyanabban a járásban, ahol sikerült ilyen gazdag kocsmai élményben részesülnöm — a mezőgazdasági üzemekben két halálos, több súlyos baleset történt. Nem véletlenül gondoltam erre: Vajon ittas állapotban ezek a dolgozók tudnak majd ügyelni munka közben testi épségükre? Tudásukat, találékonyságukat fel tudják-e használni a cél érdekében? A válasz — kételyeket kizáróan — egyértelmű. Vagy fogalmazzuk így a kérdést: Vajon a gépe sítési föágazatvezetöt nem zavarja az, hogy ismételten kimaradnak az em béréi munkahelyükről, és ittas álla pótban folytatják — sok hasznot bizo nyára nem hozó — munkájukat? Amikor az újságíró riportútjai alkalmával előadókkal, vezetőkkel beszélget, az ember védelmére előirányzott hatalmas beruházások, óriási munkakifejtés hallatán, láttán, néha elfogult: Talán már nem is szükséges az elriasztó példák sorolása, a figyelmeztető szó, az ügy jó úton lár. Persze az álomnak is beillő feltételezés ugyanolyan gyorsan szertefoszlik, mint ahogyan — megszületett. Kalita Gábor A szociális gondoskodás fény- és árnyoldalai Ervin Éidek mérnök, az SZFSZ Központi Bizottságának titkára a „Hospodáfské noviny“ című hetilap idei 46. számában a szövetkezeti földművesekről való sokoldalú gondoskodás elmélyítésének fontosságával és lehetőségeivel, valamint az efsz-ek munkakollektívái aktivitási terveinek jelentőségével foglalkozik. Az efsz-ek IX. kongresszusa megállapította, hogy a szövetkezeti földművesekről való komplex gondoskodás tervfeladatait sikeresen valósítjuk meg. Alapvető jelentőség, hogy a szövetkezeti földművesek keresete kiegyenlítődött a mezőgazdasághoz hasonló ágazatokban dolgozók keresetével. A szövetkezeti földművesekről való szociális gondoskodást elősegítő törvény életbeléptetése megszüntette a korábbi különbségeket és fogyatékosságokat. Ennek bizonyítására néhány konkrét példa: ■ 1976 óta állandóan növekszik a megelőző orvosi kezelések, ellenőrzések száma; ■ az efsz-ek 79 százaléka rendelkezik üzemi konyhával, melyek részben az egész év folyamán gondoskodnak a szövetkezeti földművesek étkeztetéséről, részben pedig idényjellegűek. Itt azonban meg kell említeni, hogy ennek ellenére nem lehetünk elégedettek a szövetkezeti földművesek üzemi konyhán történő étkeztetésével — az összes szövetkezeti tagnak és a mezőgazdaságban dolgozóknak mindössze harmincegy százaléka él ezzel a lehetőséggel. A szövetkezeti földművesek egészségvédelme, a munkafeltételek és a munkakörnyezet szüntelen javítása színvonalának emelését tükrözi az, hogy egyre csökken a mezőgazdaságban a munkabalesetek száma és a különböző betegségek okozta munkaképtelenség mértéke. Például 1975 óta az efsz-ekben a munkabalesetek száma — ezer dolgozóra számítva )■— 16,2 százalékkal csökkent, elsősorban az utóbbi három év pozitív eredményei jóvoltából. Ugyanakkor a halálos kimenetelű munkabalesetek száma 27 százalékkal csökkent. Azonban továbbra sem lehetünk elégedettek a nők, a fiatal és az ötvenöt évnél idősebb szövetkezeti tagok munkaképtelenségének mértékével, főleg az állattenyésztés szakaszán. Lényegében ugyanez mondható el a munkán kívüli balesetek számával kapcsolatban is. A cikk szerzője a továbbiakban megemlíti, hogy továbbra is komoly problémát jelent a védőeszközök hiánya, mert a jelenlegi időszakban az igényeket csupán 40—60 százalékban tudjuk kielégíteni, ami bizony kevés ... Az egységes földművesszövetkezetekben az élet- és munkakörnyezet javítására, szépítésére évente jelentős mennyiségű pénzt fordítanak, főleg a gépek és szállítóeszközök kölcsönzésével, avagy a szövetkezeti tagok aktív társadalmi munkájával. Jelentős az efsz-ek részvétele a választási programtervek valóraváltásában is. Például a múlt évben ennek pénzbeli értéke meghaladta a 230 millió koronát, amit elsősorban óvodák és bölcsődék, továbbá egészségügyi, kulturális és sportlétesítmények építésére, valamint a falvak, községek arculatának szépítésére fordítottak. Jelentős sikereket értünk el a tankötelezettség előtti intézmények építésében. A múlt év végén már 1124 olyan bölcsőde és óvoda üzemelt, amelyeket az efsz-ek a nemzeti bizottsággal vagy a Nemzeti Front szervezeteivel karöltve létesítettek, és 204 olyan intézmény, amelyet az efsz-ek saját maguk építettek. Az említett intézményekben a szövetkezeti földművesek több mint 37 ezer gyermekét helyezték el. A szövetség szervei és az efsz-ek a SZISZ alapszervezeteível együttműködve komoly erőfeszítéseket tettek a fiatalok szociális és gazdasági feltételeinek javításában, különösen a nevelés tökéletesítésében, a társadalmi- és munkaaktivltás kibontakoztatásában, és még így sorolhatnánk tovább. A szerző cikkében rámutatott arra, hogy az efsz-ek mellett több mint ezerhétszáz sportszervezet, több mint ötszázhetven kulturális kör és együttes, valamint több mint háromszáztíz honvédelmi érdekcsoportosulás tevékenykedik. Tavaly például a kulturális, társadalmi és sporttevékenységre az efsz-ek 197 millió koronát fordítottak. Az egységes földművesszövetkezetek a nyugdíjasok szociális ellátása színvonalénak emeléséről sem feledkeznek meg. Az idősebb nyugdíjasoknak és azoknak, akik alacsony járadékot kapnak, rendszeres vagy állandó jellegű hozzájárulásokat juttatnak. A múlt évben például a CSSZSZK efszeiben 19 ezer nyugdíjas esetében állandó, 64 ezer nyugdíjas esetében pedig rendszeres hozzájárulást eszközöltek, aminek értéke meghaladta a 92 millió koronát. Az efsz-ek ezen túlmenően feltételeket teremtenek arra, hogy a nyugdíjasok továbbra is dolgozhassanak, ezáltal is támogatva szociális biztonságukat. Az SZFSZ szervei évente több mint százezer szövetkezeti földműves (beleszámítva a családtagokat, tanulókat és gyermekeket) hazai és külföldi üdültetéséről gondoskodnak. Összefoglalva az elmondottakat megállapíthatjuk, hogy még vannak tartalékaink néhány szociális mutató, feladat teljesítésében. Persze a szövetség szervei és az efsz-ek már sóikat tettek a szövetkezeti földművesekről való komplex gondoskodás valóraváltásában. A még meglevő fogyatékosságok, hiányosságok azzal indokolhatóak, hogy az efsz-ek szociális fejlesztésének komplex programjai és tervei nem váltak teljes mértékben a tervszerű irányítás és gazdasági tervfeladatok szerves részévé. Néhány, a programokban szereplő feladat teljesítésének nem teremtették meg az anyagi feltételeit, így ezek megvalósítása csakis a munkakollektívák alkotó hozzájárulásán múlott. Zidek mérnök írása befejező részében megemlíti, hogy a még felmerülő hiányosságok, fogyatékosságok felszámolása érdekében az SZFSZ Központi Bizottságának idei szeptemberi plenáris ülésén megtárgyalták és jóváhagyták az efsz-ek szociális programjai és tervei kidolgozásának és megvalósításának elveit. Annak érdekében, hogy a jövőben tovább növekedjen a szövetkezeti földműveseik részvétele a szociális feladatok megvalósításában, az efsz-ekben is szorgalmazzák a munkakollektívák aktivitási tervének kidolgozását. Ezek a tervek az egyes munkahelyeken konkrét feladatok teljesítését teszik indokolttá. (blm) vállalás a CSKP XVI. kongresszusa tiszteletére A második kooperációs körzet nemesócsai (Zemianska OlCa) üzemének dolgozói — hazánk felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából, a XVI. kongresszus tiszteletére — nagy értékű szocialista kötelezettséget vállaltak, melynek értéke nem kevesebb, mint 5 millió 600 ezer korona. Mivel az idén gabonából kiváló eredményeket értek el, már most 9 millió koronával teljesítették túl szocialista kötelezettségvállalásukat. A sorozatos termelési sikerek után, a dolgozók kötelezettségvállalásukat még 3 millió koronával „megtoldottéit*, a XVI. kongresszus Iránti tiszteletük jeléül. Az év végéig ezer tonna takarmányt kívánnak megtakarítani 1 millió 500 ezer korona értékben. A takarékossági intézkedések, a technológiai eljárások, a munkafegyelmi határozatok betartásával további értékekkel járulnak hozzá vállalásaik teljesítéséhez. A dolgozók továbbá vállalták, hogy terven felül 98 tonna húst adnak el az állami alapba, 1 millió 470 ezer korona értékben, továbbá szintén terven felül — 2 millió tojást adnak el. Amint ezt az illetékesektől megtudtudtuk, a második kooperációs körzet nemesócsai részlege előreláthatólag 12 millió korona értékű többlettermelést „tesz az asztalra“ év végén, ami bizonyára nagyban hozzájárul a 6. ötéves terv feladatainak teljesítéséhez. Milan Puškár
