Szabad Földműves, 1980. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)
1980-12-06 / 49. szám
2 SZABAD FÖLDMŰVES 1980. december 6. A JÄRÄSI PÄRTBIZOTTSÄG TÄRGYALTA A figyelem középpontjában a minőség A dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járási pártbizottság a közelmúltban értékelte a hatodik ötéves tervidőszak feladatai teljesítésének járási eredményeit. A tanácskozás homlokterében a termelés hatékonyságának fokozása és a termékek minőségének javítása állt. A járási párt- és állami szervek a termelés minden területén előtérbe helyezik és szorgalmazzák a haladó szovjet munkamódszerek és -formák alkalmazását. Megállapították, hogy számos ipari és mezőgazdasági üzemben éppen a szaratovi* minőségszabályozási módszer, ZLOBIN és BÄSZOV munkamódszereinek alkalmazása tette lehetővé a termékek minőségének javítását, a belső tartalékok feltárását, a selejtszázalék csökkentését, a további haladást. Az ülésen elégedetten állapították meg, hogy a hatodik ötéves tervidőszakban nőtt a mezőgazdasági termelési potenciál. Am arra is rámutattak, hogy a mezőgazdaságban még alacsony színvonalú a termelési folyamatok automatizálása, ezért az élő munka nagy részaránya erősen kihat a termékek minőségére. Az élelmiszeripari felhasználásra szánt búzában, a sörárpában, a takarmányrépában, a borsóban és lencsében ennek ellenére csúcsminőségű, zömmel első osztályba sorolt termést értek el. Az állattenyésztési termékek minő-Jk Szociálisig Ifjúsági Szövetség ** egyik fő küldetése, hogy nevelőmunkájával erősítse a fiatalok politikai-ideológiai öntudatát, ráhasson, hogy a fiatalok gyarapítsák elméleti és szaktudásukat, gyakorlati ismeretei két. A komáromi (Komárno) járásban a SZISZ-oktatás keretében tavaly 361 alakulat működött, melyben 6120 szervezett és 693 szervezeten kívüli fiatal képezte magát. Az előző évekhez viszonyítva az ipari üzemekben nőtt, a falusi és mezőgazdasági szerveretekben csökkeni a politikai oktatási alakulatok száma. A SZISZ járási bizottsága a nagyon eltérő eredményeket értékelve arra a megállapításra jutott, hogy ki kell küszöbölni a formaiasságot, s jobban kell megszervezni az egyes előadásokat. Negatívumként könyvelte el, hogy 27 alapszervezetben egyáltalán nem folyt politikai oktatás. Ezzel szemben kiemelendők azok az alapszervezetekben, amelyekben példásan szervezték meg a fiatalok politikai oktatását. Ilyen a Csehszlovák Állami Bank SZISZ-szervezete (fozef sége is felfelé ívelő tendenciát mutat. A sertéshús mnőségében a kilogrammonként lehetséges 13,50 koronával szemben 15,20 koronás értéket értek el. A tej minőségében még szembetűnőbb a javulás, mert a kitermelt tejmennyiség 70,7 százalékát első minőségi osztályba sorolták. Az élelmiszeripari cikkekben előadódott hiányosságok elsősorban a technológiai fegyelem be nem tartásából, az irányítás, ellenőrzés és munkaszervezés fogyatékosságaiból következtek. Am ezen a téren is javulást tapasztaltak. A Milex nagymegyeri (Galovo) üzemegységében a tervezett 80 helyett 83 minőségi pontot értek el, a S 1 o v 1 i к dunaszerdahelyi üzemében a selejtarányt 0,7 százalékra csökkentették, idei exporttervüket pedig 07 százalékkal túlteljesítették. A dunaszerdahelyi baromfifeldolgozóban, ahol 1978 óta érvényesül a szaratovi minőségszabályozási módszer, az idén 0,7 százalékkal teljesítik túl a minőségi mutatókat. A jövőben jobban szorgalmazzák a tudományos-technikai vívmányok gyors alkalmazását, valamint az irányítás és a munkaszervezés színvonalának emelésére fognak törekedni. A kisipari termelőszövetkezetek szintén haladtak a minőség javításában. A Kožatex somorjai^Šamorín) üzemében a selejtarányt 0,3 százalékra csökkentették, az 0 s v j t Kajan oki. közgazdász érdeme), a Bőrdíszmű nemzeti vállalat ifjúsági szervezete, amelyben Kopálová elvtársnő fejt ki példás lektori tevékenységet. Magas színvonalú politikai navelőmunka folyik a vágfűzési (Vŕbová), csallóközaranyosi (Zlatná na Ostrove), marcelházi (Marcelová) alapszervezetben. Általában megállapítható, hogy a legjobb eredményeket a Lenin-körök érték el a politikai oktatásban. A legnagyobb érdeklődést az alábbi témák keltették: A fiatalok részvétele a tudományos-műszaki fejlődésben, A maóizmus — az imperializmus összekötője, a béke, a haladás és ja szocializmus világméretű ellensége. Minden körben népszerű téma volt a hazai nemzeti felszabadító harc és a hős szovjet hadsereg szerepe hazánk felszabadításában; 168 alapszervezetben beszélgetéseket és kvízeket rendeztek ilyen témával. Ugyancsak magas színtermékeinek 99,1 százaléka pedig első osztályú minősítést kapott. A minőség és a színvonal kérdésével nyilván azokban az üzemekben foglalkoznak a legtöbbet, amelyek már alkalmazzák a minőségszabályozás komplex módszerét. E téren járási méretben nagy sikereket értek el, de a módszer lassan terjed. Sok helyütt még mindig az extenzív módszert helyezik előnybe. A minőségszabályozás közügy, ezért a gazdasági vezetés ezt nem ruházhatja át magáról az érintett osztályokra, melyek gyakorlatilag nem avatkoznak be a termelési folyamatba. A közeljövőben javítani kell az irányító és szervező munkát is, nagyobb igényeket kell támasztani a vezetőkkel szemben. A dolgozók kezdeményezésének a döntően fontos problémák megoldására kell összpontosulnia: a tervfeladatok egyenletes teljesítésére, a minőség javítására és a hatékonyság fokozására. A szocialista versenymozgalom és a vállalások felkarolása nemcsak a szakszervezet ügye, hanem az üzemi pártszervezetek és a gazdasági vezetők kötelessége is. A dunaszerdahelyi járás dolgozói e napokban minden erejüket a hatodik ötéves tervidőszak feladatainak maradéktalan teljesítésére összpontosítják. A CSKP Központi Bizottsága 18. ülésének szellemében a hetedik ötéves terv zökkenőmentes teljesítését is előkészítik, s vele párhuzamosan biztosítják a gazdasági irányítás tökéletesedését célzó komplex intézkedések bevezetését. A dolgozók elkötelezettségéről, pártunk politikájának aktív támogatásáról tanúskodnak azok a szocialista vállalások, amelyekkel életünk különféle területein kívánják köszönteni dolgozónik a CSKP XVI. kongreszsnsát és pártunk megalakulásának 60. évfordulóját. SVINGER ISTVÁN т*щпшшиявввяяшшшяшшх2ыЖ' ' ‘гс ~. vasas® vonalú vita folyt Leonyid Brezsnyev Kis Föld, Ojjászületés és Szűzföld című könyveiről. Mit tudsz a Szovjetunióról címmel 36 kvízt rendeztek az alapszervezetekben. A Lenin-körök között a magyar tannyelvű gimnázium Lenin-köre végezte a legeredményesebb munkát. A Leninkörök ffml lett még 45 ateista kör, 4 forradalmi hagyományok ЦОге és .,42.,iirodaloiabarát(ik köre: működött. A tavalyi fogyatékosságok miatt most, az új politikai oktatási év elején kiemeltebben kell foglalkozni az alapszervezetek előadóinak és propagandistáinak jobb elméleti és módszertani felkészítésével. A politikai nevelőmunkában meg kell szüntetni a formalizmust, színvonalasabbá keli feldolgozni a központi segédanyagokat, erősíteni kell a kapcsolatot a SZISZ-szervezet és a pártszervezet vezetősége között. MIRIÄK FERENC A fiatalok világnézetéért Az efsz-ek társadalmi és szociális fejlesztési terveinek teljesítése Ezek a szövetkezeti tervek a dolgozókról való komplex gondoskodást foglalják magukba, amely túllépi a szövetkezetek kereteit, mivel felöleli a szövetkezeti tagok részvételét a Nemzeti Front választási programjainak teljesítésében. Ennek egyik formája az efsz-ek részvétele a szövetkezeti munka- és életfeltételek javításáért folyó versenyben, mely az egész ötéves tervidőszakra vonatkozóan elfogadott kritériumok szerint 1979-ben is zajlott. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának, a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Dolgozók Szakszövetsége Szlovákia Bizottságának képviselőiből alakult bizottság a teljesített kritériumok és a kerületi, járási mezőgazdasági igazgatóságok, a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége járási bizottságainak előterjesztett javaslatai alapján értékelte a legjobb efsz-eket, állami gazdaságokat és élelmiszeripari vállalatokat, s megjutalmazásukat javasolta. Az SZFSZ Szlovák Bizottságának Elnöksége kiegészítő kritériumok alapján, az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma mellett húszezer korona összeggel a következő legjobb szlovákiai efsz-eket részesítette jutalomban: Trebaticei CSSZBSZ Efsz (trnavai járás), oöovái SZNF 20. Évfordulója Efsz (zvoieni járás), Liptovská Kokava-i központú Kriváň alatt Efsz, Krajnéi Efsz (trenéíni járás), bytčai központú CSSZBSZ Efsz (žilinai járás), nagysallói (Tekovské Lužany) Haladás Efsz (lévai, Levice járás), Kisgéresi (Malý Hores) SZNF 30. Évfordulója Efsz (tőketerebesi, Trebišov járás), závadkai Šírava Efsz [michalovcei járás), Zsigárdi (Žiharec) Efsz (galántai járás), a tornagőrgői (Hrhov) Béke Efsz (rozsnyőt Rožňava járás). Mintha csak összebeszéltek volna: valamennyi szövetkezet a tagok létszámával arányos méretű szociálishigiéniai berendezéseket létesített, továbbá a fiatal állattenyésztési szakemberek és dolgozók, valamint a gépesítési szakaszon dologzók stabilizálása végett lakásokat építettek á szövetkezeti tagoknak. Üzemi étkezdét rendeztek be, szintén részt vettek a hnb-vel karöltv.e óvodai intézmények építésében. Főként az óvodák és a bölcsődék nagy segítséget jelentenek a szövetkezeti asszonyoknak, mégpedig nemcsak az efsz-központban, hanem a környező községekben is. Hasonlóan hozzájárultak testnevelési egyletek létesítéséhez és segítik működésüket. Ezek rendszerint a Szövetkezeti Tag nevet viselik. Ezzel egyrészt a fiatalok szabad idejének eltöltését és főként sportéletét biztosítják. A szövetkezeti dolgozók egészségvédelmében egyetlen szövetkezet sem maradt le, mert a helyi nemzeti bizottsággal és a körzeti orvosi rendelőintézettel karöltve elsősegélynyújtáshoz szükséges orvosi szekrényeket vásároltak valamennyi gazdasági udvar számára. Minden szövetkezetből tucatszámra vettek részt jutalomfldülésen, nemcsak hazain, hanem külföldin is bulgáriain és Jugoszláviáin. Hasonlóan a gyerekeket külföldi pionlrtáborokba és hazai üdülőhelyekre küldték. Ezekben a szövetkezetekben az utánpótlásra is gondoltak, főként fiatal dolgozók szerzésére és stabilizálására, ezért az efsz-ek eszközeiből megalakították a fiatal mezőgazdák klubiait. A forradalmi hagyományok szobái — úi létesítmények — a munkásosztálv és a szövetkezeti parasztok osztálya szövetségének szilérdulását nagy mértékben elősegítik. A tehetségek kibontakozását biztosítják rDonnan létesített, tánc- és énekkőrökkel, valamint a műkedvelő csoDortok tevékenységének felkarolásával. A fiatalok mellett az öregekkel, már nyugalomba vonult érdemes alapító tagokkal is törődnek, akik a szövetkezeti tagoknak mintegy a harmadrészét alkotják és csúcsmunkák idején — takarmánybetakarításkor, aratáskor és szüreteléskor nagy segítséget nyújtanak. Éleniárő szöevtkezeteink páratlan eredményei láttán felvetődik a kérdés: ha ez sikerül Tornagörgőn, Trebaticében és Krajnéban, miért nem mehetne simán a többi szlovákiai szövetkezetben, hiszen sok, hasonló körülmények között gazdálkodó szövetkezet van. Mindez megköveteli a funkcionáriusoktól, hogy maguk álljanak élére a munkakezdeményezés kibontakoztatásának és saiát példájukkal mutassanak utat a többi tagnak, főként a szocialista munkabrigádok és a komplex ésszerűsítő brigádok tagjainak, akik bizonyára követni fogják őket. Másodszor, megkérdez- - hetnék a megjutalmazott efsz-ek funkcionáriusait, mi késztette őket a munka- és életkörülmények javításában ilyen széles alapon folyó szocialista verseny szervezésére? Egyöntetű választ kannának: azért tették, mert az emberekről való gondoskodást segítő beruházások megtérülése a leggyorsabb, s mindenkor jobb gazdasági eredményekben, a termelési terv egyenletes teljesítésében érezteti hatását. Ezért nődig mindenütt küzdeni kell! Egyébként is: a terv térvény! JUDr. MICHAL ĎURDIAK, az SZFSZ Szlovák Bizottsága szervezési osztályának helyettes vezetője Л csehszlovákiai oktatási-nevelési rendszer napjainkban forradalmi átalakuláson megy át. A kívülálló lényegében az iskolarendszer átalakításának csak formális, külső jeleit észleli (a tízéves tankötelezettség bevezetése, az általános iskolának kilenc évfolyamról nyolcra való csökkentése stb.), s nem tudatosítja, hogy a megvalósuló változás sokkal bonyolultabb. Le kell szögeznünk, hogy az iskolarendszer szervezeti és tartalmi átalakítása nem öncélú vállalkozás, hanem korkövetelmény. A tudományos-műszaki haladás útján és a szocailizmus építésében hazánk olyan fejlettségi fokhoz ért, amikor a fennálló iskolarendszer már nem tette lehetővé a társadalom fejlesztésének eddigi ütemét. E megállapítás a gyakorlatban az iskolák és nevelőintézmények minden tagozatára, típusára egyaránt vonatkozik, a legnagyobb mértékben azonban mégis a szakmunkásképző intézetekre és a gimnáziumokra. Ugyanis korkövetelmény lett a magasabb műveltség megszerzése. A munkásság és a parasztság, mint az anyagi értékek létrehozói rohamosan fejlődő termelési folyamatban csakis magasabb szintű szakismeretekkel és készségekkel tudják elsajátítani az .egyre igényesebb műszaki és technológiai eljárásokat. Ezt a feladatot hivatottak teljesíteni az új típusú szakmunkásképző intézetek. A hatvanas évek végén és a hetvenes évek elején az is nyilvánvaló lett, hogy a régi típusú gimnáziumok már nem fefelnek meg a társadalom fejlettségi szintjének, részben ezért váltak bizalmatlanabbá a szülök az említett iskolatípussal' szemben. Egyre kevesebben jelentkeztek gimnáziumba, köztük is elnyészően kevés fiú. Tehát szükségessé vált a gimnáziumi oktatás alapjában történő megváltoztatása, a tanulók politechnikai nevelésének és szakképzésének biztosítása. Ezáltal teremtődtek meg a feltételek, hogy azok a végzősök, akik nem jelentkeztek egyetemre és főiskolára, vagy akiket nem vesznek fel, a gimnázium elvégzése után szakközépkáderekként helyezkedhessenek el a termelésben. E változással kívánjuk elérni, hogy a gimnáziumi tanulók fokozottabban érdeklődjenek a műszáki főiskolai tanulás iránt, hiszen ez Is a kor követelménye. veséink közül bizonyára sokan emlékeznek arra az örvendetes időszakra, amikor munkásosztályunk 1948 februári győzelmének eredményeként, a CSKP nemzetiségi politikájával összhangban, 1949-ben megnyílnak az első magyar tannyelvű iskolák. 1949 azonban valójában csak a kezdet éve volt, hiszen mindössze 154 osztályban 5100 tanuló tanulhatott anyanyelvén. A kezdeti nehézségek leküzdése után 1950 volt az igazi áttörés éve, amikor L legdemokratikusabb megoldás, amely elvileg semmilyen adminisztratív intézkedést, korlátozást nem tesz lehetővé. A magyar tanrjyelvű iskolák jelenlegi helyzetével kapcsolatos kérdések megválaszolása azonban csak akkor válik teljes mértékben lehetővé, ha legalább röviden, amennyire lapunk terjedelme engedi, visszatekintünk az elmúlt, ha.rminc év igényes és minden kétséget kizáróan eredményes munkájára, s röviden érintjük, a burzsoá Csehszlovák Köztársaság iskolapolitikáját Is. A burzsoá Csehszlovák Köztársaságbán az iskolák kapui csak elvben álltak nyiltva minden tanuló előtt, hiszen az egyes iskolatípusok nem épültek szervesen egymásra. Az uralkodó osztály érdekeit képviselő burzsoá kormány egy-egy iskolatípus létesítése előtt mindig számításba vette, melyik társadalmi osztály gyermekeinek nyújt tanulási lehetőséget. E latolgatások folytán, szervesen kapcsolódva a szétesett monarchia iskolarendszeréhez, a munkások és parasztok gyermekei számára a népiskolát, a városi polgárság számára a polgári iskolát, az uralkodó osztály gyermekei számára pedig a legszélesebb főiskolai, egyetemi tanulás lehetőségeit biztosító gimnáziumokat létesítette. A továbbtanulás szempontjából a népiskola zsákutcát jelentett, mert nem nyújtotta a továbbtanulás lehetőségeit biztosító ismereteket. Ilyen értelemben részben a polgári Iskola is zsákutcának bizonyult, mert a továbbtanulást csak bizonyos irányú szakközépiskolákban tette lehetővé. Ebből a szempontból érdekes megvizsgálni, milyen volt a tanulók szociális öszszetétele a gimnáziumokban (vagyis az akkori „elitképző“ iskolában). Szociológiai felmérések szerint a burzsoá Csehszlovákiában tízezer lakosra számítva 128 tanuló tisztviselő családbői, 4 tanuló munkás-paraszt családból származott. A társadalom tényleges szociális szerkezetével összhangban azonban a helyes arány 113 :19 lett volna a munkás-paraszt származású tanulók javára. IJgy érzem, e fejtegetés alapján ** is világos a burzsoá állam Iskolapolitikájának, iskolarendszerének antidemokratikus, népellenes jellege. A burzsoázia célja egyértelműen az volt, hogy örökre konzerválja az akkori társadalmi rétegeződést. Következetesen alkalmazott politikájával el szerette volna érni, hogy a széles néptömegek csak az írni-olvasni-számolni tudás legalacsonyabb szintjén mozogjanak, magasabb műveltséggel viszont csak az uralkodó osztály tagjai rendelkezzenek. Erre az időszakra még az is jellemző, hogy Dél-Szlovákiában a magyar nemzetiségű gyermekek 66 százaléka a nyolcadik osztályt sem végezte el. Ez az adat mindennél beszédesebb, ha tekintetbe vesszük, hogy napjainkban mindössze 3—4 százalékos azoknak a magyar nemzetiségű tanulóknak az aránya, akik bizonyos egyéni nehézségek, problémák miatt nem az előírt 9., illetve 8. évfolyamban fejezik be a kötelező iskolalátogatást. (A cikk befejező része következő számunkban) FODOR ZOLTÁN, az SZSZK Oktatási Minisztériuma nemzetiségi iskolák osztályának vezetője A párt vezetésevei az új nemzedékért OKTATÁSPOLITIKÁNK eredményei és távlatai a magyar tannyelvű iskolákban A tervezett középiskolai változások azonban csak akkor valósíthatók meg eredményesen, ha már az alapiskolából kikerülő tanulók is megfelelő előképzettséggel rendelkeznek, tehát az alapiskolákban js meg kell valósítani a szervezeti és tartalmi átalakítást. Az iskolaügy azonban képtelen csak a saját erejéből megoldani e bonyolult feladatokat, szükséges az egész társadalom — a termelőüzemek, a társadalmi szervezetek és egyéb intézmények sokoldalú és hatékony segítsége. A CSKP XV. kongresszusa és a‘ CSKP Központi Bizottságának Elnöksége 1976. június 6-án e komplex törekvések érvényesülése végett hagyta jóvá a csehszlovákiai oktatási rend szer átépítésének tervezetét. Ez a dokumentum hazánk minden iskolájára, ezen belül a nemzetiségi iskolák minden típusára és fokozatára egyaránt érvénye«. ■yjagyar tannyelvű iskoláink életében különös jelentőségű, 1980, hiszen ebben az évben már 30 éves múltra tekinthetünk vissza. 01-már 1260 osztályban megközelítőleg harmincezer gyermek tanult magyar tannyelvű iskolában. Tehát a hazai közoktatás története is igazolja a marxizmus—leninizmus egyik legfontosabb tételét, hogy a közoktatás demokratizálásának legfőbb feltétele: a politikai hatalom legyen a munkásosztály kezében. 1948 februárja, a munkások-parasztok osztályának győzelme kellett ahhoz, hogy a Csehszlovák Köztársaság Nemzetgyűlése 1948. április 21-én elfogadhassa az egységes iskolákra vonatkozó törvényjavaslatot. ла haladó hagyományokra hivatkozva külön ki kell emelnem a Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzetiségeinek helyzetét szabályozó 1968/144. számú alkotmányerejű törvénynek azt a mondatát, hogy: „Az állampogár saját meggyőződése szerint szabadon dönti el nemzetiségét“. Az iskolapolitikában ennek az alaptételnek közvetlen érvényesülése az, hogy a gyermek számára választott iskola tannyelvének kérdésében kizárólag a szülőké a döntés joga. Ez a t.
