Szabad Földműves, 1980. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)
1980-11-29 / 48. szám
f— a rendszer nagy variabilitása, amely lehetővé teszi a szállítótartályok változását, r— a rakodási idő kb. 20 %-ra való csökkentése, ►— a szállítótartály-hordozó szállítási teljesítményének 50 °/o-os növelése, t— gépkocsi- és gépkocsivezető megtakarítás, t— a betakarítógépek és szállítóeszközök közötti szilárd kapcsolat megbontoása, í— a betakarítási munkálatok szervezésével szemben támasztott igények csökkenése, t-т a szántott anyag tonnájára átszámított emberi munkaszükséglet csökkenése, i— a talaj felszínének csökkentett mértékű leromlása a talaj agrotechnikai művelésére (és energetikai igényességére), valamint a növényzet biológiai tevékenységére (évelő fűfélék] gyalkorolt kihatásokkal együtt, >— a közutak csökkentett mértékű szennyezése, ы-. a szállítási rendszernek a mezőgazdasági üzemek szállítógép-parkjának jelenlegi szerkezetébe való azonnali besorolhatósága és annak fokozatos bővítési lehetőségei, optimális termelési feltételek szélesebb teret nyitnak a teljesen új, korszerű, kiugró teljesítményű gépek kihasználására a termelés minden ágazatában. Az adott műszaki fejlődés a szállítástechnikában is visszatükröződik. Ez a minőségileg új szállítástechnika a maga műszaki, termelési és gazdasági paramétereivel megfelel a gépek új generációjának teljesítményéből eredő követelményeknek, és a mezőgazdasági üzemelésre kijelölt gépkocsik műszaki paramétereiből indul ki. A felsorolt gépkocsitechnikán kívül igyekezni fogunk fenntartani a szállítótraiktorok és tartozékaik bizonyos részarányát, amely a nagyobb teljesítőképességű kerekes traktorokra való áttéréssel összhangban áttér a nagyobb tonnateljesítményre. A szállítástechnika teljesítőképességének alakulására jelentős hatás* gyakorol az is, hogyan szervezzük meg annak bevetését, vagyis hogyan összpontosítjuk megfelelő szervezeti egységekbe. Ügy, ahogyan a maga idejében a mezőgazdasági gyakorlat szükségleteinek megfelelően összpontosítottuk az ún. nehéz gépeket, a nehéz, illetve az alapvető gépesítési eszközök központjaiba, a gyakorlat kikényszeríti a szállítógépek és gépkocsik összpontosítását is. A perspektivikus mezőgazdasági szállítástechnika bevetésének szervezése olyan szempontokból fog kiindulni, melyek megfelelnek a mezőgazdasági termelés módjának, valamint a kooperációs társulás konkrét feltételeinek: 1. A mezőgazdasági üzemet, állattenyésztési telepet, termelőközpontot saját, korszerű, traktorvontatású szállítástechnikával látják el. t— ezt a szállítási rendszert be lehet vezetni a népgazdság többi reszortjaiban is. A nagy tömegű anyagok betakarításában, főként a hegyvidéki és a hegyaljai körzetekben fontos szerepet játszanak a betakarítógépek. A Prostéjovi Agrostroj a Mezőgazdasági Gépkísérleti Kutatóintézettel egyetemben már azelőtt is fáradozott a 4—7 t teherbíróképességű magajáró jármű nagyon sikeres szerkezeti megoldásán. Kitűnt, hogy ez a gép egyike a leghatékonyabb magajáró gépeknek. A magajáró szecskázó gép gyártását a Prostéjovi Agrostrojban már a gyártás kezdetén leállították és Szlovákiába, a GTÄ Főigazgatóságának és a JTI-ok keretében folytatják, főként a Martini TGE közreműködésével. A mezőgazdasági szállítás megvalósítása nem lehetséges a nagyteljesítményű rakodók nélkül. A rakodók kérdése jelenleg a szállítás leggyengébb pontját képezi annak ellenére, hogy tőlük függ a gépkocsik gazdaságos kihasználása, jelenleg a Humpolce-ban kifejlesztett nagy teljesítőképességű hidraulikus kanalas rakodó két funkcionális modellje működik. Ezeket a rakodókat könnyen rá lehet kapcsolni a Skoda 180-as kerekes traktorra, vagy annak utódjára a LIAZ 230-oa. További megoldást a Martini TGE kínál, ahol előfelételek vannak az eredetileg építőiparnak szánt 150—300 t/6 teljesítményű magajáró rakodó változatának gyártására. A mezőgazdasági szállítás biztosítására irányuló intézkedéseiknek magukba kell foglalniuk a rakodási technikával ellátott járműveken kívül a gyors raktározási és kiraktározási rendszereket, a mezőgazdasági utak és kocsiutak rendszerét, e vállalaton belüli és fordulókkal ellátott útvonalakat, megfelelően széles, a távlati mezőgazdasági tehergépkocsik és tartozékaik hosszának, tömegének, súlyának és méreteinek megfelelő földekre vezető átjáró hidakat is. k A SZÁLLÍTÁSTECHNIKA bevetésének szervezeti megoldása az integrált és kooperáló mezűgazdasAgi vállalatokban A kooperációs társulásokban az űj munkaszervezés és az 2. A kooperációs társulás szállítási központját túlnyomórészt mezőgazdasági tehergépkocsikkal és tartozékaikkal fogják ellátni és ezeket tervszerűen, a mezőgazdasági termelés egyes technológiai folyamataiban foglalkoztatott nagyteljesítményű, rendszerint magajáró mezőgazdasági gépeikkel együtt fogják kihasználni. Ez a szállítási központ fog gondoskodni a tehergépukocsik és tartozékaik rendszeres karbantartásáról és némely gépjavítási feladatok elvégzéséről Is. 3. A mezőgazdasági vállalatok szakosított központjai (agrokémiai központ, az állattenyésztési termelés szakosított nagyüzemei stb.) mellett működő szállítóbnigádokat túlnyomórészt gépkocsikkal és speciális felépítményekkel (műtrágyaszóró gépekkel, az állati ürülék szállítására és alkalmazására szolgáló tartályokkal, állatszállító pótkocsikkal, abraktakarmány- és takarmánykeverék-szállító pótkocsikkal stb.) fogják felszerelni. 4. A mezőgazdasági termelés fölötti szférába tartozó Szállítási közponutokban ,az ún. szolgáltatásokban gépkocsikkal és azok tartozékaival fogják lebonyolítani a szállítást. Ezek képesek lesznek a közúti száiftás lebonyolítására, a mezőgazdasági termelés felé irányuló szállítmányok és amezőgazdasági termelésből felvásárolt termékek elszállítására. A gépkocsik és tartozékaik tervszerű és a kihasználás szempontjából előnyős üzemeltetéséhez a külföldi tapasztalatok szerint egy központban (brigádban) legalább 8—10 gépkocsit kell összpontosítani. A gépkocsik kisebb számú, több helyen történő összpontosítása nem biztosítja a gépkocsik megfelelő mértékű kihasználását, sem azok műszaki felkészültségét. Alapvető követelmény, hogy a szállítástechnikával annaik kell rendelkeznie, aki a mezőgazdasági termelés alakulásáért felelős. Többek között ezzel a kérdéssel is foglalkozik „A mezőgazdasági üzemi szállítás egyetemes megoldásának tervezete a 7. ötéves terv idején és az utána következő időszakban“ című publikáció is. A mezőgazdasági szállítás biztosítása érdekében, főként a munkacsúcsok idején, Iki kell használni a többi szállítási vállalatokkal, elsősorban a közúti fuvarozást lebonyolító Csehszlovák Autóközlekedési Vállalattal kínálkozó kooperációs lehetőségeket Haladó tapasztalatok iskolája III. TANANYAG A korszerű mezőgazdaságnak nagvtejjesitménvíí szállításra is az anyagmozgatás új formaira van szüksége A szállítás és az anyagmozgatás a növénytermesztés és az állattenyésztés elválaszthatatlan tartozéka. Gyakran az adott termék termelési hatékonyságának döntő tényezőjét képezi. A mezőgazdasági és élelmezésügyi szféra a CSSŽSZK legnagyobb szállítói közé tartozik. Ebben az esetben azonban az ún. nem tervezett szállításokról van szó, amely nem teszi lehetővé a teljesítmények és a szállított mennyiség pontos nyilvántartását. A becslések szerint 1977-ben a csehszlovák mezőgazdaságban lebonyolított teherszállítás meghaladta a 400 millió tonnát, és a szállítási költségek elérték az 5 milliárd koronát. Pontos felmérésekkel megállapították, hogy az egy hektár mezőgazdasági földre átszámított évi szállítási költségek elérik a 2570 koronát az egy hektár szántóföldre a 9673 koronát, ami összesítve évente 18 milliárd koronát tesz ki. Ebbe természetesen beleszámították a rakodási és tárolási munkaráfordítást is. A mezőgazdasági szállításnak, mint a mezőgazdasági termelés szerves részének tiszteletben kell tartania az alábbi alapvető szempontokat: :— a termelési technológiát, í— a termelés szervezését. Amennyiben a termelési technológiából indulunk ki, tekintetbe kell venni egyrészt az állandóan növekvő termelési feladatokat, melyek kihatnak a szállítás volumenének a növelésére, másrészt az állandóan nagyobb teljesítőképességű, de egyben bonyolultabb technika, főként a betakarítási technika kihasználását, amely lehetővé teszi az agrotechnikai határidőn belüli munkanapok számának csökkentését, ám ugyanokkor fokozza a tehergépkocsik számával, illetve kapacitásával szembeni igényeket. Amennyiben a termelésnek a szakosítás, összpontosítás és kooperáció feltételei közötti szervezését vesszük figyelembe, akkor ennek eredményeképpen látnunk kell a szállítási távolságok, s ezzel kapcsolatosan a szállítási költségek növekedését is. A mezőgazdasági szállítás technikája, technológiája és szervešése jelenleg még nem érte el a szükséges színvonalat. Ami a technikát illeti, számszerűleg nagy kiterjedéső gépparkkal rendelkezünk, ezek többsége azonban alacsony műszaki paraméterekkel rendelkezik, nagy az elhasz nálódási foka és kicsi az üzemelési megbízhatósága. Technológiai szempontból azonban ezek a gépek teljesítőképesség és funkcionális működés szempontjából nem képeznek arányosan egymásra kapcsolódó komplex gépsort. Ez az aránytalanság főként a rakodás, szállítás, kirakodás, tárolás ős kiraktározás közötti aránytalanságban nyilvánul meg. A szállítás szervezésének színvonala sem megfelelő, ebből kifolyólag egész sor hiányosságot tapasztalhatunk, főként a szállítást végző gépkocsik gyakori és fölösleges vesztegelésében. A mezőgazdaság anyagmozgatásának főbb irányait a következőképpen oszthatjuk fel: 3.1 nagy térfogatú anyagok, 3.2 gabona, 3.3 cukorrépa, 3.4 burgonya, 3.5 állatok, 3.6 istállótrágya, 3.7 műtrágyák, 3.9 takarmánykeverékek, 3.9 személyszállítás. A SZÁLLÍTÁSI és anyagmozgatási technika Állapotának és fejlesztési irányzatának értékelése a KGST országokban A betakarítás fejlesztésében (az ezt követő szállításból, anyagmozgatásból és tárolásból kiindulva) kiindulási tényezőknek tekinthetjük: #— az állandó növekvő teljesítőképességű magajáró gépekre való áttérést, az agrotechnikai határidőn belüli munkanapok számának csökkentését, főként az említett nagy teljesítőképességű betakarítógépeknek a kedvező időjárású napokon való gondosan szervezett bevetésével. Ennek a fejlődési irányzatnak a következményeit a következőkben kell látnunk: — az elszállítást végző nagyteljesítményű gépkocsik időszakos, idényszerü szükséglete. Ezek bevetése azokra a nanopkra koncentrálódik, amelyekben a betakarítási technikát bevetik, és kihasználásuk a betukarítógépek járatainak megfelelő. A növénytermesztés és az állattenyésztés, valamint a felvásárló- és feldolgozó helyek (cukorgyárak, takarmánykészítő üzemek stb.) összpontosításával és szakosításával összhangban számolni kell a szállítási távolságok növekedésével, valmint a ikülső és a belső szállítás közötti átkapcsolás keretében az átrakódsi koeficiens növekedésével is, — az átmeneti raktárak építésének szükségessége, ahol a termékek — azok további kezelése, feldolgozása és végleges elraktározása stb. előtt — rövidebb ideig tárolhatók, — a betakarítás üteméneik megfelelő teljesítmény-paraméterekkel rendelkező, nagyteljesítményű raktártechnikára van szükség, amely a veszteségek csökkentésén kívül biztosítja az optimális érettségi fokú betakarított termény minőségét, rugalmas szállítását és gyors tárolását, — a kézi munkaszükséglet általános megtakarítása, f— az illetékes technológiai munkaműveleteik megvalósításához szükséges idő lerövidítése, t—. az adott generációjú technikának megfelelő igényes beruházások. A mezőgazdaságban jelenleg érvényesülő fejlesztési irányzatok, főként a mezőgazdasági technika növekvő színvonalú megkívánja a szállító és anyagmozgató gépek és berendezések jobb minőségű műszaki megoldását. Elsősorban a következő gépekről és berendezésekről van szó: i— tehergépkocsik és magajáró szállítógépek, féligfüggesztett és függesztett pótkocsik ó* vontatmányok, i— rakodó és kirakodó gépek.
