Szabad Földműves, 1980. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1980-11-29 / 48. szám

f— a rendszer nagy variabilitása, amely lehetővé teszi a szál­lítótartályok változását, r— a rakodási idő kb. 20 %-ra való csökkentése, ►— a szállítótartály-hordozó szállítási teljesítményének 50 °/o-os növelése, t— gépkocsi- és gépkocsivezető megtakarítás, t— a betakarítógépek és szállítóeszközök közötti szilárd kap­csolat megbontoása, í— a betakarítási munkálatok szervezésével szemben támasz­tott igények csökkenése, t-т a szántott anyag tonnájára átszámított emberi munka­szükséglet csökkenése, i— a talaj felszínének csökkentett mértékű leromlása a talaj agrotechnikai művelésére (és energetikai igényességére), valamint a növényzet biológiai tevékenységére (évelő fű­­félék] gyalkorolt kihatásokkal együtt, >— a közutak csökkentett mértékű szennyezése, ы-. a szállítási rendszernek a mezőgazdasági üzemek szállító­gép-parkjának jelenlegi szerkezetébe való azonnali besorol­­hatósága és annak fokozatos bővítési lehetőségei, optimális termelési feltételek szélesebb teret nyitnak a telje­sen új, korszerű, kiugró teljesítményű gépek kihasználására a termelés minden ágazatában. Az adott műszaki fejlődés a szállítástechnikában is visszatükröződik. Ez a minőségileg új szállítástechnika a maga műszaki, termelési és gazdasági pa­ramétereivel megfelel a gépek új generációjának teljesítmé­nyéből eredő követelményeknek, és a mezőgazdasági üzeme­lésre kijelölt gépkocsik műszaki paramétereiből indul ki. A felsorolt gépkocsitechnikán kívül igyekezni fogunk fenn­tartani a szállítótraiktorok és tartozékaik bizonyos részarányát, amely a nagyobb teljesítőképességű kerekes traktorokra való áttéréssel összhangban áttér a nagyobb tonnateljesítményre. A szállítástechnika teljesítőképességének alakulására jelen­tős hatás* gyakorol az is, hogyan szervezzük meg annak be­vetését, vagyis hogyan összpontosítjuk megfelelő szervezeti egységekbe. Ügy, ahogyan a maga idejében a mezőgazdasági gyakorlat szükségleteinek megfelelően összpontosítottuk az ún. nehéz gépeket, a nehéz, illetve az alapvető gépesítési eszközök központjaiba, a gyakorlat kikényszeríti a szállítógépek és gép­kocsik összpontosítását is. A perspektivikus mezőgazdasági szállítástechnika bevetésé­nek szervezése olyan szempontokból fog kiindulni, melyek megfelelnek a mezőgazdasági termelés módjának, valamint a kooperációs társulás konkrét feltételeinek: 1. A mezőgazdasági üzemet, állattenyésztési telepet, termelő­központot saját, korszerű, traktorvontatású szállítástechni­kával látják el. t— ezt a szállítási rendszert be lehet vezetni a népgazdság többi reszortjaiban is. A nagy tömegű anyagok betakarításában, főként a hegyvi­déki és a hegyaljai körzetekben fontos szerepet játszanak a betakarítógépek. A Prostéjovi Agrostroj a Mezőgazdasági Gép­kísérleti Kutatóintézettel egyetemben már azelőtt is fáradozott a 4—7 t teherbíróképességű magajáró jármű nagyon sikeres szerkezeti megoldásán. Kitűnt, hogy ez a gép egyike a legha­tékonyabb magajáró gépeknek. A magajáró szecskázó gép gyártását a Prostéjovi Agrostrojban már a gyártás kezdetén leállították és Szlovákiába, a GTÄ Főigazgatóságának és a JTI-ok keretében folytatják, főként a Martini TGE közreműkö­désével. A mezőgazdasági szállítás megvalósítása nem lehetséges a nagyteljesítményű rakodók nélkül. A rakodók kérdése jelenleg a szállítás leggyengébb pontját képezi annak ellenére, hogy tőlük függ a gépkocsik gazdaságos kihasználása, jelenleg a Humpolce-ban kifejlesztett nagy teljesítőképességű hidraulikus kanalas rakodó két funkcionális modellje működik. Ezeket a rakodókat könnyen rá lehet kapcsolni a Skoda 180-as kerekes traktorra, vagy annak utódjára a LIAZ 230-oa. További meg­oldást a Martini TGE kínál, ahol előfelételek vannak az ere­detileg építőiparnak szánt 150—300 t/6 teljesítményű maga­­járó rakodó változatának gyártására. A mezőgazdasági szállítás biztosítására irányuló intézkedé­seiknek magukba kell foglalniuk a rakodási technikával ellá­tott járműveken kívül a gyors raktározási és kiraktározási rendszereket, a mezőgazdasági utak és kocsiutak rendszerét, e vállalaton belüli és fordulókkal ellátott útvonalakat, meg­felelően széles, a távlati mezőgazdasági tehergépkocsik és tartozékaik hosszának, tömegének, súlyának és méreteinek megfelelő földekre vezető átjáró hidakat is. k A SZÁLLÍTÁSTECHNIKA bevetésének szervezeti megoldása az integrált és kooperáló mezűgazdasAgi vállalatokban A kooperációs társulásokban az űj munkaszervezés és az 2. A kooperációs társulás szállítási központját túlnyomórészt mezőgazdasági tehergépkocsikkal és tartozékaikkal fogják ellátni és ezeket tervszerűen, a mezőgazdasági termelés egyes technológiai folyamataiban foglalkoztatott nagytelje­sítményű, rendszerint magajáró mezőgazdasági gépeikkel együtt fogják kihasználni. Ez a szállítási központ fog gon­doskodni a tehergépukocsik és tartozékaik rendszeres kar­bantartásáról és némely gépjavítási feladatok elvégzéséről Is. 3. A mezőgazdasági vállalatok szakosított központjai (agro­kémiai központ, az állattenyésztési termelés szakosított nagyüzemei stb.) mellett működő szállítóbnigádokat túlnyo­mórészt gépkocsikkal és speciális felépítményekkel (mű­trágyaszóró gépekkel, az állati ürülék szállítására és alkal­mazására szolgáló tartályokkal, állatszállító pótkocsikkal, abraktakarmány- és takarmánykeverék-szállító pótkocsikkal stb.) fogják felszerelni. 4. A mezőgazdasági termelés fölötti szférába tartozó Szállítási közponutokban ,az ún. szolgáltatásokban gépkocsikkal és azok tartozékaival fogják lebonyolítani a szállítást. Ezek képesek lesznek a közúti száiftás lebonyolítására, a mező­­gazdasági termelés felé irányuló szállítmányok és amező­­gazdasági termelésből felvásárolt termékek elszállítására. A gépkocsik és tartozékaik tervszerű és a kihasználás szem­pontjából előnyős üzemeltetéséhez a külföldi tapasztalatok szerint egy központban (brigádban) legalább 8—10 gépkocsit kell összpontosítani. A gépkocsik kisebb számú, több helyen történő összpontosítása nem biztosítja a gépkocsik megfelelő mértékű kihasználását, sem azok műszaki felkészültségét. Alapvető követelmény, hogy a szállítástechnikával annaik kell rendelkeznie, aki a mezőgazdasági termelés alakulásáért fe­lelős. Többek között ezzel a kérdéssel is foglalkozik „A mező­­gazdasági üzemi szállítás egyetemes megoldásának tervezete a 7. ötéves terv idején és az utána következő időszakban“ című publikáció is. A mezőgazdasági szállítás biztosítása érdekében, főként a munkacsúcsok idején, Iki kell használni a többi szállítási vál­lalatokkal, elsősorban a közúti fuvarozást lebonyolító Cseh­szlovák Autóközlekedési Vállalattal kínálkozó kooperációs lehetőségeket Haladó tapasztalatok iskolája III. TANANYAG A korszerű mezőgazdaságnak nagvtejjesitménvíí szállításra is az anyagmozgatás új formaira van szüksége A szállítás és az anyagmozgatás a növénytermesztés és az állattenyésztés elválaszthatatlan tartozéka. Gyakran az adott termék termelési hatékonyságának döntő tényezőjét képezi. A mezőgazdasági és élelmezésügyi szféra a CSSŽSZK legna­gyobb szállítói közé tartozik. Ebben az esetben azonban az ún. nem tervezett szállításokról van szó, amely nem teszi le­hetővé a teljesítmények és a szállított mennyiség pontos nyil­vántartását. A becslések szerint 1977-ben a csehszlovák mező­gazdaságban lebonyolított teherszállítás meghaladta a 400 mil­lió tonnát, és a szállítási költségek elérték az 5 milliárd koro­nát. Pontos felmérésekkel megállapították, hogy az egy hek­tár mezőgazdasági földre átszámított évi szállítási költségek elérik a 2570 koronát az egy hektár szántóföldre a 9673 ko­ronát, ami összesítve évente 18 milliárd koronát tesz ki. Ebbe természetesen beleszámították a rakodási és tárolási munka­­ráfordítást is. A mezőgazdasági szállításnak, mint a mezőgazdasági terme­lés szerves részének tiszteletben kell tartania az alábbi alap­vető szempontokat: :— a termelési technológiát, í— a termelés szervezését. Amennyiben a termelési technológiából indulunk ki, tekin­tetbe kell venni egyrészt az állandóan növekvő termelési fel­adatokat, melyek kihatnak a szállítás volumenének a növelé­sére, másrészt az állandóan nagyobb teljesítőképességű, de egyben bonyolultabb technika, főként a betakarítási technika kihasználását, amely lehetővé teszi az agrotechnikai határ­időn belüli munkanapok számának csökkentését, ám ugyan­okkor fokozza a tehergépkocsik számával, illetve kapacitásá­val szembeni igényeket. Amennyiben a termelésnek a szakosítás, összpontosítás és kooperáció feltételei közötti szervezését vesszük figyelembe, akkor ennek eredményeképpen látnunk kell a szállítási távol­ságok, s ezzel kapcsolatosan a szállítási költségek növekedé­sét is. A mezőgazdasági szállítás technikája, technológiája és szervešése jelenleg még nem érte el a szükséges szín­vonalat. Ami a technikát illeti, számszerűleg nagy kiter­­jedéső gépparkkal rendelkezünk, ezek többsége azonban ala­csony műszaki paraméterekkel rendelkezik, nagy az elhasz nálódási foka és kicsi az üzemelési megbízhatósága. Techno­lógiai szempontból azonban ezek a gépek teljesítőképesség és funkcionális működés szempontjából nem képeznek arányo­san egymásra kapcsolódó komplex gépsort. Ez az aránytalan­ság főként a rakodás, szállítás, kirakodás, tárolás ős kiraktá­rozás közötti aránytalanságban nyilvánul meg. A szállítás szer­vezésének színvonala sem megfelelő, ebből kifolyólag egész sor hiányosságot tapasztalhatunk, főként a szállítást végző gépkocsik gyakori és fölösleges vesztegelésében. A mezőgazdaság anyagmozgatásának főbb irányait a követ­kezőképpen oszthatjuk fel: 3.1 nagy térfogatú anyagok, 3.2 gabona, 3.3 cukorrépa, 3.4 burgonya, 3.5 állatok, 3.6 istállótrágya, 3.7 műtrágyák, 3.9 takarmánykeverékek, 3.9 személyszállítás. A SZÁLLÍTÁSI és anyagmozgatási technika Állapotának és fejlesztési irányzatának értékelése a KGST országokban A betakarítás fejlesztésében (az ezt követő szállításból, anyagmozgatásból és tárolásból kiindulva) kiindulási ténye­zőknek tekinthetjük: #— az állandó növekvő teljesítőképességű magajáró gépekre való áttérést, az agrotechnikai határidőn belüli munkanapok számának csökkentését, főként az említett nagy teljesítőképességű betakarítógépeknek a kedvező időjárású napokon való gon­dosan szervezett bevetésével. Ennek a fejlődési irányzatnak a következményeit a követ­kezőkben kell látnunk: — az elszállítást végző nagyteljesítményű gépkocsik idősza­kos, idényszerü szükséglete. Ezek bevetése azokra a na­­nopkra koncentrálódik, amelyekben a betakarítási technikát bevetik, és kihasználásuk a betukarítógépek járatainak megfelelő. A növénytermesztés és az állattenyésztés, vala­mint a felvásárló- és feldolgozó helyek (cukorgyárak, ta­karmánykészítő üzemek stb.) összpontosításával és szako­sításával összhangban számolni kell a szállítási távolságok növekedésével, valmint a ikülső és a belső szállítás közötti átkapcsolás keretében az átrakódsi koeficiens növekedésé­vel is, — az átmeneti raktárak építésének szükségessége, ahol a ter­mékek — azok további kezelése, feldolgozása és végleges elraktározása stb. előtt — rövidebb ideig tárolhatók, — a betakarítás üteméneik megfelelő teljesítmény-paraméte­rekkel rendelkező, nagyteljesítményű raktártechnikára van szükség, amely a veszteségek csökkentésén kívül biztosítja az optimális érettségi fokú betakarított termény minőségét, rugalmas szállítását és gyors tárolását, — a kézi munkaszükséglet általános megtakarítása, f— az illetékes technológiai munkaműveleteik megvalósításához szükséges idő lerövidítése, t—. az adott generációjú technikának megfelelő igényes beru­házások. A mezőgazdaságban jelenleg érvényesülő fejlesztési irányza­tok, főként a mezőgazdasági technika növekvő színvonalú megkívánja a szállító és anyagmozgató gépek és berendezések jobb minőségű műszaki megoldását. Elsősorban a következő gépekről és berendezésekről van szó: i— tehergépkocsik és magajáró szállítógépek, féligfüggesztett és függesztett pótkocsik ó* vontatmányok, i— rakodó és kirakodó gépek.

Next

/
Thumbnails
Contents