Szabad Földműves, 1980. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1980-11-15 / 46. szám

1980. november 15.

SZABAD FÖLDMŰVES

11

Rugalmasabban a készletek forgalmazásában

A közelmúltban Bratislavában Ladislav Čupík agrármérnök, a MÉM miniszterhelyettese elnökletével tanácskozást tartott az SZSZK zöldség- és gyümölcstermesztést és forgalmazást Irányító bizottsága. Mindenekelőtt az azonnali intézkedést sürgető kérdéseket tárgyalták.

A bizottság tagjai beszámolóik során megemlítették, hogy a tenyészidő eltolódásától eltekintve, a következő évre biztosított a zöldségmagvak, az ültetőanyagok és a gumók tervezett mennyisége. A fajtaválasztékban azonban némi eltolódás várható, a készlet nagyjából fedezheti a szükségletet.

Köztudott persze az is, hogy a terlési és forgalmazási szerződések kötésekor a mezőgazdasági üzemek részére a választék ismerete is fontos. A partnerek a termelőktől nem követelhetnek olyan termékeket, amelyek termeléséhez nem biztosítanak vetőmagot.

A bizottság tagjai megegyeztek abban, hogy napjaink legnagyobb problémája a petrezselyem rugalmas begyűjtése és forgalmazása. Az őszi munkák, vagyis a kukorica, a cukorrépa, a szőlő, a gyümölcs és a zöldség begyűjtése, továbbá a következő év gazdag gabonatermésének a megalapozása egyszerre történik, s így a gépek és a dolgozók minden eddiginél jobban elfoglaltak, s nagy a munkatorlódás.

Többen említést tettek az idei, aránylag jó almatermésről, s a készlet Indokolatlan felhalmozódásáról,

továbbá a forgalmazás rugalmatlanságáról, helyenkénti szervezetlenségéről.

A Közép-szlovákiai Kerületi Mezőgazdasági Igazgatóság képviselője említette, hogy a sőregi (Surice) szövetkezetben negyven, a Tornaijai (Šafárikovo) Állami Gazdaságban hatvan, a sebechlebyi szövetkezetben ötven, a rimaszombati kertészkedőknél szintén ötven tonna kiváló minőségű alma vár felvásárlásra. Az illetékesek erre többször figyelmeztették a Zelenina képviselőit, sajnos, hiáfca. Feltételezhető, hogy a bizottság ezt a problémát is érdemben oldja meg.

A legélénkebb vita a temérdek hullott alma elhelyezése körül bontakozott ki. A Liko Konzervipari Tröszt termelési-gazdasági egységeinek kapacitása napi 24 órás üzemeléssel legfeljebb ötszáz tonna alma feldolgozására elegendő. A tenyészidő, továbbá a begyűjtés eltolódása miatt azonban egyre halmozódik a raktárkészlet. A hullott alma tárolása ömlesztett állapotban károsodás nélkül csak rövid ideig lehetséges. Szükséges tehát, hogy a Zelenina és a Jednota a felvásárolt nyersanyagot ládákban szállítsa a konzervgyárakba, mert a hullott alma így hosszabb ideig eltartható.

A tanácskozáson a Zeleninát jócskán érte bírálat. Tény, hogy rugalmasabbnak kellene lennie az áru átvételében és szállításában, mert a gyümölcs csak így juthat el a foghíjasán ellátott kerületekbe.

Jogos persze a Zelenina képviselő-A pékek korán kelnek

Egy régi kedves dal néhány sora jutott az eszembe, amikor átléptem a rozsnyói (Rožňava) korszerű pékség kapuját: „A pékek korán kelnek, mégis emberek,...“. A mai pékek nemcsak hétköznapokon kelnek korán, hanem szombaton, vasárnap és ünnepnapokon is.

A rozsnyói pékség két éve épült fel. Habár nagyobb szerephez jutottak a gépek, az ügyes, dolgos kezekre továbbra is szükség van. Tekintsünk be egy szocialista brigád naplóján keresztül a pékség hétköznapjaiba.

JOHANOVÄ HELENA vezette szooia lista brigád ezüstérmes. A brigád ezerkilencszázhetvenötben — még a régi üzemben — alakult, HERMÉLY GÉZA, kiváló pékmester közreműködésével. Géza bácsi halála után hálából, tiszteletből, róla nevezték el a brigádot. Tőle vette át a stafétabotot johanová Helena, aki a pékség legrégibb dolgozója. Negyvenkét éves és a pékségben huszonnyolc éve dolgozik.

— A korszerű pékségben mennyiben változtak a munka- és életkörülmények?

— A szakmán kívül a gépeket is meg kell ismerni. A gépesítés ellenére még hindig sok a kézi munka. Például a péksütemény dagasztását nem sikerült teljes mértékben gépesí-Klimentová Anna

és

Johanová Helena

(A szerző felvételei)

Dobos Sándor mestere szakmájának

tenl. A kenyérdagasztást egy FT— 100-as korszerű gép végzi. Nincs vele sok baj. Az élet- és a munkakörnyezet is kulturáltabb. Azonban az asszonyok helyzete nem a legkedvezőbb, a váltott műszak miatt. Bár a gyermekes anyák az éjszakai műszakban nem dolgoznak.

— Van elég utánpótlás?

— Habár a szaktanintézetek elegendő szakembert küldenek, mégis kevesen maradnak, mert a fiatalok szórakozásra és több szabad időre vágynak/ Emiatt kevesen vagyunk, s ha valaki kiesik, munkáját a többieknek kell elvégezni.

— Milyen eredményekkel büszkélkedhet a brigád?

— A termelési tervet száz százalékon felül teljesítettük s a termékek minőségén is sokat javítottunk. Ennek köszönve, a selejttermékek mennyisége a minimálisra csökkent.

DOBOS SÁNDOR, mester, egy másik brigád tagja. A fiatalember kilenc éve dolgozik a pékségben. A munkájáról azt vallja, hogy a gépesítés ellenére a szorgos emberi kéz, a becsületes helytállás pótolhatatlan.

— Mit üzen azok számára, akik a pékmesterség mellett döntöttek — kérdezem a fiatalembertől?

— Kenyeret sütni szép foglalkozás. Az ember mindennap érzi, hogy szükség van rá. Ezért érdemes áldozatot hozni.

Korcsmáros László

Gazdag választék papíron

A BRATISLAVA! ÜJ SÖRÖZŐ GONDJAIRÖL

jének a nehezményezése is, mert több termelő gazdaság csak másodosztályú almát kínál eladásra, mintha első osztályú nem termett volna. Igaz, hogy néhol kitűnő hűtőtárolókkal fendel kéznek, s az első osztályú gyümölcsből csak keveset adnak a Zeleninának. Kivárnak a készlettel, mert későbben jobb alapárért forgalmazhatják. Hogy ez helyes-e vagy sem, döntsék el az illetékesek. A lényeg az, hogy alma van bőven, a piaci minősége azonban jobb is lehetne.

A jogos bírálat helyénvaló, törekedni kell arra, hogy akiknek címezték, megszívleljék azt. Mindenekelőtt a fogyasztói piac, tehát az emberek millióinak az érdekeit kell szem előtt tartani, s alárendelni a szűkkörü érdekeket. Vonatkozik ez az első minőségi osztályú, de a hullott alma forgalmazására is. Minden terménynek el kell jutnia a piacra vagy a konzervgyárakba. A Zeleninának például rugalmasabban kellene eljuttatni a szállításhoz szükséges ládákat és palettákat. Ezzel lendületet kapna a szállítás.

Sajnálatos, hogy a burgonyatermés gyengébb a tervezettnél. Ez arra figyelmezteti a termelőket, a felvásárlókat, de a fogyasztókat is, hogy mindent tegyenek meg a készlet gazdaságos felhasználása érdekében.

A Zelenina hasson oda, hogy rugalmasabbá váljon a fogyasztók ellátása. A boltokban ne legyen hiánycikk a burgonya. Arra is ügyelni kellene, hogy a piaci kofák ne manipulálhassanak a burgonyával.

Az illetékesek intézkedéseket tettek annak érdekében, hogy a CSSZK-ból behozott burgonyával bővítsék a készletet. Ez a mennyiség azonban csak részben fedezi a szükségletet. Indokolttá válik tehát, hogy az éttermekben tésztafélékkel pótolják majd a hiányzó burgonyát.

A burgonya begyűjtését és tárolását követő napokban arra kell tőrekdeni, hogy az illetékesek megbízhatóan felmérjék a készletet, mindent megtegyenek a burgonya gazdaságos és ésszerű felhasználása érdekében. A közép-szlovákiai kerületben előfordultak olyan esetek is, hogy ugyan a forgalmazási tervet túlteljesítették, a nyugat-szlovákiai kerületbe mégis vontatottan érkeznek a szállítmányok a fogyasztók igényeinek a kielégítésére. Arra kellene gondolni, hogy az időjárás rosszabbra fordulhat, s emiatt sok burgonya megfagyhat és kárba veszhet. Ezt meg kell akadályozni.

Az illetékeseknek oda kellene hatniuk, hogy a szállítmányok fékezőit felelősségre vonják.

Hoksza István

A minap külföldi látogatóm érkezett. Egy darabig a szerkesztőségben beszélgettünk, azután meghívtam őt egy kis borkóstolóra. Megkért, igyunk meg inkább egy pohár sört. Helyes, gondoltam, így legalább eldicsekedhetem impozáns, új sörözőnkkel, ahol állítólag négyféle sör közül választhat a kedves vendég. Mit tagadjam: pirulnom kellett! Nem kaptunk se Budvart, se Aranyfácánt, még a sokat reklámozott Baník barna sört sem ízlelhettük meg. Be kellett érnünk azzal, ami volt: bratislavai Jubilejnével. Azt hiszem, Géza barátom legközelebb szívesen elfogadja a borkóstolóra szóló meghívást.

О О О

Az előzmények után érthető érdeklődései vettem részt azon a sajtótájékoztatón, melyen a bratislavai Vendéglátóüzemek és Éttermek, illetve a régi malátagyár kicsinosított termeiben létrehozott söröző vendéglő vezetői adtak számot az új létesítmény eredményeiről és a vendéglátóüzemek általános problémáiról.

Figyelmesen meghallgattam a vitaindító beszámolót, a feltett kérdésekre adott keserű válaszokat, s mindinkább elhatalmasodott bennem az érzés: elkapkodtuk a dolgokat. Nagyot, szépet, jót, de ugyanakkor különlegeset, hazait és külföldit csábítótámitót akartunk, de csak a gondjainkat, a problémáinkat sokszoroztuk meg. Elkészült a nagy mű — hivatalos adatok szerint ezerhatszáz vendég fogadására alkalmas —, az egyes csűröket a felszolgált sörökről neveztük el, és a sok-sok kivitelezési hiányosság ellenére a tervezett időpontban megnyitottuk a sörözőt. Zömében kapkodva összeverbuvált idénymunkásokkal. Elmúlt egy hónap, kettő, öt, s a fennhangon meghirdetett választékra általában már csak' a csűrök neve utal. A vendégek türelmetlenkednek, mert lassú és nem mindig kulturált a kiszolgálás, mert zenepénzt kell fizetni, és hiába kérnek Aranyfácánt, csak másutt is kapható Bratislava sört ihatnak. S persze, bosszankodnak az üzem vezetői is, mert kevés az állandó dolgozójuk — a szakképzettségről inkább ne is beszéljünk —, mert a vendégek reklamálnak , elcsenik a vadonatúj hamutálcákat, összetörik a poharakat, sértegetik a felszolgáló személyzetet.

Mi tagadás, szép, hangulatos azúj sörözőnk. Tavasszal már üzemelni fog a kertvendéglő is, ahol a főzőkanál mesterei a vendégek szeme láttára fogják készíteni a finomabbnál finomabb falatokat. Ha az utazási irodák felfedezik és kellően népszerűsíteni fogják, egykettőre megoldódik a népes turista-csoportok étkeztetési gondja. De ahhoz, hogy valóban közkedvelt legyen ez a söröző, és az egész országban — vagy akár külföldön is — hírnévre tegyen szert, még sok minden kívántatik. Először is biztosítani kell a személyi ellátottságot, nemcsak reklámozni, de nyújtani is kell a sörválasztékot, a gyors és kulturált kiszolgálást stb. Ha az ógyallai (Hurbanovo), a bratislavai és a České Budéjovice-i sörgyárak nem képesek az üzem igényeit kielégítő mennyiségű sört szállítani, meg kell szüntetni, vagy — változtatni a csűrök elnevezését, és más sörgyárakra kell alapozni. Annyi jó sört főznek az országban, miért ne tegyünk kedvére az ínyenceknek? Sőt! Az adott sörhöz megfelelő, tájjellegű ételt is kínálhatna az üzem. És persze sokkal több sós süteményt, pogácsát, perecet, akkor bizonyára kevesebb lenne a kötekedő, erősen spicces vendég.

Ezek az ötletek, javaslatok azon a bizonyos sajtótájékoztatón is szóba kerültek. Az üzem vezetői bólogattak, hogy mindez jó és helyes, csakhogy nehéz megvalósítani, mert nincsen, aki jóváhagyja, hogy a gyárak több sört szállítsanak, a bratislavai Vendéglátóüzemek és Éttermek vállalata kellő számú szakmunkástanulót vehessen fel stb. Hm! Ez bizony elgondolkoztató! Valaki jóváhagyta, hogy kiépüljön egy — a hazai viszonylatban — méreteiben páratlan vendéglátóipari létesítmény. Tudtuk, hogy ha elkészül, több szakképzett dolgozóra és jóval több sörre lesz szüksége a fővárosnak. Most, amikor ezek az igények valóban felmerülnek, amikor egy lényegében induló üzem megkedveltetéséről, hírnevéről és — mondjuk ki őszintén — a sorsáról van szó, most már senki nem érzi magát illetékesnek? Pedig valakinek segítenie keli a problémák megoldásában, még mielőtt a külvárosi kocsmák színvonalára süllyed a nagy reményekkel üzembe helyezett ómalátagyári söröző vendéglátóüzem!

(dek)

A gépesítők, a mezőgazdasági gépek használói már bizonyára megfigyelték a hazai gyártmányú mezőgazdasági gépújdonságok új megjelölési formáját. A korábbi — több betűből és egy vagy több számjegyből álló — típusjelzés helyett újabban hatjegyű jelzést alkalmaznak, amely két nagy betűből és négy arab számjegyből tevődik össze. Az első arab számjegyet a többitől kötőjel választja el. Például a PH 1-28Э eketipust, az SP 2-155 kaszáló géptípust, az MV 5-014 traktorvontatású tartálykocsit, az SC 1-031 magajáró cukorrépa-fejező géptípust, a TR 1-023 nagy teljesítményű burgonyaosztályozó géptípust, az ND 5-012 traktorra szerelhető homlokrakodót jelöl meg.

A korábban használt megjelölésben a betűk rendszerint az illetékes gép megnevezésének rövidítését, az előtte vagy utána levő számjegyek pedig a szerkezeti megoldást — így például az eketestek számát, a teljesítményt, a teherbírást, a sorok számát, a munkaszélességet stb. — jelentették.

Korábban néhány gyártó vállalatban a géptípusok megjelölése nem volt egységes. Sőt még egy vállalaton belül is voltak olyan eltérő kritériumok, amelyek ugyíanazt a gépet, géptípust másként jelölték meg.

Ezeket a hiányosságokat a 47 0001- es számú szaknorma (ON) életbeléptetése távolította el, amely 1978 április elsejei hatállyal meghatározza a CSSZSZK-ban gyártott mezőgazdasági gépek új megjelölésének és használatának elveit. A mezőgazdasági gépek megjelölése újabban már egységes rendszer és szabályzat alapján történik. 1

A már említett hatjegyű megjelölés első és második jegye — két nagy betű — megegyezik az ipari szakágazat és termékek egységes és országosan kötelező osztályozásának (a mezőgazdasági gépek esetében 536 plusz két további számjegy) negyedik és ötödik számjegyével. A betűjegyek a mezőgazdasági gépcsoportokat hasznosításuk, felhasználásuk szerint különböztetik meg. A hatjegyű megjelölés harmadik jegye — az első arab számjegy — a már említett egységes osztályozás hatodik számjegyével egyezik meg, amely a gépcsoporton belül a gép típusát határozza meg. A hatjegyű megjelölés negyedik, ötödik és hatodik jegye — a kötőjel utáni három arab számjegy — az egységes osztályozás hetedik, nyolcadik és kilencedik számjegyével egye zik meg, és a gépcsoporton belül az illetékes mezőgazdasági gép sorszámát jelenti.

A mezőgazdasági gép — új megjelölés szerinti azonosításában az első két nagy betű a döntő. A mezőgazdasági gépeket, géip eszközöket és berendezéseket -összesen harmincnégy csoportba osztották, a következő megnevezéssel és rövidítéssel: s

9 PH — ekék és talajjavító gépek — az egységes osztályozás száma 53611;

• PB — talajfelszín-művelő gépek —

536 12;

9 PK — sorközművelő gépek —

536 13;

• PS — univerzális talajelőkészítő

gépek — 536 14;

9 SE — vetőgépek — 536 21;

• SA — ültetőgépek — 536 22;

• RM — trágyaszóró gépek —

536 31;

ф RP - növényvédelmi gépek és berendezések — 536 32;

9 CH — a komlótermesztés gépi eszközei — 536 33;

9 SO — gabonabetakarítő gépek — 536 41;

9 SB — burgonyabetakarító gépek — 536 42;

О SC — cukorrépa-betakarltó gépek

— 536 43;

§ SP — takarmánybetakarító gépek

— 536 44;

0 SL — len- és kenderbetakarítő gépek — 536 45;

0 SZ — zöldségbetakarító gépek — 536 46;

9 SV — gyümölcstermesztési és erdőgazdasági gépek és eszközök — 536 47;

9 TN — cséplőgépek — 536 51;

§ IZ ^ vetőmagtisztító és előkészítő gépek — 536 52; в TR — terményosztályozó és

választó gépek — 536 53;

9 ND — adagoló- és rakodógépek

— 536 54;

• TS — raktári berendezések és

anyagkezelő eszközök — 536 55;

9 ZK — takarmány-előkészítő berendezések és eszközök —

536 61;

9 ZS — szilázs- és szenázskészítő gépi berendezések és eszközök — 536 62;

0 ZP — takarmányozó és adagoló berendezések — 536 63;

0 ZD — fejőberendezések — 536 84;

• ZV — szarvasmarha- és sertéstartás gépei — 536 65;

• OD — baromfitartás gépei —

536 71;

О OV — juhtartás gépei — 538 72;

9 OZ — egyéb állattartás gépei és berendezései — 536 73;

9 OR — halgazdaság gépei és eszközei — 536 74;

9 OC — méhészet gépei és eszközei

— 536 75;

0 MA — mezőgazdasági felépítményes tehergépkocsik —

536 87;

0 MT — kistraktorok — 536 88;

0 MV — traktorvontatású pótkocsik

— 536 89.

A mezőgazdasági gépek új megjelölési formája nem vonatkozik a szerszámokra, a külföldi gyártmányú gépekre, a hazánkban licenc alapján gyártott gépekre, és azokra a gépekre sem, amelyeket még az említett 47 0001-es számú szaknorma életbeléptetése előtt jelöltek meg. A mezőgazdasági gépek új megjelölési formájának alkalmazása jő feltételeket teremt a számítástechnika szélesebb körű érvényesítéséhez, főleg a mezőgazdasági és gépgyártó vállalatok irányítási rendszerében, az alapeszközök nyilvántartásában, az alkatrészek szétosztásában és hasznosításában.

—Inf—i