Szabad Földműves, 1980. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)
1980-11-08 / 45. szám
1980. november 8. SZABAD FOLDMOVES' 13 Be*zéfj6nfí iróla Bár nem mondok semmi újat, ennek ellenére mégis megjegyzem, hogy a zöldségfélék eladása és forgalmazása az idén is sok gonddal és boszszankodással járt. Ez a nem kívánatos, bosszantó helyzet ösztönzött arra, hogy néhány kérdésre választ kérjek Fekete Gézától, a ZELENINA nemzeti vállalat kereskedelmi igazgatóhelyettesétől. — Tapasztalatom szerint a kertészkedők sokféle zöldséget termelnek. Miért van mégis hiány egyes fajtákból? —! Véleményem szerint, a kistermelők nem minden zöldségféléből termelnek annyit, hogy eladásra is jusson. Nagyüzemtleg pedig gyakran nem lehet, nem éri meg, vagy egyszerűen nem szokás bizonyos zöldségfajtákat termelni. Hozzánk — mármint a Zeleninához — csak az jut el, amit eladásra felkínálnak. A boltjainkból bizony én is hiányolom a nagyobb választékot. Például a padlizsánt és a patisszont. — Ügy tudom, hogy a Szlovákiai Kertészkedők Szövetsége dióspatonyi (Orechová Potčň) helyi szervezetének tagjai a múlt évben termeltek padlizsánt, de nem volt iránta semmi érdeklődés. Ezért az idén már nem ültettek. i—i Bár ezt a szervezetet jól ismerem, mivel egyike a hatáskörünkbe tartqző legnagyobb szervezeteknek, mégsem tudok arról, hogy a múlt évben a padlizsánt felkínálták volna. Ha a jövőben termelni akarják, szívesen kötünk velük szerződést annak ellenőre, hogy a fogyasztók körében e zöldségféle iránt nincs nagy érdeklődés. Feladatunknak tartjuk megismertetni és megszerettetni ezt az érdekes és nagyon ízletes gyümölcsöt a fogyasztókkal. — Véleményem szerint a fogyasztót nem érdekli, hogy a kereskedelem miből mennyit tud felvásárolni és raktározni. A tényállás az, hogy a termelő a felesleget értékesíteni akarja, a fogyasztó pedig elvárja, hogy amire szüksége van, azt megvásárolhassa. Várható tehát, hogy intézkedéseket tesznek a termelői-fogyasztói igények kielégítésére? — Először is fontosnak tartom a helyzet reális megítélése céljából hangsúlyozni annak tudatosítását, hogy a zöldség gyorsan romló áru, tehát néhány fajta kivételével csak rövid ideig tárolható. A forgalmazási Idő optimalizálása — a termelőtől a fogyasztóig — tervszerűséget és rugalmasságot követel. Persze, nemcsak a kereskedelemtől, hanem a termelőtől is! Az áruforgalmazás tervszerűségét és rugalmasságát mi szállítási időtervekkel akarjuk biztosítani. Ezeknek az időterveknek a betartásával azonban a leggyakrabban bajok vannak. Például a termés beérési idejének eltolódása, mint objektív ok, néha lehetetlenné teszi a szállítási időterv betartását. Ezért persze senkit nem érhet bírálat! Bonyolultabb helyzet az áruforgalmazási csúcsok miatt keletkezik. S ezért sok esetben nemcsak a kereskedelem, hanem a termelők is elmarasztalhatók! Hogy miért marasztalhatók el a termelők? Azért, mert nem hajlandók áttérni az egyes zöldségfélék időbeni eltolódásos, vagyis szakaszos termelésére és szállítására. így aztán a terményfeleslegükkel gyakran egy-két hét alatt szinte elárasztják a kereskedelmet. Bizonyos időszakokban tehát a keresett zöldségfélékből semmi nincs, míg a felvásárlási csúcsok idején annyi van, hogy Dunát lehetne vele tekeszteni. Van persze más oka is a viszonylagos árufeleslegnek. Mégpedig a termelés tervszerűtlensége. Az, hogy a kistermelők nem a társadalmi szükséglethez méretezik az egyes zöldségfélék termelését, hanem ahhoz, hogy az előző években mit lehetett kedvező feltételek és árviszony között értékesíteni. Ez a tervszerűtlenség aztán egyes zöldségfélékből túltermeléshez, másból pedig hiányhoz vezetett. — On szerint a kérdés megoldása tehát abban rejlik, hogy rá tudják-e venni a termelőket a tervszerű termelésre és az áru szakaszos szállítására? —- Valóban így igaz! S ha a termelők kevesebbet akarnak bosszankodni és a fogyasztói igényeket hazai forrásokból folyamatosan ki akarjuk elégíteni, akkor nem játszhat szerepet a kistermelésben sem az egyés zöldségfélék termelésének divatos térhódítása, hanem a termelés terjedelmét tervszerűen, a társadalmi szükségletekhez igazodva kell kialakítani. Az áru forgalmazását pedig nem szezónra vagy hónapra kell lekötni, hanem pontosan meghatározott napokra. S persze, mindezt úgy, hogy mind a kereskedelem, mind pedig a termelők érdekei érvényesüljenek. Van még egy további probléma isi Ez abból a hirdetményből ered, amely kötelez benünket a felkínált- összes áru átvételére. De mint ismeretes, a felvásárlási és áruforgalmazási folyamatban több szerv és szervezet részt vesz. Mivel azonban mi vagyunk — vagyis a Zelenina — az első számú felvásárlók és áruforgalmazók, a felelősség nagyobbik része ránk hárul. Köztudott, hogy a primőráruk iránt minden felvásárló szervezet nagy érdeklődést tanúsít. Ezaztán természetes következménye, hogy nálunk viszonylagos hiány mutatkozik. Ugyanakkor az áruforgalmazási csúcsok idején a felvásárló szervezetek többsége kifarol a feladatai teljesítése alól és a kistermelők a ZELENINÄTÖL várják az összes árufeleslegük átvételét. Ez a körülmény bizony gyakran megoldhatatlannak tűnő problémákat okoz vállalatunknak. — Nem hiszem, hogy ott, ahol hagyományosan jó a termelők és a felvásárló kapcsolata, másnak adnák el a primőr árut és nem annak a kereskedelmi szervezetnek, amelyre később is számíthatnak. í—i Ez így is van! De ne feledje, hogy a pénz is nagy úr! Az kap, aki többet fizet! Különböző kedvezményekkel már mi is próbáljuk magunkhoz édesgetni a termelőket. Most formálódik például egy megállapodás, amely majd szabályozza kapcsolatunkat a szövetséggel és az alapszervezetek tagjaival. • — Manapság sokat beszélünk a közvetlen szállításokról. Ez lenne a friss áru biztosításának és a csúcsok fellazításának módszere? — A közvetlen szállításnak több formáját ismerjük. Azt a formát amelyre ön gondol, amikor az áru a termelőtől közvetlenül a fogyasztóhoz kerül, az utóbbi két évben alkalmaztuk. Főleg Bratislava ellátásánál. Hogy miért csak ott? Azért, mert egy-egy termelő kevés zöldségfélét termel. S bár az áru széthordása költséges, mégis csak egy-két árufélével lehet ellátni a boltokat. Tény, hogy ez a módszer nagyon munkaigényes, szervezésileg pedig nehezen megoldható. Mi igyekszünk kiküszöbölni az áru felesleges raktározását. Ügy, hogy csak egyszer és egy helyen összpontosítjuk az árut. Az is gyakran előfordul, hogy a termelők vagonba rakhatják az árujukat és az másnap reggel hat és tíz óra között megérkezik rendeltetési helyére. Ez nagyon gazdaságos és gyors formája az áruforgalmazásnak. Ezért ezt a módszert fejleszteni akarjuk. — Az úgynevezett csúcsok idején miért nem csökkentik a nagy menynyiségben felhalmozódott zöldségfélék fogyasztói árát? — Mint ismeretes, létezik szabott ár, amit az árhivatal állapít meg. Ezt mi nem módosíthatjuk! Aztán van limitált ár, melynek alsó és felső határét ugyancsak az árhivatal állapítja meg, de a vállalatunk az alsó és a felső határ figyelembe vételével emelheti vagy csökkentheti a fogyasztói árakat. Végül létezik szabad ár, de nincs előre meghatározva, hogy melyik zöldségfélére vonatkozik. A lényeg persze az, hogy az árfolyam alakulását a valóságban az árhivatal irányítja. A vállalatunk — a lehetőségek keretein belül — úgy igyekszik módosítani az árviszonyokat, hogy a raktárkészletek növekedését és a felhalmozott áru károsodását megakadályozza. Ezt teszi még abban az esetben is, ha intézkedésével a kockázati alapot terheli. így szolgáljuk a fogyasztók és egyben a termelők érdekeit is. О О О Vajon milyen következtetésre juthatunk a kapott tájékoztatásból?! Annak tudatosítására és hangsúlyozására, hogy végre álljt kell már parancsolni a felelősséggel való „labdázgatásnak“. Tehát kistermelői szinten is kézbe kell venni a zöldségtermesztés tervszerű irányítását, rugalmasabbá kell tenni az áru forgalmazását. S az árviszonyok ésszerű formálásával, esetleg az anyagi ösztönzés további formájának alkalmazásával is, hatékony intézkedéseket kell tenni abból a célból, hogy a zöldségtermelésünk és áruforgalmazásunk a közellátás színvonalának további emelkedését szolgálja. Fis tér Magda A nemzetközi egviittmíiködös távlatai A KGST-tagországok a világ legnagyobb élelmiszertermelői. A lakosság egyre növekvő szükségleteinek kielégítése kiváló minőségű élelmiszerekkel, valamint a táplálkozás tudományos normákon alapuló racionalizálásának megoldása elsősorban a termelés belterjesítésével érhető el. A jelenlegi tudományos-műszaki forradalom eredményei lehetővé teszik, hogy az élelmiszerek előállításának jelenlegi technológiáit gyökeres módon megváltoztassák a hagyományos nyersanyagok ésszerű feldolgozásának és új nyersanyagok alkalmazásának irányába. Távlatilag a nyersanyagfeldolgozás technológiájának és technikájának fejlődésében az alábbi új irányzatokkal lehet számolni: a habszárítás, elektroplazmolízis, elektroflotáció, gamma- és ibolyántúli besugárzás, infravörös sugarak, ultraszűrés, porításos szárítás alkalmazása, az élelmiszerek biológiailag értékes töltőanyagokkal és adalékanyagokkal történő gazdagítása stb. Az elmondottak arról tanúskodnak, hogy objektív módon szükséges a tudományos és műszaki fejlődés előrejelzésének kidolgozása egyes élelmiszeripari ágazatokban. A KGST-tagországok élelmiszeriparában a tudományos és műszaki fejlődés előrejelzésével kapcsolatos munkákat a Tanács Végrehajtó Bizottságának megbízásából a KGST Élelmiszeripari Állandó Bizottsága végzi. A Bizottság munkaszervei javaslatokat készítettek az 1990—2000-ig várható tudományos és műszaki fejlődés prognosztikai kidolgozásának elvégzésére, főleg a kiváló minőségű élelmiszerek gyártására szolgáló növényi és állati eredetű nyersanyagok komplex és ésszerű felhasználása területén. Prognózist dolgoztak ki az olaj- és zsíripari, húsipari, konzervipari, cukoripari, tejipari és sütőipari ágazatokban. Ezek az ágazatok adják a teljes élelmiszertermelés körülbelül nyolcvan százalékát. A tudományos-műszaki fejlődés prognosztikus problémái a figyelmet elsősorban a nyersanyag komplex és racionális feldolgozására, a késztermékben a hasznos természetes anyagok maximális megőrzésére, továbbá a termékválaszték bővítésére, a minőség javítására, az élelmiszeripari ágazatok automata gyártási vonalakkal történő felszereltségének javítására, a munka termelékenységének és a termelés hatékonyságának jelentős növelésére összpontosították. A prognózis közvetlen kidolgozói Bulgária, Magyarország, az NDK, Románia, a Szovjetunió és Csehszlovákia megfelelő kutató és tervező szervezetei. A munkák koordinálását a CSSZK Mezőgazdasági és Élelmezési Gazdaságkutató Intézet a KGST Titkárságával közösen végzi. Az ágazati prognózisok kidolgozása lehetővé tette, hogy levonják az alábbi következtetéseket: A hús és hústermékek előállításában az állatok hizlalási minőségének további javulásával számolnak; a szarvasmarhák átlagos élősúlyának el kell érnie az 500—533 kilogrammot, a vágási kihozatalt pedig 49—57 százalékra kell növelni. Feltételezik, hogy jelentősen növekedni fog a bacon-típusú sertéshús iránti kereslet, ugyanakkor csökken a hússertések átlagsúlya. Egyes országokban a termékmennyiség 90 százalékát komplex gépesített gyártóvonalakon fogják előállítani , az alapvető technológiai paraméterek automatikus szabályozásával. A szarvasmarhát feldolgozó vonalak kapacitása 200, a vágott sertésé 240—400 db/6rára fog növekedni. Az új technika és technológia alkalmazása lehetővé teszi, hogy a húsiparban a munka termelékenységét 1,3—2-szersére növeljék. Az előrecsomagolt hús gyártásának volumene 3—6-szorosára növekszik; az új gyártóvonalak teljesítménye el fogja érni az 1—8 tonna/óra értékét. A tejtermelés növelése, melyet a KGST-tagországok az 1990—2000-es időszakra előirányoztak, lehetővé fogja tenni, hogy fokozzák a tejtermékek előállítását. A tejtermelés tervezett növekedése az egyes országokban 1975-höz viszonyítva 14—76 százalékos. A fogyasztói tej termelését 21—181 százalékkal, a vajtermelést 10—13 százalékkal, a kemény sajtok gyártását 61—149 százalékkal, a túrófélék gyártását 35—173 százalékkal, a folyékony tejkonzervek előállítását 17—221 százalékkal, a tejporgyártést pedig 96—232 százalékkal kell fokozni. jelentősen javulni fog a termékek minősége, érzékszervi mutatói, meghosszabbodik tárolhatóságuk, a minőségi mutatók stabilizálása mellett és javnl a csomagolás és kiszerelés. Az olaj- és zsíriparban a javasolt technológiák és berendezések bevezetése lehetővé fogja tenni, hogy a munka termelékenységét 1,8—2-szeresére növeljék, a termelés műszaki színvonala és a termékek minősége tekintetében elérjék a világszínvonalat. Növekszik majd a nyersanyagokból a hasznos komponensek (fehérjék, foszfátok) kivonásának mértéke is. A zöldség- és gyümölcskonzervek gyártásában a nyersanyag gyors minőségi ellenőrzése, átvétele, a szállítóval való elszámolás és a beérkezés nyilvántartása automatizált rendszerének bevezetése a paradicsom, zöldborsó, marinált uborka és más termékek előállításánál lehetővé fogja tenni a nyersanyagok minőségének tárgyilagos megállapítását, a szállítóval való elszámolás automatizálását, a nyersanyagok tárolási veszteségeinek csökkentését ás a munka termelékenységének 5—6-szoros növelését. Az új típusú, folyamatos üzemelésű sterilizátorok alkalmazása és a meglevők tökéletesítése a munkaráfordítás 60—70 százalékos csökkenéséhez, a termékek minőségének javulásához vezet, aminek igen nagy jelentősége lesz a gyermektápok gyártásában. A KGST-tagországokban a répacukor gyártását 1981 és 1990 között 18 millió tonna fölé kell emelni. A tervezett termelési volument elsősorban a cukorrépa technológiai minőségének javításával, a termelő kapacitások további növelésével, a termelés koncentrációjának fokozásával, a cukorgyári berendezések műszaki színvonalának emelésével, az átlagos nyersanyag-, fűtőanyag- és más anyagfelhasználás csökkentésével tervezik elérni. Az elvégzett prognosztizálás lehetőséget ad arra, hogy az egyes KGST- tagországokban hozzáfogjanak az 1990—2000-ig javasolt tudományos-műszaki fejlesztés megvalósítására irányuló intézkedések kidolgozásához, valamint a munkák elvégzése konkrét útjainak és módszereinek meghatározásához. A kidolgozott prognózisok lehetővé teszik továbbá, hogy meghatározzák a tervezett tudományos-műszaki fejlesztés megvalósításához szükséges anyagi, pénzügyi, szakember és egyéb forrásokat. Mind az egyes KGST-tagországokban, mind az érdekelt országok sokoldalú együttműködése területén a fent említett intézkedések megvalósításánál szükségesnek tűnik a tervezés és a gyakorlati szervezés célprogramos módszerének alkalmazása. —nmsz— Alig akad olyan- élelmiszer, ** amely annyira nélkülözhetetlen lenne, mint a kenyér. Hiszen el sem tudjuk képzelni életünket nélküle — a kenyér az élet szimbóluma. A friss és ízletes kenyér az űrhajósok étlapjáról sem hiányzik, s kozmikus útjukon ott szerepel a magas tápértékű élelmiszerek között. Igaz, elég hosszú időbe telik, amíg a kozmikus kenyér a világűrbe kerül. A kozmikus kenyeret a Moszkvai Pékipari Tudományos és Kutató Intézet pékségében sütik, amely nagyban hasonlít a hagyományos pékségekhez. Itt is lisztet kevernek, tésztát dagasztanak és sütnek. A különbség abban rejlik, hogy a pékek és a pékinasok képzett szakemberek, tudományos dolgozók. Túlnyomó többségük asszony. A kenyérsütés a múltban valóságos szertartás volt. Mi, idősebbek még emlékszünk arra, amikor édesanyánk este bekeverte a kovászt és a teknő fölé vánkust tett, hogy a tészta megkeljen. Mi, gyerekek alig vártuk, hogy reggel, ha felébredünk, megszeghessük a meleg és Illatos cipót. Ha a kozmikus kenyér sütése nem is Ilyen szertartásos, felelősségteljes és pontos munkát követel. Valamennyi munkafolyamat — kezdve a liszt minőségének és összetételének megállapításától, a dagasztáson, a formáláson, a sütésen kereszgyártott kenyérnek. Izük, az egyes kenyérfélék sajátos ízéhez hasonlít. Csupán méretük tér el a hagyományostól: Egyegy kozmikus kenyér súlya öt gramm. Pontosan olyan, mint Az űrhajósok kenyere tül, egészen a csomagolásig *-» automatizált. Jelenleg hatféle kenyeret sütnek az űrhajósok számára. Nagyobbrészt közkedvelt fehér búzakenyeret. De félbarna, borodói, rozs- és moszkvai speciális fekete kenyeret is készítenek. összetételük alapjában véve megfelel a nagyüzemileg egy harapós kenyér. Ez azért fontos, hogy egyszerre be lehessen tenni л " szájba és ne kelljen szeletelni. Ugyanis a kenyér szeletelése bonyodalmas és veszélyes lenne, ha a kenyérmorzsák a kozmikus térbe kerülnének. A kozmikus kenyér formája hasonlít az eredeti kenyérhez, gömbölyű vagy téglalapalakú. Hogy a kenyér megtartsa az eredeti frisseségét és ízét, s megfeleljen a szigorú higiéniai előírásoknak, az „okos“ automaták minden kenyeret külön-külön csomagolnak, az erre a célra kifejlesztett celofánba. Majd tízesével kisebb celofán tasakokba helyezik. A hermetikusan lezárt csomagok a kozmikus központ élelmezési részlegére kerülnek, ahol több hónapon át is tárolható. Az űrhajósok szerint a kozmikus kenyérnek olyan íze van, mintha aznap sütötték volna. Azt tartják, hogy a kenyér illata a család és a haza üzenetét hozza. Az űrhajósok ezért becsülik annyira a kenyeret. Dr. Sladovník József A termeltető vállalatok szervezd tevékenységétől függ, elmélyítjük és kihasználjuk-e a kertészkedők termelőkedvét és kezdeményezését Fotó: —bor
