Szabad Földműves, 1980. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)
1980-11-08 / 45. szám
14 SZABAD FÖLDMŰVES 1980. november 8. VADÁSZAT ф VADÁSZAT ф VADÄSZAT ф VADÁSZAT ф VADÁSZAT ф VADÁSZAT ф VADÁSZAT ф VADÁSZAT ф VADÁSZAT ф VADÁSZAT ф MUDr. Mészáros Sándor, körzeti gyermekorvos az idén ünnepelte 50. születésnapját. Oroszkán (Pohronský Ruskov) él családjával. A felelősségteljes humánus munkája mellett a szabadidejét érdekes, kedvtelésnek szenteli. Udvara kutyatenyésztő állomásra haspnlít. Az állatokhoz való vonzalma, szeretete évről évre erősödött. Idővel a fajtatiszta kutyák szakavatott tenyésztőjévé vált, majd az SZVSZ helyi szervezetének tagja lett. A Szlovákiai Vadászszövetség Központi Elnökségének és az SZVSZ járási bizottságának tagjaként is tevékenykedik. Számos versenyen részt vesz. Aktív tevékenységének, kiváló tenyésztői munkájának eredményeiről számtalan értékes trófea, aranyérem, elismerő oklevél — hazai és külföldi versenyekről egyaránt — tanúskodik. A pihenésre szánt rövid időt könyvtárában tölti, ahol úgyszólván háromezer kötet sorakozik a polcokon. A hazai és a külföldi szakirodalom mellett szép számban találhatunk szépirodalmi alkotásokat is. Főleg történelmi regényeket, kedvenc íróitól, mint például Tolsztojtól és Jókaitól. A lelkes állatbarát felelősségteljes munkája után törzskönyvezett kutyák tenyésztésével foglalkozik (A szerző felvételei) Az alsáhatárt (Dolný Chotár) ROSA-1 vadásztársaság F i 1 о László vezetésével aktív tevékenységet fejt ki. A vadásztársaság tagjai példásan gondoskodnak a vadállományról. A vadászterületükön elhelyezett etetőkbe rendszeresen hordják szét a szükséges takarmányt. Vadászás idején puskával a kezükben járják a határt, s ritkítják a vadállományt az optimális létszám betartása végett. Ezen túlmenően társadalmi munkába is aktívan bekapcsolódnak. A közelmúltban befejezték a vadászlak építését. Társadalmi munkában a vadászlak környékét rendezték. A képen látható csoport a gyepesítéshez készíti elő a talajt. Oláh Gyula mérnök AKTIV VADÁSZOK Jubiláló vadászszövetség Október utolsó hetében a Szlovákiai Vadászszövetség fennállásának 60. évfordulóját ünnepelte. Ebből az alkalomból a magyar nemzetiségű vadászok nevében hálás üdvözletünket tolmácsoljuk az SZVSZ Központi Bizottságának. A szlovák vadászok hatvan éves tevékenységét egy cikk keretében nehéz lenne értékelni. Ezért csak tömören sorolom fel a szövetség fejlődésének fontosabb fordulóit. Az első Csehszlovák Köztársaság megalakulása után vette kezdetét a vadásztársulatok megszervezése. 1920. októberében alakult meg a Szlovákiai Vadászati Védegylet, amelynek székhelye Bratislavában volt. Ez tette lehetővé, hogy a csehszlovák állampolgárok vadás2engedélyhez jussanak, tagjai legyenek a szervezetnek. Említést érdemel, hogy abban az időben a magyar nemzetiségű lakosság számára három vadászati szaklap jelent meg, mégpedig a „Vadászlap“, a „Szlovákia Vadászati Védegylet Országos Közlönye“, és a „Kárpáti vadász“ — az utóbbi a kárpátaljai vadászok részére. Az első világháború után a vadállomány nagyon leromlott. Az akkori vadászok tevékenysége a vadállomány létszámának a gyarapítására irányult. Igyekezetük jó eredménnyel járt. A második világháború idején a vadállomány a minimálisra csökkent. A háború befejeztével a vadászok újra hozzáfogtak a vadállomány fejlesztéséhez, önfeláldozó munkájuknak köszönve aránylag rövid időn belül elérték a háború előtti szintet. A szocializmus győzelme hazánkban gyökeres változást hozott a vadásztársaságok életében. így például a korabeli 45. számú vadásztörvény kimondja, hogy a vadászati jog gyakorlásában az elsőbbség a földműveseket és a munkásokat illeti meg. Az 1962-ben érvénybe lépett 23. számú vadásztörvény a maga idejében Európa egyik legkorszerűbb vadásztörvénye volt. A törvény értelmében az újonnan alakult vadászszervezetek kibérelhették az állami erdők negyven százalékát. Ki hitte volna, hogy egyszer a munkások és a földművesek a Kis-Kárpátok, a Magas-Tátra, az Alacsony- Tátra, a Közép-Szlovákiai Érchegység vonulataiban, a Szalánci erdőségekben legálisan vadászhatnak majd. Mindez a CSKP politikájának, a szocializmus győzelmének köszönhető. A Csehszlovák Államszövetségről szóló 143/1968 Zb. számú törvény az SZVSZ szervezeti felépítésében elvi változásokat hozott. Két önálló nemzeti szövetség alakult, s ezek tevékenysége alapszabályzatukhoz igazodott. Az SZVSZ két nemzeti szövetségét az 1969. június 21—22-én megtartott kongresszuson alapították meg, s kitűzték a vadgazdálkodás fejlesztésének időszerű feladatait. A Szlovákiai Vadászszövetség a Nemzeti Front egyik alakulatává vált. A Szlovák és a Cseh Vadászszövetség tevékenységét a Szövetségi Bizottság irányítja és koordinálja. Ezen túlmenően tanácsadó szerepet is betölt. Végezetül a szlovákiai magyar nemzetiségű vadászok nevében a Szlovákiai Vadászszövetség Központi Bizottsága tagjainak a 60. jubileum alkalmából sok sikert és további eredményes munkát kívánok. J. M. Habrovský HORGÁSZAT ф HORGÁSZAT • HORGÁSZAT Ф HORGÁSZAT Ф HORGÁSZAT • HORGÁSZAT • HORGÁSZAT • HORGÁSZAT • HORGÁSZAT • HORGÁSZAT • Kevesen tudják, hogy az SZUSZ helyi és városi szervezeteinek a tevékenysége nem csupán a halfogásra, hanem a sokrétű társadalmi és gazdasági tevékenységre is kiterjed. Ennek velejárójaként a szervezetek sokasága a gazdasági tevékenység keretében ivadékneveléssel és halkeltetéssel is-foglalkozik. Teszik ezt abból a célból, hogy saját erőből megtartsák a gondozásban levő vizek halböségét. Nem kevés gonddal jár ez,-mert a helyi és a városi szervezetek taglétszáma rohamosan növekedik, ugyanakkor a horgászvizek terjedelme marad a régi, vagy pedig egyes körzetekben csökken. Ilyen helyzet alakult ki a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) városi szervezet körzetében is. Amióta a járás, pontosabban a városi szervezet hatáskörébe tartozó vizek, a Duna és a mellékágaiból keletkezett tavak körzetében a vízi erőmű építése kapcsán nagyszabású földmunkák folynak, Olagyai Edének, a szervezet elnökének, ,s a vezetőség többi tagjának egyre, több gondot okoz a még meglevő horgászvizek fenntartása, halasítása, a halállomány megőrzése. A városi szervezet taglétszáma megközelítőleg ezerre szaporodott, s az utánpótlásnak számító ifihorgász ebből 360. A dunai vízi erőmű építésével a halgazdag vizekből 50—60 hektár területet kell majd „leírniuk“, mivel ezeknek egy részét földdel takarják be, vagy beleesik az erőmű vízfelületébe. A szervezetnek . mintegy 20—25 hektárra becsülhető kavics- és tőzeggödrökből álló horgászvíze ma rád. Ebből nem nehéz megállapítani, hogy egy horgászra mekkora hasznos vízterület jut. Aggasztó ez azért is, mivel a folyó vizek többsége szenynyezett és horgászatra nem alkalmas. Ezek között említhető az albári (Dolný Bar) csatorna, melynek vizét idényben a cukorgyár, állandóan pedig a városból elfolyó szennyvíz teszi horgászatra alkalmatlanná. A korábban tiszta vizű tőkési csatornát az utóbbi években a patönyi termálvíz, de a légi kórház szennyvize is károsítja. Az is köztudott, hogy a Felső-Csallóközben a mezőgazdasági kultúrák öntözésére a Slovnaft által nagyon szennyezett Kis- Duna vizét kénytelenek felhasználni. Ebből a célból csatornarendszert létesítettek, melynek vize a körzetében levő többi csatornák tiszta vizét erősen szennyezi, ezért horgászatra alkalmatlanok. Több alkalommal bebizonyosodott, hogy a Dunából kifogott halak jelentékeny hányada nem fogyasztható, a horgászok népes tábora más lehetőség hiányában mégis oda jár horgászni, s ha kedvez a szerencse, esetleg ehető halt is vihet haza. Ez azon-Huszárik János idényben a Rózsaliget tavon próbált szerencsét. Ez a tó a pontyok és más halfajok kitűnő tanyája ban csak az elkészítés és ízlelés után derül ki. A városi szervezet vezetősége az említett okoknál fogva a kavics- és a tőzeggödrökből létesített horgászvizek mesterséges halasítására törekszik. Főleg pontyot, csukát, süllőt, dévért, helyeznek a vizekbe. Pontyivadék-neveléssel kapacitás hiányában eddig nem foglalkoztak. Ezért a múlt év májusában 300 ezer zsenge pontyivadékot szereztek be, s azt a halnevelő tavakba telepítették. Az orvhorgászok ezt megtudták, és a méreten aluli állomány tekintélyes hányadát kifogták. A szervezet vezetősége ezt nem akadályozhatta meg, mert nincs fizetett halőre. Ezt a tisztséget a horgászok társadalmi munkában töltik be. Munkahelyüket azonban ellenőrzési célból nem hagyhatják el. így a szervezet vezetősége 18 mázsa méretés pontyot gyűjtött össze, s azokat kihelyezte a horgászható Olgyai Ede, a szervezet elnöke és Polák Pál, a fegyelmi bizottság tagja a halkeltető jövőjéről beszélget vizekbe. A Duna melléki tavakból mintegy négyezer kiscsukát mentettek ki, s azokat az arra fenntartott nevelőtavakba helyezték. A süllőt' azonban ikra kihelyezésével szaporítják. A tavakba 1 millió kétszázezer süllőikrát tettek, s ez évente ismétlődik. Méretes dévérből húsz, compóból 11, kis pontyból pedig öt mázsát telepítettek tavaikba. A fentiek azt bizonyítják, hogy példásan gondoskodnak a vizek halbőségének a fentartásáról. Az egyik tóba próbaképpen tizenötezer pisztrángot telepítettek. Később újabb tizenötezer darabot szereztek be és a tóba engedték, mert bebizonyosodott, hogy a hegyvidék tipikus halfaja jól érzi magát a csallóközi róna hidegvizű kavicsaödreiben is. A horgászok szép pisztrángokat fogtak a tóból. Megfigyelték azonban, hogy engedéllyel rendelkező sporthorgászok sem tartják be a halfogás szabályait, ha azonban rajtakapják őket, a szervezet fegyelmi bizottsága eljárást indít ellenük. Aki a többszöri jóhiszemű figyelmeztetés ellenére sem tartja tiszteletben a szabályokat, azt megfosztják a horgászat iogátől, esetleg kizárják a szervezetből. Az elnök elvtárssal együtt megtekintettük a városi szervezet mihályfai (Michal na Ostrove) keltető és nevelő telepét. A munkálatok már elkezdődtek. A hajdani kacsafarm épületei kedvező feltételeket nyújtanak a telep kiépítésére. A szervezet tagjai több mint kétezer társadalmi órát dolgoztak ezen a telepen. Köztük említhetjük Kropitz Pál építésvezetőt, Hízok Imrét, Blahó Gyulát, Szerencsés Lászlót, Perczel Józsefet, Kántor Józsefet, a városi szervezet szerénykedő elnökét és másokat. Amint már említettem, a horgászszervezetnek közel ezer tagja van. Nem ártana tehát, ha mindegyikük tenne valamit a telep mielőbbi üzembe helyezéséért, mert a keltetés és a halnevelés a városi szervezet miden tagjának az érdeke. Jó halzsákmányt csak akkor várhatnak, ha a vizeket jobban halasíttatják. Terveik szerint süllő, csuka, ponty, compó és más halfajok keltetésére és nevelésére nyílik majd lehetőség. Ha a telep üzembe helyezését a tagok mindegyike segítené, akkor annyi halat kelthetnének és nevelhetnének, amennyire a szervezetnek nincs is szüksége. Ez azt jelenti, hogy az ivadék jelentékeny mennyiségét eladhatnák a járás többi horgászszervezeteinek és az így szerzett pénzen kibővíthetnék gazdasági tevékenységüket. A kamrás rendszerű keltetőnek ebben az évben húszezer К—1-es és egymillió zsenge pontyot kellene produkálnia. A telep kivitelezése azonban késik, ezért szükséges, hogy a tagság segítse a vezetőséget a nemes törekvésben. A szervezetben a legnagyobb problémát a_ .horgászerkölcs megtartása okozza. Úgy tűnik, hogy sokak számára nem használtak a téli foglalkozások. Egyes szervezett horgászok nagy károkat okoznak a méreten aluli halak korlátlan mennyiségű kifogásával. Az ilyen horgászokkal szemben nemcsak a vezetőségnek, illetve a fegyelmi bizottságnak, hanem minden becsülete.s horgásznak szigorúnak kellene lennie. Ha a fegyelemsértőknek nem használ a figyelmeztetés, akkor ki kell zárni őket a szervezetből. Ez aztán figyelmeztetés is lehetne azoknak, akik hajlamosak a horgászerkölcs megsértésére. Huksza István A jubileum alkalmából visszaemlékezett pályafutása kezdetére, s leforgására. Gimnázium éveit Magyarországon kezdte, majd a második világháború után a komáromi (Komárno) gimnáziumban folytatta, ahol leérettségizett. Orvosi tanulmányait a Bratislavai Komenský Egyetemen végezte. Az első gyakorlati évek után Oroszkán telepedett le, ahol e napig körzeti orvosként tevékenykedik. A köztiszteletben álló orvos, családapa és állampolgár, a CSKP-nak és néhány társadalmi szervezetnek is aktív tagja. Cimmermanová Mária Mészáros Sándor kevés szabadidejét könyvtárában tölti
