Szabad Földműves, 1980. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1980-11-08 / 45. szám

Szerződéses termelés - a folyamatos zöldségellátás alapja (Folytatás az 1. oldalról) lentösebb szerepet töltenek be, ezért a lehetőségekhez mérten a szövetkezetnek is kötelessége lenne enyhíteni a szállítási gondokon. — Mikor kerül sor a szerző­dések megkötésére? — érdek­lődtem az igazgatótól. — Már megkezdtük a meg­beszéléseket az alapszervezetek, képviselőivel, és a szerződések megkötésére is rövidesen sor kerül. — Mit várnak a felvásárlók a kistermelőktől? — Elsősorban azt, hogy sok­féle zöldséget termeljenek. Igaz, vannak olyan községek, ame­lyek már évek óta szakosodtak némely zöldségféle termeszté­sére, és kiváló árut adnak el. Ezzel számolni kell, mint ahogy azzaf is, hogy a piac legalább tizenhárom-tizennégy féle zöld­séget igényel. Ogy kell irányí­tanunk a szerződéskötést, hogy sokféle zöldséget termeljenek a kertészkedők, s kielégítsék a fogyasztók igényeit. Azt hiszem, mindenütt legalább olyan kap­csolatot kellene létrehozni, mint amilyen a dióspatonyi (Orechová Potéü) szervezettel az évek során kialakult. A Szlovákiai Kertészkedők Szövetségének közel százhúsz­ezer tagja van, akik több mint tizenkétezer hektár területen termelnek zöldséget, gyümöl­csöt és virágot. Olyan földeket művelnek, amelyeken nagyüze­mi technológiával nem lehet dolgozni. A dióspatonyi a nagy szervezetek közé tartozik. Több mint négyszáz tagja van. A szervezet elnöke Táncos Dénes, az efsz javítóműhelyének meg­becsült dolgozója. Már tizedik éve elnökösködik, és ez kife­jezi, hogy a tagság elégedett az irányító munkájával. A kertészkedők főleg a csa­ládi házakhoz tartozó kerteket művelik, mintegy harminchá­rom hektár területet, amelyen jelentős a fólia alatti zöldség­­termesztés. Az idei szerződést, pénzben kifejezve, a mostoha időjárás ellenére is teljesítik. Igaz, az egyes zöldség- és gyü­mölcsfélékből nem sikerült a kitűzött mennyiséget elérni, voltak viszont olyan zöldségfé­lék, amelyekből a tervezettnek a dupláját adták el. Tizenhá­romféle zöldséget termesztet­tek. A szervezet tagjai az idén is mintegy hat és fél millió ko­rona értékű árut adtak el a felvásárló üzemnek. A szerve­zetnek három megbízottja van, akik helyben — a vagonoknál vagy a zöldségfelvásárló üzem­ben — veszik át a kertészke­dők áruját, és adják el a fel­vásárló üzem dolgozóinak. Az idénymunkásokat a szervezet fizeti abból a két és fél száza­lékból, amit a felvásárló üzem­től kap. A tagok az eladott áru értékének három százalékát be­fizetik a szervezet közös kasz­­szájába. — Szüksége van a szervezet­nek a befolyt összegre? — ér­deklődtem az elnöktől. — Nem mondanám, mivel nem tudunk hasznos dolgokat venni. Ha kapnánk kístraktort, akár kettőt is vásárolnánk. Per­metező felszerelésünk több is van, és többnyire a brigádok végzik a szakértelmet igénylő, eléggé nehéz munkát. Tizenegy kisebb Uvegházunk is van. Eze­ket olyan tagok kertjében he­lyeztük el, akik vállalják a kertészkedők részére a palánta­­nevelést. Évente nyolcvanezer tápkockát készítünk, és hason­lóan, mint a vegyszereket, öt­ven százalékos kedvezménnyel adjuk el a tagoknak. Ragaszt­ható fóliát Csehországból ren­delünk, és azt nem egészen féláron kapják a szervezet ak­tív tagjai. Hangsúlyozom, hogy az aktív tagok, mert vannak olyanok Is, akik a primőrárut, vagy ha valamiből kevesebb termett, elhordják a piacra, és nálunk csak akkor jelentkez­nek, ha másutt nem tudják értékesíteni a termékeiket. Mi általában elégedettek vagyunk a felvásárló szervekkel kiala­kult kapcsolattal. Szükség ese­tén mi is igyekszünk a segítsé-A dióspatonyiak a zöldség nagy részét közvetlenül a vasúti vagonoknál adják át Fotó; >—tt-* Щ ffe: • Mozgalmas délután a felvásárló telepen gükre lenni. Ha az északi járá­sokból teherautót küldenek pa­radicsomért, paprikáért, és más zöldséget is szeretnének vinni, amely éppen nincs a felvásárló üzemben, tagjaink egy-kettőre leszedik a kívánt mennyiséget, s mire megérkezik a jármű, már átadtuk a kért árut. Egy­más kölcsönös segítésével dol­gozunk, és igyekszünk a szer­ződésben vállaltakat teljesíteni, mert tudjuk, ez a lakosság fo­lyamatos ellátásénak alapja. Zsemle Béla, a bakai kertész­kedők szervezetének elnöke nem beszél hasonló optomlz­­mussal a termelők és a felvá­sárlók kapcsolatáról. Igaz, a szervezetnek nincs olyan múlt­ja, mint a patonyinak, de már ők is száztízenkét tagot szám­lálnak. A tagság létszáma az utóbbi években megháromszo­rozódott. És, persze, az általuk termelt zöldség mennyisége Is. — Ml, vezetők, azt szeret­nénk elérni — vallja az elnök —, hogy a különböző szolgál­tatásokból a legtöbbet nyújtsuk a tagoknak. Szeretnénk minél több árut szerződéses alapon eladni. Kezdők vagyunk, és az Idén mindössze hatszázezer ko­rona értékű áru eladására kö­teleztük magunkat a Jednotá­­nál. Saját hibánkon kívül még ezt sem tudtuk teljesíteni. Nem volt, aki kellő időben elszállít­sa az árut. Akit megbíztunk a zöldség átvételével, esetenként haveri alapon végezte a mun­káját. Bár ml fizetjük, 6 azt állítja, hogy a Jednota alkalma­zottja. Nálunk valóságos paprí­­kaháború volt az idén. Az em­berek leszedték a termést, de mire a szállítóeszköz megérke­zett, az áru zöme megrothadt. Csak néhány protekciósnak a paprikáját vették át. Vagy ШОП' dok mást: Krajcsovics József­nek jól sikerült a karfiolja. Kö­zel négyszáz gyönyörű rózsa fehérlett a sötétzöld levelek között. Szólt a felvásárlónak, vegye át a piacon keresett árut. — Ugyan, mit vacakolsz vele. Add el, ahogy tudod — utasította el a felvásárló. Köz­tudott, a karfiol az idén áltálé-« ban gyengén termett. Ezért eléggé érthetetlen, miért nem vették meg a felkínált árut. A tagság bizalmat előlegezett ne­kem, és én becsülettel szeret­nék helytállni. De Ilyen körül­mények között nem lehet. Azt hiszem, nem kötünk több szer­ződést a Jednotával, inkább az állami felvásárló szervnél pró­bálunk szerencsét. Természete­sen a jövőben olyan egyént kell megbíznunk a zöldség és a gyümölcs átvételével, aki a kistermelők érdekeit védi és törődik az áru folyamatos átvé­telével, elszállításával. Bakán nemcsak az elnökkel beszélget­tem, hanem másokkal is, akik szintén konkrét példákkal iga­zolták Zsemle elvtárs vélemé­nyét. Ezekben a napokban van a szerződéskötés ideje, most rak-* juk le a jövő évi zöldségellátás alapjait. Közben sokan elgon­dolkodnak azon, hogyan lehet­ne jobbá, folyamatosabbá tenni a zöldségellátást. Sokan azt ál­lítják, legjobb lenne, ha kör­zetenként a szövetség megbí­zottja vásárolná fel az árut, és a szervezetek minden közbeeső szerv nélkül szállítanák azt a piacra. Ha a termelőknek sike­rül jó kapcsolatot kialakítani a felvásárlókkal, mint a diós­patonyi szervezetnek, akkor ez aligha szükséges. Viszont a ba­kai és más eseteket vizsgálva, talán jó lenne ez a megoldás. Mindenképpen meg kell olda­ni a zöldség gyorsabb szállítá­sét. Tudom, ez nem olyan egy­szerű, de ha friss, minőségi áruval akarjuk ellátni a lakos­ságot, akkor mielőbb meg kell oldani a problémákat. A mező­­gazdasági üzemek — bármeny­nyire is foglaltak a jármüvek — időnként kisegíthetnének a szállításban, hiszen többnyire az 6 tagjaik a zöldségtermesz­tők. Mindenkinek tudatosítania kell, hogy a szerződések átgon-« dőlt megkötése, a jobb szerve-« zés, a termelők becsületes, oda-« adó munkája jelentősen hozzá­járulhat a fogyasztói piac jobb, színvonalasabb ellátásához. TÓTH DEZSŐ О Ivászat — üvegből, szopóka segítségével ▲ A madárkárt elhárító védőháló a szőlősoron ◄ Az ezüstérmes nyúlketrec (Dunává rsány) IШик © A kiskőrösi Markó Ferenc ezüstéremmel díjazott mesterműve Köztudott, hogy a Magyar Népköztársaságban ötévenként rendezik meg a nemzetközi me­zőgazdasági és élelmiszeripari kiállítást, mégpedig Budapesten. Déli szomszédaink nagyon ran­gos, nemzetközi méretben is elismert kiállításának sikere jó­részt abban keresendő, hogy üj gépekkel, találmányokkal, ter­melési eljárásokkal lepi meg a látogatókat. Az Idei szinte tel­jes egészében a mezőgazdaság termelési rendszereit népszerű­sítette, valamint a kistermelők­nek nyújtott, sokoldalúan szer­vezett segítséget demonstrálta. Az előbbiről közvetlenül a ki­állítás befejezése után, egész újságoldalon számot adtunk ol­vasóinknak, leszűrtük tanulsá­gait, a háztáji, kistermelői ki­állítási részlegről kissé meg­késve —, de egyáltalán nem későn — számolunk be lapunk olvasóinak. Mit is láthattunk? Sok min­dent. Érdekesnél érdekesebb dolgokat, ami mind-mind az emberi leleményességet, találé­konyságot, alkotó és újító-fel­találó készséget, rátermettséget példázta. Egész sorát láthattuk az arany-, ezüst- és bronzérmes minitraktoroknak, motoros ker­tikapáknak, tartozékaikkal e­­gyütt. Az itt látottak szinte le­nyűgözték a kiállítás részt ve­vőinek hatalmas tömegeit nap mint nap. Alig tudtunk hozzáférközni ezekhez az érde­kes, sokszor egyszerű emberek, kertbarátok tervezte-fabrikálta, igen hasznos masinákhoz, hogy lencsevégre kapjuk, lefotogra­­fáljuk. Nekünk is nagyon megnyerte tetszésünket a kaposvári (So­mogy megye) Csinkóczky Géza által létrehozott, s ezüstérem­mel díjazott „Kertike“, amely szántásra, sarabolásra és egyéb műveletek elvégzésére alkal­mas. Vontatóterét gumikerekű kézi kocsi szolgáltatja. S ülés­sel is ellátott. Mi benne a meg­kapó: az egyszerűsége. azonos méretűek, három pon­ton rögzítődnek az alapgéphez. Nálunk Is eléggé tetemes a seregélykár, ami a szőlészete­ket és egyéni szőlőtermelőket illeti. Magyarországon erre is találtak eléggé jó megoldást: a védőhálót. Ez újítás. Műanyag­ból készült. Kifundálójának ne­vét nem sikerült megtudni. Azt azonban igen, hogy egyre job­ban terjed a védőháló alkalma­zása. Felvételeink egyikén jól Iáható az alkalmazásmódja. A PLETATEX nemzeti vállalat gú­­tal (Kolárovo) üzeme kielégít­hetné nálunk az e téren mutat­kozó igényeket — termékfelújí­tással. Ami pedig a nyúltenyésztőket illeti, számukra is ismert az a tévhit, hogy a nyúl vizet nem iszik. Hát ez merő badarsági Kitaláció. A dunavarsányi PE­TŐFI Mgtsz-nek a kiállítási pa­vilonjában láttuk — s kaptuk lencsevégre —, amint a nyulak épp itták a vizet az üvegből, szopőka segítségével. Itt jegyezzük meg, hogy Eu­rópa legnagyobb tenyész- és pecsenyenyúl-telepe ebben a mezőgazdasági termelőszövetke­zetben található. Tehát nyúlket­­recek gyártását is szorgalmaz­zék. Kiállítási pavilonjukban láthattuk például a Németh Jó­zsef és Kónya Sándor feltalá­lók tervezte-alkotta kétszintes, ezüstérmes nyúl ketrecet is. Gyártja és forgalmazza az em­lített termelőszövetkezet. Elgyönyörködtünk a több faj­ta, szebbnél szebb nyúlpéldá­­nyokban, a gereznák szakszerű kikészítettségében. A galambok megannyi fajtájában, sok min­dent megtudhattunk a tudomá­nyos megalapozottságú háztáji baromfitenyésztésről, nyúlte­­nyésztésről, a fóliás zöldségter­mesztés számos, részünkre új eljárásairól, a sokféle konténe­res megoldásról, ami ugyan­csak a mezőgazdaság-tudomány friss, a gyakorlatban jól fel­használható vívmánya. Képek és szöveg: N. Kovács István A mezőtúri kertbarát, Guba Ferenc alkotta klstraktor for­­dulékony, öntisztító récskerék­­megoldással. A motor teljesít­ménye harmonikusan illeszke­dik a munkagép erőigényeihez. Kényelmes munkatempót bizto­sít (2,5—в km óránként). Kö­tött talajra kiválóan alkalmas. Üzemi zajszintje alacsony. A munkagépek cseréje könnyű, mivel a ffelfogató konzolok

Next

/
Thumbnails
Contents