Szabad Földműves, 1980. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)
1980-11-08 / 45. szám
Szerződéses termelés - a folyamatos zöldségellátás alapja (Folytatás az 1. oldalról) lentösebb szerepet töltenek be, ezért a lehetőségekhez mérten a szövetkezetnek is kötelessége lenne enyhíteni a szállítási gondokon. — Mikor kerül sor a szerződések megkötésére? — érdeklődtem az igazgatótól. — Már megkezdtük a megbeszéléseket az alapszervezetek, képviselőivel, és a szerződések megkötésére is rövidesen sor kerül. — Mit várnak a felvásárlók a kistermelőktől? — Elsősorban azt, hogy sokféle zöldséget termeljenek. Igaz, vannak olyan községek, amelyek már évek óta szakosodtak némely zöldségféle termesztésére, és kiváló árut adnak el. Ezzel számolni kell, mint ahogy azzaf is, hogy a piac legalább tizenhárom-tizennégy féle zöldséget igényel. Ogy kell irányítanunk a szerződéskötést, hogy sokféle zöldséget termeljenek a kertészkedők, s kielégítsék a fogyasztók igényeit. Azt hiszem, mindenütt legalább olyan kapcsolatot kellene létrehozni, mint amilyen a dióspatonyi (Orechová Potéü) szervezettel az évek során kialakult. A Szlovákiai Kertészkedők Szövetségének közel százhúszezer tagja van, akik több mint tizenkétezer hektár területen termelnek zöldséget, gyümölcsöt és virágot. Olyan földeket művelnek, amelyeken nagyüzemi technológiával nem lehet dolgozni. A dióspatonyi a nagy szervezetek közé tartozik. Több mint négyszáz tagja van. A szervezet elnöke Táncos Dénes, az efsz javítóműhelyének megbecsült dolgozója. Már tizedik éve elnökösködik, és ez kifejezi, hogy a tagság elégedett az irányító munkájával. A kertészkedők főleg a családi házakhoz tartozó kerteket művelik, mintegy harminchárom hektár területet, amelyen jelentős a fólia alatti zöldségtermesztés. Az idei szerződést, pénzben kifejezve, a mostoha időjárás ellenére is teljesítik. Igaz, az egyes zöldség- és gyümölcsfélékből nem sikerült a kitűzött mennyiséget elérni, voltak viszont olyan zöldségfélék, amelyekből a tervezettnek a dupláját adták el. Tizenháromféle zöldséget termesztettek. A szervezet tagjai az idén is mintegy hat és fél millió korona értékű árut adtak el a felvásárló üzemnek. A szervezetnek három megbízottja van, akik helyben — a vagonoknál vagy a zöldségfelvásárló üzemben — veszik át a kertészkedők áruját, és adják el a felvásárló üzem dolgozóinak. Az idénymunkásokat a szervezet fizeti abból a két és fél százalékból, amit a felvásárló üzemtől kap. A tagok az eladott áru értékének három százalékát befizetik a szervezet közös kaszszájába. — Szüksége van a szervezetnek a befolyt összegre? — érdeklődtem az elnöktől. — Nem mondanám, mivel nem tudunk hasznos dolgokat venni. Ha kapnánk kístraktort, akár kettőt is vásárolnánk. Permetező felszerelésünk több is van, és többnyire a brigádok végzik a szakértelmet igénylő, eléggé nehéz munkát. Tizenegy kisebb Uvegházunk is van. Ezeket olyan tagok kertjében helyeztük el, akik vállalják a kertészkedők részére a palántanevelést. Évente nyolcvanezer tápkockát készítünk, és hasonlóan, mint a vegyszereket, ötven százalékos kedvezménnyel adjuk el a tagoknak. Ragasztható fóliát Csehországból rendelünk, és azt nem egészen féláron kapják a szervezet aktív tagjai. Hangsúlyozom, hogy az aktív tagok, mert vannak olyanok Is, akik a primőrárut, vagy ha valamiből kevesebb termett, elhordják a piacra, és nálunk csak akkor jelentkeznek, ha másutt nem tudják értékesíteni a termékeiket. Mi általában elégedettek vagyunk a felvásárló szervekkel kialakult kapcsolattal. Szükség esetén mi is igyekszünk a segítsé-A dióspatonyiak a zöldség nagy részét közvetlenül a vasúti vagonoknál adják át Fotó; >—tt-* Щ ffe: • Mozgalmas délután a felvásárló telepen gükre lenni. Ha az északi járásokból teherautót küldenek paradicsomért, paprikáért, és más zöldséget is szeretnének vinni, amely éppen nincs a felvásárló üzemben, tagjaink egy-kettőre leszedik a kívánt mennyiséget, s mire megérkezik a jármű, már átadtuk a kért árut. Egymás kölcsönös segítésével dolgozunk, és igyekszünk a szerződésben vállaltakat teljesíteni, mert tudjuk, ez a lakosság folyamatos ellátásénak alapja. Zsemle Béla, a bakai kertészkedők szervezetének elnöke nem beszél hasonló optomlzmussal a termelők és a felvásárlók kapcsolatáról. Igaz, a szervezetnek nincs olyan múltja, mint a patonyinak, de már ők is száztízenkét tagot számlálnak. A tagság létszáma az utóbbi években megháromszorozódott. És, persze, az általuk termelt zöldség mennyisége Is. — Ml, vezetők, azt szeretnénk elérni — vallja az elnök —, hogy a különböző szolgáltatásokból a legtöbbet nyújtsuk a tagoknak. Szeretnénk minél több árut szerződéses alapon eladni. Kezdők vagyunk, és az Idén mindössze hatszázezer korona értékű áru eladására köteleztük magunkat a Jednotánál. Saját hibánkon kívül még ezt sem tudtuk teljesíteni. Nem volt, aki kellő időben elszállítsa az árut. Akit megbíztunk a zöldség átvételével, esetenként haveri alapon végezte a munkáját. Bár ml fizetjük, 6 azt állítja, hogy a Jednota alkalmazottja. Nálunk valóságos papríkaháború volt az idén. Az emberek leszedték a termést, de mire a szállítóeszköz megérkezett, az áru zöme megrothadt. Csak néhány protekciósnak a paprikáját vették át. Vagy ШОП' dok mást: Krajcsovics Józsefnek jól sikerült a karfiolja. Közel négyszáz gyönyörű rózsa fehérlett a sötétzöld levelek között. Szólt a felvásárlónak, vegye át a piacon keresett árut. — Ugyan, mit vacakolsz vele. Add el, ahogy tudod — utasította el a felvásárló. Köztudott, a karfiol az idén áltálé-« ban gyengén termett. Ezért eléggé érthetetlen, miért nem vették meg a felkínált árut. A tagság bizalmat előlegezett nekem, és én becsülettel szeretnék helytállni. De Ilyen körülmények között nem lehet. Azt hiszem, nem kötünk több szerződést a Jednotával, inkább az állami felvásárló szervnél próbálunk szerencsét. Természetesen a jövőben olyan egyént kell megbíznunk a zöldség és a gyümölcs átvételével, aki a kistermelők érdekeit védi és törődik az áru folyamatos átvételével, elszállításával. Bakán nemcsak az elnökkel beszélgettem, hanem másokkal is, akik szintén konkrét példákkal igazolták Zsemle elvtárs véleményét. Ezekben a napokban van a szerződéskötés ideje, most rak-* juk le a jövő évi zöldségellátás alapjait. Közben sokan elgondolkodnak azon, hogyan lehetne jobbá, folyamatosabbá tenni a zöldségellátást. Sokan azt állítják, legjobb lenne, ha körzetenként a szövetség megbízottja vásárolná fel az árut, és a szervezetek minden közbeeső szerv nélkül szállítanák azt a piacra. Ha a termelőknek sikerül jó kapcsolatot kialakítani a felvásárlókkal, mint a dióspatonyi szervezetnek, akkor ez aligha szükséges. Viszont a bakai és más eseteket vizsgálva, talán jó lenne ez a megoldás. Mindenképpen meg kell oldani a zöldség gyorsabb szállításét. Tudom, ez nem olyan egyszerű, de ha friss, minőségi áruval akarjuk ellátni a lakosságot, akkor mielőbb meg kell oldani a problémákat. A mezőgazdasági üzemek — bármenynyire is foglaltak a jármüvek — időnként kisegíthetnének a szállításban, hiszen többnyire az 6 tagjaik a zöldségtermesztők. Mindenkinek tudatosítania kell, hogy a szerződések átgon-« dőlt megkötése, a jobb szerve-« zés, a termelők becsületes, oda-« adó munkája jelentősen hozzájárulhat a fogyasztói piac jobb, színvonalasabb ellátásához. TÓTH DEZSŐ О Ivászat — üvegből, szopóka segítségével ▲ A madárkárt elhárító védőháló a szőlősoron ◄ Az ezüstérmes nyúlketrec (Dunává rsány) IШик © A kiskőrösi Markó Ferenc ezüstéremmel díjazott mesterműve Köztudott, hogy a Magyar Népköztársaságban ötévenként rendezik meg a nemzetközi mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállítást, mégpedig Budapesten. Déli szomszédaink nagyon rangos, nemzetközi méretben is elismert kiállításának sikere jórészt abban keresendő, hogy üj gépekkel, találmányokkal, termelési eljárásokkal lepi meg a látogatókat. Az Idei szinte teljes egészében a mezőgazdaság termelési rendszereit népszerűsítette, valamint a kistermelőknek nyújtott, sokoldalúan szervezett segítséget demonstrálta. Az előbbiről közvetlenül a kiállítás befejezése után, egész újságoldalon számot adtunk olvasóinknak, leszűrtük tanulságait, a háztáji, kistermelői kiállítási részlegről kissé megkésve —, de egyáltalán nem későn — számolunk be lapunk olvasóinak. Mit is láthattunk? Sok mindent. Érdekesnél érdekesebb dolgokat, ami mind-mind az emberi leleményességet, találékonyságot, alkotó és újító-feltaláló készséget, rátermettséget példázta. Egész sorát láthattuk az arany-, ezüst- és bronzérmes minitraktoroknak, motoros kertikapáknak, tartozékaikkal együtt. Az itt látottak szinte lenyűgözték a kiállítás részt vevőinek hatalmas tömegeit nap mint nap. Alig tudtunk hozzáférközni ezekhez az érdekes, sokszor egyszerű emberek, kertbarátok tervezte-fabrikálta, igen hasznos masinákhoz, hogy lencsevégre kapjuk, lefotografáljuk. Nekünk is nagyon megnyerte tetszésünket a kaposvári (Somogy megye) Csinkóczky Géza által létrehozott, s ezüstéremmel díjazott „Kertike“, amely szántásra, sarabolásra és egyéb műveletek elvégzésére alkalmas. Vontatóterét gumikerekű kézi kocsi szolgáltatja. S üléssel is ellátott. Mi benne a megkapó: az egyszerűsége. azonos méretűek, három ponton rögzítődnek az alapgéphez. Nálunk Is eléggé tetemes a seregélykár, ami a szőlészeteket és egyéni szőlőtermelőket illeti. Magyarországon erre is találtak eléggé jó megoldást: a védőhálót. Ez újítás. Műanyagból készült. Kifundálójának nevét nem sikerült megtudni. Azt azonban igen, hogy egyre jobban terjed a védőháló alkalmazása. Felvételeink egyikén jól Iáható az alkalmazásmódja. A PLETATEX nemzeti vállalat gútal (Kolárovo) üzeme kielégíthetné nálunk az e téren mutatkozó igényeket — termékfelújítással. Ami pedig a nyúltenyésztőket illeti, számukra is ismert az a tévhit, hogy a nyúl vizet nem iszik. Hát ez merő badarsági Kitaláció. A dunavarsányi PETŐFI Mgtsz-nek a kiállítási pavilonjában láttuk — s kaptuk lencsevégre —, amint a nyulak épp itták a vizet az üvegből, szopőka segítségével. Itt jegyezzük meg, hogy Európa legnagyobb tenyész- és pecsenyenyúl-telepe ebben a mezőgazdasági termelőszövetkezetben található. Tehát nyúlketrecek gyártását is szorgalmazzék. Kiállítási pavilonjukban láthattuk például a Németh József és Kónya Sándor feltalálók tervezte-alkotta kétszintes, ezüstérmes nyúl ketrecet is. Gyártja és forgalmazza az említett termelőszövetkezet. Elgyönyörködtünk a több fajta, szebbnél szebb nyúlpéldányokban, a gereznák szakszerű kikészítettségében. A galambok megannyi fajtájában, sok mindent megtudhattunk a tudományos megalapozottságú háztáji baromfitenyésztésről, nyúltenyésztésről, a fóliás zöldségtermesztés számos, részünkre új eljárásairól, a sokféle konténeres megoldásról, ami ugyancsak a mezőgazdaság-tudomány friss, a gyakorlatban jól felhasználható vívmánya. Képek és szöveg: N. Kovács István A mezőtúri kertbarát, Guba Ferenc alkotta klstraktor fordulékony, öntisztító récskerékmegoldással. A motor teljesítménye harmonikusan illeszkedik a munkagép erőigényeihez. Kényelmes munkatempót biztosít (2,5—в km óránként). Kötött talajra kiválóan alkalmas. Üzemi zajszintje alacsony. A munkagépek cseréje könnyű, mivel a ffelfogató konzolok