Szabad Földműves, 1980. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1980-11-08 / 45. szám

A feleségem a szakember...

G íi g h Imre, a Csehszlovák Autóközlekedés Vállalat érsek újvári (Nov<

Zámky) üzemé nek dolgozója példás gépko csivezetű. lm már több min egy millió kilo métert tett me» baleset nélkül, amiért nemrég kitüntetésben részesült. Mégsem ezért kerestem fel, hanem mert a Szlovákiai Kertészkedők Szövetsége gutái (Kolárovu) alapszervezetének egyik legeredményesebben tevékenykedő tagjaként emlegetik.

Amikor betoppantam, Kornélia asszony kompótkészítéssel foglalatoskodott, Imre bátyám pedig a kertben tett-vett. Mondtam neki, mi járatban vagyok, mire ő:

— Tulajdonképpen a felesegem a főnök, én csak idénymunkás vagyok — mondta mosolyogva, aztán komolyra fordította a szót.' — Autóbusszal járok, nem tudok mindig és mindenben segíteni, de ha szabadnapos vagyok, akkor beletemetkezem a munkába. S tudja, mi a legérdekesebb? Anynylra sem fáradok el, mint a

volán mögött. Ami pedig a feleségemet illeti, valóban ő a szakember. Az ötvenes évek derekán az úszori (Kvetoslavov) szakmunkásképzőben gyümölcs- és zöldségtermesztési segédlevelet szerzett, s most iithon is kamatoztatja az ismereteit.

Beszélgetésünk során megtudtam, hogy négy évvel ezelőtt döntöttek a fóliás zöldséghajtatás mellett. Az idén nagyjá; ból háromáras fóliasátrat épí-. tettek. Szeptember elején jártam náluk, de a Budai félhoszszú salátauborka még mindig szép volt és sok gyümölcsöt kínált. A Gőgh-házaspár eímondta, hogy maguk nevelték a palántát, szintén fólia alatt, majd áprilisban ültették ki. Akkortájt még hidegek voltak, s bizony reggelenként, meg este is be kellett gyújtaniuk a fűrészporos kályhákba, hogy megóvják a zsenge növényeket a károsodástól. De megérte a fáradozást, mert az első uborkát tizenhat koronás átlagáron értékesítették . A kertészkedők helyi szervezetének közreműködésével, három tonna salátauborka eladására kötöttek szerződést a Zelenina nemzeti vállalattal, illetve-annak helyi felvásárló részlegével. Az uborka szépen termett, a szerződésben

megállapított mennyiséget már rég leszállították.

— Nem ám csak ezt a darabka kertet műveljük — hangsúlyozta Imre bátyám. — Volt itt a- közelben egy évek óta elhanyagolt tanya, azt is bérbe vettük. összesen tíz ár, nagyüzemi gazdálkodásra alkalmatlan földről volt szó. Sokat költöttünk rá, de ma már szépen terem. Két évig karalábét, meg kelkáposztát termeltünk rajta, az idén pedig konzervpaprikáyal akartuk beültetni. A Granát fajtát választottuk, de csak nehezen sikerült beszerezni a magot, s az sem vált be. Mi legalábbis nem tudtunk belőle hasznosítható palántát nevelni. Így átváltottunk konzervulxirkára. Megoldottuk az öntözést is, bár a nyáron valaki „kölcsönvette“ a motoros vízpumpát, és elfelejtette visszahozni. A konzervuborka munkaigényes növény, viszont folyamatos a felvásárlás és tűrhető jövedelmet biztosít.

A többi között szó esett a kertészeti kellékek beszerzési lehetőségéről is. Vendéglátóim elmondták, hogy legszívesebben a Kertészeti Szolgáltatások érsekújvári szakboltjában vásárolnak, mert aránylag bő választékot kínál. Kertésztársaikkal együtt örömmel fogadták a

helyi szakbolt megnyitását, de nehezményezik, hogy főleg vegyszerből hiányos a kínálat, s főidényben akadozik az ellátás. Jó, hogy végre kisebb csomagolásban is lehet vegyszert kapni, d'e kár, hogy közben eltűntek a polcokról a félkilós vagy kilós csomagok. Sőt némely készítmények is. Mint például a Limacid. Gőghék mondták, hogy náluk az utóbbi két évben úgy "elszaporodtak a meztelen csigák, nem tudják mit Csináljanak velük. Limacid már nem kapható, más szerek hatékonysága minimális, kénytelenek voltak más megoldást választani. Éjszaka, villanylámpa fényénél szedték össze a csigákat, ha már nagyon sok volt belőlük. Remélik, jövőre lesz Limacid, mert már unják a meztelencsiga-vadászatot.

Plavec Pál,

Gúta (Kolárovo)

A szerk. megjegyzése: A sokak által keresett Limacid készítményt már nem gyártják, s csak azokb'an a szakboltokban kapható, ahol még nem fogyott el a régi készlet. Viszont megjelent a piacon a Metaldehyd 5 G elnevezésű készítmény (félkilós tasakban, öt koronáért kapható), amely az összes puhatestű kártevők irtására felhasználható. E készítménnyel lapunk szeptember

13-án megjelent számának szakrovatában bővebben foglalkoztunk.

Ismét gondot okozott az értékesítés

EGY KÖZSÉG KERTÉSZKEDÖINEK ÉLETÉBŐL

Gellén (Holice) szorgos emberek laknak. Erről meggyőzött Neizer Lászlóval, a Szlovákiai Kertészkedők Szövetsége helyi szervezetének titkárával folytatott beszélgetés is.

A helyi szervezet a hatvanas évek közepén alakult meg. Már akkor is volt a faluban néhány lelkes kertészkedő, aki felismerte a konyhakertek tervszerű kihasználásának szükségszerűségét. Igaz, akkortájt még nem csupán a termelés, de az értékesítés is nagy nehézségbe ütközött, hiszen a termelőnek az áru elszállításáról is gondoskodni kellett. Közel egy évtizedes fáradságos munka kellett hozzá, hogy megváltozzon a helyzet, s e községben is fellendüljön a háztáji zöldségtermelés. 1977-ben ötven tagja volt a szervezetnek, amely 500 ezer korona értékű zöldséget adott piacra. A következő évben húsz fővel gyarapodott az alapszervezeti tagok száma, és a felvásárlók immár hétszázezer korona értékű terméket vehettek át a kertészkedőktöl. Gyökeres változásokra került sor a termelési feltételekben és módszerekben, új, bőtermő fajták honosodtak meg a faluban, és — a hazai és a magyarországi szakirodalom, illetve a

jól szervezett szakelőadások jóvoltából — egyre gazdagabbá vált a kertészkedők szaktudása. Látva a kertészkedés eredményességét, egyre többen követték a korábbi kezdeményezők példáját. így tavaly már száznégy tagja volt az alapszervezetnek, s a kertészkedők egy millió háromszázezer korona értékű áruval járultak hozzá a fogyasztói igények színvonalasabb kielégítéséhez.

Gellén szerződésre alapozott, tervszerű árutermelés folyik. Az alapszervezet már az ősz folyamán felméri, hogy a tagok mit és mennyit terveznek termelni az elkövetkező évben, erre a menyiségre szerződést köt a kertészkedőkkel, majd az összegezés alapján szállítóiátvevői szerződést köt a Zelenina dióspatonyi (Orechová Potéö) fióküzemével. A szervezet év közben mindenkitől levon hét százalékot az értékesített áruért járó pénzből. Az így létrehozott pénzösszegből fedezik az áru háztól való elszállításának, illetve a zöldséges rekeszek biztosításának költségeit. Év végén azután minden alapszervezeti tag viszszakap három százaléknak megfelelő összeget; feltéve, hogy eleget tett a szerződésben

vállalt kötelezettségének.

Az alapszervezetnek az idén már száznegyvenkét tagja van, akik kétmillió háromszázezer korona értékű zöldség — főleg paradicsom, paprika, karfiol, fejes saláta és uborka — értékesítésére tettek ígéretet. Hiába kötöttek szerződést, így is sokat kellett bosszankodniuk. Volt rá példa, hogy tönkrement a megszedett, szállításra előkészített zöldség. Főleg a korai salátából ment sok tönkre, de karfiolból, paprikából és paradicsomból is jelentős mennyiség a szemétdombon végezte. Pedig, terven felül, a jednotának és az Agrofrignrnak is szállítottunk.

S niás jellegű nehézségei is vannak az alapszervezetnek. Az idén például nem sokat tudtak tenni azért, hogy a kertészkpdők optimális feltételek közepette dolgozzanak. A szervezet tagjai által igényelt fóliát az alapszervezet még megrendelései sem tudta biztosítani. Hasonló vult a helyzet a műtrágyával és a vegyszerekkel is: a Kertészeti Szolgáltatások bratislavai vállalata nem küldte meg számukra az igényelt szereket. Így mindenki maga szerezte be a legszükségesebbeket, természetesen soksok utazgatás és időveszteség árán.

Az említett problémák, valamint a cseppet sem kedvező és ösztönző adókulcs hátrányosan befolyásolják a kertészkedők termelőkedvének alakulását. Többen utaltak rá, hogy ha továbbra is ilyen mostoha körülmények között kell dolgozniuk, akkor kevesebb zöldséget fognak termelni, vagy teljesen felhagynak a kertészkedéssel. A központi szervek nem győzik hangsúlyozni, hogy a fogyasztói igények tökéletesebb kielégítése érdekében és a nagy lehetőségeket rejtő háztáji zöldségtermelés iránti érdeklődés növelése céljából, minden eddiginél jobban kell támogatni a kertészkedöket — és a szerződéses háztáji állattartásra vállalkozókat! —, lényegében mégsem változik semmi. A megtermelt áru értékesítése továbbra is gondot okoz, és az oly fontosnak tartott szolgáltatások — vetőmaggal, ültetőanyaggal, műtrágyával, növényvédő szerekkel, fóliával, különféle kertészeti kellékekkel való ellátás — színvonala sem sokat javult.

Ígéretből most sincs kevés. Lehet, hogy ezentúl valóban másként lesz?

Huszár Margit

Л mezőgazdasági terület védelme és tökéletes kihasználása össztársadalmi érdek. A Košice-vidéke járásban arra törekednek, hogy a 2329 hektár kert, amiből 784 hektár magántulajdonban van, szintén többet hozzon a társadalom asztalára. Éppen a magántulajdonban levő konyhakertek kihasználásában van sok tartalék. Nagyon sok kert elhanyagolt, gyomon kívül alig terem valamit. Így néni csoda, hogy kora tavasztól késő őszig nem adnak, inkább, kérnek zöldséget és gyümölcsöt a falvak.

A kertekben a tulajdonosok olyan gyümölcsfákat nevelnek,

Önellátásunk

javításáért

illetve „tűrnek“, amelyek már régen kiöregedtek, betegek, csak igen kevés és rossz gyümölcsöt teremnek. Ezeket a 61/1964 Zb. számú törvény értelmében ki kell vágni, s helyettük új, nemes, bötermő fákat kell ültetni. Ezt a feladatot a járásban igyekszünk, fokozatosan megoldani. Távlati célkitűzésünk, hogy minden községben megalakuljon a Szlovákiai Kertészkedők Szövetségének helyi szervezete. Eddig harminc ilyen szervezetünk van, mintegy ezer taggal, Makranc (Mokrance), Slanec, Vyšný Klatov, Poprac, Сапа, Malá Ida, Abaujszina (Sena) és niás községek.

Az utóbbi időben nagy figyelmet szentelünk a nagyüzemi gazdálkodásra alkalmatlan, viszont kertészkedére nagyon is megfelelő földterületek felkutatásának és használatba vételének. Družstevná pri Hornáde, Skárnš, Svinica, Malá Ida, Vyš ná Hutka, Nižná Hutka, Bolida nnvce és más községek határában, már létrehoztunk néhány kerttelepet, ahol négy ár földet adtunk a kertészkedés iránt érdeklődőknek. Ezeken a területeken korábban csak galagonya, kökény, c sipkerózsa, meg burjánzó gyomnövények szívták a talaj táperejét. Most gyümölcsöt, zöldséget és virágot teremnek az ízléses kiskertek. Az elkövetkező időszakban további kerttelepeket szeretnénk létesíteni.

A dolgok egyik oldala pozitív. De van ám másik oldal is! Hárnm évtizede nem tudjuk megoldani a felvásárlási problémákat. Ha kevés a zöldség és a gyümölcs, az nagy baj. Ha viszont gazdag termést nyújt a szilva, az alma, a körte, stb., akkor hiába kínálgatjuk az árut, nincsen, aki felvásárolja. Košice környékén az idén is rengeteg gyümölcs termett, s míg a Magas-Tátrában ennek hiányát érzik, addig mondjuk Slanecen és több más községben sok gyümölcs tönkrement, mert nem volt kinek eladni, és megetetni sem lehetett, hiszen a háztáji állattartás csak most kezd fellendülni.

Ugyanakkor tudomásunk van róla, hogy a Magas-Tátrában eddig alig láttak friss gyümölcsöt. Ideje már, hogy változtassunk ezen az áldatlan helyzezeten.

Iván Sándor

Almaszüret. Szapon (Palkovieovo) készült felvételünk Pente Antalt és feleségét, Juliska nénit örökítette meg Fo,6: —bor

Szerződéses termelés - a folyamatos zöldségellátás alapja

A zöldségfélék széles skálá jából az ország valamennyi lakosa szívesen fogyaszt kisebbnagyobb mennyiséget. Ennek ellenére . az illetékesek nem szentelnek kellő figyelmet a fogyasztók vitamindús zöldséggel való ellátásának.

A minap a zöldség- és gyümölcstermesztésről és az ellátásról váltottam szót Csöllei Lajossal, a Zelenina nemzeti vállalat dunaszerdahelyi (Dunajská Streda.) járási üzemének igazgatójával.

— Az idén nem volt különösebb gondunk a zöldség felvásárlásával, elhelyezésével — állította határozottan a fiatal

igazgató. — Az eléggé rapszódikus időjrás következtében több zöldségféléből gyenge termést takarítottak be a mezőgazdasági üzemek és a kertészkedők. Mégis volt bizonyos időszak, amikor nem ment zökkenőmentesen a felvásárlás. A karalábé átvételekor volt kisebb-nagyobb nézeteltérés a termelők és a felvásárlók között.

— Hogyan teremtik meg a termelés és a felvásárlás közötti összhangot, ami a lakosság zavartalan ellátását hivatott biztosítani?

— Jónéhány esztendeje dolgozom a Zeleninármi. Gondolom, a zökkenőmentes felvásárlás, a folyamatos ellátás a szerződések megkötésével kezdődik. Sajnos, a mi vonalunkon a szerződési fegyelem eléggé laza. A termelők, főleg a kertészkedők szövetségének alapszervezetei, illetve tagjai nem veszik komolyan az aláírt megegyezést, és több esetben nem tartják be a szerződésben foglalt kötelezettségeket.

Ebben olykor mi is ludasak vagyunk — szólt közbe Csiba László —, mert kevés a szállítóeszközünk, a mezőgazdasági üzemek vezetői pedig nem törődnek a kistermelők árujának elszállításával.

A minap egy szövetkezeti elnökkel beszélgettem, aki kerek-perec kijelentette: „Semmi közünk a zöldség szállításához. Törődjenek vele azok, akiknek ez a feladatul“ Ebben is van igazság, csakhogy komoly népgazdasági kárt jelent, ha a megtermett áru szállítóeszköz hiányában, nem jut el a fogyasztóhoz. A kistermelők jelentős hányada efsz-tag, és azok is károsodnak. De az sem mellékes, hogy sokaknak elveszik a kedvét a zöldségtermeléstől a szállítási problémákkal. Pedig a kertészkedők a zöldségtermesztésben egyre je-* (Folytatás a 2. oldalon)