Szabad Földműves, 1980. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)
1980-11-08 / 45. szám
I 2 ___________________________________________________ ________JOGPROPAGANDA Ellens az efsz-еИюп SZABAD FÖLDMŰVES, 1980. november 8. Konkretizálják a 18. Az egységes földmüvesszövetkezetek bevonása a népgazdaság rendszerébe szükségessé teszi a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom állami Irányításának és ellenőrzésének érvényesítését, ami összhangban van a mezőgazdasági szövetkezti mozgalomra vonatkozó 1975/122. törvénytár! számú törvény 2—5. és 106—107. paragrafusának rendelkezéseivel. Az állam a mezőgazdasági és népélelmezési politikával összhangban úgy irányítja az efsz-eket és a többi mezőgazdasági szövetkezeti szervezeteket, esetleg további szervezeteket és kooperációs társulásokat, hogy gazdasági tevékenységükkel a lehető legjobban kielégítsék a társadalom szükségleteit és érdekeit. Az állam a gazdasági irányítás szervei, tehát a járási mezőgazdasági igazgatóság révén irányítja az efsz-eket, s a szövetkezeti demokrácia kibontakoztatásában és a szövetkezeti földművesek kezdeményező szövetkezetlrányítási részvételének fokozásában együttműködik a járási mezőgazdasági igazgatósággal és a járási nemzeti bizottsággal. A járási mezőgazdasági igazgatóság és a járási nemzeti bizottság az efsz-ek irányában kifejtett irányító és ellenőrző tevékenységében a mezőgazdaság fejlesztésének terve és irányításának gazdasági eszközei mellett további eszközöket is alkalmaznak, mint például a szisztációs jog érvényesítését, tehát a szövetkezeti szervek határozatainak és intézkedéseinek ellenőrzését, összhangban vannak-e a jogi előírásokkal. Ennek az irányító munkának a gyakorlatában megállapítást nyert, hogy tavaly a szövetkezeti szervek határozatainak mintegy a fele ellentétben volt a jogi előírásokkal (az 1975/122. számú törvénnyel, az efsz-ek alapszabályával stb.). A járási mezőgazdasági igazgatóságok minden egyes esetben figyelmeztették a szövetkezeti szerveket e fogyatékosságokra, s ennek folytán a jogellenes határozatok végrehajtására nem került sor. A jogi előírások megszegése főként a szövetkezeti tulajdonban okozott kár megtérítésének helytelenül meghatározott összegével, helytelenül elrendelt fegyelmi intézkedésekkel kapcsolatban történt (például a topoíőanyi járásban a törvényben nem ismert fegyelmi intézkedéseket foganatosítottak, megbírságolták a Prašicei, Nitrianska Blatníca-i és Urmincei Efsz-t), továbá visszamenő hatállyal vettek fel tagokat, büntetéseket hajtottak végre még hatályba lépésük előtt, állóalapokat selejteztek ki és tulajdonítottak el, továbbá megszegték az előírásokat melléküzemági termelés engedélyezésével. Erről még részletesen említést teszünk. 1977-ben az efsz-ek melléküzemági termelése biztosításának engedélyezésével kapcsolatos eljárási elveket adtak ki, s azóta nagy javulás látható a melléküzemági termelés egész megszervezésében. Főként a járási mezőgazdasági igazgatóságok fordítanak rá nagyobb gondot és rendszeresebben ellenőrzik, különösen azt, van-e a szövetkezetnek engedélye a járási nemzeti bizottságtól melléküzemági termelésre, gondoskodtak-e nyilvántartásáról a vállalati jegyzékben, s nem megy-e a melléküzemági termelés a mezőgazdasági nagyüzemi termelés fejlődésének rovására. E pozitív fejlődés ellenére hiányosságok fordulnak elő. A trnavai járásban voltak olyan esetek, hogy a melléküzemági termelést nem tartották nyilván a vállalati Jegyzékben, a humennéi járásban mé& olyan esetek is akadtak, hogy az eísz előbb kezdte meg a melléküzemági termelést és csak aztán kérte engedélyezését, Illetve nyilvántartásba vételét. Konkrétan a Hostovicei, Čabalovcei és Cabinyi Efsz-ről van szó. Megszegték az elveket a' Vlachovi Május 9. Efsz-ben, ahol idegen dolgozók az efsz útján végezték a melléküzemági termelést, melyhez nem volt meg a járási nemzeti bizottság jóváhagyása és amely a vállalati jegyzékben sem szerepelt nyilvántartásban. A Košicei Kerámiaművek nemzeti vállalat számára kerámiakemencék gyártásáról volt szó. A fogyatékosságok kiküszöbölése után e tevékenységet 1980. január elsejétől legalizálták. Az efsz-ek melléküzemági termelésével kapcsolatban a szocialista törvé-A baracskai (Bardoúovo) falusi pártszervezetben is megkezdődött az új pártoktatási évfolyam munkája. Ennek kibontakoztatására jó alapot teremtett a közelmúltban megrendezett érsekúj véri (Nové Zámky) ideológiai konferencia, amelyen helyi szervezetünk propagandistái is részt vettek. Az új pártoktatási évben a következő vezérelveket tartjuk szem előtt: A szocialista építés ideológiailag fejlett embereket igényel. Az anyagot a lehini munkastílusnak megfelelően közérthetően adjuk elő, hogy alkotó munkával hassunk a komunista egyéniség kifejlesztésére, főként az ifjúság körében. A vezetőség célul tűzte ki a pártoktatás színvonalának lényenyesség megszegésének további formája a meg nem engedett vállalkozás, mely nemegyszer munkaerőeladás formájában nyilvánul meg. Olyasmiről van szó, mint például építészeti segédüzemi termelési munkák, épületkarbantartás végzése, helyi útépítés stb. Ennél rendszerint kár éri a megrendelőt a végzett munka ára, minősége és mennyisége szempontjából. Az így szerzett eszközöket jogtalan jutalmak kifizetésére, hiányanyag szerzésével kapcsolatos megvesztegetésre stb. használják fel. A melléküzemági termelés engedélyezésével kapcsolatban bizonyos problémák keletkeznek abban a kérdésben, vajon a járási nemzeti bizottság az efsz melléküzemági termelését engedélyezve annak végzését a járás vagy a kerület területére korlétozhatja-e. Ezek a problémák főként a kelet-szlovákiai kerületben vetődnek fel (például a prešov! járásban), ahol az itteni jnb határozatban mondta ki a termelésnek kelet-szlovákiai kerületen kfvüli lebonyolításának tilalmát. A szövetkezeti funkcionáriusoknak a melléküzemági termelés megkezdése előtt tájékozódniuk kellene a járási mezőgazdasági igazgatóságokon, ahol jogászok működnek, vagy a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének járási bizottságain, ahol jogügyi bizottságok alakultak, s munkájukhoz tartozik, hogy díjtalan jogi tanácsadó segítséggel szolgáljanak az efsz-ek funkcionáriusainak és tagjainak. Nem szégyen, sőt a szövetkezet funkcionáriusainak és szakembereinek inkább kötelessége, hogy ilyen segítségért folyamodjanak. jUDr. MICHAL ÖURDIAK, az SZFSZ Szlovák Bizottsága szervezési osztályának helyettes vezetője ges emelését, az oktatás szerves öszszekapcsolását a szocialista társadalom építésének feladataival. Sajnos, községünkben is tapasztalható, hogy a tagjelöltek pártművelődése az elért eredmények ellenére is még sok kívánnivalót hagy maga után. Különösen vonatkozik ez az érsekújvári Elektrosvit baracskai kihelyezett üzemében dolgozó párttagokra és tagjelöltekre, akik helyi szervezetünk keretében látogatják a pártoktatást. Az is tapasztalható, hogy az idősebb párttagok, tisztelet a kivétel-A nyugat-szlovákiai kerületi pártbizottság bővített ülésén foglalkozott a CSKP Központi Bizottságának 18. ülésén, majd ezt követően az SZLKP Központi Bizottságának ülésén hozott határozatoknak а XVI. pártkongreszszusig történő konkretizálásával. Az ülésen M i I o s I a v Hruškoví C, a CSKP Központi Bizottsága Elnökségének póttagja, az SZLKP Központi Bizottságának titkára is részt vett. Ignác janik, a kerületi pártbizottság vezető titkára beszédében kiemelte, hogy a kerületi pártszervezet jelentős sikerekkel készül a kongresszusra. A legnagyobb sikereket a kerület mezőgazdasági dolgozói aratták, mintán gabonaféléből öt és fél tonnás átlagos hektárhozamot értek el, s eredményesen megbirkóznak a kukorica betakarításával is, s összesen két és fél millió tonna szemes terményt takarítanak be a mezőkről. A kerület ipara is dinamikus fejlődést ért el a most befejeződő ötéves tervidőszakban, bár a hatékonysági mutatók valamelyest eltérnek az előirányzatoktól. A fogyatékosságok között említette a nyereségképződés elmaradását, a munkatermelékenység elmaradását az állóeszközök gyarapodása mögött, a műszakszámok csökkenését és a berendezések veszteglése miatti kieséseket. Az utóbbiak több mint 400 millió korona veszteséget okoztak a termékek elmaradásával. Az ülésen foglalkoztak a kommunisták tennivalóival, hogy a hetedik ötéves tervidőszak feltételei között érvényesüljön a párt vezető szerepe. A gazdaságirányításban le kell küzdeni következetesn a külterjességi elemeket, erélyesebben szembe kell szállni a lokálpatrióta, sznbjektivista és formalista tendenciákkal, a kádermunkában nagyobb teret kell adni a hatékony, modern irányítási módszereket alkalmazó, nagyfokú elkötelezettséget tanúsító embereknek. nek, elszakadnak a mindennapi politikai élettől. Pedig nagy szükség volna jelenlétükre, hogy lelket öntsenek a fiatalokba, harcos kommunista szellemben neveljék őket. Régi igazság, a fiataloknak tudniuk kell, milyen utat tett meg és milyen harcokon ment keresztül a munkásosztály és kommunista pártja, míg hazánkban is győzött a szocialista forradalom. Az új pártoktatási évben külön kiemeljük, hogy csak becsületes munka vezethet szebb élethez. El akarjuk érni, hogy .az ifjúság komoplénum határozatait Miloslav Hruskoviő elvtárs felszőialásában hangoztatta, hogy az évzáró taggyűléseknek nagyobb fokú hatékonyságot kell vinniük minden egyes kommunista munkájába, A nyolcvanas éveknek megfelelő stílust és módszereket kell vinniük az alkotómunkába. Kollektív, alkotó szellemben meg kell találni a párt vezető szerepe és ellenőrző funkciója érvényesítésének leghatásosabb formáit, Hangoztatta, hogy az évzáró taggyűlésekkel olyan időszakba lépünk, amelyben fokozottabb minden egyes kommunista felelőssége. Az ülés határozata irányt szabott a kongreszsusig tartó időszak feladatainak következetes teljesítésére. Új választási programok A Csehszlovák Nemzeti Front Központi Bizottságának Elnöksége múlt heti ülésén kifejezte, hogy egyértelműen támogatja a CSKP Központi Bizottsága 18. ülésének határozatát, Meggyőződését fejezte ki, hogy a. Nemzeti Front szervezeteinek tagjai a hetedik tervidőszak sikeres megkezdése feltételeinek megteremtésével fejezik ki a kommunista párt politikájának támogatását. Az elnökség megvitatta a Nemzeti Front 1981—1986. évi választási programjának kidolgozásával kapcsolatos javaslatot. Ennek során tekintetbe kell venni a társadalmi és gazdasági fejlődésben elért szintet, s a CSKP Központi Bizottságának 18. ülésén kijelölt új, igényes feladatokból kell kiindulni. Leopold Lér szövetségi pénzügyminiszter a népgazdaság tervszerű irányítását tökéletesítő, 1980 után hatályba lépő új intézkedésekből kifolyólag a Nemzeti Frontra és szervezeteire háruló feladatokról tájékoztatott. lyan tegye magáévá a párt politikáját. Tudatosítani kell, hogy az élet nem könnyű, állandó harc. Ebben a szellemben készítjük elő a pártszervezet évzáró taggyűlését is, amelyet november 16-án tartunk meg. Értékeljük pártszervezetünk eddigi tevékenységét, irányt szabunk a jövőbeni munkának. Elemezzük a helyi nemzeti bizottság munkáját, a választási program teljesítését, a faluszépítést, a tömegszervezetek munkáját, a szocialista munkaversenyt. Az a célnak, hogy a párttagok az egész lakossággal együtt lelkesen vegyenek részt a párt politikájának megvalósításában a következő években is. Cziria Sándor pártbizottsági tag ■aaaaaaaaaaaaaa Évzáró Misre készülnek A burzsoázia politikai és gazda** sági hatalmának megdöntése, valamint a kizsákmányolástól mentes szocialista társadalmi rend megteremtése a forradalmi munkásosztálynak és harci szövetségeseinek nemzetközi jellegű és méretű feladata volt és mindenkor az is marad. Ez mindenekelőtt azzal magyarázható, hogy' a dolgozóknak a kapitalisták általi kizsákmányolása nem nemzeti, hanem nemzetközi méretű és jellegű folyamat, a szocializmus is csak mint nemzetközi jellegű és méretű társadalmi alakulat létezhet. A közös célokért folyó harc Internacionalista jellege persze nem zárja ki, illetve nem tagadja a nemzeti sajátosságok tiszteletben tartását és ésszerű kihasználását. Sőt, feltételezi és megköveteli, hogy az egyes nemzetek forradalmi élcsapatai a nemzeti sajátosságokhoz és feltételekhez igazodva, vagyis a sajátos feltételeikből adódó lehetőségek céltudatos kihasználásával járuljanak hozzá a társadalmi átalakulást és fejlődést gyorsító internacionalista, vagyis nemzetközi jellegű és méretű feladatok teljesítéséhez. A nemzeti sajátosságok jelentőségének túlbecsülése, a társadalmi haladásért folyó harcnak nemzeti szférákra való elszigetelése azonban törvényszerűen a világ forradalmi erőinek széjjelforgácsolásához és gyengítéséhez vezet. Lehetővé teszi a kapitalista országok uralkodó köreinek, hogy radikális, terrorintézkedésekkel elfojtsák az elnyomott tömegek igazságos harcát, fokozzák a kizsákmányolást, s hogy a szocialista nemzetekkel szemben is fokozzák felforgató tevékenységüket: hol az egyik, hol a másik szocialista országban — a még létező ellenforradalmi elemekkel és jobboldali opportunistákkal való szövetségben — megkíséreljék a szocializmus alapjainak aláásását; hogy a fegyverkezési hajsza fokozásával a világ népeit egy újabb tömegpusztító háború kirobbantásénak lehetőségével veszélyeztessék. A reális szocializmust építő nemzetek élcsapatai, az új társadalmi rend megalapozásának és szüntelen fejlesztésének folyamatát irányító és szervező kommunista és munkáspártok — az említett veszély lehetőségének kizárása és a kapitalista országok forradalmi munkásmozgalmának eredményes kibontakozása céljából —- történelmi küldetésüknek tekintik a szocialista országok egységének és védelmi erejének szilárdítását, valamint a világ haladó és forradalmi erőivel való szolidaritásuk elmélyítését. A szocialista nemzetek élcsapatai tudatában vannak annak is, hogy az új társadalmi rend építésében és szilárdításában betöltött vezető szerepük céltudatos gyakorlásáért felelőséggel tartoznak nemcsak saját népüknek, hanem mindazoknak a társadalmi erőknek, amelyek a haladásért, a kapitalista kizsákmányolás megszüntetéséért, vagyis a szocialista társadalmi rend világméretű térhódításáért küzdenek. E felelősségnek a tudatosítása elsősorban is, abban jut kifejezésre, hogy a szocialista nemzetek igyekeznek jól gazdálkodni jogos örökségükkel; hogy a termelésnek és a társadalmi életnek — a szocialista demokrácia következetes fejlesztése nyomán tapasztalható — gyors ütemű fejlődése egyértelműen bizonyítja a szocializmus fölényét a kapitalizmus felett. Növelik ezáltal a szocializmus tekintélyét, vonzóerejét s ezen internacionalista kötelességük teljesítésével hozzájárulnak a még elnyomás alatt élő osztályszövetségeseik táborának növekedéséhez és tömörüléséhez, a szocializmus fennkölt eszméinek térhódításéhoz, a kapitalizmus társadalmi ellentéteinek elmélyüléséhez, vagyis az új társadalmi rend fokozatos terjeszkedéséhez szükséges feltételek létrehozásához. Ebben a nemzetközi méretű osztályharcban a szocialista nemzetek Internacionalista magatartásának abban is meg kell nyilvánulnia, hogy szolidárisak az elnyomott népek és nemzetek szabadság- és függetlenségi harcával, s hogy sokrétűen támogatják elsősorban is azokat a nemzeteket, amelyek a szocializmus útját választották, avagy tényekkel bizonyítják, hogy szabadnlni akarnak az imperialista országok politikai és gazdasági befolyásától, tehát határozott imperialistaellenes magatartást tanúsítanak. Az említett országoknak a kapitalista világrendből való kiszakadása, önálló társadalmi és gazdasági életük megszilárdulása a kapitalista világrend gyengüléséhez vezet. S nemcsak növeli a társadalmi haladásért szabadon küzdő nemzetek számát, hanem a nemzetközi erőegyensúlyt mindjobban a szocializmus javára billenti, ami kedvező kihatással van a világbékéért folyő harc eredményeinek alakulására és a szocialista társadalmi rendszer térhódítása is. Mindez azt jelenti, hogy a szocialista nemzeteknek nemcsak internacionalista kötelességük, hanem a sajátos nemzeti érdekük is megköveteli az említett népeknek és nemzeteknek vatő segíteniakarás gyakorlati megnyilvánulását. Az internacionalista helytállásban a fiatal szocialista nemzeteknek jó példát mutatott és mutat napjainkban is a munkások és parasztok első állama, a Szovjetunió, amely hatékony erkölcsi és anyagi támogatást nyújt a szabadságért küzdő és a szocializmus alapjait formáló, segítségre szoruló népeknek és nemzeteknek. Ennek a segítségnek rendkívüli jelentősége a mi sajátos helyzetünk formálódásában: a szocialista nóphatalom szilárdításában, népgazdaságunk fejlesztésében és életszínvonalunk emelkedésében, vagyis a fejlett szocialista társadalom építéséhez szükséges belső és nemzetközi feltételek biztosításában is egyértelműen megnyilvánult. Mi, akik nap mint nap érezhettük az öregebb testvér által nyújtott segítség áldásos hatását, ma mint fejlett szocialista ország, nem zárkózhatunk el a segítségre szoruló osztályszövetségeseink és az imperialistaellenes politikát folytató fejlődő országok támogatásától. A lehetőségeink keretein belül feltétlenül támogatnunk kell mind erkölcsileg, mind pedig a fejlődő országoknak is előnyösnek bizonyuló kereskedelmi kapcsolatok és hitelviszonyok realizálásával azokat a népeket és nemzeteket, amelyek mint a fejlettebb szocialista országok harci szövetségesei fontos tényezői, de a jövőben még hatékonyabb tényezői lehetnek annak a Világméretű küzdelemnek, amelyet a társadalmi haladás erői vívnak a tartós béke biztosításáért és a szocialista társadalmi rend további győzelmes térhódításáért. A szocialista közösség országainak dolgozó népe az eltelt harmincöt év folyamán hatalmas értékeket hozott létre. Szinte minden szocialista ország korszerű iparral, közlekedéssel, gépesített nagyüzemi mezőgazdasággal rendelkezik. Rendkívül jelentős szociális és kulturális vívmányok is szép számmal születtek a szocialista társadalom építésének folyamán. Tehát a testvéri szocialista országok legtöbbjében létrejöttek a fejlett szocialista társadalom építésének összes feltételéi. A szocialista vívmányok — amelyek ugyan az egyes országok dolgozó népének erőfeszítései nyomán jöttek létre — bizonyos vonatkozásban a nemzetközi összefogás eredményei. Nemcsak azért, mert a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának tagállami között széles körű munkamegosztással párosuló együttműködés, tehát kooperáció és 1ntegráció létezik, hanem azért is, mert a kelet-európai szocialista országok politikai és gazdasági alapjainak lera-i kását a szovjet hadsereg felszabadító harca tette lehetővé, s persze azért is, mert a szocializmus békés építésének feltételeit a Varsói Szerződés védelmi szövetsége a nemzetközi forradalmi munkásmozgalommal és a egész világ békeharcosainak hatalmas táborával való szövetségben biztosítja. E tényekből kiindulva magától értetődőnek bizonyul az is, hogy a szocialista vívmányok védelme nem szűkülhet le az egyes szocialista országok elszigetelt, sajátos feladatává, hanem mint azt a hat testvéri szocialista ország kommunista és munkás-« pártjai képviselőinek 1968. augusztus 3-án, a bratislavai tanácskozáson elfogadott közös nyilatkozata is hangsúlyozza: ...„valamennyi nép hősi erőfeszítésével és önfeláldozó munkájával elért eredmények és vívmányok megszilárdítása és védelme minden szocialista ország közös, internacionalista kötelessége“. Az persze természetes, hogy mind a külső, mind pedig a belső ellenség támadásával, s a szocializmus létét veszélyeztető ellenforradalmi kísérletezéseivel szemben is. S ahogy a szocialista nemzetek a proletár nemzetköziség szellemében szolidárisak a kapitalista elnyomás és kizsákmányolás ellen küzdő dolgozó tömegek harcával, ugyanúgy a kapitalista országok forradalmi munkásosztályának sajátos érdeke és internacionalista kötelessége adott esetben szolidaritást vállalni és sajátos harci módszereivel segíteni a szocialista vívmányok elleni támadás meghiúsítását. Azok a munkáspártok, amelyek bírálják a szocialista vívmányok védelmére tett közös intézkedéseket, tehát nemcsak megfeledkeznek internacionalista kötelezettségeikről, hanem opportunista magatartásukkal az ellenforradalom, a nemzetközi reakció malmára hajtják a vizet. PATHÖ KAROLY Közös a cél és közös a felelősség
