Szabad Földműves, 1980. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)
1980-11-08 / 45. szám
1980. NOVEMBER 8. 45. szám XXXI. évfolyam Ага 1,— Kčs W ilágtörténelmi esemény, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatvanharmadik évfordulóját ünnepeljük. Köszöntjük a forradalmat, amely felrázta, újjáteremtette a világot, és új távlatokat nyitott az emberiség előtt. Két emberöltő telt el a dicső nap óta, mely — a költő szavaival élve — „A új kor kapuját a nép előtt kinyitotta“. * Bármilyen mélyen merülünk az emberiség történelmébe, nem találunk olyan eseményt, amely jelentőségénél és mélyreható forradalmi változásainál fogva legalább részben megközelítené a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat. Születésnapja úgy íródott be az emberiség tudatába, úgy vonult be a világtörténelembe, mint a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet kezdete, amely megtörte a kizsákmányoló rendszer addig érinthetetlennek, örökösnek vélt, embertelen egyeduralmát. Felvillantotta a réményt és a bizonyosságot, hogy valóra válhatnak az emberiség évezredes álmai. Meghirdette a békét az orosz népnek, békére szólította fel a háború mocsarába süllyedt világot. Hadat üzent az elnyomásnak és a kizsákmányolásnak. „A forradalomban született szabadságnak csak egy tartalma lehet, amely megszenteli: szabadon megtenni mindent, ami nem keveseknek jó, hanem sokaknak; szabad megtenni mindent, ami nem kiváltság, hanem megváltás; szabad megtenni mindent, ami fogyasztja a boldogtalanságot, és megsokasítja az örömöt, a világon.“ Ezekkel a szavakkal köszöntötte októbert Móra Ferenc a magyar irodalom kubikusa. Október tehát egy új világ hajnalhasadását jelezte nemcsak Oroszországban, hanem az egész világon. Egyetlen pillanatra sem akart bezárkózni a nemzeti keretek szűk világába. Az orosz munkásosztály a nemzetközi munkássereg nagy csapatának küldetését vállalta magára. Ahogy Lenin mondta: „Mi nemcsak az orosz kapitalizmus ellen harcolunk. Mi valamenyny! ország kapitalizmusa, a világkapitalizmus ellen küzdünk — valamennyi munkás szabadságáért“. Forradalmát ezért úgy tekintette, mint a világforradalom részét és lángot gyújtó: szikráját. Most, amikor hatvanhárom év mérlegét vonjuk meg az ünnep fényében, a mára gyakorolt nagyszerű eredmény nem takarhatja el szemünk elől, item homályosíthatja el emlékezetünkben a forradalom katonáinak dicsőségét. Áldozat és hősiesség, önfeláldozás és lemondás, roham és győzelem árán tört előre október. A szovjet emberek a munka és a harc hősiességének eposzát írták meg kezükkel, verejtékükkel és vérükkel: Helytálltak, kitartottak és győztek. Győztek a polgárháború és a fegyveres intervenció vérzivataros évéiben, amikor a szovjet hatalom léte forgott kockán. Győztek az első ötéves tervidőszak rohanó éveiben, amikor az volt a kérdés, hogy az ország munkássága és parasztsága képes-e a történelem által megszabott rövid idő alatt lerakni a szocializmus alapjait, és erős ipari hatalommá változtatni hazáját. Győztek a Nagy Honvédő Háború megpróbáltatásokkal teli éveiben, amikor az volt a kérdés, hogy a szocializmus kiállja-e a világimperializmus hadigépezetének nyomását és megrdentheti-e az emberiséget a fasiszta iga alól. Gvőztek a háború utáni nehéz megfeszített munkával terhes években. Helyreállították a szétdúlt népgazdaságot, s meghúzták a tudományos-műszaki haladás első vonalait. A megjárt út távolságát szemléletesen példázza a múlt és a jelen: A faekék világából a csillagokig jutott el a szovjet ember. A szovjet népnek az új társadalom építésében elért kimagasló sikerei meggyőzően tanúsítják, hogy csak a szocializmusban való sulhat meg mindaz, amit a legnagyobb gondolkodók az emberiség javára és boldogulására, valaha is elképzeltek. A szovjéi Oktober eszmei ölnek és hatnak nép sikeresen oldja meg a XXV. pártkongresszuson kitűzött történelmi feladatokat. Jelentősen megnőtt az ország gazdasági potenciálja, tovább emelkedett az ország lakosságának az életszínvonala, s mégjobban megerősödtek a Szovjetunió világgazdasági pozíciói. A Szovjetunió ma intenzív gazdasági és tudományos-műszaki kapcsolatokat tart fenn valamennyi földrésszel, s 118 országgal folytat kereskedelmi kapcsolatokat. Gazdasága a szocialista gazdasági világrendszer alkotó része. Évezredes mondás, hogy a történelem az élet tanítómestere. Mire tanítanak bennünket október eszméi, mire példázat és mire bizonyság a történelmi nagy október? Arra, hogy az az út, amelyet az emberiség hatvanhárom évvel ezelőtt Szovjet- Groszországban kezdett el — ma már három világrészt fog át,- igaz út, minden nép számára a jövő útja. Egyre több nemzet választja bizalommal és hittel ezt az utat, hogy rajta haladva inunkálkodhassék életének jobbrafordításáért. Október eszméi élnek és hatnak. A harc tovább folyik a szocializmus és a kapitalizmus, a béke hívei és ellenségei között. De más pozíciókból, mint a történelmi október idején, mert a szocializmus testet öltött, életerejét szüntelenül nöVeli . a Szovjetunióban és a többi szocialista országban. Október eszméje és szülöttének, a Szovjetuniónak és a szocialista világrendszernek a léte, szocialista közösségünk összeforrottsága, a kommunista és munkáspártok egysége, a nemzeti felszabadító mozgalmak olyan erőt képviselnek, amely kepes rá, hogy a béke és a haladás ügyét képviselje és előrevigye. A Szovjetunió ezért tartja nemzeti és egyben internacionalista kötelességének az egyenjogúság kivívásáért, az imperialista diktatúrák és a neokolonializmus ellen harcoló népekkel való szolidaritást. A béke az emberiség legfőbb vágya. Október katonái az emberiség ezen óhaját fejezték ki akkor, amikor magasra emelték a béke zászlaját A Szovjetunió és a szocialista országok közösségével és mindenkivel, akinek drága a béke ügye, együtt küzd a háború veszélyének elhárításáért, a fegyverke zesi hajsza megfékezéséért, az enyhülési folyamatért és a leszerelésért. A békepolitikának és a békeharcnak különös jelentőségé ' van ma, amikor a nemzetközi enyhülés az imperializmus kardcsörtető erőinek fokozódó aktivitása következtében lelassult. Népünk átérzi azt a roppant felelősséget, amelyet a Szovjet unió vállalt ’magára a nemzetközi enyhülés és a tartós béke megteremtése érdekében. Erejéhez képest segíti ezt a harcot, s benne építőmunkájának, nyugodt életének alapfeltételeit látja Népünk forradalmi múltjának minden nagy eseménye szorosan összefonódik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom eszméivel és hatásával, A köztársaság születésének bölcsőjénél ott állt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, s kommunista pártunk megalakítása népünk első válaska volt október hívó szavára. Október eszméi lelkesítették népünk legjobbjait a háború és a fasizmus elleni küzdelemben. 1945 tavaszán a győztes október fiai, a szovjet katonák hozták el hazánk számára a szabadságot, s október eszméi tették lehetővé 1945. október 28-án a kulcsfontosságú ipari vállalatok, a bankok, a kohászati üzemek és egyéb termelő létesítmények államosítását. Az államosítás lényegében meggyengítette a burzsoáziái helyzetét hazánkban és egyúttal jelentős lépést jelentett a szocialista fejlődés útján. Az egész kormányprogram azonban csak 1948 februárja után valósulhatott meg, s a CSKP IX. kongresszusa volt az, amely meghatározta a szocializmus építésének irányvonalát hazánkban. Dolgozó népünk két keze munkájával, képességeinek szabad kibontakoztatásával mélyreható társadalmi, gazdasági és kulturális átalakulást vitt végbe, új és igazságos életet teremtett. Minden eredményünket a lenini október útját járva, népünk nemzeti egységét kovácsolva, alkotóenergiáját a fejlett szocialista társadalom építésére összpontosítva értük el. Továbbra is erre alapozva oldhatjuk meg azokat az igényes feladatokat, amelyeket a CSKP XV. kongresszusa tűzött ki, s teljesítésük kiinduló pontot jelent a XVI. kongresszus előkészítéséhez, a nyolcvanas évek célkitűzéseinek meghatározásához. Dolgozó népünk egyetért a CSKP Központi Bizottsága 18. ülésének határozataival, és tettekkel támogatja pártunk politikáját. Tudja, hogy minden újabb sikerért keményen meg kell dolgozni, s még fegyelmezettebb munkával, nagyobb társadalmi felelősségtudattal, a közösség iránti odaadással teljesíthetők csak az új és nagyobb követelmények. Az előttünk álló nagy feladatok megoldásában tehát számíthatunk munkásosztályunkra, a létrehozott jelentős anyagi-műszaki alapokra, szocialista tervgazdálkodásunkra, népgazdaságunk irányítási rendszerére, és nem utolsó sorban arra a bizalomra, alkotó légkörre, amely áthatja mindennapi életünket. Erőinket növeli, hogy magunk mellett tudhatjuk a Szovjetuniót és a szocialista közösség testvéri országait. A csehszlovák és a szovjet nép barátságának, országaink együttműködésének mélyre nyúló szerteágazó hagyományai vannak. Számunkra ez az együttműködés — a szocialista közösséghez és főképpen a Szovjetunióhoz való viszony — elvi kérdés, de egyben mindennapi életünk gyakorlatának valósága is. Hazánk sorsa és jövője elválaszthatatlan október eszméitől, a szocializmustól, a kommunizmustól. Politikai kapcsolatainkat a legteljesebb egyetértés jellemzi. Gazdasági együttműködésünkben a kölcsönös előnyök és érdekek érvényesülnek. Politikai együttműködésünknek a Varsói Szerződés, gazdasági tevékenységünknek pedig a KGST nyújt előnyös keretet. — Reggelenként tízmilliók kezdik meg a soron levő munkanapot a legszokásosabb módon: a dolgozó a munkapadhoz áll, leszáll a bányába, kimegy a mezőre, vagy mikroszkóp, számítások, grafikonok fölé hajol. Ezek az emberek valószínűleg nem gondolnak arra, hogy milyen nagyszerű dolgot művelnek. De ők, éppen ők azok, akik a párt útmutatásainak eleget téve a szovjetállamot a haladás új és új magaslatára emelik. Amikor korunkat a nagy teljesítmények korának nevezzük, megadjuk a kellő tiszteletet azoknak, akik azt ilyenné tették, megadjuk a kellő tiszteletet a munka embereinek — jellemezte a dolgos hétköznapokat Leonyid Brezsnyev elvtárs az SZKP főtitkára. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóját saját ünnepünkként köszöntjük. Pártunkhoz való hűséggel, hazánk boldogulásáért érzett felelősségünkkel, a dolgos hétköznapok jobb és eredményesebb munkájával tiszteleghetünk a legméltóbban október nagyszerű, világot alakító eszméi előtt, s bizonyíthatjuk annak igazát, erejét. 1 CSIBA LÄSZLO
