Szabad Földműves, 1980. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)
1980-11-01 / 44. szám
1980. november 1. SZABAD FÖLDMŰVES ľ termesztés! IGÉNYEKNEK MEGFELELŐEN VI LM. Az utóbbi években általában siker koronázza a két és félezer hektáros Keszegfalusi (Kameuičná) Steiner Gábor Efsz tagjainak az állattenyésztés tervszerű fejlesztését szorgalmazó igyekezetét. Igaz, választék tekintetében még akadnak hiányosságok, de egészében véve az ágazat elismerést érdemlően teljesíti meghatározott termelési és értékesítési feladatait. Az állattenyésztési főágazatvezetőtől, valamint a szövetkezet közgaződászától tudom, hogy a gazdaság szeptember végéig az időtervben meghatározottnál több húst és tejet értékesített, s egyben megteremtette az éves feladatok maradéktalan teljesítésének feltételeit is. Ml a siker titka? Én is megkérdeztem. Szabó elvtárs, az állattenyésztési ágazat vezetője hangsúlyozta: — A az alávetéseket és a tarlókeverékeket is. Kfedvező időjárású években ez a terület általában elégnek bizonyul a szükséges takarmányalap megteremtéséhez. De ki tudja előre, milyen év lesz? A termelési biztonság megalapozásához körülbelül négy százalékkal nagyobb területet kéne átengednünk a takarmányok számára. Miért csak kéne? Ha egyszer ez az ésszerű megoldás, akkor miért nem cselekszenek? — Mert a társadalmi elvárásokat figyelembe véve még sok minden mást kell termelnünk. A szakosítás értelmében vöröshagymát, sárgarépát, petrezselymet termélünk, de hagyományos növnéytermesztéssel is foglalkozunk. A szántónak körülbelül harmincnyolc százalékán szemes kukoricát termelünk. Hiába mondjuk, hogy A meredek töltésoldalakről nem könnyű, de érdemes begyűjteni a fűtermést. A keszegfalusi szövetkezet az idén kilencven tonna minőségi szénát nyert ily módon. Fotó: —bor növénytermesztési ágazattal folytatott jó együttműködésnek, az egyre színvonalasabbá váló takarmány-gazdálkodásnak vitathatatlan érdemei vannak abban, hogy az állattenyésztés lépést tud tartani a haladással s képes eleget tenni az egyre nagyobb társadalmi elvárásoknak. A TERVEZÉSSEL KEZDŐDIK... Radzo Pavel agrármérnök, növénytermesztési főágazatvezető ezzel kapcsolatban így nyilatkozott: — Az anyagi-műszaki ellátottság mellett lényegében a takarmánytermesztés a legfontosabb tényező, amely hatékonyan elősegítheti vagy hátráltathatja az állattenyésztés tervszerű fejlődését. Ezért már évek óta azon fáradozunk, hogy összehangoljuk a főágazatok tevékenységét, s úgy állítsuk be a növénytermesztés termelési szerkezetét, hogy hiánytalanul kielégtíse az állattenyésztés mennyiségi és minőségi igényeit. Ez nem könnyű feladat, és nem is sikerül minden évben kifogástalanul teljesíteni. Összesen 2370 hektáros szántóterületünk van, ennek hozzávetőlegesen huszonegy százalékán termelünk takarmányt. Természetesen beleértve ez sok, viszont a szilázsnak vetett százkilencven hektár meg kevés. Így kell lennie! Azután jön az ősz, és tulajdonképpen örülünk, ha a kései fajták nem bírnak beérni, mert hatvan-hetven hektárról leszilázsolhatjuk a növényzetet. Persze, ésszerűbb lenne, ha ezen a területen már eleve silókukoricát termelnénk. Az idén különösen nagy jelentősége van a kielégítő takarmánykészletnek, hiszen nem csupán az ötéves tervidőszak sikeres befejezését befolyásolja, hanem az elkövetkező időszak még nagyobb feladatainak teljesítését is ez alapozza meg. Nos, hogyan készültek fel a télre? — Még korai léhne értékelni az eredményeket, annyit azonban elmondhatok, hogy nem lesznek takarmány-gondjaink, Az év elején tervbe vettük, hogy számosállatonként! átlagban nyolc mázsa szénát és hatvan mázsa szilázst készítünk a téli hónapokra. Ezt teljesítjük, sőt a tervezettnél kicsit gazdagabb lesz a készletünk. S ami ugyancsak fontos, a minőséggel sem lesz baj. ...A GYAKORLATBAN MEGVALÓSUL Akárcsak az előző években, az idén megint kisebb terület jutott a takarmányoknak, mint amekkora elfogadható lenne. S lám, a főágazatvezető mégis derűlátó: van s lesz bőven takarmány télen is! Mit tettek azért, hogy legyen? Kérdésünkre Kovács László takarmánytermesztési ágazatvezető válaszolt: — A rendelkezésre álló területet igyekeztünk úgy kihasználni, hogy az állattenyésztés semmiben se szenvedjen hiányt. Elsősorban tervszerűvé tettük a rét- és legelőgazdálkodást. A hetvenhat hektáros természetes rétből ötven hektárt gondosan ápolunk — mütrágyázunk és locsolunk —, a többin a juhokat legeltetjük. A harminckét hektárnyi természetes lege-lön növendékmarhákat tartunk, a tehenek számára viszont ötvenöt hektáros szántóföldi legelőt telepítettünk. Ezt egyszer lekaszáljuk, utána szakaszosan legeltetjük. A kétszáznegyven hektár lucerna terméséből takarmánylisztet és szénát készítünk. Sőt! Elsősorban energia-takarékossági okokból, az idén már háromszázharminc tonna lucernából szenázst készítettünk. A gépek számára hozzáférhetetlen területekről, a töltésoldalakról is begyűjtöttük a füvet. Így kilnecven tonna szénával lett gazdagabb a téli takarmánykészletiink. A friss takarmánnyal való folyamatos ellátás érdekében tavaszi keverékeket és tarlókeverékeket is vetettünk. jjc A kielégítő takarmánykészlet megteremtésében általában a szilázskészítés jelenti a legnagyobb feladatot. Maguk már megbirkóztak vele? — A szemes kukorica átsorolt területével együtt, összesen kétszázötven hektárról szilázsoljuk a növényzetet. Télre hétezer tonna szilázst készítünk, több mint ezer tonnát pedig zölden etetünk fel az állatokkal. Két rakvány már elkészült, minden bizonyai minőségi takarmányt ad a téli hónapokban. A harmadikat megkezdtük, de a csapadékos időjárás miatt félbe kellett hagyni a munkát, s ez esetleg a minőség rovására mehet. Nyáron a tervezettnél kevesebb lucernalisztet készítettünk, s most a hiány pótlása céljából, körülbelül húsz hektárról lisztkészítésre vágjuk le a szilázsnak valót. A leveles répafejet egyelőre árpaszalmával szilázsoljuk, később — ha megkezdhetjük a kukorica betakarítását — mintegy száz hektárról a kukoricaszárat is hasznosítani szeretnénk. A cukorgyárból a répaszeletnek az ötven százalékát szárítva, felét pedig nedves állapotban kapjuk; az utóbbi ezerszáz tonnát szintén felhasználjuk a sziiázskészítésnél. X X X Az állattenyésztési főágazatvezető és a közgazdász elégedett a takarmánytermesztés színvonalával és eredményeivel. Mint hangsúlyozták, a takarmánykészlet lehetővé teszi az állomány termelőképességének színvonalon tartását, ezért bíznak benne, hogy az állattenyésztés körülbelül két százalékkal túlteljesíti értékesítési feladatát. A kilátások szerint tejből mintegy huszonegyezer litert értékesítenek terven felül. A bőséges takarmányellátásnak tudják be például azt is, hogy október első harmadában tehenenkénti átlagban 9,98 liter tejet értékesítettek naponta, s ezzel szorosan felzárkózta az éllovas Nemesócsai (Zemianska Olőa) Efsz mögé. A belüzemí szakosítási elképzelések fokozatos megvalósításával 1983-tól lényegesen növelni akarják a tehénálolmányt és a tejtermelést. S mivel ehhez több takarmány kell — akkor már a cukorgyárak szárított répaszeletet fognak szállítani —, felhagynak a tavaszi keverékekkel, s helyettük szilázsnak való kukoricát fognak termelni. Lejegyezte: Kádek Gábor A fajtakísérletekre is alapoznak Mind a CSKP KB 18., mind az SZLKP KB idei októberi ülésén behatóan foglalkoztak a mezőgazdaság és az élelmiszeripar továbbfejlesztésének lehetőségeivel. A CSKP Központi Bizottsága Elnökségének jelentése többek között rámutatott arra, hogy a jövőben előtérbe kell helyezni a mezőgazdasági termelés további intenzifikálását, az összpontosítás és a szakosítás céltudatos elinélyíótését, a belső tartalékok, termelés-fejlesztési lehetőségek mozgósítását, a szállítói ágazatok kötelességének tökéletesebb teljesítését, a veszteségek csökkentését... A gabonafélék termelésének fokozásában, a terméshozamok növelésében nagy jelentősége van az intenzifikációs tényezők érvényesítésének. Ezek közül most csak a fajtaösszetétel helyes megválasztásának fontosságával foglalkozunk. Ugyanis annak érdekében, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek irányítói, vezetői átfogó képet kapjanak a rendezésre álló fajták, fajtajelöltek termőképességéről, a lehetőségekhez mérten mikro- vagy nagyparcellás fajtakísérleteket végeznek. Ezeknek az az a célja, hogy az adott talajtani és éghajlati viszonyokhoz, mely fajták alkalmazkodnak a legjobban, mely fajták termesztését kell kiszélesíteni, és még így sorolhatnánk tovább. így van ez az őszi búza esetében is. Köztudott, hogy a búzafajták termőképessége a gyakorlatban csak akkor hasznosítható megfelelően, ha a fajták termesztési feltételei részletesen ismertek. Nos, a mezőgazdasági üzemekben éppen ezeknek a termesztési feltételeknek a megismerését szolgálják a mikro- vagy nagyparcellás fajtakísérletek. Hiszen ma már nem elegendő egy búzafajtáról csupán annyit tudni, hogy kiváló termőképességű, bizonyos kártevőkkel, betegségekkel szemben ellenálló, szárszilárdsága kifogástalan, szemtermése jó minőségű stb. Ismerni kell a termesztési agrotechnika összes, egymáshoz szorosan kapcsolódó láncszemeit, ezért az agrotechnikai kísérleteknek, kutatásoknak együtt kell járniuk a búza nemesítésével. Az őszi búza fajtakísérleteinek a Diószegi (Sládkovičovo) Magszaporító Állami Gazdaságban is nagy figyelmet szentelnek. Mária Rohóriková agrármérnökkel, a diószegi gazdaság növénytermesztési ágazatvezetőjével az idei fajtakísérletek eredmnéyeiről, tapasztalatairól beszélgettünk. — Az idén hozzávetőlegesen 1—1 hektáros területen tizenhét fajtajelölt, fajta termesztésével kísérleteztünk — mondotta az ágazatvezet. — A legjobb eredményt, hektáronkénti terméshozamot a burányi nemesítésű fajtajelöltek (BU 18 — 83,4-q; BU 20 —. 76,9 q; BU 17 — 74,4 q; BU 19 — 72,2 q; BU 21 — 70,2 q) adták. Ide kívánkozik még az is, hogy a már köztermesztésre engedélyezett BU 10-es (Amika) fajta 75,3 mázsát termett. Ezen kívül a solaryi és a sládkovičovói nemesítésű fajtajelöltek is jól vizsgáztak. A fajtakísérlet kimutatta, hogy az egyes búzafajták hogyan alkalmazkodtak a gazdaság termőhelyi adottságaihoz, hiszen az agrotechnikai beavatkozásokat az összes fajta esetében egyformán és egyidőben 110 kg N-, 110 kg P- és ugyancsak 110 kg K- hatóanyag kijuttatása mellett végezték. A kísérlet az idei kedvezőtlen időjárási viszontagságok közepette azt is igazolta, mint az a felvételeken is jól látható, hogy a növényzet megdőlése nem minden esetben agrotechnikai beavatkozás eredménye, hanem szorosan összefügghet a termőhelyi adottságoknak nem megfelelő fajtamegválasztással is. A fajtakísérlet további célja volt, hogy az egyes fajtajelöltekkel a nemesítést követő időszakban alaposan megismerkedjenek. (blm) ÖRÖMTELI ÉRTÉKELÉS A Komáromi (Komárno') járás gabonatermesztői a közelmúltban aktívaértekezletet tartottak. Rudolf Ňovotný agrármérnök, a jmí igazgatója a beszámolóban értékelte a gabonatermesztésben elért idei eredményeket. A járás mezőgazdasági üzemei 23 ezer 244 hektárról 60,9 mázsa átlaghozamot értek el. Búzából 62 mázsa, árpából pedig ötvenhat mázsa termést takarítottak be hektáronként. A járás mezőgazdasági üzemei közül 13 gazdaság gabonából 60 mázsán felüli átlaghozamot értek el, a Vágfűzési (Vŕbová) Efsz pedig elérte hetvenmázsás átlagot. Búzából tizenhat gazdaság, árpából pedig nyolc gazdaság érte el a hatvan mázsa átlagtermést. A legnagyobb hektárhozamot a következő gazdaságok érték el: a vágfüzesi 70.3 mázsát, a lakszakállasi (Sokolec) 67,1 mázsát, a gútai (Kolárovo) 67 mázsát, az irhői (írnél) 66 mázsát, a naszvadi (Nesvady) 66 és a keszegfalusi (Kameničná) Efsz 64 mázsát. A gabona betakarítását tizennégy nap alatt végezték el. A betakarítási munkálatokban jelentős segítséget nyújtottak a vendégkombájnosok is. A szalma begyűjtését is a tervezett határidőben végezték el. Az igazgató a továbbiakban értékelte a hatodik ötéves tervidőszak gabonatermesztési eredményeit. A járás mezőgazdasági üzemei közül a csicsói (Cičov), a csallóközaranyosi (Zlatná na Ostrove), a gútai, a martosi (Martovce), a vágfüzesi, és a naszvadi efsz-ek sikeresen valósították meg a gabonaprogramot. Az igazgató rámutatott arra, hogy a gabonatermesztésben elért kedvező eredményekhez hozzájárult a tudományos-kutató munka és az új ismeretek gyakorlati érvényesítése. Páka Viliam, az SZLKP járási bizottságának titkára záróbeszédében rámutatott a gabonatermesztés további fejlesztésének lehetőségeire, de főleg azokra a tartalékokra, amelyek a gyenge eredményeket elérő gazdaságokban rejlenek. Utalt arra, hogy fel kell tárni az összes lehetőséget, s érvényesíteni kell mindazokat a korszerű termesztési módszereket, amelyek a gabonaprogram sikeres megvalósításához vezetnek. . Miriák Ferenc A diószegi gazdaságban az idén tizenhét fajta termesztésével kísérleteztek. Felvételünkön a BU 10-es (Amika) fajta látható, amely a bučanvi nemesítésű fajták közül az egyetlen, amely megdőlt. A BU 19-es fajtajelölt 72,2 mázsa termést adott. Mária Rnháriková agrármérnök: a növényzet megdőlése szorosan öszszefügghet a helytelen fajtamegválasztással. (A szerző felvételei)
