Szabad Földműves, 1980. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)
1980-11-01 / 44. szám
12 SZABAD FÖLDMŰVES 1980. november 1. A kukoricatermelés fejlesztése A hatodik ötéves tervidőszakra kidolgozott kukoricatermelési program teljesítésének elemzése feltárta azokat a tartalékokat, termelés-fejlesztési lehetőségeket, amelyek az SZSZK-ban a kukorica termőképessége kihasználásának fokozásában rejlenek. A legújabb hazai és külföldi tudományos ismeretekből és a kutatás eddigi eredményeiből arra következtethetünk, hogy a szemes kukorica átlagos terméshozamának fokozásában és stabilizálásában vannak még tartalékaink. Ezt a CSKP Központi Bizottságának 13., valamint az SZLKP KB 1979. évi márciusi ülésén is hangsúlyozták: a kukorica termőképességét a korai hibridek termesztésének kiszélesítésével és a kedvező csapadékviszonyú termelési körzetekben (a répatermelő körzetben is) történő termesztésével kell kihasználni. E határozatok valódiságát a környező országok (az NSZK, Ausztria stb.) kukoricatermelési eredményei is igazolják. Mindemellett külföldön a szemes kukorica termesztését, betakarítását és utókezelésé^ komplex termelési rendszerek keretében valósítják meg, amelyek — a tudományosműszaki vívmányok széles körű érvényesítésével — a termelés intenzitásának és hatékonyságának fokozását eredményezik. A szemes kukorica termőterülete a hetedik ötéves tervidőszakban 160 ezer hektáron stabilizálúdik. Ez 5,52— 5,62 tonnás átlagos hektáronkénti terméshozam elérése mellett annyit jelent, hogy évente mintegy kilencszázezer tonna szemes kukorica termelésére van Icilátás. A vetőmagszükséglet (szemes kukorica, silókukorica, takarmánykeverékek, a CSSZK mezőgazdasági nagyüzemeink szükséglete) 19 ezer 200 tonna. Azzal számolunk, hogy a fajtaösszetétel tizenöt-huszonhárom hazai nemesítésű, négy licenc és tíz külföldi behozatalú hibridből tevődik össze. Az említett vetőmagszükséglet megkívánja, hogy kiszélesítsük a magtermesztő, vetőmagszaporító és vetőmagelőkészítő gazdaságok, üzemek termelési kapacitását. Ezért a hetedik ötéves tervidőszakban Komáromban (Komárno) évi háromezer tonna ka-СШМЕШ nagyüzemi agrotechnikáját öntözési feltételek közepette nagy hatósugarú szórófejjel ellátott, felcsévélhető tömlős félautomatikus öntözőberendezések (a mezőgazdasági nagyüzemek előreláthatólag ezer darabot kapnak) és teljesen automatizált (Fregat, Dnyeper) gördülő szárnyvezetékek (100 darab) hasznosításával kell kiegészíteni. Az SZSZK mezőgazdasági nagyüzemeinek jelenlegi kukoricatermesztési gépellátottsága nem éri el a kívánt színvonalat. Továbbra is hiányoznak a kukorica betakarításánál és utókezelésénél kívánatos komplett gépsorok. Lényegében ugyanez mondható el a kukoricaszár betakarítása és hasznosítása, valamint mind az őszi, mind a tavaszi talajelőkészítés gépi ellátottságáról is. A kukorica termesztése és betakarítása során használatos gépeket a jövőben a legújabb tudományos TÁVÚTOK ismeretek figyelembevételével kell kifejleszteni és gyártani. A gépesítés továbbra is a szemtermés (lemorzsolt formában való) betakarításának irányában fejlődik. A hetedik ötéves tervidőszak éveiben a Chersonec 200-as speciális magajáró kombájn KSKU—6-os kukoricacsőtörő-fosztó géptípusának behozatalával is számolunk, amely egyúttal a kukoricaszár betakarítására is alkalmas. A szemes kukoricát a jövőben ezzel a technológiával a termőterülei egyharmadáról takarítjuk be. A betakarított szemtermés nedvességtartalma 25—35 százalékos lesz. A korai érésű hibridek termesztésének kiszélesítésével azonban lehetőség nyílik az alacsonyabb nedvességtartalmú szemes kukorica betakarítására is, ami energiatakarékossághoz vezethet. A nedves szemtermést forrólevegős, toronyszerű szárítókban kell kezelni, vagy hermetikusan záródó toronysitai teljesítésében a tudományos-műszaki ismeretek formáinak és módszereinek a mindennapos mezőgazdasági gyakorlatban való érvényesítése folyamán vannak a legnagyobb tartalékaink. Ezért azzal számolunk, hogy a jövőben az SZSZK-ban áttérünk a kukoricatermelés irányítása hatékonyabb formáinak bevezetésére, hasonlóképpen, mint a Magyar Népköztársaságban és más országokban. A hetedik ötéves tervidőszakban mi is áttérünk a kukoricatermelési rendszerek létesítésére. A hetedik ötéves tervidőszakra kidollgozott kukoricatermelési programot és a hasznosítás szerinti kukoricatermelési rendszereket az idén az SZSZK kormánya is jóváhagyta. A termelési rendszerek kidolgozásánál többek között a termesztés ökológiai és műszaki előfeltételeit vettük figyelembe. A hasznosítási irányzat szerint alapfokú, ipari, vetőmagtermelési, kiegészítő és tömegtakarmány-termelési rendszert dolgoztunk ki, a legújabb hazai és külföldi tudományos ismeretek, haladó gyakorlati eredmények és tapasztalatok figyelembe vételével. Az alapfokú kukoricaíermelési rendszer az SZSZK-ban százezer hektárra terjed ki. Az alapterület nagysága kétszáz hektár. Célkitűzés: az 5,77 tonnás átlagos hektáronkénti terméshozam elérése. Ebben a termelési rendszerben az agrotechnika a szokásos talaj- és éghajlati feltételekhez, valamint az öntözési lehetőségek mellőzéséhez igazodik. Az iparszerű kukoricatermelési rendszer negyvenezer hektárt ölel fel. Az alapterület nagysága hatszáz hektár. Célkitűzés: a 7 tonnás átlagos hektáronkénti terméshozam elérése. Ezt a termelési rendszert öntözési feltételek között a kedvező feltételekkel rendelkező mezőgazdasági nagyüzemek részére dolgoztuk ki (például a vágsellyei — Salai kooperációs csoportosulás, a kukoricatermelésre szakosított mezőgazdasági üzemek). A kukoricaveiőmag-termelési rendszer tízezer hektárra terjed ki. Az alapterület nagysága száz hektár. Az ajánlott összpontosítás háromszáz hektár, 1,3 tonnás átlagos vetőmagtermelés elérése mellett hektáronként. A vetőmagtermelésre szakosodott mezőgazdasági üzemekben az agronómiát és a munkaszervezést kellő színvonalúra kell emelni, hogy lehetőség adódjon a növényzet megfelelő ivartalanítására (címerezésére). A kiegészítő kukoricatermelési rendszer szintén tízezer hektárra terjed ki. Az ajánlott alapterület nagysága ötven hektár. Célkitűzés: a 4 tonnás átlagos hektáronkénti terméshozam elérése. A szemes kukorica termesztése e rendszer keretében — öntözési feltételek között, esetleg kedvező csapadékviszonyú körzetben — őszi takarmánykeverékek, a rosszul áttelelt őszi búza és a takarmánynövények után, valamint azokon a területeken ajánlatos, amelyek hosszú ideig vizenyősek, átázottak voltak. Ebben a termelési rendszerben a legkorábbi érésű hibrid (KWS 150) jöhet számításba, amelyet május végéig kell elvetni. A kukoricatermesztésen alapuló tömegtakarmány-termelési rendszer százhúszezer hektár silókukoricára és huszonötezer hektár zöldtakarmányozási célra termelt kukoricára terjed ki. Az alapterület nagysága száz hektár. Célkitűzés: a 38 tonnás hektáronkénti terméshozam elérése, zöldanyagban számítva. A terület összpontosításakor a szarvasmarha-állomány nagyságából, a takarmányozási rendszerből és az ökológiai feltételekből kell kiindulni. Az említett termelési rendszerekben a kukorica termőterülete 310 ezer hektár lesz. A kukoricatermelés fejlesztése, a hetedik ötéves tervidőszakra kidolgozott kukoricaprogram teljesítése nemcsak a termésmennyiség növelését és az olcsóbb, gazdaságosabb termelést teszi lehetővé, de jó előfeltételeket teremt az állattenyésztés további belterjesítéséhez és ezáltal az állati termékek termelésének fokozásához is. JOZEF MUDROCH agrármérnök, az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának főagronómusa A szemes kukorica betakarítása elképzelhetetlen a csőtörő adapterek nélkül. Felvételünkön az SZK—6-os kombájnra szerelhető FKA 641-es típus látható pacitásű vetőmagttsztító és előkészítő üzemet, Léván (Levice) és Érsekújváron (Nové Zámky) pedig évi kétezer tonna kapacitású szárító üzemet kell létesíteni. Ezen kívül további öt kisebb teljesítményű (összesen kétezer tonna évi kapacitású szárító üzem létesítésével is számolunk. A vetőmagszaporításra szánt llcencek vásárlására előreláthatólag mintegy négy és fél millió koronát fordítunk. A tervezett hektáronkénti terméshozamok és az említett évi kukoricatermés elérése megköveteli, hogy hektáronként 395—415 kilogramm NPK- hatóanyagot juttassunk ki, ennek több mint 80 százalékát, azaz mintegy 340 kiló NPK-hatóanyagot műtrágyák, a többi részt pedig szerves trágyák formájában. Az egységesített, integrált növényvédelem valóra váltása évi háromszázhúsz tonna Zeazin biztosítását igényli. Ezenkívül — főleg a tőkés országokból — rendszeresen importálunk jellegzetes (például Erodicane, Sután Dual) gyomirtó szereket. A kémiai növényvédelem érvényesítésével a szemes kukorica egész termőterületén számolunk. A talajkártevők elleni védekezést évente a termőterület mintegy 20—30 százalékán kell megvalósítani. A szemes kukorica termesztésének lókban, illetve betonból készült árokrendszerű takarmánysilókban (fóliával bélelve) tárolni. A letört és megfosztott kukoricacsövek utókezelését korszerű hideglevegős szárítókban kell megoldani. A mezőgazdasági üzemek dolgozói azon fáradoznak, hogy minél több kukoricaszárat takarítsanak be, és hasznosítsanak takarmányozási célokra. Sajnos, hazánkban az utóbbi években a kukoricaszár betakarítására alkalmas gépek kifejlesztése nem fejlődött, mert a kukoricaszár nagy részét a legtöbb helyen beszántották. A kukoricaszár gépesített betakarítása a jövőben magajáró szántóföldi vágóasztal, rendrevágó és rendfelszedő gépek alkalmazásával, valamint a már említett kukorlcacsőtörő-fosztó gép segítségével oldódik meg. A vetőmagra termesztett kukorica betakarítására speciális, külföldi gyártmányú gépeket importálunk és használunk. A kukoricatermelés fejlesztési feladatainak teljesítése a hetedik ötéves tervidőszakban összesen mintegy 391 millió korona, ebből gépek vásárlására mintegy 230 millió korona ráfordítást igényel. KUKORICATERMELÉSI RENDSZEREK A kukoricatermelés igényes felada-Az újítók munkáját értékelni kell! A Bólyi Állami Gazdaság neve az újítások révén nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is jól ismert. A múlt év októberében a KGST-országok újítóinak kiállításán Moszkvában szerepelt két újításuk nagy érdeklődést váltott ki. Az újításokért adott díjat nem minden gazdaságban kezelik úgy, hogy az a több és a jobb munka kísérője legyen. Bolyban azonban nem a minimális eszmei díjat fizetik ki, hanem jóval többet. Két-háromszorosát annak, amit máshol, mint kötelező minimumot vehet fel a dolgozó. Érthető a mosoly, amellyel a gazdaság újítási előadója mesélt — közös továbbképzésen — egy másik gazdaságban dolgozó kollégájának: korántsem teszi tönkre a gazdaságot az ezer- vagy ötezer forintos eszmei díj. Ellenkezőleg. Nemcsak az ötletet, hanem magát az újítót is megbecsülik vele. Ezzel életben tartják az alkotókedvet, a dolgozók ambícióját. Nem mellékes az sem, hogy ha a kitalált és megvalósított ötleteket a gazdaság átveszi, azoknak gazdája, tulajdonosa lesz, ezzel is tiszteletben tartja — a honoráriumon túl — a dolgozók munkáját, újításait. A tulajdonosi szerep másért is hasznos. Mint kiderült, szívesebben vásárol egy gazdaság a másik gazdaságtól gyártási licencet (akár két-háromszoros áron is), minthogy magával az újítóval iizletelgessen. A gazdaság tulajdonában levő újítás többnyire nagyobb bizalmat kap, mint egy újító személye. Az ötletek vásárlása nagyon is megéri mindkét gazdaságnak. Hogy ez mennyit is hoz a kaszsába? Vegyük példaként a Moszkvában bemutatott, erősen vályúsitott szállítószalagot, amelyet csak idehaza eddig több mint negyven cég vásárolt meg. Bevezetése az első évben 1,8 millió forint hasznot hozott az állami gazdaságnak. Az eladásból összesen eddigi másfél millió forint a bevételük, és az ezzel elért megtakarítás 15 millióra rúgott két év alatt. Szabad-e tehát megkérdőjelezni az újítóknak, Győri Józsefnek és Pálfy Endrének annak idején kifizetett 35—35 ezer forintot? Mit is „tud“ ez a nagy teljesítményű, erősen vályúsitott ledobós szállítószalag. A vízszintestől szinte a függőleges helyzetig használható, s a termény bárhol ledobható a szalagról. Ezt egy mozgatható kocsival oldották meg. Egyáltalán nem elhanyagolható előny: úgy alakították ki az egész berendezést, hogy karbantartást egyáltalán nem igényel. A szalagot vályúban tartó görgők csapágyai hermetikusan zárták, a zsír nem jöhet ki, és a por sem megy bele. Külön ciket érdemelne az a sokoldalú, nagy teljesítményű szállítószalagrendszer, amit a szárítóüzemben használnak. Még néhány az üzem újításaiból. A nagy teljesítményű szárzúzó berendezés, az Orkán munkaszélességének kétszeresén dolgozik. Hidraulikus prést szerkesztettek csapágyak, kerékagyak össze-, illetve szétszereléséhez, így a munkához nem kalapácsot kell használni. Különösen fontosak azok az újítások, amelyekkel a mezőgazdasági alaptevékenységben érnek el közvetett vagy közvetlen eredményeket. Például az 50 kutricás, szerfás, nádtetős fiaztató átalakítása, amelyért több mint 10 ezer forintot kapott a két újító, az újmajori sertésüzemben. Saját készítésű elektromos berendezéssel szagtalanítják a borjakat. A K—700-as traktorra szerelhető tolólap és a nagy teljesítményű húzószerkezet, szintén K—700-as traktorAz SZSZK-ban a hetedik ötéves tervidőszakban a kukoricatermesztésen alapuló tömegtakarmány-termelési rendszer keretén belül a silókukorica termőterülete eléri a 120 ezer hektárt Fotó: —bim hoz, nagy érdeklődést váltott ki. A húzószerkezte hidraulikusan kiemelhető, és így közúton is biztonságosan szállítható. A rögtörő henger rövid kapcsolása lehetővé teszi, hogy pontosak a csatlakozások, és újdonság az is, hogy három helyett öt darabot vontat a traktor. Az állattenyésztés egyik jelentős újítását a borjúnevelésben nyújtották be. A fertőzési lánc megszakítását úgy valósították meg, hogy tavasztól őszig egy erdősávban nevelik őket — egyelőre csak üszőborjakat. Kevesebb a megbetegedés és az elhullás, mert szinte mindig csíraszegény környezet fogadja a ki- és betelepített borjakat. A tavasztól őszig terjedő időszakban nincs szükség betegistállóra és beteggondozóra. Növekedett a súlygyarapodás, havonta borjanként 2 kilogrammal, pedig szecskát és abrakot som etettek. A takarmány kizárólag tejpótló és széna. Egy gondozó sokkal több (180—200) állatot tud ellátni, mint az istállóban — és egészséges körülmények között. Az eredmény kiszámítása nem egyszerű, de addig is javasolják — kellő állategészségügyi körültekintéssel — más telepekre is. A feladattervek továbbra is előnyt adnak az alaptevékenységben megvalósítható újításoknak. Ilyen például, amelynek megoldását az idei és a következő évektől várják, a szelektívebb, hatásosabb és olcsóbb borsó-, valamint cukorrépagyomirtás. Kidolgozás alatt van a kukorica gépi címerezése, a vetőmagcsávázás jelenleginél hatékonyabb módszere, a konténerben megvalósítható bab-, borsó- és szójaszárítás. Érdemes végül megnézni, hány újítást adtak át bírálatra a kombinát emberei. Tavaly 119 dolgozó — közülük 64 fizikai, — 72 javaslatot nyújtott be. Az elfogadott 52 újítás több mint 6 millió forint hasznot hozott, s az meghaladta az 1976—78-as éveket együttesen. Talán az újítási előadó gyakori figyelmeztetése segít. Ezt a munkakört a kombinátban 1980. január elsejével függetlenítették. Így bizonyára jut majd idő arra, hogy hamarabb bevezethessenek egy-egy újdonságot, s minél több alkalmazott, értékesített újításuk legyen.-VET— Korszerű juhtenyésztés Az NDK-ban a juhállomány az utóbbi tíz év folyamán megkétszereződött. Jelenleg több mint 1 millió 900 ezer juhot tartanak. A Juhállomány egyhatodát a magdeburgi kerü- ’ letben tenyésztik, amely az NDK egyik legtermékenyebb körzetes, s ahol elsősorban őszi búzát és cukorrépát termelnek. A juhokat a növénytermesztésre szakosodott mezőgazdasági üzemekben tartják. Az állatszál-« lásokon történő ésszerű takarmányo-« zást a növényi maradványok lelegel-« tetősével egészítik ki, s tegyük hozzá sikerrel. A magdeburgi kerület barbyl állami gazdaságában az egy állatra jutó gyapjúkitermelés elérte a hat és fél kilogrammot, ami több mint három kilóval meghaladja az országos átlagot. —hiz—i Ésszerű beruházás A tervfeladatok teljesítésének a jő munkaszervezés, a megfontolt irányítás mellett, az ésszerű beruházás is alapvető tényezője. A beruházásos építkezés szilárdítja a gazdasági alapot, kedvező feltételeket teremt a hatékonyság fokozására, a munkakörülmények javítására. A losonci (Lučenec) járás mezőgazdasági üzemei is megkülönböztetett gondot fordítanak a korszerűsítésre a munkatermelékenység fokozása érdekében, amely egyrészt új épít-« kezésekkel, másrészt a régi épületek felújításával valósul meg. A beruházások megvalósításában a kálnói (Kalinovo) szövetkezet jár az élen. Az idén és a következő évben a beruházásokra közel hétmillió koronát fordítanak. Recka elvtárs, a szövetkezet elnöke a legfontosabb beruházásnak a BS—6-os szárítóüzem építését tartja, mert az ötmillió koronát meghaladó építkezés átadása lehetővé teszi a jó minőségű szálas takarmányok előállítását. A szövetkezet továbbá megközelítőleg kétmillió korona ráfordítással háromszáznyolcvan férőhelyes borjúhizlaldát épít. A régi épületet pedig tehénistállóvá alakítják át. Az új borjúhizlalda felépítése jelentős mértékben hozzájárulhat az állattenyésztés szakosításához, a munkatermelékenység fokozásához és a tartási körülmények javításához. A közeljövőben egy cseppfolyós műtrágya-tároló építésével is számolnak. Csák István 1
