Szabad Földműves, 1980. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1980-11-01 / 44. szám

12 SZABAD FÖLDMŰVES 1980. november 1. A kukoricatermelés fejlesztése A hatodik ötéves tervidőszakra ki­dolgozott kukoricatermelési program teljesítésének elemzése feltárta azo­kat a tartalékokat, termelés-fejlesztési lehetőségeket, amelyek az SZSZK-ban a kukorica termőképessége kihaszná­lásának fokozásában rejlenek. A leg­újabb hazai és külföldi tudományos ismeretekből és a kutatás eddigi ered­ményeiből arra következtethetünk, hogy a szemes kukorica átlagos ter­méshozamának fokozásában és stabili­zálásában vannak még tartalékaink. Ezt a CSKP Központi Bizottságának 13., valamint az SZLKP KB 1979. évi márciusi ülésén is hangsúlyozták: a kukorica termőképességét a korai hib­ridek termesztésének kiszélesítésével és a kedvező csapadékviszonyú terme­lési körzetekben (a répatermelő kör­zetben is) történő termesztésével kell kihasználni. E határozatok valódiságát a környező országok (az NSZK, Auszt­ria stb.) kukoricatermelési eredmé­nyei is igazolják. Mindemellett külföl­dön a szemes kukorica termesztését, betakarítását és utókezelésé^ komplex termelési rendszerek keretében való­sítják meg, amelyek — a tudományos­műszaki vívmányok széles körű érvé­nyesítésével — a termelés intenzitá­sának és hatékonyságának fokozását eredményezik. A szemes kukorica termőterülete a hetedik ötéves tervidőszakban 160 ezer hektáron stabilizálúdik. Ez 5,52— 5,62 tonnás átlagos hektáronkénti ter­méshozam elérése mellett annyit je­lent, hogy évente mintegy kilencszáz­­ezer tonna szemes kukorica termelé­sére van Icilátás. A vetőmagszükséglet (szemes kuko­rica, silókukorica, takarmánykeveré­kek, a CSSZK mezőgazdasági nagy­üzemeink szükséglete) 19 ezer 200 tonna. Azzal számolunk, hogy a fajta­­összetétel tizenöt-huszonhárom hazai nemesítésű, négy licenc és tíz külföldi behozatalú hibridből tevődik össze. Az említett vetőmagszükséglet meg­kívánja, hogy kiszélesítsük a magter­mesztő, vetőmagszaporító és vetőmag­előkészítő gazdaságok, üzemek terme­lési kapacitását. Ezért a hetedik öt­éves tervidőszakban Komáromban (Komárno) évi háromezer tonna ka-СШМЕШ nagyüzemi agrotechnikáját öntözési feltételek közepette nagy hatósugarú szórófejjel ellátott, felcsévélhető töm­lős félautomatikus öntözőberendezé­sek (a mezőgazdasági nagyüzemek előreláthatólag ezer darabot kapnak) és teljesen automatizált (Fregat, Dnyeper) gördülő szárnyvezetékek (100 darab) hasznosításával kell ki­egészíteni. Az SZSZK mezőgazdasági nagyüze­meinek jelenlegi kukoricatermesztési gépellátottsága nem éri el a kívánt színvonalat. Továbbra is hiányoznak a kukorica betakarításánál és utókeze­lésénél kívánatos komplett gépsorok. Lényegében ugyanez mondható el a kukoricaszár betakarítása és haszno­sítása, valamint mind az őszi, mind a tavaszi talajelőkészítés gépi ellátott­ságáról is. A kukorica termesztése és betakarítása során használatos gépe­ket a jövőben a legújabb tudományos TÁVÚTOK ismeretek figyelembevételével kell ki­fejleszteni és gyártani. A gépesítés továbbra is a szemtermés (lemorzsolt formában való) betakarításának irá­nyában fejlődik. A hetedik ötéves tervidőszak évei­ben a Chersonec 200-as speciális ma­gajáró kombájn KSKU—6-os kukorica­­csőtörő-fosztó géptípusának behozata­lával is számolunk, amely egyúttal a kukoricaszár betakarítására is alkal­mas. A szemes kukoricát a jövőben ezzel a technológiával a termőterülei egyharmadáról takarítjuk be. A betakarított szemtermés nedves­ségtartalma 25—35 százalékos lesz. A korai érésű hibridek termesztésének kiszélesítésével azonban lehetőség nyílik az alacsonyabb nedvességtartal­mú szemes kukorica betakarítására is, ami energiatakarékossághoz vezethet. A nedves szemtermést forrólevegős, toronyszerű szárítókban kell kezelni, vagy hermetikusan záródó toronysi­tai teljesítésében a tudományos-mű­szaki ismeretek formáinak és mód­szereinek a mindennapos mezőgazda­­sági gyakorlatban való érvényesítése folyamán vannak a legnagyobb tarta­lékaink. Ezért azzal számolunk, hogy a jövőben az SZSZK-ban áttérünk a kukoricatermelés irányítása hatéko­nyabb formáinak bevezetésére, hason­lóképpen, mint a Magyar Népköztár­saságban és más országokban. A hete­dik ötéves tervidőszakban mi is átté­rünk a kukoricatermelési rendszerek létesítésére. A hetedik ötéves tervidőszakra ki­­dollgozott kukoricatermelési progra­mot és a hasznosítás szerinti kukori­catermelési rendszereket az idén az SZSZK kormánya is jóváhagyta. A termelési rendszerek kidolgozásánál többek között a termesztés ökológiai és műszaki előfeltételeit vettük figye­lembe. A hasznosítási irányzat szerint alapfokú, ipari, vetőmagtermelési, ki­egészítő és tömegtakarmány-termelési rendszert dolgoztunk ki, a legújabb hazai és külföldi tudományos ismere­tek, haladó gyakorlati eredmények és tapasztalatok figyelembe vételével. Az alapfokú kukoricaíermelési rend­szer az SZSZK-ban százezer hektárra terjed ki. Az alapterület nagysága kétszáz hektár. Célkitűzés: az 5,77 tonnás átlagos hektáronkénti termés­hozam elérése. Ebben a termelési rendszerben az agrotechnika a szoká­sos talaj- és éghajlati feltételekhez, valamint az öntözési lehetőségek mel­lőzéséhez igazodik. Az iparszerű kukoricatermelési rendszer negyvenezer hektárt ölel fel. Az alapterület nagysága hatszáz hek­tár. Célkitűzés: a 7 tonnás átlagos hektáronkénti terméshozam elérése. Ezt a termelési rendszert öntözési fel­tételek között a kedvező feltételekkel rendelkező mezőgazdasági nagyüze­mek részére dolgoztuk ki (például a vágsellyei — Salai kooperációs cso­portosulás, a kukoricatermelésre sza­kosított mezőgazdasági üzemek). A kukoricaveiőmag-termelési rend­szer tízezer hektárra terjed ki. Az alapterület nagysága száz hektár. Az ajánlott összpontosítás háromszáz hektár, 1,3 tonnás átlagos vetőmagter­melés elérése mellett hektáronként. A vetőmagtermelésre szakosodott me­zőgazdasági üzemekben az agronómiát és a munkaszervezést kellő színvona­lúra kell emelni, hogy lehetőség adódjon a növényzet megfelelő ivar­­talanítására (címerezésére). A kiegészítő kukoricatermelési rend­szer szintén tízezer hektárra terjed ki. Az ajánlott alapterület nagysága ötven hektár. Célkitűzés: a 4 tonnás átlagos hektáronkénti terméshozam elérése. A szemes kukorica termesz­tése e rendszer keretében — öntözési feltételek között, esetleg kedvező csa­padékviszonyú körzetben — őszi ta­karmánykeverékek, a rosszul áttelelt őszi búza és a takarmánynövények után, valamint azokon a területeken ajánlatos, amelyek hosszú ideig vize­nyősek, átázottak voltak. Ebben a ter­melési rendszerben a legkorábbi éré­sű hibrid (KWS 150) jöhet számítás­ba, amelyet május végéig kell el­vetni. A kukoricatermesztésen alapuló tömegtakarmány-termelési rendszer százhúszezer hektár silókukoricára és huszonötezer hektár zöldtakarmányo­zási célra termelt kukoricára terjed ki. Az alapterület nagysága száz hek­tár. Célkitűzés: a 38 tonnás hektáron­kénti terméshozam elérése, zöldanyag­ban számítva. A terület összpontosítá­sakor a szarvasmarha-állomány nagy­ságából, a takarmányozási rendszer­ből és az ökológiai feltételekből kell kiindulni. Az említett termelési rendszerekben a kukorica termőterülete 310 ezer hektár lesz. A kukoricatermelés fej­lesztése, a hetedik ötéves tervidő­szakra kidolgozott kukoricaprogram teljesítése nemcsak a termésmennyi­ség növelését és az olcsóbb, gazdasá­gosabb termelést teszi lehetővé, de jó előfeltételeket teremt az állattenyész­tés további belterjesítéséhez és ezál­tal az állati termékek termelésének fokozásához is. JOZEF MUDROCH agrármérnök, az SZSZK Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztériumának főagronómusa A szemes kukorica betakarítása elképzelhetetlen a csőtörő adapterek nél­kül. Felvételünkön az SZK—6-os kombájnra szerelhető FKA 641-es típus látható pacitásű vetőmagttsztító és előkészítő üzemet, Léván (Levice) és Érsekújvá­ron (Nové Zámky) pedig évi kétezer tonna kapacitású szárító üzemet kell létesíteni. Ezen kívül további öt ki­sebb teljesítményű (összesen kétezer tonna évi kapacitású szárító üzem létesítésével is számolunk. A vetőmag­szaporításra szánt llcencek vásárlásá­ra előreláthatólag mintegy négy és fél millió koronát fordítunk. A tervezett hektáronkénti termés­hozamok és az említett évi kukorica­termés elérése megköveteli, hogy hek­táronként 395—415 kilogramm NPK- hatóanyagot juttassunk ki, ennek több mint 80 százalékát, azaz mintegy 340 kiló NPK-hatóanyagot műtrágyák, a többi részt pedig szerves trágyák for­májában. Az egységesített, integrált növény­­védelem valóra váltása évi három­százhúsz tonna Zeazin biztosítását igényli. Ezenkívül — főleg a tőkés országokból — rendszeresen importá­lunk jellegzetes (például Erodicane, Sután Dual) gyomirtó szereket. A ké­miai növényvédelem érvényesítésével a szemes kukorica egész termőterüle­tén számolunk. A talajkártevők elleni védekezést évente a termőterület mintegy 20—30 százalékán kell meg­valósítani. A szemes kukorica termesztésének lókban, illetve betonból készült árok­­rendszerű takarmánysilókban (fóliá­val bélelve) tárolni. A letört és meg­fosztott kukoricacsövek utókezelését korszerű hideglevegős szárítókban kell megoldani. A mezőgazdasági üzemek dolgozói azon fáradoznak, hogy minél több ku­koricaszárat takarítsanak be, és hasz­nosítsanak takarmányozási célokra. Sajnos, hazánkban az utóbbi években a kukoricaszár betakarítására alkal­mas gépek kifejlesztése nem fejlődött, mert a kukoricaszár nagy részét a legtöbb helyen beszántották. A kuko­ricaszár gépesített betakarítása a jö­vőben magajáró szántóföldi vágóasz­tal, rendrevágó és rendfelszedő gépek alkalmazásával, valamint a már emlí­tett kukorlcacsőtörő-fosztó gép segít­ségével oldódik meg. A vetőmagra termesztett kukorica betakarítására speciális, külföldi gyártmányú gépeket importálunk és használunk. A kukoricatermelés fejlesztési fel­adatainak teljesítése a hetedik ötéves tervidőszakban összesen mintegy 391 millió korona, ebből gépek vásárlásá­ra mintegy 230 millió korona ráfordí­tást igényel. KUKORICATERMELÉSI RENDSZEREK A kukoricatermelés igényes felada-Az újítók munkáját értékelni kell! A Bólyi Állami Gazdaság neve az újítások révén nemcsak Magyarorszá­gon, hanem külföldön is jól ismert. A múlt év októberében a KGST-orszá­­gok újítóinak kiállításán Moszkvában szerepelt két újításuk nagy érdeklő­dést váltott ki. Az újításokért adott díjat nem min­den gazdaságban kezelik úgy, hogy az a több és a jobb munka kísérője legyen. Bolyban azonban nem a mini­mális eszmei díjat fizetik ki, hanem jóval többet. Két-háromszorosát an­nak, amit máshol, mint kötelező mi­nimumot vehet fel a dolgozó. Érthető a mosoly, amellyel a gazdaság újítási előadója mesélt — közös továbbkép­zésen — egy másik gazdaságban dol­gozó kollégájának: korántsem teszi tönkre a gazdaságot az ezer- vagy öt­ezer forintos eszmei díj. Ellenkezőleg. Nemcsak az ötletet, hanem magát az újítót is megbecsülik vele. Ezzel élet­ben tartják az alkotókedvet, a dolgo­zók ambícióját. Nem mellékes az sem, hogy ha a kitalált és megvalósított ötleteket a gazdaság átveszi, azoknak gazdája, tulajdonosa lesz, ezzel is tiszteletben tartja — a honoráriumon túl — a dolgozók munkáját, újításait. A tulajdonosi szerep másért is hasz­nos. Mint kiderült, szívesebben vásá­rol egy gazdaság a másik gazdaság­tól gyártási licencet (akár két-három­­szoros áron is), minthogy magával az újítóval iizletelgessen. A gazdaság tulajdonában levő újítás többnyire nagyobb bizalmat kap, mint egy újító személye. Az ötletek vásárlása nagyon is meg­éri mindkét gazdaságnak. Hogy ez mennyit is hoz a kaszsába? Vegyük példaként a Moszkvában bemutatott, erősen vályúsitott szállítószalagot, a­­melyet csak idehaza eddig több mint negyven cég vásárolt meg. Bevezetése az első évben 1,8 millió forint hasz­not hozott az állami gazdaságnak. Az eladásból összesen eddigi másfél mil­lió forint a bevételük, és az ezzel el­ért megtakarítás 15 millióra rúgott két év alatt. Szabad-e tehát megkér­dőjelezni az újítóknak, Győri József­nek és Pálfy Endrének annak idején kifizetett 35—35 ezer forintot? Mit is „tud“ ez a nagy teljesítmé­nyű, erősen vályúsitott ledobós szállí­tószalag. A vízszintestől szinte a füg­gőleges helyzetig használható, s a termény bárhol ledobható a szalag­ról. Ezt egy mozgatható kocsival ol­dották meg. Egyáltalán nem elhanya­golható előny: úgy alakították ki az egész berendezést, hogy karbantartást egyáltalán nem igényel. A szalagot vályúban tartó görgők csapágyai her­metikusan zárták, a zsír nem jöhet ki, és a por sem megy bele. Külön ciket érdemelne az a sokoldalú, nagy teljesítményű szállítószalagrendszer, amit a szárítóüzemben használnak. Még néhány az üzem újításaiból. A nagy teljesítményű szárzúzó beren­dezés, az Orkán munkaszélességének kétszeresén dolgozik. Hidraulikus prést szerkesztettek csapágyak, ke­rékagyak össze-, illetve szétszerelésé­hez, így a munkához nem kalapácsot kell használni. Különösen fontosak azok az újítások, amelyekkel a mező­­gazdasági alaptevékenységben érnek el közvetett vagy közvetlen eredmé­nyeket. Például az 50 kutricás, szer­fás, nádtetős fiaztató átalakítása, a­­melyért több mint 10 ezer forintot kapott a két újító, az újmajori sertés­üzemben. Saját készítésű elektromos beren­dezéssel szagtalanítják a borjakat. A K—700-as traktorra szerelhető tolólap és a nagy teljesítményű húzó­szerkezet, szintén K—700-as traktor­Az SZSZK-ban a hetedik ötéves tervidőszakban a kukoricatermesztésen alapuló tömegtakarmány-termelési rendszer keretén belül a silókukorica termőterülete eléri a 120 ezer hektárt Fotó: —bim hoz, nagy érdeklődést váltott ki. A húzószerkezte hidraulikusan kiemel­hető, és így közúton is biztonságosan szállítható. A rögtörő henger rövid kapcsolása lehetővé teszi, hogy pontosak a csat­lakozások, és újdonság az is, hogy három helyett öt darabot vontat a traktor. Az állattenyésztés egyik jelentős újítását a borjúnevelésben nyújtották be. A fertőzési lánc megszakítását úgy valósították meg, hogy tavasztól őszig egy erdősávban nevelik őket — egyelőre csak üszőborjakat. Kevesebb a megbetegedés és az elhullás, mert szinte mindig csíraszegény környe­zet fogadja a ki- és betelepített bor­jakat. A tavasztól őszig terjedő idő­szakban nincs szükség betegistállóra és beteggondozóra. Növekedett a súlygyarapodás, havonta borjanként 2 kilogrammal, pedig szecskát és abrakot som etettek. A takarmány ki­zárólag tejpótló és széna. Egy gondo­zó sokkal több (180—200) állatot tud ellátni, mint az istállóban — és egész­séges körülmények között. Az ered­mény kiszámítása nem egyszerű, de addig is javasolják — kellő állat­egészségügyi körültekintéssel — más telepekre is. A feladattervek továbbra is előnyt adnak az alaptevékenységben megva­lósítható újításoknak. Ilyen például, amelynek megoldását az idei és a kö­vetkező évektől várják, a szelektí­vebb, hatásosabb és olcsóbb borsó-, valamint cukorrépagyomirtás. Kidol­gozás alatt van a kukorica gépi cí­­merezése, a vetőmagcsávázás jelenle­ginél hatékonyabb módszere, a konté­nerben megvalósítható bab-, borsó- és szójaszárítás. Érdemes végül megnézni, hány újí­tást adtak át bírálatra a kombinát emberei. Tavaly 119 dolgozó — közülük 64 fizikai, — 72 javaslatot nyújtott be. Az elfogadott 52 újítás több mint 6 millió forint hasznot hozott, s az meghaladta az 1976—78-as éveket együttesen. Talán az újítási előadó gyakori figyelmeztetése segít. Ezt a munkakört a kombinátban 1980. ja­nuár elsejével függetlenítették. Így bizonyára jut majd idő arra, hogy hamarabb bevezethessenek egy-egy újdonságot, s minél több alkalmazott, értékesített újításuk legyen.-VET— Korszerű juhtenyésztés Az NDK-ban a juhállomány az utóbbi tíz év folyamán megkétszere­ződött. Jelenleg több mint 1 millió 900 ezer juhot tartanak. A Juhállo­mány egyhatodát a magdeburgi kerü- ’ letben tenyésztik, amely az NDK egyik legtermékenyebb körzetes, s a­­hol elsősorban őszi búzát és cukor­répát termelnek. A juhokat a növény­­termesztésre szakosodott mezőgazda­­sági üzemekben tartják. Az állatszál-« lásokon történő ésszerű takarmányo-« zást a növényi maradványok lelegel-« tetősével egészítik ki, s tegyük hozzá sikerrel. A magdeburgi kerület barbyl állami gazdaságában az egy állatra jutó gyapjúkitermelés elérte a hat és fél kilogrammot, ami több mint há­rom kilóval meghaladja az országos átlagot. —hiz—i Ésszerű beruházás A tervfeladatok teljesítésének a jő munkaszervezés, a megfontolt irányí­tás mellett, az ésszerű beruházás is alapvető tényezője. A beruházásos építkezés szilárdítja a gazdasági ala­pot, kedvező feltételeket teremt a hatékonyság fokozására, a munkakö­rülmények javítására. A losonci (Lučenec) járás mező­­gazdasági üzemei is megkülönbözte­tett gondot fordítanak a korszerűsí­tésre a munkatermelékenység fokozá­sa érdekében, amely egyrészt új épít-« kezésekkel, másrészt a régi épületek felújításával valósul meg. A beruhá­zások megvalósításában a kálnói (Ka­linovo) szövetkezet jár az élen. Az idén és a következő évben a beruhá­zásokra közel hétmillió koronát for­dítanak. Recka elvtárs, a szövetkezet elnöke a legfontosabb beruházásnak a BS—6-os szárítóüzem építését tart­ja, mert az ötmillió koronát meghala­dó építkezés átadása lehetővé teszi a jó minőségű szálas takarmányok elő­állítását. A szövetkezet továbbá megközelítő­leg kétmillió korona ráfordítással há­romszáznyolcvan férőhelyes borjúhiz­laldát épít. A régi épületet pedig tehénistállóvá alakítják át. Az új bor­júhizlalda felépítése jelentős mérték­ben hozzájárulhat az állattenyésztés szakosításához, a munkatermelékeny­ség fokozásához és a tartási körül­mények javításához. A közeljövőben egy cseppfolyós műtrágya-tároló épí­tésével is számolnak. Csák István 1

Next

/
Thumbnails
Contents