Szabad Földműves, 1980. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)
1980-11-01 / 44. szám
19&0. november 1. SZABAD FÖLDMŰVES 11 T я “3 D \ —- -i. IL i Ül dj£ A HELYZET VÁLTOZATLAN ?! Az élelmiszeripari üzemek közül talán a legtöbb probléma, nehézség a konzerviparban merül íel. Hiszen aránylag rövid időn belül tetemes mennyiségű nyersanyagot kell feldolgozni, s valamennyi termény feldolgozásához külön technológia, külön gépsor szükséges. A feldolgozásra kerülő termények választéka pedig meglehetősen széles. A termelési feladatok teljesítése a zöldség és a gyümölcs termésén múlik, s a hektárhozamok évjáratonként jelentősen ingadoznak. Az esetek többségében a problémákat a gépsorok elavultsága és a feldolgozó kapacitások hiánya hatványozza. Nem csoda, ha gyenge termés esetén a tervfeladatok teljesítése akadozik, a másik oldalon viszont a többlettermés gyakran kellemetlen következményekkel, számottevő veszteséggel jár. A konzervipari kampány főidénye a végéhez közeledik. Hogy hiteles képet kapjunk az idei kampány eredményeiről, problémáiról, néhány kérdéssel Milan Včelához, a Konzervipari Tröszt Vezérigazgatóságának termelési igazigazgatójához fordultunk. О Az utóbbi években azt tapasztaljuk, hogy a nyersanyagellátás gyakran komoly gondot okoz a konzervgyáraknak. Az idén hogyan alakult a helyzet? — Sajnos, az utóbbi évek időjárási viszonyai egyes zöldség- és gyümölcsféléknek nem kedveztek, ami bizonyos gondot okozott a tervfeladatok teljesítésében. Főleg az idei szeszélyes időjárás következtében több zöldség- és gyümölcsféléből kevés került feldolgozásra. A gyenge' termés mellett úgyszólván minden termény érése eltolódott, s ennek következtében a feldolgozást tizennégy, sőt esetenként huszonöt nappal később kezdtük meg, mint más években. Szerencsére a kedvezőtlen időjárást nem minden termény sínylette meg. Így például kedvezően alakult a zöldborsó, a zöldbab, a télikáposzta hektárhozamá. Szilvából, almából és kajsziból pedig rekordtermés volt. Sajnos, cseresznyéből és szamócából kevés termett. Ennél még kedvezőtlenebbül alakult a zöldségfélék termése, főleg a keletszlovákiai kerületben, ahol a gyakori eső és az árvíz következtében a paradicsom, az uborka és a paprika termésének mintegy hatvan százaléka tönkrement. 9 A felsorolt tények arra utalnak, hogy a nyersanyagellátás nem volt a legkedvezőbb. Ez hogyan tükröződött vissza a feladatok teljesítésében? — Az említett nehézségek ellenére mindent elkövettünk az előirányzott tervfeladatok megvalósítása érdekében. Az előjelek arra utalnak, hogy a kompótokból Á. tervezett huszonháromezer tonnát sikerül legyártani. Kajszibarackból például 3140 tonnát dolgoztunk fel, ami a múlt év valóságához viszonyítva 1391 tonnával több volt. Az alma és a szilva egész termését fel akarjuk dolgozni, hogy a cseresznye és a szamóca gyenge terméséből eredő kiesést pótoljuk. Tehát a kompőtok gyártási tervét globálisan teljesítjük. A választék az már foghíjasabb lesz. A tartósított zöldség gyártásában — főleg paradicsomból, paprikából és eltevési uborkából — bizonyos kiesés várható. Fűszerpaprikából is gyengébb terméssel számolunk, mert több területen nem érett be. A fűszerpaprika hiányát bizonyos mértékben behozatalból pótoljuk. Említést érdemel, hogy tervünket a zöldborsó és a zöldbab tartósításában túlteljesítettük. Savanyított káposztából is elegendő menynyiség kerül a piacra. О Említette igazgató elvtárs, hogy a kelet-szlovákiai kerületben számottevő területen a zöldség kárba ment. Hogyan oldották meg az ottani konzervgyárak zavarmentes üzemelését? — Azokban a konzervgyárakban, ahol a zöldség- és gyümölcstermelő gazdaságok nem tudtak elegendő mennyiségű nyersanyagot biztosítani, a nyugat-szlovákiai kerület produktív zöldségtermelő körzeteiből szállítottuk a folyamatos feldolgozáshoz szükséges nyersanyagot. Ezzel megteremtettük a feltételeket ahhoz, hogy valamennyi termelési-gazdasági egység — a trenőíni és az érsekújvári (Nové Zámky) üzem kivételével — teljesítse a tervfeladatokat. Az előbbiben a szeszgyártás megszüntetése, az utóbbi esetben pedig a fűszerpaprika gyenge termése következtében a tervezett feladatokat nem tudják maradéktalanul megvalósítani. 9 Több konzervipari termékünk jó hírnévnek örvend a külföldi piacokon. A kedvezőtlen körülmények ellenére sikerült-e az exportfeladatokat teljesíteni? — A gyenge termés következtében beállt nyersanyaghiány miatt tartósított szamócából és erdei gyümölcsből nem sikerült teljesíteni exportfeladatunkat. Viszont eltevési uborkából ezerhatszáz tonnát, lecsóból pedig több mint ezerkétszáz tonnát szállítottunk külföldi partnereinknek, ami jó eredménynek számít, különösen akkor, ha tekintetbe vesszük az említett nehézségeket. 9 A múltban aránylag gyakran előfordult, hogy az adásvételi kapcsolatok nem voltak éppen problémamentesek. Tapasztalható e téren némi változás? — Az adás-vételi kapcsolatok aránylag jónak mondhatók, s a múlt időszakhoz viszonyítva magasabb színvonalúak. Jelentős javulás állt be a kistermelőkkel való együttműködésben. Ki kell emelni főleg a aimaszombati (Rimavská Sobota), а losonci (Lučenec) és a nagykürtösi (Veíký Krtíš) járás SZKSZ helyi szervezeteinek tevékenységét, amelyek tetemes mennyiségű I. és II. minőségi osztályú eltevési uborkát szállítottak a konzervgyáraknak. Természetesen ahhoz, hogy a termelő és a feldolgozóipar között gyakran felmerülő feszültség megszűnjön, szükséges a jelenlegi kapacitásokat bővíteni, úgy, hogy a konzervgyárak bizonyos tartalékkal is rendelkezzenek az esetleges többlettermés feldolgozására. 9 Gondolom, nem ez az egyedüli nehézség, ami nyomja a szívüket? — Természetesen a konzerviparban még szántalan probléma vár megoldásra. így például nagyon hiányoljuk a megfelelő tárolóhelyeket. Hiszen tárolókapacitásunk a szükségletnek csupán a felét biztosítja. A hátralevő kapacitásokat üzemektől béreljük, ami jelentősen növeli a költségeket. Sürgős megoldásra vár a gyümölcssűrítményt készítő állomások és a gyümölcsszörp-tárolók építése, ami lényegesen nagyohb mennyiségű nyersanyag feldolgozását tenné lehetővé. Szlovákiában jelenleg csupán egy sűrítmény-készítő állomás üzemel. Sajnos, napjainkban a zöldségtermesztésre szakosított gazdaságok és a feldolgozóipar között nincs megteremtve a kellő összhang. Erre példa a paradicsom termesztése, amelyhez több gazdaság korszerű technológiával és betakarító gépsorral rendelkezik. Viszont a többlettermést — kapacitás hiánya miatt — a konzervgyár rak nem képesek feldolgoznC Természetesen e problémák megoldása többnyire a beruházásokon múlik. A kapacitások bővítésére, a korszerűsítésre csak annyit eszközölhetünk, amennyi alap a rendelkezésünkre áll. A gyártott termékek mennyisége és minősége az őstermelőktől is függ. Az idei tapasztalatok arra utalnak, hogy nem minden gazdaság igyekezett jó minőségű nyersanyagot szállítani. így például több gazdaság a technológiai érés előtt szüretelte a szilvát, annak ellenére, hogy felvásárlási ára stabil volt. Mondanom sem kell, hogy az éretlen szilvából nehéz jó minőségű kompótot gyártani. @ A minőséget említette. E tekintetben milyen eredményt értek el? — Az első kilenc hónap átlagában a termékek minőségi követelményeit betartottuk. Említést érdemel, hogy fokozott gondot fordítunk a termékek minőségének további növelésére. Ennek érdekében az idei évtől kezdve valamennyi termelési- gazdasági egységünkben fokozatosan érvényesítik az irányításnak a termékek minőségére épülő komplex rendszerét. Klamarcsik Mária —и——IV ■ i г—I гим—wnm. ■иошввямпв МNo.вг1имвшшш9иаииммнаав8иавзвмшн9иииишииннаии Az energiaválsággal карcsolatos súlyos közgazdasági problémák szükségessé teszik, hogy népgazdaságunk valamennyi szakaszán az eddiginél még takarékosabban gazdálkodjunk a hagyományos energiahordozókkal, keressük a lehetőségeket ezek ésszerű kihasználására, valamint az új energiahordozók feltárására. Ezért az energia és a fűtőanyagok ésszerű felhasználásának kérdése tartós jellegű feladattá vált. Habár az iparban a takarékos energiagazdálkodást célzó intézkedések révén bizonyos előrehaladás történt, a nem ipari szférában az energia és a fűtőanyagok felhasználása többnyire a gazdaságosság elveinek be nem tartásával, vagyis spontánul megy végbe. Pedig jelentős mennyiségű. energiahordozó felhasználásáról van szó. Hiszen országos viszonylatban az energia összfogyasztásában a nem ipari szféra több mint harminchárom százalékos, ebből a lakosság tizenkilen százalékos arányban részesedik. Az energia és a fűtőanyagok ésszerűtlen hasznosítása a nem ipari v szférában tetemes veszteséget jelent népgazdaságunknak. A hatodik ötéves tervidőszakban az ipari ágazatókban több mint kilencmillió tonna fűtőanyagot sikerült megtakar!■ tani. Sajnos, a megtakarított fűtőanyagoknak egyharmadát a nem ipari szféra nyelte el, az ésszerűtlen fűtőanyaggazdálkodás következtében. A felsorolt"tények intőként jelzik, hogy az energia és a fűtőanyag gazdaságos felhasználásának kérdése a nem ipari szférában sürgős megoldásra vár. Nem véletlen, hogy a hetedik ötéves tervidőszakban előtérbe kerül a középületek, a bérházak és a családiházak fűtésének, melegvízellátásának és villanyáramfogyasztásának ésszerűsítése. Az energia és a fűtőanyagok ésszerű hasznosítására irányuló fejlesztési tervek, mindenekelőtt a hőszigetelés minőségi javítását, a távfűtési és a hőszabályozó rendszerek tökéletesítését, valamint a családi házak takarékos fűtési lehetőségeinek fejlesztését tartalmazzák. A takarékos energia- és fűtőanyag-gazdálkodás fő témaköre lesz a prágai PRAGOTHERM ’80 nemzetközi kiállítás tizenharmadik évfolyamának, amely a legkorszerűbb külföldi és a hazai fűtési és klimatizációs berendezéseket, valamint a hagyományostól eltérő energia- és hőforrások hasznosításának lehetőségét mutatja be. A kiállítás minden tekintetben a hetedik ötéves tervidőszak ésszerű energia- és ffltőanyaggazdálkodás szükségleteinek kielégítésére, az újszerű energiaforrások kutatására és a progresszív módszerek feltárására orientálódik. A november 11-től 15-ig megtekinthető kiállítás két témakörre bontva mutatja be a nagyközönség és a szakemberek számára egyaránt érdekes, a tudományos-műszaki haladás legkorszerűbb vívmányainak tekinthető fűtési, szellőztetési és klimatizáciős technikát. A „Jelen“ elnevezésű részleg a legkorszerűbb hazai gyártmányú fűtő- és hőszabályozó berendezéseket mutatja be, amelyek alkalmazása főleg a családi házakban jelentős energia- és fűtőanyagmegtakarítást eredményez. A látogatók megismerkedhetnek a korszerű távfűtési módszerekkel, a melegvíz takarékos hasznosítási lehetőségeivel, vízelosztó és hőszabályozó rendszerekkel, a kisebb és nagyobb családi házak takarékos központi fűtésével. Megtekinthetik a különböző acél és öntött kazánokat, melyek gyártásában hazánk európai szinten az elsők között helyezkedik el. Minden bizonynyal nagy érdeklődést keltenek majd a speciális kazánok is — például az elektronikus rendszer segítségével automatikusan szabályozhaható, és a fahulladék hasznosítására alkalmas kazánok. A kiállítók nagy figyelmet szenteltek a megfelelő szigetelés segítségével elérhető energia- és fűtőanyag megtakarításnak is. A látogatók megismerkedhetnek a korszerű szigetelő módszerekkel és anyagokkal. Közéjük tartozik például az Experlit elnevezésű szigetelőanyag és a Diterm hőszigetelő üveg. Tehát a látogatók megismerkedhetnek mindazokkal a módszerekkel, amelyek szemléltetik, hogyan lehet a meleggel, az energiával takarékosan gazdálkodni. A szakemberek számára minden bizonnyal sok érdekes és tanulságos látnivalót nyújt a „Jövő“ elnevezésű részleg. Itt a kiállítók főleg az élenjáró külföldi cégek képviseletében szemléltetően mutatják be a speciális energiaforrások, elsősorban a természeti hőforrások — a napenergia, a hévizek, a jelentős hőfokot tartalmazó ipari szennyvizek, a biogáz, a pára stb. —, valamint az alacsony hőfokú hőforrások hasznosítási lehetőségét. Megtekinthetik az alacsony fokú hő felfogására és tárolására alkalmas „hőszivattyú“ berendezéseket, szoláris rendszereket a napenergia hasznosítására, továbbá különböző kollektorokat, valamint mérő és hőszabályozó berendezéseket. Reméljük, hogy a kiállítás mind a nagyközönség, mind a szakemberek számára sok hasznos ismeretet nyújt. Új ötletek, megoldások kifejlesztésére ösztönöz, de ami a legfontosabb, hozzájárul az energia- és a fűtőanyagok takarékos hasznosításához. —kim— Aki némileg ismeri Morvaország történetét, az tudja, hogy Bzenec a legrégibb városkák egyike. A híres festői szépségű bortermővidék múltjáról érdemes egy-két szóban megemlékezni: Történészeink állítása szerint ezen a területen már а XI. században foglalkoztak szőlőtermesztéssel. A Pfemysl családból származó cseh királyok is tároltak bort Bzenec .várának csodálatosan kiépített pincéiben. Később a Cseh uralkodóosztály képviselői, a Zerotínek és Rožmberkek óriási területekre szőlőt telepítettek. Tudták, hogy a déli fekvésű lejtők védettek az északi szelektől, és a Fehér-Kárpátok felé szabad az út a magyar síkságról érkező száraz, meleg levegőnek. Ha valaki meglátja a bzeneci borüzemet, első pillantásra nem hisz a szemének: egy „elvarázsolt kastély“ tárul a szeme elé, egy olyan épület, amely reprezentációs küldetést is betölthetne. Azonban а XIV. században épült kastély ennél hasznosabb feladatot tölt be. A főépület a szőlészeti és borászati szakközépiskola diákjainak és tanárainak nyújt kellemes otthont. A két szárnyépület és a kastély alatt húzódó pincehálózat viszont a borüzem céljait szolgálja. Az említett vidék legnagyobb borfeldolgozó vállalata a Mikulov nad Moravé-i, melynek Veiké Pavlovicén, Znojmóban és az említett Bzepecen van üzemrészlege. Ez a nagyvállalat öszszesen tizenháromezer hektár állami tulajdonban levő területről vásárolja fel a szőlőt, amelyhez hozzá kell még Számítani a kistermelők által értékesített, aránylag nem kis mennyiségű szőlőt is. Az állami gazdaságok, szövetkezetek a szőlőt fajták szerint külön-külön telepítették, ami egyik biztosítéka a jó minőségű borok gyártásának. A szőlő kiváló minősége, a technológiai eljárások betartása és a hozzáértés révén, a morva-vidéki borüzemek kiváló eredményeket érnek el. Ezeket pedig leginkább a nemzetközt sikerekből lehet megítélni. A vállalat termékei az utóbbi években számos érmet nyertek a külföldi borversenyeken. A vállalat évente nem keve-< sebb, mint harmincötmilliő üveg bort palackoz, ebből a legnagyobb mennyiséget a bzeneci üzemrészlegen. Amikor a bzeneci üzemrész-» leg vezetőivel a borok minősé-» géről beszélgettünk, egyáltalán nem elfogultságból említették az illetékesek: a Bzenecen kén szült borok főleg minőségi tér-» mékek. Valóban így van, amit rizlingből készült Bzeneci hárslevelű vagy az Aranyszőlő is bizonyít. A kiváló minőség egyik titka az, hogy a borok nagy részét eredeti fahordókban érlelik, tárolják. A téglákból kiépített, boltíves pincefolyosók olyan optimális környezetet biztosítanak a bor fejlődéséhez, amely-» lyel igen kevés borüzem dicse-» kedhet. Ugyancsak Itt érlelődik az ország, mondhatnánk Európa egyik legjobb pezsgője, a rózsaszínű Chatean Bzenec, melyet a világ számos országában ex-» portál az üzem. Az italok köz-» kedveltsége abban rejlik, hogy eredeti módon, tehát „gyors!-» tott“ eljárással készülnek. A pezsgőgyártás Bzenecen ( száz éves múltra tekint vissza. Ugyanis ekkor készült az első pezsgő a kastély akkori tulaj-» donosainak — a Reichenbach és a Lesonicky családok .—» pincéjében. Abban az időben a nagyon jól ismert Nemparoil, Cabinet, Extra dri pezsgőket 1881-ben Toulouse-ben, majd Párizsban, Bécsben világdíjakkal jutalmazták. Annak ellenére, hogy Bzenecen a hagyományos borkészítés hívei új „típusú“ borok kísérletezésével, gyártásával is foglakoznak. Ilyen borok a Dia — amely főleg az emésztési zavarokkal küszködőknek készül az Archív és az Eita Sect. Azért, hogy a morva-vidékt borok jő minőségét továbbra is fenntartsák, a vállalat vezetősége az utánpótlásról is gondoskodik. A szőlész-borász szakot végző fiatalok amellett, hogy elméleti Ismeretekhez jutnak, gyakorlati tapasztalatokra is szert tesznek. Az iskola közvetlen szomszédságában lév,ő borüzem bizonyos munkálatait csakis a tanulók látják el, akik a szakközépiskolából kikerülve a bzeneci vagy a mikulovi vállalat egyes üzemrészlegeinek alkalmazottai lesznek. Kalita Gábor Az üvegtöltő-gépsor mellett ügycskezű asszunyck dolgoznak Fotó: —dek-
