Szabad Földműves, 1980. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)
1980-11-01 / 44. szám
1980. november L .SZABAD FÖLDMŰVES. Tettekkel az enyhülésért TANÁCSKOZOTT a varsöi szerződés külügyminiszteri bizottsága A novemberi madridi találkozó előkészítéséről folyó madridi megbeszélések állandóan foglalkoztatják a világ közvéleményét, annál is inkább, mert a nyugati világ képviselői ismét kísérletet tesznek valamilyen patthelyzet kialakítására még a találkozó érdemi tárgyalásainak megkezdése előtt. Ezért érthető, hogy a Varsói Szerződés külügyminiszteri bizottsága, mint már jelentettük, varsói ülésén a madridi találkozó előkészületeivel, valamint a katonai enyhüléssel és a leszereléssel foglalkozó konferencia összehívásával, s általában az európai politikai helyzettel foglalkozott. Az ülés tanácskozásának eredményeit nyolcpontos dokumentum foglalta össze. A külügyminiszterek megállapították, hogy a Politikai Tanácskozó Testület május 15-i nyilatkozata megalapozott és helyes értékelést adott a nemzetközi helyzetről, s ezt a legutóbbi európai és világpolitikai események is alátámasztják, amelyek még időszerűbbekké teszik a nyilatkozatban megfogalmazott javaslatokat s mindazokat a konkrét lépéseket, amelyek a nemzetközi feszültség csökkentését, az enyhülési politika fenntartását és elmélyítését, az európai és a világbiztonság és együttműködés erősítését és a fegyverkezési hajsza megfékezését, a leszerelést, a népek függetlenségének tiszteletben tartását, az államok kapcsolatainak javítását szolgálják. Aggodalmuknak adtak kifejezést, hogy az imperialista politika aktivizálódása folytán, új konfliktusok keletkezése következtében fennmaradt a nemzetközi feszültség. Am ugyanakkor valamennyi európai országban erősödik a tudat, hogy az enyhülési politikának nincs ésszerű, elfogadható alternatívája. Fokozódik érdekeltségük e politika folytatásában, az összeurópai értekezleten megkezdett folyamat továbbfejlesztésében. A miniszterek síkraszálltak továbbá amellett, hogy következetsen biztosítani kell valamennyi nemzetközi kérdés politikai eszközökkel, tárgyalások útján történő rendezését a népek egyenjogúságának és jogos érdekelnek tiszteletben tartásával. Ügy vélik, nincs olyan fegyverfajta, amelynek korlátozásáról és csökkentéséről ne lehetne megállapodni a kölcsönösség alapján, szigorúan tiszteletben tartva az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvét és azt, hogy egyetlen állam biztonsága se szenvedjen csorbát. A november 11-én megnyíló -madridi találkozóval kapcsolatban amellett foglaltak állást, hogy az ezzel nyíló lehetőségeket felhasználják az európai helyzet alakulása fő irányzatának, az enyhülési politikának az alátámasztására, és hogy a találkozón állapodjanak meg az európai kontinens biztonságát és az együttműködés erősítésének valamennyi fő irányát érintő további gyakorlati lépésekben. Ügy vélik, hogy a madridi . találkozó sikere az összes részvevő politikai akaratától függ, attól, hogy a találkozón megteremtsék a konstruktív politikai légkört, az együttműködés feltételeit, és kölcsönösen elfogadható megállapodások elérésére törekedjenek. Különösen nagy jelntőséget tulajdonítanak annak, ha a madridi találkozón döntés születne az európai katonai enyhüléssel és a leszereléssel foglalkozó konferencia összehívásáról, lebonyolításának rendjéről, idejéről és helyéről. Megerősítették, hogy a konferencia szakaszonkénti lebonyolítása mellett foglalnak állást, tehát amellett, hogy a konferenciát az egyik szakasztól a másikig folyamatosság jellemezze. Az első szakaszban a bizalomerősítő intézkedések bővítéséra összpontosulna a konferencia munkája, a továbbiakban pedig hozzákezdhetne az európai katonai szembenállás szintjének és koncentráltságának csökkentését szolgáló intézkedések egyeztetéséhez. Amellett foglaltak állást, hogy a madridi találkozón a záróokmány valamennyi fejezetében hozzájáruljanak a megállapodás eléréséhez. A madridi találkozó hozzon hatékony intézkedéseket a gazdasági, a tudományosműszaki, a környezetvédelmi együttműködés hatékonyságának növelésére. Nagy jelentőséget tulajdonítanak az energetikai együttműködés erősítésének, s e fontos kérdésben összeurópai konferencia összehívásának. Állást foglalnak a széles körű és akadálymentes árucsere, az ipari kooperció, a mezőgazdasági, a közlekedési és a tudományos együttműködés fejlesztése mellett. A részvevők támogatják azt a javaslatot, hogy a madridihoz hasonló következő találkozó színhelye Bukarest legyen. Az európai közép-hatótávolságú rakétákkal kapcsolatban megelégedéssel állapították meg, hogy megkezdődött e kérdések gyakorlati megvitatása a Szovjetunió és az Egyesült Államok között. Hivatkozva a szocialista államok július 10-i javaslatainak nagy jelentőségére, a külügyminiszterek hangsúlyozták, hogy a nyugati országok is tanúsítsanak politikai akaratot a vizsgált kérdések megoldására, hogy a bécsi közép-európai haderő- és fegyverzetcsökkentési tárgyalásokon előrehaladás történjék kölcsönösen elfogadható megállapodások felé. Az ülésen megállapították, hogy a Politikai Tanácskozó Testület május 15-i nyilatkozata konkrét javaslatokat tartalmazott a fegyverkezési hajsza korlátozására, ezek ma is érvényesek, és a Varsói Szerződés tagállamai készek, hogy más érdekelt államokkal komoly, érdemi tárgyalásokat kezdjenek mindegyik javaslatról. Az SZKP Központi Bizottsága a múlt héten megtartott ülésén a jövő évi népgazdasági és szociális tervet, valamint a tavalyi költségvetés teljesítéséről szóló jelentést vitatta meg, mindkét beszámolóról határozatot hozott. Az ülésen a Politikai Bizottság tagjává választották MIHAIL GORBACSOVOT, eddigi póttagot, aki a Központi Bizottság titkára. A Politikai Bizottság póttagja lett TYIHON KISZELJOV, Belorusszia Kommunista Pártja Központi Bizottságának új első titkára. Gorbacsov 1931-ben született, 1952 óta párttag. Diplomáját a moszkvai állami egyetemen és a sztavropoli mezőgazdasági főiskolán szerezte. 1955 Óta a Komszomolban, majd a pártapparátusban dolgozott. Az ülésen a Központi Bizottság vitájában LEONYID BREZSNYEV, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára is felszólalt. Rámutatott a gazdaság egyes ágazatainak problémáira, bírálta a hibákat és intézkedéseket jelentett be egyes problémák megoldásának elősegítésére. Hangoztatta, hogy a párt az életszínvonal emelését állította a gazdasági munka középpontjába. A folyó ötéves tervben ezekre a célokra 329 milliárd rubellel többet fordítottak, mint az előző tervidőszakban. A mezőgazdaság eredményeiről szólva kijelentette, hogy első ízben sikerült elérni, hogy a gabonatermelés éves átlagban meghaladja a 200 millió tonnát. Különösen jelentős volt Kazahsztán mezőgazdaságának szerepe, amely öt év során négy alkalommal túlteljesítette gabonatermelési tervét. Brezsnyev elvtárs megjegyezte, hogy az elmúlt öt esztendőben csak 1976 és 1978 volt kedvező a mezőgazdaságban. A fejlődés ütemének gyorsulását akadályozó okokkal foglalkozva Brezsnyev elvtárs beszélt a hiányosságokról. Még nem sikerült a modern körülmények által megszabott színvonalra emelnünk a gazdaságirányítás és a tervezés mechanizmusát, a gazdálkodási módszereket és a végrehajtási fegyelmet. Ez az egyik legfőbb oka annak, hogy számos mutatót te-A gazdasági építés kérdései az SZKP Központi Bizottságának és a Legfelsőbb Tanácsnak ülésén NYIKOLAJ TYIHONOV AZ ÜJ SZOVJET MINISZTERELNÖK kintve teljesítettük a tervet, hiányosságok, szűk keresztmetszetek jelentkeznek a népgazdaságban. Brezsnyev elvtárs beszédének nagy részében a népgazdaság fontos kérdéseinek megoldásával foglalkozott, első helyen az élelmiszer-ellátás növelésével. Bejelentette, hogy az SZKP Politikai Bizottsága úgy határozott, az új ötéves terv szerves részeként élelmiszer-termelési programot kell készíteni. Második nagy fontosságú feladatként a könnyűipar, a közszükségleti cikkeket gyártó iparágak termelésének fejlesztését említette, harmadik feladatként pedig a lgkásépítésről szólt. Az SZKP Központi Bizottságának ülését követően a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülésszaka foglalkozott a jövő évi népgazdasági tervvel és költségvetéssel. A parlament két házának együttes ülésén NYIKOLAJ BAJBAKOV miniszterelnök-helyettes, az állami tervbizottság elnöke ismertette az 1981. évi népgazdaság- és társadalom-fejlesztési törvényjavaslatot. A számítások szerint az idén a nemzeti jövedelem a tavalyihoz képest 3,8, az ipari termelés 4 százalékkal emelkedik. A kedvezőtlen időjárási viszonyok ellenére a mezőgazdaságban a növénytermesztés eredménye a mostani tervciklusban évi átlagban 9, ezen belül a gabonatermesztésé 12 százalékkal volt nagyobb, mint az előző tervidőszakban. Az életszínvonal az idén 3 százalékkal emelkedik, több mint tízmillió ember lakáskörülményei javulnak meg. A jövő évi célokat ismertetve hangoztatta, hogy a tervjavaslat széles A kapcsolatépítés útján NEMZETKÖZI TUDOMÁNYOS KONFERENCIA A Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága és a Béke és Szocializmus című folyóirat közös rendezésében — 116 kommunista és munkáspárt, más forradalmi párt és nemzeti felszabadító mozgalom küldöttségének részvételével — a múlt héten ötnapos nemzetközi tudományos értekezlet folyt Berlinben a munkásmozgalom és a nemzeti felszabadító mozgalom közös harca az imperializmus ellen, a társadalmi haladásért témával. A nagyszabású összejövetelt a Népi Kamara tanácstermében Hermann Axen, az NSZEP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára nyitotta meg. A bevezető beszédet Erich Honecker, az NSZEP Központi Bizottságának főtitkára, az NDK Államtanácsának elnöke mondotta. Csehszlovákia Kommunista Pártját Jan Fojtik, a központi hizottság titkára képviselte a berlini tudományos tanácskozáson. Görögország mindenkor nagy szerepet játszott — stratégiai fekvésével — a térség politikájában, s ami ott történik, mindenkor magára tereli a világ közvéleményének figyelmét. A Nyugat a NATO déli szárnyának erősödéseként könyveli el, hogy az athéni kormány bejelentette: újra csatlakozik a NATO katonai szervezetéhez, melyben tagságát 1974-ben szakította meg, amikor a NATO-támogatását ugyancsak lélvező Törökország megszállta Ciprust és politikai viszályba keveredett Athénnal is. Az ország NATO-tagságának azonban számos ellenzője van, s pillanatnyilag viharos vita folyik a parlamentben, mert a kormány lépése nem nyerte el a tömegek tetszését. Persze az ellenzéki képviselőknek aligha van lehetőségük az említett indítvány leszavazására. E mozgalmas események közepette került sor miniszterelnökünk, Ľubomír Štrougal athéni látogatására, mellyel a görög kormány meghívásának tett eleget, s viszonozta a tavaly nálunk járt és az idén májusban köztársasági elnökké válaszott Karamanlisz látogatását. A látogatás befejeztével kiadott közös közlemény megelégedéssel állapította meg a kétoldalú kapcsolatok fejlődésében elért haladást. Gazdasági, ipari és műszaki együttműködési megállapodást, egészségügyi együttműködési megállapodást, jogsegélyegyezményt parafáltak, s áttekiptették a gazdasági együttműködés fejlesztésének további lehetőségeit. A nemzetközi helyzetet áttekintve megállapították, hogy számos időszerű kérdés megítélésében országaink álláspontjai azonosak. Aggodalommal nyilatkoztak a világbékét veszélyeztető háborús tűzfészkekről, melyek felszámolására, a feszültség enyhülésének érdekében intézkedéseket szorgalmaznak. Hangsúlyozták: valamenynyi állam tartsa tiszteletben a nemzetközi kapcsolatokban a legnagyobb fokú egyenlőség, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás, az erőszakról és annak alkalmazásával való fenyegetésről való lemondás, a vitás kérdések békés rendezésének és a nemzetközi kötelezettségek jog szerinti lelkiismeretes teljesítésének az elveit. Aggodalommal nyilatkoztak a kormányfők a fegyverkezési verseny folytatódásáról, s üdvözölték azt a tényt, hogy az érdekelt felek megkezdik az európai taktikai nukleáris fegyverek kérdéséről folytatandó tárgyalásokat. Állást foglaltak a leszerelési világkonferencia összehívása mel-Külpolltikai kommentárunk A PENTAGON ÉS A SZOCIÁLIS ELLÁTÁS A washingtoni hatóságok nagyon megnyirbálták a költségvetés szociális célú előirányzatait, ugyanakkor a jövő pénzügyi évi katonai költségvetés csillagászati arányokat ölt: elén a 171 és fél milliárd dolláros összeget. — Örüljetek, gyerekek! Még egy napközi otthont kaptok. (I. Szmirnov rajza) Az amerikai alkotmány értelmé** ben a november első hétfőjét követő kedden, tehát az idei elnökválasztási évben november 4-én tartják az elnökválasztást. Valójában az 538 tagú elektor! testületet választják meg, mert az Egyesült Államok választási rendszere — erősen őrizve az előző századokban kialakult hagyományokat — ma is közvetett elnökválasztást ismer, viszont a kongresszust, a szenátust, a kormányzókat stb. közvetlenül választják. Am az 538 elektor megválasztása a gyakorlatban egyet jelent az elnök megválasztásával, ugyanis minden államban annyi elektort választanak, amennyi képviselője van a törvényhozásban, s az elektorok kötelesek pártjaik előző döntéseihez igazodni, melyek az előválasztásokon (primary), majd az elnökjelölt-választó konvenciókon alakultak ki és jutottak kifejezésre. S természetesen támogatniuk kell az időközben körvonalazott elnökjelölt!, illetve pártprogramokat. Természetesen, erkölcsi kötelességről van szó, be nem tartásáért senkit sem vonnak felelősségre. Ritkán fordul azonban elő, hogy az elektor időközben meggondolja magát és másként szavaz, viszont az ilyen ritka eset egy cseppet sem befolyásolja az elnökválasztás kimenetelét. Az már eleve eldőlt, a többi az csak formaság, mint például a december 15-i hivatalos elnökválasztás, amikor az elektorok összejönnek ünnepélyes választásra. A közvéleményt tehát az foglalkoztatja, ki lesz az elnök, és milyen politikát ígér. Egy biztos, az amerikai választási rendszer osztályjellegénél fogva eleve biztosítja az imperialista Elnökválasztási finis burzsoázia uralmát, különféle megkötéseivel, cenzusaival kizárja annak lehetőségét, hogy a dolgozók osztályainak képviselői valamelyest is beleszólhassanak politikai alakulásába. Az amerikai választók most a következő alternatíva előtt állnak: Carter vagy Reagan? £arter politikai csődtömeggel áll a választók elé. Nem újonc, már egy megbízatási időszakban betöltötte az elnöki méltóságot. Nyomába sem érhetett egykori elődének, az ugyancsak demokratapárti Kennedynek. Az elszalasztott lehetőségek politikusaként értékelhetjük. Üj politikát ígérve foglalta el hivatalát, más politikát ígért, mint elődei, de ígéretei szertefoszlottak mint a buborék. körű intézkedéseket tartalmaz a hatékonyság, a műszaki színvonal és az életszínvonal további emelésére. Ennek megfelelően a jövő évi terv a nemzeti jövedelem 3,4, az ipari termelés 4,1 és a mezőgazdasági bruttó termelés hét és fél százalékos növekedésével számol. Az előirányzat szerint jövőre 610 millió tonna kőolajat, 458 milliárd köbméter földgázt és 748 millió tonna szenet bányásznak. A reáljövedelmek 2,9 százalékkal emelkednek, a munkások és alkalmazottak havi átlagkeresete 171 rubelre, a kolhozparasztoké pedig 123 rubelre növekszik. Ezután VASZILIJ GARBUZOV pénzügy minszter terjesztette elő a jövő évi költségvetés tervezetét. Az erőket mindenekelőtt a kulcsáratokra ki vánják összpontosítani, hangoztatta Az iparnak 162 milliárd, a mezőgazda Ságnak 72 milliárd rubelt szánnak Honvédelmi célokra a költségvetési ki adások mindössze 5,7 százalékát for dítják, kevesebbet az idei előirányzat nál. A Legfelsőbb Tanács a vita után jóváhagyta a törvényjavaslatokat. A költségvetési bevételek 298 milliárd 361 millió 116 ezer rubelt tesznek ki és 200 millió 808 ezer rubellel haladják meg a kiadásokat. Az ülésszakon az egészségi állapotára való tekintettel felmentését kérő ALEKSZEJ KOSZIGIN utódjaként a 75 éves, ukrán nemzetiségű NYIKOLAJ TYIHONOVOT, az SZKP Politikai Bizottságának tagját, miniszterelnökhelyettest választatták meg a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökévé. lett. Ugyancsak nagy jelentőséget tulajdonítottak a bécsi közép-európai haderő- és fegyverzetcsökkentési tárgyalásoknak, a helsinki Európa-értekezlet záróokmányának. Amellett foglaltak állást, hogy a madridi találkozón szülessen döntés olyan konferencia összerívásáról, amelynek célja az. államok közötti bizalom megerősítését szolgáló gyakorlati intézkedések foganatosítása lenne, s ezt követné az európai leszerelés folyamata. Megállapították, a ciprusi probléma veszélyezteti a térség békéjét és állást foglaltak a Ciprusi Köztársaság függetlenségének, önállóságának, területi épségének és el nem kötelezettségének elvei alapján történő, az ENSZ Alapokmányával és vonatkozó határozataival összhangban álló rendezés mellett. Aggodalommal nyilatkoztak a közel-keleti helyzetről, ennek átfogó rendezése mellett szálltak síkra. Az iraki—iráni konfliktussal kapcsolatban követelték a katonai cselekmények beszüntetését, a vitás kérdések békés rendezését. A kormányfők állást foglaltak az ENSZ szerepének erősítése, a fejlődő és a fejlett országok színvonala közötti különbség megszüntetése mellett. Kormányfőnk a tárgyalások befejeztével Giorgisz Rallisz görög miniszterelnököt meghívta hazánkba. Presztízsét különösen az idén rontották olyan, a békeszellemmel ellentétes lépések, mint a gabonaembargó, a moszkvai oflmpia bojkottálása, iráni beavatkozási kísérlet, melyek nagy ballépéseknek bizonyultak, nem is szólva a tavaly megkötött SALT—II. szerződés sorsáról. Carter pillanatnyi programja is felemás: egyrészt békeszólamok, a lakosság szociális helyzetének javítására vonatkozó, szép reményekkel kecsegtető ígéretek, a másik oldalon pedig az ötvenes évek erőpolitikájának leporolása, az Egyesült Államok további fegyverkezésének szorgalmazása egy fiktív „szovjet veszéllyel“ szemben. Carter ellenlábasa, a köztársaságpárti Reagan, a kiérdemesült filmszínész, bár enyhített hangnemén, ugyancsak erőpolitikára épít és szemére veti az előző kormányzatnak, hogy „túlságosan engedékeny“ volt keleti politikájában stb. A féktelen fegyverkezés propagálja — a mögötte álló szélsőséges körök, imperialista érdekeltségek szószólójaként —, ugyangkor a Carter-adminisztráció baklövéseit kihasználva támad, s az államháztartás rendbehozásának ígérgetésével próbálja körvonalazni szociális politikáját. Mem jósolunk, de eddig minden jel arra mutat, hogy az amerikaiak választása Carterre esik, mert ugyan ő sem jobb Deákné vásznánál, azaz Reagannál, de már ismert, s így a kisebbik rossznak tartják. LÖRINCZ LÁSZLÓ