Szabad Földműves, 1980. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)
1980-07-12 / 28. szám
12 SZABAD FÖLDMŰVES 1980. fftlius 12. Ka loszUs hélií kenyeret akarunk A gabona évezredek óta mind az emberek, mind az állatok táplálékának legfontosabb alapanyaga. Bármilyen furcsán is hangzik, ma a gabona fontos „stratégiai“ nyersanyag. Nem véletlen tehát, hogy a CSKP XIV. és XV. kongresszusa elmélyülten foglalkozott a gabonatermesztés időszerű kérdéseivel. Amint a CSKP KB 13. és 14. plenáris ülésén kiemelték, helyes volt a gabonafélék termesztésének fellendítésére irányuló intézkedés. Hazánkban a szántóföldnek 55 százalékán termelünk gabonát. Az évi magtermés tízmillió tonna körüli. Sajnálatos azonban, hogy gabonafélékből mégsem vagyunk önellátók. Eddig évente több mint 1 millió 343 ezer tonna gabonát importáltunk. Ennek túlnyomó többségét a Szovjetunióból, kisebb hányadát pedig a tőkés piacról szereztük be. A jelenlegi, meglehehetősen bonyolult helyzetet a Carter-féle doktrina, illetve az USA gabona-embargója és sok más tényező nehézségeket gördít a gabona behozataja elé. Persze nem szabad szem elől tévesztenünk az árak gyakori emelkedését sem. Négy évvel ezelőtt például egy tonna búzát kilencvennégy USA dollárért adtak, s 1978-ban már a búza tonnájának az éra 120 dollárra szökött, s azóta tovább növekedett. Érthető tehát az a gondos, megfontolt intézkedés, amely a párt- és állami szervek részéről történt a gabonatermesztés növelése és a készlet ésszerű hasznosítása érdekében. Az utóbbi években nagy hangsúlyt kapott a fajták választéka. Előtérbe kerültek a nagy hozamot nyújtó „puha“ búzák. Ez azért is érthető, mert a gabonának mintegy hetven százalékát az állatok takarmányozására használjuk. A termesztésben tehát a nagy hektárhozam és takarmányozási bettartalmi érték került előtérbe. E- miatt bizonyos mértékben háttérbe szorult a kenyérgabona termesztése. Ezt részben a külföldi behozatal is előidézte. Ma azonban már túlsúlyban hazai termelésből kell biztosítanunk a kiváló sütőipari értékű kenyérgabona-szükségletet. A közellátás részére évente 1,9 millió tonna kiváló minőségű búzát és négyszázötvenezer tonna rozsot kell felvásárolnunk. A felvásárló vállalatok korábban nem fordítottak kellő figyelmet arra, hogy a legjobb gabona kerüljön a malmokba. Sokszor előfordult, hogy a jó minőségű búzát takarmányozási célokra használták, míg a silányabbat a malmok kapták. Ezen az áldatlan állapoton próbált segíteni a Szövetségi Kormány és a Szövetségi Arhivatal, mely elrendelte a kenyérgabona, vagyis a búza és a rozs felvásárlási árának a módosítását. A Szövetségi Arhivatal 1980. június hatodikai 8545/11/80-as számú rendelete értelmében a kenyérnek való búza és a rozs felvásárlási ára az alábbiak szerint alakul: Az élelmiszeripari, vagyis a malomipari búzának tonnánkénti felvásárlási ára 150 koronával emelkedik. Így július elsejétől egy tonna búzát 1700 koronáért vásárolnak fel. A legjobb minőségű tésztafélék gyártására alkalmas búzának a felvásárlási ára még lényegesebben növekedik, 'ha a nyersanyag megfelel az Állami Szabványnak (Triticum durum). Ennek tonnánkénti felvásárlási ára 2550 korona. A takarmányozási célokra felvásárolt búzának az ára nem változik. Ellenben- a rozs felvásárlási ára így alakul: Azokban a mezőgazdasági üzemekben, amelyek részére a felsőbb szervek meghatározták bizonyos rozsmennyiségnek az állami alapkoba történő felvásárlását, ezektől — a felárral égyütt —- a termény tonnáját 1700 koronáért veszik át. Olyan esetekben, amikor az állami terv szerződésileg valamelyik gazdaság részére nem irányozta elő a rozs termesztését, de a gazdaság mégis termel rozsot, a termény tonnáját 1550 koronáért veszik át. A kenyérgabona, vagyis a búza és a rozs felvásárlása a, mezőgazdasági, valamint a felvásárlási szervek kölcsönös előnyökön alapuló szerződése szerint történik. Ez azt jelenti, hogy olyan gabonának a felvásárlási ára, amelyre nem kötöttek szerződést, nem változik. A gabonafélék minőségének a meghatározásánál az alábbi minőségjellemzőkből indulnak ki: nedvességtartalom, amely nem lehet több 20 százaléknál, nyersfehérje-keményítő tartalom, legalább 23 százalékos legyen, az idegen anyagok vegyülete nem lépheti túl a 10 százalékot, stb. Figyelembe veszik továbbá a gabonaszemek sérülésének arányát is. A be nem érett szemek aránya nem lépheti túl az. 1; százalékot. Teriíiészetes, hogy n minősítés szempontjából más tényezőket is figyelembe vesznek. Említést érdemel, hogy a gabona minőségét nagy mértékben befolyásolja a termény időben történő begyűjtése, helyes kezelése, tisztítása, szárítása stb. Gondot kell fordítani arra is, hogy a gabonát a legmegfelelőbb érési folyamatban gyűjtsék be, s a gabonaszemek teljesen érettek legyenek. Befejezésül még talán annyit, hogy egy rövid írás keretében lehetetlen kifejteni mindazon kérdéseket, amelyek összefüggenek a kenyérgabona hazai alapokból való teljee mértékű biztosításával. Tény, hogy az anyagi ösztönzőkön túl törekedni kell megfelelő, kiváló tulajdonsággal rendelkező fajták szaporítására és nemesítésére. S hogy ez mennyire sikerül, az csak rajtunk múlik. Ha tehát foszlós bélű kenyeret akarunk, akkor a sütőipar részére jó minőségű búza- és rozslisztet kell előteremtenünk. Dr. Sladovntk József a Malom- és Sütőipari Tröszt tudományos dolgozója /I szarvasmarha-tenyésztés fő cél** kitűzése az állatok genetikai képesésgeinek maximális kihasználása, amelyet csak jó minőségű tömeg- és szálas takarmányokkal érhetünk el. A hús jó minőségét, a nagy tejhozamot és hústermelést megfelelő takarmánybázissal kell alátámasztani. A saját termelésű takarmányokra alapozott szarvasmarha-tenyésztés jövedelmezőségét mindig az dönti el, hogy egy hektár takarmánytermő területre mennyi állati termék, illetve érték jut. Eredményeink ebből a szempontból sem megnyugtatóak, mert takarmánynövényeink hozama, táplálóanyagtartalma alacsony, a takarmányfélék *— nedvdús-, szálas- és abraktakarmányok — aránya, betakarításuk módja és ideje nem megfelelő, tartósításuk alatt pedig nagy veszteség, minőségi romlás és egyéb károsodás keletkezik. Gyakran a feletetett takarmányok összetételében, emészthetőségében hiányosságok és mulasztások tapasztalhatók. Az ésszerű takarmánytermelés, takarmány hasznosítás és fehérjefelhasználás követendő példájával a Bősi (Gabőíkovo) Állami Gazdaságban találkoztunk, ahol a takarmánygazdálkodás hatékonyságának fokozása melett jó eredményeket érnek el az abraktakarmányok gazdaságos és célszerű hasznosítása terén is. A TÖBBLETTERMELÉS FELTÉTELEI A gazdaságban a szemes termények mellett nagy figyelmet fordítanak a jó minőségű tömegtakarmányok termelésére is. Szántóterületük 23,3 százalékán termelnek ilyen takarmányokat, ebből a lucerna termőterülete 412, a silókukoricáé 352, a szántóföldi legelőké pedig 137 hektár. Tehénállományuk ezerháromszázharmincöt'darab. Az egy tehénre jutó évi tejátlag — négy és félév átlagában — 3850 liter, ami'220 literrel több az ötéves tervben előirányzottnál. Növendékmarháknál az előirányzott 0,80 kilós súlygyarapodást túlszárnyalták, a hizómarháknál pedig a napi súlygyarapodás egy kiló. Egy liter tej kitermelésére 0,25, egy kilogramm marhasús előállítására pedig 1,01 kiló abraktakarmányt használnak fel a nyári időszakban. A jó minőségű és olcsó tömegtakarmányokra alapozott jövedelmező állattartás feltételeit Jandura Tibor ágazatvezető a következőképpen foglalta, össze: ■ A termésfokozás genetikai alapjait sikerült gazdaságunkban megteremteni. ■ Javítottuk az állomány szaporodás-biológiai helyzetét, így jó eredményeket érünk el az állományfejlesztés és a szelekciós bázis terén. ■ Az elmondottakkal összhangban biztosítottuk a mennyiségben több, minőségben pedig jobb takarmányalapot. ■ jó és nagy munkatermelékenységgel üzemeltethető épületekkel, biztonságosan üzemelő korszerű gépek„A mezőgazdaság és az élelmiszeripar további intenzív fejlesztése érdekében növelni kell a tudományos kutatómunka hatékonyságát. A következő időszakban az erőket és az erőforrásokat a döntő kérdések megoldására, főleg a földalap termékenységének fokozására, a vetőmag biológiai és genetikai termőképességének, valamint a gazdasági állatok hasznosságának a növelésére, a takarmányalap hatékony elosztására és ésszerű felhasználására, a veszteségek csökkentésére, az energiafogyasztás korlátozására, a szarvasmarha-tenyésztés intenzivebbé tételére, a komplex gépesítés érvényesítésére, a hatékonyabb műtrágyák, növényvédő szerek és tartósító eszközök gyártására, a mezőgazdasági termelés összpontosításának, szakosításának Iparosításának fejlesztésére, valamint a tervszerű irányítás hatékonyságának a növelésére kell összpontosítani... A mezőgazdaság és az élelmiszeripar hatékony fejlesztésével párhűzamosan tökéletesíteni kell a tervszerű irányítás rendszerét, az irányító munka módszereit és formáit minden szinten. Ez megköveteli a központi irányítás tervszerűségének és hatékonyságának erősítését, főleg azzal a céllal, hogy jobban kielégítsük a társadalmi szükségleteket. Meg kell szilárdítani a gazdasági szervezetek önállóságát, valamint a termelés fokozásáért és a tudományos-műszaki haladás vívmányainak érvényesítéséért vállalt felelősségüket, gazdaságosabban kell kihasználni az állóeszközöket, az anyagi és pénzeszközöket, összhangba keli hozni a tervet a kel, s takarmányszárító berendezésekkel rendelkezünk. ■ Végül, de nem utolsó sorban a sikerek legfőbb kovácsa az ember: A jó dolgozó és vezető. Az emberi tényezők szerepét bizonyítja szarvasmarha-tenyésztésünk eredményes fejlődése is. Eredményeik valóban példamutatók, amelyek egyben arra is figyelmeztetnek, hogy más gazdaságokban a lemaradás ugyancsak az emberi tényezőkön múlik. A JŐ GAZDA GONDOSSÁGÁVAL Több állat csak a takarmánynövények hozamának számottevő növelésével, a minőség javításával tartható el, annál is inkább, mert takarmányterUletünk a többi növények terhére alig növelhető — fogalmazta meg a sikeres takarmánytermesztés célkitűzéseit Hupka Béla mérnök, növénytermesztési részlegvezető. A( fehérjeprogram céljaival összhangban ebben a gazdaságban is évek óta nagy figyelmet összpontosítanak a lucernára. — Legnagyszerűbb takarmány a jó minőségű, bosszúszálú lucernaszéna, melynél a beltartalmi érték megóvása sokkal nagyobb gondot jelent, mint a termelés — említette a gazdaság növénytermesztője. Az elmondottakkal összhangban nagy figyelmet szentelnek a kaszálás időpontja megválasztásának, amely fontos tényező a béltartalom megóvása szempontjából. Ugyanakkor ügyel-* nek egy másik veszteségforrás kikü-> szöbölésére is, amely leginkább a betakarítás és a takarmányozás közötti időszakban jelentkezik. Á beltartalmi érték csökkenése ezidő alatt a 15—30 százalékot is meghaladhatja. KIFIZETŐDIK A LEGELTETÉSRE alapozott Állattartás Szántóföldi legelőik 137 hektárt foglalnak el. A területet öntözik. Mindig a nyár végén telepítik a gyepet. A helyi adottságok figyelembevételével a fűkeverék 8—9 fűfajtéból áll. A szántóföldi legelőket szakaszokra osztották, így az átlagosnál sokkal kisebb a taposási kár, ami egyes gazdaságokban sajnos, eléri a 30—40 százalékot is! A káros jelenség oka elsősorban az, hog^ több gazdaságban még ma sem helyeznek kellő hangsúlyt a legeltetés szervezésére, ezért a szükségesnél jóval nagyobb gyepterületet szabadítanak fel az állatok részére. A első fűtermés hatvan százalékát kaszálták, s ez hektáronként 28 tonna zöldtömeget adott; a zöldtömeget szárították, amelyből hektáronként gazdasági eszközökkel, a népgazdasági és a vállalati terveket, állandósítani keli és távlatilag is fejleszteni kell az adás-vételi kapcsolatokat... A CSKP Központi Bizottsága sürgetőnek tartja, hogy emelkedjen az országos, a csehországi, a szlovákiai, a szakágazati és a területi mezőgazdasági és élelmiszeripari irányító szervek munkájának színvonala. A minisztériumoknak törekedniük kell a termelés tervszerű és hatékony fejlesztésére, az elfogadott irányelvek megvalósítására és igényes ellenőrzések valóraváltására. Nagyobb nyomatékkai kell érvényesíteni, megszervezni és anyagilag támogatni a haladó termelési technológiák bevezetését, a termelőeszközök kihasználását és a tudományos-műszaki haladás vívmányainak érvényesítését. A CSKP Központi Bizottsága nagy fontosságot tulajdonít a kerületi és a járási mezőgazdasági igazgatóságok munkájának. E szervezetek fő feladata, hogy a mezőgazdasági üzemeket, vállalatokat a társadalmi szükségletek kielégítésére, a tartalékok hatékony mozgósítására, a termelés hatékonyságának növelésére és minőségének javítására ösztönözzék. Fontos feladatuk, hogy a termelés összpontosításával és szakosításával összhangban jól lebontsák a tervet... A kerületi és a járási pártbizottságoknak erőfeszítéseiket a párt agrárpolitikájának megvalósítására, a pártszervek és szervezetek magatartásának egységessé tételére keli összpontosítaniuk. Az alapszervezetek munkáját hatékonyabban kell irányítani, s megkülönböztetett segítséget kell átlagosan 5,2 tonna szemcséseit ta-* keményt állítottak elő. Az első kaszálás utója fejtrágvázták a legelőket, de csak azokon a területeken, ahol jól érvényesül a nitrogén hatása. Az úgynevezett áilófüveket szeptember végén újra kaszálják. DÖNTŐ AZ EGYSÉGNYI TERÜLETRŐL NYERT TÁPANYAG A szarvasmarha-tartást elsősorban a jó minőségű tömegtakarmányokra és a növényi melléktermkekre alapozzák. Ebből a szempontbői nagy értéket képvisel a silókukorica. A soE csövet (szemet) tartalmazó sílókukoricát 25—30 százalékos szárazanyag' tartalommal úgynevezett tésztás érés' ben takarítják be. így a szárazanyagra vonatkoztatott táplálőanyag-koncentráciő megközelíti a szemes gabonáét, s etetése abrakmegtakarítással jár. A silókukorica takarmányozásával gazdaságunkban a hizlalás és a tejtermelés olcsó és jövedelmező, mert a területegységre vonatkoztatva nagyok a hozamok. A növényi melléktermékek közül takarmányszalmáből ezer, borsószelmából száz, maghereszalmáböl kilencven, leveles répafejből hétezer, répaszeletből pedig hatezer tonnát értékesítenek takarmányozási célokra. A jő minőségű vegyes silón kívül' kukoricaszárból ezer tonna kiváló minőségű szilázst készítenek, melyet 1 százalékos melaszos vízzel és a magkukorica tisztításánál képződő hulladékkal dúsítanak. ÖSSZEFOGLALVA Az idei tavaszon hat mezőgazdasági üzemet segítettek ki takarmánnyal: közülük több ugyanolyan termőhelyi adottságok között gazdálkodik, mint a Bősi Állami Gazdaság. Ez a szempont is sürgős tennivalókra hívja fel a figyelmet. A jő példákat hasznosítani kell már az idén, és gyökeres fordulatot kell elérni a takarmánygazdálkodásban. A hézagos szakmai felkészültség és hozzáértés, a szemléletbeli hiányosságok, a technológiai fegyelem lazaságai, a tárgyi és műszaki feltételek hiányosságainak a felszámolásával főképpen a takarmánytermesztés színvonalát és a területegységekre jutó hozamokat kell gyorsan, határozottan és jelentősen emelni. Az előrelépés tehát nem halogatható tovább. Már csak azért sem, mert sok olyan követendő jó példával rendelkezünk, amelyek gyakorlatilag is azt igazolják, hogy megfelelő hozzáállással jelentősen előbbre lehet lépni. CSIBA LÄSZLÖ nyújtani nekik. Fokozni kell a vezető dolgozók munkájával szemben támasztott igényeket, s tevékenységüket az elért eredmények alapján kell értékelni ...“ (A CSKP KB határozatából a XV. pártkongresszus határozatainak teljesítéséről, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar további feladatairól.) tV ☆ tűt A mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés belterjes és hatékony fejlesztése, valamint a tudományos-műszaki haladás vívmányainak a mindennapos gyakorlatban valő sokoldalú érvényesítése — mint ahogy azt a CSKP KB 13. ülésén is hangsúlyozták — fontos' és igényes feladat. Ezért nem véletlen, hogy a CSKP KB illetékes osztálya feladatul adta a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumoknak: a mezőgazdasági kutatóintézetekkel és a szolgáltató vállalatokkal együttműködve bontsák le a CSKP KB 13. ülésének határozatait a kroméŕíži és a nitrai járás konkrét feltételeire, mégpedig a mezőgazdasági termelés fejlesztését szolgáló komplex modelleken keresztül. A modellek kidolgozásának célja az, hogy igazolják a CSKP KB 13. és az SZLKP KB ülései határozatainak hatásfokát. Köztudott, hogy a határozatok a mezőgazdasági dolgozókat, vezetőket a földalap ésszerű kihasználására, a talaj termőképességének állandó fokozására, a tudományosan irányított növénytáplálás és védelem bevezetésére, a terméshozamok szüntelen fokozására ösztönzik. A határo-A legeltetés nagy mértékben hozzájárul a szarvasmarha-tenyésztés, elsősorban a tehenészét tervszerű fejlesztéséhez és az abraktakarékossági célkitűzések megvalósításához. Tudatosították ezt az ógyallai (Hurbanovo 1 Februári Győzelem Efsz-ben is, ahol- a takarmánygazdálkodás ésszerűbbé tétele érdekében szántóföldi legelőket is telepítettek a népes tehénállomány,pilléivé a nüvendékmarhák Mámára. Kádek Gábor felvétele. _________Új utakon az igényesebb A mezőgazdasági termelés Teriilemiíiieles helyett termesiiDveles
