Szabad Földműves, 1980. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)
1980-07-12 / 28. szám
1980. Július 12. SZABAD FÖLDMŰVES. 13 FELKÉSZÜLTEK A GABONA FELVÁSÁRLÁSÁRA Életbelép a differenciált árrendszer A gabonaprogram sikeres megvalósítása nemcsak a termelők, hanem a velük szorosan együttműködő partnerek sokaságának is a feladata. Nem a véletlen müve, hogy évente — így idén is — hangsúlyozzak a termés veszteségmentes begyűjtésének és raktározásának a szükségszerűségét. Következetes takarékosság és hasznosítás nélkül aligha érhetnénk el az önellátottságot, már pedig ez népgazdasági érdek. A közelmúltban Vágó Ferenc mérnökkel, a Terményfelvásárló és Ellátó Vállalatok nyugat-szlovákiai kerületi igazgatójával arról beszélgettünk, hogyan készültek tel a gabona felvásárlására és a differenciált felvásárlási árak érvényesítésére. — Kerületi méretben több mint 1 millió 333 ezer tonna kenyér- és takarmánygabonát veszünk át a tér-' melóktól — említette Vágó elvtárs. —< Ebből a takarmányalapra hatszáztízezer tonnán felüli mennyiséget, kenyérnekvaló gabonából pedig közel fél millió tonnát kell átvennünk. Raktározási lehetőségeink huszonhétezernyolcszáz tonnával bővültek, az öszszes termésnek felvásárlására, átvételére mégsincs lehetőségünk. Az élelmiszeriparral való együttműködésben mintegy hatvanötezer tonna ke-* nyérgabonát és sörárpát helyezünk 0 Mi várható a kenyérgabona tárolásában. >— A szerződésben meghatározott mennyiséget átvesszük partnereinktől és a termést megfelelő gondozásban, tárolásban részesítjük. Ez azt jelenti, hogy a takarmánygabonának bizonyos hányada továbbra is a mezőgazdasági üzemek raktáraiban marad, onnét szállítjuk el — fokozatosan — feldolgozásra. A fő idényben százötvenhárom állandó és hetvenhét ideiglenes központban veszik át vállalataink a gabonát a termelőkkel kötött szállítási ütemterv szerint. Természetes, hogy ezekben a központokban jól felszerelt laboratóriűmokban bírálják el a gabona minőségét. Ismeretes ugyanis, hogy a felvásárlási árak ez év júliusától nem egységesek, hanem differenciáltak. Jól felkészültünk a gabona kezelésére is. Erre a célra negyvenhét tísztítógépsor áll rendelkezésünkre. Óránkénti teljesítményük ezernégyszáz tonna és szükség esetén száztizenhat szárító berendezés is segítségünkre lesz. Esős időben a gabonát három műszakban, vagyis megszakítás nélkül száríthatjuk. Persze arra Is felkészültünk, hogy a kalászosok begyűjtése mellett a többi szemes termény is jó minőségben kerüljön a raktárakba. Mindent megteszünk azért is, hogy a szemes kukorica begyűjtéséig a kenyérnekvalót átadjuk a feldolgozó iparnak, hiszen a háromszázötvenezer tonna takarmánykukoricának hely kell. Tudjuk, hogy a kukorica túlnyomó többsége szárításra szorul, máskülönben veszteségmentesen nem raktározható. Az is köztudott, hogy a szárítás energiaigényes munka. 0 Mit tudna mondani a gabona áj felvásárlási áráról? — Annyit , hogy az illetékesek július elsejei hatállyal a kenyérgabona felvásárlását differenciált árrendszer szerint határozták meg. Mindenki előtt ismeretes, hogy ez az új árrendszer három búzaváltozatot, vagyis kenyérnek való búzát, takarmánybúzát és tésztaipari búzát különböztet meg. Ezeknek a felvásárlási ára, magától érthetődően eltérő. Említést érdemel, hogy alábbiakban feltüntetett felvásárlási árakat az Állami Szabványban meghatározott minőségi normák figyelembevételével határozták meg. Kereskedel П1 í gabona Termények Felvásárlási ár 100 kg/Kčs Pótlék a felvásárlási árhoz 100 kg! Kčs Kenyérnek való búza (*) . < ■ ■ 170 Takarmánybúza (triticum durum) • 155 МИГ Tésztaipari búza , , , , , R 235 — Rozs.................................. i ■ I 155 15 Sörárapa „výber“ . ■ ■ t • f 170 — Sürárpa „standard" ■ ■ a ■ В 170 20 Takarmányárpa ■ M , „ . ■ 155 — Keményítóiparí szemes kukorica (* ) 210 — Szemes kukorica más célokra • В 183 — Élelmiszeripari zab (*) ■ ■ ■ • 180 155 ч _ Köles . . ■ a ( ■ 300 200 Triticale 155 Mobitox S magajáró vetómagcsávázó gép <— A csillaggal j f * 1 jelölt gabonafélékre meghatározott felvásárlási ár a szerződött mennyiség terjedelméig, pontosabban az élelmiszeripari gabonára vonatkozik. A hasonló minőségű, illetve a szerződésben élelmiszeripari gabonaként nem szereplő gabonát csak takarmányként vásárolják fel az ebben a kategóriában meghatározott árban. Figyelertreméltó az is, hogy a szerződésre leadott terményért csak a szocialista nagyüzemek kaphatnak pótlékot. A rozs esetében az állami terv lebontását követően a leadott terményért jár csak pótlék. Amennyiben a felvásárló központokba szállított gabona minősége eltér az Állami Szabvány kritériumaitól, ilyen esetekben csökkentik az alapárat. # Hogyan lehetne elkerülni a mezőgazdasági üzemek károsodását? — Úgy, ha minden téren törekednek a technológiai fegyelem betartására és kifogástalan állapotban, vagyis az Állami Szabványnak megfelelő minőségben juttatják a kenyérgabonát az étvevőhelyekre, ahol a laboratóriumi vizsgálat nyomán meghatározzák a valóságos minőséget. Ez azt jelenti, hogy. a mezőgazdasági üzemekben a minőségre érdemes odafigyelni és betartani az ezzel kapcsolatos kritériumokat. Tény, hogy érdemes odafigyelni. Minden gazdaságnak érdeke, hogy betartsa a „játékszabályokat'', illetve a kritériumokban meghatározott alapelveket, mert ez pénzkérdés. Ha például a beszállított gabona idegen anyagokkal szennyezett, akkor a felvásárlási alapárból 0,25 százalékot vonnak le, és a sörárpa minősítésében még szigorúbban járnak el. Még talán annyit, hogy a gabonafélék begyűjtésére az Agrotechnika és a kerületi vetőmagtermeltető vállalat is felkészült. Idényben az Agrotechnika pőtalkat-hai— rész-raktárai munkanapokon reggel hattól este 20 óráig, szombaton reggel héttől 17 óráig, vasárnap pedig reggel héttől 15 óráig szolgálják ki a mezőgazdasági üzemeket. Az E— 512-es és E—516-os kombájnokhoz a pótalkatrész-készlet szerény, ezért a mezőgazdasági üzemekben törekedjenek a gépek kímélésére. Ugyanakkor az Agrotechnika készletében új Kolosz kombájnok vannak, s ezeket szükség esetén az érdeklődők kiutalásra megvásárolhatják. A kerületi vetőmagtermeltető vállalat ebben az évben több mint százhétezer tonna vetőmagot vásárol a bázisgazdaságoktől. Ebből a vetőmagbúza mintegy ötvenezer tonna. A hátralevő mennyiség pedig harmincnégy tételből áll. A vállalatnak más kerületek részére is jő minőségű vetőmagot kell készítenie és eljuttatnia rendeltetési helyekre. * - • r Sajnálatos, hogy a vetőmag előkészítéséhez a vállalat feldolgozó kapacitása nem megfelelő. Saját berendezéseivel csak a vetőmag 39,S százalékát készítheti el, a hátralevő több mint hatvan százalékot a bázisgazdaságok dolgozzák fel szállításhoz, ami nem ideális helyzet. Azért nem ideális, mert az ősziek vetéséhez mintegy 54 ezer tonna magot, és 17 ezer 780 tonna ültető burgonyát kell átvenni, minősíteni és eljuttatni a termelőkhöz negyven napon belül, hogy a következő év gazdag termésének alapjait leadhassák. HOKSZA ISTVÁN [■■■i feladatok teljesítéséhez! továbbfejlesztésének modellje zatokban különleges helyet foglal el a növénytermesztés és az állattenyésztés közötti aránytalanságok felszámolása. Az évelő takarmánynövényeket a szántóterület 17—18, a köztesnövényeket pedig 10—12 százalékán kell termeszteni, úgy, hogy lehetőség nyíljon a fehérjeprogram következetes valóraváltására. A tömegtakarmányok termesztésére ugyanolyan gondot kell fordítani, mint például a gabonafélék termesztésére. A jövőben nagyobb figyelmet kell szentelni a szemes kukorica, a hüvelyesek, az őszi repce, a napraforgó, valamint a zöldség- és gyümölcsfélék termesztésének. Az állattenyésztési termelésben elsőrendű fontosságú a szarvasmarhatenyésztés további fejlesztése. Fokozni kell a gazdasági állatok hasznosságát, javítani kell a tenyésztés szervezését és Irányítását, csökkenteni kell az elhullások mértékét stb. A takarmányadagokat tudományos programvezérlés alapján kell összeállítani ügy, hogy lehetőség nyiljon a takarékos és gazdaságos takarmányfelhasználásra. Fokozni kell a szarvasmarhák sűrűségét, előtérbe kell helyezni az olcsó és könnyű elemekből épülő létesítmények, istállók kivitelezését. A marhahús-termelés növelése mellett azonban a sertéshús-termelésről sem szabad megfeledkezni, melynek részarányát az összhús-mennyiség 47—48 százalékán kell állandósítani. Növelni kell a hízóállatok súlygyarapodását és csökkenteni a termékegységre jutó abrakmennyiséget. A juhhús termelését a hétszeresére kell növelni. A CSKP KB 13. ülése határozatainak teljesítése érdekében a mezőgazdasági és élejmezésügyi minisztériumok, a mezőgazdasági kutatóintézetek és a szolgáltató vállalatok 24 programot dolgoztak ki, amelyek tartalmazzák a legújabb tudományos ismereteket és felhasználásuk módját azokban a mezőgazdasági üzemekben, amelyek öt kooperációs körzetbe tömörülnek. Az említett programok — amelyeket a gazdálkodás tudományos rendszerével foglalkozó intézet munkaközössége egyesített — a mezőgazdasági termelés összpontosításának és szakosításénak alapelveiből, a kutató és szolgáltató tevékenység sajátosságaiból, gyakorlati tapasztalataiból, valamint az említett járások anyagi, műszaki és szervezési lehetőségeiből indulnak ki. ☆ ☆ ☆ Felmerül a kérdés: Vajon az SZSZK- ban miért éppen a nltral járást választották ki? Erre nem nehéz válaszolni. Elsősorban azért, mert ez a járás a mezőgazdászok Mekkája, itt összpontosul a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum „agyi“ központja. Ebben a járásban található a mezőgazdasági főiskola, az Agrokomplex, az Állandó Országos Mezőgazdasági Kiállítás Gazdaságainak vezérigazgatósága, az állattenyésztési kutatóintézet, a mezőgazdaságban dolgozók nevelési és oktatásügyi intézménye, a szolgáltató vállalatok széles hálózata és a feldolgozói ipar különböző termelési és gazdasági egységei. Meg kell azonban jegyezni azt is, hogy a járás mezőgazdasági és élelmiszeripari üzemeiben, vállalataiban elért eredmények, a termelési és feldolgozói színvonal még nem fetel meg az adott agroökológiai feltételeknek, főleg a rendelkezésre állő tudományosműszaki vívmányok, termesztési technológiák és haladó tapasztalatok érvényesítésének kiszélesítésében. A modell kidolgozására — amelyet az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának koordinációs munkabizottsága irányított — 1979 júliusában kezdődött. A különböző fokozatokon történő jóváhagyására az idei év folyamán került sor. A modell kidolgozásával és jóváhagyásával azonban csak az első időszak zárult le. Lényegében csak most kezdődik a feladatok tulajdonképpeni teljesítése, a sokkal igényesebb időszak. A modellben szereplő feladatokat a 7. ötéves tervidőszak éveiben, illetve távlatilag 1990-ig kell valóra váltani, a bratislavai kerületi és a nitrai járási mezőgazdasági igazgatóságok, valamint a nitrai járás mezőgazdasági üzemei dolgozóinak, vezetőinek kölcsönös együttműködése eredményeként. A modell kidolgozásakor a nitrai járás mezőgazdasági termelése eddigi fejlődésének elemzéséből indultak ki. Többek között elemezték az agroökológiai feltételeket, a talajjal kapcsolatos beruházási jellegű és beruházás nélküli termékenységjavítő tevékenységet, a növénytermesztés szerkezeti felépítését, a terméshozamok nagyságát, a növénytermesztés és az állattenyésztés közötti egyensúly megteremtését, valamint az intenzifikációs tényezők térhódítását. Az állattenyésztés szakaszán elemezték az állatsűrű-' séget, a takarmányalap megteremtését, az állattenyésztés szerkezeti felépítését, a nemesíttői és keresztezés! program eddigi eredményeit, valamint a gazdasági állatok takarmányozási színvonalát. Ugyancsak elemzésnek vetették alá a gépi ellátottságot és kihasználásukat, a mezőgazdasági technikáról való gondoskodást, a munkaerőellátottságot, a kvalifikációs szerkezetet, a szociális helyzetet, továbbá az egyes mezőgazdasági üzemek gazdasági helyzetének színvonalát, az összpontosítás és szakosítás fokát, valamint az irányítási rendszert. A modell azt a célt követi, hogy a belterjes mezőgazdasági termelés szakaszán a legkedvezőbb változat honosodjon meg, olyan, amely figyelembe veszi a talaj bioenergetikai teherbírásának kihasználását. Azokból az intenzifikációs tényezőkből indul ki, amelyek nagy mértékben hozzájárulnak a termelés további fejlesztéséhez és a hatékonyság fokozásához. Itt elsősorban az öntözési lehetőségek maximális kihasználására, a szerves anyagok részarányának további fokozására, az energiaszükséglet minimalizálására, a hazai forrásokból származó fehérjekomponensek fedezésének növelésére, a szarvasmarha-tenyésztés további fejlesztésére, a hús- és a tejtermelés növelésére, valamint a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum további szilárdítására kell gondolnunk. BARA LÄSZL0 mérnök Védekezzünk ellene! Nem szükségeit hangsúlyozni, hogy a hüvelyesek termelése fontos népgazdasági feladat. Irtunk erről már eleget. Sajnos, mindig van valamilyen ok, amely a terv teljesítésnek elégtelenségére magyarázatot ad. A magyarázatot elfogadjuk anélkül, hogy a kérdést (szakszempontból is) tüzetesen elbírálnánk, és ezzel segítséget nyújtanánk a fogyatékosságok elhárításában. Bár a hab és a borsó szántóföldi termesztése nákliink a múltban is főleg a száraz mag nyerése céljából történt, éretlen hüvelyeinek piaci vagy konzervipari hasznosításához a vetésterület még mindig kevés. A száraz bab termesztésével persze ma is érdemes foglalkozni, mert a száraz nyári éghajlatunk ilyen bab termesztésére kedvez. A bokorbab termesztése nem körülményes. Talajjavító hatása az utóvetemények termésében is kedvezően érvényesül. Hasonló a helyzet a borsó termelésével is. Az első világháború alatt a zöld állapotban fogyasztott, régebben csak kertekben vetett borsófajták szántóföldi termesztése jelentékeny mértékűvé vált. Sajnos, ez a termesztési irányzat visszafejlődött, bár na-1 gyobb városaink piacai és a konzervgyárak szükséglete növekedik, ilyen borsó nagyobb arányú fogyasztására számítani kellene. A zöldborsó fogyasztása, illetőleg konzerv gyártására való szántóföldi termesztése azzal fejlődött, hogy a külföldi nagy magkereskedelmi vállalatok hazánkban termesztették vetőmagszükségletüket. Az itt termelt borsó érésekor csaknem minden évben száraz meleg érlelte a termést, biztosítva a mag csírázó képességét. A termés használati értékét meghatározza, hogy a forgalomba hozott termésben zsizsiknek nem szabad lennie. Ez az ormányos bogár hazánknak majdnem összes vidékén károsította és károsítja a borsó magját. így minőségét lerontja. Hogy miért hangsúlyozom ezt? Azért, mert ha gondatlanságból vagy más okból e bogár kártétele nagyobb méretű, akkor a borsó termesztése lehetetlen. Hogyan védekezzünk ellene? A nőstények a virágzásban levó növény hüvelyeibe rakják a petéiket és így a lárva a magba fúrja magát. A borsó magjában bábozódik és legkésőbb áprilisban, vagy meleg helyiségben már korábban fejlett bogár hagyja el azt. Korábban vízmentes tartályba töltötték a zsizsiktelenftásre szoruló borsót, és négyzetméterenként 200— 300 ccm szénkéneget ráöntve, a tartályt 24—48 órára légmentesen elzárták. A szénkéneg megölte a zsizsiket. Óvatosan kell kezelni ezt a szert, mert a gáz bármely szikrától felrobbanhat. A zsizsik légmentesen lezárható helyiségben vagy tartályban gázzal is irtható. Belélegzés esetén azonban a ciángáz halálos. Az 50—iO C°ra felhevített magban is elpusztul a zsizsik, azonban az ennél nagyobb hőfok a mag csírázó képességét rontja, nagyobb hőfok pedig azt teljesen tönkre is teszi. Komoskó László mérnök
