Szabad Földműves, 1980. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1980-10-25 / 43. szám

i A bőséges zöldségellátásért Dóczy Árpáddal, a Zelenina s— Ez így igaz, csakhogy já­­nemzeti vállalat terebesi (Tre- résünkben mindezt elég körül­­biáov) üzemének igazgató- menyes megszervezni, mert er­­helyettesével a zöldségfelvá- refelé a kertbarát-mozgalom sáriás és ellátás problémáiról nincs elterjedve. Az igazság beszélgettem. Mindenekelőtt ar- kedvéért el kell mondanom, ra voltam kíváncsi, hogy mi- hogy ahol a Szlovákiai Ker­­lyen intézkedéseket tesznek a tészkedők Szövetségének helyi bőséges zöldségelltás érdeké- szervezetét megalakították, ott ben. ' kezdetben sokan gyanakvóan — A hatáskörünkbe tartozó tekintettek e kibontakozó moz­­terebesi és vranovi járásban galomra. Az évek azonban bi­­gazdag hagyománya van a zonyitottak. Például azt, hogy zöldség- és gyümölcstermesztés- a kiskertek nem vetélytársai, nek — említette egyebek kö- hanem egészséges kiegészítői zött Dóczy Árpád. — Ennek a nagyüzemi kertészeteknek, ellenére az idei felvásárlási mert főként a fajtaválasztékot tervet nem teljesítjük. A nagy- gazdagítják: a munkaigényes, üzemi zöldségtermesztés az a magas biológiai értékű gyü­­idén nem sikerült, az ellátást mölcsféléket, valamint a pri­máš járásokból, elsősorban a mór zöldségfélék jelentős ré­­nyugat-szlovákiai kerületből szét állítják elő. A magam ré­­kellett biztosítanunk. 0 Mi volt a helyzet a kis­termelőkkel? — A felvásárolt áru 45 szá­zalékát a kistermelők szállítot­ták. A harmincféle zöldség közül legnagyobb menyiségben áhlátauborkát, sárgarépát, pet­rezselymet, hagymát, karalábét, étkezési tököt termeltek, a gyü­mölcsfélék közül pedig főleg almát, körtét, cseresznyét, kaj­szit, és szilvát szállítottak. A kistermelők ezenkívül mintegy háromszáz tonna zöldséget a városi piacokon értékesítettek. Vagyis: a háztájiból sokkal több zöldség került a közellá­tásra, mint a nagyüzemekből. 0 Az ellátási feladatok telje­sítésében tehát jelentős szere­pet tölt be a háztáji zöldség­­termelés. Ügy gondolom, ezért idejében gondoskodni kell a felvásárlás jó megszervezésé- A háztáji kertészkedők a városi piacokon is sok zöldséget r®.*’ a szerz®dések időbeni meg- értékesítenek. A trebišovi járásban háromszáz tonnára be­kötéséről. csülik a piacon forgalmazott zöldség mennyiségét. széről szükségesnek tartom, hogy minden községben meg­alakuljon a Szlovákiai Kertész­kedők Szövetségének helyt szervezete, mert akkor időben megköthetnék a kertbarátokkal a szerződéseket, ami az adás­vételi kapcsolatok elmélyítését eredményezné. 0 Mostanáig milyen volt ez a kapcsolat? •— A kistermelőkkel általában jó a kapcsolatunk. A tervezés­nél a több éven át alkalmazott módszert használtuk. Mindig az elmúlt évben felvásárolt zöld­ség- és gyümölcsmennyiséget vettük figyelembe. Ezt a mód­szert most tökéletesíteni akar­juk, amihez a nemzeti bizott­ságok segítségét kérjük. 0 Milyen segítségről van szó? — Arról van szó, hogy a köz­ségeket szeretnénk feltérké­pezni, hogy. hol, milyen és mennyi zöldséget meg gyü­mölcsöt szándékoznak termel­ni a Zelenina számára. A fel­mérést csakis a nemzeti bizott­ságok tudják elvégezni, mert kertészeti alapszervezetek még nincsenek mindenütt. 0 Hogyan tovább? — Az adásvételi szerződése­ket még az ősz folyamán meg­kötjük a termelőkkel, sőt a csicserl (Cičárovce), terebesi, nagykaposi (Veiké Kapušany), bodrogszerdahelyi (Streda nad Bodrogom) és királyhelmecl (Kráľovský Chlmec) kertbará­tokkal, valamint huszonöt me­zőgazdasági nagyüzemmel már megkötöttük a szerződést. Töb­bek között 2050 tonna uborka, 1540 tonna paprika, 2420 ton­na káposzta, 900 tonna hagy­ma, 600 tonna sárgarépa, és 870 tonna paradicsom feyvásér­­lására. De ez a mennyiség még nem végleges, mert rövidesen hét újabb községben megala­kul a Szlovákiai Kertészkedők Szövetségének helyi szervezete, és velük is szerződést fogunk kötni •— mondotta befejezésül Dóczy Árpád. A kertbarát-mozgalom a te­rebesi járásban most újabb fel­adatoknak néz elébe. Szorgal­mazni kell, hogy a járás min­den községében minél előbb megalakuljon a kertészkedők helyi szervezete! A Zelenina igazgatósága egyértelműen ál­lást foglalt a mozgalom fej­lesztése mellett. Ennek a tere­besi járásban reális alapja van, amit az elmúlt évek eredmé­nyei bizonyítanak. Lejegyezte: ILLÉS BERTALAN A szabadba járó galambál­­iományokban takarmá­nyozási hibákból eredő megbe­tegedések gyakorlatilag nem fordulnak elő. A gazdasági ud­varban vagy a szántóföldeken a galambok bőségesen hozzá­jutnak a zúzógyomor rendes működéséhez szükséges kavi­csokhoz, valamint a mészhez, nyomelemekhez és vitaminok­hoz, amelyek anyagforgalmi egyensúlyuk fenntartásához fel­tétlenül szükségesek. Egészen más a helyzet, ha a galambokat zártan tartják, to­vábbá abban az esetben is, ha szabadba járnak ugyan, azon­ban a tetőn kívül máshová nem járnak, ahonnan pl. kavicsszük­­ségietüket és egyéb ásványi­­anyag-igényüket nem fedezhe­tik. Zárt tartás esetében ezért feltétlenül gondoskodni kell a változatos takarmányozásról és a szaküzletekben megvásárol­ható takarmánykiegészítésről. Általános tapasztalat, hogy ha galambjaink takarmányát több­féle magból állítjuk össze, gon­doskodva arról, hogy a leg­gyakrabban etetett kukorica, búza, köles mellett a keverék­ben nagy fehérje tartalmú (bor­só, bükköny) és zsírtartalmú (napraforgó, kendermag, rep­ce) magok is megfelelő arány­ban szerepeljenek, tápanyag- és vitaminhiányból eredő egészsé­gi ártalmak nem fordulnak elő. A takarmány összetételét a faj­tától és annak megfelelően a tenyészcéltól függően kell ösz­­szeállítani. Leghelyesebb, ha nem előre összekevert állandó magkeveréket etetünk, hanem azt naponta a szükséglet, a ga­lambok étvágya és fogyasztása szerint állítjuk össze. Mint is­meretes, más és más a takar­mányszükséglet mind mennyi­ség, mind minőség szempontjá­ból tenyészidőben és vedléskor, a tenyésztésre történő előkészí­téskor, röpversenyekre való fel­készüléskor, télen és nyáron stb. Feltétlenül gondoskodni kell azonban állandó kavicsról, takarmánymészről és nyomele­mekről. A takarmánymész ad­ható kagylóhéjdara, mészkőzú­zalék alakjában, vagy a háztar­tásban összegyűjtött, sütőben hővel sterilizált és apróra tört tyúktojáshéjjal, amit nagyon szívesen fogyasztanak. Ez a leg­természetszerűbb a mészszük­­séglet fedezésére. A konyhasót kis mennyiségben a takarmány­­mésszel összekeverve ajánlatos adni, mert ha töményen tesszük a galambok elé, túl sokat fo­gyasztanak belőle. A túl sok konyhasó pedig vízhiány esetén mérgezést, de mindenkép|>en hányást okoz. A régi galambtenyésztők a nyomelemek biztosítása céljából úgynevezett pákanyagot adtak galambjaiknak. Ez a pékkemen­cékből időnként kikerülő vörös­agyag volt, mely főleg vas­sókat, mangánt és egyéb nyom­elemeket, valamint sok konyha­sót tartalmazott. Ma ehhez az anyaghoz alig lehet hozzájutni, de nincs is rá szükség, mert sokkal megfelelőbb összetétel­ben pótolja a beszerezhető ás­­ványianyagpremix. Ha a zártan tartott galamb­állomány huzamosabb ideig nem kapja meg a szükséges tápanyagokat és egyéb, a szer­veik rendes működéséhez elen­gedhetetlen anyagokat, tartalé­kai lassan kimerülnek, egész­ségi állapota több hét alatt fo­kozatosan gyengül. Romlik a tojáshéj minősége, csökken a tojásrakás gyakorisága, hiányos a termékegység, gyakori a tojá­sokban az embrió elhalása, il­letve a kelés előtti befulladása, csökken a fiatal galambok élet­­képessége. Ha fertőző betegség is van az ilyen állományban, szórványos elhullás következik be, mert az anyagforgalmi za­varokkal küzdő galambok ellen­állóképessége csökken és ilyen­kor a gyógykezelés is kevésbé eredményes. Leghelyesebb ha a takarmánykiegészítők külön edényben vagy vályúban állan­dóan a galambok előtt vannak, hogy azokból szükségletük sze­rint fogyaszthassanak. (Szécsényi I., Galambjaink, 1980. 3.) Takarmányozási hibák a galambtenyésztésben шчг R^arnya (Drňa) közigazga­­tásilag Simonyihoz (Ši­­tnonovce) tartozó kiest telepü­lés a rimaszombati (Rimavská Sobota) járásban. A helybeliek nevetve, de jól érezhető kese­rűséggel mondogatják: — Itt a világ vége. A drótos is megfor­dítja a biciklijét, mert innen már csak visszafelé lehet men­ni. A település nyolcvan egyné­hány házból áll. Lakói szorgal­mas, dolgos emberek. Zömmel a mezőgazdaságban dolgoznak, de a naponta vagy hetente In­gázók száma sem kevés. Egy valami azonban szinte mind­­annyiukra jellemző: szeretik a főidet és az állatokat. A néhai községben gazdag hagyománya van az uborkatermelésnek, s ta­lán még nagyobb a háztáji ál­lattartásnak. Minden portán hizlalnak egy-két malacot, s a legtöbb helyen koca vagy ko­cák is röfögnek az ólban. Hosz­­szú éveken, évtizedeken át ösz­tönösen fejlesztették a háztáji sertéstenyésztést. Most, hogy az állam lehetővé tette a szerző­déses állattartást, Itt is céltu­datossá, tervszerűvé vált a munka. A feledi, a gömöri, a rimaszombati szövetkezet, illet­ve a Bátkai Állami Gazdaság rendszeresen felvásárolja a vá­lasztott malacokat. A legtöbb kismalacot Bőd Béla, Juhász László, Zsófi Sándor, Vincze Sándor, Juhász Rezső, Fodor József neveli és értékesíti. О О 0 Bőd B é la az épülő feledi szarvasmarha-nagyhizlalda, kö­zös mezőgazdasági vállalat dol­gozója, a felesége pedig postai kézbesítő. — Napi négy őrás munkavi­szonyban dolgozom, hát bőven Varga Béla: ^ Olyan kalappal köszönünk, amilyen van. (A szerző felvételei) futja az időmből, hogy itthon is mozdítsak valamit — mondta beszélgetésünk alkalmával Mari néni. — Kertészkedni szeretnék, de a magas talajvíz miatt a kertben a kukorica is csak sínylődik. Hiába kértünk, más földet nem adnak, pedig van ám errefelé sok parlagföld. így lettünk mi is sertéstenyésztők. Béla bátyám a családfő meg­fontoltságával folytatja: — Ügy gondoltuk, a közjó érdekében tesszük, amire vállalkozunk. Egy ideig sok problémánk volt emiatt, de az utóbi időben már elismerik, sőt bizonyos fokig támogatják is a munkánkat. Hí­zót csak saját célra tartunk, viszont értékesítési céllal már régóta nevelünk malacokat. Az utóbbi időben persze szerződés alapján. Az idén harminc vá­lasztott malac értékesítésére kötöttünk szerződést. Négy ko­cát állítottunk be, de az egyik­kel sajnos kudarcot vallottunk. Most két süldőt nevelünk, s ha beválnak, jövőre öt kocával in­dulunk. !— Hol helyeznek el ennyi állatot? — érdeklődtem. в- Nálunk hagyománya van az állattartásnak, mi még nem bontottuk el az eleink építette i. •••**. •***••. К!!!"» Bőd Mária: >— Az idén harminc választott­malacot tervezünk értékesíteni. évente több tfz választott ma­lacot adunk. És társadalmi munkára is gyakran jelentke­zünk. Pénzt hiába adnak, ne­künk szalma kell, mert jön a tél, megfáznak az állatok. A sógoraimmal együtt vettünk egy öreg traktort. Felkínáltuk a Nem fékezni, támogatni keli a kezdeményezést! gazdasági épületeket, s kt-ki az autójának is külön garázst épí­tett. Az istálló arra való, hogy állatok legyenek benne. A mi istállónkat még az apám építet­te. Kicsit átalakítotam, ketrece­ket csináltam, s ott tartom a kocákat.- És a takarmány? — Nincs vele különösebb gond, megkapjuk, ami a szerző­dés értelmében dukál. Szénát meg kaszálhatunk, amennyit akarunk, sok errefelé a gépek számára hozzáférhetetlen terü­let. Annyi szénánk van, hogy húsz birkának is elég lenne télre. De nem tartunk birkát, mert nyáron nem tudnánk hová tenni az állományt. A geszte­­teiek (Hostice) már megoldot­ták a problémát: juhászt fo­gadtak, nyájban legeltetik a ju­hokat. Ez már nekünk is eszünkbe juthatott volna. Most viszont amúgy is alomnak kell a jő széna, mert nincsen szal­mánk. Kértünk a szövetkezettől, nem adott, csak a tagjainak. De nekünk azt sem engedte meg, hogy a gépek által elha­gyott szalmát elhordjuk. Inkább leszántották! tgy segít bennün­ket a szövetkezet, melynek szövetkezetnek, hogy az őszi munkacsúcs idején segítünk a szállításban. Nem válaszoltak, nehogy adniuk kelljen valamit. A kertünk szinte használhatat­lan, más földet hiába kérünk, így Détérben, az apósom kert­jében termeljük meg az állatok kielégítő ellátásához szükséges krumplit, tököt stb. Mindent együttvéve, körülbelül harminc százalékos nyereséggel dolgo­zunk, mégis folytatjuk, mert kérik, keresik a malacokat. Per­sze sokkal jobb kedvvel végez­nénk a munkát, ha azt tapasz­talnánk, hogy az arra illetéke­sek nemcsak szóban, hanem tettek Is támogatják az igyeke­zetünket. О О О Varga Béla bácsi a szö­vetkezetben dolgozik. Otthon malacneveléssel foglalkozik. — Két kocát tartok — mond­ta — s a malacokat a szövetke­zetnek adom el. Szívesen meg­veszik, hiszen a nagyhizlalda feltöltése általában gondot okoz. Már gondoltam rá, hogy szerződést is kéne kötni, de va­lahogy ritkán vetődnek Ide a Kerületi Fajállattenyésztő Vál­lalat járási kirendeltségének dolgozói. Az emberek panaszkod' nak, hogy nem ad szalmát a szövetkezet. — A tagoknak ad. Más lapra tartozik, hogy mennyit. Mi a feleségemmel összesen tíz köte­­get kaptunk. Én úgy szoktam mondani: olyan kalappal köszö­nünk, amilyen van. Ha ilyen feltételeket teremtenek, ilye­nekkel kell beérnünk. Nekik pedig azokkal az eredmények­kel, amilyenek elérésére a fel­­tételek ösztönzik az embereket* 0 0 О Bálint János egykor szö­vetkezeti elnök volt Darnyán* Most a Sőregi (Surlce) Efsz­­ben dolgozik. Rendszeresen in­gázik, de elégedett. — Évekkel ezelőtt is szép számban tartottak itt sertést az emberek. Meg juhokat is, és szervezetten, nyájba csapva le­geltették az állatokat késő őszig. Nekem is voltak kocáim, bármenyire haragudtak érte. És most is vannak, összesen öt* Meg két kan. Ahol ennyi ma­lacot tartanak, ott jó apaálla­tok is kellenek. Most azon gon­dolkodom, talán bikabizlalással meg juhtenyésztéssel is kéne foglalkozni. A régi legelők ki­használatlanok. De kinek van hozá kedve, amikor szénával, gyaluforgáccsal meg csalánnal kell almozni. Mert szalma nin­csen. Mármint a ml részünkre* Tudja, mennyi szalmát elhagy­tak a gépek a Veresrétl meg a Berek dűlőben? Az egész falu­nak elég lett volna, de a szö­vetkezet inkább leszántotta. О О О Nem kívánom kommentálni az elhangzottakat, csupán any­­nylt szeretnék megjegyezni: a szövetkezet vezetősége fontoló­ra vehetné, nem kéne-e mégis­csak támogatni a kezdeménye­zőket, elvégre társadalmi érde­---

Next

/
Thumbnails
Contents