Szabad Földműves, 1980. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1980-10-25 / 43. szám

i

A bőséges zöldségellátásért

Dóczy Árpáddal, a Zelenina s— Ez így igaz, csakhogy jánemzeti vállalat terebesi (Tre- résünkben mindezt elég körülbiáov) üzemének igazgató- menyes megszervezni, mert erhelyettesével a zöldségfelvá- refelé a kertbarát-mozgalom sáriás és ellátás problémáiról nincs elterjedve. Az igazság beszélgettem. Mindenekelőtt ar- kedvéért el kell mondanom, ra voltam kíváncsi, hogy mi- hogy ahol a Szlovákiai Kerlyen intézkedéseket tesznek a tészkedők Szövetségének helyi bőséges zöldségelltás érdeké- szervezetét megalakították, ott ben. ' kezdetben sokan gyanakvóan

— A hatáskörünkbe tartozó tekintettek e kibontakozó mozterebesi és vranovi járásban galomra. Az évek azonban bigazdag hagyománya van a zonyitottak. Például azt, hogy zöldség- és gyümölcstermesztés- a kiskertek nem vetélytársai, nek — említette egyebek kö- hanem egészséges kiegészítői zött Dóczy Árpád. — Ennek a nagyüzemi kertészeteknek, ellenére az idei felvásárlási mert főként a fajtaválasztékot tervet nem teljesítjük. A nagy- gazdagítják: a munkaigényes, üzemi zöldségtermesztés az a magas biológiai értékű gyüidén nem sikerült, az ellátást mölcsféléket, valamint a primáš járásokból, elsősorban a mór zöldségfélék jelentős rényugat-szlovákiai kerületből szét állítják elő. A magam rékellett biztosítanunk.

0 Mi volt a helyzet a kistermelőkkel?

— A felvásárolt áru 45 százalékát a kistermelők szállították. A harmincféle zöldség közül legnagyobb menyiségben áhlátauborkát, sárgarépát, petrezselymet, hagymát, karalábét, étkezési tököt termeltek, a gyümölcsfélék közül pedig főleg almát, körtét, cseresznyét, kajszit, és szilvát szállítottak. A kistermelők ezenkívül mintegy háromszáz tonna zöldséget a városi piacokon értékesítettek.

Vagyis: a háztájiból sokkal több zöldség került a közellátásra, mint a nagyüzemekből.

0 Az ellátási feladatok teljesítésében tehát jelentős szerepet tölt be a háztáji zöldségtermelés. Ügy gondolom, ezért idejében gondoskodni kell a felvásárlás jó megszervezésé- A háztáji kertészkedők a városi piacokon is sok zöldséget r®.*’ a szerz®dések időbeni meg- értékesítenek. A trebišovi járásban háromszáz tonnára bekötéséről. csülik a piacon forgalmazott zöldség mennyiségét.

széről szükségesnek tartom, hogy minden községben megalakuljon a Szlovákiai Kertészkedők Szövetségének helyt szervezete, mert akkor időben megköthetnék a kertbarátokkal a szerződéseket, ami az adásvételi kapcsolatok elmélyítését eredményezné.

0 Mostanáig milyen volt ez a kapcsolat?

•— A kistermelőkkel általában jó a kapcsolatunk. A tervezésnél a több éven át alkalmazott módszert használtuk. Mindig az elmúlt évben felvásárolt zöldség- és gyümölcsmennyiséget vettük figyelembe. Ezt a módszert most tökéletesíteni akarjuk, amihez a nemzeti bizottságok segítségét kérjük.

0 Milyen segítségről van szó?

— Arról van szó, hogy a községeket szeretnénk feltérképezni, hogy. hol, milyen és mennyi zöldséget meg gyümölcsöt szándékoznak termelni a Zelenina számára. A felmérést csakis a nemzeti bizottságok tudják elvégezni, mert kertészeti alapszervezetek még nincsenek mindenütt.

0 Hogyan tovább?

— Az adásvételi szerződéseket még az ősz folyamán megkötjük a termelőkkel, sőt a csicserl (Cičárovce), terebesi, nagykaposi (Veiké Kapušany), bodrogszerdahelyi (Streda nad Bodrogom) és királyhelmecl (Kráľovský Chlmec) kertbarátokkal, valamint huszonöt mezőgazdasági nagyüzemmel már megkötöttük a szerződést. Többek között 2050 tonna uborka, 1540 tonna paprika, 2420 tonna káposzta, 900 tonna hagyma, 600 tonna sárgarépa, és 870 tonna paradicsom feyvásérlására. De ez a mennyiség még nem végleges, mert rövidesen hét újabb községben megalakul a Szlovákiai Kertészkedők Szövetségének helyi szervezete, és velük is szerződést fogunk kötni •— mondotta befejezésül Dóczy Árpád.

A kertbarát-mozgalom a terebesi járásban most újabb feladatoknak néz elébe. Szorgalmazni kell, hogy a járás minden községében minél előbb megalakuljon a kertészkedők helyi szervezete! A Zelenina igazgatósága egyértelműen állást foglalt a mozgalom fejlesztése mellett. Ennek a terebesi járásban reális alapja van, amit az elmúlt évek eredményei bizonyítanak.

Lejegyezte:

ILLÉS BERTALAN

A szabadba járó galambáliományokban takarmányozási hibákból eredő megbetegedések gyakorlatilag nem fordulnak elő. A gazdasági udvarban vagy a szántóföldeken a galambok bőségesen hozzájutnak a zúzógyomor rendes működéséhez szükséges kavicsokhoz, valamint a mészhez, nyomelemekhez és vitaminokhoz, amelyek anyagforgalmi egyensúlyuk fenntartásához feltétlenül szükségesek.

Egészen más a helyzet, ha a galambokat zártan tartják, továbbá abban az esetben is, ha szabadba járnak ugyan, azonban a tetőn kívül máshová nem járnak, ahonnan pl. kavicsszükségietüket és egyéb ásványianyag-igényüket nem fedezhetik. Zárt tartás esetében ezért feltétlenül gondoskodni kell a változatos takarmányozásról és a szaküzletekben megvásárolható takarmánykiegészítésről. Általános tapasztalat, hogy ha galambjaink takarmányát többféle magból állítjuk össze, gondoskodva arról, hogy a leggyakrabban etetett kukorica, búza, köles mellett a keverékben nagy fehérje tartalmú (borsó, bükköny) és zsírtartalmú (napraforgó, kendermag, repce) magok is megfelelő arányban szerepeljenek, tápanyag- és vitaminhiányból eredő egészségi ártalmak nem fordulnak elő. A takarmány összetételét a fajtától és annak megfelelően a tenyészcéltól függően kell öszszeállítani. Leghelyesebb, ha

nem előre összekevert állandó magkeveréket etetünk, hanem azt naponta a szükséglet, a galambok étvágya és fogyasztása szerint állítjuk össze. Mint ismeretes, más és más a takarmányszükséglet mind mennyiség, mind minőség szempontjából tenyészidőben és vedléskor, a tenyésztésre történő előkészítéskor, röpversenyekre való felkészüléskor, télen és nyáron stb. Feltétlenül gondoskodni kell azonban állandó kavicsról, takarmánymészről és nyomelemekről. A takarmánymész adható kagylóhéjdara, mészkőzúzalék alakjában, vagy a háztartásban összegyűjtött, sütőben hővel sterilizált és apróra tört tyúktojáshéjjal, amit nagyon szívesen fogyasztanak. Ez a legtermészetszerűbb a mészszükséglet fedezésére. A konyhasót kis mennyiségben a takarmánymésszel összekeverve ajánlatos

adni, mert ha töményen tesszük a galambok elé, túl sokat fogyasztanak belőle. A túl sok konyhasó pedig vízhiány esetén mérgezést, de mindenkép|>en hányást okoz.

A régi galambtenyésztők a nyomelemek biztosítása céljából úgynevezett pákanyagot adtak galambjaiknak. Ez a pékkemencékből időnként kikerülő vörösagyag volt, mely főleg vassókat, mangánt és egyéb nyomelemeket, valamint sok konyhasót tartalmazott. Ma ehhez az anyaghoz alig lehet hozzájutni,

de nincs is rá szükség, mert sokkal megfelelőbb összetételben pótolja a beszerezhető ásványianyagpremix.

Ha a zártan tartott galambállomány huzamosabb ideig nem kapja meg a szükséges tápanyagokat és egyéb, a szerveik rendes működéséhez elengedhetetlen anyagokat, tartalékai lassan kimerülnek, egészségi állapota több hét alatt fokozatosan gyengül. Romlik a tojáshéj minősége, csökken a tojásrakás gyakorisága, hiányos a termékegység, gyakori a tojásokban az embrió elhalása, illetve a kelés előtti befulladása, csökken a fiatal galambok életképessége. Ha fertőző betegség is van az ilyen állományban, szórványos elhullás következik be, mert az anyagforgalmi zavarokkal küzdő galambok ellenállóképessége csökken és ilyenkor a gyógykezelés is kevésbé eredményes. Leghelyesebb ha a takarmánykiegészítők külön edényben vagy vályúban állandóan a galambok előtt vannak, hogy azokból szükségletük szerint fogyaszthassanak.

(Szécsényi I., Galambjaink, 1980. 3.)

Takarmányozási hibák a galambtenyésztésben

шчг

R^arnya (Drňa) közigazgatásilag Simonyihoz (Šitnonovce) tartozó kiest település a rimaszombati (Rimavská Sobota) járásban. A helybeliek nevetve, de jól érezhető keserűséggel mondogatják: — Itt a világ vége. A drótos is megfordítja a biciklijét, mert innen már csak visszafelé lehet menni.

A település nyolcvan egynéhány házból áll. Lakói szorgalmas, dolgos emberek. Zömmel a mezőgazdaságban dolgoznak, de a naponta vagy hetente Ingázók száma sem kevés. Egy valami azonban szinte mindannyiukra jellemző: szeretik a főidet és az állatokat. A néhai községben gazdag hagyománya van az uborkatermelésnek, s talán még nagyobb a háztáji állattartásnak. Minden portán hizlalnak egy-két malacot, s a legtöbb helyen koca vagy kocák is röfögnek az ólban. Hoszszú éveken, évtizedeken át ösztönösen fejlesztették a háztáji sertéstenyésztést. Most, hogy az állam lehetővé tette a szerződéses állattartást, Itt is céltudatossá, tervszerűvé vált a munka. A feledi, a gömöri, a rimaszombati szövetkezet, illetve a Bátkai Állami Gazdaság rendszeresen felvásárolja a választott malacokat. A legtöbb kismalacot Bőd Béla, Juhász László, Zsófi Sándor, Vincze Sándor, Juhász Rezső, Fodor József neveli és értékesíti.

О О 0

Bőd B é la az épülő feledi szarvasmarha-nagyhizlalda, közös mezőgazdasági vállalat dolgozója, a felesége pedig postai kézbesítő.

— Napi négy őrás munkaviszonyban dolgozom, hát bőven

Varga Béla: ^ Olyan kalappal köszönünk, amilyen van.

(A szerző felvételei)

futja az időmből, hogy itthon is mozdítsak valamit — mondta beszélgetésünk alkalmával Mari néni. — Kertészkedni szeretnék, de a magas talajvíz miatt a kertben a kukorica is csak sínylődik. Hiába kértünk, más földet nem adnak, pedig van ám errefelé sok parlagföld. így lettünk mi is sertéstenyésztők.

Béla bátyám a családfő megfontoltságával folytatja: — Ügy gondoltuk, a közjó érdekében tesszük, amire vállalkozunk. Egy ideig sok problémánk volt emiatt, de az utóbi időben már elismerik, sőt bizonyos fokig támogatják is a munkánkat. Hízót csak saját célra tartunk, viszont értékesítési céllal már régóta nevelünk malacokat. Az utóbbi időben persze szerződés alapján. Az idén harminc választott malac értékesítésére kötöttünk szerződést. Négy kocát állítottunk be, de az egyikkel sajnos kudarcot vallottunk. Most két süldőt nevelünk, s ha beválnak, jövőre öt kocával indulunk.

!— Hol helyeznek el ennyi állatot? — érdeklődtem.

в- Nálunk hagyománya van az állattartásnak, mi még nem bontottuk el az eleink építette

i.

•••**.

•***••.

К!!!"»

Bőd Mária:

>— Az idén

harminc

választottmalacot

tervezünk

értékesíteni.

évente több tfz választott malacot adunk. És társadalmi munkára is gyakran jelentkezünk. Pénzt hiába adnak, nekünk szalma kell, mert jön a tél, megfáznak az állatok. A sógoraimmal együtt vettünk egy öreg traktort. Felkínáltuk a

Nem fékezni, támogatni keli a kezdeményezést!

gazdasági épületeket, s kt-ki az autójának is külön garázst épített. Az istálló arra való, hogy állatok legyenek benne. A mi

istállónkat még az apám építette. Kicsit átalakítotam, ketreceket csináltam, s ott tartom a kocákat.- És a takarmány?

— Nincs vele különösebb gond, megkapjuk, ami a szerződés értelmében dukál. Szénát meg kaszálhatunk, amennyit akarunk, sok errefelé a gépek számára hozzáférhetetlen terület. Annyi szénánk van, hogy húsz birkának is elég lenne télre. De nem tartunk birkát, mert nyáron nem tudnánk hová tenni az állományt. A geszteteiek (Hostice) már megoldották a problémát: juhászt fogadtak, nyájban legeltetik a juhokat. Ez már nekünk is eszünkbe juthatott volna. Most viszont amúgy is alomnak kell a jő széna, mert nincsen szalmánk. Kértünk a szövetkezettől, nem adott, csak a tagjainak. De nekünk azt sem engedte meg, hogy a gépek által elhagyott szalmát elhordjuk. Inkább leszántották! tgy segít bennünket a szövetkezet, melynek

szövetkezetnek, hogy az őszi munkacsúcs idején segítünk a szállításban. Nem válaszoltak, nehogy adniuk kelljen valamit. A kertünk szinte használhatatlan, más földet hiába kérünk, így Détérben, az apósom kertjében termeljük meg az állatok kielégítő ellátásához szükséges krumplit, tököt stb. Mindent együttvéve, körülbelül harminc százalékos nyereséggel dolgozunk, mégis folytatjuk, mert kérik, keresik a malacokat. Persze sokkal jobb kedvvel végeznénk a munkát, ha azt tapasztalnánk, hogy az arra illetékesek nemcsak szóban, hanem tettek Is támogatják az igyekezetünket.

О О О

Varga Béla bácsi a szövetkezetben dolgozik. Otthon malacneveléssel foglalkozik.

— Két kocát tartok — mondta — s a malacokat a szövetkezetnek adom el. Szívesen megveszik, hiszen a nagyhizlalda feltöltése általában gondot okoz. Már gondoltam rá, hogy szerződést is kéne kötni, de valahogy ritkán vetődnek Ide a Kerületi Fajállattenyésztő Vállalat járási kirendeltségének dolgozói.

Az emberek panaszkod' nak, hogy nem ad szalmát a szövetkezet.

— A tagoknak ad. Más lapra tartozik, hogy mennyit. Mi a feleségemmel összesen tíz köteget kaptunk. Én úgy szoktam mondani: olyan kalappal köszönünk, amilyen van. Ha ilyen feltételeket teremtenek, ilyenekkel kell beérnünk. Nekik pedig azokkal az eredményekkel, amilyenek elérésére a feltételek ösztönzik az embereket*

0 0 О

Bálint János egykor szövetkezeti elnök volt Darnyán* Most a Sőregi (Surlce) Efszben dolgozik. Rendszeresen ingázik, de elégedett.

— Évekkel ezelőtt is szép számban tartottak itt sertést az emberek. Meg juhokat is, és szervezetten, nyájba csapva legeltették az állatokat késő őszig. Nekem is voltak kocáim, bármenyire haragudtak érte. És most is vannak, összesen öt* Meg két kan. Ahol ennyi malacot tartanak, ott jó apaállatok is kellenek. Most azon gondolkodom, talán bikabizlalással meg juhtenyésztéssel is kéne foglalkozni. A régi legelők kihasználatlanok. De kinek van hozá kedve, amikor szénával, gyaluforgáccsal meg csalánnal kell almozni. Mert szalma nincsen. Mármint a ml részünkre* Tudja, mennyi szalmát elhagytak a gépek a Veresrétl meg a Berek dűlőben? Az egész falunak elég lett volna, de a szövetkezet inkább leszántotta.

О О О

Nem kívánom kommentálni az elhangzottakat, csupán anynylt szeretnék megjegyezni: a szövetkezet vezetősége fontolóra vehetné, nem kéne-e mégiscsak támogatni a kezdeményezőket, elvégre társadalmi érde---