Szabad Földműves, 1980. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1980-10-25 / 43. szám

1980. október 25. SZABAD FÖLDMŰVES ti Látogatóban az A6R0STAV vállalatban Á terebest AGROSTAV a Járás mező­­gazdasági üzemei számára különböző beruházási jellegű szolgáltatásokat végez, És hogy milyen főbb építkezé­seket valósítottak meg, arról Novotný Gyula, az AGROSTAV üzemi szakszer­vezeti bizottságának elnöke tájékoz­tatott: — Sokan megnézték és meg is cso­dálták az általunk épített perbenyéki és lasztóci sertéshizlaldát. A két nagy­hizlalda a járás mezőgazdasági üze­meinek közös vállalkozása alapján épült az országos sertéstenyésztési program keretén belül, illetve annak megvalósítása érdekében. Komolyabb építkezések közé tartozik a nagyka­­posi '(Veiké Kapušany) Agrokémiai Központ kivitelezése is. Dicséretükre válik a Bodrogszerdahelyi (Streda nad Bodrogom) Állami Gazdaságban felépült kísérleti tehénistállő is. Járá­sunk területén számtalan tehénistál­lót, marhahizlaldát, szárítóberende­zést, adminisztrációs épületet, lakó­házat építettünk. Felsorolni is nehéz volna mindazokat a létesítményeket, amelyeket a járás mezőgazdasági üze­mei részére építettünk. Jelenleg húsz nagyobb és hét kisebb létesítményen dolgozunk. Novotný Gyula terepszemlére invi­tál. Javasolja, hogy látogassunk meg legalább egy szocialista brigádot, s a helyszínen győződjek meg arról, hogy az AGROSTAV dolgozói milyen mun­kát végeznek. Velünk tart Szűcs Gyu­la, az AGROSTAV nagykaposi részle­gének vezetője is, aki elmondotta, hogy az utóbbi években a vállalat te­vékenysége mindenekelőtt az állat­­tenyésztés fejlesztési programjának megvalósításra irányul. Ilyen többek között a szarvasmarha-program meg­valósítása. Irány tehát a Királyhel­­meci (Kráľovský Chlmec) Állami Gaz­daság 1250 férőhelyes tehenészeti te­lepének megtekintése, melynek építé­sét rövidesen befejezik. Rajna András építésvezető barátsá­gosan fogad. Elmondja, hogy az öt­vennégy tagú szocialista brigád 1960- ban alakult. Kezdetben halastavakat létesítettek, öntözőberendezéseket sze­reltek és talajjavítási munkálatokat végeztek. A tehénfarm építésénél, a szerelésnél a vállalat szakemberei azokat a tapasztalatokat hasznosítják, amelyeket a perbenyéki sertéshizlalda építése során szereztek. A tehenészeti telep korszerű, s emellett minden fel­használt építészeti anyag, berendezés hazai gyártmányú. A tehenészeti telep hatvan objek­tumból tevődik össze. Három 300 fé­rőhelyes tehénistálló, egy 250 férőhe­lyes elletőistálló és egy borjúnevelő istálló képezi a telep fő épületeit. Zárt, kötetlen tartástechnológiát al­kalmaznak. A telephez hozzátartozik egy tízezer tonna befogadó képességű silőtároló, szociális épületek, víztorony, víztisztító berendezés, hídmérleg és sok más épület. A tehénistállókban két köralakú fejőberendezést szereltek fel, ahol egyszerre 30 tehenet fejhet­nek. Innen a tej földalatti csőrend­szeren keresztül jut el a tejtárolóba. A tömeg- és az abraktakarmányt au­tomatikus adagoló berendezés juttatja az állatok elé. Említést érdemel a gumimatracos állóhely és az auto­matikus trágyakihordó berendezés is. De beszéljünk azokkal, akik az épít­kezésen dolgoznak. Plannyicky István hattagú kőmű­vescsoportját a tejesházban találjuk, a csempézéssel vannak elfoglalva. 9 Jó munkát! — fordulok a víg­­kedélyű Plannyicky Istvánhoz. — Nem panaszkodhatom — mondja —, mert itt az építkezésen bőven van tennivaló. 9 A gazdaságban már várják a telep átadását, mikorra készülnek el vele? — kérdezem. — Hát azt én pontosan nem tudom, de a késés nem miattunk van, hiszen az építkezésen több vállalat dolgozik, és ha egy láncszem megszakad, ak­kor torlódás keletkezik, a lemaradást pedig nehéz behozni. 9 Hallottam, hogy az építkezésen dolgozók kiváló szakemberek. — Ez így igaz. A mi munkánk mi­nőségére még nem volt panasz. A leg­utóbbi értekezleten is megdicsértek bennünket. Minket nem kell a mun­kában hajtani, a csoportunkat már több dicséret illette meg. Lipán Ödön öttagú ácscsoportja is megérdemli a dicséretet. — Mi a zsaluzás mellett sok más munkát végzünk — vallja a jómegje­lenésű Lipán Ödön. 9 Milyen munkálatokat? — Például a vasszerkezet szerelé­sét, hegesztését is végezzük. Terebesi László öttagú betonozó csoportja is sokféle tevékenységet vé­gez. A bádogos és asztalos munkála­tokon kívül az üvegezésnél is segéd­keztek. — Az én csoportomban az emberek nem ülnek tétlenül — állítja Rajna András építésvezető. — A jó munka­szervezés egyik fontos tényezője an­nak, hogy az emberek munkája fogas­kerék módjára kapcsolódjék egymás­hoz. Ki-ki tudja, mi a dolga, mit kell tennie. Elbeszélgettem még Tóth Bertalan kőműves és Binó Aladár kubikos cso­portjával is. Az AGROSTAV vállalat dolgozóinak sokoldalúsága, szorgalma valóban példamutató. Magyar és szlo­vák nemzetiségűek, cigányszármazá­­súak egy csoportban dolgoznak, jól megértik egymást. Említsük csak azt, hogy a munkások többségének több szakmája van. Igyekeztek felnőni az új követelményekhez és tőlük telhe­tőén a legnagyobb szorgalommal sajá­tították el az új technológiát, a kor­szerű építkezési tudnivalókat. A mun­kában, a tanulásban, a helytállásban buzdító erő és ösztönződön a szocia­lista brigádmozgalom. A vállalatban tizenkét szocialista brigád tevékenykedik. A munkaver­­senv valóban a termelés motorja, az emberek formálóia. Példázza ezt az a széles körű társadalmi munka is, amit a szocialista brigádok szerte a járás­ban végeznek. Segítettek az aratási munkálatokban, most pedig az őszt munkákba kapcsolódtak be. 9 Mi okozza a legnagyobb gondot ez üzem dolgozóinak? — fordulok Novotný Gyulához. — Nem szeretnék panaszkodni, de olykor akadozik az építkezésekhez szükséges anyagellátás. El kell mon­danom, hogy szakemberhiánnyal küsz­ködünk, s gondot okoz az éDÍtkezést gének beszerzése is. Egves munkála­tok nehéz fizikai megterheléssel jár­nak, holott gépek segítségével a mun­kálatok könnyebben és gyorsabban mennének. A párt- és a szakszervezeti gyűléseken nyíltan foglalkozunk a munkahelyi problémákkal, dolgozóink minden fontos kérdésben megfelelő áttekintést kapnak. Befejezésül még szólni szeretnék arról is, hogy az AGROSTAV bogvan gondoskodik a dolgozóiról. Erről No­votný elvtárs így vélekedik: — Dolgozóinkat a munkahelyre és haza üzemi autóbusszal szállítjuk. Az üzemi étkeztetést is megoldottuk. Két orvosi rendelőnk van, Terebesen és Nagykaposon. Igyekezünk a dolgozók lakásgondiait megoldani. Ezidáig tíz lakásegységet építettünk fel, és újabb lakásegységeket énítünk. Mind a ha­zai, mind a külföldi üdültetés bizto­sított. Évente huszonhárom személy kap gvógvkezelési beutalót hazánk gyógyfürdőibe. Mindezeket nem azért említem, mintha ezzel a vállalat dicsekedne. Az AGROSTAV vállalat dolgozói büsz­kék arra, hogy munkájukat a járás­ban elismerik. A vállalat dolgozói, ve­zetői abban egyetértenek, hogy a jó eredményeket nehéz elérni, az elis­merő szavakat nem könnyű kivívni. Abban is egyöntetű a vélemény,- hogy ha a jó eredmény megvan és az elis­merés sem marad el, akkor a további feladatok még több, még jobb mun­kára köteleznek. Illés Bertalan A kémia mélyen befolyásolja ** az emberiség tevékenysé­gét“ Lomonoszov mondatának, a­­melyet a vegytannak, mint tudo­mánynak a létrejötténél mondott, ma már nagy gyakorlati jelentősé­ge van. Hiszen az új energiafor­rások felfedezése, a különféle szin­tetikus anyagok nyersanyagbázisá­nak kiszélesítése, a földgáz, és a kőolaj bevonása a vegyiparba, a műszálak elterjedése stb. a kémia és a rokontudományok sikereivel kapcsolatosak. A tudományos-mű­szaki forradalom rohamos fejlődé­sének időszakában minden ország gazdaságában egyre nagyobb terel hódít a vegyipar. A Szovjetunió Kommunista Pártjának programja épp ezért tulajdonít nagy fontos­ságot a vegyipar fejlesztésének és kihasználásának a népgazdaság valamennyi ágazatában. A vegyipar a Szovjetunióban egyre inkább fej­lődik és erősödik. Ezt a fejlődést érzékeltette „A kémia a szovjet emberek életében“ elnevezésű kiállítás, melyet a kö zelmúltban Bratislavában a Cseh­szlovák—Szovjet Barátság Házában rendeztek. Az egy hétig nyitva tartó kiállítás a szovjet tudomány és a kémia legújabb eredményeit tükrözte. Szinte mindenről képet kaptunk, ami új és jó, ami a je­lenlegi időszakban a vegyiparban megtalálható. Hiszen a szovjet nép gazdaságnak ma már nincs olyan ágazata, amely ne lenne szoros kapcsolatban a vegyiparral, vagy ne hasznosítaná annak termékeit. A kiállítás egyes tematikus rész­legei bemutattak minden vegyi alapterméket, a látogatók megis­merkedhettek azok felhasználásá­val. Ezen a nagyszabású seregszem­lén jelentős helyet foglalt el az ásványi talajtápszerek (nyomele­mek) és növényvédőszerek bemu­tatása, melyek gyártásában a Szov­jetunió az első helyet foglalja el a világon. A műszálat bemutató rész­legen a textilipar részére gyártott nyersanyagokkal, különféle színű műszálakkal találkozhatunk, me­lyeket a szovjet vegyiüzemek gyár-Kémia az ember szolgálatiban tanak — évente több mint egymil­lió tonna nyersanyagot. Egyébként ez az ipari ágazat az idén ünnepli létrejöttének 50. évfordulóját. A kiállításon a háztartási-, koz­metikai- és mosószereken kívül korszerű elektro-magnetíkus film­szalagokat is láthattunk, melyeket mind kép-, mind hangrögzítés cél­jaira használnak fel. Ezenkívül érdekesek voltak a magas érzé­kenységű fotóanyagok, a tér ábrá­zolására alkalmas filmek, továbbá nyomdaipari filmek. Emellett a ki­állítás nagyszerűen érzékeltette a környezetvédelmet szolgáló eszkö­zöket is. A kiállítás rendkívül nagy figyel­met szentelt a szocialista országok közötti gazdasági kapcsolatok fej­lődésének, amelyek az együttmű­ködés és a szakosítás segítségével számtalan jelentős probléma meg­oldását segítik elő. Tíz éve annak, hogy a Szovjetunió és Csehszlová­kia között létrejött a kölcsönös együttműködésről és barátságról szóló egyezmény, melynek során számtalan jó eredmény született. Ez az együttműködés például csak a múlt évben a vegyipar keretében harminchat témát ölelt fel, s a jö­vőben tovább fejlődik. A két ország szakemberei által közösen kidolgozott terv és gyár­tási folyamat alapján a vágsellyei (Sala) Duslóban az 1980—1983-as években nagykapacitású gyáregy­ség épül az FP biafém gyártására (az évi termelés: 12 ezer tonna) és egy ugyanilyen a Szovjetunió­ban a bereznyikovói vegyiüzemben. Eredményes együttműködés folyik a szovjet és csehszlovák szakem­berek között a „kaptax“ gyártási technológiájának kidolgozására. Szovjet tervek alapján és szovjet szakemberek vezetésével a Szov­jetunióból behozott nyersanyagból készül a Bfeclav—Posztornal „Fos­fa“ üzem terméke a foszforsav. Ez lehetővé teszi az üzem termelésé­nek harmincnyolc százalékos nö­velését (1978-hoz viszonyítva). Te­hát amint látjuk egyre erősödnek a tudományos-műszaki és gazdasá­gi kapcsolatok a Szovjetunió és Csehszlovákia között. A vegyipari termékek cseréje felbecsülhetetlen előnnyel jár. —nt— Szlovákia mezőgazdasági üzemei az idén hozzávetőlegesen húszezer hek­tár termőszőlővel rendelkeznek, ebbőlkörülbelül nyolcszáz hektáron cseme­­geszőlőt termelnek. Ha valaki, akkor a szőlészek bizony joggal állíthatják, hogy mostoha volt hozzájuk az időjárás. Télen sok helyütt fagykárt szen­vedett a szőlő, s virágzás idején is hűvös volt, így a megporzás nem volt tökéletes. Ennek ellenére bizakodtunk, hogy mégiscsak gazdag lesz az esztendő. A hosszan tartő esőzések, viharok idején gyorsan elhatalmasodtak a betegségek és a tenyészidő is megnyúlt. Nyugat-Szlovákiában aránylag kedvező a helyzet, de a közép- és a kelet-szlovákiai kerületben előrelátha­tólag a tervezettnél kevesebb és rosszabb minőségű szőlőt fognak majd szüretelni. Csemegeszőlőből általában kevesebb lesz, és a mintegy három­hetes késés a borszőlők beérését is veszélyezteti. Cyril VirgoviC agrármérnök, az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának szakelőadója ennek ellenére bízik benne, hogy a tervezett hatvankét má­zsás átlaghozamot elérjük. CSALLÓKÖZBEN IS SZÜRETELNEK A Bratislava-RaCa-i Borüzem somor­jai (Samorín) üzemegységében nagy sürgés-forgás fogadott. Egymás után érkeztek a szőlővel megrakott pótko­csit vontató traktorok, a kijáraton pe­dig folyamatosan távoztak az újabb rakományért indulók. Gálffy László üzemvezető a szőlő átvételét ellenőrizte. — Hetedikén kezdtük a felvásárlást — mondta —, s mintegy száz tonna szőlőt dolgoztunk fel. Ma már teljes kapacitással dolgozunk. A hublcei, lehnicei, hroboňovói, Zlaté Klasy-i és más gazdaságok az időtervnek meg­felelően, folyamatosan szállítják a termést. 9 Mennyi szőlő felvásárlásával, fel­dolgozásával számolnak? — érdek­lődtem. — A dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járás mezőgazdasági üzemei 913 hektár termőszőlővel rendelkez­nek. A termés egy részét csemege­­szőlőként értékesítik, egy hányadá­ból maguk készítenek bort, de a ter­més zömét mi dolgozzuk fel. Négy nagy teljesítményű sajtóiét üzemelte­tünk, így a felvásárlásban nem lehet fennakadás. Persze, ehhez a kidolgo­zott időtervet be kell tartani. A terv szerint hétezernégyszáz tonna szőlőt kell felvásárolnunk, amiből — a ka­pacitásnak megfelelően — hatezer tonnát helyben dolgozunk fel, ezer­négyszázat pedig közvetlenül a raőal üzembe szállítunk, ahol amúgy sin­csen teljesen kihasználva a feldolgozó gépsor. Tizenöt órás nyújtott műsza­kokban dolgozunk — szombaton is —, s naponta kétszázhúsz tonna szőlőt tudunk feldolgozói. 9 Milyen hozamra van kilátás, és milyen a szőlő minősége? — Hektáronként átlagban kilenc tonnás terméshozam ígérkezik. A mi­nőség? Az eddig felvásárolt szőlő zö­me tizennyolc-tizenkilenc cukorfokos volt, de egyes tételek esetében bizony tizenhárom fokot is mértünk. Beszélgettünk, s közben figyeltük az átvételt. Egyikmásik pótkocsi, saj­nos, úgy meg volt pakolva, hegy az olajnyomásos szerkezet nem bírta a garatba billenteni a rakományt. Négy­öt ember szaladt segíteni megemelni a pótkocsit. — Hiába figyelmeztetjük a mező­gazdasági üzemeket, hogy ne terhel­jék túl a kocsikat, nem hallgatnak ránk — bosszankodott Kubalák Jozef pincemester. — A speciális pótkocsik nagyjából négy és fél tonna szőlő szántására alkalmasak, sok helyütt mégis hat tonnát pakolnak fel. Itt aztán gondot okoz a rakomány lefor­dítása: a pótkocsi megbillentésének pillanatában nagyon sok szőlőlé elfo­lyik, és a szőlőből is sok elszóródik.. Ügy tűnik, az üzemek takarékoskodni akarnak az üzemanyaggal. Viszont a másik oldalon meg ráfizetnek, mert kénytelenek vagyunk levonásokat al­kalmazni. Amit a kapun behoznak, de elszórnak vagy szőlőlé formájában az udvaron szétlocsolnak, azért nem fi­zethetünk. 9 Mi a sorsa a szőlőtörkölynek? — Sajtolás után kilúgozzuk, majd szállítószalaggal azonnal pótkocsira rakjuk, hogy a Gombai (Hubice) Ál­lami Gazdaság folyamatosan szállít­hassa. Egy részéből takarmányliszt készül, amit pedig nem győznek meg­szárítaná, azzal a szőlőültetvényük aránylag kavicsos talajának humusz­tartalmát növelik. 9 A Csallóközben ugyan nincsen nagy hagyománya a szőlőtermelésnek, mégis aránylag sok szőlő van már a háztájiban is. Van-e kínálat a ker­­tészkedők részéről, s felvásárolják-e az általuk kínált szőlőt? — kérdez­tem Gálffy elvtárstől. — A háztáji szőlőtermelőkkel a­ránylag jő kapcsolatunk van. Az utóbbi két évben több mint százötven tonna borszőlőt vettünk át tőlük. Szerződéseket nem kötöttünk, de az előzetes felmérések szerint, körülbe­lül százhúsz tonna szőlőt kapunk ház­tájiból. Itt szeretném megjegyezni, hogy a vörös bort adó fajtákért két koronával többet fizetünk, mint ta­valy. (kádek) Keresett kenyér Tibor Havala és Helena Füleová a frissen sült kenyeret szedi ki a kemencéből. A Nitra és Léva (Levice) útvonalon 'messzire terjed a friss kenyér illata a Nyugat-szlovákiai Pékségek nitrai nemzeti vállalatának Cifárei özeméből. A pékségben Ján Pupák vezeté­sével egy huszonkét tagú ezüstérmes szocialista brigád tevékenykedik. A brigád tagjai három műszakban öt­ven mázsa kenyeret és 12 ezer ötszáz darab egyéb pékterméket sütnek. Az itt sütött kenyér az egész környéken közismert és igen keresett. A pékség termékeivel ötvennégy kereskedelmi vállalatot lát el, Verebélyen (Vráble) és környékén. Kép és szöveg: P. MATIS, Nitra

Next

/
Thumbnails
Contents