Szabad Földműves, 1980. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)
1980-10-25 / 43. szám
8 SZABAD FÖLDMŰVES 1980 október 25. Amikor a Nagykaposi (Veiké Kapu- Bany) Járási Nemzeti Bizottság megszűnt, a hivatali szobákat tantermekké alakították. Az épületben a mezőgazdasági középiskola és diákotthona foglal helyet. A jövő mezőgazdasági szakemberei tanulnak itt négy éven ét. K a n c z e 1 József iskolaigazgató elnézést kér, amiért megvárakoztatott, majd a következőket tudtam meg tőle: — Az ú] tanévet elkezdtük, az életre és a munkára való felkészülés újabb esztendejét — mondja. — Ilyenkor szinte valamennyiünkben újrafogalmazódik a kérdés: miként érhetünk el jó eredményeket, hogyan tudunk magasabb színvonalon oktatni, tanítani. Korszerű oktatási módszerek bevezetésére, hatékony alkalmazására gondolunk valamennyien. Az oktatás-kutatás-gyakorlat hármas egységének megvalósítására. Bízunk benne, hogy ezen a téren előbbre lépünk, hiszen tantestületünk lényegesen megerősödött, képes az új feladatoknak eleget tenni. Jelenleg százötvenként nappali és tizenhat esti tanulóval működő iskolánk belső szervezése, a tanulók gyakorlati tevékenysége jönnak bizonyul. Am a megnövekedett létszám fokozottab gondot ró ránk. Az oktatást a CSZP ZB 15. plénuma határozatai alapján végezzük, az új koncepció szerint. Egy szlovák tanítási nyelvű osztályt nyitottunk, ahol huszonöt gyermek sajátítja el az általános állattenyésztési szakot, míg a magyar tanítási nyelvű osztályt az általános növénytermesztésre szakosítottuk. ф Köztudott, hogy a Nagykaposi Mezőgazdasági Műszaki Szakközépiskolában nemcsak elméleti szinten készítik fel a tanulókat, hanem alapos gyakorlati képesítést is nyújtanak számukra. Hogyan sikerül ennek a követelménynek eleget tenni — kérdezem Loksa László gyakorlati szakoktatót? A gyakorlati szakoktatást a helyi szövetkezetben és a magtermesztő állami gazdaságban végezzük — mondja. — Az I—II. osztályos tanulók a nyári szünetben kéthetes, míg a III—IV. osztályos tanulók egyhónapos gyakorlaton vesznek részt azokban a gazdaságokban, ahol az iskola befejezése után dolgoznak majd. Ami a munkára való nevelést illeti: első helyen említem a különböző munkákba való bekapcsolódást, főleg az őszi csúcsmunkák idején. Ezzel nemcsak a rászoruló mezőgazdasági üzemeket segítjük ki, hanem a nevelés szempontjából is nagyon lényegesnek tartjuk. Ugyanakkor nagy gondot fordítunk a laboratóriumok berendezésére, arra, hogy megfelelő színvonalú segédeszközökkel rendelkezzünk. О Személy szerint mit vár az új tanévtől? — Legfőbb vágyam, hogy az iskola és a mezőgazdasági üzemek között jó kapcsolat alakuljon ki, mert ahol ez megvan, ott az eredmények sem maradnak el. A tanulók szakmai gyakorlati képzése nem is valósulhatna meg enélkül az együttműködés nélkül. Természetesen ezt a kapcsolatot lehet még tökéletesíteni, mint ahogy sikerült is a nyári vakáció idején. # Az oktatás terén, melyek a főbb célkitűzések? — érdeklődöm tovább. — Hogy az elvárásoknak eleget tudjunk tenni — veszi át a szót Kanczel József igazgató. — Ehhez viszont igényesebbeknek kell lennünk minden tekintetben. Jelszavunk: „Minél többet a tanulókért!“ Tehát minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk a cél elérése érdekében. Tanulóinkat a proletár nemzetköziség és a hazafiasság szellemében neveljük, mint ahogyan azt az oktatási tervünk előirányozza. # Nagy nevelő hatása van a kollégiumi életnek is — fordulok Kanczel Júlia főnevelő felé kérdésemmel. — A tanulók pezsgő kollégiumi életet élnek — mondja. — A terveket a tizenkilenc tagú diákbizottság állította össze. Ennek alapján a tanulókkal osztályok szerint foglalkozunk. Van tánc-, snort-, irodalmi és egészségügyi körünk. Ezek közül is kiválik a két ateista kör, amelynek tagjai aktív tevékenységet fejtenek ki és a tanulók világnézeti nevelését formálja. • • • Beszélgetésünket hosszú csengőszó szakítja meg. Véget ért a nagyszünet. Az igazgató és a tanárok elnézést kérnek. Megértem őket, noha szerettem volna még sok mindenről elbeszélgetni velük, de tudom, hogv a tanítást nem illik zavarni. Talán majd egy más alkalommal. E kis beszélgetésből is kitűnik: tervekben, elképzelésekben ebben az iskolában nincs hiány. Ügy vélem, hogy az odaadó, kitartó, színvonalas oktatói munka a várt eredményt is meghozza. Ehhez kívánunk minden pedagógusnak, tanulónak sok sikert. ILLÉS BERTALAN А вй egyenjogúság A férfiakkal való azonos munka vállalás, a társadalmi munka, a különféle funkciók betöltése szinte egyenjogúvá tette a nőket a férfiakkal. Úgyszólván ugyanolyan munkateljesítményt és helytállást várnak tőlük, mint a férfiaktól. Nyugodtan mondhatjuk, hogy a legtöbb esetben nem is maradnak el a férfiak mögött. Azonban vannak dolgok, amelyekben mégsem követhetik mindig a férfiakat. Ez elsősorban viselkedésükre, magatartásukra vonatkozik. Ma már a nők jogai nincsenek korlátozva sem a munkában, sem a szórakozásban. Mégis valamilyen Íratlan törvény azt kívánja, hogy mind a munkahelyen, mind a szórakozóhelyen disztingváltabban viselkedjenek, mint a férfiak. A jó ízlésű emberek általában a férfiakat is elítélik, hogyha káromkodnak, duhajkodnak, részegeskednek, gorombán viselkednek. Tehát nem' csoda, ha a nők magatartásával szemben még nagyobb igényeket támasztanak. A munkahelyi ünnepségek, az üzemi mulatságok alkalmával bizony sokszor előfordul, hogy a nők viselkedésben és ivásban teljesen egyenjogúaknak érzik magukat a férfiakkal. Eleinte, amíg nem viszik túlzásba, talán illik is nekik, s a férfiak azt mondják rájuk, hogy „milyen cuki pofák“. De ha lerészegednek, minősíthetetlenül viselkednek, az előbb még körülöttük legyeskedő férfiak is megbotránkoznak rajtuk, elkerülik és megvetik őket. Arról nem is szólva, hogy a dolognak folytatása Is van. Amikor félrebillent sapkával, ingatag léptekkel megállnak otthonuk ajtaja előtt, ne csodálkozzanak, ha férjük nem fogadja őket tárt karokkal és hitvesi csókkal. A pillanatnyi veszekedés talán napokig tartó családi perpatvar követi majd, és még az a jó, ha a gyerekek ágyban vannak már, és nem látják édesanyjukat ilyen állapotban. Szerencsére ez nem általános jelenség, és elég ritkán fordul elő. Azonban nem árt, ha a felhozott példát az erre hajlamos egyének megszívlelik. A nőnek az egyenjogúság ellenére is mindig példaképnek kell lennie. A nőiesség, az anya példaképének, akire nemzedékek nevelésének a gondja van bízva. Ö az az elsődleges személy, akitől sokban függ, hogy milyen embereket ad a társadalomnak gyermekei, unokái személyében. Parraghy Johanna HS ŠHtiB VßM CSELÉNYI LÄSZLÖ: щ ér vm&rnim (KOREAI MESE NYOMÁN) Túl a hegyen, túl a völgyön van egy hágó — hegyszoros, elvetődik olykor-olykor arra еду-két gyalogos. Nem messze ama szorostól élt egy tigris-óriás s bizony gyakran megtámadta a szegény gyalogost. Az emberek hát összefogtak ellene, s hogy megölik, elhatározták. Sok vermet ástak amott meg emttt. Egyszer hogy a hegyszoroson bandukolt egy vándor át, ahogy ment, ment, mendegélt, hát hallott furcsa hangokat. Odaballag a veremhez s a tigrist meglátja. Hogy a tigris is észrevette a vándort, busongva szólt: „Jóember, ha e veremből kiszabadítod szegény s fejemet, ezernyi jóval hálálom meg néked én. Am a vándor megcsóválta fejét s emígy válaszolt: ,/Jem. Nem szabadítalak ki, hisz fölfalsz tüstént, ahogy kihúzlak.“ „ö, hogyan gondolsz ilyet! Hogyan is lehet ilyen rútul, ily gonoszul meghálálni tettedet; — mondotta a tigris s arcán végig tenger könny csorog, így a vándor megsajnálta öt s vastag gallyat hozott s a verembe dobta. S ím a tigris alighogy kijött a veremből, nyújtózik egy nagyot s az emberre bök. A vándor megmered mente s hogy magához tér, emígy szól: „Semmirekellő állat, oktalan vagy bár, de így sem feledkezhetsz meg az én jótettemről ily hamar, föl nem falhatsz — jótevődet.' „Ne jártasd a szád! Badar beszéd. Vajon ezt a vermet ki ásta, hogy engemet tőrbe csaljon, elpusztítson? Ti, igen. Az emberek. Te is egy vagy közülök, hát bosszút rajtad állok" — Es e szavak nyomán a tigris indul a vándor felé s kitárja órjás pofáját. Vándorunk ím bánja már, hogy kihúzta a veremből. Késő bánat. Így csak áll s a tigrishez végül így szól: „Várj még egy pillanatig. Igazad van-é valóban, kérdezzünk meg valakit. S ha bebizonyosodik, hogy teneked van igazad, úgy örömmel falhatod föl szegény áldozatodat." A tigris belement. Együtt indultak megtudni ezt: kinek van igaza? Arréb egy ökör legelgetett. Miután elmondták néki szegröl-végről mind, amit akartak, az ökör így szólt: „Az emberek rosszak. Itt s mindenütt. Robotoltatják az állatokat. S a bér? Megölik s fölfalják őket. Nincs hát igazuk. -Ezért jogosan megérdemlik hát hogy valamennyiöket tigrisek falják föl." „Látod", szólt a tigris, hallva ezt. ,/lines miért hát panaszkodni, ha tüstént fölfallak én." S készült immár, hogy rárontson a vándorra. S az szegény újra megszólal: „Egy percig várj még! Kérdezzük meg e borókafát, mondja meg ö, jogosan cselekszel-e?* A boróka elítélő hangon emígy válaszol: „Rosszak az emberek, rosszak. Megérdemlik, hogy sehol ne legyen nyugtok. Kínoznak, ágainkat tördelik. S , eltüzelik, megérdemlik, hogy fölfalják őket is." A tigris nekiront már-már a vándornak, ám az a háta mögött furcsa neszt hall. Megfordul s meglátfa a nyulat. Így szól hát: „Egy kissé várj még tigris! A nyulat kérdezzük meg: 6 vajon hogy látja az igazadat?" A tigris belement, noha türelmetlen volt. Alig bírta már kivárni, hogy a vándort fölfalhassa. Míg a nyúl végighallgatta, hogy mi történt, türelmesen, s így szólt: ,^mit ez a vándor állít, azt egyszerűen hinni sem akarom. Csak úgy hozhatok ítéletet, ha a tigris megmutatja, a verembe hogy esett, s hogyan szabadította ki a vándor." A tigris azt hitte, a nyúl, mint a többi is, neki ád igazat. Elindul hát nagystetve a verem felé s bele ugrik. „Miért szabadítottad ki e barmot, hallod-e, jóember? Ott kellett volna hagynod, ahol van’ — a nyúl Így szólt s elnyelte az erdő visszavonhatatlanul. A pubertás Jelenségei nem ** valamiféle rendellenességek. Éppúgy nem betegség, mint ahogy például a terhessé get, a szülést sem tartjuk annak. A hasonlat nem véletlen, mert lényegében a pubertás is egyfajta terhesség és születés: a felnőtt ember születése. A serdülőkorban születik meg az önálló személyiség: a felnőtt ember. A serdülő elzárkózik, nem őszinte, nem bizalmas, „Pedig én nagyon szeretném, ha az volna“ mondja egy édesanya. „Minden és mindenki más érdekli, mindenütt jobban érzi magét, mint otthon“, — így siránkoznak a szülők. ApaMs A lelki önállósulás szakaszában ez így van. A serdülőnek meg kell szoknia a családon kívül, a világban az önátlő életet, társakra kell találnia a barátság, a rajongás, a szerelem kapaszkodóival. Nem lehet viszszautalni az előző gyermekkorba, akarni kell, hogy felnőtté váljék. Maguk a serdülők akar nak is ruházkodásban, megjelenésben, Szokásokban minél előbb felnőttnek látszani, majd igazán is felnőttek akarnak lenni. így van ez jól, hisz ez a természet, a fejlődés rendje. Ha így van, akkor mi a teendőle a szülőnek? Maradjon tétlen? Korántsem. A szülői nevelésre, a család melegére épp úgy szüksége van a serdülőnek, mint annak idején a csecsemőnek. Csak nem olyan formában! Nem mondhat le a nevelésről a szülő még akkor sem, ha azt a serdülő esetleg kifejezetten elutasítaná. A szülő passzivitása, sértődöttsége helytelen útra vezet, esetleg a végleges- elszakadásra. Vállalni kell tehát a nevelést. Sok gondot okoz a pubertás nevelése, mert a szülők sok esetben félreismerik a serdülők megnyilatkozásait, főleg akkor, ha azokat a gyermekkori, az előző fejlődési szakasz magatartásformáihoz hasonlítják. Ez ílyenféle tiltakozást vált ki a serdülőkből: „Nem vagyok már gyerek! Ne tartsatok csecsemőnek!“ Meg kell tehát Ismerni t pubertás sajátos lelkivilágát. Ennek sokféle módja van: tapasztalatok kicserélése, könyvek, folyóiratok, előadások, rádió útján való tájékozódás, és mindenekelőtt: megfigyelése, higgadt, jőszándékú, bizalmat sugárzó megértése. Csak egyet ne tegyenek! Ne hivatkozzanak a salát emlékeikre. „Én Is voltam fiatal..., az én koromban ez nem tgy volt..." Az Ilyesminek nincs hitele я gyermek előtt, hiszen az „régen volt...“ az más volt..., az a közéokorban volt. Hivatkozás helyett meggyőző, biztos tudást, megértést vár a serdülő. Ebben az életszakaszban a szülőknek hozzá kell segíteniük gyermekeiket ahhoz, hogy képesek legyenek saját maguk helyes szokásokat kialakítani, kénesek legyenek önmagukat nevelni. A serdülőnek emberekről, helyzetekről már kezd kialakulni a „saját véleménye*. Nemeevszer téves, szélsőséges, bántó is lehet ez; de ne utasítsa el a szülő gúnnyal, hatalmi szóval, mert csak ellenkezést vagy elzárkózást vált ki. Sőt: maga a szü'ő késztesse gyermekét az események feletti ítéletalkotásra, a következmények számbavételére. Éreztesse azt, hogy őszintén érdekli gyermekének a „salát“ véleménye. Hallgassa meg minden témával kaDcsolatban, elgondolásait ne ítélje el, hanem türelemmel, értelmi megokolásokkal mondja el azután a saját véleményét. Az ilyen szónak van hitele, meggyőző ereje, az ilyen szóbői, az Ilyen magatartásbő] megbecsülést fog kiérezni a serdülő, s önbizalma erősödik, enyhülnek a félelmek, a szorongató érzelmek. Szabadabb és bátrabb lesz. A szülő nyomon tudja kö- - vetni a fejlődő értelem és az ébredő érzelem kibontakozását. Egy mindennél izgatőbb gazdag világ feltárulásának lehet ámulő tanúja. (—) VÍZSZINTES: 1. Az alumínium vegyjele. 2.......... Regia. 6. Török férfinév. 9. Május 25-én ünnepeljük. 10. Szemével észlel. 12. Az Öt-tó egyike. 13. Idom. 15. Juttat. 16. Elegem van belőle. 17. Két fél. 18. Izomkötöje. 19. Nem egészen jeles. 20. Kűty betűi. 21. Tó a Szovjetunióban. 22. Egyformák. 23. Száraz növényi szár. 24. Fundamentum. 25. Negatív válasz. 26. Fényképezőgépmárka. 29. Csúnya. 31, Trikó része. 32. Igekötő. 33. Gyűjt. 34. Aldo___ olasz politikus. 35. Menetrendi rövidítés. 37. Allatkert. 38. Játékszer. 40. Király olaszul. 41. Szovjet repülőgépjelzés. 42. Kugli. 43. Ketté vág. 45.Magyar város. 46. Jegyes. 47. Francia névelők. 48. Üzlet. 50. Kicsinyítő képző. 51. Testrész. 52. Sérthetetlen. 53. A Lengyel Légiforgalmi Társaság neve. 54. Török férfinév. 55. Cseh folyó. 56. Megnevezése. FÜGGŐLEGES: 1. Névelő. 2. Verskellék névelővel. 3. LBE. 4. Végnélküli bál. 5. Az idézet első része. 6. Talián. 7. Gubős növény. 8. A másik oldalra. 9. Szlovák sas. 11. A nőla. 12. Dal. 14. Élet. 15. Égitest, névelővel. 16. Az idézet második része. 17. Európa része. 18. Ázsiai állam. 20. Sógor. 21. Forma. 23. A hét egyik napja. 24. Gyümölcs, névelővel. 25. Kevert neon. 27. Szaglószerve. 28. Tyúklakás. 30. Friss levegő. 32 Nem arra. 34. Magyar város. 36. Az idézel harmadik része. 38. Újpesti Dózsa labdarúgó-játékosa volt. 39. Gyümölcs. 42. A madarak dísze. 43. Kisebb település. 44. Francia névelő. 45. Kicsi szlovákul. 47. Talál. 48. Paszuly. 49. Mindkettő szlovákul. 50. Fém szlovákul. 51. E napon. 52. Tantál kémiai jele. 53. A mélybe. Beküldendő a függőleges 5., 16. és 36. számú sorok megfejtése. MEGFEJTÉS-NYERTESEK Lapunk 40. száma keresztrejtvényének helyes megfejtése: „A szovjet alkotmány a lenini eszmék diadala.“ Könyvnyertesek: Kollár Gyula, Szímő (Zemné), Ozsvald Gábriellé, Hodos (Vydranyj, Rabec Katalin, Hajnácskő (Hajnáőka). Az ui tfliffivíffin ioeimeeaiibfin в шШт EUV8V щ BJfUIV IfjUIRc S? WbSWWwWbI
