Szabad Földműves, 1980. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)
1980-10-18 / 42. szám
Szakái Józsi bácsi huszonöt évvel ezelőtt kezdett kertészkedni. Hatvannégy óta tagja a Szlovákiai Kertészkedők Szövetsége dunaszerdahelyi (Dun. Streda) városi szervezetének. Most hatvankilenc éves, a járási bizottság pénztárosa és a helyi szervezet vezetőségi tagja. Ha a kertésztársak között szóba kerül a neve, tisztelettel beszélnek ■ róla. Sok tapasztalattal rendelkező, hozzáértő, példás kertészkedőnek tartják, és főleg a fiatalabbak dicsérik, mert nem fukarkodik a jó tanácsokkal. — Tizenöt áras kertem volt, gondoltam, mit ér az a nagy darab föld, ha csak amúgy félkézzel művelem — mondta Jóska bátyám, amikor az immár hagyományos Csallóköz Gyümölcse járási gyümölcs-, zöldség és virágkiállításon összetalálkoztunk, s faggatni kezdtem. — Előre kidolgozott terv szerint betelepítettem a kert nagyobb részét almával, őszibarackkal meg szőlővel, öt áron meg zöldséget termeltem. Mégpedig három család részére, mert a lányaim sehogy sem tudtak kerthez jutni. Az almafáim nagyon jól beváltak. Volt olyan év, hogy hetven mázsa almát szüreteltem. — Ne haragudjon, hogy megkérdezem: szándékosan hangsúlyozza a múlt időt? Azt mondja, volt kertje, sok almát szüretelt. Ma már talán nem ezt teszi? — Lényegében igen. csakhogy szerényebb keretek között. Merthogy időközben kertészkedőbői kertbaráttá lettem. Egy szép napon felkértek, hogy csomagoljak, mert a városfejlesztési elképzelések, sajnos ... Sajnos. Fájt a szívem a kertért, a házért, de hát a társadalmi érdek előbbre való. Nem panaszkodásból mondom, csak éppen kikívánkozott belőlem. Hetvenhat őszén kaptam négy ár földet az egyik kerttelepen. Kezdhettem az egészet elölről, hiszen a kevés és satnya gyümölcsöt termő, kivénhedt fákat még nézni is rossz volt, nem még kerülgetni, ápolni. Ki is vágtam mind egy szálig. Aztán fogtam az ásót, otthon kiszedtem. a kerttelepen meg újra elültettem a már öt-hat éves, termő almafákat. Négyes és kilences alanyra oltott Golden delicious, Starking, Starkrimson, Nonetit és Jonathán fajtákról volt szó, s valamennyi megeredt. Tavasszal csemege- és borszőlőt telepítettem. Az idén már a kiállításra is hoztam gyümölcsöt: — A kertésztársak, akikkel eddig beszéltem, azt mondták, szívesen megosztja a tapasztalalatait a kezdőkkel. Ogy mondják, Jóska bátyámat nem kell kétszer kérdezni, hogy egyszer megszólaljon. — Én is voltam kezdő, tudom, milyen segítséget jelent az időben kapott jó tanács.' Huszonöt év alatt sok szakmai fogást ellestem a tapasztalatabbaktól, hasznos dolgokat tanultam a szakirodalomból, meg magam is sokat kísérleteztem. Most tétlenül nézzem, hogyan hajlódnak a társaim, akik évekig tartó várakozás után végre kerthez jutottak? — Elárulna nekünk is néhány hasznos dolgot? — Szívesen, de azt sem tudom, hol kezdjem. Évente hatvan-hetven kiló miitrágyát használok fel. Ősszel húsz-huszonkét kiló szuper foszfátot, és körülbelül ugyanannyi kálisót dolgozok be a talajba, tavasszal pedig húsz kiló nitrogén-mütrágya Jkénsavas ammóniumj kerül a földbe. A komposztról majdnem megfeledkeztem. Egyetlen rakványt készítek: az egyik végét rakom, a másikat használom, így körülbelül három évig érlelem a komposztál. Komposztálom a baromfi- és a nyúltrágyát, a konyhai és a kerti zöldséghulladékot, és általában mindent, ami a kertben mellékterméknek számít. Még a Jók és a szőlő metszésekor nyert nyesedéket is belekeverem a komposzWa, persze, felaprítva. És némi cukorgyári mésziszapot is felhasználok, hogy a komposztált anyagot fertőtlenítse. Meg egyébként is szoktam meszezni a talajt, persze, csak mértékkel, és csak ott, ahol szükség van a mészre /cseresznye, barack). Megfigyeltem, hogy a mészhiányban szenvedő fák ága nem hajlik meg a termés súlya alatt, hanem egykettőre elroppan. Sőt> A fák a hideget is jobban bírják, ha kellő mennyiségű mészhez jutnak. A fákat és a szőlőt is rendszeresen — kéthetenként — permetezem, a ribiszkét és a köszmétét csak lisztharmat ellen, a zöldséget pedig szükség szerint. Néha előfordul, hogy egyik-másik szőlőtőkének sárgulni kezdenek a levelei. Mások azonnal a vegyszerek után kapkodnak, én meg fogom az ásóvillát, kicsit meglazítom /csupán megemelem, de nem fordítom m^g) a földet, s általában minden rendbejön. Ha mégsem, akkor jöhet a lombtrágya. Folytassam? Egyszerű megfigyelés: ha idő előtt hullani kezd a gyümölcs, a fa magnéziumhiányban szenved. Ha formátlan, torz a gyümölcs vagy a zöldség, kevés a földben a bőr. A Cererit műtrágya négy százalék magnéziumot tartalmaz, de ősszel kell bedolgozni a földbe, hogy érvényesüljön. Sajnos, közben télen kilúgozódik a nitrogén, amit tavasszal pótolni kell. Persze, a magnémiumot lombtrágyákkal is kijuttathatjuk. A bórt viszont Bórax-oldatban vagy szintén lombtrágyával (pl. Harmavit) biztosíthatjuk a növények számára. Javaslatom, hogy július 1-ig Mikrola A, később pedig Harmavit lombtrágyát használjanak a kertésztársak a gyümölcsfák kezelésére, mert az utóbbiban jelentős mennyiségű foszfor és kálium van, ami segíti a következő évi gazdag hozamot biztosító termőrügyek kialakulását. Miről nem volt még szó? Persze, a metszésről. Nem akarok szakelőadást tartani, ezért erről csak annyit: szüret után azonnal kézbe veszem a metszőollót, hogy még lombos állapotban elvégezzem a szükséges igazításokat. Lombhullás után Arborollal, tavasszal pedig Nitrosannal alapisan lemosom a fákat. Az őszibarackot természetesen Sulkával, Sulikol K-val vagy Polybarittal kezelem. — A kertészkedők közül sokan panaszkodnak, hogy a kertet keresztül-kasul feltúrják a vakondok, a zöldségfélékben nagy kárt tesznek a lótücskök és a drótférgek. Erre nincsen valami jó tippje? — A vakondot hasznos állatnak tartom. A növények kitúrásával némi kárt okoznak, viszont sok cserebogárpajort és lótetűt elpusztítanak, ráadásul keverik, szellőztetik a talajt. Sőt! Ha időnként vizet engedünk a járataikba, jól eláraszthatjuk a gyümölcsfák és a szőlő gyökérzónáját; ezzel a vakondokban nem teszünk kárt, hiszen idejében észreveszik a veszélyt és elmenekülnek. Ami pedig a lótücsköket és a drótférgeket illeti, ellenük is kitaláltam valamit. A káposztaféléket, valamint kelés előtt a sárgarépát és a petrezselymet kiadóson meglocsolom, majd megöntözöm a földet a Metation 0,2 százalékos töménységű oldatával. Így a kártevők zömét általában sikerül elpusztítanom. '— Tervei, elképzelései? — Kertészkedni szeretnék, amíg az erőm engedi, eredményesebben vagy legalább úgy, mint eddig. Jövőre érmet szeretnék nyerni a Csallóköz Gyűmölcsé-n. Köszönjük a közreadott tértapasztalatokat, és további eredményes kertészkedést kívánunk! (ká—) 1 él Szlovákia íalvait, vám sail Járva gyakran elbeszélgetek a Szlovákiai Kisálattenyésztők Szövetsége helyi szervezeteinek tagjaival és a háztáji állattartókkal, s bi zony sokan nehezményezik, hogy hiábavaló a sok felhívás, népszerűsítő cikk és beszéd, a nemzeti bizottságok, és főleg a szövetkezetek, meg állami Kecskés Sándor' nak nagy érdeme van abban, hogy Zsitvabesenyön (Bešeňov) egyre több lelkes híve van a szerződéses nyúlhizlalásnak. Felvételünkön a felesége és az ugyan csak szenvedélyes gazdaságok szinte semmit sen tesznek azért, hogy a szerző doses állattartásra vállalkozói kedvezőbb feltételek közepetlt folytathassák közhasznú tévé kenységüket. Nem kívánón most (elsorolni, hogy hol, hány településen jártam az utóbb hetekben, hónapokban. Azi viszont el kell mondanom hogy bizony vannak szövetke zetek, amelyek címzetlenül is találva érezhetik magukat. Például azért, mert helytelenül értelmezik dolgozó vagy nyugdíjas tagjaik szerződéses állattartás iránti érdeklődését, s egyszerűen csökkentik a tagsági viszony alapján nekik járó, kedvezményes természetbeni juttatás mennyiségét. Vagy azért, mert az 1 „ilyeneknek“ nem mérnek lucerna-földet, nem adnak kaszálót, sőt még szalmát sem. Tudnék rá példát mondani, hány gazdaság égette el vagy szántotta le a szalmát, mert egyszerűen nem győzte betakarítani, de az állattartókat, akik felkínálták, hogy részéből vagy méltányos juttatás fejében részt vállalnak ló példa is átad akad, nem is kevés. Vannak üzemek, ahol a vezetők nem sajnálják a fáradtságot, s egy kis többletmunka árán, jól szervezett társadalmi munkával jelentős értékeket mentenek meg a társadalom számára. Mert abban, gondolom, egyetértünk, hogy érdemesebb har* % 1 жщтШ If Ü**ÉiÍÉ' llliipiif liitlfll тятшп A nyúltenyésztök munkájának irányításával és a nyúlfelvásárlás szervezésével megbízott alapszervezeti tagok sokat tehetnek — és általában tesznek is — a szerződéses nyúltenyésztés fejlesztéséért. Mihályfán (Michal na Ostrove) Orbán Lajos bácsi vállalta — és végzi becsülettel — ezt a feladatot. A falu nyulászai több mint kétezer nyúl értékesítésére tettek ígéretet. Fotó: —bor nem a társadalom érdekeit szolgálják? A minap a gesztetei (Hostine) kisállattenyésztőkkel beszélgettem. jó volt hallgatni, milyen lelkesedéssel beszéltek a munkájukról, és főleg arról, hogy a szövetkezet vezetősége nemcsak megérti, hanem támogatja is őket. Megkérdeztem B o r b á s Ottó növénytermesztési főágazalvezetőt: örül-e az elismerő szavaknak? Elmosolyodott: .Jé érzés tudni, hogy az emberek értékelik a kölcsönösen előnyös együttműködést. Mert nem egyoldalú kapcsolatról van ám szó. Kis szövetke zet vagyunk, a munkacsúcsok idején minden segítő kézre szükségünk van. És az emberek, főleg a kisállattenyésztők, meg a háztáji állattartással foglalkozók — legyenek azok szövetkezeti tagok, ipari dolgozók, nyugdíjasok vagy fiatalok szívesen jönnek segíteni. Jönnek, mert tudják, hogy nem csak akkor állunk szóba velük, ha nekünk van szükségünk az ő segítségükre. A szövetkezet tagjainak mi adunk kaszálót, de másoknak sem okoz különösebb gondot a jó minőségű széna beszerzése, hiszen annyi itt a gépek számára hozzáférnyúltenyésztő Kur* csa András társaságában látható. hetetlen terület, hogy nem győzik kaszálni. Szalma? A közös tagjai kérés nélkül is kapnak, másoknak meg társadalmi munka fejében juttatunk annyit, hogy gond nélkül nevelhessék, hizlalhassák az állatokat. Évente legalább egy malackát minden családban meghizlalnak. Sokan tartanak juhot, és a szerződéses malacnevelés is aránylag népszerű a faluban. Talán tíz tehén meg néhány hízóbika is van még a háztájiban. Sok községben gondot okoz a juhok legeltetése. Nálunk ez már rég megoldott kérdés. Kora tavasztól késő őszig fizetett juhász legelteti a falu birkáit, a tepyésztőknek csak a teleltetésröl kell gondoskodniuk. Pár évvel ezelőtt még én is foglalkoztam háztáji állattartással. Juhokat meg kocákat tartottam, malacokat neveltem; néha azt sem tudtam miből, csak összejött a tízezer korona. De kellett is a pénz, hiszen építkeztem. Sajnos, ma már nem érek rá állattenyésztéssel foglalkozni. Pedig megérné, mert kedvezőbbek a fel-* tételek, és nemcsak elnézik, de támogatják is a kezdeményezést!“ Hát, tulajdonképpen csak ennyit akartam mondani, illetve tolmácsolni. Meg talán még annyit: az érdekek összehangolásával bizonyára másutt la meg lehetne teremteni a kölcsönösen előnyös együttműködést. Feltéve, hogy mindkét félben megvan a kölcsönös bizalom és jóindulat, s hogy nem csupán akkor fogjuk megismerni az embert, megszólítani a közös vezetőjét, amikor ne* künk van segítségére szükségünk! Jkádekj JEGYZET Л a munkából, elutasították. Az madából-feléből összeszedetni a egyik helyen a szalmát szánt- gépek által elszórt répát, kuják le, a másikon a répát meg koricát, mintsem leszántani. A a kukoricát. háztájiban hasznosított javak Persze, azért jó példa is talán nem a nép boldogulását,