Szabad Földműves, 1980. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)
1980-10-18 / 42. szám
1980. OKTÓBER 18. * 42. szám * XXXI. évfolyam * Ага 1,— Kčs Megtartotta 18. ülését a CSKP Központi Bizottsága Áprilisban összeül a CSKP XVI. Kongresszusa A hetedik ötéves terv a kidolgozás stádiumában A CSKP Központi Bizottsága a múlt héten a prágai vár Spanyol-termében megtartotta 18. ülését, melyen szintén részt vettek a CSKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságának tagjai, a központi bizottság osztályvezetői, az SZLKP Központi Bizottsága Elnökségének tagjai, az SZLKP Központi Bizottságának osztályvezetői, a szövetségi, a cseh és a szlovák kormány kommunista tagjai, a Szakszervezetek Központi Tanácsának és a Szocialista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának titkárai, a CSKP Központi Bizottságának oktatói, a kerületi nemzeti bizottságok elnökei, a járási és városkerületi pártbizottságok vezető titkárai és más vendégek. Az ülés elején a Központi Bizottság megválasztotta az ülés bizottságait. Ezután a napirend szerint Gustáv Husák elvtárs, a CSKP Központi Bizottságának főtitkára előterjesztette a CSKP XVI. kongresszusának öszszehívására vonatkozó javaslatot. Ezt követően Lubomfr Strougal elvtárs, a CSKP Központi Bizottsága Elnökségének tagja előterjesztette a CSKP Központi Bizottsága Elnökségének jelentését a gazdasági és szociális fejlesztés 7. ötéves terve kidolgozásának helyzetéről és fő problémáiról. A jelentéseket követő vitában több lényeges felszólalás hangzott el. Miroslav Mamula elvtárs, az észak-morvaországi pártszervezetek tapasztalatairól beszélt, melyeket a gazdasági feladatok teljesítésének politikai biztosításában szereztek. Ignác fanák elvtárs azokra az eredményekre mutatott rá, amelyeket a nyugat-szlovákiai kerületben a XV. kongresszus határozatainak végrehajtása során mutatkozó fogyatékosságok kiküszöbölésében értek el. Vasil Bifak elvtárs a jelenlegi nemzetközi helyzetről és a békeharc időszerű feladatairól szólott. Kiemelte, hogy a Szovjetunió, Csehszlovákia és a többi szocialista ország politikájának lényege és értelme a háború megakadályozása, a tartós és szilárd béke megőrzése, a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése elvének érvényesítése. ülése. Gustáv Husák a Központi Bizottság Elnökségének (CSTK felvétele) Tanácskozik a CSKP Központi Bizottságának 18. jelentését terjeszti elő. GUSTÁV HUSÁK ELVTÁRS BESZÉDÉBŐL Gustáv Husák elvtárs beszédében bejelentette, hogy a Központi Bizottság Elnöksége az alapszabályzattal összhangban javaslatot terjeszt a Központi Bizottság elé, hogy 1981. április S-ra hívják össze a XVI. pártkongresszust. A kongresszus meghatározza a fejlett szocialista társadalom építésének további teendőit, bel- és külpolitikánk irányvonalát. Meggyőződésünk, hogy a kongresszus összehívására vonatkozó döntés nagy visszhangot kelt a kommunisták körében és az egész közvéleményben, ösztönzést ad népünk politikai, társadalmi és munkaaktivitásának kibontakoztatására. A XVI. kongresszus előkészítése nemcsak a kommunisták, hanem a dolgozók millióinak ügye is lesz, hiszen életüket és munkájukat, reményeiket és távlataikat pártunk politikájával kapcsolják össze. Ezért az előkészítést úgy szervezzük meg, hogy ebbe a munkásosztály, a szövetkezeti parasztság, az értelmiség, társadalmunk valamennyi tagja tevékenyen, alkotó módon bekafícsalódhassék, — hangsúlyozza a jelentés. A kongresszus előkészítésének fontos része lesz az eredményeknek és azoknak a tapasztalatoknak felelősségteljes értékelése, amelyeket pártszervezeteink, a kerületek és járások, üzemek és községek munkaközösségei a XV. kongresszus határozatainak végrehajtásával kapcsolatban szereztek. Sok jó eredményt értünk el, nem egy akadályt és nehézséget küzdöttünk le, szembe kellett néznünk munkánk fogyatékosságaival is. Ezért pártunk az elért eredmények láttán jogos büszkeséggel készül a XVI. kongresszusra, tudatosítva az előttünk álló feladatok igényességét. A Központi Bizottság nevében őszinte köszönetét mondok a kommunistáknak és mindazon dolgozóknak, akik az elmúlt években nagyfokú politikai érettségükről, felelősségérzetükről tettek tanúbizonyságot, erőt nem kímélve igyekeztek maguk is hozzájárulni a jó eredmények eléréséhez. Eredményeink a Központi Bizottság, a kerületi és járási bizottságok, a tisztségviselők és a párttagok elvszerü, céltudatos politikájához, rendszeres szervező és politikai nevelő munkájához kapcsolódnak. A hetvenes évek tapasztalatai megerősítették a CSKP XIII. kongresszusa óta a pártban és a társadalomban kialakult válság tanulságai című dokumentumban és a pártegység időszerű kérdéseiről elfogadott határozatban összefoglalt elvek örök érvényességét. A tapasztalatok igazolták, milyen pótolhatatlan jelentőségű az eredményes szocialista építés szempontjából a párt egysége, társadalmi vezető szerepe, szoros szövetsége a néppel, hűsége a marxizmus— leninizmus, a proletár és a szocialista internacionalizmus eszméihez, a tudományosan megalapozott társadalomfejlesztési program, amelyet a dolgozók széles rétegei támogatnak, — állapítja meg a jelentés, majd leszögezi: A kongresszus előtti időszakban nagy figyelmet szentelünk a párt belső élete további tökéletesítésének. Elmondhatjuk, hogy a párt eszmeileg és szervezetileg egységesen, a néppel szilárd szövetségben, nagyfokú aktivitással kezdi meg a kongresszus előkészítését. 1978 márciusában a 11. központi bizottsági ülésen folyamatosan ellenőriztük a XV. kongresszuson kijelölt feladatok teljesítését. Külön is megvitattuk e felada tok végrehajtását olyan fontos területeken, mint a kohászat, a gépipar, az építőipar, a lakosság anvagi szükségleteinek kielégítése, a hazai piac, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar. Állandóan figyelmet szenteltünk a párt fejlődése kérdéseinek és az ideológiai munkának. A KB 15. ülésén külön kiemeltük annak fontosságát, hogy a politikai nevelő és ideológiai tevékenységet szorosan kapcsoljuk össze a fejlett szocialista társadalom építésének gyakorlati feladataival. A jövőben az egész pártmunkában határozottabban meg kell követelnünk, * hogy a gyakorlatban teljes mértékben és a kívánt ütemben hajtsák végre a kongresszus és a központi bizottság határozatait. A párt belsőleg megszilárdult, számban és minőségileg megerősödött. A XV. kongresszus óta egyéni kiválasztás alapján csaknem 300 ezer tagjelöltet vettünk fel. Több mint 60 százalékuk munkás, és több mint 90 százalékuk 35 évesnél fiata labb. Az élet valamennyi területén élenjáró dolgozók lépnek a párt soraiba. Tovább törekszünk a tagsági alap javítására. Ez az alapvető feltétele annak, hogy a párt a jövőben is készen álljon a növekvő feladatok teljesítésére. A párt munkájában érvényesítenünk kell a tagkönyvcsere során szerzett tapasztalatokat, a kommunisták munkájával szembeni igényességet. Ennek a követelménynek a fontosságát az is kiemeli, hogy nem minden kommunista viszonyul egyaránt kezdeményezően és felelősségteljesen feladatai és a párt alapszabályzatából eredő kötelességei teljesítéséhez. Elvi jelentőségű, hogy valamennyi alapszervezet tevékenyen és kezdeményezően valósítsa meg a párt politikáját. A nyolcvanas évek fokozott igényeket támasztanak a párt általános tévé kenységével szemben. Magasabb szinten kell érvényesülnie társadalmi vezető szerepének, színvonalasabbá kell válnia szervező és kádermunkájának, eszemei, politikai ráhatásának, a szocialista építés gyakorlata általánosulásának, valamint az ú| feladatok megoldási módja meghatározásának. A pártmunkában határozottabban fel kell lépnünk a formalizmus megnyilvánulásai ellen. A munka kiváló minőségének követelménye a pártszervekre és minden kommunistára is vonatkozik A pártpolitika szilárd alapja a fejlett szocialista társadalom építésének irányvonala, amelyet a XIV. és XV. pártkongreszszus fogadott el. Fő célja a munkásosztály és valamennyi dől gozó érdekeinek mind teljesebb érvényesítése. Helyességéről népünk a gyakorlatban győződött meg, s teljes mértékben támogatja. , Ebben a marxista—leninista szellemben úgy értelmezzük a fejlett szocialista társadalom építését, mint a munkásosztály és valamennyi dolgozó igényes forradalmi feladatát, mely a világszerte zajló, mélyenszántó társadalmi változások folyamatának elválaszthatatlan része. Ez a szocialista rendszer szilárdításának, a munkásosztály vezette dolgozók hatalma szilárdításának, a kommunista párt szerepe erősítésének és a néppel való szövetsége elmélyítésének programja, mely a társadalom élete valamennyi területének harmonikus fejlesztését követeli meg. Magában foglaja a szocialista demokrácia fejlesztését és tökéletesítését, a műveltség, a tudomány, a kultúra fejlesztését, valamint a szocialista ember formálásának és nevelésének fontos célját. A Szovjetunióval és a többi szocialista országgal való szilárd barátság és szövetség programja a békéért és a társadalmi haladásért folytatott harc programja. A párt egész tevékenységében ennek a fő irányvonalnak a folytonosságából indulunk ki, amely számunkra kiindulási pont a XVI. kongresszus előkészítésében és a nyolcvanas évek céljainak meghatározásában is. Szocialista társadalmunk politikailag szilárdan, gazdaságilag erősen, kulturális szempontból fejletten lép a nyolcvanas évekbe, szilárd pozíciót tölt be a világban. A jelentés a továbbiakban kiemeli, hogv a párt, központi bizotsága és elnöksége tevékenységében állandóan szem előtt tartják, hogy a szocializmus fő tartalma és tulajdonképpeni értelme az ember jóléte, az emberek anyagi és kulturális szükségleteinek mind teljesebb kielégítése. Alapvető eredménynek tartjuk, hogy tovább szilárdítottuk az emberek szociális biztonságát és javítottuk létfeltételeiket. Mivel azonban a források kialakításában nem teljesítettük teljes mértékben a kitűzött feladatokat, nem tudtuk teljesen elérni az életszínvonal emelésében kitűzött célokat sem. Ennek ellenére a lakosság valamennyi rétegének személyi és társadalmi fogyasztása tovább nőtt, jelentős haladást értünk el a lakásépítésben, az egészségügy, az oktatásügy és a kultúra fejlesztésében, valamint számos fontos szociálpolitikai kérdés megoldásában. E feladataink megvalósításban, amellett, hogy gazdaságunk belső erőforrásainak mozgósítására törekedtünk, döntő jelentőségű volt a Szovjetunióval folytatott sokoldalú gazdasági és tudományos-műszaki együttműködésünk elmélyülése. A szocialista közösség többi országával folytatott együttműködés bővítésére, a KGST tevékenységében való egyre aktívabb részvételünkre is támaszkodtunk. Ezért a nyolcvanas évek gazdaságpolitikájában céljaink meghatározása során kulcsszerepe van az együttműködés elmélyítésének és fejlesztésének. A végzett munkát értékelve kerülni kell a szélsőségeket, a gondtalanságot, az alaptalan optimizmust, viszont a nehézségek és fogyatékosságok láttán sem szabad elvesztenünk a szocialista fejlődés távlataiba vetett bizalmunkat. Az irányvonalat határozottabban kell érvényesítenünk az életben, erélyesebben kell megoldanunk a termelés, a tudományos-műszaki fejlődés, a gazdaságosság terén a fontos elméleti és gyakorlati kérdéseket, gyorsabban kell leküzdenünk a rutinmunkát és a maradiságot. Ezért fnkozottan küzdenünk kell a gondolkodásmód megváltoztatásáért, a társadalmi érdekek felelősségteljesebb megközelítéséért, a feladatok új, valóban pártos szellemű megközelítéséért. A fogyatékosságok kiküszöbölése végett állandóan tökéletesítenünk kell az irányító munka stílusát és módszereit. Itt nagy szerepe van a párt- és munkafegyelem megszilárdításának, a végrehajtás következetes ellenőrzésének, a szigorú gazdaságosság betartásának, beleértve a túlburjánzó adminisztráció csökkentésére irányuló határozott lépéseket is. Különösen nagy feladat hárul a-kommunistákra, főként a kommunista vezetőkre a párt-, állami, társadalmi és gazdasági élet-* ben. Husák elvtárs beszédében érintette a gazdasági élet fogyatékosságait. Nemegyszer rámutattunk, hogy a termelésben, a kereskedelemben és a szolgáltatásokban sok a fogyatékosság és nagy a rendetlenség, s ennek megszüntetése gyakran elsősorban az illetékes dolgozók nagyobb felelősségtudatától, következetesebb ellenőrző tevékenységétől és esetenként becsületességétől is függ. Vonatkozik ez a szállítói-megrendelői kapcsolatokra, a pótalkatrészgyártásra, az építőipari kapacitás aránytalanul sok beruházásra való szétforgácsoltságára, a jobb takarmánygazdálkodásra, az állatállomány elhullásának, a betakarítási veszteségeknek csökkentésére stb. Különösen súlyosak a lakosság mindennapi életét érintő és jogos bírálatot kiváltó fogyatékosságok. Az illetékes szerveknek s egyidejűleg az egyes munkahelyek pártszerveinek és kommunistáinak is következetesen kell foglalkozniuk ezekkel a problémákkal, szenteljenek elsőrendű figyelmet annak, hogy megszűnjenek és ne ismétlődhessenek meg ezek a problémák. A belpiac ellátására is nagyobb gondot kell fordítanunk. A XVI. kongresszus számára olyan szociális-gazdasági programot kell kidolgoznunk, amely biztosítja a gazdaság további tervszerű, dinamikus és kiegyensúlyozott fejlődését. Noha a következő években nem számíthatunk a múltban elért fejlesztési ütemre, nyilvánvaló, hogy ez a program nagyon igénye* lesz, de teljes mértékben reálisnak kell lennie. Tényleges fordulatot kell elérnünk a népgazdaság hatékonyságának fokozásában. Ezen az alapon folytatjuk szociálpolitikai programunk megvalósítását, ami a jövőben ig politikánk egyik kulcsfontosságú célja. Népünk magas életszínvonala országunkat nemzetközileg rangos helyre sorolja. A legnagyobb felelősségérzettel fogunk hozzá az életszínvonal kérdéseinek megoldásához. Az életszínvonal további emelését következetesen egybe kell hangolnunk az elérendő termelési és munkatermelékenység-emelési eredményekkel. A hetedik ötéves tervben biztosítani és tökéletesíteni kívánjuk a nép magas anyagi és kulturális életszínvonalát. Ez nagyon igényes feladat, de megvalósítása megalapozza a következő évek jó kilátásait. A népgazdaság tervszerű irányítási rendszerének tökéletesítésével kapcsolatban Husák elvtárs megjegyezte, hogy a hetedik ötéves tervidőszakban következetesen végrehatjuk az ezzel kapcsolatos komplex intézkedéseket. Ez nagyon igényes feladat, rendkívül felelősségteljes hozzáállást követel az illetékes irányító szervektől, továbbá megkívánja a párt- és szakszervezetek, a dolgozók további szervezetei szoros együttműködését. A gazdasági tevékenységben jóval nagyobb jelentőséget kell tulajdonítani az olyan gazdasági mutatóknak, mint a nyereség, a jövedelmezőség, a költségcsökkentés, az önálló elszámolás, a végzett munka szerinti következetesebb díjazás. (Folytatás a 2. oldalon)
