Szabad Földműves, 1980. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)
1980-10-18 / 42. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1980. októbér 18. 2 GUSTÄV HUSÁK ELVTÁRS BESZÉDÉBŐL (Folytatás az 1. oldalról) Egyidejűleg ki kell emelni a közvetlen irányító ée szervező munka jelentőségét, főként a kulcsfontosságú posztokon. A jelentés további része a szocialista rendszer sokoldalú szilárdításával foglakozik. Hazánkban tovább erősödött a dolgozó nép hatalma, a munkásosztály vezető szerepe, a munkásparaszt-értelmiségi szövetség, tovább fejlődött a csehszlovák nép erkölcsi-politikai egysége. Társadalmi rendszerünk, szocialista államiságunk és politikai rendszerünk továbbfejlesztése jó irányának tekintjük a szocialista demokrácia szüntelen tökéletesítését. Ez a demokrácia arra épül, hogy az emberek mind szélesebb körben és közvetlenül részt vesznek a politika kimunkálásában, megvalósításában és ellenőrzésében, az üzemek és községek ügyeinek, a társadalom és az állam ügyeinek mindennapi konkrét eldöntésében. Célunk az állampolgárok jogainak és érdekeinek védelme, a kötelességek rendes teljesítése, a szocialista törvényesség megtartása. Ennek szerves része a helyénként előforduló spekuláció és megvesztegetés jelenségei elleni erélyes küzdelem. Előbbre kell lépnünk abban az igyekezetünkben, hogy felkaroljuk dolgozóink nagyfokú társadalmi aktivitását és kezdeményezését, amelyet a nemzeti bizottságok és a Nemzeti Front egész politikai rendszere képvisel. Mélyüljön tovább a kommunistáknak, a többi politikai pártok tagjainak ée a pártonkívülieknek egysége, a társadalmi és politikai életben teljesen egyenjogú részvételüket kifejező Nemzeti Front szerepe. Alapvető, pótolhatatlan szerepe van főként a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomnak, a dolgozók legjelentősebb tömegszervezetének. A párt tartós feladatának tekintjük: szüntelenül törődjék vele, hogy hatékonyan felhasználjuk és érvényesítsük a dolgozók kollektív bölcsességét és tapasztalatait a társadalmi élet valamennyi területén. Az építőmunkában való mind cselekvöbb részvételre szólítunk fel ma és a jövőben is mindenkit, aki jó szándékkal van szocialista hazánk iránt és hozzá akar járulni további felvirágoztatásához. A XV. kongresszuson kitűzött külpolitikai feladatokkal kapcsolatban a jelentés megállapította, hogy a külpolitika terén tevékenységünk alapja a Szovjetunióval ápolt barátságunk és szövetségünk szüntelen szilárdítása, együttműködésünk sokoldalú fejlesztése és elmélyítése. Ez a Csehszlovák Szocia lista Köztársaság szuverenitásának, függetlenségének, biztonságának és sikeres szocialista fejlődésének legszilárdabb biztosítéka. A barátainkkal és szövetségeseinkkel egyeztetett külpolitikánk sok eredményhez vezetett. A szocialista közösség államainak elvszerű politikája folytán előreléptünk a béke megőrzéséért, a békés egymás mellett élés politikájának érvényesítéséért folyó küzdelemben. A népek békeharcának élén a szocialista közösség államai, elsősorban az elvszerű lenini békepolitikát követő Szovjetunió áll. Aktív harcunk a lázas fegyverkezés megszüntetéséért, a leszerelésért, a békés egymás mellett élésért, a feszültség enyhüléséért és a nemzetközi együttműködés fejlődéséért világméretben széles körő támogatásra talál. A jelentés a továbbiakban megítélés végett azt a javaslatot terjeszti a központi bizottság elé, hogy tanácsolja a Nemzeti Frontnak és a Szövetségi Gyűlésnek: még 1981 nyara előtt tartsák meg a választásokat. A kongresszusi előkészületekkel kapcsolatban a jelentés kiemelte, hogy fontos szerep hárul a közelgő évzáró taggyűlésekre és pártkonferenciákra. Feltételezzük, hogy megtartásukra decemberben és januárban kerül sor. Februárban két időpontban tartják a járási és városkerületi konferenciákat. Márciusban lesznek a kerületi pártkonferenciák, illetve a prágai és bratislavai városi pártknnferencia, ezt követően pedig Szlovákia Kommunista Pártjának kongresszusa ül össze. Mindannyian és mindenütt legyünk tudatában annak, hogy minél igényesebb feladatokat old meg a párt és a társadalom, annál sürgetőbb, hogy felelősségteljesen, fegyelmezetten álljanak hozzá a kommunisták, alkotó aktivitást fejtsenek ki. A jelentés végül annak a meggyőződésnek ad kifejezést, hogy a kommunisták, népünk minden rétege politikai érettségének, a szocializmus további építéséért érzett felelősségének, mélyből fakadó hazafiságának és internacionalizmusának további tanűjelét adja a kongresszus előkészítésében. ĽUBOMÍR ŠTROUGAL ELVTÁRS BESZÉDÉBŐL A jelentés nagyra értékelte az emberek millióinak nagy és áldozatkész munkáját, amelyben megnyilvánul a CSKP politikája iránti bizalom és aktív kapcsolat, s amely egyúttal visszatükrözi a legértékesebb dolgot, országunk gazdáinak, a dolgozóknak azt a tudatát, hogy maguk számára dolgoznak. Az eredmények értékelése során arra is törekszünk, hogy józanul és igényesen számba vegyük lehetőségeinket és tartalékainkat; erőinket és a nemzetközi fejlődési tendenciákat figyelembe véve meghatározzuk a párt gazdaság- és szociálpolitikájának tartalmát, céljait és útjait a következő időszakra. Az 7i ötéves terv kidolgozásának munkái abba a szakaszba lépnek, amikor szükséges, hogy a Központi Bizottság, a pártszervek és szervezetek, a dolgozók aktívan részt vegyenek lehetőségeink, problémáink és okaik mérlegelésében, a következő Időszak céljainak kitűzésében — mondotta Strougal elvtárs. — Hangsúlyozta, hogy az ötéves terv kidolgozása nem lehet kizárólag a vállalatok, a konszernek és a minisztériumok vezetőségeinek ügye. A tervkidolgozásban minél több dolgozónak, különösen a versenykallektíváknak, a szocialista munkabrigádoknak, a komplex racionalizáló brigádoknak, a termékfejlesztőknek és az újítóknak tevékenyen részt kell venniük. Arra, hogy a dolgozók részt vegyenek a 7. ötéves terv kidolgozásában, azért is törekedni kell, mert az új helyzet, az igényesebb feltételek most és a követ- 1. :ző években is több erőfeszítést, több és jobb munkát, több áldozatkészséget és felelősséget követelnek meg. A Központi Bizottság ülése olyan Időszakban zajlik — folytatta Strougal elvtárs, — amikor már viszonylag pontosan értékelni tudjuk azokat az eredményeket, amelyeket a XV. pártkongresszuson kitűzött alapvető célok elérésében tudunk felmutatni. Kiemelte, hogy a nagyon bonyolult külső feltételek ellenére tovább folytatódott в gazdasági fejlődés és hazánk gazdasági potenciáljának növekedése. A nemzeti jövedelem 20 százalékkal nagyobb lesz, mint a 6. ötéves tervidőszak kezdetén. Az elmúlt őt esztendőben, az idei évvel bezárólag, az állóalapok értéke eléri a 2,5 billió koronát, s az 5. ötéves tervidőszak utolsó évéhez képest 31 százalékkal növekszik. Az ipari termelés terjedelme egynegyedével, az építőipari termelésé 28 százalékkal nő. Szilárdítottuk a gépipar szerepét. Fejlesztettük az atomerőművi berendezések, a műanyag- és a kaucsukfeldolgozó gépek, a félvezetők és a gyengeáramú gépek gyártását. A műanyaggyártás terjedelmét megkétszereztük. A mezőgazdasági termelés a 6. ötéves tervidőszak átlagában az előző időszakhoz képest 9 százalékkal növekszik. A 6. ötéves tervidőszakban Csehszlovákia tovább mélyítette részvételét a nemzetközi munkamegosztásban. 1976 és 1980 között a külkereskedelmi forgalom terjedelme kétharmadával nő. Természetes és megfelel érdekeinknek az, hogy a KGST-tagországokkal kifejtett kereskedelem és gazdasági együttműködés részaránya az elmúlt öt évben 66-ról 67,2 százalékra növekedett az idén. Magas szinten elégítjük ki az emberek anyagi és szellemi szükségleteit. A lakosság pénzbevételei 23 százalékkal emelkednek, a havi átlagbér eléri a 2643 koronát, és csaknem 15 százalékkal lesz magasabb az 1975. évinél. Tovább növekedett a szociális juttatásokból származó pénzbevétel számaránya, s elérte a lakosság összbevételének 19 százalékát. A mostani ötéves tervidőszakban a személyi fogyasztás egészében véve csaknem 10 százalékkal nő. Ha tekintetbe vesszük a hetvenes évek második felének nemzetközi viszonyait, ez olyan eredmény, amelyet más fejlett gazdasági országok nem értek el. Az említett pozitív eredmények ellenére nem sikerült minden úgy, ahogyan akartuk és vártuk — hangsúlyozta Štrougal elvtárs. A 6. ötéves tervidőszak összesített eredményének előzetes értékeléséből kitűnik, hogy а XV. kongresszus által kitűzött néhány feladatot nem sikerül teljes egészében megvalósítani. Ehhez nagyban hozzájárult az a tény, hogy a minisztériumok, a konszernek és a vállalatok nem csökkentették a nagyfokú energia-, nyersanyag-, munka- és beruházási igényességet, s nem voltak képesek eléggé alkalmazkodni az új, bonyolult feltételekhez. А XV. kongresszus által kitűzött egyes feladatok teljesítése elmulasztásának komoly okai közé tartozik a tervező és az irányltómunka elégtelen színvonala. Vonatkozik, ez a központi szervekre, a szakágazati minisztériumok és a konszernek irányítómunkájára eg, aránt. A CSKP KB Elnökségének jelentése nagy gondol fordít arra, hogy határozattabban át kell térni a gazdasági növekedés intenzív tényezőinek, főleg a műszaki fejlesztésnek felhasználására. Ez az egyedüli lehetséges alternatíva, egyúttal szükségszerűség, mert nem akarunk a fejlődésben sem stagnálni, sem pedig a következő nemzedékek rovására élni. Ugyancsak ebből adódnak a következő ötéves terv javaslatának kidolgozásával kapcsolatos előzetes irányelvek. Nagy súlyt kell helyezni: először — a nyersanyagok, az energia, az anyagok, az állóalapok és az emberi munka jobb hasznosítására; másodszor — a tudományos műszaki haladás vívmányainak gyorsabb és szélesebb körű érvényesítésére; harmadszor — a beruházások egész folyamatának lényeges javítására és hatékonyságuk növelésére; negyedszer — népgazdaságunk exportképességének feltétlen növelésére, a szocialista gazdasági integrációban való részvételünk elmélyítésére és kiszélesítésére. Külgazdasági kapcsolataink fejlesztésének alapja a 7. ötéves tervidőszakban is a KGST-tagországokkal, mindenekelőtt a Szovjetunióval való szocialista integráció elmélyítése és szélesítése marad. Csak e feltételek teljesítése után lehet fontolóra venni azt, hogy a létrehozott nemzeti jövedelem terjedelmét a 7. ötéves tervidőszakban 16—17 százalékkal, vagyis évente átlagosan 3 százalékkal növeljük, mégpedig az ipari termelés évi terjedelmének 4 százalékos és a mezőgazdasági termelés terjedelmének 2 százalékos növelésével. Strougal elvtárs hangsúlyozta, hogy a kitűzött célokból és a hatékonysággal szemben támasztott igényességből semmi esetre sem szabad engedni. Az elemzések végső soron azt mutatják, hogy céljaink reálisak és elérhetők. Már azért is ilyen magatartást követel meg a CSKP Központi Bizottságának Elnöksége, mert tartalékainkkal és lehetőségeinkkel összhangban meg akarjuk tartani és tovább akarjuk emelni az életszínvonalat. Hiszen alapvető szabály, hogy közvetlen összefüggés van az életszínvonal alakulása és a társadalmi termelés, valamint a hatékonyság mutatói között. Az életszínvonal egészének és egyes tényezőinek alakulása nem jóakarat vagy kívánság dolga, hanem kizárólag a népgazdaság teljesítőképességétől és hatékonyságától, munkánk eredményétől függ. A továbbiakban Strougal /elvtárs szólt azokról a feladatokról, amelyeket a jövő évi terv kidolgozása során teljesíteni kell. Ez lesz a 7. ötéves tervidőszak első éve, s ezért e tervidőszak szilárd láncszemének kell lennie. A terv kidolgozása és természetesen teljesítése során folyamatosan át kell térni a népgazdaságfejlesztés nagyobb mértékű intenzifikálására és hatékonyságának növelésére. Ezen a téren már éreztetniük kell hatásukat a népgazdaság tervszerű irányítási rendszerét tökéletesítő új intézkedéseknek. Ezekkel az intézkedésekkel mindenekelőtt a terv szerepét erősítjük. El akarjuk érni a terv fokozottabb perspektív jellegét és főleg belső kapcsolatát. Döntő fontosságúnak tartjuk, hogy már maga a terv is a tudományos-műszaki haladás eredményein alapuljon és hatékony eszköze legyen e haladás 'vívmányai érvényesítésének, céltudatosan előmozdítsa a térmelés minőségének javítását, energia- és anyagigényességének csökkentését, a munkaerő és az állóeszközök hasznosítását. A jó minőségű terv a legfontosabb előfeltétele annak, hogy a tervezett célok elérésére jobban felhasználjuk az önálló elszámolási rendszert, a gazdasági ösztönzést és a munkakollektívák kezdeményezését. Teljesen nyíltan megmondjuk — hangsúlyozta Strougal elvtárs —, hogy az új intézkedések az irányítás rendszerében a konszernek és a vállalatok számára lényegesen igényesebb feltételeket teremtenek, mint amilyenek között eddig dolgoztak. A szigorúbb kritériumok alkalmazása a gazdálkodási eredmények értékelése során mindenekelőtt a tervteljesítésben lemaradó vállalatokra, a munka hatékonyságának növelésére és minőségének javítására, valamint a gazdaságosság mindenféle fogyatékosságának felszámolására jelentős nyomást gyakorol. Meg kell szüntetnünk az Irányítás kevésbé hatékony és adminisztratív módszereit, amelyek a vezető dolgozók figyelmét elterelik az emberekről 1 való gondoskodásról, a konkrét termelési problémák megoldásáról. Mindenképpen látni kell, hogy számos irányító szerv mértéken felül alkalmazza ezeket a módszereket. Ezek a bíráló észrevételek mindenekelőtt az állami és a gazdasági szervek címére hangzanak el. Egyebek között meg kell győződni különféle jelentések, kimutatások és nyilvántartások jogosságáról, éspedig abból a szempontból, előmozdítják-e a döntéshozatal javítását. Az új intézkedésekben lefektetett tervek kezdetét Jelentik a hatékonyság és a teljesítőképesség növelésére tett nagy erőfeszítéseinknek. Ezért a szükséges határozottsággal kell végrehajtanunk őket, hogy elérhessük azokat a célokat, amelyeket kommunista pártunk az emberről való gondoskodás, az ember anyagi lét- és munkafeltételeinek javítása, anyagi és szellemi szükségleteinek tökéletesebb kielégítése terén tűz ki. A MEZŐGAZDASÁG ÉS AZ ÉLELMISZERIPAR FELADATAI A mezőgazdaságban szolid alapot alakítottunk ki ahhoz, hogy a 7. ötéves tervidőszakban továbbfejlesszük az élelmiszergyártást. Elmondtuk már, hogy az egy főre eső fogyasztásban a magas élelmezési színvonalt elérő országok közé tartozunk. Igaz azonban, hogy ezt a szintet részben behozatallal érjük el. Ebben az ötéves tervidőszakban a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek külkereskedelmében növekedett a passzív szaldónk. Annak ellenére, hogy hatást gyakorol a külföldi piacok árának jelentős emelkedése, nem kendőzhetjük el, hogy az egyes élelmiszerfajták, elsősorban a hús fogyasztásának növekedése nagyobb, mint a mezőgazdasági termelés, elsősorban a növénytermelés növekedése. Ez aztán ahhoz vezet, hogy kénytelenek vagyunk jelentős mennyiségű szemes takarmányt és más komponenst külföldről behozni. A kivezető utat ezért a mezőgazdasági termelés további intenzifikálásában, a koncentráció és a szakosítás céltudatos elmélyítésében, az egész mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexumban a belső tartalékok mozgósításában, a szállítói ágazatok kötelességeinek hatékonyabb teljesítésében — a termeléstől a feldolgozáson keresztül az eladásig, — s magéhoz a felhasználáshoz vezető folyamatban • veszteségek csökkentésében látjuk. Hogyan érhetjük el ezeket a célokat, arra rámutatott a Központi Bizottság 13. ülése és az efsz-ek IX. kongreszszusa. Ezeknek a tanácskozásoknak a határozatait következetesen végre kell hajtani. Mezőgazdaságunk lehetőségeinek reális értékelése alapján egyelőre azt feltételezzük, hogy a következő ötéves tervidőszakban termelését évente átlagosan 2 százalékkal növeljük, ebből a növénytermesztésben 2,8 százalékkal és az állattenyésztésben 1,3 százalékkal. Az élelmiszeriparban a termelés évi átlagos 2,1 százalékos növelésével, a piaci szállítmányok 2,2 százalékos növelésvei számolunk. Ez lehetővé teszi, hogy megtartsuk a mostani színvonalon az egy főre eső húsfogyasztást, növeljük a tej, a tejtermékek és más élelmiszerek, elsősorban a zöldség és a gyümölcs fogyasztását, miközben bővítjük a választékot és Javítjuk az élelmiszeripari termékek minőségét. E célok elérése érdekében meg kell gyorsítanunk a növénytermesztés fejlesztésének ütemét. A gabonafélék termelésének további növelésével párhuzamosan előtérbe kerül az a feladat, hogy lényegesen növelni kell a tömeg- és fehérjetakarmányok termelését, javítani kell minőségüket, és a velük való gazdálkodást. A szarvasmarha, így a tehenek takarmányozásában növelni kell a tömegtakarmányok részarányát. Nagyobb hangsúlyt helyezünk az Ipari növények termesztésére, melyeknek termelése közvetlen kapcsolatban áll a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek kivitelével és behozatalával. A gyümölccsel és a zöldséggel kapcsolatban arra kell törekednünk, hogy fokozatosan csökkentsük azoknak a fajtáknak a behozatalát, amelyek nálunk is termeszthetők. Az önellátás növelésének, elsősorban pedig a takarmánybehozatal korlátozása követelményének kell alávetni az állattenyésztési termelés struktúráját. Az eddiginél sokkal határozottabban kell fejleszteni a szarvasmarha-tenyésztést, itt vannak a legnagyobb tartalékaink a hústermelésben. Ezért számolunk azzal, hogy a hústermelés növelésének döntő részét a vágómarha-termelés növelésével fedezzék. Ez hozzájárul ahhoz is, hogy tovább növekedjen a tejtermelés. Figyelmet kell szentelni a háztáji termelés és a kisállattenyésztők termelése növelésének mind saját fogyasztásukra, mind a piaci választék gazdagítására és bővítésére. A mezőgazdasági termelés fejlesztésének alapvető feltétele a föld teljes kihasználása, a földvédelemről hozott törvény következetes érvényesítésével. Ezért a jövőben erőinket és eszközeinket a föld termőképességének növelésére, az öntözőberendezések tökéletesítésére, a termények biológiai és genetikai tulajdonságainak jobb kihasználására és mindennemű veszteség csökkentésére akarjuk összpontosítani. A műtrágyák gyártását 13 százalékkal, a mésztartalmú anyagok gyártását 45 százalékkal növeljük. Jobban el akarjuk látni a mezőgazdaságot növényvédőszerekkel. A mezőgazdasági vállalatoktól azonban meg kell követelnünk ezeknek a szereknek a hatékony kihasználását és azt, hogy felelősségteljesen viszonyuljanak az istállótrágya termeléséhez, és felhasználásához, mint eddig. A beruházásokat nagymértékben a növénytermesztés területére akarjuk összpontosítani, elsősorban öntözőberendezések építésére, lecsapolásokra, agrokémiai vállalatok, valamint lstállótrágyát-kezelő berendezések építéesére, továbbá a gyümölcs, a zöldség és a takarmányok raktározásra. U- gyancsak hangsúlyt helyezünk arra, hogy felelősségteljesebben szállítsák a technikai eszközöket a növénytermesztés száméra úgy, amint azt a Központi Bizottság 13. ülése meghatározta. Elsősorban a mezőgazdasági szállítás kérdéseiről, a föld megmunkálásához és a vetéshez szükséges technikáról, a hegyaljai területeken használt takarmánybegyüjtő gépekről van sző. A vegyipar és a gyógyszeripar feladata, hogy kezdeményezőbben és következetesebben növelje a műtrágyák és a mezőgazdasági vegyszerek termelését és javítsák minőségüket. Ugyancsak nagyobb figyelmet kell szentelni a konzerválószerek, a biotényezők, az aminosavak és az állattenyésztés. más szabályozói gyártásának. Ezeknek a termelési folyamatoknak a bevezetésében jobban együtt kell működni a többi KGST-országgal. Az élelmiszeriparban jobban kell hasznosítani a nyersanyagokat, bővíteni és javítani kell a termékek választékát, meg kell hosszabbítani tartósságukat és több kész-, illetve félkészételt kell termelni. Az illetékes élelmiszeripari vállalatoknak továbbra is fokozott figyelmet kell szentelniük a kiváló minőségű gyermek- és csecsemőételek gyártásának. Egyúttal növeljük a fogyasztói csomagolásban piacra kerülő áru részarnyét, elsősorban húsból és hentesáruból, péksüteményből, tejből, tejtermékekből, gyümölcsből és zöldségből. Az élelmiszeriparban a beruházásoknak elsősorban ahhoz kellene hozzájárulniuk, hogy jobb legyen az összhang a mezőgazdaság nyersanyagalapja és nyersanyagok feldolgozása között, csökkenjenek a veszteségek, legyen kisebb a termelés energiaigényessége és javuljon a helyzet a hűtőberendezések terén. A gépipari ágazatoktól elvárjuk, hogy jobb technológiai berendezéseket gyártsanak, az Iparügyi Minisztérium pedig jobb csomagolóanyagokat szállítson. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar új igényes feladatai nagyobb ki}IFolytatás a 3. oldalon)
