Szabad Földműves, 1980. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1980-09-20 / 38. szám

SZABAD FOLDMOVES 1980. szeptember 20, ki ősz igényesebb a nyárnál BESZÉLGETÉS IDŐSZERŰ KÉRDÉSEKRŐL EMIL ŠPALDON AKADÉMIKUSSAL ÉS JOZEF MUDROCH AGRÁRMÉRNÖKKEL A hűvös és csapadékos időjárás meghosz­­szabbította a gabonafélék tenyészidejét, minek következtében megkésett az aratás és felhal­mozódtak a nyári és őszi tennivalók. Kevesebb idő maradt a vetőmag és a gépek előkészítésé­re, az istállótrágya kihordására és beszántá­­sára stb. A természet diktálta szokatlan tempó növeli a felkészüléssel és a munkaszervezéssel szemben támasztott követelményeket. A fontos tennivalók időbeni és minőségi elvégzése nem csupán az erők összpontosítását követeli meg, hanem igényt tart az egész társadalom min­den eddiginél nagyobb segítségére is. Ezért a CSKP KB Elnöksége, a Csehszlovák Nemzeti Front Központi Bizottsága és a szövetségi kor­mány felhívásának, és a mezőgazdasági és élelmiszeripari dolgozók Nyitrán megtartott szlovákiai aktívaértekezlete felhívásának is ér­vényesülnie kell az őszi munkák idején. Ezzel kapcsolatban választ kértünk néhány kérdésre Emil Špaldon akadémikustól, a Nyitrai Mező­­gazdasági Főiskola tanszékvezetőjétől és Jozef Mudroch agrármérnöktől, az SZSZK Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Minisztériumának fő­­agronómusától. • Ha az őszi munkák igényessé­géről beszélünk, talán foglaljuk ösz­­sze tömören, milyen feladatok várnak mezőgazdasági dolgozóinkra? Mudroch J. agrármérnök: — Az ősz folyamán huszonnyolcezer hektár rep­cét, 50 ezer hektár őszi keveréket, 40 ezer hektár rozsot, csaknem 400 ezer hektár őszi búzát és nagyjából 24 ezer hektár őszi árpát kell elvetnünk. Igen komoly feladatok várnak a termelőkre a betakarításban is. A szemes kukoricát több mint 160 ezer hektárról kell begyűjteni. A növény­zet sűrű s körülbelül tizennégy nap­pal elmaradt a fejlődésben. Feltéte­lezzük azonban, hogy az időjárás vég­re meggondolja magát, a szokásosnál későbben köszöntenek be a fagyok, és beérik a termés. Fő célunk, hogy minél több szemes kukoricát takarít­sunk be. A természeti csapás követ­keztében számolunk vele, hogy a ke­let-szlovákiai kerületben — ahol a magra és a szilázsnak termelt kuko­rica egyaránt szép — bizonyos kiesés lesz szemes kukoricából. Ezért ismét el kell bírálni a silókukorica fejlett­ségi állapotát, s az arra alkalmas parcellák növényzetét magkukoricává kell minősíteni. Ezzel mérsékelni le­het a kelet-szlovákiai kerületben vár­ható kiesést. A betakarítással, vala­mint a gépek kerületen belüli és ke­rületek közötti rugalmas átcsoporto­sításával kapcsolatban konkrét intéz­kedéseket foganatosítottunk. Nagy feladatok várnak ránk a cu­korrépa betakarításában is. A hektá­ronkénti egyedszám körülbelül öt­ezerrel kevesebbb, mint a múlt évben volt. Ezért alapelvként elfogadtuk, hogy azokról a parcellákról, amelye­ken az átlagos egyedszám nem éri el az 50 ezret (Szlovákiában nagyjából 8500 hektárról van szó), kézzel gyűjt­sék be a termést. Ugyancsak érvényt kell szerezni annak az alapelvnek, hogy amennyiben egy parcellán 15 százalékosnál nagyobb veszteséggel dolgoznak a kombájnok, azonnal le kell állítani a gépeket, meg kell vizs­gálni a nagyobb veszteségek okét, s ha a gépek tökéletesebb beállításá­val sem lehet elejét venni a nagy veszteségnek, akkor vissza kell térni a hagyományos betakarításhoz (ki­szántás, kézi lómbtalanftás). Cukorépa-termelési feladataink igen igényesek s valószínű, hogy minden igyekezet ellenére sem sikerül azokat teljesíteni. Éppen ezért nem enged­hetjük meg azt a fényűzést, hogy a gépek 25—30 százalékos veszteséggel dolgozzanak! Ebből kiindulva az idén konkrét intézkedéseket fogadtunk el, főleg a kézi betakarítás kibővítését segítő anyagi ösztönzés vonatkozásá­ban. A mezőgazdasági üzemekben jobban figyelembe vesszük a cukor­répa kézi betakarításának biztosítása céljából a béralap növelésére felhasz­nált költségeket. Akárcsak a kukori­cánál, a cukorrépa esetében is meg kell szervezni a kombájnok utáni kézi utószedést, s közben tudatosítani kell, hogy a cukorrépát elsősorban cukorgyártási célra termeljük. Az idén megint sok gondot okoz a burgonya betakarítása. A növényállo­mány jó, viszont a gyakori esőzés és a sok víz — főleg Kelet-Szlovákiában >— az ültetvény egy hányadát megká­rosította. Nagyjából hétezer hektár termését fenyegeti a burgonyavész és a talajvíz. Gépekkel jól el vannak látva az üzemek, rajtuk múlik, ho­gyan használják ki őket, hogy való­ban csak a gépek bevetésére alkal­matlan területeken kelljen kézi erő­vel dolgozni. Az időn több mint 20 ezer hektár­ról kell betakarítani a magra ter­mesztett napraforgó termését. Ekkora területen még nem termesztettük ezt a növényt. A termés begyűjtéséhez kellő mennyiségű géppel rendelke­zünk. Az ősz nagy lehetőséget kínál arra, hogy elegendő tömegtakarmányt ké­szítsünk be a téli hónapokra. A siló­­kukorica, a leveles répafej és a kuko­ricaszár lehető legnagyobb mennyi­ségben történő hasznosítása lehetővé teszi, hogy az üzemek gazdagítsák takarmány-készletüket, sőt kisegítsék tömegtakarmánnyal a természeti csa­pást szenvedett kelet-szlovákiai üze­meket is. Kezdetét vette vette az őszi zöldsé­gek és a gyümölcs szüretelése. Egész sor intézkedést foganatosítottunk, a termelők, a felvásárló vállalatok és a feldolgozó üzemek közös szocialista kötelezettséget vállaltak, hogy a be­takarítási és felvásrlásí időtervek be­tartásával, a begyűjtési veszteség csökkentésével és a minőség javítá­sával hozzájáruljanak a megtermelt javak maradék nélküli hasznosításá­hoz. 0 Az idén sokkal kevesebb idő áll rendelkezésünkre, hogy megfelelően előkészítsük a talajt az ősziek alá. Ez ugyebár sokkal nagyobb igényességet és felelősséget követel meg a növény­­termesztési ágazatvezetőktől? Špaldon E. akadémikus: — Megké­sett az aratás, s ezzel lerövidült a jövő évi gazdag gabonatermés meg­alapozásához rendelkezésre álló idő. Általában két-három hetes, az észa­kibb fekvésű körzetekben pedig még ennél is több késésről van szó. Bo­nyolult helyzetbe jutottunk, főleg ami az agronómiái szabályokat illeti. A kutatási eredmények és a gyakorlati tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a termelt fajták igényeinek megfelelően a szántástól a vetésig 14—28 napnak kell eltelni. Nehéz feladat, de ennek figyelembe vételével kellene növény­­termesztési ágazatvezetőinknek az idén is megszervezni a munkát, hi­szen mintegy húsz százalékban ettől függ a jövő évi átlaghozam nagysága. Fontosabb, hogy pihent földbe kerül­jön a mag, mint hogy betartsuk a vetés agrotechnikai határidejét, mert a későbbi vetéssel vétett hibát a fel­használt vetőmag mennyiségének nö­velésével helyrehozhatjuk. Aztán itt van a további probléma: lényegében még ma sem tudjuk, mi­kor lehet begyűjteni azokat a termé­nyeket, melyeknek bizonyos hányada után őszieket akarunk vetni. Elsősor­ban a kukoricáról van szó, hiszen aránylag nagy területen kukorica után termeljük az őszieket. A kutatási és a gyakorlati eredmé­nyek egybehangzóan igazolják, hogy a gabonafélék előveteményelnek el­bírálásakor a monokultúrában ter­mesztett növényeket a legkevésbé megfelelő elővetemények közé kell sorolni. Ha búza után búzát vetünk, már az első évben csökken a hozam, persze szlovákiai viszonylatban nem mindenütt egyformán. Egy példa: a dunaszerdahelyi járásban a búza után vetett búza (az idén száz kilóval ke­vesebbet termett egy hektáron, mint amit árpa után vetettek. Ugyanilyen feltételek közepette a nyitrai járás­ban egy tonnás hozamkülönbséget észleltek. Ennek tudatában szerezzünk ér­vényt annak az alapelvnek, hogy az olajnövények — főleg a repce —, a hüvelyesek, a szántóföldi takarmá­nyok nagyobb hányada, csaknem min­den silókukorica és a magkukorica — főleg a korai hibridek — egy hánya­da után felszabaduló területeket kell a búza számára fenntartani. !gy kö­rülbelül a búzának csak 30—40 szá­zalékát kell majd monokultúrában, esetleg más gabonafélék után vetni. S ebben az esetben végre figyelembe kell venni a tudományos körökben évek óta hangoztatott alapelvet, hogy ha már kénytelenek vagyunk gabona után gabonát vetni, akkor legalább más gabonafélét vessünk. • És az őszi árpa? Špaldon E. akadémikus: f—■ A fen­tiekből következik, hogy búzát nem fogunk búza után vetni, hanefti mond­juk zab vagy árpa után soroljuk be a vetésforgóba. Növelni szeretnénk az őszi árpa területét. Elővetemények tekintetében a búzával kapcsolatban elmondottak érvényesek, azzal a ki­egészítéssel, hogy őszi árpát még ta­vaszi árpa után sem fogunk vetni, in­kább búza után soroljuk be a forgó­ba. Így alapjában véve javul az elő­­veteményekkel kapcsolatos helyzet, s fokozatosan vagy az egész ötéves tervidőszakban harmadik legfonto­sabb gabonafélénkké léphet elő az őszi árpa. Mivel búza után is vethe­tő, könnyebb lesz a búza számára megfelelő előveteményt találni, s nem leszünk kénytelenek a búzát önmaga után termeszteni. Egyúttal szeretném hangsúlyozni, hogy az egyszerűsített alapvető agrotechnikáról vissza kell térnünk a korábban alkalmazott tel­jés agrotechunikára, mert a feltétele­zettnél kevesebb megfelelő gyomirtó szer áll rendelkezésünkre, és az őszieknél az alapvető agrotechnika gyomirtó hatására kell 'építenünk. Ezért a repce, a borsó és a gabona­félék után azonnal fel kell törni a tarlót, hengerrel talajtömörítést kell végezni, s ha kikelnek a gyomok, rögvest sort kell keríteni a vetőszán­tásra. A kukorica betakarítássá után már aligha lesz idő a tarlószántásra, ezért ott azonnal vetőszántást kell végezni és hengerrel lezárni a talajt. A vetőszántás során be kell dolgozni a földbe a foszfor és a kálium szük­séges adagjának felét vagy kétharma­dát. Ha kombinált műtrágyát adago­lunk, akkor természetesen kijuttatjuk a nitrogén egyharmadát is. Nagy gon­dot kell fordítani a magágykészítés­re, hiszen ettől függ, hogy milyen lesz a kelés. Egyáltalán nem mind­egy, hogy az elvetett 5 millió csíra­képes magból csak 60 vagy 80 száza­lék (3 vagy 4 millió egyed hektáron­ként) fog kikelni. A vetőmag értékes és drága biológiai anyag, amivel ta­karékoskodni kell. Minden gazdaság­nak és az egész népgazdaságnak ér­deke, hogy minél kisebb ráfordítással termeljük a javakat. Ha jól előkészít­jük a magágyat, nem kell a szüksé­gesnél több vetőmagot használnunk, hogy biztosítani tudjuk a bő hozamot nyújtó, kellő egyedsűrüséget. A mag­ágykészítéskor kijuttatjuk a még szükséges műtrágya-adagokat. # A kitűzött célok eléréséhez jó minőségű vetőmagra van szüksége mezőgazdaságunknak. Hogyan érté­kelhetjük az idei helyzetet? Milyen következményekkel jár a kelet-szlová­kiai kedvezőtlen helyzet? Mudroch J. agrármérnök: — A ter­vezett terület bevetéséhez minden faj­tából kellő mennyiségű minőségi ve­tőmag áll rendelkezésünkre. Annak ellenére, hogy Kelet-Szlovákiában a magszaporításra kijelölt területek ter­mését nem lehetett vetőmagként elis­merni. Viszont a kelet-szlovákiai ke­rület mezőgazdasági üzemeinek vető­mag-igényét teljes mértékben kielé­gítettük. Az őszi búza számára kije­lölt terület 47 százalékán bőtermő hazai fajtákat fogunk vetni, amelyek közül a Solaris és a Slávia kerül földbe legnagyobb területen. A terve­zett terület 45 százalékán szovjet bú­zákat — elsősorban Mironovszkaja 808-at , a felmaradó nyolc százalé­kon pedig jugoszláv fajtákat fogunk termelni. Az üzemek háromezer ton­na őszi árpa vetőmagot kértek, az igényeket kielégítettük. Itt elsősorban az Ogra, az Erfa és az NR 466 fog dominálni. Az őszi repcéről már nem kell so­kat beszélni. Elég talán azt megem­líteni, hogy az üzemek már kizárólag kevés eruksavat tartalmazó fajtákat vetettek. 0 A hektárhozamok nagysága, ugyebár, nem csupán a magágy elő­készítésétől és a vetőmag minőségé­től függ? Špaldon E. akadémikus: — Nem bizony. Fontos szerepet játszik pél­dául a minőségi vetés is. Az őszi ár­pát és búzát 4—6 cm mélyre kall vetni. Vetőgépeink műszaki állapota nem a legkecsegtetőbb, viszont a gondosan előkészített földön ezekkel a gépekkel is jő minőségű munkát lehet végezni. Ahol 'elhanyagolták vagy felületesen készítették elő a magágyat, ott bizony gond lesz be­tartani a vetési mélységet. A munka­­szervezés során figyelembe kell venni a fajtaigényeket. Van, amelyiket igen korán kell vetni, míg más fajták a későbbi vetést is jól tűrik. Az idei helyzetből kiindulva, elsőként a Jubi­­lejnaját kéne elvetni, utána a Solarist, majd sorrendben az Istra, a Slávia a Száva, az Arnica, és legvégül a Miro­novszkaja következzen. A Száváról tud­ni kell, hogy az agrotechnikai határ­idő elején (4—4,5 millió csíraképes mag) és végén (6—6,5 millió csíra­képes mag) egyaránt vethető. Az Ilji­­csovkát az Istrával egyidőben, a Slád­­koviőovói 2100 fajtát pedig az agro­technikai időszak második felében lehet vetni. Elképzeléseink szerint a jövőben 5—20 nappal le kéne rövidí­teni az őszi búza vetésének agrotech­nikai határidejét. Az őszi árpával összefüggésben csupán annyit, hogy fajtára való tekintet nélkül, az agro­technikai időszak első napjaiban kell földbe juttatni a magot. Vagyis szep­tember utolsó harmadában az árpá­nak földbe kell kerülni. Igen fontos kérdés, hogy mennyi magot vessünk? Ne tévesszük szem elől, hogy az idén nehezebbek a ga­bonaszemek, nagyobb az ezermagsúly, tehát a korábbi évekhez viszonyítva valamivel nagyobb tömeget kell kijut­tatni hektáronként. Húsz éve mond­juk, hogy helytelen módszer, sok agronómus mégis még mindig kilóra méri a vetőmagot. Pedig ismerjük a fajták igényeit, tudjuk, hogy melyik­ből mennyit ajánlatos elvetni egy hektáron. Konkrétan: a növényter­mesztési tanszék kísérletei alapján a Solaris, az Istra és a jubilejnaja faj­tákból az agrotechnikai határidő első felében 4 millió cslraképes magot ajánlatos kijuttatni egy hektárra. Az Arnica akkor ad jó hozamot, ha a ha­táridő kezdetén 4 millió, későbbi munka idején legfeljebb 4,5 millió csíraképes maggal alapozzuk meg a növényállományt. A Sládkoviöovói 2100-as igen gazdagon sarjadzó fajta, belőle a határidő második felében is elég 4—4,5 millió csíraképes magot juttatni egy hektárra. Egyébként ja­vaslom a termelőknek, hogy olvassák el és szívleljék meg a nemesítő vál­lalatok és a Növénytermesztési Ku­tató Intézet által minden járásnak megküldöt ismeretterjesztő lapok tar­talmát, amely a nemesítek kutatói ta­pasztaltait és tanácsait tartalmazza. Az őszi árpából hektáronként 3,5— 4,5 millió csíraképes magot tanácsos elvetni. Az idén könnyen előfordul­hat, hogy kicsúszunk az árpa vetésé­nek legmegfelelőbb határidejéből, és az Erfa fajtát csak az ősziek vetési időszakának második felében tudjuk csak kijuttatni. Ez nem jelent külö­nösebb bajt, mert ha 6 millió csíra­képes magot adunk egy hektárra, ak­kor ugyanolyan bő hozamot érünk el, mintha a határidő elején 4 millió csíraképes magot vetettünk volna. A főiskola növénytermesztési tanszé­kének ezen megállapítása Igen figye­lemre méltó, hiszen ellentétben áll a fajtára vonatkozó eddigi jellemzések­kel. 0 Mire számíthatnak a mezőgazda­­sági dolgozók az igényes feladatok sikeres teljesítése érdekében folyta­tott küzdelemben? Mudroch J. agrármérnök: — Az ősziek gazdag hozamának megalapo­zásához az üzemek elegendő műtrá­gyát kaptak, úgy is mondhatnám, hogy többet, mint tavaly. Az ágazat­vezetők feladata, hogy a gabonater­mesztési feladatok sikeres teljesítése érdekében, jól sáfárkodjanak vele. A növényvédő szerekkel való ellátás­ban, sajnos, kedvezőtlenebb a hely­zet. Megdöbbentő, hogy a gabonaföl­deken, de más mezőgazdasági és nem mezőgazdasági területeken is imlyen gyorsan elburjánzanak a gyomok. Az őszi repce területének gyomirtásához még elég vegyszer tudtunk adni, de a gabona gyomirtására nincsen elég készítmény. Az NDK-ból behozott ké­szítményekkel együtt körülbelül 36,5 ezer hektáron tudjuk megoldani a gyomirtást (széltippan) az őszi búza és a rozs számára kiszemelt parcel­lákon. A Mixitox S készítménnyel 2700 hektáron egyúttal a szántóföldi ecsetpázsit vesztegzáras gyomnövény irátását is meg kell oldanunk. A szél* tippan irtásához legalább hetven szá­zalékkal több vegyszert igényeltek az üzemek, de nem tudjuk kielégíteni az igényeket. Az ágazatvezetők figyel­mébe ajánlom, hogy ne csupán a vegyszerek alkalmazásában keressék a gyomirtás lehetőségét, hanem igye­kezzenek kihasználni a komplex ag­rotechnika és a tervszerű növényvál­tás gyomirtó hatását is. Az idén ősszel sor kerül a gépek felújítására és a munkafolyamatok további iparosítására, habár néhány gépből a múlt évinél is kevesebb van. Már bizonyos, hogy egyes üze­mek igényeit nem fogjuk tudni ki­elégíteni. Itt elsősorban az ekékről, a vetőgépekről, kombinátorokról, ön­járó és silókombájnokról, valamint rakodógépekről van szó. Az őszi mun­kában használatos gépek közül főleg a cukorrépa, a burgonya és a kuko­rica begyűjtését megkönnyítők javítá­sa, előkészítése okoz gondot. Az igé­nyes feladatok teljesítéséhez mező­­gazdasági dolgozóink ismét segítséget kapnak a Csehszlovák Néphadsereg­től, s bízunk benne, ho,gy a CSKP KB Elnöksége, a Csehszlovák Nemzeti Front Központi Bizottsága és a szö­vetségi kormány felhívása értelmében az ipari üzemek, a védnökségi válla­latok, a társadalmi szervezetek is ki­veszik részüket a csúcsmunkákból. Örömmel vettük a hírt, hogy az isko­­laügyminisztérium a korábbi tízről tizenötre növelte az iskolások enge­délyezett brigádóráinak számát. A fő­hangsúly most azon van, hogy a me­zőgazdasági üzemek ésszerűen és jól kihasználják a társadalmi munkára vállalkozók kezdeményezését s jó fel­tételeket teremtsenek számukra a nem könnyű munkához. A gépek és a szárító berendezések zavartalan üze­meléséhez szükséges hajtó-, kenő- és fűtőanyagokat biztosítottuk. 0 Mudroch elvtárs említette, hogy az idén kellő mennyiségű műtrágyát kapott a mezőgazdaság. Most az a legfontosabb, hogy a termelők ész­szerűen kihasználják a juttatott meny­­nyiséget. E tekintetben mit javasol a termelőknek? Špaldon E. akadémikus: Az ősziek tápanyagellátása, a búza-, rozs- és őszlárpa-termelésí programok kidolgozása során mezőgazdászaink­nak már nem kéne a tápanyag-ada­gok növelésére törekedniük. Ellenben nagyobb gondot kell fordítani a mű­trágyával végzett munka minősége ja­vítására, a műtrágya időbeni és he­lyes kijuttatására. Az ágazatvezetők­nek figyelemmel kéne kísérniük, hogy parcellánként hogyan alakult az álta­lunk természetbeni szemtermésnek nevezett együttható. Vannak üzemek, ahol az idén a természetbeni szem­termés összhangban van az elképze­léseinkkel. A Solaris fajtánál 19, a Szávánál 21—22 kilogrammról beszél­hetünk. Fő célunk, hogy e mutató te­kintetében az elméleti elemzések irányszámainak színvonalát elérjük. Ez a mutató utal az ágazatvezető munkájának általános színvonalára- Röviden megismétlem a fő alapelve­ket. Például a nitrogén-műtrágyát biológiai ellenőrzés alapján kell ada­golni, mert hatásuk nagyon gyorsan és közvetlenül megmutatkozik azok­nak a folyamatoknak a megerősítésé­ben vagy befolyásolásában, amelyek számunkra a termőképességi együtt­hatók alakulása szempontjából na­gyon fontosak. Az őszi árpának és búzának 100—140 kg nitrogén-műtrá­gyát kell adni, mégpedig osztott for­mában. Az őszi árpa termelésében különö­sen fontos szerepe van a nitrogén­­műtrágyázásnak, mert ezzel biztosít­juk a növényzet helyes növekedését és fejlődését. Mint ismeretes, az őszi árpa nem olyan hidegtűrő, mint az őszi búzák, megközelítőleg a Száva színvonalán mozog, s bizony számolni kell azzal, hogy a hidegek sokkal na­gyobb hatással vannak a növényzetre. Az őszi árpa tavasszal is nagyon rosszul néz ki, az ágazatvezetők kö­zül sokan mérlegelik, kiszántsák-e vagy sem. Nem törnék a fejüket, ha tudatosítanák, hogy a regenerációs folyamat segítésére adott nitrogén szinte csodákat művel. Ezért az alap­adag ne legyen több az összesen ter­vezett 110—140 kg nitrogén harma­dánál, s a fő hangsúlyt a regenerá­ció folyamat meggyorsításét, később pedig a terméshozam nagyságát be­folyásoló fejtrágyázásra kell fordí­tani. (Készült a ROĽNÍCKE NOVINY cikke nyomán) t

Next

/
Thumbnails
Contents