Szabad Földműves, 1980. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)
1980-09-20 / 38. szám
SZABAD FOLDMOVES 1980. szeptember 20, ki ősz igényesebb a nyárnál BESZÉLGETÉS IDŐSZERŰ KÉRDÉSEKRŐL EMIL ŠPALDON AKADÉMIKUSSAL ÉS JOZEF MUDROCH AGRÁRMÉRNÖKKEL A hűvös és csapadékos időjárás meghoszszabbította a gabonafélék tenyészidejét, minek következtében megkésett az aratás és felhalmozódtak a nyári és őszi tennivalók. Kevesebb idő maradt a vetőmag és a gépek előkészítésére, az istállótrágya kihordására és beszántására stb. A természet diktálta szokatlan tempó növeli a felkészüléssel és a munkaszervezéssel szemben támasztott követelményeket. A fontos tennivalók időbeni és minőségi elvégzése nem csupán az erők összpontosítását követeli meg, hanem igényt tart az egész társadalom minden eddiginél nagyobb segítségére is. Ezért a CSKP KB Elnöksége, a Csehszlovák Nemzeti Front Központi Bizottsága és a szövetségi kormány felhívásának, és a mezőgazdasági és élelmiszeripari dolgozók Nyitrán megtartott szlovákiai aktívaértekezlete felhívásának is érvényesülnie kell az őszi munkák idején. Ezzel kapcsolatban választ kértünk néhány kérdésre Emil Špaldon akadémikustól, a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola tanszékvezetőjétől és Jozef Mudroch agrármérnöktől, az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának főagronómusától. • Ha az őszi munkák igényességéről beszélünk, talán foglaljuk öszsze tömören, milyen feladatok várnak mezőgazdasági dolgozóinkra? Mudroch J. agrármérnök: — Az ősz folyamán huszonnyolcezer hektár repcét, 50 ezer hektár őszi keveréket, 40 ezer hektár rozsot, csaknem 400 ezer hektár őszi búzát és nagyjából 24 ezer hektár őszi árpát kell elvetnünk. Igen komoly feladatok várnak a termelőkre a betakarításban is. A szemes kukoricát több mint 160 ezer hektárról kell begyűjteni. A növényzet sűrű s körülbelül tizennégy nappal elmaradt a fejlődésben. Feltételezzük azonban, hogy az időjárás végre meggondolja magát, a szokásosnál későbben köszöntenek be a fagyok, és beérik a termés. Fő célunk, hogy minél több szemes kukoricát takarítsunk be. A természeti csapás következtében számolunk vele, hogy a kelet-szlovákiai kerületben — ahol a magra és a szilázsnak termelt kukorica egyaránt szép — bizonyos kiesés lesz szemes kukoricából. Ezért ismét el kell bírálni a silókukorica fejlettségi állapotát, s az arra alkalmas parcellák növényzetét magkukoricává kell minősíteni. Ezzel mérsékelni lehet a kelet-szlovákiai kerületben várható kiesést. A betakarítással, valamint a gépek kerületen belüli és kerületek közötti rugalmas átcsoportosításával kapcsolatban konkrét intézkedéseket foganatosítottunk. Nagy feladatok várnak ránk a cukorrépa betakarításában is. A hektáronkénti egyedszám körülbelül ötezerrel kevesebbb, mint a múlt évben volt. Ezért alapelvként elfogadtuk, hogy azokról a parcellákról, amelyeken az átlagos egyedszám nem éri el az 50 ezret (Szlovákiában nagyjából 8500 hektárról van szó), kézzel gyűjtsék be a termést. Ugyancsak érvényt kell szerezni annak az alapelvnek, hogy amennyiben egy parcellán 15 százalékosnál nagyobb veszteséggel dolgoznak a kombájnok, azonnal le kell állítani a gépeket, meg kell vizsgálni a nagyobb veszteségek okét, s ha a gépek tökéletesebb beállításával sem lehet elejét venni a nagy veszteségnek, akkor vissza kell térni a hagyományos betakarításhoz (kiszántás, kézi lómbtalanftás). Cukorépa-termelési feladataink igen igényesek s valószínű, hogy minden igyekezet ellenére sem sikerül azokat teljesíteni. Éppen ezért nem engedhetjük meg azt a fényűzést, hogy a gépek 25—30 százalékos veszteséggel dolgozzanak! Ebből kiindulva az idén konkrét intézkedéseket fogadtunk el, főleg a kézi betakarítás kibővítését segítő anyagi ösztönzés vonatkozásában. A mezőgazdasági üzemekben jobban figyelembe vesszük a cukorrépa kézi betakarításának biztosítása céljából a béralap növelésére felhasznált költségeket. Akárcsak a kukoricánál, a cukorrépa esetében is meg kell szervezni a kombájnok utáni kézi utószedést, s közben tudatosítani kell, hogy a cukorrépát elsősorban cukorgyártási célra termeljük. Az idén megint sok gondot okoz a burgonya betakarítása. A növényállomány jó, viszont a gyakori esőzés és a sok víz — főleg Kelet-Szlovákiában >— az ültetvény egy hányadát megkárosította. Nagyjából hétezer hektár termését fenyegeti a burgonyavész és a talajvíz. Gépekkel jól el vannak látva az üzemek, rajtuk múlik, hogyan használják ki őket, hogy valóban csak a gépek bevetésére alkalmatlan területeken kelljen kézi erővel dolgozni. Az időn több mint 20 ezer hektárról kell betakarítani a magra termesztett napraforgó termését. Ekkora területen még nem termesztettük ezt a növényt. A termés begyűjtéséhez kellő mennyiségű géppel rendelkezünk. Az ősz nagy lehetőséget kínál arra, hogy elegendő tömegtakarmányt készítsünk be a téli hónapokra. A silókukorica, a leveles répafej és a kukoricaszár lehető legnagyobb mennyiségben történő hasznosítása lehetővé teszi, hogy az üzemek gazdagítsák takarmány-készletüket, sőt kisegítsék tömegtakarmánnyal a természeti csapást szenvedett kelet-szlovákiai üzemeket is. Kezdetét vette vette az őszi zöldségek és a gyümölcs szüretelése. Egész sor intézkedést foganatosítottunk, a termelők, a felvásárló vállalatok és a feldolgozó üzemek közös szocialista kötelezettséget vállaltak, hogy a betakarítási és felvásrlásí időtervek betartásával, a begyűjtési veszteség csökkentésével és a minőség javításával hozzájáruljanak a megtermelt javak maradék nélküli hasznosításához. 0 Az idén sokkal kevesebb idő áll rendelkezésünkre, hogy megfelelően előkészítsük a talajt az ősziek alá. Ez ugyebár sokkal nagyobb igényességet és felelősséget követel meg a növénytermesztési ágazatvezetőktől? Špaldon E. akadémikus: — Megkésett az aratás, s ezzel lerövidült a jövő évi gazdag gabonatermés megalapozásához rendelkezésre álló idő. Általában két-három hetes, az északibb fekvésű körzetekben pedig még ennél is több késésről van szó. Bonyolult helyzetbe jutottunk, főleg ami az agronómiái szabályokat illeti. A kutatási eredmények és a gyakorlati tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a termelt fajták igényeinek megfelelően a szántástól a vetésig 14—28 napnak kell eltelni. Nehéz feladat, de ennek figyelembe vételével kellene növénytermesztési ágazatvezetőinknek az idén is megszervezni a munkát, hiszen mintegy húsz százalékban ettől függ a jövő évi átlaghozam nagysága. Fontosabb, hogy pihent földbe kerüljön a mag, mint hogy betartsuk a vetés agrotechnikai határidejét, mert a későbbi vetéssel vétett hibát a felhasznált vetőmag mennyiségének növelésével helyrehozhatjuk. Aztán itt van a további probléma: lényegében még ma sem tudjuk, mikor lehet begyűjteni azokat a terményeket, melyeknek bizonyos hányada után őszieket akarunk vetni. Elsősorban a kukoricáról van szó, hiszen aránylag nagy területen kukorica után termeljük az őszieket. A kutatási és a gyakorlati eredmények egybehangzóan igazolják, hogy a gabonafélék előveteményelnek elbírálásakor a monokultúrában termesztett növényeket a legkevésbé megfelelő elővetemények közé kell sorolni. Ha búza után búzát vetünk, már az első évben csökken a hozam, persze szlovákiai viszonylatban nem mindenütt egyformán. Egy példa: a dunaszerdahelyi járásban a búza után vetett búza (az idén száz kilóval kevesebbet termett egy hektáron, mint amit árpa után vetettek. Ugyanilyen feltételek közepette a nyitrai járásban egy tonnás hozamkülönbséget észleltek. Ennek tudatában szerezzünk érvényt annak az alapelvnek, hogy az olajnövények — főleg a repce —, a hüvelyesek, a szántóföldi takarmányok nagyobb hányada, csaknem minden silókukorica és a magkukorica — főleg a korai hibridek — egy hányada után felszabaduló területeket kell a búza számára fenntartani. !gy körülbelül a búzának csak 30—40 százalékát kell majd monokultúrában, esetleg más gabonafélék után vetni. S ebben az esetben végre figyelembe kell venni a tudományos körökben évek óta hangoztatott alapelvet, hogy ha már kénytelenek vagyunk gabona után gabonát vetni, akkor legalább más gabonafélét vessünk. • És az őszi árpa? Špaldon E. akadémikus: f—■ A fentiekből következik, hogy búzát nem fogunk búza után vetni, hanefti mondjuk zab vagy árpa után soroljuk be a vetésforgóba. Növelni szeretnénk az őszi árpa területét. Elővetemények tekintetében a búzával kapcsolatban elmondottak érvényesek, azzal a kiegészítéssel, hogy őszi árpát még tavaszi árpa után sem fogunk vetni, inkább búza után soroljuk be a forgóba. Így alapjában véve javul az előveteményekkel kapcsolatos helyzet, s fokozatosan vagy az egész ötéves tervidőszakban harmadik legfontosabb gabonafélénkké léphet elő az őszi árpa. Mivel búza után is vethető, könnyebb lesz a búza számára megfelelő előveteményt találni, s nem leszünk kénytelenek a búzát önmaga után termeszteni. Egyúttal szeretném hangsúlyozni, hogy az egyszerűsített alapvető agrotechnikáról vissza kell térnünk a korábban alkalmazott teljés agrotechunikára, mert a feltételezettnél kevesebb megfelelő gyomirtó szer áll rendelkezésünkre, és az őszieknél az alapvető agrotechnika gyomirtó hatására kell 'építenünk. Ezért a repce, a borsó és a gabonafélék után azonnal fel kell törni a tarlót, hengerrel talajtömörítést kell végezni, s ha kikelnek a gyomok, rögvest sort kell keríteni a vetőszántásra. A kukorica betakarítássá után már aligha lesz idő a tarlószántásra, ezért ott azonnal vetőszántást kell végezni és hengerrel lezárni a talajt. A vetőszántás során be kell dolgozni a földbe a foszfor és a kálium szükséges adagjának felét vagy kétharmadát. Ha kombinált műtrágyát adagolunk, akkor természetesen kijuttatjuk a nitrogén egyharmadát is. Nagy gondot kell fordítani a magágykészítésre, hiszen ettől függ, hogy milyen lesz a kelés. Egyáltalán nem mindegy, hogy az elvetett 5 millió csíraképes magból csak 60 vagy 80 százalék (3 vagy 4 millió egyed hektáronként) fog kikelni. A vetőmag értékes és drága biológiai anyag, amivel takarékoskodni kell. Minden gazdaságnak és az egész népgazdaságnak érdeke, hogy minél kisebb ráfordítással termeljük a javakat. Ha jól előkészítjük a magágyat, nem kell a szükségesnél több vetőmagot használnunk, hogy biztosítani tudjuk a bő hozamot nyújtó, kellő egyedsűrüséget. A magágykészítéskor kijuttatjuk a még szükséges műtrágya-adagokat. # A kitűzött célok eléréséhez jó minőségű vetőmagra van szüksége mezőgazdaságunknak. Hogyan értékelhetjük az idei helyzetet? Milyen következményekkel jár a kelet-szlovákiai kedvezőtlen helyzet? Mudroch J. agrármérnök: — A tervezett terület bevetéséhez minden fajtából kellő mennyiségű minőségi vetőmag áll rendelkezésünkre. Annak ellenére, hogy Kelet-Szlovákiában a magszaporításra kijelölt területek termését nem lehetett vetőmagként elismerni. Viszont a kelet-szlovákiai kerület mezőgazdasági üzemeinek vetőmag-igényét teljes mértékben kielégítettük. Az őszi búza számára kijelölt terület 47 százalékán bőtermő hazai fajtákat fogunk vetni, amelyek közül a Solaris és a Slávia kerül földbe legnagyobb területen. A tervezett terület 45 százalékán szovjet búzákat — elsősorban Mironovszkaja 808-at , a felmaradó nyolc százalékon pedig jugoszláv fajtákat fogunk termelni. Az üzemek háromezer tonna őszi árpa vetőmagot kértek, az igényeket kielégítettük. Itt elsősorban az Ogra, az Erfa és az NR 466 fog dominálni. Az őszi repcéről már nem kell sokat beszélni. Elég talán azt megemlíteni, hogy az üzemek már kizárólag kevés eruksavat tartalmazó fajtákat vetettek. 0 A hektárhozamok nagysága, ugyebár, nem csupán a magágy előkészítésétől és a vetőmag minőségétől függ? Špaldon E. akadémikus: — Nem bizony. Fontos szerepet játszik például a minőségi vetés is. Az őszi árpát és búzát 4—6 cm mélyre kall vetni. Vetőgépeink műszaki állapota nem a legkecsegtetőbb, viszont a gondosan előkészített földön ezekkel a gépekkel is jő minőségű munkát lehet végezni. Ahol 'elhanyagolták vagy felületesen készítették elő a magágyat, ott bizony gond lesz betartani a vetési mélységet. A munkaszervezés során figyelembe kell venni a fajtaigényeket. Van, amelyiket igen korán kell vetni, míg más fajták a későbbi vetést is jól tűrik. Az idei helyzetből kiindulva, elsőként a Jubilejnaját kéne elvetni, utána a Solarist, majd sorrendben az Istra, a Slávia a Száva, az Arnica, és legvégül a Mironovszkaja következzen. A Száváról tudni kell, hogy az agrotechnikai határidő elején (4—4,5 millió csíraképes mag) és végén (6—6,5 millió csíraképes mag) egyaránt vethető. Az Iljicsovkát az Istrával egyidőben, a Sládkoviőovói 2100 fajtát pedig az agrotechnikai időszak második felében lehet vetni. Elképzeléseink szerint a jövőben 5—20 nappal le kéne rövidíteni az őszi búza vetésének agrotechnikai határidejét. Az őszi árpával összefüggésben csupán annyit, hogy fajtára való tekintet nélkül, az agrotechnikai időszak első napjaiban kell földbe juttatni a magot. Vagyis szeptember utolsó harmadában az árpának földbe kell kerülni. Igen fontos kérdés, hogy mennyi magot vessünk? Ne tévesszük szem elől, hogy az idén nehezebbek a gabonaszemek, nagyobb az ezermagsúly, tehát a korábbi évekhez viszonyítva valamivel nagyobb tömeget kell kijuttatni hektáronként. Húsz éve mondjuk, hogy helytelen módszer, sok agronómus mégis még mindig kilóra méri a vetőmagot. Pedig ismerjük a fajták igényeit, tudjuk, hogy melyikből mennyit ajánlatos elvetni egy hektáron. Konkrétan: a növénytermesztési tanszék kísérletei alapján a Solaris, az Istra és a jubilejnaja fajtákból az agrotechnikai határidő első felében 4 millió cslraképes magot ajánlatos kijuttatni egy hektárra. Az Arnica akkor ad jó hozamot, ha a határidő kezdetén 4 millió, későbbi munka idején legfeljebb 4,5 millió csíraképes maggal alapozzuk meg a növényállományt. A Sládkoviöovói 2100-as igen gazdagon sarjadzó fajta, belőle a határidő második felében is elég 4—4,5 millió csíraképes magot juttatni egy hektárra. Egyébként javaslom a termelőknek, hogy olvassák el és szívleljék meg a nemesítő vállalatok és a Növénytermesztési Kutató Intézet által minden járásnak megküldöt ismeretterjesztő lapok tartalmát, amely a nemesítek kutatói tapasztaltait és tanácsait tartalmazza. Az őszi árpából hektáronként 3,5— 4,5 millió csíraképes magot tanácsos elvetni. Az idén könnyen előfordulhat, hogy kicsúszunk az árpa vetésének legmegfelelőbb határidejéből, és az Erfa fajtát csak az ősziek vetési időszakának második felében tudjuk csak kijuttatni. Ez nem jelent különösebb bajt, mert ha 6 millió csíraképes magot adunk egy hektárra, akkor ugyanolyan bő hozamot érünk el, mintha a határidő elején 4 millió csíraképes magot vetettünk volna. A főiskola növénytermesztési tanszékének ezen megállapítása Igen figyelemre méltó, hiszen ellentétben áll a fajtára vonatkozó eddigi jellemzésekkel. 0 Mire számíthatnak a mezőgazdasági dolgozók az igényes feladatok sikeres teljesítése érdekében folytatott küzdelemben? Mudroch J. agrármérnök: — Az ősziek gazdag hozamának megalapozásához az üzemek elegendő műtrágyát kaptak, úgy is mondhatnám, hogy többet, mint tavaly. Az ágazatvezetők feladata, hogy a gabonatermesztési feladatok sikeres teljesítése érdekében, jól sáfárkodjanak vele. A növényvédő szerekkel való ellátásban, sajnos, kedvezőtlenebb a helyzet. Megdöbbentő, hogy a gabonaföldeken, de más mezőgazdasági és nem mezőgazdasági területeken is imlyen gyorsan elburjánzanak a gyomok. Az őszi repce területének gyomirtásához még elég vegyszer tudtunk adni, de a gabona gyomirtására nincsen elég készítmény. Az NDK-ból behozott készítményekkel együtt körülbelül 36,5 ezer hektáron tudjuk megoldani a gyomirtást (széltippan) az őszi búza és a rozs számára kiszemelt parcellákon. A Mixitox S készítménnyel 2700 hektáron egyúttal a szántóföldi ecsetpázsit vesztegzáras gyomnövény irátását is meg kell oldanunk. A szél* tippan irtásához legalább hetven százalékkal több vegyszert igényeltek az üzemek, de nem tudjuk kielégíteni az igényeket. Az ágazatvezetők figyelmébe ajánlom, hogy ne csupán a vegyszerek alkalmazásában keressék a gyomirtás lehetőségét, hanem igyekezzenek kihasználni a komplex agrotechnika és a tervszerű növényváltás gyomirtó hatását is. Az idén ősszel sor kerül a gépek felújítására és a munkafolyamatok további iparosítására, habár néhány gépből a múlt évinél is kevesebb van. Már bizonyos, hogy egyes üzemek igényeit nem fogjuk tudni kielégíteni. Itt elsősorban az ekékről, a vetőgépekről, kombinátorokról, önjáró és silókombájnokról, valamint rakodógépekről van szó. Az őszi munkában használatos gépek közül főleg a cukorrépa, a burgonya és a kukorica begyűjtését megkönnyítők javítása, előkészítése okoz gondot. Az igényes feladatok teljesítéséhez mezőgazdasági dolgozóink ismét segítséget kapnak a Csehszlovák Néphadseregtől, s bízunk benne, ho,gy a CSKP KB Elnöksége, a Csehszlovák Nemzeti Front Központi Bizottsága és a szövetségi kormány felhívása értelmében az ipari üzemek, a védnökségi vállalatok, a társadalmi szervezetek is kiveszik részüket a csúcsmunkákból. Örömmel vettük a hírt, hogy az iskolaügyminisztérium a korábbi tízről tizenötre növelte az iskolások engedélyezett brigádóráinak számát. A főhangsúly most azon van, hogy a mezőgazdasági üzemek ésszerűen és jól kihasználják a társadalmi munkára vállalkozók kezdeményezését s jó feltételeket teremtsenek számukra a nem könnyű munkához. A gépek és a szárító berendezések zavartalan üzemeléséhez szükséges hajtó-, kenő- és fűtőanyagokat biztosítottuk. 0 Mudroch elvtárs említette, hogy az idén kellő mennyiségű műtrágyát kapott a mezőgazdaság. Most az a legfontosabb, hogy a termelők észszerűen kihasználják a juttatott menynyiséget. E tekintetben mit javasol a termelőknek? Špaldon E. akadémikus: Az ősziek tápanyagellátása, a búza-, rozs- és őszlárpa-termelésí programok kidolgozása során mezőgazdászainknak már nem kéne a tápanyag-adagok növelésére törekedniük. Ellenben nagyobb gondot kell fordítani a műtrágyával végzett munka minősége javítására, a műtrágya időbeni és helyes kijuttatására. Az ágazatvezetőknek figyelemmel kéne kísérniük, hogy parcellánként hogyan alakult az általunk természetbeni szemtermésnek nevezett együttható. Vannak üzemek, ahol az idén a természetbeni szemtermés összhangban van az elképzeléseinkkel. A Solaris fajtánál 19, a Szávánál 21—22 kilogrammról beszélhetünk. Fő célunk, hogy e mutató tekintetében az elméleti elemzések irányszámainak színvonalát elérjük. Ez a mutató utal az ágazatvezető munkájának általános színvonalára- Röviden megismétlem a fő alapelveket. Például a nitrogén-műtrágyát biológiai ellenőrzés alapján kell adagolni, mert hatásuk nagyon gyorsan és közvetlenül megmutatkozik azoknak a folyamatoknak a megerősítésében vagy befolyásolásában, amelyek számunkra a termőképességi együtthatók alakulása szempontjából nagyon fontosak. Az őszi árpának és búzának 100—140 kg nitrogén-műtrágyát kell adni, mégpedig osztott formában. Az őszi árpa termelésében különösen fontos szerepe van a nitrogénműtrágyázásnak, mert ezzel biztosítjuk a növényzet helyes növekedését és fejlődését. Mint ismeretes, az őszi árpa nem olyan hidegtűrő, mint az őszi búzák, megközelítőleg a Száva színvonalán mozog, s bizony számolni kell azzal, hogy a hidegek sokkal nagyobb hatással vannak a növényzetre. Az őszi árpa tavasszal is nagyon rosszul néz ki, az ágazatvezetők közül sokan mérlegelik, kiszántsák-e vagy sem. Nem törnék a fejüket, ha tudatosítanák, hogy a regenerációs folyamat segítésére adott nitrogén szinte csodákat művel. Ezért az alapadag ne legyen több az összesen tervezett 110—140 kg nitrogén harmadánál, s a fő hangsúlyt a regeneráció folyamat meggyorsításét, később pedig a terméshozam nagyságát befolyásoló fejtrágyázásra kell fordítani. (Készült a ROĽNÍCKE NOVINY cikke nyomán) t
