Szabad Földműves, 1980. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)
1980-09-20 / 38. szám
1980. szeptember 20.. SZABAD FÖLDMŰVES 13 ÜNNEP UTÁN - EREDMÉNYEKRŐL. FELADATOKRÓL шавш о Nagyöl veden (Veľké Ludince) kettős ünnepet tartottak augusztus végén: egyszerre köszöntötték az új kenyeret és a harmincadik születésnapját ünneplő Wilhelm Pieck Efsz-t. / A község lakóinak, a közös tagjainak bőven volt okuk az örömre, hiszen a közel kétezer hektáros szövetkezet szinte kezdettől fogva a járás élvonalbeli gazdaságai közé tartozik, eredményei elismerést érdemlőek, anyagi helyzete szilárd, ennélfogva a föld népe is jólétben él. És persze dolgozik, mégpedig szorgalmasan, hogy még több javat termeljen a társadalom és a maga boldogulásához. A lévai (Levice) járásban itt a legnagyobb az állatsürűség: a múlt évben hektáronkénti átlagban közel tíz tonna marhahúst, harmincegy, tonnánál is több sertéshúst és 732 liter tejet értékesítettek. Vígh Ferenc üzemgazdásszal, az üzemi pártbizottság elnökével a gabonatermesztés fejlesztésében elért eredményekről és az elkövetkező hetek, hőnapok igényes feladatairól beszélgettem. — Az önellátottság növelését célzó gabonaprograrn meghirdetése óta különösen nagy gondot fordítunk a gabonatermesztés fejlesztésére — mondta a többi között Vígh elvtárs. — Az első igazi sikert hetvennégyben értük el, hetvennyolcban pedig újabb csúcshozamnak örülhettünk. Az idei eredményeink a járási ranglétra harmadik fokát biztosították számunkra. A bevetett hétszázhatvan hektárról tizenegy munkanap alatt sikerült begyűftenünk a termést. Hogy mennyit? Sokat, alig győztük elhordani a gépektől a magot. 'Л tavaszi árpa hat, az őszi búza pedig hat és fél tonna fölötti átlaghozamot nyújtott. Az árpafajték közül a vetőmagnak termesztett Opál, a búzafajták közül pedig a más gazdaságok által is joggal dicsért Solaris váltotta be leginkább hozzá fűzött reményeinket. ♦ A korábbi években aratás után kissé kifújhatták magukat az emberek, erőt gyüjthettek a következő feladatokhoz. Most ilyesmire aligha gondolhatnak, hiszen megkésett a tenyészidő, összetorlódott a sok tennivaló. — Sajnos, de így igaz. Eddig a szalmával meg a tarlóval bajlódtunk, magágyat készítettünk, harmadszor is lekaszáltuk a lucernát, paradicsomot szedtünk, dohányt törtünk, és persze a lóbabot is betakarítottuk. Mindmind nagyon fontos munka: az egyik az évi gazdálkodás eredményességét befolyásolja, a másik a jövő évi gazdag nyár alapjait rakja le. Itt van például a lucerna. Két kaszálásból hektáronkénti átlagban nyolc tonna száraz anyagot nyertünk. A harmadik kaszáláskor szintén dús volt a növényzet, s az újonnan sarjadó zöldből még bőven jut etetésre is. Vagy vegyük a lóbabot. Hatvan hektáron termeltük, s bizony megérte, mert több mint négy és fél tonnás átlaghozamot adott. A dohány? Tavaly a legfeljebb húsz hektár dohányt termelő gazdaságok versenyében az első helyen végeztünk a kerületben. Most is sokat ígérő a növényzet, csak félő, hogy a korai hidegek kárt tesznek- benne. Augusztus végéig csupán ötvenöt százalékra tudtuk teljesíteni a szárításiértékesítési feladatot. ♦ Mekkora területet vetnek be ősziekkel? ■ — Négyszázhatvan hektár őszi búzát, meg húsz hektár keveréket -tervezünk vetni, az utóbbit kora tavaszi zöldetetésre. A búza vetésterületét ötven hektárral növeljük, mégpedig a kukorica rovására. Gondosan előkészített földbe vetjük a magot, hogy jövő nyáron is legyen minek örülnünk. S közben a cukorrépa számára is kiadósán megtrágyázzuk a földet. ♦ Az ünnepi alkalomból készült kimutatásból tudom, hogy háromévi egyhelyben topogás után hetvennyolcban végre sikerült előbbre lépniük a tejtermelés fejlesztésében. Tavaly 3164 liter tejet termeltek tehenenként átlagban, az idén pedig száznegyven literes javulást terveztek. Lesz hozzá elég jó minőségű takarmány, hogy ezt és a januárban kezdődő újabb ötéves tervidőszak első évének igényes feladatait teljesíteni tudják? — Azon fáradozunk, hogy legyen elegendő jó minőségű takarmányunk. Sajnos, nem kizárólag rajtunk múlik, hogy valóban lesz-e. Tavaly szeptember elejére már el is felejtettük, hogy silókukoricánk is volt, most meg éppen hogy csak elkezdtük a munkát. Szilázsnak valót száz hektáron termelünk, mégpedig egy lecsapolás után feltört rét helyén. A korábbi .években már hatvan tonnás átlaghozamot is elértünk ezen a területen. ♦ Ki sem kell mennünk a határba, innen is látom, hogy jó- nagy darab napraforgójuk van. — Van bizony, mégpedig százharminc hektár. De van még más is, amit az ablakból nem látni. Például háromszáz hektár kukorica. Öt tonnás átlaghozamot terveztünk, meg is adná, ha gyorsabban érne. Aztán ott van a százharmincöt hektár cukorrépa, a cirok, no meg a fűszerpaprika. Az utóbbinak nem sok hasznát látjuk az idén, hiszen nem bír beérni a termés. A szőlő miatt is sokat aggódunk. Tavaly hektáronkénti átlagban tizenöt tonnát szüreteltünk. Urbán István szőlészeti ágazatvezető szerint ennyit az idén is kineveltek a tőkék, de hogy mikor és mennyi érik majd be belőle, azt egyelőre nehéz lenne megmondani. + Tenlvaló tehát bőven akad ezen az őszön is. — Régi tapasztalat, hogy nem a nyári, inkább az őszi munkacsúcsok okoznak gondot a gazdaságoknak. Az idén ez hatványozottan érvényes. Tudtuk, hogy nehéz lesz a dolgunk, fel is készültünk rá becsülettel, hiszen pozitív mérleggel kívánjuk zárni a hatodik, és tiszta számlával, felkészülten kezdeni a hetedik ötéves tervidőszakot, arnety bennünket is még komolyabb feladatok teljesítésére kötelez. Beszélgetett: Kádek Gábor Bővítsük a búza agrotechnikáját A búza fajták kimagasló és egyenletes terméseredménye a magas fokú agrotechnikán túl egyben az éghajlati tényezők függvénye. A vetés előtti csapadék viszonyok növelik az agrotechnika hatásfokát és csökkentik a visszahúzó hatások ólértékét. Az öntözési kutatás és több gazdaság eredménye mutatta, hogy a búza öntözése jelentősen segít a hozam növekedésében. Nagyüzemi viszonyokban az öntözés 0,4—1,2 tonna hozamtöbbletet eredményez hektáronként. A kutatás tapasztalatai azt mutatják, hogy a búza hektárhozamát öntözéssel 7,5— 8,5 tonnára lehet növelni. Az évi termésnövekedés túlszárnyalhatja a hektáronkénti két tonnát is. Az öntözés nemcsak kritikus években hozamnövelő, hanem akkor is, amikor nélküle elég jók a hozamok. Jól bizonyítják ezt az idei eredmények. Az Öntözőgazdasági Kutatóintézet Most pri Bratislave-i telepén középnehéz talajon 1,5 hektáron diószegi 2100 búzát vetettünk, silókukorica után. A kísérletben hatféle vízgazdálkodási variánst figyeltünk meg: vetésutáni, őszi víztartálékoló, tavaszi víztartalékoló, tavaszi viztartalékoló + tenyé?zideji, őszi víztartalékolói — tenyészideji, tenyészideji öntözést kalászosodásig és tejes érésig. A kísérletben a nagyüzemi talajelőkészítési, kezeľési és betaka-' rítási technológia alkalmazása mellett az öntözetlen és az öntözött variánsok hozama 6,4— 8,4 tonna közöt ingadozott. Ebben az évben is megmutatkozott, hogy búza őszi öntözésének — viszonyanik között —> nagy jelentősége van Többéves csapadékátlag mutatja, hogy kukoricatermesztő övezetünkben a szeptember hónap a legszárazabb. Ezzel összefügg a búza magágyának jó minőségű előkészítése is. Ez biztosítja az egyenletes kelést, a jó áttelelést, és a nagy hozamot. Ez teszi indokolttá, hogy az öntözés elemeivel bővítsük ki az őszi búza agrotechnikáját. Michal Santa, kutató agrármérnök Szlovákiában is helye van A komlót Szlovákiában Topoľéany környékén termesztik. A növény gyökeréből évente többágú kúszóhajtás fejlődik. Ezeket oszlopokra és huzalokra futtatják fel. A komló virágzata nyáron fejlődik. Teljes kifejlődése idején a bibék széllel porozódnak a vadonélő növényekről származó virágporral, majd kis tobozokat nevelnek. A fejlett múrvalevelek tövében sok citromsárga mirigy gyűlik össze, s ezek tartalmazzák a humulin és a lupulin elnevezésű keserű anyagot, melyeknek oxidációjából jön létre egy gyantaszerű, keserű anyag. Ez adja a sör aromáját. A komlóból készített sörnek altató hatása van. Ezt a lupulin anyag okozza. A gyógyászatban a lupulint orvosságként a betegek nyugtatására és altatására használják. Jó étvágygerjesztő hatásáról is híres. Számottevő a lupulin baktériumölő hatása is. Ez a sört bizonyos fokig konzerválja. Topoľčany környékén már befejeződöt a komlószüret. A szakemberek szerint a termés kielégítő. J. M. Habrovský Jobb a szénánál! Az őszi munkák rugalmasságától függ... Az SZLKP Galántai Járási Bizottságának Elnöksége a napokban megtárgyalta és jóváhagyta az őszi munkák politikai-szervezési kerettervét. Ennek figyelembevételével a mezőgazdasági üzemekben is elkészíthetik saját ütemterveiket. A cél az, hogy a pártszervezetek vezetése alatt sikeresen megvalósítsák a hatodik ötéves tervidőszak utolsó évének feladatait. Ugyanis az őszi munkák rugalmasságától függ a következő év Termésátlaga. Megkérdeztük dr. Štefan Zelmantől, az SZLKP JB titkárától, milyen teendők várnak a mezőgazdasági üzemekre, hogy szép sikereket érjenek el. — Az utóbbi öt évben járásunk mezőgazdasága szép eredményeket ért el, ami pártunk gondoskodásának, munkásosztályunk, valamint földműveseink szoros együttműködésének köszönhető. Az őszi teendője nemcsak nálunk, hanem más járásokban is sürgősek. A tenyészidő két-három hetet késett, ezért jó szervezéssel ellensúlyozni kell az időeltolódást, örvendetes, hogy járásunk mezőgazdasági üzemei ebben az évben kalászosokból 58 mázsás hektárhozamot értek el. Ez azt bizonyítja, hogy jól megválasztottuk a fajtákat, és a munkát is kellő minőségben elvégeztük. Most, ősszel tízennyolcezerötszáz hektáron vetünk őszi búzát Legjobban beváltak a Jubilejnaja, a Solaris, az Istra és a Sáva fajták: Cél: október tizedikéig — fajtaválaszték szerint — az őszi búza nyolcvan százalékát elvetjük. Gondot fordítunk a kukorica be-Zelman elvtárs a mezőgazdasági üzemek pártelnökeit tájékoztatja a soron levő feladatokról. takarítására is. Ezt csaknem tizenhatezer hektárról kell begyűjtenünk. A kukoricát száztizennyolc adapterrel felszerelt kombájnnal takarítjuk be. A pártbizottság elnökségének határozata értelmében november közepéig kell betakarítani a kukoricát. Az őszi munkák nagy erőfeszítést követéinek, mert a cukorrépát szintén nagy területről, több mint 4800 hektárról kell begyűjtenünk, azonban más fontos növények is sürgetnek. Ezek közé tartozik a silókukorica, a kender, a paprika, a szőlő, a tarlókeverék stb. Щ Zelman elvtárs, említette, hogy a jövő év jó termése az őszi munkák rugalmasságától függ. A talajt hány hektáron kell előkészíteni? — A hektárhozamok növelése érdekében több gondot kell fordítani a talajművelésre. Az ősziek alá mintegy 22 ezer 700, a tavasziak alá pedig közel 35 ezer 400 hektárt kell megmunkálni. Az istállótrágyát mezőgazdasági üzemeink 19 ezer hektárra hordják ki, és ezt beszántják. Az őszi búzán kívül ezer hektáron őszi árpát, és valamivel több mint ezerszáz hektáron őszi keveréket Is vetünk. A mezőgazdasági üzemek repcét csupán 250 hektáron termelnek. ф Milyen a gépesítés színvonala? — Kerekes és lánctalpas traktorokból elegendő van az őszi munkák rugalmas elvégzéshez. A šoporfíai szövetkezet szőlőkombájnnal is rendelkezik, s így sok munkaerőt takaríthat meg. A mezőgazdasági munkákat, beleértve a mélyszántást is, november végéig szeretnénk befejezni. Krajcsovics Ferdinánd A területegységre vonatkoztatott takarmányozási, illetve állati termékelőállítási hatékonyságot a kukoricaszár'mind nagyobb mérvű felhasználásával lehet a legeredményesebben fokozni. A gyakorlatban még mindig nem érzékelik eléggé a kukoricaszár nagy táplálóértékét. Az utóbbi évek részletes táplálóérték-vizsgálatainak egyik eredményét az 1. táblázatban mutatjuk be. A több száz vizsgálat átlagából származó adatok szerint a közhiedelemtől eltérően a kukoricaszár szárrésze, ha száraz anyagban hasonlítjuk össze, lényegesen kisebb hányadot képvisel, mint azt látszatra feltételezzük. A levél száraz anyaga viszont lényegesen nagyobb hányadú, mint azt várnánk. Ez magyarázza, hogy mivel a levél táplálóértéke a jó minőségű szénáét is meghaladja, a leveles kukoricaszár nagy takarmányozási értékű. A táblázat eligazítást nyújt a különböző levél-, csuhé-, vagy csutkahányadot tartalmazó kukoricaszár táplálóértékének felbecsüléséhez. Tulajdonképpen a kukoricaszár táplálóértékének változása a hónapok előrehaladása során részben a levél-szár arányának a változásával is magyarázható. A 2. táblázat- a kukoricaszár táplálőértékét mutatja, rögtön a betakarításkor és a betakarítás után eltelt idő függvényében. Jóllehet a novemberi, különösen a januári szár táplálóértéke, pontosabban keményítőértéke számottevően csökken, mégis ebben az időszakban is az egyhasznú húsmarha jő takarmánya lehet. Ennek az a magyarázata, hogy ha legeltetve etetjük a kukoricaszárat, a húshasznú tehénnek módja van a szárrészekben válogatni, és viszonylag nagyobb hányad levélrészt fogyaszt el, mint szárat. A levél nagyobb keményítőértéke révén tehát legeltetéskor a táblázatban bemutatott keményítőértéknél némileg kedvezőbb az állat által elfogyasztott leveles szár energiaértéke. A szárszilázs közepes szénaértéket meghaladó energiatartalmú, értékes takarmány. A bálázott kukoricaszár a szilázsnál lényegesen kisebb energiatartalmú. Ennek a különbségnek az a magyarázata, hogy szárazon csak akkor lehet eredményesen tartósítani a szárat, ha legalább 75 százalék szárazanyagtartalomig beszárad. Míg azonban ez megtörténik, számottevő veszteséget szenved táplálóértékben. (Sz. S.) 1. táblázat. A kukoricaszár részeinek aránya és táplálóértéke: Bolgár gyártmányú altalajlazító Többéves kísérletezés után a bolgár szakemberek megállapították, hogy a mélyszántáskor a barázda alján tömör réteg keletkezik, amely eltörni a talaj hajszálcsöveit. Ezen a szilárd talajrétegen így nehezen hatol át a nedvesség. A növényi kultúrák gyökereihez az altalajvlz sem tud eljutni, ami kedvezőtlenül befolyásolja a termésnagyság alakulását. Az említettek tudatában, a szántás helyett több országban inkább speciális altalajlazítőkat használnak, amelyek egészen 50 cm-es mélységig csupán lazítják, porhanyítják a talajt, anélkül, hogy megbontanák a talajszerkezetet. A jobb nedvesség- és levegőbehatolás mellett a talaj sokkal könnyebben telítődhet foszforral. A ruszei tudományos-kutató és tervező intézet szakemberei megszerkesztették az első hazai gyártmányú altalajlazító próbadarabját. Mivel a kísérletek jó eredménnyel végződtek, rövidesen megkezdik az altalajlazítók sorozatgyártását. (HÍZ) Kukoricaszár Részarány szárazany. kifejezve % A részek eredeti szárazanyagtartalma % 1000 g szárazanyagban g Ny. rost a sz. a. % Kern. ért. Em. feh. Szárrész 33 27,4 380 290 20 Levél 33 85,3 280 420 54 Csuhé 15 65,5 320 350 30 Csutka 19 58,7 340 290 2 100 58,7 330 340 24 2. számú táblázat. A kukoricaszár táplálóértéke: Időszak Szárazanyag % 1000 g szárazanyagban g átlag szélső érték Ny. rost Em. feh. Kém. ért-Betakarításkor (szeptember—október) 43 36—53 315 21 420 november 53 40—68 345 18 320 december—január 64 50—80 360 10 250 Kukoricaszár-szilázs 40 350 30 370 Bálázott kukoricaszár 76 360 22 300
