Szabad Földműves, 1980. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1980-09-20 / 38. szám

8 SZABAD FŰLDMOVES Izgalmas napot éltek át tanulóink szeptember elsején. Úgy vélem, a kis elsősök számára volt a legizgalma­sabb, akik előtt életükben először nyíltak meg az iskola kapui. Tudjuk, milyen hálással van az em­berre az új környezet, ám gyerme­künk fokozottabban érzi ezt. Eddig jó­formán csak a játéknak élt. Ezután élete megoszlik a játék és a munka között, majd fokozatosan mind na­gyobb tér jut a munkának. Az iskola tudatosan oktatja, neveli, csiszolja, alakítgatja, formálja a gyer­mek értelmét, előkészíti őt az életre. Legalábbis minden iskolának a külde­tése, ám nem minden esetben sikerült ezt teljesítenie. Mert minden korban voltak jó és rossz iskolák, jó és rossz pedagógusok, mint ahogy ma is van­nak. A szép, új iskolákban a diákok életkorának, gondolatvilágának a leg­megfelelőbb környezetben a jó peda­gógus összehasonlíthatatlanul többet nyújthat a gyermekeknek, mint haj­danán. Az iskola valóban a gyermek második otthona; a jó pedagógus a diák bizalmasa, titkainak, céljainak Ismerője, ami pedig az eredményes oktató-nevelő munka egyik feltétele. Példák sora igazolja, hogy szép eredményeket értünk el az ifjúság nevelésében és oktatásában. Például az utóbbi években a matematika-taní­tásban, amelyet az új tanévben to­vább javítunk. Az új tanítási rendszer, annak módszertana a logikus gondol­kodásra nevelést jelöli meg elsődle­ges szempontnak az oktatási folya­matban. A közelmúltban megtartott sajtótá­jékoztatón Marta VlaCihová oktatás­ügyi miniszterhelyettes néhány hiá­nyosságra, illetve a jó cél érdekében szükséges teendőkre hívta fel a fi­gyelmet Ezek közül megemlíthetjük, hogy az eddiginél fokozottabb figyelmet kell fordítanunk a tanulók pályavá­lasztására. Igen fontos, hogy tanu­lóinkat munkára neveljük, hassunk oda, hogy a fiatalok már az iskolá­ban megszeressék a munkát, majd pedig az iskola padjaiból kikerülő fiatal ne csak szakoklevéllel, érettsé­gi bizonyítvánnyal rendelkezzen, ha­nem dolgozni is tudjon, értse szak­mája fortélyait. A pályaválasztást el­sősorban a munkára való nevelés keretében úgy kell irányítani, hogy az a tanuló és a társadalom számára egyaránt előnyös legyen, összhang­ban a társadalmi elvárásokkal, igen fontos, hogy az általános iskolák ta­nulói nagyobb érdeklődést tanúsítsa­nak az ipari, mezőgazdasági, műszaki pályák iránt. Ezt a törekvést minden tanítónak nem formálisan kell támo­gatnia, hanem ismerve népgazdasá­gunk struktúráját, ennek alapján igé­nyeit, továbbá az egyes járások ipa­rát, mezőgazdaságát, azok fejlődését, a tanulókat meg kell nyerni képessé­geiknek megfelelő, a társadalom ja­vát szolgáló szakmáknak. Hatékony szakoktatással n^eg lehet találni ennek a módját. Jó eredményeket érnek el azokban az általános iskolákban, a­­melyek pedagógusai szoros kapcsola­tot tartanak fenn a járás üzemeivel, valamint a szakközépiskolákkal és szaktanintézetekkel. Miért van erre szükség? Mert a ta­pasztalatok azt igazolják, hogy a pá­lyaválasztásban, a munkára való ne­velésben néhány hónapos hajrával nem lehet lényeges eredményeket el­érni. Ezért a pályaválasztási felelő­söknek még céltudatosabb munkát kell végezni, s a pedagógusok a tanu­lók figyelmét már kisiskolás koruktól bizonyos pályákra tereljék. Am a szü­lők segítsége nélkül még a legjobb iskola sem dolgozhat eredménnyel, ezért fontos, hogy a pedagógusok együttműködjenek a szülőkkel. Ne fe­ledjük: nemcsak a pedagógus, hanem a szülő is nevel. Sok óvodánk, iskolánk van, számuk az újak átadásával tovább növekszik. Az iskolák, különösen a szaktaninté­zetek, nem minden esetben felelnek meg a kor követelményeinek. Sok is­kolából hiányzik a jól felszerelt mű­hely, a szakképzett, jó pedagógusok, nevelők, a szemléltető eszközök, a jó diákkönyvtár, a megfelelő kollégium. Ezért az anyagi-műszaki feltételek ja­vítása továbbra Is fontos feladat, akárcsak az oktatói káderösszetétel. Államunk óriási összegeket fordít új óvodák, iskolák építésére, de ezek sok esetben nem készülnek el határ­időre. így állhat elő az a helyzet, hogy például 30 ezer gyermek férő­­helyhiány miatt nem járhat óvodába. Mindjárt hozzátehetjük azt is, hogy e létesítmények létrehozásában sokat tehetnének az üzemek, efsz-ek dolgo­zói. Továbbá fontos a pedagógusok ok­tatási munkájának tökéletesítése. U- gyanis a kísérleti eredmények azt Igazolják, hogy az iskolákban az ok­tatás színvonala még egy járáson be­lül is eltérő. A felsőbb oktatási intéz­ményekben a felvételi vizsgák igazol­ják, hogy bizonyos iskolákból bizony gyengén felkészített tanulók érkeznek a felvételikre. Éppen ezért a kivá­lasztott iskolákban felméréseket vé­geznek, a fent említett hiányosságok okainak felderítésére. Meg kell olda­ni azokat a problémákat, amelyek ezt a helyzetet létrehozzák, ha kell, az oktató-nevelő káderek jobb megválo­­gatásával! Az iskolák igazgatóit tár­sadalmi-politikai elkötelezettségük szempontjából, de mindenekelőtt isko­lájukban elért eredményeik alapján kell értékelni. Az új tanévben nem kicsi a tét: Szlovákia tanintézményeiben 1 millió 238 ezer óvodás, diák, főiskolai és egyetemi hallgató tanul. A szülők, a szülői munkaközösségek, nevelők, pe­dagógusok tegyenek meg mindent a szocialista típusú ember nevelése ér­dekében. NAGY TERÉZ шшпи1ШН1т11111птипп1И1П11инш1111» A hosszá Hippokratész óta kétszáznál több elmélet született az öregedésről, a tudomány azonban csak napjainkban kezdi feltárni a folyamat mechanizmusának, az élet meghosszabbításának titkait. A Szovjetunióban a kutatá­sok hosszú távú — az 1978—1990-es évekre vonatkozó t— összehangolt tudományos program alapján folynak, számos intézmény részvételével. Több olyan területet ismerünk a Szovjetunióban, ahol viszonylag nagy számban érik el, illetve élik túl a száz évet. A szovjet tudományos akadémia kijevi gerontoló­giai intézetének munkatársai a közelmúltban felmérést végeztek negyvenezer hosszú életűről. Adataik szerint a százévesnél is idősebb emberek nagy többsége vidéken él, rendezett családi körülmények között, foglalkozásu­kat éredklődésüknek megfelelően választották és ma is szeretik, alig fogyasztanak alkoholt és általában nem, vagy csak mérsékelten dohányoznak. A közhiedelemmel ellentétben viszont igen kevés >— 8,4 százalék — közöt­tük a vegetáriánus, étkezésük általában sokoldalú. «I élet titka A kijevi intézetben, s a Szovjetunió más kutatóinté­zeteiben nem egyszerűen az élet meghosszabbításának lehetőségeit kutatják, hanem az élet aktív, hasznos te­vékenységre alkalmas szakaszának meghosszabbításén dolgoznak. Az ukrán tudósok nemrég felfedeztek né­hány fehérjevegyületet, amelyek fékezik a szervezet el­öregedésével járó kedvezőtlen folyamatokat. Kutatásaik során feltártak néhányat a szervezet azon „egységei“ közül, amelyekre lehet és kell hatni az öregedés lelas­sítása érdekében. Az itteni gerontológusok szerint azonban valószínűleg kz öregedés folyamatát befolyásoló genetikai tényezők kutatásával lehet a legnagyobb sikereket elérni. Felté­telezik, hogy az életkor előrehaladtával a szervezet olyan génjei is „bekapcsolódnak“, működésbe lépnek, amelyeknek fiatalabb korban nincs semmi szerepük. Ezért legfontosabb feladatuknak e gének felkutatását és befolyásolását tekintik. ( —) 4, Visszapillantás (EGY RAJVEZETÖ TÁBORBELI FELJEGYZÉSEI) A várakozás feszültsége s az előt­tünk álló két hét minden öröme ott csillog a gyerekek szemében. Ettől mi, vezetők is felvillanyozódunk. Indulás reggel hatkor, érkezés dél­ben. Karlová Plán. Az észak-morvaor­­szági kerület bruntáli járásának kis ^falucskája megnyeri tetszésünket! Az első napok az ismerkedéssel telnek el. A tábor negyvenöt lakója egyre barátságosabban szemlélgeti a kör­nyező hegyeket. A fiúk gondolatban már nagy felfedezőkké váltak, akik új tájakat ismertetnek majd meg az emberiséggel. Az első tábortűz előtt mindenki iz­gul, hiszen nincs szebb dolog az al­­konyatot vidámmá varázsló, huncut lángnyelveknél. Egy emberként éne­kel és játszik a tűz mellett vala­mennyi táborlakó. A versenyek az ügyesség, a fürge­ség és a leleményesség nagy diadalát hozzák. A Lángész, a Rakéta és a Méz­­ga raj tagjai rajz- és futóversenyeken mérik össze tudásukat, fürgeségüket. Hangulatosnak bizonyul a „Ki, mit tud?“ verseny is, amelynek hatására hangos kacagással telik meg a klub­­helyiség. Minden nap szebbnél-szebb élmé­nyeket tartogat számunkra. A túrák megismertetnek minket, síksághoz szokottakat a hegymászás örömeivel, közelebb hoznak valamennyiünket a természethez. A 14 felejthetetlen nap közül leg­szívesebben az egésznapos kirándu­lásokra emlékezünk vissza. Bebaran­goltunk Karlová Studánka és Jeseníky fürdőhelyek romantikus, kis utcács­káin és „felfedeztük“ Bruntál járási székhely gyönyörű várát, amely a múltba vezetett minket. Vérbeli tábo­­rozók lévén, még az sem keserített el, hogy a kirándulás végén jól meg­áztunk. Útban táborhelyünk felé már önfeledten énekeltünk. A két hét, amit Karlová Pláňban töltöttünk a nyárasdi (Topofníky) és vásárúti (Trhové Mýto) gyerekekkel, gyorsan elszaladt. Szomorúan vettünk búcsút a megisrúert és megszeretett vidéktől. Az itt lakó, kedves embe­rektől. Valamennyien szívesen fogunk visszaemlékezni az együtt töltött, szép napokra. XXX Köszönet a Szövetkezeti Földműve­sek Szövetsége Dunaszerdabelyi (Du­najská Streda) Járási Bizottsága ve­zetőinek, akik a nyár folyamán több száz úttörő és szikra üdültetését vál­lalták — és maradéktalanul eleget is tettek kötelességüknek. Kertész Lidia, Somorja Világgá ment anvár Nyugtalanul aludt éjszaka a nagy bükkfa. Nem is aludt jóformán, csak sóhajtozott. Alig várta, hogy megvir­radjon, hogy szétnézhessen a tájon. — Bikmakk, bikmakk! — ébredtek a mókusok is vígan ugrándozva. Maga alá tekintett az öreg erdő. S hát mit kell látnia: csupa ablak, frissen hullott bükkmakk az avar. An­nak örültek úgy a mókusok. — Bikmakk, cseremakk, mogyoróI í— ujjongták a mókusok. S az öreg erdő látta, hogy magá­nyos társa, a tölgy is, amott a tisztá­son, tanácstalanul tekint körül. —í Mi történt szomszéd? — szólt át a bükkerdő -a tölgyfának. — Világgá ment a nyár — felelte a tölgy helyett a mogyoróbokor. — Világgá, világgá ment — sóhaj­tott most már a tölgy is. ■ S már látták is mindannyian a nyár lába nyomát végig a patak mentén húzódó hosszúkás réten. Kikerics virított mindenütt a nyár nyomán. Füttyszót is hallottak. S látni vél­ték, mintha egy űriforma ugrált vol­na kikericsről kikericsre, de olyan könnyedén, hogy a finom szirmok meg se rezzentek alatta. Makkot, mo­gyorót csörgetve táncolt a falu felé. Az ősz volt. Bizonyára a diószüretre sietett. 1980. szeptember 20. A szülők és iskolabarátok munkaközösségei érdemdús munkát végezhetnek az iskolák korszerű segédeszköz-ellátásában, tágas szaktantermek létre­hozásában. Fotó: Kontár Gyula Az utca és a gyerek Gj tanév kezdődött. A kisiskolások tulajdonképpen most ismerkednek az utca forgatagával. Minden szülő, aki­nek már volt elsőosztályos gyermeke, saját tapasztalatából tudja, mennyire nehezek ezek a napok, hetek. Mert a gyerek kezét el kell engednie! Hat­éves, meg kell szoknia az önállósá­got, azt, hogy maga menjen az isko­láig és onnan baza. Természetesen, nem mindegy, hogyan szokott hozzá ahhoz, hogy félelem nélkül, biztonsá­gosan, határozottan, de mégis óvato­san járjon-keljen az utcán, útkeresz­teződéseken át. Az iskolák előtt mindenütt ott a jelzőtábla az autósok számára, hogy lassítsanak, óvatosan vezessenek, mert gyerekek haladnak itt át. Sajnos, sok baleset bizonyítja, hogy ezeket a táb­lákat nem veszi mindenki kellően fi­gyelembe. Több tanintézetben alkal­mazzák azt a nagyon jól bevált gya­korlatot, hogy forgalmi őrsöket alakí­tanak a nagyobb, felsőbb osztályos gyerekekből és reggelenként, vala­mint a tanítás befejezése után ezek az „önkéntesek“ tárcsával a kezük­ben leállítják a forgalmat arra a né­hány percre, amíg a kicsik áthalad­nak. Ez a módszer azonban csak az iskola közvetlen közelében nyújt biz­tonságot, a további utat a kisgyerek­nek magának kell megtennie. Mivel segíthetjük őket a közleke­dés alapszabályainak megtanulásá­ban? Mindenekelőtt azzal, hogy való­ban megtanítják az apróságokat a legalapvetőbb szabályokra. Arra — s ezt az ötéves is megérti —, hogyha lelép a járdáról, először balra néz­zen, azután jobbra, győződjék meg arról, hogy valóban egyetlen jármű sincs a közelben, s csak így haladjon át; hogya piros lámpa jelzését tartsa kötelezőnek, s akkor lépjen csak le a járdáról, ha a zöld színt látja; még akkor se ugráljon az úttesten piros vagy sárga jelzésnél, ha a felnőttek ezt teszik. Legjobb, ha először a szülővel ké­zenfogva járják be a környező terü­letet, és a kéz a kézben tanulmányoz­zák, hány átkelőhely van, hol mire kell különösen ügyelni. Néhány nap, esetleg hét múlva a kisgyerek már ragaszkodik önállóságához, s nyugod­tan el is engedhetjük — ha tudjuk, hogy csemeténk valóban megbízható. Sok iskolában arra tanítják a gyere­keket, hogy ha át akarnak menni az úttesten, emeljék fel karjukat és az autók akkor megállnak, helyet enged­ve nekik. Ne felejtsük el azonban tu­datosítani bennük azt is, hogy a kis kezek felemelése önmagában még nem nyújt védelmet, esetleg nem ve­szik észre a jelzést, vagy ennek elle­nére sem állnak meg — s akkor kész a baj. S a tanulás után, főként, amíg szép idő van, ott a játszótér... A szünetre kapott bicikliket még érdemes elő­venni. Nem mindegy azonban, hol és hogyan szalad a kerékpár. Ha a gye­rek nem is gondol rá, a szülőknek kötelességük ügyelni: csak az erre kijelölt helyen, és semmi esetre se a főútvonalokon gyakorolják ügyessé­güket, hiszen ez nemcsak tilos, de rendkívül veszélyes is. És most, tanévkezdés után ismétel­ten elmondjuk mindenkinek, aki jár­mű volánja mellett ül: fokozatosan figyeljenek az iskolák környékén, vi­gyázzanak a gyerekekre, kerüljenek el minden olyan manőverezést, ami bajt okozhat. (r. j.) ERESZTBEJTVÉNY VÍZSZINTES: 1. ... baba. 3. Férfi­név. 7. Magyar fo­lyó. 10. Fél zóna. 12. Nemzetközi se­gélykérő jel. 14. Igen olaszul. 15. Talál. 17. Török katonai rang. 19. ... de Janeiro. 20. Európai nép. 21. Korhol. 22. Gubós növény. 24. Időegy­ség. 27. Kedd vége. 29. Csúnya. 31. Ke­mény tárgy. 32. Nem ugyanaz. 33. ... Lescaut. 34. Magot hint. 35. Sa­ját magam. 37. A- zonosak. 39. Irány. 40. Tiroli folyót. 42. Latin művészet. 44. Japán pénzegy­ség. 45. Egyidőben született testvér­gyerekek. 46. Szig­ligeti személyneve. 47. Akadály. 49. Folyó Erdélyben. 51. Kávéi 55. Izom­szalag. 56. Magyar Optikai Művek. 57. Nigéria fővárosa. 59. Beszédrész. 60. Ének kezdete. 62. Szakít. 64. Teke közepe. 65. Gárdonyi regényalak. 66. Az első nő. JÜGGÖLEGES: 1. A rejtvény első része. 2. Igavonó. 4. Cseh város. 5. A rejtvény második része. 6. Tengely szlovákul. 8. Kötőszó. 9. Olaj angolul. 11. Bizalmas megszólítás. 13. Nem egészen agg: 15. Mindenféle ócska­ság. 16. Villa. 17. Szlovák helyeslés. 18. Jegyes. 23. Talmi. 25. Sír. 26. A rejtvény harmadik része. 28. Európai nép. 29. Tesz. 30. Halféleség. 31. Ká­posztaféle. 36. Szovjet repülőgép­­típus. 38. Patakocska. 40. Fehérnemű. 41. Szegecs. 42. Régi űrmérték. 43. Játszma a teniszben. 48. Területmér­ték. 50. Kínai hosszmérték. 52. Húz. 53. Fél tucat. 54. Eltulajdonít. 55. Azonos a vízszintes 59-el. 58. Masina. 61. Ajándékoz. 63. Esztendő. Beküldendő a függőleges 1., 5. és 26. számú sorok megfejtése. MEGFEJTÉS — NYERTESEK Lapunk 35. száma keresztrejtvényé­nek helyes megfejtése: Jó tanulást és sok sikert kívánunk az új iskola­évben! Könyvnyertesek: Vörös Sándor, Marcellháza (Marcelová), Ujj Elemér, Komárom—Gadóc (Hadovce), Varga Mária, Hidegkút (Studená).

Next

/
Thumbnails
Contents