Szabad Földműves, 1980. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)
1980-09-20 / 38. szám
4 SZABAD FÖLDMŰVES 1980. szeptember 20, Jó földben terem a búza Á Sílovák Nem' zeti Felkelés harminchatodik évfordulójának napján került sor a Bósi (GabCíkovo) Állami Gazdaság aratóünnepélyére. Az állami gazdaság igazgatója Kovács Gyula mérnök, a mezőgazdasági dolgozók nagy családja előtt méltatta a történelmi esemény jelentőségét, amely hozzájárult hazánk felszabadulásának meggyorsításához és előre jelezte a munkásosztály, a népi összefogás győzelmét, 1948. évi dicső februári eseményeket, melyek határkövet jelentettek a földművesek életében is. Ritkán lehet hallani, hogy egy arató ünnepélyen a honvédelmi nevelés jelentőségével is foglalkoznak. A Bősi Állami Gazdaság irányítói, munkára, harcra kész embereket nevelnek a gazdaságban, s bővítik a dolgozók politikai és sát. A Honvédelmi Szövetség üzemi szervezete az aratási ünnepélyen bemutatót rendezett. A fiatalok lövészetben, gránátdobásban, futószámokban mérték össze erejükte, egyéni és csapatversenyben. A Bősi Állami Gazdaság dolgozói gazdag aratást ünnepeltek. S nemcsak az idén, hanem az elmúlt években is, mert már évek óta tagjai a 60 mázsán felüli átlaghozamot elérő mezőgazdasági'üzemek „családjának“. Ebben a Duna menti gazdaságban ismét beigazolódott az is, hogy a gondos tervezés, szervezés, az emberek, a kollektívák feladatainak pontos meghatározása nagy jelentőségű a betakarításban. S hogy a szocialista munkaverseny — amelynek értékelése alapján, egész sor dolgozót jutalmaztak meg — a termelés motorja. A gazdaság több mint három évtizedes fennállása óta az idén takarította be a legjobb termést. Búzából kilencszáz hektárról 71,27 mázsa volt az átlaghozam. Árpából hatvan mázsán felüli termést, repcéből pedig — száz hektáron — harminchárom mázsa átlaghozamot értek el. Bősön a nyári munkák befejezését ünnepelték, de már az őszre is gondoltak. Jól tudják, hogy a takarmányok gyors és szakszerű tartósítása jó minőségű tömegtakarmány-bázist eredményez és erőtakarmány megtakarítást tesz lehetővé. Nagyon fontos feladatnak tartják a talaj alapos előkészítését, a gondos tápanyagellátás és a vetés szakszerű elvégzését is. Tapasztalatból tudják, hogy a bőtermő gabonafajták tökéletes agrotechnikai eljárást követelnek. A legnagyobb gondot és erőfeszítést a kukorica és a cukorrépa betakarítása okozza. Az idén 1200 hektár kukorica és kétszázharminc hektár cukorrépa betakarítása vár a gazdaság dolgozóira. Ezt a nagy feladatot még kedvezőtlen időjárás esetén is időben, és a lehető legkisebb betakarítási veszteséggel kell elvégezni, mert az említett növényeknek rangos helyük van a gazdaság jövedelmének formálásában. / Kovács Gyula igazgatónak átnyújtják a idei termésből készült ropogós újkenyeret. szakmai tudá-S ami a legfontosabb, a legegyszerűbb dolgozókkal is szót vált, és meghallgatja, mérlegeli a mások véleményét. Szóval jól tudja, hogy sok múlik a becsületes dolgozókon, olyanokon, akik nyitott szemmel járnak. >—! Hány napig tartott az aratás? — Tizenkét nap alatt került magtárba a szem. Igaz, tizennyolc nagyteljesítményű kombájn vágta a gabonát, közülük hatot Csehországból küldtek. Kevesebb idő is elég lett volna, ha reggel korábban kezdhetünk. Eleinte eléggé nedves volt a gabona, és sokszor csak kilenc óra után indulhattak a gépek. Hétvégi pihenő persze nem volt, és a késő esti órákig arattak. Különös gondot fordítottunk a szemveszteség csökkentésére, mert tuljuk, nagy hektárhozamot csak úgy lehet elérni, ha a szem nem marad kint a földön. Sajnos, egyelőre még kevés erősszárú búzafajtánk van, ezért sok megdől. •— Milyen fajta búza adta a legnagyobb termést? — öt fajtát termesztettünk. Volt egy új, hazai nemesítésű, amelyet DÚZ—10 néven ismerek, s ez a fajta egy százhuszonöt hektáros táblán, hetvennyolc mázsás átlaghozamot adott. Most újból fel van adva a lecke, milyen fajtákat vessünk. „Ki mint vet, úgy arat“ tartja a közmondás, de bizony a fajta is döntően befolyásolja a hozamokat, örülök neki, hogy a gabona „kalap“ alá került. Engem már a kukorica betakarítása foglalkoztat, s ha úgy sikerül, mint a gaPénzjutalomban részesítették helytálló dolgozókét. a gabonabetakarltásban fáradhatatlanul A szemesek termesztését Béli Ferenc szakágazati agronómus irányítja. Már elérte a nyugdíj korhatárt, de még mindig becsületesen, odaadással végzi a munkáját. Azt mondják róla, ért az emberek nyelvén, és nem lóhátról beszél velük. A gazdaság határát pedig úgy ismeri, mint a tenyerét. Tudja, melyik tábla miből adja a leggazdagabb termést. — Az elmúlt három évtizedben sok „direktor“ keze alatt dolgoztam — említi mosolyogva — a jelenlegi igazgatónak viszont én voltam a főnöke Ezt nem dicsekvésként mondom, sőt, örömmel állapítom meg, hogy olyan mérnök áll a gazdaság élén, aki az elmúlt évtized során különféle beosztásban, munkaszakaszon dolgozott, ismeri a gazdálkodás csínját-bínját. bonáé, akkor én is összeverem a kámat. bo-A kellemes, szép augusztusi éjszakán sokan vigadtak. Az idősebb gárda pedig a kitűnő zamatú, a gazdaságban érlelt tüzes bor mellett többször is eldalolta: „Káka tövén költ a ruca, jó földben terem a búza.,.“ TÖTH DEZSŐ A dolgezMI való gondoskodás - közérdek — Aztán mióta sántít, bátyám? — Nem. is tudom, valamikor az ötvenes évek közepe táján sérülhettem meg. Tudja annak idején szekéren szállítottuk a répát a szövetkezet telepére. Csúszós, sáros volt a talaj, a lovak megcsúsztak, én a szekér alá kerültem. — Leszázalékolták? — Hát igen, az volt a szándékuk, de én nem engedtem. A néhányszáz koronás fizetésből is alig lehetett megélni, s a segélyből meg egyáltalán nem. Miután nagy nehezen felépültem — fürdőre akkor nem nagyon volt lehetőség — könnyebb munkát kaptam. — S ha ma történne meg ez a baleset, mit tenne? — Ma már könnyebben átvészelném. Az orvosi ellátás sokkal jobb, a szövetkezet szociális gondoskodása példás. Tíz éve nyiigdíiaztak, de még mindig tagnak érzem magam. Ugyanis rólunk, öregekről sem feledkeznek meg... A beszélgetést — amelyet a takaros családi ház előtt folytattam — Zelenák Györgynek, a felsőszeli (Horné Saliby) szövetkezet üzemgazdászának is elmondtam, aki kissé gondterhelten említette: — Bizony, nehéz időket éltünk akkor. Nem tudtuk miből megteremteni a jólét anyagi fedezetét. Ma már más a helyzet... — Halljuk ... — Szövetkezetünknek összesen ezerötszáznegyvenegy tagja van, az állandó dolgozók száma nyolcszázhetvenegy. Az idén egymillió négyszázezer koronát fordítottunk a szociális és kulturális célokra. EÍrre, azt hiszem, büszkék lehetünk. S ez egyben bizonyítja azt is, hogy szövetkezetünk gondoskodik az emberről, a termelés legfőbb tényezőjéről. A tagság politikai nevelését egyik legfőbb feladatunknak tartjuk, Bevált módszernek bizonyult, hogy az egyes előadásokat neveiő hatású kulturális-műsorral tesszük érdekessé, s így a keretmösorral is a szocialista gondolkodásmódot fejlesztjük. Jó példa erre a csehszlovák-szovjet barátsági hónap, melyet alaposan, jól készítünk elő. A tudatformáló előadások mellett színvonalas kultúrműsorokat rendezünk. Számos példa bizonyítja: A jó munkakörnyezet kedvezően befolyásolja az ember teljesítőképességének alakulását. Mit tart erről a felsőszeli szövetkezet vezetősége? — Én azt hiszem, mindannyian tudatában vagyunk a fenti ténymegállapítás helyességének, s ezt tetteink is bizonyítják. De nézzük csak sorjában, mit is tettünk az utóbbi években ezen a téren?) Elsősorban megemlítem, hogy az idén teljesült egy régi álmunk. Elkészült a százötven személy befogadására alkalmas ebédlő. Ezzel nagyjából megteremtettük az üzemi étkeztetés feltételeit. Korábban gondjaink voltak a szociális igények kielégítésével. Ma más a helyzet. Alsószeli részlegünkön ebédlővel is rendelkező korszerű szociális épület létezik. Az ételt a központi konyhából szállítjuk az ott dolgozóknak. Egy másik részlegen is van megfelelő szociális épületünk. Felsöszelin pedig, megoldottuk a műhely fűtését s már melegben dolgozhatnak a szerelők. A szövetkezet valóban sokat tett azért, hogy javítsa a dolgozók munkakörnyezetét — állapítottam meg, azonban némi fenntartásom mégis akadt. Habár egyes részlegeken a szabad terület parkosított — például az alsószeli részleg műhelye előtt — nagyon sok helyen a gyep, a virágágyak, a propagációs táblák helyett gyomot, elhanyagolt utakat láttam. Fejcsóválásomra Zelenák elvtérs elismerte, hogy a környezet rendezésében még van mit tenniük. Nem mindegy, hogyan is használják fel a gazdaságok a kulturális, szociális alapra eszközölt összegeket. A Csehszlovák Szovjet Barátság Efsz egyelőre az „útkeresők“ közé tartozik. — Nem sorolom fel azokat a rendezvényeket, melyeket évek óta szervezünk, inkább gondjainkat említeném. Sokszor azon bosszankodunk, hogy bár a dolgozóknak megvesszük a színházjegyeket, mégis kevesen mennek el az előadásra. Ha egyeseket kérdőre vonunk, rendszerint azzal érvelnek: „ez vagy az az előadás túl nehéz, inkább a vidám darabokat szeretjük...“ Nem értek egyet az ilyen felfogással — mondotta Sárkány József alelnök. A munka utáni pihenés minden dolgozót megillet. Beszélgetve a szövetkezeti vezetőkkel, tagokkal, megállapítotam, hogy a gazdaság nagyon jól használja ki a belföldi üdülési lehetőségeket. Emellett persze a külföldi kirándulások sem maradnak el. Az idén például egy negyven tagú csoport járt Bulgáriában, ketten pedig a moszkvai olimpiát nézhették meg. A gyermekek üdültetésében szintén nincs probléma. Az idén hetvennyolc gyermek Liptóban nyaralt. Zelenák elvtárs örömmel újságolta, hogy a múlt évtől kezdve télen sítúrákat rendeznek a pionírok számára. Felsöszelin aránylag sok a nyugdíjas szövetkezeti tag. A róluk való gondoskodásról Mézes elvtárs, a gazdaság szociális bizottságának elnöke tájékoztatott. •— A nyugdíjpótlék mellett külön segítséget nyújtunk a már tehetetlen, vagy egyedülálló öregeknek — mondotta. Dolgozóink kérését, bejelentését figyelembe veszszük s indokolt esetben könnyebb munkalehetőséget biztosítunk a kérvényezők számára. Jó lenne, ha másutt is olyan komolyan vennék ezt, mint a felsőszeli szövetkezetben. Kalita Gábor Egviittműkűdési egyezmény A veteránok is becsülettel helytálltak a szocialista munkaversenyben. Fotó: tr-tt-—Az utóbbi időben tanúi lehetünk annak, hogy a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének egyre több járási bizottsága törekszik a járási mezőgazdasági igazgatósággal való együttműködés tökéletesítésére, elmélyítésére. A szerződéses alapon létrejött együttműködésről több csehországi járásból értesültünk. Miben is rejlik tulajdonképpen az együttműködési szerződések jelentősége? A válasz egyértelmű: Fő célja az, hogy még hatékonyabban segítse elő pártunk gazdaságpolitikájának mozgalom kibontakozására. Az egyezmegvalósítását a mezőgazdasági tér- mény értelmében a mezőgazdaság jámelésben, amely az egységes föld- rási irányító szerve teljes mértékben művesszövetkezetekben elsősorban a munka hatékonyságának és minőségének fokozását szolgálja. A Rychnov nad Knéznou-l járás példáján képet kaphatunk arról, hogy a járási mezőgazdasági igazgatóság és a SZFSZ járási bizottsága között létrejött együttműködési egyezmény mit is tartalmaz s mire kötelezi a résztvevő feleket. Az egyezmény egyik lényeges pontja a tervezést érinti. Kimondja, hogy a jmi a végrehajtási terv javaslatát a SZFSZ járási bizottságának átadja véleményezés céljából és figyelembe veszi a gazdasági tevékenységgel kapcsolatos esetleges észrevételeket, javaslatokat. A dolgozók jutalmazását, valamint a kitüntetések odaítélését közösen hagyják jóvá. Ugyancsak szoros együttműködésben szervezik a szövetkezeti dolgozók szakmai továbbképzését. Közösen kidolgozott intézkedések, illetve irányelvek érvényesülnek a szövetkezetek szociális és a kulturális alapjának felhasználásában is. Azt lehet mondani, hogy az egyezményen alapuló intézkedések a politikai-nevelő munka összes területét érintik, s fő céljuk, a szövetkezeti dolgozók kezdeményezésének, aktivitásának fokozása. Ez kedvező hatással van az újító és feltaláló elismeri a SZFSZ járási bizottságának főszerepét a politikai-nevelő tevékenységben, amely a termelés fokozására, a munka minőségének javítására, az emberi kapcsolatok elmélyítésére irányul. Ennek értelmében a SZFSZ járási szerve teljes felelősséget vállal a szocialista brigádok és a komplex gondoskodásra, az üdültetésre, a munka- és az egészségvédelemre, a szövetkezeti tagok jogi ismereteinek elmélyítésére, stb. Az együttműködő felek évente egyszer értékelik majd, hogyan tettek eleget a kölcsönös megállapodás révén foganatosított intézkedéseknek. A közös problémák megoldásában előnyben részesítik a személyes kapcsolatot, s mellőzik a fölösleges és bonyolult adminisztratív ügyintézést. Az együttműködés lényege tulajdonképpen abban rejlik, hogy minél hatásosabb segítséget nyújtsanak a szövetkezeteknek igényes feladatuk megvalósításában. Az együttműködésnek ez az újszerű formája célszerű és ötletes. Remélhető, hogy érvényesítésével, valamint az intézkedések betartásának ellenőrzésével valóban hozzájárul a gazdaságok tervfeladatának sikeres megvalósításához, a dolgozók szakképzettségének növeléséhez, a tudományos-műszaki fejlődés előremozdításához, de nem utolsó sorban a szövetkezeti dolgozók életszínvonalának emelkedéséhez. (zn)
